Jogi tanács kérése

Nem valószínű.

Tisztelt Fórumozók!

Az egyik szolgáltató beperelt, mivel a rám kirótt kötbért nem fizettem ki neki.
Mivel jogtalannak tartottam ezért álltam a bíróság elé.
Sajnos ügyvédre nem volt pénzem, ezért én képviseltem saját magam.
A pert megnyertem, ami azóta már jogerőre is emelkedett.
Egy fórumra beírtam a fejleményeket, és most sokan kérik tőlem az ügyiratszámot, hogy adjam ki, más hasonló peres ügyhöz szeretnék felhasználni.
A kérdésem az lenne, hogy ha ÉN adom ki az ügyirat számot, akkor a személyes adataimat kiadják-e, és beidézhetnek-e esetleg tanúskodni más hasonló ügyben?
Az ítéletet egyébként beszkennelve elküldtem nekik, amiről minden adatot, nevet lehúztam.
Válaszukat előre is köszönöm!

Engedményezésnek jó lehet. A tartozásátvállalás nyilván kizárt.

Kérdezze meg a volt barátnőjét, hogy a Polgári Törvénykönyv rendelkezése szerinti engedményezés vagy tartozás átvállalás megtörtént-e. Ha igen azt milyen okirattal tudja alátámasztani.

1959. évi IV. törvény
a Polgári Törvénykönyvről
XXVII. fejezet
Az engedményezés és a tartozásátvállalás
Az engedményezés
328. § (1) A jogosult követelését szerződéssel másra átruházhatja (engedményezés).
(2) Nem lehet engedményezni a jogosult személyéhez kötött, valamint azokat a követeléseket, amelyek engedményezését jogszabály kizárja.
(3) Az engedményezésről a kötelezettet értesíteni kell; a kötelezett az értesítésig jogosult az engedményezőnek teljesíteni.
(4) Ha a kötelezettet az engedményező értesíti, a kötelezett az értesítés után csak az új jogosultnak (engedményes) teljesíthet; az engedményestől származó értesítés esetén a kötelezett követelheti az engedményezés megtörténtének igazolását. Ennek hiányában csak a saját veszélyére teljesíthet annak, aki engedményesként fellépett.
329. § (1) Az engedményezéssel az engedményes a régi jogosult helyébe lép, és átszállnak rá a követelést biztosító zálogjogból és kezességből eredő jogok is.
(2) A kötelezettnek az engedményezésről való értesítése az elévülést megszakítja.
(3) A kötelezett az engedményessel szemben érvényesítheti azokat a kifogásokat és beszámíthatja azokat az ellenköveteléseket is, amelyek az engedményezővel szemben az értesítéskor már fennállt jogalapon keletkeztek.
330. § (1) Az engedményező az engedményessel szemben a kötelezett szolgáltatásáért - az engedményezés fejében kapott ellenérték erejéig - kezesként felel, kivéve ha

1. a követelést kifejezetten bizonytalan követelésként ruházta át az engedményesre;
2. felelősségét egyébként kizárta.

(2) Egyebekben az ellenérték fejében való engedményre az adásvétel, az ingyenes engedményre az ajándékozás szabályait kell alkalmazni.
331. § Ha a követelés jogszabály vagy hatóság rendelkezése folytán száll át másra, azok eltérő rendelkezése hiányában az engedményezés szabályait kell megfelelően alkalmazni. Ebben az esetben a korábbi jogosult kezesi felelőssége csak akkor marad fenn, ha ezt kifejezett rendelkezés írja elő.
A tartozásátvállalás
332. § (1) Ha valaki a kötelezettel megállapodik abban, hogy tartozását átvállalja, köteles a jogosult hozzájárulását kérni, ha pedig azt a jogosult megtagadja, a kötelezettet olyan helyzetbe hozni, hogy az a lejáratkor teljesíthessen.
(2) Ha a jogosult a tartozásátvállaláshoz hozzájárul, a tartozásátvállaló a kötelezett helyébe lép. Megilletik mindazok a jogok, amelyek a kötelezettet a jogosulttal szemben megillették; a korábbi kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló követelését azonban nem számíthatja be.
(3) A tartozásátvállalással a követelést biztosító kezesség és zálogjog a kezes és a zálogkötelezett hozzájáruló nyilatkozata hiányában megszűnik.
333. § Ha a kötelezettség jogszabály vagy hatóság rendelkezése folytán száll át másra, azok eltérő rendelkezése hiányában a tartozásátvállalás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

S.O.S !!!!!!!!!!
Tisztelt Fórum és Olvasói !

