Előrehozott öregségi nyugdíj

gittus! Tisztellek, de az is nonszensz, hogy hány ember nem fizet járulékot.-Ezért nem lesz lassan semmi.

gittus!!!
Egyetértek csumák véleményével. Hányan nem fizetnek járulékot, hányan feketemunkát (kénytelenek) végezni. Hány látványosan jól menő vállalkozó minimálbér után fizet adót, járulékot. Ez a felháborító. Aki bérjegyzékre kapja a fizetését, annak nincs kiskapu a fizetési kötelezettség alól (nem is akarom). Legjobban épp azok háborognak az alacsonyabb nyugdíj miatt, akik "potyáztak".

Veci, Csumák

Sajnos abban igazatok van hogy sok vállalkozó nem fizet járulékot ami a munkavállaló bőrére megy. Abban sem lehet vita hogy ebben "partner"a munkavállaló is, mivel félti az állását. A "nyugati" országokban ez elképzelhetetlen egyrészről mert hatalmas bírságot szabnak ki, másrészt az emberek nem mennek ilyen munkahelyre hiszen biztosítás nélkül betegség esetén ellátatlanok lesznek. Nem beszélve a nyugdíjukról.

Tudom hogy a jelenleg nagyon sokan élnek nagyon kevésből, de ez nem változtat azon, hogy az öregségi nyugdíj öregség esetére - tehát arra az időre - biztosít ellátást amikor már a biztosított kora, egészségi állapota miatt már nem várható el hogy a megmaradt munkaképességét (akár erején felül) hasznosítsa megélhetése érdekében.
Az öregségi nyd nem pótolja ill. nem pótolhatja a munkanélküli ellátást, és nem helyettesítheti a -munkáltató által meg nem fizetett járulék általi - biztosítást.

Veci, Csumák
igen felháborító hogy mennyien végeznek feketemunkát. Olvassátok vissza hányan felajánlották már hogy előre kifizeti a munkáltatója vagy a férje stb a járulékot. Nem furcsa? A járulékot nem fizetik ilyen készségesen a munkáltatók.

Kedves fórumozók!

Mért nem Alkotmány-ellenes a Tny. a férfiak hátrányos megkülönböztetése miatt?

Mért lehet az Alkotmányt szőnyeg alá seperni?

Mért lehet egy hibás állásfoglalással helyettesíteni a jó törvényeket?

Kedves Bandi!

A Tny-ben nincsenek hátrányosan megkülönböztetve a férfiak; előnyösen vannak - bizonyos értelemben - még jelenleg a nők. Szolidaritás, történelmi hagyományok... azt hiszem ezt megbeszéltük.

Az Alkotmány nincs szőnyeg alá seperve. Te is tudod, "átmeneti" alkotmányunk van, ami sok ponton "szabadon" értelmezhető. Fordulj AB-hez: érdemi vizsgálat nélkül fogja visszadobni a beadványod, erre van egy fogadásom veled... Ezt is megbeszéltük.

Nem értem, milyen hibás állásfoglalásról beszélsz. És milyen jó törvényekről? ;-)

Most, hogy mindent megbeszéltünk, ne csapj feleslegesen hullámokat. Köszi.
Minden jót.

„A Tny-ben nincsenek hátrányosan megkülönböztetve a férfiak; ”

Ezt mire alapozod?

„előnyösen vannak - bizonyos értelemben - még jelenleg a nők. Szolidaritás, történelmi hagyományok... azt hiszem ezt megbeszéltük.”

Nem lehetnek előnyben az Alkotmány 66. és 70/A paragrafusai szerint. Erről beszéltem: az Alkotmány egy alsóbbrendű jogszabállyásilányodott.

„Az Alkotmány nincs szőnyeg alá seperve. Te is tudod, "átmeneti" alkotmányunk van, ami sok ponton "szabadon" értelmezhető. ”

Ezt nem mondod komolyan.?!

„Fordulj AB-hez: érdemi vizsgálat nélkül fogja visszadobni a beadványod, erre van egy fogadásom veled... ”

Mért? az AB kinek dolgozik? Nem a nép érdekeit védik?

„Ezt is megbeszéltük.”

Nem. Ezt csak te beszélted meg magaddal.

„Nem értem, milyen hibás állásfoglalásról beszélsz. És milyen jó törvényekről? ;-)”

Na látom humorérzéked van.

