terhesség alatt felmondás

Május 1.-én vettem fel a munkavállalót, kinek egy hónapos próbaidőt jelöltem meg. A próbaidő letelte után pár nappal kiderült, hogy becsapott, mert két hónapos terhes. A munkáltatóval mindent meg lehet tenni? Felmondhatok-e neki, hisz ez egy egyszemélyes üzlet és senki nem jön el szívesen szerződéssel dolgozni, hiszen a munkavállaló játszadozik a táppénzzel, hol dolgzik, hol nem. Mit lehet ez esetben tenni? Megszüntethetem-e ez esetben a munkaviszonyát?

A Munka Törvénykönyvében hol található erre vonatkozó paragrafus?

boosy írta - 2003.06.12 20:02
„Május 1.-én vettem fel a munkavállalót, kinek egy hónapos próbaidőt jelöltem meg. A próbaidő letelte után pár nappal kiderült, hogy becsapott, mert két hónapos terhes. A munkáltatóval mindent meg lehet tenni? Felmondhatok-e neki, hisz ez egy egyszemélyes üzlet és senki nem jön el szívesen szerződéssel dolgozni, hiszen a munkavállaló játszadozik a táppénzzel, hol dolgzik, hol nem. Mit lehet ez esetben tenni? Megszüntethetem-e ez esetben a munkaviszonyát?

A Munka Törvénykönyvében hol található erre vonatkozó paragrafus? ”
Rossz hirem van. Az Mt. 90. par. c) bekezdés értelmében rendes felmondással a terhesség, a szülést követő három hónap, illetőleg a szülési szabadság, valamint a gyermek gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadság alatt a munkaviszony nem szüntethetö meg.

Maradna a rendkívüli felmondás, ahhoz azonban nem egyszerü valós indokot találni (Mt. 96.)

A dolgozó egyébként nem csapott be. A terhesség az ö magánügye. Ha azért nem veszed fel, mert terhes, az hátrányos megkülönböztetés.

Én csak az utolsü fordulathoz fűzném azt hozzá, hogy sajnos ez ma egy kapitalista gazdaság.  

Én mint ügyvéd már három olyan ügyfélnek is 'adtam tanásot', aki fiatal terhesen szándékosan állást keresett annak érdekében, hogy a próbaidő letelte után ne tudjanak neki felmondani, és kapjon táppénzt tb-t., stb. Mit mondjak...egyiket sem a jószándék vezette.

Az érem másik oldala, hogy az is egy nagy szemétség, amikor a munkáltató direkt azért nem vesz fel valakit, mert várható, hogy egy-két éven belül gyereket fog akarni.  De ha a terhesség magánügy, akkor ez is az, csak mondjuk nem mondom meg a szerencsétlen leendő anyukának, mert még véletlen rögtön elszalad megvádolni hátrányos megkülönböztetéssel.

Azt sokan szokták elfelejteni, hogy a táppénz egyharmadát a munkáltató fizeti.

Magánvéleményem az, hogy egy kis (egyszemélyes) cégnél a munkavállaló terhessége nem magánügy.

Véleményem szerint mind a két probléma (#1: azért keres a kismama munkát hogy táppénzet kapjon, #2: azért nem veszi fel a munkáltató a munkavállalót mert gyermeket várhat/a jövőben várható hogy gyereket várjon) annak a következménye, hogy a jelenlegi adózási/támogatási rendszer helytelen.

Mondhatják, hogy mondjak jobbat úgy reklamáljak, sajnos nem tudom, de remélem hozzáértő emberek hamarosan megtalálják a humánus, visszaélésre kevéssé módot adó megoldást. :)

Talán ami szempont lehet:

• a munkáltatónak ne kelljen fizetnie a terhes kismama után, ne érje őt sem "hátrányos megkülönböztetés", ha alkalmaz egy (potenciálisan) terhes nőt.
• A terhesség alatt (illetve az évek során: TGYÁS, GYED) kapott támogatás összege kevésbé legyen az ilyen manipulációknak függvénye. (Sajnos a függetlenítés viszont más fajta visszaélésre ad lehetőséget... De itt nincs ötletem...)

Üdv: E.