Szeretném kikérni a véleményeteket az alábbi történetről !
A bnőmtől hazaköltöztem kb 1 éve.Azóta hivogat,h tartozok neki pénzzel.És adjam neki vissza.
Mert mindent közösen fizettünk bár volt olyan,h nem volt munkám és akkor ő fizette az én részemet is.De ugy hiszem egy normális kapcsolatban nem lenne probléma.Ahogy hazajöttem még az 1ik beugros munkahelyemről a fizumat ő vette fel,mondom kárpotlásként az a pénzt neki adom.Erre hív ha nem fizetek majd behajták rajtam,a legújabb valamelyik ismeröse kifizette az állitólagos tartozásom egy részét és mondja(volt csajom)majd a srác keresni fog mert már neki tartozom.Érdekes történet az biztos.
Véleményetek ??
Köszönöm élőre is !

Ez sajnos így van. Önnek, mint anyának pontosan akkora esélye van a tartásdíj sikeres behajtására, mint egy átlagpolgárnak egy esetleges tartozás követelésére. Mondhatni nem sok. Elég hiányos a rendszer...

Arról, hogy a végrehajtásból befolyt összeget ki , mire és milyen mértékben költi, sajnos nem tudok nyilatkozni, mert nem értek hozzá. Előbb utóbb csak megtérül a végrehajtással felmerült összköltség, és akkor látni fog valamit a pénzből. Számolja ki, a végrehajtási lapon elvileg ezek az összegek tételesen fel vannak tüntetve.

Az eljárás gyámhivatalban biztosan szakszerűen tájékoztatni fogják a feltételekről és az eljárás menetéről. Menjen be és érdeklődjön.

A büntetőeljárást egyebekben nem a rendőrség "fejezi be", hanem vagy az ügyészség -egy sikeres vádelhalasztás esetén-, vagy a bíróság -egy jogerős ítélettel vagy végzéssel-. Ennek megtörténtéig nincs értelme feljelentést tenni, mivel a bíróság az elsőfokú ítélet meghozataláig terjedő időszakot fogja vizsgálni. A jogerő beállta után azonban kifejezetten javaslom, hogy az apa által történő fizetés ismételt elmulasztásának alkalmával menjen és tegyen azonnal feljelentést. Csak így érheti, el hogy az apát -mint terheltet- előbb-utóbb olyan büntetés fenyegesse, amit már kénytelen lesz komolyan venni.

Hege1986

Köszönöm válaszát. Ma beszéltem a végrehajtóval és megtudtam,hogy a munkáltató vont az apa keresetéből de mivel csak "37000-et"keres- ennyire van bejelentve- és annak a 33%-át vonták szerintem,vagyis nem nem sokkal többet mint 12000 forintot, azt elvitték a kamatok meg az államnak járó illeték stb.tehát a gyerektartásra már abból nem jutott. Ez is felháborít mert hol nézik a gyerek érdekeit megint? Tehát a lényeg hogy én decemberbe megint csak nem kaptam semmit. Azt mondta a végrehajtó,hogy megírja a jegyzőkönyvet a behajthatatlanságról és akkor menjek a gyámhivatalba.
De akkor most innentől kezdve várjak megint 6 hónapot?
Nekem 25000 forint gyerektartás lett megítélve.Ugye azt nem tudják levonni abból a nevetséges 37000 forintos keresetből meg persze ott van a már majd 200.000 forint tartozás,ami most a múlt havival megint csak nőtt mert hát hiába vontak az apától én nem kaptam semmit. Újra feljelentést tehetek a rendőrségen ebbe a hónapba? Mert az eljárást a rendőrség a múlt hónapba már lezárta. Tehát most nem nagyon értem az apától továbbra is vonnak amit elvisz mindenféle kamat miközben én meg nem kapok semmit? Vagy hogy van ez?