„Most, hogy mindent megbeszéltünk, ne csapj feleslegesen hullámokat. Köszi.
Minden jót.v”

Semmit sem beszéltünk meg. Legközelebb kérlek csak akkor írj be, ha van értelmes mondanivalód!
Neked is minden jót.

Hát komolyan ember, nem értem, mit "sírsz" itt.
Mi a problémád?

Bizony komolyan mondom: nincsenek megkülönbözetve hátrányosan a férfiak. A Te állításod, hogy vannak: ezt mire alapozod?
A pozitív diszkrimináció szerinted alkotmányellenes? Menjé má'.

Az AB a pongyolán megfogalmazott alkotmányt "tölti meg tartalommal" rendszerint.
Hogy kinek dolgozik? A nép érdekeit védi? Nagyon el vagy Te tévedve.

A hibás állásfoglalást továbbra sem értem.

Kedves Tivadar!

Megkérlek, hogy ne velem foglalkozz, hanem a jogi problémával!!!

Nincs szükségem a személyemet érintő, illetve az Alkotmányt leminősítő /pongyola/, laikus, outsider véleményedre.

MEGALAPOZOTT JOGI TANÁCSOT ADJ!
Ha erre képtelen vagy nem szemetelj ide!

A hibás állásfoglalás miatt legfeljeb 60 helyett, legalább 60 éves, betöltött kort kívánnak meg a férfiak előrehozott nyugdíjba meneteléhez.

Ez a kitétel nem érinti a nőket, ez eltérés a két nem között, amit az Alkotmány nem pongyolán, hanem világosan, és határozottan tilt.

Amennyiben egy nem előnyöket élvez a másik nemmel szemben, akkor a másik nem hátrányba kerül. Pontosan ez, amit tilt az Alkotmány.

Üdv, Bandi

Bandi₁!

Az egész világon - mármint a világ civilizáltabb részein - tudtommal a férfiak később mennek nyugdíjba mind a nők. Ennek alapján ne a magyar Alkotmányban keresd a hibát...

Kedves Bandi!

Gondolkoztam, válaszoljak-e neked egyáltalán. Végül arra jutottam, írok néhány gondolatot, mert olyan szinten „butított el” valamilyen sérelem téged, hogy nem venném a lelkemre, ha emiatt nem tudnál aludni.
Azon, hogy az én beírásaimat minősíted szemétnek, és a véleményem laikusnak, megmosolyogtat. Téged is meg fog, ha visszaolvasod a sajátjaidat.

Nézzük a „jogi” problémát:
ma még az öregségi korhatár mindenkire egységesen 62 év. Ez nem diszkriminatív, és az alkotmány sem tiltja. Probálkoztak már az AB-nél ezt is megtámadni (a korhatáremelést), sikertelenül.
A korábbi korhatár férfiakra 60, nőkre 55 év volt, ezt a 62-re emelni csak lépcsőzetesen lehetett annélkül, hogy forradalom törne ki.
Hogy miért volt különböző nemenként a korhatár? Ezt a 75-ös törvényt alkotó elvtársaktól kellene megkérdezni, akik az alkotmányos alapelveket biztosan figyelembe vették akkor. A magyarázat lehet biológiai eredetű, amely szerint a nők gyengébbek, hamarabb fáradnak, bár tovább élnek, kétségtelen. Lehet szociálpolitikai szempontból is nézni: a nők végzik a család összekovácsolását, ők őrzik a tűzhely melegét, többnyire nevelik a gyermekeket, amíg persze a férfiak húzzák az igát, de hát így van ez; ezért méltányolhatóan hamarabb mehetnek nyugdíjba. Pozitív diszkrimináció, ami nem alkotmányellenes, és nem jelenti automatikusan mások negatív diszkriminációját. (mint ahogy pl az sem, hogy az özvegyi nyugdíjak 90 %-át nők kapják)

A hibás állásfoglalás a törvénnyel szemben? Még mindig nem értem, és nem segítesz megérteni.

A normál (62 év) korhatár előtt elmehet nyugdíjba az, aki kellően sok szolgálati időt szerzett. A szabályozás kialakulását egyrészt a korhatáremelés hatásának tompítása (ezért az 57 és a 60 a korhatár), másrészt a munka nélkül maradt, de addig marha sokat dolgozott idősebb korosztályról való gondoskodás óhaja ihlette. Ez korrekt, nem diszkriminatív. Vagy szerinted az?

