végkielégítés és felmondás

„Foglalkoztatási kötelezettség nincsen ilyenkor?”

Vállalt valami ilyesmit a szerződésben?

Tamás2016,

Lényegében nem tudsz belekötni. Ha olyan hibákat hoznak fel hivatalos indoknak, ami nem valós, vagy nem olyan súlyú, az persze nem korrekt. De ez ilyen. Ha valakit el akarnak bocsátani, találnak rá indokot.

Úgyhogy a felmondással megpróbálhatod rákényszeríteni a jogszerű útra, ha úgy érzed, nem voltak korrektek.

„Foglalkoztatási kötelezettség nincsen ilyenkor?”

Vállalt valami ilyesmit a szerződésben?

Határozatlan idejű munkaszerződés volt.
Külön ilyen kitétel nem volt benne, csak hogy a munkavégzés helye a X kft telephelyei.

Tamás 2016,

De, van foglalkoztatási kötelezettsége, a szerződés keretein belül. De a felmondás jogszerű ha a „A felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő ok.”

Ez utóbbiba elég sok minden belefér. Bár ha hivatalosan az előbbire hivatkozott, ami nem valós szerinted, akkor kereshetsz jogorvoslatot, ha te akarod szívatni őket. Csak nem biztos, hogy ez sikerülni fog.

Utolsó kérdés, a felmentési idő kiszámolása. Törvény szerint a felmondási idő fele. Nálam 30nap, annak a fele 15. 15 naptári napot kell számolni?
Vagy meg kell nézni hogy adott hónapban hány munkanap volt, és annak a felét, csak a munkanapokra? (és amennyiben töredéknap, felfele kell kerekíteni? )
Számomra az első lenne a logikus, de jópár olyan dolgot lehet látni, ami nem logikus, de mégis úgy kell eljárni.

Nem értem.

30-nak a fele 15. Pont.

Nincs szó munkanapról. Miért nem nézel rá néha az Mt.-re, ha már be lett linkelve? 69.§-70.§

Ránéztem, és ugyanezt láttam. Valamiért a cég HR-ese nem nézett rá, és kitalálta hogy "1 hónap, azaz 4 hét felmondási időt számolunk, akkor abból 2 hét a felmentés. Két teljes hét 10 munkanapból áll"
WTF? Azt hiszem egy munkaügyi ellenőrzés során érdekes dolgok derülnének ki ott, az elmúlt évekre visszamenőleg, ha igy számolták el azokat is...

De jó az úgy is, ha úgy értik, hogy a tíz munkanapra felmentenek, és általános munkarendben dolgoztál. A heti pihenő és munkaszüneti napra végülis nem kell felmenteniük. Akkor amúgy sem kell dolgoznod.

julius 17-től számítva 10nap munkanap júl 30-ra jön ki. Hogyha 15 naptári napra számítjuk, akkor júl 31 ra, egy nap különbség jön ki a két számítás között.
Ha hosszabb egy nappal a munkavégzés alóli felmentés, akkor egy nap szabadságmegváltással többet kapok. -ezért nem mindegy nekem.

Jogos, valóban 10+2+2 az csak 14 nap, nem 15.
De nem kérdés : nem munkanappal kell számolni.

Köszönöm a megerősítést és az eddigi segítséget. Az azért vicces/szomorú, hogy egy hozzá nem értő dolgozónak kell rámutatnia a cégnek -hogyha meg szeretné kapni a törvény szerinti járandóságot- hogy a kilépéskor mi a helyes elszámolás módja.

A munkáltató által megfogalmazott általam (munkavállalóként) elfogadott, aláírt fizetési nélküli szabadság -közös megegyezés- ideje alatt a munkáltató részéről történt egyoldalú felmondással új helyzet állt elő véleményem szerint.
Az egyoldalú felmondással egyidősben megszüntetettnek tekinthető-e a fizetés nélküli szabadság, vagy szükséges lett volna igényelnem a fentiek ellenére a fizetés nélküli szabadságom megszakítását felfüggesztését.
A kifizetendő távolléti napok számát csökkentették a fizetés nélküli szabadság alatti napok számával mivel egybe estek.
A munkáltató tájékoztatási kötelezettség a fenti esetekben fenn áll-e a jelenlegi járvány közeli helyzetekben mivel nem történt meg.

Szerintem fuss neki mégegyszer...

Tisztelt Fórumozok!
A járványveszélyre való tekintettel a munkáltató ajánlására 2020 03-hó 18-án fizetés nélküli szabadságot kértem, kaptam.
Ezt követően a határozatlan időre szóló portás munkaviszonyomat 2020. 04.-hó 15-én a munkáltató egyoldalúan indoklás nélkül /nyugdíjas vagyok/ felmondással megszüntette.
Kérdésem:Az új helyzet előálltát követően a felmondást követő fizetés nélküli szabadság alatti napok számával, (egybeesés miatt) csökkenthetik-e a fizetendő távolléti napok számát.
Az 55 nap távolléti napok helyett csak 6 napot fizettek ki.
A Hr-es hölgy és a bérszámfejtők helyesen jártak-e el?
Tájékoztatási kötelezettség ilyen számomra össze tett helyzetben a munkáltató részéről kötelezettség-e?

