Munkajogi kérdések.

Milyen munka törvénykönyve? A magyarban biztos nincsen "cent".

Sziasztok.

Érdeklődni szeretnék, hogy próbaidő után sem adott a munkáltatóm munkavédelmi bakancsot, illetve tűzálló munkaruhát hegesztőként dolgozom. Illetve 0.50 cent nettó béremelés is elmaradt.
Ilyen esetben élhetek rendkívüli felmondás jogával ezekre hivatkozva? Ők állandóan a munkatörvénykönyvére hivatkoznak, hogy 30 nap a felmondási idő, de mivel van új állásajánlatom, minél hamarabb szabadulni akarok tőlük. De legalább is 2 héten belül.
Mit tehet ha csak a fele időt töltöm le?

nono24,

Igen.
A szabadság pontosan úgyanúgy, naptári napok alapján jár a részmunkaidősnek is, meg a teljes munkaidősnek is. Mindkettőnek egyformán 20 nap az alapszabadsága, és erre jön rá a többi, de az is mindkettőnek ugyanúgy.
Arányosítani csak akkor kell, amikor valaki év közben létesít vagy szüntet meg munkaviszonyt, de akkor is egyforma a rész és a teljes munkaidőnél is.

Természetesen, a teljes munkaidősnek a fizetett szabadságra 8 órát, a részmunkaidősnek meg 4 (vagy 6) órát számfejtenek bért. Ez a különbség közötte.

„Amennyiben több önkormányzatnál részmunkaidős foglalkoztatással kerül alkalmazásra (feladat ellátása azonos) hol a Kjt., hol az Mt. alapján, foglalkoztatásra jogszerű?”
Lehet jogszerű, hiszen önmagában nem tilos.

Jó estét kívánok!

Dolgozó szabadságának jogszerű megállapítása, valamint foglalkoztatása tekintetében szeretnék tájékoztatást kérni.

Önkormányzattal közalkalmazotti jogviszonyban álló, heti 20 órás foglalkoztatású dolgozó (foglalkoztatása az egész évet érinti 01.01 - 12.31-ig) éves szabadságszáma tekintetében - a foglalkoztatása óráival összefüggésben - annak időarányos részére jogosult, vagy az általános munkarend (heti 40 órás foglalkoztatás) szerint járó szabadságok száma illeti meg?
Amennyiben több önkormányzatnál részmunkaidős foglalkoztatással kerül alkalmazásra (feladat ellátása azonos) hol a Kjt., hol az Mt. alapján, foglalkoztatásra jogszerű?

köszönettel:
Mimi24

@eulimen. Köszönöm a hozzászólásodat. Informatív volt és egyet is értek vele. Sajnos nincsen a cégben olyan portál, ahol elrejtve ezek megtalálhatóak, és úgy tűnik szándékosan nincsen. Nem az lehetett a célja ennek, hogy átverjék a munkaválallókat, hanem az, hogy szervezeti döntésekről / változásokról ne lehessen megállapítani, hogy kik voltak a felelősei. Az elmúlt időszakban sok jó mérnök ment el a cégtől szervezeti változások miatt, és nem szerették volna, ha később átvilágításokon megállapítható lenne ezek felelősse.

Ennek sajnos meg is lett az eredménye, mert komoly visszahívások lettek cégben, a termék minőségének csökkenése okán, és emiatt vannak kilátásban leépítések, mivel a céget be is perelték a vevői. Félig-meddig amolyan okos, "mondj fel magadtól nyom nélkül" style-ban akarhatják eltűntetni az embereket megint, ezért írattatnak nem létező felettesekkel leveleket.

Elképzelhetőnek tartom, hogy a céget bérköltség minimalizálás után valakinek el akarják adni, és csak a gyárak és a piaci szerződések fogják az új tulajt érinteni, az irodával meg nem foglalkoznak. Ez lehetett az elmúlt időszakban zajló folyamatok valódi célja. Ez pedig innentől nem munkaügyi kérdés :).