Legfeljebb-legalább: egyszerűen szerintem nyelvtanilag elcsúsztál ezen.
Az előrehozott nyugdíj egy kedvezmény: sok szolgálati idővel a korhatár előtt elmehetnek nyugdíjba, de legfeljebb valamennyi idővel. Nem legalább, legfeljebb.
Mondjuk számolj vissza 10-től egyesével legfeljebb 6-ig. Meddig jutsz?

Az alkotmányunk bizony pongyola, és újrafogalmazásra szorul(na), ezt továbbra is fenntartom. Ha ismered az AB működését és döntéseit, egyetérthetsz azzal, hogy gyakran ezt a kevéssé definiált állapotot igyekeznek tartalommal megtölteni határozataikban. Nem alkotmányértelmeznek, hanem kvázi alkotmányoznak, ami persze erős kifejezés, de attól még igaz.

További minden jót, kedves Bandi. :-)

Laikus tisztelettel:

Kedves Tivadar!

Én nem flamelek továbbra sem.

Azért fölényeskedsz, mert nem segítek, így aztán nem érted a problémát – írod. Segítek. :)

Az előrehozás nem ajándék. A befizetések az előrehozás legkorábbi időpontjától már fedezik az emberek /nők, férfiak/ nyugdíjazási költségeit, ismerve az átlagosan nyugdíjban töltött időt.
Ezt természetesen kamatos kamatokkal kell érteni, Mivel a nyugdíj alapokat felelőtlenül elherdálták, ezért ma a friss befizetésekből fizetnek nyugdíjat. Belátható, hogy egy generáció nem tud kettő helyett fizetni, ezért így a nyugdíjrendszer össze fog omlani, hacsak vissza nem pótolják mind a TB, mind a nyugdíj alapokat. Ezeket az összegeket meg lehetne találni, csak keresni kellene.

Az előrehozást túldolgozva a nyugdíjas prémiumot kap.

Az előrehozás 1997 előtt is alkotmányellenes volt. Ezt felismerték, és helyesen, meg akarták szüntetni. Ezért egy három éves átmeneti időben akarták kiegyenlíteni a nemek közti különbséget:

1997 előtt 60. év volt az öregségi korhatára.

A férfiaknál 57. évtől a 60. év volt az előrehozás intervalluma.
A nőknél az 55. évtől a 60. év volt az előrehozás intervalluma.

A férfiak esetében
1997-ben 57.-60. 3 év
1998-ban 57.-61. 3 év
1999-ben 57-62. 3 év
volt az előrehozás.

A nők esetében
1997-ben 55.-60. 5 év
1998-ban 56.-61. 5 év
1999-ben 57-62. 5 év
volt az előrehozás.

Ezt a végrehajtás átváltoztatta.
Így ismét csak alkotmányellenes lett a Tv. Ügyes.

A férfiak esetében
1997-ben 60.-60. 0 év
1998-ban 60.-61. 1 év
1999-ben 60-62. 2 év
volt az előrehozás.

A nők esetében
1997-ben 57.-60. 3 év
1998-ban 57.-61. 4 év
1999-ben 57-62. 5 év
volt az előrehozás.

Mért is tették ezt a férfiakkal? Mert ez milliárdos megtakarítást jelentett a nyudíjkasszának.

Nézzük a társadalmi igazságosságot!

A férfiak 8 évvel hamarabb halnak, mint a nők, de többet fizetnek be átlagosan magasabb kereseteik miatt a nyugdíjkasszába. Viszont mivel hamarabb halnak, kevesebbek kapnak vissza. Ezt még az is súlyosbbítja, hogy az előrehozást is csökkentették. Azt is, és az öregségi korhatárt is csökkenteni kellene a férfiaknál, hogy az életesélyek kiegyenlítődjenek.
A férfiak sokkal nagyobb stressznek vannak kitéve az életben, mint a nők.

Gazdasági megfontolások:
A nyugdíjalapok csak akkor biztosíthatják a kifizetéseket, ha kamatos kamatokkal felszaporodnak.
Ha a tőkét lecsökkentik, akkor kizárólag a friss befizetésekből lehet kifizetni, de egy generáció nem fizethet két generációnak nyugdíjat, és nem veszélyeztetheti a saját nyugdíját.
A nyugdíj rendszer biztosan összeomlik, ha az alapokat nem pótolják vissza.
Ugyanez vonatkozik a TB alapokra is.

