Gyed Extra

Tisztelt Szakértő!
Év elején bejárta a sajtót a hír, hogy a GYED extra akként módosul, hogy a gyermek 6 hónapos korától már lehetővé válik a GYES melletti munkavállalás. pl.: http://www.szuloklapja.hu/…to-lesz.html
A törvényben ennek most nem találom nyomát. Talán visszavonták a javaslatot?
Szakértőként bizonyára jobban nyomon követte az erről szóló híradásokat illetve jogszabály változásokat.
Szeretném megkérdezni tehát, hogy mit lehet tudni a GYES melletti munkavállalás január 1-én és esetleg később előre látható változásairól.(A 60 napos szabály eltörlését előző kérdezőnek adott válaszában írta is, de engem most a gyermekek korhatárára vonatkozó kérdés foglalkoztat.)

„L.Tamás 2015.12.08. 00:04
Tisztelt Szakértő!
Egy ideje próbálok már használható információt találni, de sajnos úgy tűnik, hogy nem túl gyakori eset a miénk.
Az első gyermekem ez év január elején született, a második most fog december végén, tehát alig egy év se lesz köztük. Jelenleg feleségem GYED-en van az első gyerekkel. Mivel az én fizetésem magasabb, mint az övé, próbáltunk utána járni, hogy érdemes lenne-e az első gyereket átvennem a GYED extra keretén belül, hogy maximálisan ki tudjuk használni az állam által nyújtott lehetőségeket, illetve, ha nem lépünk semmit, akkor a második gyerek miatt relatíve "veszítünk"-e pénzt, ha marad minden a feleségem nevén. Azt olvastam, hogy 2016-tól jár a testvér CSED/GYED, így relatíve nem veszíti el a család az első gyerek után járó támogatást se, de az már nem volt világos, hogy ez esetben mi alapján számolják, pl. a második gyerek után járó CSED-et, illetve GYED-et.
Feleségem gyakorlatilag tavaly decembertől itthon van, volt 2 éves biztosított jogviszonya, a gyerek születése óta nem állt vissza dolgozni, nekem folyamatos munkaviszonyom van már évek óta.
Tudna nekünk javaslatot adni arra, hogy miképpen tudnánk optimálisabban kihasználni az állam által nyújtott lehetőségeket, illetve, hogy az apás GYED-nek van-e valahol buktatója? Olvastam valami kötelező 60 napos fizetés nélküli szabadságról, ami nem hangzott túl jól...
Köszönettel:
L.Tamás
”

Tisztelt Kérdező!

• Valóban jól tudja, akinek több gyermeke van, több tb ellátásra is jogosult lehet, azaz az anya nagyra kaphatja a GYED-et, a kicsire pedig a CSED-et.
• Olyat viszont nem lehet csinálni, hogy Ön kapja a GYED-et, a felesége pedig a CSED-et szabály ugyanis, hogy akinek több gyermeke van, több tb ellátásra is jogosult lehet, de ez esetekben az ellátásokat csak az egyik szülő veheti igénybe.

• Az is igaz, hogy a szülők választhatnak, hogy melyikük veszi igénybe a GYED ellátást. (A csed-et viszont csak az anya kaphatja.)

• Az Ön által hivatkozott 60 napos szabály változni fog ekként:

A 2015. december 31-ét követően gyermekgondozási díjra jogosulttá váló biztosítottak tehát ismét automatikusan a gyermek kétéves koráig kaphatnak GYED-et, illetve azon gyermekeknél, akik 2015.12.31-ét követően töltik be az 1. életévüket megszűnik a 60 napos "büntetés".

(Eddig ha pl. az anya kapta a CSED-et, majd a GYED-et, de a gyerek 1 éves korától munkavégzés mellett az apa kérte a GYED-et, (mert pl. magasabb volt a fizetése) 60 napig nem kaphatta ezen ellátást.)

• A hogyan járnék jobban kérdésre –információhiány miatt- érdemi választ adni nem tudok.

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére,illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, és/vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

Jó ha tudja, hogy:

• Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. ( Ket. 4. § )

• A táppénz, csed, gyed, baleseti és gyermekápolási táppénz iránti igényt a munkavállalónak a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, azaz az orvosi igazolásokat a munkáltatójának kell leadni. (Ebtv. 62. §)

• Az ellátások igénylése –beleértve az esetleges jogorvoslati eljárást is- az ügyfél számára ingyenes, azaz illeték- és költségmentes. (Vhr. 75/A §)

• A foglalkoztató a kérelem, illetve a dolgozó által leadott okmányok átvételét hitelt érdemlően (pl. átvételi elismervény adásával) köteles igazolni. (Vhr. 38. §)

• Ha foglalkoztatónál TB kifizetőhely nincs úgy köteles egy, az OEP honlapjáról letölthető un. Foglalkoztatói igazolás formanyomtatványt kitölteni és az összes szükséges okmánnyal együtt 5 napon belül a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának továbbítani. (Vhr. 38. § )

• A kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya köteles az igényt 21 napon belül elbírálni, azaz kérelemről érdemben dönteni, határozatot hozni és/vagy az ellátást kiutalni. (Vhr. 39. § )

• Ha ezen kötelezettségének az egészségbiztosító/kifizetőhely nem tesz eleget köteles az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizetnie a jogosult részére. (Mentesül az egészségbiztosító (kifizetőhely) a kamatfizetési kötelezettség alól, ha annak összege az 1.000.- Ft-ot nem haladja meg.) (Ebtv. 69. § )

Tekintettel arra, hogy az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások célja a betegség, terhesség, szülés stb. miatt elmaradt kereset pótlása, és így a létfenntartás biztosítása amennyiben az igényről a fenti határidőn belül az egészségbiztosító/kifizetőhely nem dönt, és/vagy a kamatfizetési kötelezettségének nem tesz eleget –figyelemmel arra is, hogy azzal a biztosítottnak és/vagy a családjának a létfenntartását veszélyezteti, egyben Alaptörvényben biztosított jogokat is sért, ezért az igénylő panasszal fordulhat az Alapvető Jogok Biztosához (ombudsman).
Elérhetőségei:
WEB: http://www.ajbh.hu/…90E21FABCD75
E-mail: panasz@ajbh.hu
Postai úton/levélcím: 1387 Budapest, Pf. 40.

Alaptörvény XIX.. cikk. (1) bekezdés Anyaság, ( ) betegség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.

Alaptörvény XXIV. cikk. (1) bekezdés Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.

Alaptörvény 30. cikk. (1)-(2) bekezdés Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti. Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.

• Ezen túlmenően a Ket. azt is előírja, hogyha a közigazgatási szerv az előírt határidőt nem tartja be -saját költségvetése terhére- köteles a központi költségvetés részére az általános tételű eljárási illeték összegének megfelelő összeget befizetni. (Ket. 33/A § )

• A közszféra (önkormányzatok, iskolák, óvodák, kórházak, egyetemek, közfoglalkoztatottak, kormányhivatalok, minisztériumok stb.) dolgozói részére az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait (táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj) a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, (MÁK ISZI) mint központi kifizetőhelynek a kötelessége elbírálni és folyósítani. A legfeljebb 21 napos ügyintézési idő betartása, illetve az Ebtv. 69. § szerinti kamatfizetési, valamint a Ket. 33/A § szerinti befizetési kötelezettség a MÁK ISZI-re is vonatkozik.

