Közalkalmazott, köztisztviselő, közszolgálat

Köszönöm a válaszaidat.

Csak akkor, ha igénybe veszi a munkavállaló a táppénzt. Pusztán a keresőképtelenség nem.

Köszönöm. Természetesen a felmondási idő kezdetéről van szó. Tehát nincs a dolgozó felmondási védelem alatt, ha a közlés időpontja és a felmondási idő kezdete között ment táppénzre.
Még egy kérdésem lenne. A szabadság alatti táppénz (előbb kezdődött a szabadság) megszakítja a szabadságot?

„A felmondás kezdő idejeként”
Gondolom, a "felmondási idő kezdetét" akartál írni. Ez esetben a közlés időpontja a mérvadó a védelem szempontjából.

Senki nem tud hozzászólni?

A végén pont .

A véleményeteket kérem az alábbi ügyben.
Az egyik közalkalmazott kolléganőnek önkormányzati leépítésre hivatkozva felmondtak a nyáron. A felmondás indoka helytálló volt. A felmondás közlésekor a dolgozó rendes évi szabadságon volt, behívták, tájékoztatták (munkáltató részéről kb. 3 személy volt jelen) minden részletre kiterjedően a felmondás átadásakor. Tudta, hogy miért kell megjelennie. A felmondás kezdő idejeként kb. 2 héttel későbbi dátum szerepelt. A dolgozó nem vette át a felmondást, és a felmondás kezdőideje előtt kiíratta magát táppénzre, és most pert indított a munkáltató ellen. Kinek van esélye a per megnyerésére? Érvényes-e a dolgozóra a táppénz alatti felmondási védelem? A felmondás közlésekor, bár későbbi időpontra szólt, még nem volt táppénzen?

Sziasztok!

Egy oktatási intézményben dolgozok kollégiumi nevelőként. Főiskolai tanári diplomával rendelkezem. Az lenne a kérdésem, hogy ebben a helyzetben mennyi a kötelező óraszámom, mert jelenleg 40 órában foglalkoztatnak. Ezen kívül pedig milyen egyéb juttatásokra vagyok jogosult, mivel eddig a 25 nap pótszabadságot sem kaptam meg.
Előre is köszönöm a választ.

Sziasztok!

Közalkalmazott vagyok, 8 órás munkakörben dolgozom és a munkakörömben az van benne hogy azonnali helyettesítési kötelezettségem van a hosszabb betegségen vagy szabadságonon levő kollégával kapcsolatban aki 4 órás nyugdíjas és megbízási szerződése van.
Nyár közepén elég rosszul lett és mostanra derült ki, hogy nem fog tudni többet jönni dolgozni, a megbízási szerződését közös megállapodással megszűntették. Eddig nem volt soha helyettesítve és be se lettem tanítva eddig a munkakör ellátására. Új ember felvételét nem tervezik.
Nemrég eljött egy számítógépes és megmutatta hogyan működik a program amivel dolgozott a kolléga, de ez ugye még nem a munkakör betanítása. A betanítás telefonon keresztül történne.
Továbbá egy másik kollégának is ugyanaz a munkaköri leírása mint az enyém, tahát ketten nem helyettesíthetjük egy időben. A főnök szóban azt mondta ugyan hogy azt szeretné ha én csinálnám és ezt majd meghálálja (helyettesítési díjról szó sem esett).
De van egy belső helyettesítési szabályzatunk amiben az van, hogy mindig írásban kell a helyettesítést elrendelni viszont ugye a fent leírtak szerint pedig azonnal kéne ezt megtennem, ez szerintem ellentmondásos.

Kérdéseim a következők:

• Helyettesítésnek minősül-e egy olyan kolléga munkájának elvégzése akit elküldtek vagy külön megízást kell rá adni?
• Kell-e írásba foglalni a helyettesítést ebben az esetben ha annak minősül?
• Mennyi ideig lehet maximum helyettesíteni?
• Kell-e egy idő után módosítani a kinevezést vagy a munkaköri leírást?
• Megteheti-e a munkáltató, hogy bővíti a munkaköri feladatokat úgy hogy egy 4 órás munkakört beleépít?
• Illetve úgy megteheti-e hogy nem vesz el feladatokat?
• Jár-e helyettesítési díj ebben az esetben ha a munkakörben benne van mint Helyettesítési kötelezettség (ez körülbelül mennyi lehet hogy állapítják meg)?