Biológiai megfontolások:
A nők nem gyengébbek, mert 8 évvel tovább élnek. Egy szülésbe egy férfi belehalna.

További jogi megfontolások válaszképp:
Az Alkotmány nem ismeri el a nemek közti különbségeket. Az Alkotmányra kötelezően alapított összes jogszabály nem térhet el az alapelvektől. A nők emancipálódtak. A férfiakat is emancipálni kellene. Más országok jogi megoldásai indifferensek számunkra. Csak azért nem lehet valakit halálra ítélni, mert a muszlimok ezt megteszik, kedves monalisa.
75-ös törvényekre hivatkozni laikus hiba volt, amikor azt 1997-1999-ig megváltoztatták, alkotmányossá tették.

Nyelvtani megfontolások:
A jogszabályok hemzsegnek a legfeljebb, legalább szavaktól.
Nem sok jogszabályt néztél meg a válaszod előtt, pedig a Netikett azt is ajánlja, hogy tájékozódni kell a válaszolás előtt.

Példák: Az SMS legfeljebb 254 karakterből álló szöveges üzenet, a tankos legfeljebb 150 cm magas lehet, a kosaras legyen legalább 190 cm magas. A zsűri legalább 3 tagból álló csoport.
A két táblázatban összefoglaltam a férfiak folyamatos, igazságtalan kirablását.

Ha a törvényalkotó a legalább szót alkalmazta volna, akkor hogyan értelmeznéd a törvényt /1997. évi LXXXI./? Gondolom nem ugyanígy.

Az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárnál alacsonyabb életkorban, de legfeljebb a hatvanadik életév betöltésétől előrehozott öregségi nyugdíj jár annak a férfinek, aki

1. 1939. január 1-je előtt született és legalább 37 év,
2. 1938. december 31-e után született és legalább 38 év

szolgálati időt szerzett.

10 től számoljak legfeljebb 6-ig - kéred ? Ez böszmeség :)!

Azt kellett a törvényalkotónak 1997-ben megfogalmaznia, hogy a férfiak az 1997-es évben a rá előírt nyugdíjkorhatártól, abban az évben 60. éves kortól vehet igénybe előrehozást. Ez megfelel az általad javasolt 10-nek. Ettől kell előrefelé számolni az akkor érvényes fix, tehát nem legfeljebb 57 évig. Nincs két legfeljebb a szövegben, és a legfeljebb egyértelműen a 60. évre vonatkozik, nem pedig az általad vélt 57-re /6/.
Az 1998-as évben legfeljebb a 61. évtől lehetett előrehozást igénybe venni, és 1999-től már nem kell a legfeljebb. A három évet a törvényalkotó a legfeljebb szóval különböztette meg helyesen, alkotmányosan.

Amennyiben sikerült ezt világossá tennem végre, kérném a szíves tájékoztatásokat a jogi megoldás, az igazságszolgáltatás lehetőségére!

Üdv, Bandi

Becsúszott egy hiba, Javítom:

1997 előtt 60. év volt az öregségi korhatára.

A férfiaknál 57. évtől a 60. év volt az előrehozás intervalluma.
A nőknél az 55. évtől a 60. év volt az előrehozás intervalluma.

A férfiak esetében
1997-ben 57.-60. 3 év
1998-ban 57.-61. 4 év
1999-ben 57-62. 5 év
volt az előrehozás.

Így egyenlítődött volna ki a nemek különbsége.

A nők esetében
1997-ben 55.-60. 5 év
1998-ban 56.-61. 5 év
1999-ben 57-62. 5 év
volt az előrehozás.

Bandi!

Délelőtt írt válaszom minden szavát fenntartom, jelenlegi írásodra is ez a válaszom, olvasd el mégegyszer, aztán mégegyszer, hátha eljut a tudatodig is egyszer.

+ami említésre méltó, mert kapitális butaságot is írsz, és kötelességem válaszolni, nehogy valaki egy szót is elhiggyen abból, amit itt összehordasz:
az előrehozás, ahogy a korkedvezmény, az elő- és korengedményes nyugdíj is: „ajándék”. Ez van.

