GYED,GYES, táppénz

A kérdésem a következő:
Azon idő alatt, amíg az anyuka kapja a GYES-t (a kissebbik gyermek után) munka mellett, az apuka elmehet-e táppénzre a másik gyermekkel, aki után nem kapunk GYES-t?

Üdtözlettel T.Zs. ------------

VÁLASZ:

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 39. § (5) szerint IGEN.

Ezen jogszabályi hely szerint: " Ha a közös háztartásban élő gyermek után az egyik szülő (1) bekezdés szerinti ellátást, vagy gyermekgondozási támogatást vesz igénybe, úgy a másik szülő gyermekápolási táppénzre szerezhet jogosultságot, feltéve, hogy az ellátások nem ugyanazon gyermek után kerülnek megállapításra."

(Szeretném hangsúlyozni, hogy ha GYET-et kap az anya akkor már ez nem igaz, mivel GYET-et az "összes gyerekre" kapja.)

A teljes szakasz pedig így szól:

AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS PÉNZBELI ELLÁTÁSAI

Általános rendelkezések

"39. § (1) Az, aki ugyanazon biztosítási jogviszony alapján egyidejűleg táppénzre vagy baleseti táppénzre és terhességi-gyermekágyi segélyre, illetőleg gyermekgondozási díjra is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe.

(2) Az, aki egyidejűleg gyermekgondozási segélyre, gyermeknevelési támogatásra (a továbbiakban együtt: gyermekgondozási támogatás) és az (1) bekezdés szerinti ellátásokra is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe, kivéve azt a személyt, aki gyermekgondozási támogatás igénybevétele mellett munkát vállal és keresőképtelenségére tekintettel táppénzre vagy baleseti táppénzre jogosult.

(3) A szülők közös háztartásában élő gyermeke után egyidejűleg csak az egyik szülő jogosult táppénzre, gyermekgondozási díjra.

(4) Ha a szülők a közös háztartásban élő gyermek(ek) után egyidejűleg jogosultak lennének az (1) bekezdés szerinti ellátások és a gyermekgondozási támogatás bármelyik formájára, úgy - kivéve az (5) bekezdésben foglalt esetet - ellátást választásuk szerint csak egy jogcímen és csak az egyik szülő részére lehet megállapítani.

(5) Ha a közös háztartásban élő gyermek után az egyik szülő (1) bekezdés szerinti ellátást, vagy gyermekgondozási támogatást vesz igénybe, úgy a másik szülő gyermekápolási táppénzre szerezhet jogosultságot, feltéve, hogy az ellátások nem ugyanazon gyermek után kerülnek megállapításra.

(6) Az (1)-(5) bekezdésben említett ellátások között a biztosított, illetőleg a szülő a jogosultság fennállása alatt választhat. A táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt választott újabb ellátást a választás napjától - a korábban folyósított ellátás folyósításának megszüntetésével - lehet megállapítani és folyósítani."

---

Végül néhány hasznos információ (egy régebbi hozzászólásomból), hátha tudod használni most, vagy egy későbbi ügyedben:

Kevesen tudják, hogy a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 5.§. kötelezően előírja a REP-nek (REP=Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) az ügyfelek tájékoztatását.

Ezen jogszabályi hely szerint: "Az egészségbiztosító TÁJÉKOZTATJA a biztosítottat JOGAIRÓL és kötelezettségeiről, SEGÍTSÉGET NYÚJT IGÉNYE ÉRVÉNYESÍTÉSÉHEZ.

Mindezek figyelembevételével javasolom, hogy élj a jogszabály adta lehetőséggel és keresd fel a lakóhelyed szerinti Regionális Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályát, vigyél magaddal minden okmányt (TB igazolvány, kinevezés, munkaszerződés, megbízási szerződés, szigorú számadású jövedelemigazolások, munkanélküli, álláskeresési járadékról szóló, illetve GYES határozatok stb.), kérd meg az osztályvezetőt, - ha kell előzetes időpont egyeztetés után- szánjon rád negyed órát és érthetően magyarázza el a lehetőségeidet.