• A Tbj. 5. § szerinti biztosított -az Ebtv. 50. § és Vhr. 31/A -31/F szakaszokban szabályozott módon- kérheti a pénzbeli ellátás, vagy gyógyszersegély méltányosságból történő megállapítását. (Pl. a csed, gyed igénybevételéhez szükséges 365 nap biztosítási idő helyett csak 321 nappal rendelkezik, de a szüléskor biztosított…, vagy tartósan beteg, de a biztosításában 30 napnál hosszabb megszakítás van, így az új jogviszonyában csak pár nap táppénzre lenne jogosult, de előtte évekig fizetett járulékot stb. )

Ebtv: 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

Ket: 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

Tbj: 1997. évi LXXX. törvény a tb ellátásokról és azok fedezetéről

Vhr: 217/1997 (XII.1.) Kormányrendelet az Ebtv. végrehajtásáról

Kifizetőhely: Főszabály szerint azon munkáltatóknál, ahol 100 főnél több biztosítottat foglalkoztatnak kötelesek legalább 1 fő (minimum OKJ-s, TB végzettségű) TB ügyintézőt foglalkoztatni, aki a dolgozók tb. ügyeit intézi, TB ellátásait (táppénz, csed, gyed, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz) megállapítja és folyósítja, azaz az igény elbírálását –beleértve az előírt (megállapító, elutasító stb.) határozatok meghozatalát is- nem az egészségbiztosító, hanem ezen TB ügyintéző végzi. (1998. évi XXXIX. Törvény 9. §)

MÁK ISZI: A közszférában dolgozók -kormányhivatalok, minisztériumok, központi hivatalok, önkormányzatok, iskolák, óvodák, egyetemek stb. dolgozói, valamint a közfoglalkoztatottak- (bérét és) egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait a Magyar Államkincstár Illetmény- számfejtési Irodái –mint a közszféra központi kifizetőhelyei- állapítják meg, illetve folyósítják.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panaszminták –többek között- itt tölthetőek le:

Felszólítás M I N T A kamatfizetésre táppénz, csecsemőgondozási díj (csed), gyermekgondozási díj (gyed) késedelmes utalása miatt, ha az ügyfél a közszférában dolgozik és az igényt az államkincstár bírálja el. (És alatta, ha az egészségbiztosító bírálja el.)
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Fellebbezés M I N T A üzemi baleset elutasítása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A úti üzemi baleset kivizsgálásának megtagadása esetén
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A a GYED hiányos és késedelmes utalása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

M I N T A táppénz igény előterjesztésére ha az igénylő a közalkalmazotti jogviszonya mellett megbízási szerződés alapján is biztosított:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az Egyenlő Bánásmód Hatósága marasztalta (300.000 Ft. bírság megfizetésére kötelezte) azt a munkáltatót, aki a terhes munkavállalójának próbaidő alatt, azonnali hatállyal felmondott mivel nem akarta fizetni a táppénzhez kapcsolódó közterheket (Tbj. 19. § (5) bekezdése szerinti táppénz egyharmad hozzájárulást), illetve nem akarta állni a szülési és fizetésnélküli szabadság alatt felhalmozódó szabadság anyagi terheit. Tekintettel arra, hogy a munkavállaló bírósághoz is fordult a bíróság kérelmező munkaviszonyát helyreállította.
A hatósági eljárásban a feleknek lehetőségük van egyezséget is kötni, azaz a munkáltató vállalhatja, hogy bírság helyett inkább kártérítést fizet a munkavállalónak.
Az ezzel kapcsolatos és egyéb hasonló J O G E S E T E K itt, valamint Egyenlő Bánásmód Hatósága honlapján olvashatóak:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

„MrPesto 2015.10.14. 13:39

Tisztelt Tanacsado/Forum,

Segitsegre lenne szüksegünk, sajnos sehol nem talalunk megbizhato informaciokat az ügyünkkel kapcsolatban. Fel eve Maltan elünk es dolgozunk.(elötte is külföldön)Parom terhes lett. Szeretne a gyermeket otthon csaladhoz közel vilagra hozni, de nyilvan ehhez az itteni munkankat eletünket fel kell adni. paromnak nincs meg a 365 nap bejelentett munkaviszonya az elmult 2evben. Szeretnenk megtudni hogy van e lehetöseg a szamara barmilyen tamogatas igenybevetelere ebben az esetben?Es ha igen mire szamithatunk?Nem vagyunk hazasok, se elettarsi viszonyban 3honapja elünk együtt.
Valaszat elöre is köszönöm
”

T. MrPesto!

Más a helyzet, ha a család életvitelszerűen Magyarországon és más, ha valamely EU-s tagállamban tartózkodik.

Tekintettel arra, hogy a gyermeket Magyarországon, a " csaladhoz közel szeretné vilagra hozni" csak a magyar szabályokat ismertetem.

A családtámogatási rendszer itthon két fő részből áll.

I.

Akinek van munkaviszonya (Tbj. 5. § szerinti biztosítása) és elég hosszú ideig volt biztosított az a befizetett járulékokért cserébe a társadalombiztosítás keretében kaphat -főszabály szerint- 168 napig csecsemőgondozási díjat, majd a 169. naptól a gyermek kétéves koráig gyermekgondozási díjat, ami igazodik a keresetéhez.

Ezt követően a gyermek kétéves korától a gyermek hároméves koráig kaphatja a gyermekgondozási segélyt, ami viszont már nem TB ellátás, hanem un. állampolgári (alanyi) jogon járó ellátás, össze fix, bruttó 28.500 Ft.-, amiből 10% nyugdíjjárulék kerül levonásra és nyugdíj szolgálati időnek számít.

II.
Vannak azonban Magyarországon olyan állampolgárok, akik nem rendelkeznek munkaviszonnyal (biztosítással), Ők a szülés napjától a gyermek hároméves koráig gyermekgondozási segélyben részesülhetnek, ami a megélhetéshez kevés, az éhenhaláshoz viszont sok.

A Kormánynak nem is az a célja, hogy ebből a család megéljen, csupán az, hogy a gyermeknevelés anyagi terheihez hozzájáruljon, azt csökkentse. (Csttv. 1. §)

Ezen túlmenően a szülést követően alanyi jogon jogosult minden magyar állampolgár un. egyszeri anyasági támogatásra és családi pótlékra.

Az állampolgári jogon járó juttatásokat a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény szabályozza, melyet itt talál, de a fontosabb rendelkezéseket bemásoltam:

http://net.jogtar.hu/…jegy_doc.cgi?…

2. § E törvény hatálya kiterjed …. a Magyarország területén élő
magyar állampolgárra..

11. § (1) A családi pótlék havi összege

1. egygyermekes család esetén 12 200 forint,
2. egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 13 700 forint,
3. kétgyermekes család esetén gyermekenként 13 300 forint,
4. két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 14 800 forint,
5. három- vagy többgyermekes család esetén gyermekenként 16 000 forint,
6. három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 17 000 forint…

26. § (1) A gyermekgondozási támogatás havi összege - függetlenül a gyermekek számától - azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével, töredékhónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár.
29. § (1) Anyasági támogatásra jogosult a szülést követően

1. az a nő, aki terhessége alatt legalább négy alkalommal - koraszülés esetén legalább egyszer - várandósgondozáson vett részt;

31. § Az anyasági támogatás - gyermekenkénti - összege azonos a gyermek születésének időpontjában érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 225%-ával, ikergyermekek esetén 300%-ával.
32. § Az anyasági támogatásra vonatkozó igényt a szülést követő hat hónapon belül lehet benyújtani.

34. § (1) A családtámogatási ellátás (a továbbiakban: ellátás) iránti kérelmet írásban kell előterjeszteni. Egyidejűleg a kérelemhez csatolni kell az elbíráláshoz szükséges tények, adatok igazolását.

35. § (1) Az ellátás iránti kérelmet elbíráló szerv

1. a fővárosi és megyei kormányhivatal..

40. § Az ellátás iránti igény érvényesítésével kapcsolatos valamennyi eljárás illeték- és költségmentes.

Fontos lehet még, az Ön által említett 365 napnak a szülésig kell meglenni és az EU-s tagállamban bejelentett jogviszonyt Magyarországon figyelembe veszik. Az egyes EU-s tagállamokban szerzett biztosítási idők igazolására az E 301-es nyomtatvány szolgál, amelyet annak az államnak az illetékes intézménye (foglalkoztatási hivatalok, munkaügyi központok) ad ki, ahol az igénylő korábban biztosított volt, tehát dolgozott.

Jó, ha tudja, hogy ha a szülés időpontjában a szülő nő Magyarországon álláskeresési járadékban részesül, az Tbj. 5. § szerinti biztosításnak minősül és csed, valamint gyed ellátásokhoz szükséges két feltétel közül az egyikkel már rendelkezik.

Amennyiben európai uniós tagállamban dolgozott, választhat, hogy Magyarországon, a saját lakóhelye szerint illetékes járási hivatal járási munkaügyi kirendeltségén kíván álláskeresőként nyilvántartásba kerülni, és álláskeresési ellátásának folyósítását kérvényezni, vagy abban az országban, ahol dolgozott.