+igazságot keresni, főleg egy nyugdíjrendszerben, na ez a böszmeség. :-)
(„minden népnek az ű nyelvin” Jannus P.)
Igazságosság=biztosításmatematikailag korrekt? Lehet. Egy nyugdíjrendszerben azonban hatalmas szerepe van az ún. szolidaritás elvének is. Erről már biztosan hallottál Te is.
Ezért nem annyit kapunk vissza egyénenként, mint amit befizetünk; van aki meg sem éri a korhatárt, és van, aki 90 évig él; az irodista, a sofőr és a röntgenorvos járuléka is ugyanannyi, stb.

+azt írod, nem sok jogszabályt néztem át, mielőtt itt írogatok. Relatív. Elárulod, Te melyikből idéztél?

+előrehozott nyugdíj 97-ig nem volt, amit erről írsz, úgy butaság, ahogy van. A válaszom erre korrekt és érthető kellett legyen.

+a nyugdíj alapok a második világháborúban semmisültek meg, azóta Pay as you go rendszer szerint finanszírozzák az ellátásokat. Amíg nem volt a költségvetésben külön fejezete, addig a többletet valóban benyelte a költségvetés.
Tőkésíteni. Te viccelsz. Implicit- explicit adósság fogalma mond valamit?

A kért jogi megoldási javaslatom:
fordulj alkotmánybírósághoz.
A fogadásom áll: érdemi vizsgálat nélkül utasítja majd el.

Dezset! Bandi!
Leírtam a véleményemet a vitátokról, de eltünt az útvesztőben. Holnap megismétlem. Ma már nincs lelkierőm.
Előzetesen: mindkettőtöknek igaza van, de véleményem szerint agy mostani alkotmányossági felülvizsgálat eredményes lenne.
Zoltán

„Délelőtt írt válaszom minden szavát fenntartom, jelenlegi írásodra is ez a válaszom, olvasd el mégegyszer, aztán mégegyszer, hátha eljut a tudatodig is egyszer.”

Fafejű vagy. Magadat kellene arra buzdítanod, hogy többször elolvasd a válaszaimat, hátha megérted legalább a jogi problémát. Ez a minimum lenne ahhoz, hogy érdemben tudjunk tárgyalni.
Ha nem érted a problémát, nem tudsz tanácsot adni sem!

„+ami említésre méltó, mert kapitális butaságot is írsz, és kötelességem válaszolni, nehogy valaki egy szót is elhiggyen abból, amit itt összehordasz:”

Minden relatív. Neked én hordok össze butaságokat. Megint fölényeskedsz? Nem kötelességed válaszolni, az csak egy lehetőség. Mivel bizonyíthatóan hibás állításaid vannak, megtévesztesz másokat, és engem is próbálsz. Kérlek, ne tedd ezt! Lejjebb bemutatom, hogy félrevezető kijelentéseid vannak.

„az előrehozás, ahogy a korkedvezmény, az elő- és korengedményes nyugdíj is: „ajándék”. Ez van.”

Az államnak nincs, és sose volt pénze, hogy nyugdíjat fizessen.
Most amikor a mai generáció nem tudja az előző nyugdíját fizetni, fokozatosan csökkenti a nyugdíjakat, és növeli a befizetéseket. Szigorítja a nyugdíjazás feltételeit. Ezért valótlan az az állításod, hogy egyes nyugdíjak ajándékok. Bizonyára hallottál a szolidaritás elvéről.?

„+igazságot keresni, főleg egy nyugdíjrendszerben, na ez a böszmeség. :-)
(„minden népnek az ű nyelvin” Jannus P.)
Igazságosság=biztosításmatematikailag korrekt? Lehet. Egy nyugdíjrendszerben azonban hatalmas szerepe van az ún. szolidaritás elvének is. Erről már biztosan hallottál Te is.
Ezért nem annyit kapunk vissza egyénenként, mint amit befizetünk; van aki meg sem éri a korhatárt, és van, aki 90 évig él; az irodista, a sofőr és a röntgenorvos járuléka is ugyanannyi, stb.”

Senki nem kérte, hogy elmagyarázd a nyugdíjrendszer működését, melyet a csecsszopók is ismernek. A feltárt jogszabály sértést kellett volna megoldanod. Te azt a szerepet vállaltad önként.

„+azt írod, nem sok jogszabályt néztem át, mielőtt itt írogatok. Relatív. Elárulod, Te melyikből idéztél?”