Ne haragudjon, nem figyeltem, valóban írta már, hogy feljelentést tett. Valószínűleg vádelhalasztás lesz első körben -persze ez biztosan csak a nyomozati iratok ismeretében jelenthető ki-: ha fizet, akkor Ön is jól jár, ha nem, akkor vádat fognak emelni az ügyészségen. A gyorsabb eljárás érdekében már említettem, hogy ha nem fizet az apa a vádelhalasztás tartama alatt, jelezze a pártfogónak, illetőleg okvetlen kérje, hogy a pártfogó értesítse az ügyészséget. Nem kell feltétlen megvárni az egy évet...

Az ügyészség a tartásdíjhátralékot a feljelentéstől számított 6 hónapig visszamenőleg (hozzáadva az azóta eltelt idő alatt esedékes tartásdíjat) veheti figyelembe, levonva azt az összeget, amelyet az apa olykor-olykor kifizetett. Ennek a büntetéskiszabás során lesz jelentősége.

A munkáltató kérdésével majd a bíróság kezdeni fog valamit, ha egyáltalán módjában áll intézkedni. Ami az apát illeti, elég felelőtlen ha nem veszi komolyan az eljárást. Ha nem is első körben, de előbb-utóbb nem lesz boldog ha a jelenlegi szabályok mellett kap egy pénzbüntetést. Ugyanis az összege alapjáraton "nem kevés". Elsőként bízzon benne, hogy a vádelhalasztás, ha egyáltalán lesz, eredményes lesz.

Büntetőjogilag nem tud mást tenni, minthogy a jogerős döntést követően az első nem fizetés után azonnal feljelentést tesz. A fokozatos büntetéskiszabás elve alapján előbb-utóbb át fogja értékelni az apa a dolgot.

Tudom, hogy igazságtalan a rendszer, de sajnos jelenleg ez van, és türelmesen, időigényesen végig kell járni a lépcsőfokokat...

Hege1986!

Köszi a választ. Én már feljelentettem a rendőrségen augusztusba,és a szembesítésen azt hazudta,hogy személyesen adta oda a lakásomon a pénzt.Az adott időpontban én tanúval igazoltam,hogy nem történhetett meg amit az apa állít,már meg is volt a tanúmeghallgatás,és lezárták az ügyet továbbadták az ügyészségre.Nem fizetett júliusba,augusztusba.Szeptemberbe volt a szembesítés akkor fizetett,októberbe megint nem, novemberbe csak egy részét fizette ki, és decemberbe ismét nem.Én attól félek,hogy simán megússza és egy jót röhög a markába. Bosszant,hogy mindenhol falakba ütközök egész egyszerűen nem tudok a gyermekem jogaiért érdekeiért kiállni,nem tudom érvényesíteni. Azzal is visszaél hogy a munkáltatója nem jelenti be teljes munkaidőre,sőt még a cég se vonta le tőle a decemberi gyermektartást.Ezt is mérlegelik az ügyészségen? Vagy csak egyszerűen figyelmeztetik hogy ejnye bejnye!

Kriszti72!

Az önhibát eléggé szűken értelmezik. Gyakorlatilag -néhány kivételtől eltekintve- akkor beszélhetünk a hiányáról, ha a az apát fogva tartják.
Még akkor is körültekintően mérlegelnek, ha minden körülmény az apa javára szól: szerepel a munkaügyi nyilvántartásban, álláskeresési járulékot, illetőleg segélyt kap, tartozások terhelik, keresetet nyújtott be a tartásdíj mértékének csökkentése iránt... Hiszen mint tudjuk az apa a saját megélhetésének rovására is köteles a kiskorú gyermekéről gondoskodni.

Amennyiben az állam által történő előlegezésnek a feltételei nem állnak fenn, mindenképpen tegyen feljelentést akár a nyomozó hatóságnál, akár az ügyészségen. Már csak azért is, mert ha az apa a nyomozás során úgy nyilatkozik, hogy szándékában áll fizetni, a vádemelést 1 év időtartamra el fogják halasztani, kijelölnek egy pártfogót, aki ellenőrzi a hátralék törlesztését, és az esedékes díjak fizetését. Ez adott esetben komoly ráhatást jelenthet az apának a kötelezettségének teljesítésére. Persze az is lehet, hogy időhúzásnak fogja használni, de abban az esetben mindenképpen jelezze majd a pártfogónak, illetőleg kérje meg, hogy intézkedjen ez ügyben. Ha ez megtörténik annak meg lesznek a már említett büntetőjogi szankciói, mivel az ügyészségnek vádat kell emelnie.