Ha úgy dönt, hogy Magyarországon kíván álláskeresési ellátásban részesülni, akkor ahhoz, hogy a Magyarországon megállapításra kerülő álláskeresési járadékába beszámításra kerüljön az európai uniós munkaviszonya is, a más tagállambeli munkaviszony igazolására szolgáló ún. E301 vagy PDU1-es nyomtatványt kell beszereznie a munkavégzés helye szerinti tagállam munkaügyi hatóságától. Az E301 vagy PDU1 nyomtatványt minden esetben a munkavégzés helye szerinti tagállam munkaügyi szerve állítja ki.

Amennyiben nem sikerül személyesen beszereznie a munkavégzés helye szerinti tagállamtól az E301/U1-es nyomtatványát, forduljon Magyarországon a lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes járási munkaügyi kirendeltséghez.

A kirendeltség munkatársai hivatalosan megkérik az ön E301-es nyomtatványát az illetékes tagállamtól. Annak megérkezése után tudják a más tagállambeli munkaviszonyát beszámítani az álláskeresési járadékának megállapításába.

A fórum korlátai nem teszik lehetővé a teljeskörű tájékoztatást, ezért tb. és családtámogatási ügyben javaslom, hogy keresse fel a lakóhelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályát (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár), illetve kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.

Tisztelt Tanacsado/Forum,

Segitsegre lenne szüksegünk, sajnos sehol nem talalunk megbizhato informaciokat az ügyünkkel kapcsolatban. Fel eve Maltan elünk es dolgozunk.(elötte is külföldön)Parom terhes lett. Szeretne a gyermeket otthon csaladhoz közel vilagra hozni, de nyilvan ehhez az itteni munkankat eletünket fel kell adni. paromnak nincs meg a 365 nap bejelentett munkaviszonya az elmult 2evben. Szeretnenk megtudni hogy van e lehetöseg a szamara barmilyen tamogatas igenybevetelere ebben az esetben?Es ha igen mire szamithatunk?Nem vagyunk hazasok, se elettarsi viszonyban 3honapja elünk együtt.
Valaszat elöre is köszönöm

„hexxalili 2015.10.12. 21:25

Tisztelt Szakértő!

A segítségét szeretném kérni az alábbi kérdésben!
Első gyermekem 2015 februárjában született és most újra várandós vagyok és az szeretném tudni hogy lenne e lehetőségem arra hogy januártól a gyed mellett elkezdeném kivenni a felgyülemlett szabadságomat, majd táppénzre menni a veszèlyeztett terhesség miatt? Kapnám továbbra is gyedet illetve a táppénzt is? Köszönöm válaszát!
”

Kedves hexxalili!

Továbbra is főszabály, hogy aki GYED-en van az ezzel egyidőben táppénzt nem kaphat, illetve ha GYED-re és táppénzre is jogosult az ellátások között választhat és vagy az egyiket, vagy a másikat kaphatja.

Más a helyzet akkor, ha a GYED-en lévő biztosított a gyermek egyéves kora után –a fizetésnélküli szabadságát megszakítva, ismét munkába áll.
Ekkor kaphatja a GYED-et és a fizetését.

((Vigyázz! GYED mellett dolgozni (munkába állni, beleértve azt is, hogy ténylegesen nem dolgozik, csak a szabadságát veszi ki) a gyerek 1 éves kora előtt nem lehet!!!))

Ha keresőképtelenné válik akkor pedig kaphatja a GYED-et és (a fizetés helyett, keresetpótló juttatásként) a táppénzt.

Mindezek figyelembevételével –álláspontom szerint- a jogalkotó szándéka nem az volt, hogy minden GYED-en lévé egyidejűleg két tb ellátást is kapjon, azonban tény, hogyha a fizetésnélkülit megszakítja (ezt azonban 30 nappal korábban be kell jelenteni) és rögtön a felhalmozódó szabadság kivételével kezdi, majd ha az lejár keresőképtelen állományba kerül jogosult GYED-re és táppénzre.

A munkábaállás feltételeit és a szabadság kiadásának módját a Munka Törvénykönyve szabályozza ekként:

133. § (2) A fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított harmincadik napon szűnik meg.

123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

A munkavállaló oldalán felmerült ok, ami miatt a szabadságot az esedékesség évében nem lehetett kiadni pl. a csed és a gyed (szülési szabadság, fizetésnélküli szabadság).

A munkáltató az Mt. szerint köteles a szabadságot kiadni, de nem feltétlenül azonnal, hanem az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül.

És azt se felejtse el, hogy a keresőképtelenség elbírálása is orvosszakmai kérdés és nem kívánságműsor, azaz nem a biztosított, hanem az orvos dolga eldönteni, hogy orvosilag indokolt-e a keresőképtelen állományba vétel.

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg.)

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.

Tisztelt Szakértő!

A segítségét szeretném kérni az alábbi kérdésben!
Első gyermekem 2015 februárjában született és most újra várandós vagyok és az szeretném tudni hogy lenne e lehetőségem arra hogy januártól a gyed mellett elkezdeném kivenni a felgyülemlett szabadságomat, majd táppénzre menni a veszèlyeztett terhesség miatt? Kapnám továbbra is gyedet illetve a táppénzt is? Köszönöm válaszát!

„Beuskanyus
2015.09.16. 01:43
”
Nem, nem igazán értem az áthelyezéssel kapcsolatos munkáltatóváltásos feltételezést.
Miért változna a munkáltatója?
Milyen áthelyezésre gondol?
Mi az új hely?

Amennyiben határozatlan idejű kinevezéssel rendelkező köz/kormánytisztviselő, úgy Önnek is lehetősége van a gyermek 1 éves kora után visszamenni dolgozni.

Ekkor kaphatja a GYED-et és az illetményét (munkabérét).

A GYED arra az időre is megilleti, amikor az éves, vagy az eddig felhalmozódott szabadságát tölti.

Egyebekben a jelen, vagy az új munkáltató humánpolitikusa, illetve a MÁK Illetmény-számfejtési Irodája (irodavezető/osztályvezetők) tud érdemi tájékoztatást adni.

Tisztelt Szakértő!
2016. februárban lesz gyermekem 1 éves.
GyED-emet töltöm, de a GYED extrát szeretném igénybe venni majd gyermekem 15 vagy 18 hónapos korától. Közigazgatásban dolgoztam határozatlan munkaviszonnyal. Közigazgatásban, ha a munkáltatóm változna történhet-e áthelyezés, és így az új munkáltatónál lehet-e igénybe venni a GYED extrát? A GYED alatt felhalmozódott szabadságot hol tudom igénybe venni? A szabadság idejére is jár a GYED extra és a munkabér is? Vagy itt a meglévő (jelenleg fizetés nélküli szabit adó) munkahelyre vissza kell mennem, letölteni a szabadságot,és ezt követően történhet áthelyezés, és az új helyen kaphatom a GYED extrát és a munkabért? Milyen kivitelezési lehetőségem lenne/lesz? Bízom benne sikerült úgy leírnom, hogy más számára is érthető miről is szeretnék pontosabb információt megtudni. :) Válaszát előre is köszönöm!

„Mea999 2015.09.11. 06:33
Tisztelt Szakértő!
A következőkben szeretném kérni a tanácsát. Nagyobbik fiam 2011. februárjában született, sajnos tartós beteg, ami miatt emelt családi pótlékot is kapok. 2013. novemberében született második gyermekem, aki után most kapom a Gyedet, majd később pedig kapni fogom a Gyest. Mivel kisebbik gyermekem 2014. január 1-je előtt született, így nagyobbik fiamnál elestem a Gyestől, hiába tartós beteg, a jogszabály ezt nem veszi figyelembe. Kérdésem az lenne, ha most 2015. szeptemberében munkába állok, akkor ha jól értelmeztem a jogszabályt, megint elesek az utána járó Gyestől, amíg a kisebbik gyerekem be nem tölti a 3 évest kort. Viszont ha a kisebbik gyermekem betölti a 3 évest kort ,akkor kaphatom majd újra a nagyobbik fiam után a Gyest?Ha jól értelmeztem a jogszabályt, akkor a kisebbik gyermekem 3 éves koráig, a kettő gyermek után nem kaphatok egyszerre két segélyt- Számomra nem egyértelmű, hogy majd 3 éves kora után kaphatok-e vagy sem ismét Gyest. Köszönöm.
Tisztelettel: Tímea
”
T. Kérdező!