Sziasztok!A segítségeteket kérném.Munkahelyi váltás közben vagyok.Épp felmondani készültem,amikor kiderült terhes vagyok,korai szakaszban.Két lehetősségem van:1,-maradok a jelenlegi munkahelyemen (több mint egy éve vagyok itt határozatlan idejű szerződéssel,viszont minimális bejelentettséggel)Elvileg véd a felmondási tilalom,de
mit jelent a rendkívüli felmondás fogalma?2,-Felmondok,és az új munkahelyen a 3 hónap próbaidő alatt nem véd semmi ha kiderül,hogy terhes vagyok?

• Ha az új helyen felmondanak,nem leszek jogosult semmilyen támogatásra?
• három hónap próbaidő után határozott idejű szerződést kötnek,ez már védelemet jelent-e?

„Felmondok,és az új munkahelyen a 3 hónap próbaidő alatt nem véd semmi ha kiderül,hogy terhes vagyok?”

Így van, próbaidő alatt bármelyik fél azonnali hatállyal megszüntetheti a munkaviszonyt - indoklás nélkül.

„Ha az új helyen felmondanak,nem leszek jogosult semmilyen támogatásra?”

TGYÁS jár annak a szülőnek, aki a szülést megelőző két éven belül legalább 180 nap biztosítási jogviszonnyal rendelkezik (ez nálad megvan), és a szülés napján is rendelkezik jogviszonnyal (állással v. munkanélküli segélyben, táppénzben részesült pl.), vagy a szülés előtt legfeljebb 42 nappal szűnt meg a biztosítási jogviszonya.
GYED jár annak a szülőnek, akinek szintén megvan a 180 nap bizt. j.viszonya, vagy a jogviszonya a TYGÁS ideje alatt szűnt meg.

Tehát ha a munkaviszony még a szülés előtt megszűnik, akkor max. munkanélkülire lehet menni, mert az alapján járni fog a TGYÁS, GYED.

Ha TGYÁS-ra és/vagy GYED-re nem leszel jogosult, akkor alanyi jogon jár a GYES (kb. 23 ezer forint/hó).

„három hónap próbaidő után határozott idejű szerződést kötnek,ez már védelemet jelent-e?”

Ezt nem teljesen értem, hogy gondolod. A lényeg az, hogy a határozott idejű szerződés automatikusan megszűnik a szerződésben meghatározott napon. Akkor is, ha terhes vagy, vagy már szültél is. Tehát ez nem jelent számodra védelmet.

Május 31-én megszűnik a munkahelyem ezután még jár 35nap felmondási idő. Gondolom ha ezalatt az idő alatt terhes lennék nem kapnék gyedet. Mennyi időt kell dolgoznom az új munkahelyemen hogy minden pénzbeli jogosultságot megkapjak?

„Reny1989 2016.05.04. 17:20
Május 31-én megszűnik a munkahelyem ezután még jár 35nap felmondási idő. Gondolom ha ezalatt az idő alatt terhes lennék nem kapnék gyedet. Mennyi időt kell dolgoznom az új munkahelyemen hogy minden pénzbeli jogosultságot megkapjak?
”

Tisztelt Kérdező!

Ha május 31-ét követően még jár 35 nap felmondási idő akkor a munkaviszony nem május 31-én fog megszűnni, hanem az azt követő 35. napon.

A kérdés felvetése rossz. Ha terhes lesz a jogosultsághoz azt kell vizsgálni, hogy a szülés napján biztosított-e, illetve a szülést közvetlenül megelőző két éven belül rendelkezik-e 365 biztosításban töltött nappal, ugyanis CSED-re (csecsemőgondozási díj) és GYED-re (gyermekgondozási díj) főszabály szerint csak az jogosult, aki –Tbj. 5. § szerinti- biztosított és a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik legalább 365 biztosításban töltött nappal.

További kérdéseivel a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához fordulhat.

Hasznos tudnivalók, ügyféljogok táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz (gyáp), csecsemőgondozási díj (csed) és gyermekgondozási díj (gyed) igénylők számára

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére,illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

A fenti jogszabályok és az ombudsman ezirányú javaslata alapján, valamint a közigazgatás szolgáltató jellegére hivatkozva lehetősége van továbbá arra is, hogy Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának irodavezetőjével, vagy a Kormányhivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztályának főosztályvezetőjével –előzetes időpont egyeztetést követően- személyesen konzultáljon.

Ezen személyes megbeszélést levélben, telefonon, vagy e-mailben Önnek kell kezdeményeznie a főosztály/iroda vezetőknél, vagy közvetlen feletteseiknél (kormánymegbízott/MÁK megyei igazgató).

