Mit tegyek? több, mint 1 éve vagyok táppénzben, leszázalékoltak B2 osztályba kerültem. Táppénz már nem jár, de a munkáltató nem léptet ki, mert nem vagyok még munkaképes. Megkaptam a rehabilitációs ellátást. Azt akarják, hogy én lépjek ki. Dolgozni még nem tudok ott, de ha kilépek nem kapok végkielégítést. Ők addig nem küldenek el, amíg beteg vagyok. Ez pedig sajnos még fent áll, nem tudok ott dolgozni. Könnyebb munkát tudnék esetleg vállalni,vagy katás vállalkozóvá válni, nem tudom mi lenne a legjobb, ha kiíratnám magam? És ha nem tudom elvégezni a munkám? Mert nem tudom.Ha kiírnak akkor egészségesnek számítok, tehát tudnom kellene dolgozni is. Végkielégítés és a felmondási időre járó pénz jár-e nekem, mit tegyek? Hogyan járok a legjobban?
végkielégítés és felmondás
hátmostmitcsináljak,
Már csak azt lenne érdemes tudni, hogy te mit szeretnél egyáltalán.
Azt érdemes tudni, hogy munkaviszonyod annyi lehet, amennyit csak akarsz. Dolgozhatsz máshol is. Ha munkaképtelen vagy az egyik helyen, az nem jelenti automatikusan azt, hogy más helyen is szükségképpen az kell legyél.
(Például aki kőművesként keresőképtelen egy porckorongsérv miatt, az irodai munkahelyen még lehet keresőképes)
22 év után három mondattal zéró bizonyítékkal ki lehet rúgni valakit azonnali hatállyal? Így? Ld levél!
Kis történet egy egyházi iskola háza tájáról.
Új vezető van, és van sok olyan tanár aki nagyon sok éve ott dolgozik. Az egyik, akiről szó van, 22 évet volt itt.
Nulla előjellel, nulla előzetes figyelmeztetéssel egyik nap jött egy tértivevényes levél. Úgy hogy az illető aznap is benn volt a munkahelyén egész nap, és akár személyesen is átadhatták volna.
A levél teljes szövege lentebb olvasható.
A kérdésem: így nulla bizonyítékkal 22 év után simán lapátra lehet tenni valakit? A levél mellé nincs mellékelve semmi. Valami írásos dokumentum ami a leírtakat alátámasztja-semmi.
3 mondatos indoklás és 22 év után azonnali hatállyal repül az illető.
És mivel azonnali, így végkielégítés felmondási idő se jár!
Neki 22 év után ki lehet számolni mennyi lett volna a végkielégítése (+ 90 napos végig fizetett felmondási idő....)
Na ezt lopták el tőle ezzel a kamu szarral. Erre ment ki az egész. Hogy ne kelljen fizetni semmit, csak simán kivágni.
Kérdésem: egy jogi fórumon erre mit szólnak?
Köszönöm
Tárgy: munkaviszony rendkívüli hatállyal történő megszüntetése
Tisztelt XY!
Ezúton tájékoztatom, hogy 2020. jún X-i hatállyal munkaviszonyát rendkívüli felmondással megszüntetem.
Indoklás:
Tudomásunkra jutott, hogy:
• ön a tantestület körében összeférhetetlen módon viselkedik, azzal kollegáit megfélemlíti
- az iskola szellemiségével össze nem egyeztethető kijelentéseket tesz
• Fentieket kollégái is megerősítik, ezt írásban is jelezték az iskola vezetése felé.
• viselkedése iskolánk szellemiségével összeegyezhetetlen.
Fentiekre hivatkozva munkaviszonya intézményünkben lehetetlenné vált, így azt azonnali hatállyal, rendkívüli felmondással megszüntetem.
Dátum aláírás
Azt szóljuk, hogy az érintett munkavállaló, mint felperes a lakóhelye, illetve a munkavégzés helye szerint illetékes törvényszéken 30 napon belül - a levél kézhezvételétől számítva - munkaügyi pert indíthat.
A perben a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy az azonnali hatályú felmondás részéről valós indokkal történt.
Ennek elmaradása esetén - a felperes munkavállaló keresetében foglalt kérelmére - a bíróság a felmondást jogellenessé nyilváníthatja és a munkáltató alperest akár 12 havi távolléti díjnak megfelelő kártérítés, elmaradt munkabér megfizetésére, illetve az így megspórolni kívánt végkielégítés megfizetésére kötelezheti.
Lehetőség van jogellenes azonnali hatályú felmondás esetén a munkakörbe való visszahelyezés kérelmezésére is, bár nem javaslom.