-Igen, kaphat, mivel a Csttv. szerint gyermekgondozási segélyre jogosult az a szülő is, aki a saját háztartásában tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevel, legfeljebb azonban a gyermek 10. életévének betöltéséig.

• Az Ön által említett kedvezőbb szabályt (GYES EXTRA) 2014.01.01-től vezették be és ezért az nem vonatkozik mindenkire, azaz azt főszabály szerint csak un. felmenő rendszerben lehet alkalmazni. (Ezt különben a kérdésében helyesen ki is fejtette.)
• További kérdéseit a lakóhelye szerinti illetékes kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának teheti fel.

A GYES extrával kapcsolatban az ONYF honlapján –többek között- ezt találja:

http://cst.onyf.hu/hu/ellátások/gyermekgondozási-segély.html

Amennyiben a 2013. december 31. előtt született gyermek után még gyes-re jogosult szülőnek 2013. december 31-et követően újabb gyermeke születik, vagy újabb gyermek kerül a háztartásába a korábban megállapított gyes megszüntetése nélkül további gyes-re lehet jogosult. a gyes-re való jogosultság egyidejűleg legfeljebb két gyermekre tekintettel állhat fenn azzal, hogy ezen szabály alkalmazásában az egyazon várandósságból született ikergyermekeket egy gyermeknek kell tekinteni.

Tisztelt Szakértő!
A következőkben szeretném kérni a tanácsát. Nagyobbik fiam 2011. februárjában született, sajnos tartós beteg, ami miatt emelt családi pótlékot is kapok. 2013. novemberében született második gyermekem, aki után most kapom a Gyedet, majd később pedig kapni fogom a Gyest. Mivel kisebbik gyermekem 2014. január 1-je előtt született, így nagyobbik fiamnál elestem a Gyestől, hiába tartós beteg, a jogszabály ezt nem veszi figyelembe. Kérdésem az lenne, ha most 2015. szeptemberében munkába állok, akkor ha jól értelmeztem a jogszabályt, megint elesek az utána járó Gyestől, amíg a kisebbik gyerekem be nem tölti a 3 évest kort. Viszont ha a kisebbik gyermekem betölti a 3 évest kort ,akkor kaphatom majd újra a nagyobbik fiam után a Gyest?Ha jól értelmeztem a jogszabályt, akkor a kisebbik gyermekem 3 éves koráig, a kettő gyermek után nem kaphatok egyszerre két segélyt- Számomra nem egyértelmű, hogy majd 3 éves kora után kaphatok-e vagy sem ismét Gyest. Köszönöm.
Tisztelettel: Tímea

„ReniBrigi 2015.09.07. 13:08

Tisztelt Szakértő!
Jelenleg CSED-en vagyok, de januártól már a GYED járna. Határozatlan idejű közalkalmazotti kinevezésem van, de még nem szeretnék visszatérni dolgozni. Más munkáltatónál (amelynél a gyerek születése előtt is dolgoztam megbízási jogviszonyban a főállásom mellett) megbízási jogviszonnyal dolgozhatok-e GYED mellett, ez GYED extrának számít-e? A főállásó vagy a megbízásos munkáltatómnál kell-e jelezni a GYED extra igényemet?
Köszönettel!
”
-GYED mellett csak a gyermek 1 éves kora után lehet dolgozni!

• A GYED extra egy több elemből álló csomag, melynek része pl. a diplomás GYED, de a GYED extra eleme az is, hogy ha az igénylő a gyermek 1 éves kora után munkába áll kaphatja tovább a GYED-et. (Ezt megelőzően a GYED mellett nem lehett dolgozni.)

• Az új jogviszonyt a főállású munkáltatójánál be kell jelentenie.
• Az egészségbiztosító felé a munkábaállást bejelenteni nem kell, csak ha arra a gyermek 1 éves kora előtt kerül sor.

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg.)

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, és/vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

Tisztelt Szakértő!
Jelenleg CSED-en vagyok, de januártól már a GYED járna. Határozatlan idejű közalkalmazotti kinevezésem van, de még nem szeretnék visszatérni dolgozni. Más munkáltatónál (amelynél a gyerek születése előtt is dolgoztam megbízási jogviszonyban a főállásom mellett) megbízási jogviszonnyal dolgozhatok-e GYED mellett, ez GYED extrának számít-e? A főállásó vagy a megbízásos munkáltatómnál kell-e jelezni a GYED extra igényemet?
Köszönettel!

„Füles₈₁
2015.09.02. 10:09

Kisfiam 2015.02.21-én született. Eddig úgy volt, hogy 2016.03.01-től (1 év betöltése után megy bölcsibe) én pedig vissza dolgozni. De 99%, hogy 2016. január 1-től szükséges visszamennem dolgozni (vagyis állományba vegyenek). Tehát a fiam 1 éves kora előtt.
Olyan kérdésem lenne, hogy így a fizetés mellett a fiam két éves koráig megkapom a gyed-t, majd utána 3 éves koráig a gyes-t?
Erről a munkáltatónál szükséges külön nyilatkozni, vagy ez jár automatikusan?
Előre is köszönöm válaszukat.
Üdvözlettel
”

A GYED folyósítása mellett csak a gyermek 1 éves kora után dolgozhat.

Amennyiben a gyermek 1 éves kora előtt munkába áll ezt be kell jelentenie és a GYED folyósítását megszüntetik.

Ha viszont munkába áll, majd időközben gyermeke betölti az 1. életévét és kéri a GYED továbbfolyósítását, úgy ugyanazon összeggel továbbfolyósítják főszabály szerint a kétéves koráig.

Automatikusan semmi nem jár, mindent igényelni kell!!!

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg.)

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, és/vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

Jó ha tudja, hogy:

• Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. ( Ket. 4. § )

• A táppénz, csed, gyed, baleseti és gyermekápolási táppénz iránti igényt a munkavállalónak a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, azaz az orvosi igazolásokat a munkáltatójának kell leadni. (Ebtv. 62. §)

• Az ellátások igénylése –beleértve az esetleges jogorvoslati eljárást is- az ügyfél számára ingyenes, azaz illeték- és költségmentes. (Vhr. 75/A §)

• A foglalkoztató a kérelem, illetve a dolgozó által leadott okmányok átvételét hitelt érdemlően (pl. átvételi elismervény adásával) köteles igazolni. (Vhr. 38. §)

• Ha foglalkoztatónál TB kifizetőhely nincs úgy köteles egy, az OEP honlapjáról letölthető un. Foglalkoztatói igazolás formanyomtatványt kitölteni és az összes szükséges okmánnyal együtt 5 napon belül a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának továbbítani. (Vhr. 38. § )

• A kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya köteles az igényt 21 napon belül elbírálni, azaz kérelemről érdemben dönteni, határozatot hozni és/vagy az ellátást kiutalni. (Vhr. 39. § )

• Ha ezen kötelezettségének az egészségbiztosító/kifizetőhely nem tesz eleget köteles az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizetnie a jogosult részére. (Mentesül az egészségbiztosító (kifizetőhely) a kamatfizetési kötelezettség alól, ha annak összege az 1.000.- Ft-ot nem haladja meg.) (Ebtv. 69. § )

Tekintettel arra, hogy az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások célja a betegség, terhesség, szülés stb. miatt elmaradt kereset pótlása, és így a létfenntartás biztosítása amennyiben az igényről a fenti határidőn belül az egészségbiztosító/kifizetőhely nem dönt, és/vagy a kamatfizetési kötelezettségének nem tesz eleget –figyelemmel arra is, hogy azzal a biztosítottnak és/vagy a családjának a létfenntartását veszélyezteti, egyben Alaptörvényben biztosított jogokat is sért, ezért az igénylő panasszal fordulhat az Alapvető Jogok Biztosához (ombudsman).
Elérhetőségei:
WEB: http://www.ajbh.hu/…90E21FABCD75
E-mail: panasz@ajbh.hu
Postai úton/levélcím: 1387 Budapest, Pf. 40.

Alaptörvény XIX.. cikk. (1) bekezdés Anyaság, ( ) betegség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.

Alaptörvény XXIV. cikk. (1) bekezdés Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.

Alaptörvény 30. cikk. (1)-(2) bekezdés Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti. Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.

