Munkaügyi per

KEdves Fórum,

nem tudom h önhibámon kívül, vagy alapból ilyen, de a hozzászólásomban ott szerepel egy banner, amit én nem akartam betenni, vagy nemtudom hogy került oda. Nem reklámozni akartam. Kérem távolítsák el

A kellemetlenségért elnézést kérek, remélem ez nem jár kizárással,

Köszönöm szépen.

Nem fogják kivenni, mert azt maga a működtető teszi oda. Valamiből neki is élni kell.

Egyébként keress meg egy ügyvédet. A tudomány mai állása szerint ugyan bárki képes helyi érzéstelenítéssel kivenni a saját vakbelét, de mégsem javallott.

Mivel a munkám során több jogtalanságot is elkövettek velem szemben (pl: ünnepnapokon túlóráztatás fizetés nélkül) ezért szeretnék valamiféle kártérítést kapni.

Akkor ezek szerint, két pert kell kezdeményeznem volt munkáltatóm ellen?

A határozat az hamar ment, csak a cég megkeresése volt hosszadalmas, soha nem vették át a küldeményeket.De most már határozatok birtokában szeretnénk továbblépni.
Ezért kérdeztem, hogy a munkaviszony helyreállitása és az elmaradt munkabéreket érdemes a Munkagyi Biróságra vinni?Ezért mindenkinek ajánlom, hogy a feketén foglalkoztattak jelentsék fel munkaadójukat a Felügyelőségnél.Férjemet is most százalékolták le és nem kap egy fillér rokkantnyugdijat, mert ilyen munkáltatókkal volt tele, ahol nem jelentették be. Okuljon ebből mindenki!

Azt nem nagyon hiszem, hogy egy rokkantsági nyugdíjas munkaviszonyát helyre lehet állítani, hiszen az egészségi állapota miatt nyilván nem alkalmas a munkavégzésre.
Amit kérni lehet, az annak megállapítása, hogy a felek között munkajogviszony állt fenn, és ezt a munkáltató jogellenesen szüntette meg; továbbá, hogy a bíróság alkalmazza a munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményeit.
Megjegyzem, ezzel a keresettel felesleges volt hónapokat várni, a bíróság úgy sinncs kötve a munkaügyi felügyelet határozatához. De ezt is mondtam már két hónappal ezelőtt is.

Kedves Hozzáértők!
A segítségeteket szeretném kérni a következő "történethez".
Másfél éven keresztül dolgoztam "feketén" nappali tagozatos egyetemistaként (napi hat órában) egy kis kft-nél asszisztensként. A főnököm egyszerűen közölte, hogy nem jelent be, de szerencsére nemrég felmondtam, mert találtam egy olyan munkahelyet, ahol végre szabályosan foglalkoztatnak. A volt cégnél nem hajlandóak kifizetni az utolsó három hetet amit ledolgoztam - szerintük nem volt korrekt, hogy egyik napról a másikra jöttem el, és nem töltöttem le az egy hónapos "felmondási időt".
Ez természetesen nevetséges, így gondoltam beperelem őket a Munkaügyi Bíróságon (bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt) - ilyen esetben az egyes hatóságok (pl. APEH) velem kapcsolatban is vizsgálatot indítanak...? Mire számíthatok egyáltalán... érdemes "küzdenem"?
Előre is köszönöm,
Bea

A "bejelentési kötelezettség elmulasztása" bármi legyen is az, nem a munkaügyi bíróság hatásköre. A munkaügyi felügyeleté, esetleg a rendőrségé.
De jól érzed: te is gyanúsítottja lennél az eljárásnak, veled szemben is fennáll az adócsalás gyanúja.
Ami pedig a munkajogi részt illeti: a fekete foglalkoztatás is munkaviszony, vonatkozik rá a Munka törvénykönyve. Vagyis - brámilyen furcsa is ez számodra - ez esetben valóban te voltál az, aki jogellenesen szüntetted meg a munkaviszonyt - a munkáltató akár a felmondási időnek megfelelő átlagkeresetedet is megalapozottan követelhetné tőled. A három heti bér ehhez képest egész méltányos.