Én az Alkotmányból idéztem, és a Tny-ből.

„+előrehozott nyugdíj 97-ig nem volt, amit erről írsz, úgy butaság, ahogy van. A válaszom erre korrekt és érthető kellett legyen.”

Ezek szerint nem olvastad, nem ismered az 1975-ös II. törvényt? Emiatt sem korrekt nem vagy, sem érthető. Inkább laikus, és félrevezető. Mért hazudod, hogy nem volt előrehozott 1997 előtt?

„+a nyugdíj alapok a második világháborúban semmisültek meg, azóta Pay as you go rendszer szerint finanszírozzák az ellátásokat. Amíg nem volt a költségvetésben külön fejezete, addig a többletet valóban benyelte a költségvetés.”

Ez korrekt. Egy biztosító cég csak úgy kezdeti meg a tevékenységét, ha biztosítási alapot hoz létre. A nyugdíj biztosítás hogyan működhet alapok nélkül? Ne gondolkozz! Sehogy.

„Tőkésíteni. Te viccelsz. Implicit- explicit adósság fogalma mond valamit?”

Az államadósságot nem a nyugdíjrendszer okozta. Az egy önállóan jól működő rendszer lett volna, ha nem verik szét, nem nyelik be az alapjait, illetve ha szétverés után szakértelemmel, elvárható gondossággal visszaállítják. Például nem kellett volna autópályát építeni, illetve annak jövedelmét burzsujoknak átengedni. Mi azt tanultuk, hogy a tőke egy kíméletlen pénzszivattyú. Olyan mint egy pók; az áldozatot behálózza, bekábítózza, emésztőnedveit bejuttatja, nedveit kiszívja, majd a száraz rovarvázat a hálóból kidobja. Egyes pókok kannibálok, egymást is megeszik.

„A kért jogi megoldási javaslatom:
fordulj alkotmánybírósághoz. A fogadásom áll: érdemi vizsgálat nélkül utasítja majd el. ”

Jogi tanácsod hibás, laikus, meg se próbálom. Vedd észre, hogy ilyen jogi tanácsokkal égeted a valódi jogászokat, ügyvédeket.

Alkotmánybírósághoz akkor lehetne fordulni, ha egy törvény alkotmánysértő lenne. Nem figyeltél tehát, mert már leírtam, hogy nem a törvény hibás, hanem a végrehajtása, mert nem a törvényt hajtják végre, hanem annak egy torz változatát, melyben a legfeljebb szót legalábbra cserélték.

Továbbá az AB törvénytelenül működik, ezért alkalmatlan, hiteltelen. Ime:

„A három évvel ezelőtt december 5-én a magyar állampolgárság visszaadásáért rendezett népszavazás évfordulóján tartott demonstráción Patrubány Miklós azt mondta: az Alkotmánybíróság törvénytelenül működik, mivel ügyrendjét nem fogadta el, székhelyének a törvény szerint Esztergomban kellene lennie, miközben a testület Budapesten működik. „

Te már ne adj több jogi tanácsot nekem!
Ja! Fél méterről rohanj fejjel a falnak! Fogadok, hogy púp nő a fejeden. :)

Kedves Bandi!

Hihetetlen vagy!
:-)
És mégegyszer:
:-)

Egyik pontban szolidaritást kiáltasz, másikban biztosításelvűségért hőzöngsz.

A hivatkozást az Alkotmányból és a Tny-ből (szerinted!) kérésemre sem adtad meg. Erről ennyit.

Előrehozott nyugdíj intézménye 97.es tv-ből való, előtte NEM volt. Korengedményes nyugdíjra gondolhatsz alant, de ha fogalmakat ilyen szinten kavarsz, akkor nekem ne hőbörögj itt.

Mivel rám nem vagy kíváncsi, más viszont tojt az egészre, ezentúl kérd Patrubány M. tanácsát.

Tisztelettel:

Kedves Tivadar!

Ha ismernéd, vagy csak egyszer elolvastad volna azt a törvényt, amiről feltételezted, hogy én nem olvastam el, akkor láthattad volna, hogy ez a törvény lépett az 1995. évi II. helyébe.