A cég szándékosan szegte meg a munka törvénykönyvét az elmúlt időszakban, pedig nem egy párfilléres gittegylet... Érdekes ez a piacgazdaság.

@Szetv1 Egyes munkavállalók azért rínak, mert túlterheltek, és a munkáltató nem hajlandó a feladatok újraelosztásával, vagy létszámbővítéssel megoldani a helyzetet. Más munkavállalók meg azért rínak, mert a feladatok újraelosztásával (kikönnyítésével) úgy érzik, munkakörük feleslegessé válik, és leépítés áldozatául esnek. Egy bizonyos létszámméret felett ennélfogva törvényszerű, hogy mindig lesznek a feladatok mértékéből adódó, elégedetlen vagy aggódó munkavállalók. Csatlakozom KBS-hez

• már ha tudod, hogy ki a főnököd.

A Mt. 46.§ (1) d) pont alapján a munkáltató köteles hét napon belül munkaköri leírást adni, ha ez bárkinek hiányzik, kérje a HR-től vagy a közvetlen felettestől. Hozzáteszem, nem lenne ördögtől való, ha a munkaköri leírtás valami munkahelyi intranetes portál bugyraiban eldugva lenne megtalálható, amiről a munkavállaló esetleg nem is tud, viszont jogilag írásban közöltnek minősül.

Ugyanezen céggel kapcsolatos korábbi tapasztalat, hogy több kollégát is 3-4 éves időtartamban munkaköri leírás nélkül foglalkoztattak. Az, hogy egyes dolgozóknak kiadják a munkaköri leírást, másoknak pedig nem, nem tekinthető jogi jellegű problémának. Ilyet egyébként akkor csináltak, ha nem akarták, hogy meghatározható legyen, hogy mely dolgozónak ki volt a felettese. Kicsit kapcsolódik az előző kérdésemhez, ugyanis azóta én is megkaptam a munkaköri leírásomat (látható miként játsszák ki, hogy a felettes hozzon közléseket), viszont korábban nekem is volt 2-3 év kb. ameddig nem volt.

Nem jogi kérdés ez. Kérdezd meg a főnököd!

Kedves Forumozok!

Egy multinacionalis vallalatnal dolgozok informatikuskent. A cegben valoszinuleg leepitesek keszulnek.
Nem regen kaptam egy emailt, amiben egy felettesnek nem tekintheto kollega (velem egy szinten levo beosztott) idobeli reszletezes mellett tajekoztatott arrol, hogy a jovoben feladataim resze lesz 2 masik kollega szamara betanitanom a munkakoromet illetve atadnom a feladataimat, annak erdekeben, hogy ok fokozatosan egyre nagyobb reszt vallaljanak a.munkaimbol, amiket eddig vegeztem.
A levelrol masolatot kapott a felettesem is, de nem o irta. A felettesen sem szoban sem irasban hasonlo jellegunkerest nem intezett. Valoszinunek tartom, hogy nem merik a felelosseget vallalni, mert kivalo munkavegzesu vagyok es a munkamra eddig nem volt panasz. A kerdesem, hogy van-e ilyen esetben ertelme hr fele magasabb szintre jelezni a problemat? Chatuzenetek alapjan uj kollega is erkezett a csapatba, akit kifejezetten azert hoztak, hogy "beszalljon" a munkaimba. Az utasitast ado kollega tobbek kozott nehezmenyezte, hogy csak en ertek dolgokhoz, es azt is hogy elmentem 1 het szabadsagra.

A sejtesem az, hogy ki akarjak mutatni a leepitesek elott, hogy ki dolgozik, ki pedig nem, es ezert akarjak a munkaelosztast kompromitalni. A cegben tartottak programozoversenyekezt is, hogy felmerjek a dolgozok tudasszintjet egyfajta jatekos modon, amin egeszen jo eredmenyt ertem el. Az eredmenykozlo weboldalt is lekapcsoltak a napokban, holott evekig elerheto volt. *Ui.: az adott illeto semmilyen minosegben nem is felettesem, es nincsen hivatalos jogkore az organizacioban.