(Többek között azért az osztályvezetőt és nem egy ügyintézőt javasolok, mert ő a témában, helyben az a legmagasabb döntésképes vezető, aki érdemi felelős választ tud adni a kérdéseidre, míg egy ügyintéző szóbeli tájékoztatását később, az igényelbírálás során felülbírálhatja, megváltoztathatja a revizora, illetve az osztályvezetője, továbbá egy túlterhelt ügyintéző lehet, hogy a részletes, teljeskörű, mindenre kiterjedő válasz helyett –ahogy a kérdezők szokták jelezni- rövid úton megpróbál lerázni, illetve sajnos esetenként előfordul, hogy egy kezdő, vagy kevésbé felkészült ügyintéző szóban téves tájékoztatást ad.. Ha tehát biztos és megmásíthatatlan választ szeretnél bizalommal fordulj a szakosztály vezetőjéhez.)

A fórum jó dolog, de írásban sajnos sokszor nem lehet kitérni részletesen mindenre. Aztán a válaszadást sokszor az is megnehezíti, hogy a kérdező a jogosultságot érintő lényeges adatokat sem adja meg, amelyek azonban döntőek lehetnek a válaszadás, illetve a jogosultság szempontjából.
Ezért, illetve a félreértések elkerülése érdekében is azt szoktam javasolni mindenkinek, hogy az itt, vagy más fórumon kapott tájékoztatáson túl –amennyiben teheti- forduljon bizalommal a REP Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályának osztályvezetőjéhez, aki a témában, helyben a legfelkészültebb szakember és aki ha szépen megkérik – szükség esetén előzetes időpont egyeztetés után- készséggel segít, dolgokra visszakérdez….
(Az osztályvezető –távolléte estén a helyettese- felkereshető a hivatalában személyesen, illetve elérhető telefonon, vagy e-mail útján.)

(Szintén kevesen tudják, hogy kérésre a REP részletes tájékoztatást ad arról, hogy hogyan számolták ki az igénylő biztosított táppénz, THGY és GYED ellátásait.
Kivonat az ombudsmannak az ezzel kapcsolatos OBH 3135/2008 számú jelentéséből:
Az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa -az alaposabb tájékoztatás, valamint a táppénz kiszámításának átláthatósága érdekében, tekintettel arra, hogy a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülésében alapvető fontosságú garanciális követelmény az alapos tájékoztatás - az OBH 3135/2008 szám alatt javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak. Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Az egészségügyi miniszter válaszában kifejtette, hogy a Regionális Egészségbiztosítási Pénztár (REP), külön kérésre tájékoztatást ad a táppénz kiszámításának módjáról is. Ez 2009.08.15-től jogi normaként is megjelent, hatályba lépett. (Lásd a Magyar Közlöny 2009/115 számát, valamint a 217/1997 (XII.1) Kormányrendelet 39.§. új, (3) bekezdését.)

Javasolom tehát, hogy mindenki éljen a két lehetőséggel, kérje a REP Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztály Osztályvezetőjének a segítségét az igény érvényesítésében, illetve a REP Igazgatójától kérjen írásos tájékoztatót arról, hogy hogyan (milyen módszerrel és mely jövedelmek figyelembevételével) számolták ki az egészségbiztosítási pénzellátásait.

Nagyon röviden és hangsúlyozva, hogy a teljesség igénye nélkül én ennyit tudtam segíteni. Remélem rajtam kívül más hozzászóló is tud érdemi tanácsot adni.

Üdv. :)

Üdvözlet!

A kérdésem a következő:
Azon idő alatt, amíg az anyuka kapja a GYES-t (a kissebbik gyermek után) munka mellett, az apuka elmehet-e táppénzre a másik gyermekkel, aki után nem kapunk GYES-t?

Üdtözlettel
T.Zs.

Üdvözlet!

Olyan kérdésem van, hogy az alatt az idő alatt, amíg az anyuka kapja a GYES-t a kisebbik gyermek után és dolgozik,- mert muszály neki-, én mint apuka táppénzre mehetek-e a nagyobbik gyermekkel? Aki után nem kapunk GYES-t.

Köszönettel
T.Zs.

Szóval ezt úgy szokták, hogy apukának átadják a gyes-t (megteheted, mivel a terhességed okán védett vagy továbbra is), így az anyuka korlátlanul elmehet táppénzre. És akkor az anyuka táppénzalapja megegyezik az előző GYED alapjával.
Lehet, hogy te is erre a variációra gondoltál?