Előre is köszönöm a segítséget.

Sziasztok!

Olyan ügyben kérném ki véleményeteket amiről úgy gondolom hogy nem biztos hogy jogszerű a munkáltató részéről.

A problémám a következő:

Közalkalmazott vagyok, a munkáltatóm átszervezéssel megszűnt és 2008. január elsejétől az újonnan alakult szervezetnél dolgozom, ami szintén állami cég. Mikor megszűnt az előző munkáltató, elbeszélgetés volt minden alkalmazottal és két választási lehetőség volt vagy elfogadom az új állást vagy felmondanak. A dologhoz hozzátartozik, hogy az újonnan alakult szervezet székhelye már nem az a város ahova én addig dolgozni jártam, hanem 50km-re lévő másik város. Az új szervezetnek viszont van szervezeti egysége ugyan ott ahol én eddig dolgoztam. Az elbeszélgetésről készült egy feljegyzés, ami azt tartalmazta, hogy munkaköre és illetménye változatlan.

Ennek ellenére a fizetésem 20 bruttóval kevesebb lett, mert mint kiderült a megbízási pénzek nem tartoznak az illetménybe. 1-2 hónap múlva a helyünkre új alkalmazottakat vettek fel a régi munkahelyre, de az új szervezet szervezeti egységébe. Engem pedig nem akarnak vissza engedni, hanem bele kényszerítenek abba, hogy nap mint nap utazgassak 50km oda vissza és még a pénzem is kevesebb lett. Munkaköri leírást és valami pozíció leírást most kaptam január 1. óta, ami tele van nagy általánosságokkal semmi konkrétum. Nem tudom mi alapján eldönteni, hogy az a munkaköri leírás, amit adtak és alá akarnak velem írattatni az szabályos e?

A másik fájó pont itt az új székhelyen is vettek fel embereket ugyan abba a munkakörbe ahova én is tartozom, de az ő munkáltatói döntésű illetményük 30-40 ezer forinttal több, mint az enyém. (ez azt jelenti, hogy a ka. Illetménye áll a tábla szerinti illetményből, amit kötelező a munkáltatónak megadni kategóriák, és évek alapján + a munkáltató által önkényesen meghatározott plusz pénzből a munkáltatói döntésből) ezt hogy teheti meg a munkáltató???

Hogy nem menjek messzire az én munkakörömmel teljesen megegyező munkát végző munkatársam hivatásos rendőr aki közalkalmazotti helyen van eltérő státuszon. Én őt helyettesítem teljes körűen ő pedig engem, korunk is azonos 1-2 év a különbség csak közöttünk. Rendőri munkát hangsúlyozom, nem végez, a fizetése mégis 80e forinttal több, mint az enyém. Kérdezem én, ugyan azért a munkáért nem kellene közel ugyan azt a pénzt megkapnom nekem is????
Mikor a főnökömet kérdezem, azt mondja, azért kap ő többet, mert hivatásos, de kit érdekel, ha rendőri munkát nem végez, és ugyan azt csinálja, mint én??

Kérdésem hogy van e valami jogszabály az azonos munkát végző dolgozók bérének meghatározásár?

Előre is köszönöm!

Köszönöm a segítséget!
Szóval ha mindent jól értek, 60 napon belül fel kell szólítani a volt dolgozót a tartozás rendezésére, ha ezt nem teszi meg, 3 éven belül lehet fizetési meghagyást kérni!
Ezt kitől, milyen szervtől kell? Bíróság?
Egyébként munkabér túlfizetés, illetve 13. havi előleg túlfizetésről van szó! Ettől már lassan megőrülünk, hogy a MÁK kifizeti a tárgyhavi előleget, ha tárgyhóban megszűnik a dolgozó jogviszonya, kiküldik a tartozásról szóló értesítést a munkáltatónak, de az időarányosan járót újra leszámfejtik! A munkáltatók nem győzik kapkodni a fejüket a sok visszafizetéssel!