A valaszokat elore is koszonom!

Tudtam előre.

Mindenkinek köszönöm a kedves hozzászólását.
Tudom, mikor és hogyan léphetek ki, nem ez volt a kérdés.
Továbbá nem kp-t akartam kivenni, hanem nem akarok belépni. És igen, ha én nem fizetek be, akkor a munkáltatói befizetéssel csak ez az egy opció van, mert ilyen szerződést kötött a munkáltató a pénztárral!
Nem fogom tovább feszegetni, mert hiába, senki nem olvasta el figyelmesen, amit írtam.
Szép napot!

Ne mondd már azt, hogy az önsegélyző pénztárból semmi más nem fizethető, csak a közvetlen hozzátartozó temetése? Millió lehetőség van kivenni a pénzt, sokkal több, mint például egy csak egészszégpénztárból. De például ugyanazokat itt is.

Az persze igaz, hogy ez nem "sima" kápé, amit kiadhatsz a teszkóban. Ha nem kell, nem kell.

„pl. a 13. havi bért beépítették, majd később fizetésemelésként hivatkoztak rá....”
Mert tényleg az is volt.

Ha ennyire nem tetszik a munkahely, bármikor felmondhatsz. Még indokolnod sem kell.

Kedves Sándor!
Ezt gondoltam, de konkrét hivatkozási alapra van szükségem. Nem akartam részletezni, de a félreértések elkerülése végett leírom, hogy ez az egész olyan szemfényvesztés-féle a munkáltató részéről. Ugyanis kizárólag közvetlen hozzátartozó halála esetén vehető igénybe temetési segély, másra nem terjed ki a szolgáltatás. Kivéve persze, ha én is befizetek, amit nem fogok. A lényeg, hogy úgy tűnjön, a munkáltató támogatja a munkavállalókat, valójában nem kapunk semmit - kivéve, ha meghal valaki a családból, ami ugye elég morbid. Voltak már más érdekes húzásai is a HR-nek, pl. a 13. havi bért beépítették, majd később fizetésemelésként hivatkoztak rá....
A kérdésem lényege: mire hivatkozhatok, ha nem akarok belépni?

Nyilván nem kötelezhet. Ha nem lépsz be, nem kapod meg azt a pénzt.

Kedves Szakértők!
A munkáltató kör e-mailben közölte a cég munkavállalóival, hogy a munkavállalókat új formában kívánja támogatni (??), ezért szerződést kötött egy önsegélyező pénztárral, ahová a belépés mindenki számára KÖTELEZŐ. A munkáltató befizet havonta egy minimális összeget. Egyelőre úgy néz ki, hogy a munkavállalók részéről nem jár fizetési kötelezettséggel a belépés, de választható fizetős opció is.
Kérdésem, hogy a munkáltató kötelezheti-e a munkavállalóit erre? Semmilyen előzetes egyeztetés stb. nem történt, a belépés nem önkéntes, a közlés után már szervezik a beléptetést. Amennyiben nem akarok belépni, milyen lehetőségeim vannak? Ha megszűnik a munkaviszonyom, ez a tagság is simán felmondható?
Előre is köszönöm a választ.

Kedves József, köszönöm ismételten...

Ha a nagyfőnöktől jött, neki címezném, és megpróbálnám átadni személyesen először, de két példányt vinnék, és kérném, hogy az enyémen, amit nem adok oda, írja alá hogy átvette a másik példányt.
Ha nem hajlandó erre, akkor küldeném tértis levélben.

A cím lényegtelen. "Kérelem írásbeli figyelmeztetés visszavonására", mondjuk - nem a cím fontos, hanem a tartalom.