Én úgy értelmezem, hogy az apukának valóban csak a minimálbér után járna táppénz, ha nincs 180 gyes-en töltött napja. Plusz csak korlátozottan lehetne táppénzen, mert annyi nap jár neki, ahány napot gyes mellett dolgozott.

49. § (1) A gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás vagy az ápolási díj mellett munkát végző biztosítottra a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

1. a táppénzfolyósítás időtartamának megállapításánál biztosítási időként csak a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás vagy az ápolási díj folyósításának időtartama alatt biztosítási jogviszonyban töltött napokat lehet figyelembe venni,
2. a táppénz összegének megállapításánál a biztosítási jogviszonynak az a) pontban meghatározott időtartam alatt elért, biztosítási jogviszonyból származó pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelmet kell figyelembe venni a 48. §-ban foglaltak szerint.421

Pfff. elszállt, amit írtam. Na, akkor újra.

Feltételezve, hogy sem 2005-ben, sem 2006-ban nem volt 30 napnál hosszabb megszakítás a biztosítási jogviszonyodban, úgy a kifizető tévesen értelmezi a törvényt.

Ha 2007-ben nem volt 180 bérezett nap, akkor a 2006. évből kellett volna még hozzácsapni annyit, hogy elég legyen.

1997. évi LXXXIII. törvény

48. § (1) 406
(2) A táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben elért, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem (a továbbiakban: jövedelem) naptári napi átlaga alapján kell megállapítani.
(3) Ha a biztosított a (2) bekezdésben megjelölt időtartam alatt nem rendelkezett legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdő napját megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlaga alapján kell megállapítani. A 180 naptári napi jövedelmet legfeljebb a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári év első napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idő folyamatos. A folyamatos biztosítási idő [46. § (7) bek.] megszakítása esetén a táppénz alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni.
(4) Ha a biztosított a (2)-(3) bekezdésben (irányadó időszakban) táppénzalapként meghatározott jövedelemmel nem rendelkezik, táppénzét - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve, ha a szerződés szerinti vagy a tényleges jövedelme a minimálbért nem éri el. Ez esetben a táppénz alapja a szerződés szerinti, ennek hiányában a tényleges jövedelem.

.

.

A cégem TB kifizető igen.
Ők valami olyanra hivatkoznak, hogy anno 2007-ben nem volt meg a 180bérezett napom ,mert már márciustol táppénzre mentem. A TGYÁS az még abban (2007-ben) évben indult ezért annak alapja a 2006-os év volt, de mivel a GYED már 2008 közepe felé, ezért annak az alapja már a 2007-es évnek kellett lennie és mivel ott nem volt meg a 180 nap !?? ezért már a gyed alapja is a minimálbér kétszeres volt csak, amiről én nem is tudtam merthogy a bérem miatt igy is ugy is a maxot kaptam volna. De ez szerintem azért hülyeség mert ezek szerint nem ugyanazt kapja aki a szülés előtt elmegy táppénzre és a táppénz kezdete az év elejére esik vagy az év végére. Aki az év második felében inditja a táppénzt és a következő évben szül annak ez a kérdéses 180 nap megvan és a TGYÁS-a és a GYED-e is ugyanabbol az ébből számolódik ahol megvannak a napok. Ez valahogy nem biztositana minden embernek egyenlő feltételeket ezért kételkedem én is az egész jogosságában.

Esetleg a az apa gyesre meneteléről még tudnál valamit mondani?:
Idézem az előző levelemből:
"A táppénz alatt ha az apuka megy gyesre az első gyermekkel munka mellett, akkor is csak a minimálbér után járna neki táppénz ha valami gondja lenne?
A gyes nem számit másodállásnak és akkor a rendes bére után kapná a táppénzt egy esetleges betegségnél a férjem?"
Köszi, hogy foglalkoztál és foglalkozol a kérdésemmel.

folyt.

Mivel a 180 bérezett nap már nem fog összejönni szülésig, ezért a TGYÁS és a GYED alapja is a 2010. évi minimálbér kétszerese lesz.
A szabadságot azért lenne érdemes kivenni, mert összegszerűen több lenne, mint a táppénz.

chaos:

Mindenképpen kevésnek tűnik az összeg, még a 130 ezer is! A keresőképtelenség első 15 munkanapjára (ami kb. három hét) betegszabadság jár, amit a munkáltató fizet, és a bruttó bér 80%-a. Utána jár a táppénz, ami 70%, és csak szja-t vonnak belőle. A százalékokat persze még a régi szabályok szerint írtam, rád ez vonatkozik.