Ha egy jogszerű átirányításnak nem teszel eleget, az rendkívüli felmondási ok lehet. Ha jogszerűtlent utasítasz el, az nem.

Hát nem tudom, mi lesz, a hiszti a férfiak kizárólagos privilégiuma lehet? Már ezt is kisajátítottátok?

Maradt még függőben kérdésem. Lehet, hogy azért válaszolsz olyan vontatottan, hogy újra és újra felbukkanjak?

Azt kérdeztem, hogyha nem fogadom el, akkor rendkívülivel felmondhatnak-e, mert az a célom, hogy mondjanak fel, de simán, mert 3 havi végkielégítés járna. De ha nem fogadom el és az okot ad a rendkívüli felmondásra, akkor inkább szívok, amíg nem találok újat.

Azt meg három évig lehet.

OFF
No hiszti - Kriszti!
ON

Valószínűleg vissza nem fizetett fizetési előleg, vagy munkáltatói kölcsön lehet, amit a dolgozó nem akar visszafizetni.
A MÁK egy kifizető, ezek a tartozások nem mutatkozhatnak nála, mert a munkáltató és a dolgozó közti megállapodás útján jöttek létre. Sima polgári jogviszony. Ha a felszólításnak nem tesz a dolgozó eleget, fizetési meghagyás kibocsátását kell kérni.

ui: egy buta öregasszony firkálását nyugodtan figyelmen kívül lehet hagyni.

Mt. 162. § (1) A munkabér jogalap nélküli kifizetése esetén, ezt a munkavállalótól hatvan napon belül, írásbeli felszólítással lehet visszakövetelni.
(2) A jogalap nélkül kifizetett munkabért az általános elévülési időn belül lehet visszakövetelni, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie vagy azt maga idézte elő.
(3) A munkáltató a munkavállaló munkaviszonnyal összefüggő tartozásainak megtérítésére irányuló igényét írásbeli felszólítással érvényesítheti.

Ha meg szabadságtúlfizetésről van szó:

Mt. 136. § (2) (2) a a munkavállaló a munkaviszonya megszűnéséig több szabadságot vett igénybe annál, mint ami a munkáltatónál töltött időre megilletné, a különbözetre kifizetett munkabért köteles visszafizetni. Nem követelhető vissza a túlfizetés, ha a munkaviszony a munkavállaló nyugdíjazása vagy halála, illetve a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt szűnt meg, vagy a munkavállalót sorkatonai, illetőleg polgári szolgálatra hívták be.

Üdvözlök minden fórumozót!
Kedves Béla!
Egy nagyon fontos kérdésem lenne, és eddig senki sem tudott felvilágosítani!
Közalkalmazotti szférában dolgozom, munkaügyi előadóként!
A kérdésem az lenne, hogy ha egy közalkalmazott jogviszonya megszűnik és a megszűnéskor munkabér tartozása keletkezik, de a MÁK a közalkalmazotti igazolást tartozás nélkül adja ki, milyen jogszabályra hivatkozva, és milyen ügymenettel követelheti vissza a munkáltató! Ilyen tartalmú értesítéseket rendszeresen kapunk, viszont vannak dolgozók, akik nem is hajlandóak tudomást venni a dologról, hiszen az közalkalmazotti igazolást megkapták!
Van-e ennek elévülési ideje, amin túl a munkáltató már nem tehet semmit?
A segítséget nagyon megköszönöm!

OFF
Jézusom. Mi lesz itt, ha már te is kezded a hisztit...
ON

Miért kell konkrét jogszabályhely ahhoz, ami kézenfekvő: van egy kinevezésed, abban egy munkakör. Ha e mellett más feladatokat is el akarnak láttatni veled, az nyilván külön megállapodás kérdése. Ha eladod az autódat x összegért, akkor a vevő nem követelheti a szerződés aláírása után, hogy de add oda még a biciklidet is.

Ott van egyébként az Mt. 83-83/A. §, de ha a főnök olyan paréj, hogy magától nem látja be, akkor fennáll a veszélye, hogy a normaszöveget is hiába mutogatod neki.

Köszönöm Bé, gondolom ez csak jogérzék volt, a jogszabályhelyet meg keressem én, végül is az én problémám. Ez a jogifórum nem azért van, hogy a kérdezőnek segítsenek.