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, és/vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

( Mintákat itt talál: http://aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22 )

Jó ha tudja, hogy:

• Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. ( Ket. 4. § )

• A táppénz, csed, gyed, baleseti és gyermekápolási táppénz iránti igényt a munkavállalónak a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, azaz az orvosi igazolásokat a munkáltatójának kell leadni. (Ebtv. 62. §)

• Az ellátások igénylése –beleértve az esetleges jogorvoslati eljárást is- az ügyfél számára ingyenes, azaz illeték- és költségmentes. (Vhr. 75/A §)

• A foglalkoztató a kérelem, illetve a dolgozó által leadott okmányok átvételét hitelt érdemlően (pl. átvételi elismervény adásával) köteles igazolni. (Vhr. 38. §)

• Ha foglalkoztatónál TB kifizetőhely nincs úgy köteles egy, az OEP honlapjáról letölthető un. Foglalkoztatói igazolás formanyomtatványt kitölteni és az összes szükséges okmánnyal együtt 5 napon belül a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának továbbítani. (Vhr. 38. § )

• A kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya köteles az igényt 21 napon belül elbírálni, azaz kérelemről érdemben dönteni, határozatot hozni és/vagy az ellátást kiutalni. (Vhr. 39. § )

• Ha ezen kötelezettségének az egészségbiztosító/kifizetőhely nem tesz eleget köteles az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizetnie a jogosult részére. (Mentesül az egészségbiztosító (kifizetőhely) a kamatfizetési kötelezettség alól, ha annak összege az 1.000.- Ft-ot nem haladja meg.) (Ebtv. 69. § )

Tekintettel arra, hogy az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások célja a betegség, terhesség, szülés stb. miatt elmaradt kereset pótlása, és így a létfenntartás biztosítása amennyiben az igényről a fenti határidőn belül az egészségbiztosító/kifizetőhely nem dönt, és/vagy a kamatfizetési kötelezettségének nem tesz eleget –figyelemmel arra is, hogy azzal a biztosítottnak és/vagy a családjának a létfenntartását veszélyezteti, egyben Alaptörvényben biztosított jogokat is sért, ezért az igénylő panasszal fordulhat az Alapvető Jogok Biztosához (ombudsman).
Elérhetőségei:
WEB: http://www.ajbh.hu/…90E21FABCD75
E-mail: panasz@ajbh.hu
Postai úton/levélcím: 1387 Budapest, Pf. 40.

Alaptörvény XIX.. cikk. (1) bekezdés: Anyaság, ( ) betegség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.

Alaptörvény XXIV. cikk. (1) bekezdés: Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.

Alaptörvény 30. cikk. (1)-(2) bekezdés: Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti. Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.

• Ezen túlmenően a Ket. azt is előírja, hogyha a közigazgatási szerv az előírt határidőt nem tartja be -saját költségvetése terhére- köteles a központi költségvetés részére az általános tételű eljárási illeték összegének megfelelő összeget befizetni. (Ket. 33/A § )

• A közszféra (önkormányzatok, iskolák, óvodák, kórházak, egyetemek, közfoglalkoztatottak, kormányhivatalok, minisztériumok stb.) dolgozói részére az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait (táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj) a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, (MÁK ISZI) mint központi kifizetőhelynek a kötelessége elbírálni és folyósítani. A legfeljebb 21 napos ügyintézési idő betartása, illetve az Ebtv. 69. § szerinti kamatfizetési, valamint a Ket. 33/A § szerinti befizetési kötelezettség a MÁK ISZI-re is vonatkozik.

• A Tbj. 5. § szerinti biztosított -az Ebtv. 50. § és Vhr. 31/A -31/F szakaszokban szabályozott módon- kérheti a pénzbeli ellátás, vagy gyógyszersegély méltányosságból történő megállapítását. (Pl. a csed, gyed igénybevételéhez szükséges 365 nap biztosítási idő helyett csak 321 nappal rendelkezik, de a szüléskor biztosított…, vagy tartósan beteg, de a biztosításában 30 napnál hosszabb megszakítás van, így az új jogviszonyában csak pár nap táppénzre lenne jogosult, de előtte évekig fizetett járulékot stb. )