Kedves drbjozsef,

köszönöm a részletes választ, tényleg nem tudtuk ezt, annyit kérdeznék még, hogy mi legyen a címe ennek az irománynak?
És szerinted mi célszerűbb, postán elküldeni vagy személyesen átadni, mert a cég címe vidéken van, a főnök meg leginkább a telephelyen, ill. nem tudom, érdemes lenne-e megvárni a rendőrségi határozatot és azzal együtt elküldeni, vagy esetleg vigye be a betegállomány után az első munkanapon? Egyáltalán nem ismeri a nagyfőnököt, a telephelyvezető kontaktál csak vele...

allegriia,

Egyrészt kérni bármit lehet, mert nem tilos az.
Kérje írásban, indoklással a figyelmeztetés visszavonását, elírva azt, amit itt írtál, hogy alaptalan, etc, etc.
Valamit majd válaszolnak, de a lényeg, hogy ennek legalább nyoma legyen, én vagy úgy adnám át, hogy a főnök aláírásával átveszi a kérelmet, vagy tértivevényes levéllel küldeném a cég címére.

Másrészt van egy félreértés általában az emberekben az ilyen figyelmeztetésekkel kapcsolatban. Mégpedig az, hogy bármit is számítana. Ugyanis a Munka Törvénykönyvében egy szó sincs semmi ilyesmiről. Se szóban, se írásban. Akár egy, akár kettő, akár hét, akár négyezer írásbeli figyelmeztetést kap valaki, önmagában az nem számít semmit. Ha a munkáltató azonnali felmondással fel akar mondani, akkor az Mt. 78.-79.§ szerint feltételeknek kell megfelelnie, aszerint kell indokolnia. Nyilván hivatkozhat arra, hogy már X figyelmeztetésben részesítette a dolgozót ezért meg azért, de ez nem előfeltétele, és nem indoka az ilyen felmondásnak. És bizonyítania természetesen neki kell. Márpedig esetedben, elég sok bizonyíték van arról, hogy erre az eseményre - az esetleges figyelmeztetés ellenére - érvényesen nemigen fog tudni hivatkozni.

Aztán ha nem vonják vissza, megpróbálhat még hepciáskodni, de itt már az a kérdés, hogy ő szeretne-e e továbbra is ott dolgozni. Ha igen, akkor egy esetleges elutasító válasz esetén tegye el a papírokat meg minden bizonyítékot - ilyen lesz főleg a rendőrségi határozat majd, ha tényleg neki adnak igazat -, aztán ha egyszer kell, majd elő tudja venni. Addig túl sokat nem tehet.

Kedves Jogértők,

az öcsém számára szeretném a tanácsotokat kérni, megpróbálom röviden összefoglalni a lényeget. A munkahelyén belekötött és bántalmazta őt egy kollégája, amelynek következtében nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedett el az öcsém. Erről látlelet készült, betegállományba vették négy hétre, és a feljelentést is megtette a munkatárs ellen. Volt jelen tanúi is az incidensnél és kamera is rögzítette az egészet. A felvételen látszik minden, ahogy a munkatárs beleköt, durván szidalmazza, provokálja, amire az öcsém nem reagál, normálisan válaszol neki, stb, amitől az ember egyre jobban behergeli magát, és a torkának ugrik, majd erőből nekilöki a falnak. Látható, hogy az öcsém nem ütött vissza, nem is védekezett és verbálisan sem szállt bele a balhéba, hiába próbálkozik a másik...

Öcsém ezután még végigvitte a műszakot, és záráskor elmondott mindent a telephelyvezetőnek, aki azután beszélt a kollégával is, aki elismert mindent, kivéve, hogy sérülést okozott, azt mondta, azt nem látta. Az öcsém elment orvoshoz, rendőrségre, majd másnapra behívták, hogy felvegyék a jegyzőkönyvet az esetről, amelyben rögzítették mindenki álláspontját. Ebben a kollégája már mindent letagadott, annak ellenére, hogy utána együtt visszanézték a kamerafelvételt, azt állította hogy egy kisebb szóváltás volt csak közöttük, de bántalmazás nem.
Ugyanakkor a telephelyvezető rögzítette a jegyzőkönyvben, hogy neki előző nap a kolléga elismerte a bántalmazást, gyakorlatilag az öcsémet igazolta ez is.