• Ezen túlmenően a Ket. azt is előírja, hogyha a közigazgatási szerv az előírt határidőt nem tartja be -saját költségvetése terhére- köteles a központi költségvetés részére az általános tételű eljárási illeték összegének megfelelő összeget befizetni. (Ket. 33/A § )

• A közszféra (önkormányzatok, iskolák, óvodák, kórházak, egyetemek, közfoglalkoztatottak, kormányhivatalok, minisztériumok stb.) dolgozói részére az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait (táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj) a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, (MÁK ISZI) mint központi kifizetőhelynek a kötelessége elbírálni és folyósítani. A legfeljebb 21 napos ügyintézési idő betartása, illetve az Ebtv. 69. § szerinti kamatfizetési, valamint a Ket. 33/A § szerinti befizetési kötelezettség a MÁK ISZI-re is vonatkozik.

• A Tbj. 5. § szerinti biztosított -az Ebtv. 50. § és Vhr. 31/A -31/F szakaszokban szabályozott módon- kérheti a pénzbeli ellátás, vagy gyógyszersegély méltányosságból történő megállapítását. (Pl. a csed, gyed igénybevételéhez szükséges 365 nap biztosítási idő helyett csak 321 nappal rendelkezik, de a szüléskor biztosított…, vagy tartósan beteg, de a biztosításában 30 napnál hosszabb megszakítás van, így az új jogviszonyában csak pár nap táppénzre lenne jogosult, de előtte évekig fizetett járulékot stb. )

Ebtv: 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

Ket: 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

Tbj: 1997. évi LXXX. törvény a tb ellátásokról és azok fedezetéről

Vhr: 217/1997 (XII.1.) Kormányrendelet az Ebtv. végrehajtásáról

Kifizetőhely: Főszabály szerint azon munkáltatóknál, ahol 100 főnél több biztosítottat foglalkoztatnak kötelesek legalább 1 fő TB ügyintézőt foglalkoztatni, aki a dolgozók tb. ügyeit intézi, TB ellátásait (táppénz, csed, gyed, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz) megállapítja és folyósítja, azaz az igény elbírálását nem az egészségbiztosító, hanem ezen TB ügyintéző végzi. (1998. évi XXXIX. Törvény 9. §)

MÁK ISZI: A közszférában dolgozók -kormányhivatalok, minisztériumok, központi hivatalok, önkormányzatok, iskolák, óvodák, egyetemek stb. dolgozói, valamint a közfoglalkoztatottak- (bérét és) egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait a Magyar Államkincstár Illetmény- számfejtési Irodái –mint a közszféra központi kifizetőhelyei- állapítják meg, illetve folyósítják.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panaszminták –többek között- itt tölthetőek le:

Felszólítás M I N T A kamatfizetésre táppénz, csecsemőgondozási díj (csed), gyermekgondozási díj (gyed) késedelmes utalása miatt, ha az ügyfél a közszférában dolgozik és az igényt az államkincstár bírálja el. (És alatta, ha az egészségbiztosító bírálja el.)
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Fellebbezés M I N T A üzemi baleset elutasítása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A a GYED hiányos és késedelmes utalása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

M I N T A táppénz igény előterjesztésére ha az igénylő a közalkalmazotti jogviszonya mellett megbízási szerződés alapján is biztosított:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az Egyenlő Bánásmód Hatósága marasztalta (300.000 Ft. bírság megfizetésére kötelezte) azt a munkáltatót, aki a terhes munkavállalójának próbaidő alatt, azonnali hatállyal felmondott mivel nem akarta fizetni a táppénzhez kapcsolódó közterheket (Tbj. 19. § (5) bekezdése szerinti táppénz egyharmad hozzájárulást), illetve nem akarta állni a szülési és fizetésnélküli szabadság alatt felhalmozódó szabadság anyagi terheit. Tekintettel arra, hogy a munkavállaló bírósághoz is fordult a bíróság kérelmező munkaviszonyát helyreállította.
A hatósági eljárásban a feleknek lehetőségük van egyezséget is kötni, azaz a munkáltató vállalhatja, hogy bírság helyett inkább kártérítést fizet a munkavállalónak.
Az ezzel kapcsolatos és egyéb hasonló J O G E S E T E K itt, valamint Egyenlő Bánásmód Hatósága honlapján olvashatóak:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

„Tekila22

2015.09.03. 07:40

Tisztelt Szakértő!

Gyeden lévő kolléganő helyén vagyok. A kolléganő bejelentette, hogy visszatérne dolgozni a gyed alatt.
Felmondhatnak nekem, vagy a gyed lejáratáig védve van a helyem?

Köszönöm!
”

Hogy szól a szerződése? Amennyiben határozott időre vették fel, ami úgy szól, hogy a gyermek kétéves koráig, de legfeljebb a kismama munkába állásáig, úgy a határozott idő a munkába állással lejár és jogviszonya megszűnik.

Tisztelettel,

Kisfiam 2015.02.21-én született. Eddig úgy volt, hogy 2016.03.01-től (1 év betöltése után megy bölcsibe) én pedig vissza dolgozni. De 99%, hogy 2016. január 1-től szükséges visszamennem dolgozni (vagyis állományba vegyenek). Tehát a fiam 1 éves kora előtt.
Olyan kérdésem lenne, hogy így a fizetés mellett a fiam két éves koráig megkapom a gyed-t, majd utána 3 éves koráig a gyes-t?
Erről a munkáltatónál szükséges külön nyilatkozni, vagy ez jár automatikusan?
Előre is köszönöm válaszukat.
Üdvözlettel

M„acikalány 2015.08.25. 13:17
Tisztelt Szakértő!
Jelenleg GYed-én vagyok 1,5 éves kisfiammal.
Terhesség előtt egy Autószalonban dolgoztam. Munka mellett elvégeztem az óvónőképzőt.
Most lehetőségem adódott hogy napi 6,5 munkaórában elhelyezkedjek óvónőként határozott idejű szerződéssel, ami pont akkor járna le amikor gyermekem betölti a 3 évet, tehát vissza kell menjek az eredeti munkáltatómhoz.
Éppen most hívtak, hogy az Autószalonban felmondott egy kolléga, így főnököm vissza akar hívni dolgozni. Én ezt nem szeretném, hiszen az napi 9 órát, állandó túlórát, hétvégét jelent amit nem tudok és nem is akarok vállalni.
Ha nem fogadom el a főnököm ajánlatát és tudomására jut, hogy máshol meg munkát vállaltam, megszüntetheti a munkaviszonyomat? Vagy milyen hátrányom lehet ebből adódóan?

Előre is köszönöm válaszát!
Üdvözlettel”

Ön fizetésnélküli szabadságon van. Főszabály, hogy a munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató felmondással megszüntetheti. Van azonban kivétel. A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §, 130. §), tartama alatt. (Tehát a fiznélküli alatt védett a –régi terminológiával élve- a rendes felmondástól. )

Azt is jó, hogyha tudja, hogy a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárni, továbbá kölcsönösen együtt kell működni, és a felek kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint az e törvényben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges.

Ilyen tény, ha új jogviszonyt létesít.

Arról nem is beszélve, hogy a TB szabályok szerint a TB igazolványát ki kell kérnie, abba az új jogviszonyt be kell vezettetnie és vissza kell vinnie a korábbi munkáltatóhoz. (217/1997 (XII.1.) Kormányrendelet 37. § (1) bekezdés 3. fordulat.

Rendes felmondás ellen tehát védett, azonban rendkívüli ellen (azonnali hatályú) nem.

78. § (1) A munkáltató vagy a munkavállaló a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntetheti, ha a másik fél

1. a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy
2. egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

2012. évi I. Törvény:
65. § (1) A munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató felmondással megszüntetheti.
(2) A felek megállapodása esetén - legfeljebb a munkaviszony kezdetétől számított egy évig - a munkaviszony felmondással nem szüntethető meg.
(3) A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt

1. a várandósság,
2. a szülési szabadság,
3. a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §, 130. §),
4. a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés, valamint
5. a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap38

tartama alatt.

6. § (3) A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárni, továbbá kölcsönösen együtt kell működni, és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti.

(4) Az e törvény hatálya alá tartozók kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint az e törvényben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges.

Tisztelt Szakértő!