Ebtv: 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

Ket: 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

Tbj: 1997. évi LXXX. törvény a tb ellátásokról és azok fedezetéről

Vhr: 217/1997 (XII.1.) Kormányrendelet az Ebtv. végrehajtásáról

Kifizetőhely: Főszabály szerint azon munkáltatóknál, ahol 100 főnél több biztosítottat foglalkoztatnak kötelesek legalább 1 fő (minimum OKJ-s, TB végzettségű) TB ügyintézőt foglalkoztatni, aki a dolgozók tb. ügyeit intézi, TB ellátásait (táppénz, csed, gyed, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz) megállapítja és folyósítja, azaz az igény elbírálását –beleértve az előírt (megállapító, elutasító stb.) határozatok meghozatalát is- nem az egészségbiztosító, hanem ezen TB ügyintéző végzi. (1998. évi XXXIX. Törvény 9. §)

MÁK ISZI: A közszférában dolgozók -kormányhivatalok, minisztériumok, központi hivatalok, önkormányzatok, iskolák, óvodák, egyetemek stb. dolgozói, valamint a közfoglalkoztatottak- (bérét és) egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait a Magyar Államkincstár Illetmény- számfejtési Irodái –mint a közszféra központi kifizetőhelyei- állapítják meg, illetve folyósítják.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panaszminták –többek között- itt tölthetőek le:

Felszólítás M I N T A kamatfizetésre táppénz, csecsemőgondozási díj (csed), gyermekgondozási díj (gyed) késedelmes utalása miatt, ha az ügyfél a közszférában dolgozik és az igényt az államkincstár bírálja el. (És alatta, ha az egészségbiztosító bírálja el.)
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Fellebbezés M I N T A üzemi baleset elutasítása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A azoknak, akiknek a táppénz, csed, gyed iránti igényét a munkáltató nem továbbítja az egészségbiztosítóhoz.
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Fellebbezés M I N T A azoknak, akiknek az ügyében az egészségbiztosító nem hajlandó kötelezni a munkáltatót a táppénzhez szükséges Foglalkoztatói igazolás kiállítására, sőt ezen okmány hiánya miatt a táppénz iránti igényt határozattal el is utasította.
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A úti üzemi baleset kivizsgálásának megtagadása esetén
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A a GYED hiányos és késedelmes utalása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

M I N T A táppénz igény előterjesztésére ha az igénylő a közalkalmazotti jogviszonya mellett megbízási szerződés alapján is biztosított:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A azoknak, akik a Munkaügyi Központ többszöri ígérete ellenére sem kapták meg az őket, a biztosítási esemény bekövetkezésekor, a befizetett járulékokért cserébe megillető álláskeresési járadékot.

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Sajtóhírek szerint a Magyar Államkincstár számfejtési körébe tartozó munkavállalók 2015-ben és 2016-ban az új KIRA illetmény-számfejtő program bevezetése miatt nem, nem időben, vagy hiányosan kapták meg az illetményüket (munkabérüket), TB ellátásukat. Nekik nyújthat segítséget az itt található panasz minta:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az Egyenlő Bánásmód Hatósága marasztalta (300.000 Ft. bírság megfizetésére kötelezte) azt a munkáltatót, aki a terhes munkavállalójának próbaidő alatt, azonnali hatállyal felmondott mivel nem akarta fizetni a táppénzhez kapcsolódó közterheket (Tbj. 19. § (5) bekezdése szerinti táppénz egyharmad hozzájárulást), illetve nem akarta állni a szülési és fizetésnélküli szabadság alatt felhalmozódó szabadság anyagi terheit. Tekintettel arra, hogy a munkavállaló bírósághoz is fordult a bíróság kérelmező munkaviszonyát helyreállította.

A hatósági eljárásban a feleknek lehetőségük van egyezséget is kötni, azaz a munkáltató vállalhatja, hogy bírság helyett inkább kártérítést fizet a munkavállalónak.
Az ezzel kapcsolatos és egyéb hasonló J O G E S E T E K itt, http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?… ,

valamint Egyenlő Bánásmód Hatósága honlapján olvashatóak:

http://egyenlobanasmod.hu/…ebh-141-2015 (bírság+jogviszony helyreállítás)
http://egyenlobanasmod.hu/…/ebh-84-2015 (egyezség)
http://www.egyenlobanasmod.hu/…iew/122_2010 (bírság)
http://www.egyenlobanasmod.hu/…ex/jogesetek (további jogesetek)