A bíróság a felperes munkavállaló részére, kérelmére munkavállalói költségkedvezményt engedélyezhet, ha a per alapjául szolgáló munkaviszonyból származó rendszeres havi jövedelme a munkaviszony megszűnésének évében nem haladt meg a kb. 450.000Ft-ot.
A munkavállalói költségkedvezményben részesülő felperes mentes az eljárási illeték és más költségek viselése és előlegezése alól, azonban ez nem érinti pervesztessége esetére az alperes munkáltató perköltségének megtérítésére való kötelezettséget.
A keresetet a bírósághoz az alábbi módokon lehet benyújtani:
- papír alapon, 3 egyező, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan (teljes terjedelmében saját kezűleg írt és aláírt, az iraton ekként elismerten, illetve két tanú által az iraton elismerten aláírt) a bíróság kezelőirodáján, illetve a bírósághoz címzett (keresetindítási határidőben postára adott) ajánlott-tértivevényes levélben
- elektronikus úton, Ügyfélkapu regisztrációval rendelkező ügyfél részéről az elektronikus űrlapbenyújtás-támogatási szolgáltatás (ÁNYK) igénybevételével, az OBHGEPI_P02 űrlapon (űrlap keresetlevél benyújtásához törvényszékre polgári peres ügyben), illetve ahhoz csatoltan, az űrlap a birosag.hu honlap megfelelő menüpontjában érhető el és onnan tölthető le
- az ún. panasznapon a peres fél kereseti kérelmét szóban is előadhatja, melyet a bíróság jegyzőkönyvbe vesz, illetve a megfelelő nyomtatványon írásban rögzít
A munkaügyi perben a jogi képviselet nem kötelező, azonban az arra rászorult - a bíróság által munkavállalói költségkedvezményben részesített felet annak kell tekinteni - fél kérelmére a lakóhelye, tartózkodási helye, illetve a munkavégzés helye szerint illetékes megyei kormányhivatal Igazságügyi Osztálya kérelmére részre pártfogó ügyvédi képviselet igénybevételét biztosíthatja.
Erre irányuló kérelmet az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon kell előterjeszteni.
A jogi szolgáltatás biztosítása külön kérhető peren kívüli szolgáltatásra (keresetlevél elkészítése) és a peres képviseletre.
Utóbbi esetében a per folyamatban létét igazoló iratot (érkeztett keresetlevél, bírósági idézés, felhívás) és amennyiben ilyen keletkezett, a munkavállalói költségkedvezményt biztosító bírósági végzés kiadmányát kell csatolni.
A peren kívüli támogatási kérelemhez 30 napnál nem régebbi bankszámlakivonat, munkáltatói igazolás (ha munkaviszonyban áll az ügyfél) csatolása szükséges.
Nyilatkozni kell a nyomtatványon a személyi-vagyoni körülményekről és az azokat igazoló iratokat csatolni szükséges.
A peren kívüli szolgáltatás és munkavállalói költségkedvezményben nem részesülő fél részére peres támogatás az alábbiak szerint engedélyezhető:
- ha az ügyféllel közös háztartásban élők tekintetében az egy főre eső rendszeres havi jövedelem a 28.300Ft-ot nem haladja meg, a jogi szolgáltatás díját az állam viseli és egyedüálló kérelmező esetében akkor is, ha ezen összeg a 42.750Ft-ot nem haladja meg
- ha az ügyféllel közös háztartásban élők tekintetében az egy főre eső rendszeres havi jövedelem az előző bekezdésben írt összeget meghaladja, de a kb. 114.000Ft-ot nem, akkor a jogi szolgáltatás díját az állam megelőlegezi
Egyébként a jogi szolgáltatás különös méltánylást érdemlő esetben az előző két bekezdésben foglalt vagyoni-személyi feltételek hiányában is engedélyezhető.
A jogi szolgáltatás díját az állam viseli továbbá abban az esetben, ha az ügyfél pl. fogyatékossági támogatásra, közgyógyellátásra, illetve az egészségbiztosítási pénztári szerv ezirányú határozata alapján egészségügyi szolgáltatások járulékfizetés nélküli igénybevételére jogosult. Utóbbi esetben a kérelemhez - peres támogatás esetében a per folyamatban létét igazoló iraton túl - csak ezen feltételek egyikét igazoló iratot kell csatolni.
A munkavállalói költségkedvezményben részesülő felperes pártfogó ügyvédi képviseletének ellátása folytán felmerült ügyvédi munkadíja pervesztessége esetén az állam viseli.