A következőkben szeretném kérni a tanácsát. Nagyobbik fiam 2011. februárjában született, sajnos tartós beteg, ami miatt emelt családi pótlékot is kapok. 2013. novemberében született második gyermekem, aki után most kapom a Gyedet, majd később pedig kapni fogom a Gyest. Mivel kisebbik gyermekem 2014. január 1-je előtt született, így nagyobbik fiamnál elestem a Gyestől, hiába tartós beteg, a jogszabály ezt nem veszi figyelembe. Kérdésem az lenne, ha most 2015. szeptemberében munkába állok, akkor ha jól értelmeztem a jogszabályt, megint elesek az utána járó Gyestől, amíg a kisebbik gyerekem be nem tölti a 3 évest kort. Viszont ha a kisebbik gyermekem betölti a 3 évest kort ,akkor kaphatom majd újra a nagyobbik fiam után a Gyest?Ha jól értelmeztem a jogszabályt, akkor a kisebbik gyermekem 3 éves koráig, a kettő gyermek után nem kaphatok egyszerre két segélyt- Számomra nem egyértelmű, hogy majd 3 éves kora után kaphatok-e vagy sem ismét Gyest. Köszönöm.
Tisztelettel: Tímea

„p.edit 2015.08.07. 08:22
Tisztelt Szakértő!
2015 szeptemberben 2 éves lesz a kislányom. Amennyiben én szeptembertől 4 órában munkát vállalnék más munkáltatónál, a gyest továbbra is kapnám gyermekem 3 éves koráig?”

Válasz:

• IGEN.

„Kérdezném továbbá, hogy ha közben születne még egy gyermekem (legjobb esetben 2016 májusban), akkor továbbra is kapnám első gyermekem után a gyest, a 2. után pedig a tgyást, illetve a csed-et?”

• IGEN, de a csed mellett nem dolgozhat!

  „És ilyen esetben mi alapján kapnám a csedet? A legutolsó 4 órás bejelentett bérem, vagy van lehetőség az első gyermek alapján az előző 8 órás munkaviszony alapján!

Előre is nagyon köszönöm a válaszát!”

• Ha egyidejűleg több jogviszonya van, úgy az ellátásra való jogosultságot és az ellátás összegét stb. jogviszonyonként külön-külön kell elbírálni. (Hiába létesít 2015. szeptemberében egy másik jogviszonyt is, ha abban a szüléskor (2016. május)nem lesz 365 biztosításban töltött napja, így abból csed-re nem lesz jogosult, de ezen keresetét sem fogják figyelembe venni a régi jogviszonyban megállapított ellátás összegénél.

Az első jogviszonyában a csed összegét az Ebtv. 42.§ szerinti módon és sorrendben kell megállapítani.

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg.)

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

Jó ha tudja, hogy:

• Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. ( Ket. 4. § )

• A táppénz, csed, gyed, baleseti és gyermekápolási táppénz iránti igényt a munkavállalónak a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, azaz az orvosi igazolásokat a munkáltatójának kell leadni. (Ebtv. 62. §)

• Az ellátások igénylése –beleértve az esetleges jogorvoslati eljárást is- az ügyfél számára ingyenes azaz illeték- és költségmentes. (Vhr. 75/A §)

• A foglalkoztató a kérelem, illetve a dolgozó által leadott okmányok átvételét hitelt érdemlően (pl. átvételi elismervény adásával) köteles igazolni. (Vhr. 38. §)

• Ha foglalkoztatónál TB kifizetőhely nincs úgy köteles egy, az OEP honlapjáról letölthető un. Foglalkoztatói igazolás formanyomtatványt kitölteni és az összes szükséges okmánnyal együtt 5 napon belül a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának továbbítani. (Vhr. 38. § )

• A kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya köteles 21 napon belül az igényt elbírálni, azaz kérelemről érdemben dönteni, határozatot hozni és/vagy az ellátást kiutalni. (Vhr. 39. § )

• Ha ezen kötelezettségének az egészségbiztosító/kifizetőhely nem tesz eleget köteles az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizetnie a jogosult részére. (Mentesül az egészségbiztosító (kifizetőhely) a kamatfizetési kötelezettség alól, ha annak összege az 1.000.- Ft-ot nem haladja meg.) (Ebtv. 69. § )

Tekintettel arra, hogy az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások célja a betegség, terhesség, szülés stb. miatt elmaradt kereset pótlása, és így a létfenntartás biztosítása amennyiben az igényről a fenti határidőn belül az egészségbiztosító/kifizetőhely nem dönt, és/vagy a kamatfizetési kötelezettségének nem tesz eleget –figyelemmel arra is, hogy azzal a biztosítottnak és/vagy a családjának a létfenntartását veszélyezteti, egyben Alaptörvényben biztosított jogokat is sért, ezért az igénylő panasszal fordulhat az Alapvető Jogok Biztosához (ombudsman).
Elérhetőségei:
WEB: http://www.ajbh.hu/…90E21FABCD75
E-mail: panasz@ajbh.hu
Postai úton/levélcím: 1387 Budapest, Pf. 40.

Alaptörvény XIX.. cikk. (1) bekezdés Anyaság, ( ) betegség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.

Alaptörvény XXIV. cikk. (1) bekezdés Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.

Alaptörvény 30. cikk. (1)-(2) bekezdés Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti. Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.

• Ezen túlmenően a Ket. azt is előírja, hogyha a közigazgatási szerv az előírt határidőt nem tartja be -saját költségvetése terhére- köteles a központi költségvetés részére az általános tételű eljárási illeték összegének megfelelő összeget befizetni. (Ket. 33/A § )

• A közszféra (önkormányzatok, iskolák, óvodák, kórházak, egyetemek, közfoglalkoztatottak, kormányhivatalok stb.) dolgozói részére az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait (táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj) a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, (MÁK ISZI) mint központi kifizetőhelynek a kötelessége elbírálni és folyósítani. A legfeljebb 21 napos ügyintézési idő betartása, illetve az Ebtv. 69. § szerinti kamatfizetési, valamint a Ket. 33/A § szerinti befizetési kötelezettség a MÁK ISZI-re is vonatkozik.

• A Tbj. 5. § szerinti biztosított -az Ebtv. 50. § és Vhr. 31/A -31/F szakaszokban szabályozott módon- kérheti a pénzbeli ellátás, vagy gyógyszersegély méltányosságból történő megállapítását. (Pl. a csed, gyed igénybevételéhez szükséges 365 nap biztosítási idő helyett csak 321 nappal rendelkezik, de a szüléskor biztosított…, vagy tartósan beteg, de a biztosításában 30 napnál hosszabb megszakítás van, így az új jogviszonyában csak pár nap táppénzre lenne jogosult, de előtte évekig fizetett járulékot stb. )

Ebtv: 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

Ket: 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

Tbj: 1997. évi LXXX. törvény a tb ellátásokról és azok fedezetéről

Vhr: 217/1997 (XII.1.) Kormányrendelet az Ebtv. végrehajtásáról

Kifizetőhely: Főszabály szerint azon munkáltatóknál, ahol 100 főnél több biztosítottat foglalkoztatnak kötelesek legalább 1 fő TB ügyintézőt foglalkoztatni, aki a dolgozók tb. ügyeit intézi, TB ellátásait megállapítja és folyósítja, azaz az igény elbírálását nem az egészségbiztosító, hanem ezen TB ügyintéző végzi. (1998. évi XXXIX. Törvény 9. §)

MÁK ISZI: A közszférában dolgozók -kormányhivatalok, minisztériumok, központi hivatalok, önkormányzatok, iskolák, óvodák, egyetemek stb. dolgozói, valamint a közfoglalkoztatottak- (bérét és) TB ellátásait a Magyar Államkincstár Illetmény- számfejtési Irodái –mint a közszféra központi kifizetőhelyei- állapítják meg, illetve folyósítják.

a„na84 2015.08.08. 16:50
Tisztelt Szakértő!
A GYED kiszámításával kapcsolatban szeretnék segítséget kérni.
A szülés várható időpontja 2016.04.15.

Jelenleg 4 órás munkaidőben dolgozom (3 éve), így a gyed összege nagyon kevés lenne.
Az érvényes jogszabályok alapján ha jól értelmezem akkor úgy alakulna esetemben a kiszámítás módja hogyha a szülés napjával veszem igénybe a CSED-et (ami 2016.09.29.én járna le) akkor a GYED alapja a 2016.06.30-tól visszafelé számított 180 nap.
Vagyis 2016.01.03.-2016.06.30.-ig.