Valóban létezik az ún. "előnyszabály", mely kimondja, hogy ha a szülőnek azért nem volt 180 bérezett napja két éven belül, mert GYED-en stb. volt, akkor a táppépnz alapja megegyezik a korábban folyósított ellátás /GYED/ alapjával, ha az a minimálbérnél több.

Ennek alapján a betegszabi bruttó összege kb. 200 ezer forint lenne /a három hétre/, a táppénzé pedig 250 ezer körül.

Ha a munkahelyed egyben TB-kifizetőhely is, akkor tőlük kell részletes tájékozatást kérni, lehetőleg írásban! Ha az OEP folyósított, akkor pedig nekik van tájékoztatási kötelezettségük.
Minden esetben jogod van megtudni, mi alapján és hogyan számolták ki a táppénzt, ezt a tájékoztatást nem tagadhatja meg a kifizető!

Esszi: egyszerre csak egyféle ellátás jár. Vagy GYED/gyes, vagy táppénz, választásod szerint.
A GYED lejárta után gyes-re vagy jogosult, amellett korlátlanul dolgozhatsz. Ha dolgozol, akkor jár a táppénz is, de gyes mellett csak annyi időre, ahány napot ledolgoztál.

TGYÁS-t 28 nappal a szülés várható időpontja előtt el lehet kezdeni, 24 hétig jár.

Tisztelt Szakbarbár!

2002-től folyamatos munkaviszonyom van.
2007-ben március elején elmentem táppénzre első gyermekem születése előtt.
2007 december elején megszületett, onnantól 168 nap TGYÁS következett,
majd pedig a GYED.
2009 juniusban megtudtam, hogy ismét állapotos vagyok és julius 27-tel elmentem táppénzre a gyedből, hogy még a
régi táppénz százalékok szerint kapjam a táppénzt.
Első hónapban (augusztusban) 130 ezer körüli összeget kaptam, de szeptemberre már csak kb 85 ezer körül.
Ezt keveseltem ezért felhivtam az illetékest a cégnél aki azt mondta, hogy azért ilyen kevés mert minibálbér után számolják,
de kicsit ő is összevissza beszélt.
Több helyen és fórumon is azt olvastam , hogy a második gyermek utáni táppénz kb annyi mint az előző gyermeknél kapott TGYÁS összege.
(És ez az ismerőseim között tényleg igy is volt, hasonló paraméterekkel.)
Nem a bruttó béremből kellene számolniuk a táppénzemet?
Mi a legjobb választás a továbbiakra, hogy a lehető legjobban jöjjek ki anyagilag az ellátásokból.
2009 februát végén fogok szülni, a bruttó bérem pedig 355.000 Ft/hó.
55 nap szabadságom van még.

A táppénz alatt ha az apuka megy gyesre az első gyermekkel munka mellett, akkor is csak a minimálbér után járna neki táppénz ha valami gondja lenne?
A gyes nem számit másodállásnak és akkor a rendes bére után kapná a táppénzt egy esetleges betegségnél a férjem?

Köszönöm a választ előre is,
Tamara

Tisztelt Szakértő!
Jelenleg itthon vagyok Gyed-en, ami november 14-én fog lejárni. Utána szeretném kivenni a szabijaimat, majd ha ez letelik, utána pedig elmenni táppénzre. (Januárban fog születni a második baba.) Azt szeretném kérdezni, hogy míg táppénzen leszek, jár-e ezidő alatt a gyed? Valamint felmondhatnak-e nekem? Gondolkoztam azon is, hogy kiveszem a Tgyes-t, de azt mennyi idővel lehet kivenni a születés várható ideje előtt? Ez hány nap? Gondolom úgy nem lehet megoldani, hogy kiveszem a szabikat, és majd ha letelt, utána arra a pár napra ami marad, kiveszem a Tgyes-t? Válaszát előre is köszönöm!

Azért én a helyedben írásban nyújtanék be panaszt a munkáltatóm felé, mert mégiscsak nonszensz /és felháborító is egyben/ az, ha egy bérszámfejtő nem tudja az ALAPVETŐ szabályokat.
Adja vissza a papírját gyorsan, és menjen inkább utcát seperni... Kiket fel nem vesznek manapság közalkalmazottnak...