Ideiglenes intézkedéssel - kérelemre - továbbá a sérelmezett jognyilatkozat végrehajtását a bíróság a per jogerős befejezéséig felfüggesztheti. A bíróság jognyilatkozat végrehajtását felfüggesztő végzése fellebbezésre tekintet nélkül, előzetesen végrehajtható. A bíróság ez irányú intézkedése értelmében a per befejezéséig a továbbiakban is alkalmazni kell és meg kell fizetni az az alperesnek a felperest, változatlan feltételekkel.
drbjozsef
Mindenképpen szeretnék főállásban dolgozni, mert már nem sok idő van a 40 évhez, a nyugdíjhoz. Ha innen nem léptetnek ki, akkor lehetek mellette főállású KATA-s vállalkozó?
hátmostmitcsináljak,
Főállású nem.
„8.főállású kisadózó: a kisadózó, kivéve azt a kisadózót, aki a tárgyhó egészében megfelel az alábbi feltételek bármelyikének:
- legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, azzal, hogy a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani,”
Tisztelt Fórumozok,
az alábbi problémával kapcsolatban szeretnék segítséget kérni.
Munkáltatom több éves munkaviszony után felmondott, a felmondás telefonon történt. Két opció közül választhattam, a döntésre időt kaptam : A) munkáltatói felmondás ( felmondási időre járó bérrel és végkielégítéssel) B) közös megegyezés (A pont szerinti juttatásokkal + 2 havi fizetés).
A telefon után a HR-es emailben átküldte, hogy pntosan milyen bruttó összegről van szó A) illetve B) esetben.
Az összeg ismeretében a B) opciót választottam. Az összeget, hogy jól számoltak szóban is megerősítették.
Amikor utalásra került sor, meglepődve láttam egy harmadik összeget, a bruttó kevesebb volt mint amit a B) opcióban leírtak. Szerintem amikor a kalkulációt csinálták, elrontották a számolást az excelben.
Kérdés, hogy mit tehetek ? Követelhetem-e hogy a közös szerint összeget vegyék alapul, hiszen én az összeg tudatában választottam a közös megegyezést ? Mennyire bizonyító erejű a HR által küldött táblázat ?
Köszönöm !
Fuss neki mégegyszer! Addig világos, hogy közös megegyezéssel megszüntettétek a munkaviszonyt. (Bár, a fene tudja, tulajdonképpen ez se biztos.) És aztán mi történt; mi van a bruttóval? Mi kevesebb, minél kevesebb?
A közös megegyezésben szerepelt egy bruttó összeg, a bérpapíromon viszont ennél kevesebb bruttó összeg van. A közösről készült egy szerződés, abban csak tételesen fel van sorolva, hogy mit fog a cég utalni, összeg nem szerepel benne. Ugyanakkor a csatolmányban, amiben a közös megegyezést és a kalkulációt is átküldték konkrét bruttó összeg szerepel.
„abban csak tételesen fel van sorolva, hogy mit fog a cég utalni, összeg nem szerepel benne. ”
És nem is tudod összeadni?
Ha valóban kevesebbet kapott, mint az e-mailben szereplő megállapodásban (tervezetben) szereplő összeg, akkor természetesen bírósághoz lehet fordulni és perelni...
Ne kapkodj...
Kedves jogi szakértő!
Jelenleg a 2.kisfiammal vagyok GYED-en,2020.októberben töltöttem a 35.évemet, a munkahelyemen 2015. október 5.óta vagyok állományban.
2020.május 25.-nov.9. között kaptam a CSED-et.
Eredeti terveim szerint 2021.júniustól dolgoznék újra, ekkor tölti be a pici az 1.évet.
A kérdésem Önökhöz:
Amennyiben nem térek vissza a céghez, és ők felmondanak nekem, mekkora végkielégítésre vagyok jogosult?
Köszönettel,
Adrienn
Vicente22,
Semennyire. Amennyiben nem térsz vissza a céghez, akkor ők azonnali felmondással fogják megszüntetni a munkaviszonyodat, amely esetben nemcsak végkielégítés nem jár, de a munkavégzésed hiánya miatt bekövetkező esetleges károkért is felelned kell.
Vagy nem így gondoltad?
A gyerek hároméves koráig maradhat fizetés nélküli szabadságon - ebbe a munkáltatónak nincs beleszólása.
De hogy miért mondana fel neki a munkáltató, azt én sem értem. Megjegyzem, amíg gyerekgondozás céljából kapott fizetés nélküli szabadságon van, addig a munkáltatónak nem csak oka de módja sincs rá, hogy felmondjon neki.
Szóval, gondold újra ezt a kérdést, Vicente.
Köszönöm a válaszokat, valóban egy lényeges pontot nem említettem. Az eredeti pozícióm és csapatom meg fog szűnni, most nagyon úgy tűnik legalábbis. Persze lesznek más nyitott munkakörök, ezzel nyugtatnak most. Viszont nem biztos, hogy olyan állás lesz, ami nekem a 2 gyerek mellett megfelelő, ezért minden lehetséges verziót meg szeretnék vizsgálni. Tehát ha nem sikerül megegyezünk majd a munkáltatómmal, és elválnak útjaink, milyen esetben vagyok jogosult végkielégítésre?