Köszönöm a gyors választ!
Ezek szerint a célszerű megoldás az lenne, ha meg tudnánk egyezni - sajnos a volt főnökömet ismerve teljesen kizárt.
Kész szerencse, hogy éppen egy fejvadász/tanácsadó cégről van szó :)
Köszönöm még egyszer!

Különbséget kell tenni a két tényállás között, azaz hogy eleve úgy vállaltad el a munkát, hogy tudtad nem fog bejelenteni és feketén fogsz dolgozni, ebben az esetben a te felelősséged is fennáll, illetve ha megköttetett a munkaszerződés, de a foglalkoztató tudatosan (szándékosan) nem jelentett be, illetve nem vonta le és utalta át, vagy levonta, de nem utalta át a járulékokat az állami adóhatósághoz.

Ez utóbbi esetben elsődlegesen az APEH, de az OMMF is rendelkezik hatáskörrel.

Amennyiben a bejelentésedet követően végzett átfogó, vagy cél ellenőrzés alapján (járuléktartozás, adócsalás összege, időtartama, az ügyet érintő munkavállalók száma stb.)az APEH úgy ítéli meg, hogy fennáll a bűncselekmény alapos gyanúja, úgy büntetőfeljelentést is tehet, különben, vagy azzal párhuzamosan pedig az Art. és a Tbj. alapján szankcionál.

Annyival egészíteném még ki, hogy az APEH a Regionális Egészségbiztosítási Pénztár és a nyugdíjigazgatóság ellenőrei jogosultak egy munkaviszonyt -ha az ténylegesen nem jött létre törölni-, de ha létrejött azt utólagosan határozattal elismerni.

Pl. Ha a hatósági eljárás során minden kétséget kizáróan bebizonyosodik az, hogy a dolgozó ténylegesen munkát végzett egy adott időszakban egy adott munkáltatónál, akkor a munkaviszony fennállását, tartamát a REP, vagy az APEH elismerheti.

A vizsgálat indulhat hivatalból, vagy az ügyfél kérelmére. (Hivatalból, ha a hatóság pl. szignalizáció útján tudomást szerez róla...)

1997. évi LXXX. törvény
a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről

Ellenőrzés

54. § (1) Az igazgatási szervek - jogszabályban meghatározott hatáskörükben eljárva - ellenőrzik a 46. § (1) bekezdésében előírt nyilvántartást, a biztosítási kötelezettség elbírálását és a 46. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartás vezetését.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés során a biztosítás vagy az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság utólagos megállapítása, törlése tárgyában a határozat meghozatalára

1. a járulék utólagos megállapítása nélkül az egészségbiztosítási szerv,
2. a járulék utólagos megállapítása mellett az állami adóhatóság jogosult.

A határozat elleni jogorvoslatra a Tny. tv., az Eb. tv., illetőleg az Art. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

56. § (1) Az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit az e törvényben, a Tny. és az Eb. tv.-ben, valamint az Mpt.-ben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni a

1. járulékok (tagdíj) megállapításával, bevallásával, megfizetésével, a kötelezettség keletkezésének bejelentésével, a bejelentett adatok változásával, az ellenőrzéssel, a feltárt jogsértések jogkövetkezményeivel,
2. járulék (tagdíj) kötelezettség teljesítésével kapcsolatos hatósági eljárásra, a tartozások behajtására és végrehajtására, az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztásával és késedelmével, a járulékfizetési kötelezettség, a bejelentési kötelezettség elmulasztásával kapcsolatban,
3. Tny., az Eb. tv. és az Mpt. szerinti megtérítési és visszafizetési kötelezettség, mulasztási bírság, késedelmi kamat, korengedményes nyugdíjtartozás megfizetésére, behajtására, végrehajtására, a behajthatatlan tartozás törlésére, a végrehajtáshoz való jog elévülésére, továbbá a fizetési halasztás, részletfizetés engedélyezésére.