Tisztelt Munkajog Info!
2015 szeptemberétől dolgozok jelenlegi munkahelyemen (alapítványi középiskola) határozatlan idejű szerződéssel, főállásban. A héten egyszer egy vidéki általános iskolában vagyok óraadó (2016 szeptemberétől). 2017 januárban teherbe estem (10.27-re vagyok kiírva), ezt be is jelentettem kb a 7. héten (gondoltam időben szólok, hogy ne tervezzenek a következő évben velem). Közben tudomásom van jutott, hogy június 30-val szerződést akarnak velem bontani (csak óraadó lennék). Az iskola 2018. június 30-ig fog működni, utána jogutód nélkül fog megszűnni. Ez már biztos.
Ma a gazdasági vezetővel való beszélgetés során​ azt javasolta, hogy nekik minél kevesebbet kerüljek....Menjek már április közepén táppénzre. Ezzel együtt mondják fel a vidéki általános iskolában is, mert az törvényellenes ugye, hogy a főállásban táppénzen vagyok, óraadóként pedig dolgozok.
Tehát mondjak le a főállású és óraadói fizetésemről a táppénzért.
Én ezt nem akarom, mivel jól érzem magam, szeretnék dolgozni tanév végéig. Azt is mondta még, hogy táppénz alatt felbonthatják a szerződésemet, mert a törvény megengedi.
Kérem segítsen, mit tegyek??

„keruloa 2017.03.30. 12:09
Tisztelt Munkajog Info!
2015 szeptemberétől dolgozok jelenlegi munkahelyemen (alapítványi középiskola) határozatlan idejű szerződéssel, főállásban. A héten egyszer egy vidéki általános iskolában vagyok óraadó (2016 szeptemberétől). 2017 januárban teherbe estem (10.27-re vagyok kiírva), ezt be is jelentettem kb a 7. héten (gondoltam időben szólok, hogy ne tervezzenek a következő évben velem). Közben tudomásomra jutott, hogy június 30-val szerződést akarnak velem bontani (csak óraadó lennék). Az iskola 2018. június 30-ig fog működni, utána jogutód nélkül fog megszűnni. Ez már biztos.
Ma a gazdasági vezetővel való beszélgetés során azt javasolta, hogy nekik minél kevesebbet kerüljek....Menjek már április közepén táppénzre. Ezzel együtt mondjak fel a vidéki általános iskolában is, mert az törvényellenes ugye, hogy a főállásban táppénzen vagyok, óraadóként pedig dolgozok.
Tehát mondjak le a főállású és óraadói fizetésemről a táppénzért.
Én ezt nem akarom, mivel jól érzem magam, szeretnék dolgozni tanév végéig. Azt is mondta még, hogy táppénz alatt felbonthatják a szerződésemet, mert a törvény megengedi.
Kérem segítsen, mit tegyek??
”

T. Kérdező!

1. Az önmagában, hogy valaki az egyik jogviszonyában keresőképes, míg a másikban keresőképtelen nem jogellenes, hiszen az Ebtv.45. § értelmében a keresőképtelenséget jogviszonyonként (munkakörönként) külön-külön kell elbírálni, ami orvos szakmai feladat. Előfordulhat tehát hogy bár otthon véletlenül elvágtam a tenyeremet azonban ettől még simán oktathatok napi 8 órában történelmet, nem kell feltétlenül táppénzre mennem hiszen a számat és nem a kezemet használom, viszont a gyorsétteremben, ahol esténként a „fekete mosogatóban” mosogatok napi 4 órában nyilvánvalóan keresőképtelen leszek, hiszen ezt a feladatot az elfertőződés veszélye miatt egy darabig nem fogom tudni ellátni.

2. Azt ne a munkáltató döntse el, hogy ki, mikor menjen táppénzre, ennek elbírálását bízzuk az orvosra, főleg hogy a jogszabály (102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet a keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről) is hozzá telepíti ezt a feladatot.

3. Ajánlom a gazdasági vezető figyelmébe az alábbiakat, amit bölcsen elhallgatott Ön előtt:

A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt a) a várandósság, tartama alatt. (Munka Törvénykönyve 65. §)

Egyebekben pedig javaslom elolvasni ezeket az anyagokat:

Az Egyenlő Bánásmód Hatósága marasztalta (300.000 Ft. bírság megfizetésére kötelezte) azt a munkáltatót, aki a terhes munkavállalójának próbaidő alatt, azonnali hatállyal felmondott mivel nem akarta fizetni a táppénzhez kapcsolódó közterheket (Tbj. 19. § (5) bekezdése szerinti táppénz egyharmad hozzájárulást), illetve nem akarta állni a szülési és fizetésnélküli szabadság alatt felhalmozódó szabadság anyagi terheit. Tekintettel arra, hogy a munkavállaló bírósághoz is fordult a bíróság kérelmező munkaviszonyát helyreállította.