A kérdésem az lenne, hogy jól számítottam-e ki a dátumokat, illetve, ha januártól találok másik munkahelyet is, akkor mind a két munkahelyen keresett összeg beleszámít-e a gyed számításába.
Segítségét, válaszát előre is köszönöm!”

• Nem az ellátást mindig csak az adott munkáltatónál elért keresetből kell kiszámolni.

Ha egyidejűleg több jogviszonya van, úgy az ellátásra való jogosultságot és az ellátás összegét stb. jogviszonyonként külön-külön kell elbírálni.

(Hiába létesít januárban egy másik jogviszonyt is, abban nem lesz a szüléskor 365 biztosításban töltött napja, így abból csed-re nem lesz jogosult, de ezen keresetét sem fogják figyelembe venni a régi jogviszonyban megállapított ellátás összegénél.)

• 168 napot jól számolta ki, és a GYED számítási időszakának utolsó napja is helyes azzal, hogy 180 naptári napi (Peb. járulékalapot képező) keresetet keresünk és mivel Ön 2016.04.15-től csed-ben részesült addig megyünk vissza (legfeljebb 2015.01.01-ig) amíg nem találunk 180 bérezett napot, azaz az Ön által meghatározott 2016.01.03-i dátum helytelen!

(A csed-ből nem vonnak pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, így annak összege nem alapja egy másik pénzbeli egészségbiztosítási pénzbeli ellátásnak.)

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg.)

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

Jó ha tudja, hogy:

• Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. ( Ket. 4. § )

• A táppénz, csed, gyed, baleseti és gyermekápolási táppénz iránti igényt a munkavállalónak a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, azaz az orvosi igazolásokat a munkáltatójának kell leadni. (Ebtv. 62. §)

• Az ellátások igénylése –beleértve az esetleges jogorvoslati eljárást is- az ügyfél számára ingyenes azaz illeték- és költségmentes. (Vhr. 75/A §)

• A foglalkoztató a kérelem, illetve a dolgozó által leadott okmányok átvételét hitelt érdemlően (pl. átvételi elismervény adásával) köteles igazolni. (Vhr. 38. §)

• Ha foglalkoztatónál TB kifizetőhely nincs úgy köteles egy, az OEP honlapjáról letölthető un. Foglalkoztatói igazolás formanyomtatványt kitölteni és az összes szükséges okmánnyal együtt 5 napon belül a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának továbbítani. (Vhr. 38. § )

• A kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya köteles 21 napon belül az igényt elbírálni, azaz kérelemről érdemben dönteni, határozatot hozni és/vagy az ellátást kiutalni. (Vhr. 39. § )

• Ha ezen kötelezettségének az egészségbiztosító/kifizetőhely nem tesz eleget köteles az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizetnie a jogosult részére. (Mentesül az egészségbiztosító (kifizetőhely) a kamatfizetési kötelezettség alól, ha annak összege az 1.000.- Ft-ot nem haladja meg.) (Ebtv. 69. § )

Tekintettel arra, hogy az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások célja a betegség, terhesség, szülés stb. miatt elmaradt kereset pótlása, és így a létfenntartás biztosítása amennyiben az igényről a fenti határidőn belül az egészségbiztosító/kifizetőhely nem dönt, és/vagy a kamatfizetési kötelezettségének nem tesz eleget –figyelemmel arra is, hogy azzal a biztosítottnak és/vagy a családjának a létfenntartását veszélyezteti, egyben Alaptörvényben biztosított jogokat is sért, ezért az igénylő panasszal fordulhat az Alapvető Jogok Biztosához (ombudsman).
Elérhetőségei:
WEB: http://www.ajbh.hu/…90E21FABCD75
E-mail: panasz@ajbh.hu
Postai úton/levélcím: 1387 Budapest, Pf. 40.

Alaptörvény XIX.. cikk. (1) bekezdés Anyaság, ( ) betegség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.

Alaptörvény XXIV. cikk. (1) bekezdés Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.

Alaptörvény 30. cikk. (1)-(2) bekezdés Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti. Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.

• Ezen túlmenően a Ket. azt is előírja, hogyha a közigazgatási szerv az előírt határidőt nem tartja be -saját költségvetése terhére- köteles a központi költségvetés részére az általános tételű eljárási illeték összegének megfelelő összeget befizetni. (Ket. 33/A § )

• A közszféra (önkormányzatok, iskolák, óvodák, kórházak, egyetemek, közfoglalkoztatottak, kormányhivatalok stb.) dolgozói részére az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait (táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj) a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, (MÁK ISZI) mint központi kifizetőhelynek a kötelessége elbírálni és folyósítani. A legfeljebb 21 napos ügyintézési idő betartása, illetve az Ebtv. 69. § szerinti kamatfizetési, valamint a Ket. 33/A § szerinti befizetési kötelezettség a MÁK ISZI-re is vonatkozik.

• A Tbj. 5. § szerinti biztosított -az Ebtv. 50. § és Vhr. 31/A -31/F szakaszokban szabályozott módon- kérheti a pénzbeli ellátás, vagy gyógyszersegély méltányosságból történő megállapítását. (Pl. a csed, gyed igénybevételéhez szükséges 365 nap biztosítási idő helyett csak 321 nappal rendelkezik, de a szüléskor biztosított…, vagy tartósan beteg, de a biztosításában 30 napnál hosszabb megszakítás van, így az új jogviszonyában csak pár nap táppénzre lenne jogosult, de előtte évekig fizetett járulékot stb. )

Ebtv: 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

Ket: 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

Tbj: 1997. évi LXXX. törvény a tb ellátásokról és azok fedezetéről

Vhr: 217/1997 (XII.1.) Kormányrendelet az Ebtv. végrehajtásáról

Kifizetőhely: Főszabály szerint azon munkáltatóknál, ahol 100 főnél több biztosítottat foglalkoztatnak kötelesek legalább 1 fő TB ügyintézőt foglalkoztatni, aki a dolgozók tb. ügyeit intézi, TB ellátásait megállapítja és folyósítja, azaz az igény elbírálását nem az egészségbiztosító, hanem ezen TB ügyintéző végzi. (1998. évi XXXIX. Törvény 9. §)

MÁK ISZI: A közszférában dolgozók -kormányhivatalok, minisztériumok, központi hivatalok, önkormányzatok, iskolák, óvodák, egyetemek stb. dolgozói, valamint a közfoglalkoztatottak- (bérét és) TB ellátásait a Magyar Államkincstár Illetmény- számfejtési Irodái –mint a közszféra központi kifizetőhelyei- állapítják meg, illetve folyósítják.

„kárszij 2015.08.09. 17:04
Tisztelt Szakértő!

A kisfiam 2015.szeptember 19-én lesz 1 éves,
a feleségem GYES-t kap utána mivel nem volt a GYED jogosultsága!

Ha szeptember elején én kérném a pici után a GYED-et majd szeptember 19 után vissza mennék dolgozni ekkor jogosult lennék a GYED EXTRÁ-ra így akkor nem lépne életbe a 60 napos korlátozás!
Amit felvázoltam az megállja a helyét a jogszabályok szerint?”

Az apa a csed (szülési szabadság/168 nap) lejárta után bármikor kérheti, hogy a GYED megállapítását. Ha és amennyiben Ön úgy dönt, hogy a GYED-et nem korábban, hanem pontosan a gyermek egyéves korától kéri –és mellette nem dolgozik, azaz ettől a naptól a munkáltatójától fizetésnélküli szabadság jogcímen van távol-, úgy azt is megteheti feltéve, hogy ettől a naptól az anya lemond a GYES-ről.

Ekkor valóban nincs 60 napos korlátozás, viszont:

• ha ezt követően munkába kíván állni azt megteheti, azonban a fizetésnélküli szabadságát meg kell szakítani, amit a munkáltatójának 30 nappal korábban be kell jelentenie.

Lásd: 2012. évi I. törvény

133. § (1) A munkavállaló a fizetés nélküli szabadság igénybevételét legalább tizenöt nappal korábban írásban köteles bejelenteni.

(2) A fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított harmincadik napon szűnik meg.

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg.)