Kedves Dödölle1!

A MÁK-ot egész nap próbáltam elérni, de sikertelenül, kicsengett, majd végül állandóan foglaltat jelzett... Felhívtam a munkáltatóm bérszámfejtőit, akik a mai naptól hogy, hogy nem, de szabadságra mentek - a probléma elől menekültek. (?) Így hát úgy döntöttem, beszélek az igazgatóval. Az igazgató azzal fogadott, hogy a kolléganők már beszéltek neki a problémámról (csütörtökön állítólag intézkedtek is az ügyben- nem értem, hogyan, mert csütörtökön a MÁK zárva tart, de nem érdekes...)Ja! Mellesleg én vagyok a ludas, mert miért nem volt jó nekem a sima táppénz, és hogy ennek nem ez a menete, mert neki kellett volna kérvényt benyújtani, hogy érdemben eldönthesse, engedi-e a szülési szabadságot, avagy sem. Mikor azonban felhívtam rá a figyelmét, hogy a papírról másolatom van, beszéltem az Egészségbiztosítási Pénztár igazgatójával, mellesleg (ez volt számára szerintem már az utolsó csepp a pohárban) szakértő véleményt is kaptam a Jogi Fórum oldalán, nos, mindjárt más lett a leányzó fekvése. Megemlítettem az esetleges hamisítás (belekontárkodás) lehetőségét is. És csodák csodája! Nem telt el egy óra, s felhívott telefonon, hogy mindent elrendeznek néhány napon belül.

Nem számíthattam én hivatalokra, nem számíthattam a munkáltatómra sem, bármilyen felelősségteljes és jó munkát is végeztem évek óta... És ki nyújt felém segítő kezet? Egy számomra ismeretlen ember. Te. Nos, köszönöm még egyszer! Remélem, most már tényleg mindent rendbe is hoznak....

Köszönöm Dödölle1!

Holnap felkeresem a MÁK-ot telefonon, ma nem volt ügyfélfogadás...
Bocs, hogy velem mindig csak a baj van...

Válaszok:

1. Igen, igénybe veheted 28 nappal korábban a THGY-t.
2. Igen elég a lent ismertetett módon kiállított nagyalakú orvosi igazolás hozzá.

3.Amennyiben fénymásolattal tudod bizonyítani, hogy az eredeti okmány adataiba belejavítottak, úgy az közokirat hamisítás, amit a REP igazgatója felé kell jelezni, aki hatósági eljárást indít(indíthat), (majd szükség esetén büntetőfeljelentést tesz/tehet.)

4."Bérkompenzáció" (hóközi korrekció, vagy kiutalás) tárgyában javasolom felkeresni a MÁK Illetményszámfejtési Irodavezetőjét, akinek ha a nekünk leírt panaszodat előadod, illetve az állításaidat a fénymásolattal igazolod, úgy intézkedik (jogában áll utasítást adni)a különbözet haladéktalan kiutaltatásáról.

5. A baba túlhordása a fentieket (THGY kezdetét, végét) már nem befolyásolja, az rádnézve semmilyen hátrányos következménnyel nem jár.

6. Tekintettel arra, hogy az ellátás folyósítása tárgyában a MÁK az illetékes minden problémád megoldásához kérd az Irodavezető (távollétében az osztályvezető) segítségét.

Üdv. :)

Kedves Szakértő(k)!

Korábban már kaptam segítséget a szülési szabadsággal kapcsolatban, de azóta újabb fejlemények vannak, s most itt állok elkeseredetten. Kérem, segítsen, aki kompetens!