A hatósági eljárásban a feleknek lehetőségük van egyezséget is kötni, azaz a munkáltató vállalhatja, hogy bírság helyett inkább kártérítést fizet a munkavállalónak.
Az ezzel kapcsolatos és egyéb hasonló J O G E S E T E K itt, http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?… ,

valamint Egyenlő Bánásmód Hatósága honlapján olvashatóak:

http://egyenlobanasmod.hu/…ebh-141-2015 (bírság+jogviszony helyreállítás)
http://egyenlobanasmod.hu/…/ebh-84-2015 (egyezség)
http://www.egyenlobanasmod.hu/…iew/122_2010 (bírság)
http://www.egyenlobanasmod.hu/…ex/jogesetek (további jogesetek)

Tekintettel arra, hogy 2017.01.01-től ha a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a táppénz, illetve a baleseti táppénz kapcsán a kormányhivatal jár el első fokon, akkor a feladatok úgy oszlanak meg kormányhivatalon belül, hogy az elbírálási feladatokat a megyeszékhely járási (fővárosi kerületi) hivatala, ezen belül is annak családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya látja el, míg a folyósítási és jogorvoslati feladatokat főszabály szerint a fővárosi, illetve megyei kormányhivatal végzi, ezért
további kérdéseivel a kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalának családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához fordulhat.
Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaiért felelős központi hivatal, azaz Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatójának (prof. Dr. Mészáros József) a barabas.annamaria@onyf.hu , (ONYF központi iratkezelés) e-mail címen, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére, illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

Ügyféljogokról, hasznos tudnivalókról, illetve a személyes konzultáció kezdeményezésének lehetőségéről és módjáról -CSED, GYED, GYÁP, táppénz és baleseti táppénz igénylése esetén- az alábbi linkre kattintva olvashat:

http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Ezen túlmenően lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.
Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:
http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panasz és fellebbezés mintákat itt talál:
http://staff.aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22

Tisztelt Munkajogi infó!
2013,10,25-2014,03,06 volta munkaviszonyom a spar nal,de közben teherbe estem csemege és a hentes pulton dolgoztam ,
közben el mentem táppénzre mert nem adtak könnyített munkát és a doktor úr is így látta jónak mert a z előző gyermekemmel is veszélyeztetett terhes voltam. Természetesen időbe jeleztem hogy terhes vagyok. Ennek ellenére próba idő és terhesség alatt el lettem küldve.Az a kérdésem, hogy még van e lehetőség ezért a be perelni a spart amiért el küldtek terhesség alatt a munkahelyről?Ha igen hova és kihez fordulhatnák? E miatt gyedre se lettem jogosult.

A 30 napon még éppen belül vagy - de próbaidő alatt indoklás nélkül meg lehet szüntetni a munkaviszonyt, és ennek a terhesség nem akadálya.

„és ennek a terhesség nem akadálya”

Van olyan álláspont, ami szerint azért az egyenlő bánásmód miatt ilyenkor lehet perelni és a munkáltató köteles bizonyítani, hogy nem a terhesség miatt mondott fel, ami nem könnyű bizonyítás.

Tisztelt Ügyvéd,

Jelenleg a felmondási időmet töltöm munkahelyemen. MÁjus 2-ától kezdek új munkahelyemen. A szerződésem határozott időre szól, 2017.12.31-ig. Most tudtam meg, hogy 5 hetes terhes vagyok. Kérdésem, ha a próbaidő után nem is derül ki, hogy terhes vagyok, próbaidő lejárta után, 3 hónap eltelte után is azonnali hatállyal, indoklás nélkül felmondhat a munkáltató nekem?
Ha munkanélküli leszek, és fizetem a TB-met, GYES-re jogosult lehetek?
Illetve igényelhetek-e munkanélküli segélyt? nem biztos hogy így az új munkahelyemen érdemes elkezdeni dolgozni.
Köszönöm

Azonnali hatállyal nem mondhat fel. A munkanélküli segély attól függ, hogy a megállapításához szükséges időt megszerezted-e. Az igényléstől visszafele számított három évben 360 nap jogosultsági idő kell.

Tisztelt Szakértő!