„Melléklet az 1997. évi LXXX. törvényhez

E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

1. a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény, valamint az azt módosító 1980. évi 20. törvényerejű rendelet, az 1981. évi 17. törvényerejű rendelet, az 1982. évi 21. törvényerejű rendelet, az 1982. évi 29. törvényerejű rendelet, az 1983. évi 16. törvényerejű rendelet, az 1985. évi 1. törvényerejű rendelet, az 1986. évi 4. törvényerejű rendelet, az 1987. évi 18. törvényerejű rendelet, az 1988. évi XXII. törvény, az 1989. évi XLVII. törvény, az 1990. évi LXXV. törvény, az 1990. évi LXXXIV. törvény, az 1990. évi XCVII. törvény, az 1991. évi II. törvény, az 1992. évi XLVIII. törvény, az 1993. évi VIII. törvény, az 1993. évi LII. törvény, az 1993. évi LXXIV. törvény, az 1994. évi XXXVI. törvény, 1996. évi XIX. törvény, az 1996. évi LXXXVII. törvény,
2. a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról szóló 1992. évi IX. törvény 1-40. §-a és 49. §-ának (2), (7) bekezdése, az 1992. évi LVIII. törvény 1. §-a, az 1995. évi XII. törvény 1-22. §-a, valamint 24. §-a, a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény, valamint a gyógyszertárak létesítéséről és működésük egyes szabályairól szóló 1994. évi LIV. törvény, továbbá a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosításáról szóló 1995. évi CXVIII. törvény 1-25. §-a, 27. §-a (1) bekezdésének második mondata, valamint a 27. § (2)-(7) bekezdése, az 1997. évi XVIII. törvény 1-7. és 15. §-a.”

Volt-e előrehozott nyugdíj az 1975. évi II. Tv.-ben?
Van Interneted? Millió helyen megtalálhatod, pl.:

http://www.1000ev.hu/index.php?…

Itt van külön a módosító kormányrendelet, melyet később egységes szerkezetbe foglaltak a Tv.-vel:

http://net.jogtar.hu/…/getdoc2.cgi?…(5)

Tiszteletlenül ;-),
Bandi

Nem megy át a hosszabb üzim. Korlátozva van itt a terjedelem?

Megpróbálom több részletben.

Előzetesen: Patrubányira hivatkozni egy jogi fórumon finoman szólva is bizarr!
Ami a lényeg. Az eltérő nyugdíjkorhatár miatt már többen kezdeményeztek alkotmányossági kifogást, de az AB. azokat mindig visszaiutasította.
A nemek közötti jogegyenlőség, egyenlő bánásmód elvének a szociális biztonsági rendszerekben történő érvényesítését a Tanács 79/7/EGK és 86/378/EGK. irnyelveiben írja elő.
Az irányelvek rögzítik, hogy ellentétes az egyenlő bánásmód elvével az eltérő nyugdíjkothatár. (6. cikk (1) f.)
Az irányelvek 1993. január 1-ig előírják a felülvizsgálatot. (7.-8. cikk)
Az irányelvek azonban azt is előírják, hogy a tagországok elhalaszthatják az egyenlö bánásmód elvének alkalmazását az öregségi és az egyéb nyugdíjjogosultság szempontjából addig az időpontig, amíg az egyenlőséget jogilag szabályozott rendszerekben nem valósítják meg.
Ez történt az 1997. évi LXXXI. sz. nyugdíjtörvényben amelyben rögzítették a 2009. januártól egységes mindenfajta korhatárt. Ekkor még nem voltunk Eu. tagok csak kopogtattunk az ajtón. (Folyt. köv.:)

A törvényben kellő felkészülési időt hagyva az irányelveknek megfelelően rendezték a kérdést. (Egyébként ekkor terjesztették ki az özvegyi nyugdíjat a férfiakra is)
2004. évben a belépéskor - nem véletlenül - kiegészítették a nyugdíjtörvényt egy 103. sz. szakasszal. Idézem: "103.§. E törvény a férfiakkal és a nőkkel való egyenlő bánásmód elvének a szociális biztonság területén történő fokozatos megvalósításáról szóló 79/7/EGK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz."
Ezzel rögzítették az átmenetet (a halasztás végső idejét) 2008. december 31-ig bezárólag.
A mostani törvénymódosítás ezt rúgja fel és egy már törvényileg 2009. január 1-től egységesített korhatárt - ha átmeneti időre is de - ismételten eltérít.
Ez már nem felel meg az irányelveknek és így véleményem szerint az Alkotmány 7. szakaszába ütközik.
Ezért kihírdetése esetén az az érdekes helyzet áll elő, hogy a nyugdíjtörvény sem eddig, sem pedig a módosítás után nem alkotmányellenes, az azt most módosító törvény (még nincs száma) azonban véleményem szerint igen. Kihírdetés előtt az alkotmányossági felülvizsgálatot csak a Közt. Elnök kezdeményezheti.kihirdetés után azonban véleményem szerint eredménnyel azt bárki megteheti.
Dezset! Még egy pezsgő? Kompenzáció nem lehet!