Mona!

Segíts kérlek. Te nagyon járatos vagy a neten, már több jó elérhetőséget is bevágtál, amit nagyon hasznosnak tartottam. Ha tudsz olyan fórumot, ahol munkaügyi kérdésekre lehet választ kapni, akkor légyszíves vágd be nekem.

Előre is köszönöm.

Kérdésem a következő lenne a munkaviszny számítással kapcsolatban a GYES időszakra vonatkozóan.
2002 óta köztisztviselő vagyok, s most kérdés merült föl a besorolásommal kapcsolatban. A besoroláshoz munkaviszony igazolásokat kértem még 2002-ben. Az egyik igazolás szerint, - melyet a nyugdíjbiztosítási igazgatóság adott ki -2000.01.01-2000.11.29-ig GYES passzív jogú ellátás szerepel, valamint az, hogy GYES, GYED időszakot az Egészségbiztosítási Pénztár igazol. Az Egészségbiztosítási Pénztár leigazolta a GYED időszakát 1997.01.10-ig. Az Államháztartási Hivatal Családtámogatási és Szociális Ellátási Irodája adta ki a másik igazolást 1997.01.11-2000.11.29-i GYES folyósításról. Az eredeti besorolás szerint beszámították munkaviszonynak a GYES időszakot 1997-2000-ig. Most azt mondják, hogy a passzív jogú ellátás nem számít munkaviszonynak. Kérdésem, hogy a fent leírt időszakokból mi az ami beszámítható a munkaviszonyba. 1997-2000-ig a GYES egyáltalán nem számítható be, vagy csak az egy év, amit passzív jogú ellátásként igazoltak.

Bízva segítségükben, válaszukat előre is köszönöm.

Kérdésem a következő lenne a munkaviszny számítással kapcsolatban a GYES időszakra vonatkozóan.
2002 óta köztisztviselő vagyok, s most kérdés merült föl a besorolásommal kapcsolatban. A besoroláshoz munkaviszony igazolásokat kértem még 2002-ben. Az egyik igazolás szerint, - melyet a nyugdíjbiztosítási igazgatóság adott ki -2000.01.01-2000.11.29-ig GYES passzív jogú ellátás szerepel, valamint az, hogy GYES, GYED időszakot az Egészségbiztosítási Pénztár igazol. Az Egészségbiztosítási Pénztár leigazolta a GYED időszakát 1997.01.10-ig. Az Államháztartási Hivatal Családtámogatási és Szociális Ellátási Irodája adta ki a másik igazolást 1997.01.11-2000.11.29-i GYES folyósításról. Az eredeti besorolás szerint beszámították munkaviszonynak a GYES időszakot 1997-2000-ig. Most azt mondják, hogy a passzív jogú ellátás nem számít munkaviszonynak. Kérdésem, hogy a fent leírt időszakokból mi az ami beszámítható a munkaviszonyba. 1997-2000-ig a GYES egyáltalán nem számítható be, vagy csak az egy év, amit passzív jogú ellátásként igazoltak.

Bízva segítségükben, válaszukat előre is köszönöm.

Kriszta: kötelezhetnek rá, hogy átmenetileg a munkakörödbe nem tartozó feladatokat is elláss - de ingyen nem.

Érdeklődni szeretnék, hogy egy kezdő köztisztviselőnek mennyi bér jár összesen középfokú angol nyelvvizsgával.

Az lenne a kérdésem, hogy 2 különböző szervezeti egységnél, 2 különböző besorolású munkára kötelezhetnek-e egyszerre.

Vagyis kötelezhetnek-e arra, hogy a munkám mellett egy másik szervezeti egységnél, egy teljesen más jellegű munkakört is betöltsek. Természetesen mindezt egy fizetésért.
Ha valaki tud segíteni, akkor pontos jszhelyet is mondjon.

Ha nem fogadnám el a másik kijelölt munkakört, mi a következő lépés? Elküldhetnek rendkívüli felmondással?

Előre is köszönöm.

Az szerintem nem megy. Azért valóban bírságolhatnák - illetve a munkavállaló is bármikor követelhetné a helyes besorolást utólag.