Milyen "távolléti napok"?

Ha esetleg arra gondolsz - bár ettől a megfogalmazástól nagyon messze van - hogy a felmondási idő felére ilyen esetben is köteles a munkáltató felmenteni a munkavégzés alól a munkavállalót, és erre az időre távolléti díjat kell-e fizetnie, akkor szerintem igen. Bár a fizetés nélküli szabadság tényleg bekavar. [70. § (3)]
Viszont a kevesebb nap sehogy se jön ki. Vagy nem jár egyáltalán - vagy a felmondási idő felére jár.

Tisztelt Kovács Béla Sándor!
2020 03. 18-tól 2020 05. 15-ig fizetés nélküli szabadságot kértem, kaptam melyet tartalmilag a munkáltatom szerkesztett meg, szóbeli ígéret kíséretében a járványveszély elmúlása után vissza vesznek.
2020 04. 15-én a munkáltató részéről egyoldalú felmondással a határozatlan idejű munkaviszonyomat. Több mint tíz éves munkaviszony után 55 nap távolléti díj illetett meg.
2020 március 30-ával kértem a fizetés nélküli szabadságom felfüggesztését melyet Mt, való hivatkozással elutasítottak.
A munkáltató részéről történt felmondás ideje alatt az előzőekben leírtak miatt fizetés nélküli szabadságon voltam.
A munkaviszonyom 2020 06. 09-én szűnt meg.
A munkáltató részéről történt egyoldalú felmondást követő naptól a fizetés nélküli szabadságom megszüntnek tekinthető-e vagy a felmondás ideje alatt is fenn áll és csak 2020 05. 15-én szűnik csak meg, és ez miatt csökkentették le a távolléti napok után fizetendő távolléti díjat.
Eddigi és további segítségét nagyon szépen köszönöm.

„kértem a fizetés nélküli szabadságom felfüggesztését melyet Mt, való hivatkozással elutasítottak.”

Kérd a pontos hivatkozást. Kíváncsi lennék rá.

Ezt jól kiokoskodta a munkáltatód. Van egy olyan érzésem, hogy nem teljesen saját elhatározásból kértél fizetés nélküli szabadságot.

Valszeg a 133.§(2)-re hivatkoztak.
A fizetés nélküli szabadság végét a munkavállaló jelöli meg, de ez a közlés után 30 nap lehet legkorábban.

Én tuti nekimennék ennek, döntse el a munkaügyi bíróság.

Valszeg nem véletlen a 04.15-ei felmondás, hiszen az lett volna az a nap, amikor ha kéri a fizetés nélküli szabadság megszüntetését, akkor az 05.15-én lett volna érvényes. Amikor amúgy is visszavették volna elvileg.

Nem hiszem, hogy van mit megtámadnia, ha aláírta, hogy ő KÉRTE a fizetés nélküli szabadságot.

Ha jól tudom a munkavállalónak költségmentes a bírósági per. Én randiznék velük így 10 év után, hogy sokáig emlékezzenek még rám. Aztán ki tudja, mert a felmondási idő és a fizetés nélküli szabadság egyvelegéről nincs semmi. Pl., hogy ez meghosszabbítaná-e a felmondási időt, mint pl. ha táppénz alatt mondanak fel.

Ezen kívül miért mondott fel? Mivel indokolta? Se az, hogy nincs munka sem a munkavállaló rosszul végzett munkája nem lehet indok, hisz fizetés nélküli szabin volt.

https://ado.hu/…badsagrol-2/

Jó lenne ismerni, hogyan kérte azt a fizetés nélküli szabadságot.

Szervusztok!
Most kaptam 25 éves közalkalmazotti jubilleumi jutalmat, vagyis régi motoros vagyok közalkalmazottként.
Ha most nem fogadom el a munkavállalói szerződést és elmegyek a cégtől jár végkielégítés. Mi alapján állapítják meg az összeget? A cégemnél eltöltött idő, vagy az összes közalkalmazotti időm alapján? Esetemben nagyon nagy a különbség a kettő között, jelentősen fogja befolyásolni a döntésemet az összeg. Előre is köszönöm a válaszokat!

Kati64,

Ez attól függ, hogyan váltottál a több közalkalmazotti munkahely között.

„Kjt. 37.§
(4) A végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a közalkalmazott a (6) bekezdésben meghatározott időtartamú közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezzen. A közalkalmazott végkielégítésre való jogosultságának megállapításánál - az áthelyezést kivéve - nem lehet beszámítani a korábbi közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt. A végkielégítésre való jogosultság szempontjából emellett figyelmen kívül kell hagyni a 22. § (8) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott időtartamot is, kivéve a hozzátartozó, valamint a tizennégy éven aluli gyermek gondozása, ápolása céljából, továbbá a tizenkét éven aluli gyermek betegsége esetén az otthoni ápolás érdekében igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartamát.

(5) végkielégítésre való jogosultság megállapításánál figyelembe kell venni

1. jogutódlás esetén a jogelődnél,
2. a munkáltató egészének vagy egy részének átadása esetén az átadó munkáltatónál munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt is [25/B. § (5) bekezdés],
3. a 25/D. § szerinti, két jogviszony közötti időtartamot.”

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

Köszönöm a választ!