Ezt csak azért írom le ilyen részletesen, mert az egész végeztével egy-egy figyelmeztetést nyomott mindkettejük kezébe a nagyfőnöktől, amelyben az áll, hogy miután "mindketten dulakodtak", ezzel akadályozták a munkavégzést (a felvételen látszik, hogy ez nem igaz), az öcsém eleve "megtagadta a munka felvételét, amiatt került sor az atrocitásra" - ezzel szemben a felvételen látható, hogy felvette a munkát és aközben köt bele a munkatárs, plusz a jelen levő tanú is igazolja, akivel együtt dolgoztak, és az egész nem tartott tovább pár percnél.

A figyelmeztetést eleve anélkül írták meg, hogy a felvételt a nagyfőnök megnézte volna, nem hallgatták meg se őt, se a tanút, nem tudjuk, kivel beszélt, csak azt, hogy az öcsémet, akit megtámadtak, ugyanolyan retorzióban részesítette, mint az elkövetőt...

Ami miatt igazán aggódunk az az, hogy a figyelmeztetés szerint a munkahelyi dulakodás és a munka megtagadása szerződés szegés, és amennyiben ez még egyszer előfordul, az azonnali hatájú felmondást van maga után.

Az öcsém attól tart, hogy ebből hátránya származhat, esetleg a kollégája kiprovokálhat ismét egy ilyet, és ő hiába nem tesz semmit, ahogyan most sem, a figyelmeztetésre hivatkozva elküldhetik végkelégítés nélkül, miközben ő már hét éve dolgozik a cégnél, gond sosem volt vele.

A kérdésem arra irányul, hogy mit lehet tenni ilyenkor, lehet-e valamiféle panasszal, ellentmondással élni a figyelmeztetés ellen, és kérni, hogy mint alaptalant, esetleg vonják vissza; egyáltalán, mi lyenkor a teendő, hogy ne érje őt semmilyen hátrányos következmény, hiszen ő a sértett, és ő nem csinált semmit, amiért meg kellett volna róni...

Elnézést kérek a terjedelemért, és köszönöm előre a segítő válaszokat.

soszták,

„sajnos marad a feljelentés, ehhez bizonyíték is rendelkezésre áll,”

Azért azt megjegyezném, hogy a zaklatás vagy becsületsértés az egy Btk. tényállás, elég szűk és konkrét értelmezéssel, szóvan csak mert csunyákat mond a hátad mögött, az még baromi kevés egy ilyen megállapításához. Olvass utána, nem olyan egyszerű ez...

Tisztelt drbjozsef!

Köszönöm a felvilágosítást.
A munkáltató felé jelzem a problémát, és a hogyan tovább majd kialakul.
A pletykás kolléga felé első körben jelzem személyesen, hogy ezt abba kellene hagyni.
Ha ez nem vezet célra, sajnos marad a feljelentés, ehhez bizonyíték is rendelkezésre áll, remélem felébred az illető.

Köszönettel:
Besenyei Csaba

soszták,

Elmondod a munkáltatódnak te mit szeretnél.
Ha olyan, ami előírás/szabály/törvény, és szerinted nem teljesül, felhívod erre is a figyelmét.
Ha nincs változás, más nincs, hogy a munkaügyi felügyelőségnél bejelentést teszel. Ja, de, még fel is mondhatsz, vagy leszarod az egészet, és marad minden ahogy van. Ezen kívül más nem nagyon van.

Pletykás kollégával jogilag akkor tudsz kezdeni valamit, ha zaklat, vagy becsületsértő dolgokat terjeszt rólad. Feljelentést tehetsz a rendőrségen.

Tisztelt Kovács_Béla_Sándor!

Öt mondatban, tíz sorban, vagy ahogy Önnek jobb.
Minden ide vonatkozó jogszabály, és megoldás érdekel.
Köszönettel:
Besenyei Csaba