Kedves Remete!

Patrubányról annyit had mondjak, hogy engem sohasem az érdekelt, hogy ki mondja, hanem csak az, hogy mit mond.;-)

A nyugdíj témában pedig: örülök, hogy megismerhettelek, s köszönöm a tisztességes tájékoztatást.

Mégis, akik most a mulasztásos Alkotmánysértés szenvedő alanyai, semmire sem számíthatnak? Végül is a törvénysértés kimondatott...

Hogyan lehetséges, hogy ezekről a dolgokról nem kaptam ilyen korrekt tájékoztatást, csak egyszerű tagadást:

"Tisztelt uram, a jelenlegi törvény nem Alkotmány ellenes."

A hivatalok rendre megtévesztettek.

Tisztelettel, Bandi

Bandi 1

Félreértettél. Én is azt állítom, hogy a jelenlegi törvény nem alkotmányellenes!
A 2007. november 26-án megszavazott módosítás csak akkor lép életbe, ha a Köztársasági Elnök aláírja ill. a Magyar Közlönyben azt kihirdetik. Ez még nem történt meg. Addig a módosítás nélküli törvény az érvényes.
A törvénymódosítás az alkotmányellenes szerintem. Ezt földi halandó csak a kihirdetést követően támadhatja meg.
Ha a Köztársasági Elnök aláírja és kihirdetik a törvényt, akkor az Alkotmánybírósághoz fordulhatsz. Egyébként nem vagyok meggyőződve arról, hogy a Köztársasági Elnök - még a kihirdetés előtt - nem teszi ezt meg.

Tisztelt Fórumozók!
Tanácsot szeretnék kérni egy volt iskolatársam esetében. A hölgy 2008. áprilisban lesz 57 éves, tudom, hogy elmehet előrehozott nyugdíjba, kb meg lesz a 41 év szolgálati ideje. Sajnos komoly szembetegsége alakult ki (zöldhályog), így munkáját nem tudja ellátni, varrónőként dolgozik. Háziorvosa 1 hónapig tudja táppénzen tartani, illetve tanácsolta, hogy indítsa el a rokkantnyugdíjazását.
Tekintettel arra, hogy hamarosan előnyugdíjba mehet, így mivel járna jobban, ha még más egészségügyi problémája mellett (neurológiai) esetleg további táppénzen maradhatna, vagy indítsa el a rokkant nyugdíját. Úgy gondolom, hogy az előnyugdíj összege a szolgálati idő figyelembe vételével lényegesen magasabb lesz, mint a rokkant nyugdíja. Egyébként minimálbéren foglalkoztatják.
Mitévő legyen, ha nem tud tovább táppénzen maradni a születésnapjáig?
Mit jelet a passzív táppénz, többekről is tudom, hogy hónapokig táppénzen van?
Hova forduljon, hogy jobban járjon?
Egyébként özvegy, s ez esetben az özvegyi nyugdíj, ha az magasabb lenne, mint várhatóan a saját jogú nyugdíja, azt mikor igényelhetné? Életkorhoz kötött?

Veronika

Kérek tanácsot a dec.10-i levelemre. Köszönöm

Kedves Veci!

Ilyen életkorban és ilyen mértékű szolgálati idő esetén a rokkantsági nyugdíj összegének kiszámítása megegyezik az öregségi (előrehozott is) nyugdíj számításával, tehát nincs különbség a kettő összege között.
Az özvegyi nyugdíj szempontjából azonban egyáltalán nem mindegy, hogy milyen jogcímen tud a nyugellátáshoz jutni. Rokkant nyugdíjazás esetén azonnal megilleti az özvegyet az özvegyi ellátás, míg előrehozott nyugdíjazás esetén csak az öregségi nyugdíjkorhatár (62 év) elérésétől.