„Tehát ha nem sikerül megegyezünk majd a munkáltatómmal, és elválnak útjaink, milyen esetben vagyok jogosult végkielégítésre?”
Mint KBS írta, ha akarna sem mondhatna fel neked a munkáltató még jó ideig. Marad a közös megegyezés, abba pedig bármi beleférhet. Annyit fizet neked önként, amennyit akar. Ha akar.
Vicente, a folyón akkor kell átkelni, ha odaértél.
Vicente22,
Alapesetben :
Ha a munkaszerződésednek megfelelő másik munkát tud biztosítani, akkor azt kell csináld, nincs kérdés. Ha nem tetszik, neked kell felmondani, nincs végkielégítés.
Ha nem tud, és módosítani kellene a munkaszerződésen, akkor azt csak közös megegyezéssel lehet. Ha nem fogadod el, akkor vagy fizet állásidőre járó bért és nem ad munkát, vagy felmond, és akkor jár végkielégítés.
Elég széles a lehetősége azért általában a munkáltatónak, ha nem értetek egyet, könnyen alakíthatja úgy, hogy neki legyen "jó"...
Sziasztok!
Van egy olyan vitatott "problémám", hogy a munkaltaóm megszünik. 8,5 évet dolgoztam neki. A bérezésem jutalékos is volt. Ő most csak 2 hónap minimálbért szeretne kifizetni nekem. Próbáltam utána olvasni. A felmondásban az szerepel, hogy távolléti díj ként tekint a kifizetendő összegre.
Ha, ez így van, az én olvasatomban jár a, 2 havi alap bér és a jutalékom 6 havi átlaga a ledolgozott óraszám szorzóval/osztóval.
Járt e így bárki a csoportból, illetve bármilyen infót szívesen veszek. Nem szeretnék több pénzt kapni csak amennyi jogos.
Köszi a vákaszokat!
TigBer,
Ha az Mt. hatálya alá tartozó dolgozó vagy, akkor igazad van, jól olvasod.
Hívd fel a munkáltató figyelmét az Mt. 77.§-ára, külön figyelemmel a (3) bekezdésre, valamint ehhez kapcsolódóan a 148.§(1) pontjára, és kérd a hibás számítás korrigálását, ellenkező esetben kénytelen leszel munkaügyi bírósághoz fordulni.
Szép napot mindenkinek.
Lenne egy olyan kérdésem, hogy 5 éve dolgozom egy adott cégnél, 5 éven keresztül maximálisan elégedett voltak a munkámmal, minden értekelésem alatt maximális pontokat kaptam.
Sajnos pánikzavar alakult ki nálam, így az üzemorvos nem adott alkalmasságit és 6 hónapig keresőképtelen voltam. Visszatértem 6 hónap után dolgozni, viszont a munkahelyi stressz és a 12órás munkaidő újra előhozta a pánikzavar tüneteit. Jelenleg az üzemorvos 1 hónap próbaidős alkalmasságit adott, hogy nézzük meg mi lesz ha visszatérek a munkahelyemre, és azt mondta, hogy ha visszatérnek a problémák akkor alkalmatlannak fog nyilvánítani, ugyanis a pszichiátriai zárójelentésemben és az üzemorvosi jelentésemben is le van írva hogy a jelenlegi munkám kiváltó oka volt a betegségnek. Sajnos a problémák újra előjöttek, a cégnél (akik egyébként nagyon emberien álltak végig a helyzethez.) azt mondták, hogy mondjak fel, nem kell eröltetni a dolgot. A probléma csak az, hogy igazábol a munkámmal meg voltak elégedve mindig, és egészségügyi dolog miatt nem vagyok képes ellátni az eddigi feladataimat. Ha én mondok fel nem jár végkielégítés, viszont valahol olvastam (lehet maszlag), hogy ha egészségügyi alkalmatlanság van a háttérben akkor járna a végkielégítés.
Van mód rá, hogy végkielégítest kapjak vagy hagyjak is fel az elképzeléssel?
Janó07,
https://adozona.hu/…_eset_QL163K
Nem jár a végkielégítés, még felmondania sem kötelező a munkáltatónak. Ha neked jó, hogy nem dolgozol, de bért sem kapsz, akkor akár így is maradhattok.
A legjobb a közös megegyezés - én azért munkáltató helyében nem nagyon fizetnék végkielégítést.
Ismert ellenkező értelmű felsőbírósági döntés - bár én azt messzemenőkig tévesnek tartom. (Úgy lehet, az ülnökök között még mindig többségben vannak a szakszervezeti aktivisták.)