Az első babánkat várjuk. A szülés várható időpontja 2009. október 05.Először segítséget nem kaptam sem a munkáltató, sem a védőnő, sem a MÁK, sem az Egészségpénztár részéről, legalábbis érdemben nem. (Tudom, hogy jelen esetben különböző változások történtek e téren, de elkeserítőnek tartom, hogy nem egyértelműen, hebegve-habogva válaszolgatnak a kérdésekre azok, akiktől a „kisember“ laikusan segítséget remélne.)
Munkaszerződésem a 2009. év végéig szól. 2007 decembere óta állok munkaviszonyban az Intézménynél. A terhességet jól viseltem, problémáim nem voltak (jelenleg sincsenek), épp ezért szeptember 06-ig dolgoztam, mint fejlesztő pedagógus.
Elmehettem volna már táppénzre is, jóval korábban, ahogy elődeim tették, és itthon lógathatnám a lábamat, de ezt nem csak azért nem tettem meg, mert panaszmentes voltam, hanem azért sem, mert tudomásom szerint a táppénz jelen esetben a nettó munkabér 60%-a. Sajnos nem mindegy, rész- vagy egész bért tudok hazahozni… Ebből a megfontolásból képzeltük úgy a férjemmel, hogy a szülési szabadságom első 28 napját igénybe veszem még a kiírásom (október 05.) előtt, mert állítólag ez idő alatt a bruttó munkabérem 70 %-ára számíthatok (tehát csaknem annyit kapok kézhez, mintha dolgoznék). Ez ügyben senki, akihez fordultam, nem tudott még konkrét választ adni. A férjemmel rengeteg telefonhívást kezdeményeztünk. A munkáltatói bérszámfejtők rám mutogattak, miért nem jó nekem a sima táppénz, miért különcködöm ezzel a szülési szabadsággal, amit még korábban senki sem akart igénybe venni. És hogy azt csak a szülés után lehet igénybe venni, meg hogy arra nincs nyomtatvány. A körzeti orvosom állítólag mióta praktizál még ilyesmivel nem is találkozott, mert mindenki hamarabb kiíratja magát táppénzre. Végül egy segítőkészebb hölgy beszélt a városi Egészségbiztosítási Pénztár igazgatójával, aki csúnya szóváltásba keveredett a körzeti orvosommal, mert hogy tudnia kellene a dolog menetét, s milyen dolog az, hogy egy kismamát így elutasítanak. Majd az igazgató Úr - akit mellesleg nem is ismerünk egyáltalán - konzultált a nőgyógyászommal, és kiállítottak egy papírt részemre, mely állítólag a jogszabályoknak megfelelő formának eleget tesz. Első ránézésre táppénzes papír, de az állítólagos szabályokra való tekintettel így, ebben a formában kell kitölteni (a terhességi megjegyzés aláhúzandó, feltüntették rajta a szülés várható idejét is) – a Pénztár igazgatója szerint. Nagyon megkönnyebbültem, s azt hittem, minden rendben lesz ezután, de tévedtem! A munkáltatómnál leadtam ezt a papírt (még szeptember 3-án, nehogy túl késő legyen, hogy a várt béremet mindenképpen megkapjam, hogy ki tudjuk fizetni a törleszteni valókat, számlákat, egyebeket…, s ígéretet kaptam az egyik hölgy részéről, hogy most már tényleg minden rendben lesz. A mai napon felhívtam a bérszámfejtőket, biztos, ami biztos alapon, s a következőkkel fogadtak. Ugye tudom, hogy nagyon kevés pénzt fogok kapni, mert nem adtam le a többi táppénzes papíromat? Erre én helyesbítettem, hogy táppénzes papírt nem is adtam le, mert szülési szabadságon vagyok. Erre ők: olyat nem is lehet igénybe venni, és ők csak egy táppénzes papírt adtak le a MÁK felé, amin az áll, szeptember 07-től szeptember 13-ig vagyok keresőképtelen, azaz táppénzen vagyok. De hiszen én nem is adtam le táppénzes papírt! – volt a válaszom. De, bizony náluk úgy szerepelek. Erre én elküldtem részükre e-mail-ben a papír másolatát, hogy bizonyítsam állításomat. Erre már hirtelen nem tudtak mit mondani. Kérdem én, hogyan került az „-ig” dátum a papíromra, hiszen én ilyesmit nem írtam rá, s a nőgyógyászom sem. Felvetődött bennem, hogy esetleg – hiszen már az elején sem álltak a helyzet magaslatán- nem tudtak a papírommal mit kezdeni, ezért valaki ráírta az „–ig” dátumot? A bérszámfejtők azzal is vádoltak, miért nem írtam kérelmet, hogy szülési szabadságot akarok igénybe venni? De hát ki mondta, hogy olyanra szükség van? Hiszen már az elején azt sem tudták, mi a menete a dolognak! Hiszen a Pénztár igazgatója maga látott el információval ez ügyben! Mellesleg meg kell jegyeznem, hogy az első hívás alkalmával igen zord és elutasító viselkedést tanúsítottak irányomban, majd miután előrukkoltam vele, hogy nekem van másolatom a papírról, mindjárt kedvesebben fogadtak. Jelen esetben ott tartunk, hogy valaki hibát követett el, de azok nem ők voltak… Hanem én??? Újabb ígéretet kaptam, hogy próbálnak valamit intézni, de nem várjak túl sokat…
A kérdéseim a következőek:

1. Ugye, tényleg igénybe vehetem a 28 napot szülési szabadság címszó alatt a szülés várható időpontjától számítva?
2. Ehhez elég a nőgyógyász által kiadott papír? (Pénztár igazgatójával egyeztetve)
3. Mi a teendő, hisz a bérszámfejtők szerint a papíron egy hét táppénz szerepel… (Ki írta rá az „-ig” dátumot?) s ennek megfelelően alig kapok valami kis pénzt erre a hónapra?
4. Ha bebizonyosodik, hogy valaki hibázott, hóközben kaphatok-e bérkompenzálást?
5. S mi történik, ha október 05-én mégsem szülök még meg? Onnantól mi jár nekem, kell-e valamit igényelnem?

Kérem, bocsássanak meg, hogy ennyi kérdésre szeretnék választ kapni! Előre is köszönöm. Minden jót!

.

.

A munkába visszatérő anyuka bérét az időközben történt bérfejlesztésnek megfelelően rendezni kell.

A szabadságot, felmondási időt, végkielégítést már ezzel az emelt bérrel kell számfejteni.

Szabadság jár a TGYÁS idejére és a GYED első évére, ez nagyjából 50-60 nap lesz nálatok.

„Jobban járnánk-e ha szabadságokat kiadatná és addig munka viszonyban maradna?”

Attól függ, mi áll majd a közös megegyezésben. Mert megállapodhatnak úgy is, hogy pl. a munkaviszony dec.31-én szűnik meg, addig kiveheti a szabadságát és egyébként is felmentik a munkavégzés alól.

Bár itt a fórumon is vannak eltérő vélemények, de szeritem ha nem veszi ki a szabit, akkor a szabadságmegváltást célszerű belefoglalni a közös megegyezésbe.
Továbbá ne felejtkezzetek el a felmondási időről és a végkielégítésről sem. Ha ezek nincsenek benne a megegyezésben, akkor nem is lehet utólag követelni.

Sziasztok. A feleségem 9év gyes után (3 gyerek ebből 2 iker)térne vissza dolgozni.A cége idő közben elkötözött két megyével arébb így persze nem tud vissza menni.Fel hívta a cégét ott elmondták hogy közös megeggyezéssel elválnak útjaik.Kérdéseink:ha adnak végkielégítést az mi szerint kell számolni?Az akkori vagy a mostani bérezés szerint?A szabadságokat kikell-e fizetni az elmúlt évekre? Jobban járnánk-e ha szabadságokat kiadatná és addig munka viszonyban maradna?

Kiraangel:

Ahogy előttem is írták, neked jár egy évi + egy havi bér, emellett a végkielégítés is.

Szóval ha kifizetnek mondjuk másfél ÉVI bért előre, akkor rendben, aláírhatod a közös megegyezést:))

Kiraangel: ilyet nem mondhat, hogy nem tud visszavenni. Technikailag te bejelented, hogy megszünteted a fizetés nélküli szabadságodat és munkába állsz egy adott napon. Ekkor rendeznie kell a fizetésedet (a fizetés nélküli szabid alatti átlagos bérnövekedéssel a cégeteknél), utána kiadni a szabadságaidat (természetben) utána pedig foglalkoztatni egészen addig, amíg a gyesed tart (plusz utána 30 napig). Ha nem tud munkát biztosítani, az állásidőt akkor is fizetnie kell. Közös megegyezést aláírni szerintem nem érdemes, mert mint fent látod, még jó sok pénz jár neked, ha ezt nem adja meg a közös megegyezésben, miért is mondanál le róla?
Ha írásban adja, hogy munkavégzésre nem vagy köteles (állásidőre jár pénz!), akkor nyugodtan dolgozhatsz máshol úgy, hogy ez az állásod még megvan. Gyesről ne mondj le, az biztosítja a védettségedet.