Párommal babát tervezünk, de felmondtak neki 2019.02.28cal, viszont 5honapig meg kvázi végkielégítésként havonta megkapja a bérét, biztosított marad, tehát 2019.07.31ig. Munkaviszonya több mint 3eve folyamatos. Elvileg ha teherbe esne, gyedet megkaphatja illetve ha jol gondolom a csedet is ha a szülés 2019.07.31 utan max 42 napon belül lenne. Jol gondolom? Kerem válaszát hogy van-e mas feltétel illetve hogyan kaphatja meg a csedet, gyedet jelen esetben?

Elore is köszönöm válaszát!

Tisztelt Szakértő,

Jelenleg Gyesen vagyok,( 2 éves gyerekkel) visszaszeretnék menni dolgozni. Jelenleg 4 hetes terhes vagyok, melyet még nem közöltem.. Megtudtam, hogy nem vesznek vissza a régi helyemre, mert aki a helyemre került, már határozatlan munkaviszonyban van. Csak 250 Km- el messzebb a lakóhelyetől ajánlanak fel egy állást.
Azt szeretném megtudni, ha beadom a fizetés nélküli szabadság megszakítása iránt kérelmet, és egyben közlöm a terhesség tényét, mit tehetnek velem? Mire terjed ki a védelem?
Athelyezhetnek? Vagy kirúghatnak, ha nem akarom elfogadni a Bp-i állást? Ajánlatnak alacsonyabb bérű beosztást? Mit tegyek ebben az esetben? A korom miatt valószínű tp-re fognak venni.

Nagyon köszönöm a válaszát.

Munkaszerződést módosítani csak egyező akarattal lehet. (Szerződéstől eltérő munkavégzést viszont - törvényi korlátokkal - elrendelhet a munkáltató.)

(De a más helységben való munkavégzésre pont nem lehet kötelezni a munkavállalót, ha van három évesnél fiatalabb gyermek.)

Tisztelt szakértő!

Van egy 4 és egy 2 éves kisfiam, decemberben születik a kistestvérük. A feleségem 2010 óta van folyamatosan fennálló munkaviszonyban egy cégnél, jelenleg táppénzen van veszélyeztetett terhesség miatt. A napokban közölte vele a cégvezető, hogy fizesse vissza nekik a kifizetett táppénz harmadrészét, ellenkező esetben elbocsátják. Két kérdésem lenne ezzel kapcsolatban:

1. Visszakérhetik-e a táppénz általuk kifizetett részét?
2. A terhesség hátralévő részében vagy a szülést követő 2 évben meg tudja-e szüntetni jogszerűen a munkaviszonyt a cégvezető a feleségem beleegyezése nélkül?

1. Valaki viccelődik. Vagy a főnök vagy te.
2. A keresőképtelenség és a gyerekgondozás céljára biztosított fizetés nélküli szabadság egyaránt akadálya a munkáltatói felmondásnak.

„Apucika01 ! 2018.11.03. 06:40

Tisztelt szakértő!

Van egy 4 és egy 2 éves kisfiam, decemberben születik a kistestvérük. A feleségem 2010 óta van folyamatosan fennálló munkaviszonyban egy cégnél, jelenleg táppénzen van veszélyeztetett terhesség miatt. A napokban közölte vele a cégvezető, hogy fizesse vissza nekik a kifizetett táppénz harmadrészét, ellenkező esetben elbocsátják. Két kérdésem lenne ezzel kapcsolatban:
1.Visszakérhetik-e a táppénz általuk kifizetett részét?
2.A terhesség hátralévő részében vagy a szülést követő 2 évben meg tudja-e szüntetni jogszerűen a munkaviszonyt a cégvezető a feleségem beleegyezése nélkül?
”

T. Kérdező!

Valóban, az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (5) értelmében a foglalkoztató köteles a dolgozó részére megállapított bruttó táppénz 1/3-át un. táppénz hozzájárulás címén a "E" alapba befizetni, de ezt jogszerűen a keresőképtelen munkavállalótól nem kérheti el.

A gyakorlatban előfordul, hogy egyes (tisztességtelen) vállalkozók bepróbálkoznak ezzel, de eljárásuk jogszerűtlen, egy erre alapozott felmondás a bíróságon nem áll meg.

cincinnatus

Sajnos valóban jogszerűtlen a felmondás.

De az meg egy rohadékság, hogy fizetni kell a táppénz 1/3-át ilyen esetben.

Pláne, hogy a veszélyeztetett terhesek nagy része esetén csak kamu a veszélyeztetettség...

De egyébként is mi köze a munkáltatónak ehhez?