(2) Az adóhatósági eljárásban az adózás rendjéről szóló törvény szerinti fizetési könnyítés és mérséklés (elengedés) nem engedélyezhető a foglalkoztató által levont tagdíjra és az egyéni vállalkozót terhelő tagdíjtartozásra, valamint a tagdíjtartozás után felszámított késedelmi és önellenőrzési pótlékra.
*

Üdv. :)

Kedves hozzáértők!
Segítséget szeretnék kérni munka ügyben.
Boltvezetőként dolgoztam,jól ment a munka a forgalom tűrhető volt,eljött a leltározás ideje.Felleltároztuk a készletet,az eredmény elkeserítően magas hiány.Nem most kezdtem a szakmát, jó pár éve dolgozom már,de ilyen még nem történt,mindig el tudtunk számolni.Határozat még nem született,60 nap alatt kell meglennie.
Ha ezt nem írom alá,akkor a munkáltató Döntőbíróság elé viheti az ügyet,milyen esélyem van arra,hogy jól jöjjek ki ebből az egészből?
A munkámat legjobb tudásom szerint végeztem,gondatlanságot nem tudnak rám bizonyítani.
A munkáltatónak viszont van 1-2 mulasztása, pl kevés személyzet,nem megfelelő biztonsági feltétel.
Mielőbbi válaszokat kérnék,aki tud segíteni,kérem tegye meg.
Előre is köszönöm!

Rózsa

Tisztelt hozzáértők!

Munkaügyi per során, volt munkáltatómtól követelhetek-e valamiféle kártérítést amiért többször köteleztek betegszabadság, táppénz alatt munkavégzésre?
Van-e erre az esetre valamilyen BH?

Előre is köszönöm!

Ezt inkább ne feszegesd. Ha úgy voltál táppénzen, hogy valójában nem voltál munkaképtelen, akkor te is hunyó vagy.

Nem csaltam, fertőző beteg voltam. Nem önszántamból mentem be dolgozni, hanem azért mert köteleztek rá, és attól tartottam, hogy munkanélkülivé válhatok (ami másfél hónappal később be is következett).
Viszont a fizetésem akkor lényegesen kevesebb volt.

Ezért szeretném tudni, hogy kérhetek-e ezért valamilyen kártérítést a munkaügyi per során?

Kedves Todo!

Abban a nehezen elképzelhető esetben, ha a munkáltató olyan hülye volt (már bocsánat!), hogy az igazoltan keresőképtelen időszakában írásban kötelezte Önt munkavégzésre, akkor van mit követelni. Ha azonban semmi bizonyíték, ők szóban szóltak, Ön meg beszaladt munkát végezni, akkor akár még táppénzcsalás is lehet a dologból, ha munkabért és táppénzt is kapott, amint erre KBS kollega igen helyesen utalt. Úgyhogy némi önmérsékletet javaslok én is. Üdv:

Tisztelt Grád Úr!

Telefonon rendeltek be. Írásban nem utasítottak csak szóban (személyesen, és telefonon keresztül).
Viszont van írásos bizonyítékom (céges iratok) amin rajta van annak a kollégámnak az aláírása is, aki berendelt. Az iratot munkakörömnél fogva nekem kellett ellenőrízni, és ha rendben volt postázni.
Az iratokon szereplő dátumokból egyértelműen kiderül, hogy betegségem idején lettek aláírva.

Így ezek alapján van-e keresni valóm?

Előre is köszönöm!

Kedves Todo!

Ha magukról a berendelések tényéről nincs írásos bizonyítéka, akkor nem, hacsak nem szeret terheltként bíróságra járni. Üdv:

Tisztelt hozzáértők!

A problémám ill. a problémáim a következőek:

Ez év márciusában sikerült elhelyezkednem egy budapesti cégnél, mint szállító. Adtak egy céges autót valamint egy céges mobiltelefont is. A telefonnal nincs is probléma, de az autóval annál inkább. Kezdődött azzal, hogy a legutóbbi szervizelés során derült ki, hogy a gépkocsi életveszélyes állapotban van. Törött gömbcsukló, kopott fékbetét, olaj helyett szinte már kátrány a motorban stbstb. A szakszervizben aláirattak velem egy papírt, hogy csak saját felelősségemre hozhatom el az autót, úgyhogy gondolom nem csak kitalálták az egészet. Amikor rákérdeztem a főnökeimnél, hogy rendben van e ez így, akkor az volt a válasz, hogy "törődjek azzal, hogy jól végezzem a munkámat". Én természetesen nem nyugodtam bele, hanem alá akartam iratni egy papírt a munkáltatómmal, hogy ha velem bármi történik, akkor övé a teljes felelősség. Természetesen nem írták alá. Legnagyobb megdöbbenésemre aztán az autó szervizbe került, ahol ki is javították a hibákat. Igen ám, de arra az időre amíg a kocsi szervizben volt kivetettek velem szabadságot. Ebben a hónapban ismét szervizbe került az autó most más, de ismételten súlyos műszaki probléma miatt és ismét kivetették velem a szabadságot.
Kérdéseim a következőek:

1. Élhetek e bármiféle követeléssel a munkáltatómmal szemben, azért mert engem abban a hiszemben foglalkoztatott, hogy az autó tökéletes műszaki állapotban van, holott a szakszerviz véleménye szerint gyakorlatilag bármikor súlyos, akár halálos közlekedési balesetet szenvedhettem volna?
2. Kötelezhet e a munkáltató arra, hogy kivegyem a szabadságom csaknem felét azért, mert az autó szervizben van és én nem tudok dolgozni? (az irodában szépen el tudnék üldögélni, ahogy az "irodisták" csinálják :) )
3. Szóvá tehetem e azt bármilyen munkajogi szakértőnél, hogy a munkaszerződésben minden hónap 10-e van megjelölve, mint a fizetés átutalásának dátuma, de egyszer sem kaptam meg 15-e előtt a béremet és amikor alá kell írnunk az utalás tényét, akkor meglepő módon mindig 5-e van rögzítve.

Köszönöm mielőbbi válaszukat: drumz

Tisztelt Grád Úr!

Köszönöm válaszát.

1. Ért kár emiatt? Nem. Akkor?
2. Az éves szabadság háromnegyedét akkor adja ki a munkáltató, amikor akarja.
3. HA aláírod, akkor elég nehezen fogsz tudni bizonyítani a saját aláírásoddal szemben. Egyébként járna késedelmi kamat, de nem hiszem, hogy ez akkora összeg, ami miatt érdemes lenne belekötni a munkáltatóba.

Tisztelt Hozzáértők!

Érdeklődni szeretnék, hogy él-e még ez a törvény.
"2008.február 6-tól a munkaügyi pereknél megszűnik a tárgyi költségmentesség vagyis a per befejezésekor az illetéket és a költségeket a vesztes félnek kell állnia.Ezt eddig a munkáltató fizette.A LIGA Szakszervezet felhívta a Kormány figyelmét, hogy függessze fel ezt a szabályozó törvényt és terjessze az Országos Érdekegyeztető Tanács elé."

Tud valaki erről valami biztosat?

Köszönettel

Tisztelt hozzáértők!

Segítséget szeretnék kérni,kereskedelemmel kapcsolatos munkaügyi témában.
Már több fórumba írtam,de választ sehol sem kaptam. Kérem aki tud valakit aki segítene írjon legyenszíves!
Nagyon fontos és sürgős lenne!
Előre is köszönöm!

Rózsa

Kedves fórumozók!

Tudomásom szerint, a munkaügyi bírósághoz benyújtott keresetben pontosan meg kell jelölni az anyagi követelés összegét.
Ennek kiszámításához kérnék segítséget.

Kérdésem az lenne, hány százalékos munkabér pótlékkal kell számolni a fizetett ünnepnapon végzett munkabért?

Egyszerű fizikai alkalmazott voltam, akit nem kötelezhettek volna munkavégzésre.

Köszönöm előre is!

Nem kell neked bérszámfejtőnek lenned. Írj egy szép kerek összeget - ha a munkáltató nem vitatja, akkor annyi. Ha vitatja, mondja meg, szerinte mennyi.
Egyébként pedig bízz meg ügyvédet.

Kedves KBS!

A keresetben akkor csak soroljam fel, hogy milyen jogcímeken kérem tartok igényt rá (ki nem fizetett túlórák, ünnepnapokon végzett munka, stb), és az összesre jelöljek meg egy összeget?

Ügyvédre sajnos nincs pénzem (fix díjjal válalnák akiket megkerestem, több száz ezer forintot kérnek előre, és már csak a "felvilágosításért" is ki kellett fizetnem 15-20 ezer forintot, amit persze utólag közöltek).