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

Jó ha tudja, hogy:

• Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. ( Ket. 4. § )

• A táppénz, csed, gyed, baleseti és gyermekápolási táppénz iránti igényt a munkavállalónak a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, azaz az orvosi igazolásokat a munkáltatójának kell leadni. (Ebtv. 62. §)

• Az ellátások igénylése –beleértve az esetleges jogorvoslati eljárást is- az ügyfél számára ingyenes azaz illeték- és költségmentes. (Vhr. 75/A §)

• A foglalkoztató a kérelem, illetve a dolgozó által leadott okmányok átvételét hitelt érdemlően (pl. átvételi elismervény adásával) köteles igazolni. (Vhr. 38. §)

• Ha foglalkoztatónál TB kifizetőhely nincs úgy köteles egy, az OEP honlapjáról letölthető un. Foglalkoztatói igazolás formanyomtatványt kitölteni és az összes szükséges okmánnyal együtt 5 napon belül a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának továbbítani. (Vhr. 38. § )

• A kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya köteles 21 napon belül az igényt elbírálni, azaz kérelemről érdemben dönteni, határozatot hozni és/vagy az ellátást kiutalni. (Vhr. 39. § )

• Ha ezen kötelezettségének az egészségbiztosító/kifizetőhely nem tesz eleget köteles az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizetnie a jogosult részére. (Mentesül az egészségbiztosító (kifizetőhely) a kamatfizetési kötelezettség alól, ha annak összege az 1.000.- Ft-ot nem haladja meg.) (Ebtv. 69. § )

Tekintettel arra, hogy az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások célja a betegség, terhesség, szülés stb. miatt elmaradt kereset pótlása, és így a létfenntartás biztosítása amennyiben az igényről a fenti határidőn belül az egészségbiztosító/kifizetőhely nem dönt, és/vagy a kamatfizetési kötelezettségének nem tesz eleget –figyelemmel arra is, hogy azzal a biztosítottnak és/vagy a családjának a létfenntartását veszélyezteti, egyben Alaptörvényben biztosított jogokat is sért, ezért az igénylő panasszal fordulhat az Alapvető Jogok Biztosához (ombudsman).
Elérhetőségei:
WEB: http://www.ajbh.hu/…90E21FABCD75
E-mail: panasz@ajbh.hu
Postai úton/levélcím: 1387 Budapest, Pf. 40.

Alaptörvény XIX.. cikk. (1) bekezdés Anyaság, ( ) betegség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.

Alaptörvény XXIV. cikk. (1) bekezdés Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.

Alaptörvény 30. cikk. (1)-(2) bekezdés Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti. Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.

• Ezen túlmenően a Ket. azt is előírja, hogyha a közigazgatási szerv az előírt határidőt nem tartja be -saját költségvetése terhére- köteles a központi költségvetés részére az általános tételű eljárási illeték összegének megfelelő összeget befizetni. (Ket. 33/A § )

• A közszféra (önkormányzatok, iskolák, óvodák, kórházak, egyetemek, közfoglalkoztatottak, kormányhivatalok stb.) dolgozói részére az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait (táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj) a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, (MÁK ISZI) mint központi kifizetőhelynek a kötelessége elbírálni és folyósítani. A legfeljebb 21 napos ügyintézési idő betartása, illetve az Ebtv. 69. § szerinti kamatfizetési, valamint a Ket. 33/A § szerinti befizetési kötelezettség a MÁK ISZI-re is vonatkozik.

• A Tbj. 5. § szerinti biztosított -az Ebtv. 50. § és Vhr. 31/A -31/F szakaszokban szabályozott módon- kérheti a pénzbeli ellátás, vagy gyógyszersegély méltányosságból történő megállapítását. (Pl. a csed, gyed igénybevételéhez szükséges 365 nap biztosítási idő helyett csak 321 nappal rendelkezik, de a szüléskor biztosított…, vagy tartósan beteg, de a biztosításában 30 napnál hosszabb megszakítás van, így az új jogviszonyában csak pár nap táppénzre lenne jogosult, de előtte évekig fizetett járulékot stb. )

Ebtv: 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

Ket: 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

Tbj: 1997. évi LXXX. törvény a tb ellátásokról és azok fedezetéről

Vhr: 217/1997 (XII.1.) Kormányrendelet az Ebtv. végrehajtásáról

Kifizetőhely: Főszabály szerint azon munkáltatóknál, ahol 100 főnél több biztosítottat foglalkoztatnak kötelesek legalább 1 fő TB ügyintézőt foglalkoztatni, aki a dolgozók tb. ügyeit intézi, TB ellátásait megállapítja és folyósítja, azaz az igény elbírálását nem az egészségbiztosító, hanem ezen TB ügyintéző végzi. (1998. évi XXXIX. Törvény 9. §)

MÁK ISZI: A közszférában dolgozók -kormányhivatalok, minisztériumok, központi hivatalok, önkormányzatok, iskolák, óvodák, egyetemek stb. dolgozói, valamint a közfoglalkoztatottak- (bérét és) TB ellátásait a Magyar Államkincstár Illetmény- számfejtési Irodái –mint a közszféra központi kifizetőhelyei- állapítják meg, illetve folyósítják.

Tisztelt Szakértő!
Jelenleg GYed-én vagyok 1,5 éves kisfiammal. Terhesség előtt egy Autószalonban dolgoztam. Munka mellett elvégeztem az óvónőképzőt. Most lehetőségem adódott hogy napi 6,5 munkaórában elhelyezkedjek óvónőként határozott idejű szerződéssel, ami pont akkor járna le amikor gyermekem betölti a 3 évet, tehát vissza kell menjek az eredeti munkáltatómhoz. Éppen most hívtak, hogy az Autószalonban felmondott egy kolléga, így főnököm vissza akar hívni dolgozni. Én ezt nem szeretném, hiszen az napi 9 órát, állandó túlórát, hétvégét jelent amit nem tudok és nem is akarok vállalni. Ha nem fogadom el a főnököm ajánlatát és tudomására jut, hogy máshol meg munkát vállaltam, megszüntetheti a munkaviszonyomat? Vagy milyen hátrányom lehet ebből adódóan?
Előre is köszönöm válaszát!
Üdvözlettel

Tisztelt Szakértő!
A kisfiam 2015.szeptember 19-én lesz 1 éves,a feleségem GYES-t kap utána mivel nem volt a GYED jogosultsága!
Ha szeptember elején én kérném a pici után a GYED-et majd szeptember 19 után vissza mennék dolgozni ekkor jogosult lennék a GYED EXTRÁ-ra így akkor nem lépne életbe a 60 napos korlátozás!
Amit felvázoltam az megállja a helyét a jogszabályok szerint?

Tisztelt Szakértő!
A GYED kiszámításával kapcsolatban szeretnék segítséget kérni. A szülés várható időpontja 2016.04.15.
Jelenleg 4 órás munkaidőben dolgozom (3 éve), így a gyed összege nagyon kevés lenne. Az érvényes jogszabályok alapján ha jól értelmezem akkor úgy alakulna esetemben a kiszámítás módja hogyha a szülés napjával veszem igénybe a CSED-et (ami 2016.09.29.én járna le) akkor a GYED alapja a 2016.06.30-tól visszafelé számított 180 nap.
Vagyis 2016.01.03.-2016.06.30.-ig.
A kérdésem az lenne, hogy jól számítottam-e ki a dátumokat, illetve, ha januártól találok másik munkahelyet is, akkor mind a két munkahelyen keresett összeg beleszámít-e a gyed számításába.
Segítségét, válaszát előre is köszönöm!

Tisztelt Szakértő!

2015 szeptemberben 2 éves lesz a kislányom. Amennyiben én szeptembertől 4 órában munkát vállalnék más munkáltatónál, a gyest továbbra is kapnám gyermekem 3 éves koráig?
Kérdezném továbbá, hogy ha közben születne még egy gyermekem (legjobb esetben 2016 májusban), akkor továbbra is kapnám első gyermekem után a gyest, a 2. után pedig a tgyást, illetve a csed-et? És ilyen esetben mi alapján kapnám a csedet? A legutolsó 4 órás bejelentett bérem, vagy van lehetőség az első gyermek alapján az előző 8 órás munkaviszony alapján!

Előre is nagyon köszönöm a válaszát!

Tisztelt Jereván!

Köszönöm gyors válaszát, nagy segítségemre volt.

Tisztelettel:SDOR