A terhesség NEM betegség!!! mire föl a táppénz?

A végrehajtó hatalom a jogszabályokat nem minősíti, hanem végrehajtaja. :)

Parancs, értettem, kérek engedélyt végrehajtani. :)

A veszélyeztetett terhesség valóban nem betegség, viszont a keresőképtelenség egyik fajtája. Táppénz pedig az Ebtv. értelmében a keresőképtelenség idejére jár, mintegy az elmaradt kereset pótlásaként.

Lásd továbbá az alábbi tájékoztatót:

Tájékoztató munkáltatók részére
a veszélyeztetett terhesség miatti keresőképtelenség idejére folyósított táppénz esetén fizetendő táppénz hozzájárulásról

Tájékoztatom, hogy az elmúlt időszakban több szakmai lapban téves, szakmai megalapozottságot nélkülöző tájékoztatás jelent meg a veszélyeztetett terhesség esetén fizetendő táppénz hozzájárulásról.

A „9”-es keresőképtelenségi kód (veszélyeztetett terhesség) esetén alkalmazandó munkáltató által fizetendő táppénz hozzájárulással kapcsolatosan az alábbi szakmai tájékoztatást adom:

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosításáról szóló 2011. évi XXXI. törvény 2011. május 1-jétől hatályos 4. § (1) bekezdése, módosította a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 137. § (1) bekezdését, mely szerint a munkavállalót a betegsége miatti keresőképtelenség idejére — ide nem értve a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenséget, valamint a veszélyeztetett terhesként történő gondozásba vételt követő, terhesség miatti keresőképtelenséget — naptári évenként 15 munkanap betegszabadság illeti meg.

Ez azt jelenti, hogy 2011. április 30-át követően bekövetkező keresőképtelenségek esetében, a veszélyeztetett terhes munkavállalónak már a keresőképtelenség első napjától — amennyiben a jogosultsági feltételek fennállnak — táppénz jár, és nem a munkáltató által finanszírozott betegszabadság.

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 44. §-a értelmében
„Keresőképtelen,

1. aki betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni;
2. aki terhessége, illetőleg szülése miatt nem tudja munkáját ellátni, és terhességi-gyermekágyi segélyre nem jogosult;
3. az anya, ha kórházi ápolás alatt álló egyévesnél fiatalabb gyermekét szoptatja;

d)

5. a szülő, aki tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét ápolja és a gyermeket a saját háztartásában neveli;
6. aki fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban betegségének megállapítása vagy gyógykezelése miatt részesül;
7. akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki

2
járványügyi, illetőleg állat-egészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható.”

Felmerül valóban a kérdés, hogy a terhesség betegség-e. Véleményünk szerint a terhesség nem betegség, azonban ha a terhességi ideje alatt a kismama egészségi állapotában olyan változás következik be, amely az anya, vagy a magzat egészségét veszélyezteti, tehát a kismama veszélyeztetett terhesnek minősül és keresőképtelen állományba kerül, úgy adott helyzetben ezen állapot betegségnek tekintendő.

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 19. § (5) bekezdése értelmében a foglalkoztató az 5. §-ban említett biztosított betegsége miatti keresőképtelensége, valamint a kórházi (klinikai) ápolása időtartamára folyósított táppénz egyharmadát hozzájárulás címén fizeti meg.

Ennek megfelelően, a veszélyeztetett terhesség miatti keresőképtelenség idejére folyósított táppénz egyharmadát táppénz-hozzájárulás címén meg kell fizetnie a foglalkoztatónak.

Tájékozatom továbbá, hogy a különböző „szakmai lapokban” megjelenő írások nem az egészségbiztosítás hivatalos kiadványai, nem jogforrás, így az ott leírtakra hivatkozni nem lehet.

Kérem, az adott témában a fentiekben foglaltaknak megfelelően szíveskedjen eljárni.

Budapest, 2011. november 14.

Országos Egészségbiztosítási Pénztár

Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztály

Forrás: https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/…enz-hozz.pdf

Tisztelt Szakértő!

Párommal babát tervezünk, azonban nekem 2019.07.31-ig tartó határozott idejű munkaszerződésem van, ha terhes leszek a munkáltató nem fogja meghosszabítani a szerződésem...kaphatok bármilyen ellátást arra az időszakra amíg meg nem születik a baba vagy semmilyen bevételre nem számítatok ezen időszakra.

Előre is köszönöm