A kiskorú veszélyeztetésének tényállását nem kifejezetten erre az esetre találták ki. Ha a gyermek súlyosan nélkülöz, akkor a tartás elmulasztásának minősített esete miatt fogják felelősségre vonni az apát. De nyugodjon meg az ügyészségen alaposan vizsgálni fogják a bűnhalmazat kérdését. Értenek hozzá.

A végrehajtással kapcsolatosan sajnos nem tudok szakszerű felvilágosítást adni, egy azonban biztos: mivel bírósági végrehajtásról van szó, az ügyészségnek sok mindent evégett nem áll módjában tenni.

Lemaradt a mondatom vége. "Gondolom ezt az apák is tudják".

Tisztelt Fórum és Olvasói !

Szeretném kikérni a véleményeteket az alábbi történetről !
A bnőmtől hazaköltöztem kb 1 éve.Azóta hivogat,h tartozok neki pénzzel.És adjam neki vissza.
Mert mindent közösen fizettünk bár volt olyan,h nem volt munkám és akkor ő fizette az én részemet is.De ugy hiszem egy normális kapcsolatban nem lenne probléma.Ahogy hazajöttem még az 1ik beugros munkahelyemről a fizumat ő vette fel,mondom kárpotlásként az a pénzt neki adom.Erre hív ha nem fizetek majd behajták rajtam,a legújabb valamelyik ismeröse kifizette az állitólagos tartozásom egy részét és mondja(volt csajom)majd a srác keresni fog mert már neki tartozom.Érdekes történet az biztos.
Véleményetek ??
Köszönöm élőre is !

Sziasztok!
Köszönöm a válaszokat.Mi számít önhibának? Az apa tudna fizetni,csak szándékosan nem teszi.Nem 4-órát dolgozik valójában,csak 4-órára van bejelentve.A munkaügyi felügyelőség,ezt be is bizonyította,a munkáltatót felszólította,hogy jelentsék be teljes munkaidőre,de sajnos nem tették meg.Az apa ezzel él vissza.Ige sajnos az állami megelőlegezés feltételeinek nem felelek meg,mert hébe-hóba fizet. De nem lehet semmit tenni?Itt nem szándékos kiskorú veszélyeztetése áll fenn? A végrehajtónak visszajelzett a munkáltató,hogy december 10-én megkezdi a letiltást,amit nem kezdett meg mert a számlámra nem érkezett semmi.Tehát dec.-be se az apa nem adta postára a gyt.se a munkáltató nem utalt.Nekem ezt jeleznem kellene az ügyészség fele? Nem tudom elfogadni hogy,nincs senki aki felelősségre vonja az apát ha nem gondoskodik a kiskorú gyermeke tartásáról. Nem kaphatom az állami megelőlegezést csak ha 6 hónapig nem fizet.De gondolom ezt az apák is

Gabicsek!

A károkozással lenne befejezett a bűncselekmény. Ha ez nem történik meg, kísérlet megállapításának attól még helye lehet... A leírtak alapján nem lehet egyértelműen megállapítani a tényállást, ugyanis elég felületes... Mindegyik bűncselekmény szóba jöhet.

Ami a számlát illeti a gyámhatóság által kifizetett összeg is állami (nem véletlenül állam általi megelőlegezésről van szó) és az elmarasztalásból befolyt összeg is az állam számlájára megy (mint ahogy a befizetett bűnügyi költség is) A kettőt összevetve akkor most mi nem fedez mit? Egyébként pedig ez egy kevésbé szakmai megjegyzés volt, nem véletlenül tettem azt a smiley-t a mondat végére...

Ha az apát a bíróság esetleg tartás elmulasztáa miatt pénzbüntetésre ítéli, az viszont nem a gyámhatóság számlájára megy a tartásdíj megelőlegezésének visszafizetésére, hanem teljesen más számlára. Tehát az apa által a bíróság által megítélt pénzbüntetés kifizetése nem fogja fedezni az állam által megelőlegezett tartásdíjat.

Hege1986!
RettegőLány esetével kapcsolatban azért nem fér bele a zsarolás, mert a törvényi tényállás megvalósításához kell a károkozás is, anélkül sajna nem állna meg a lábán. Ezért írtam neki az önbíráskodásról, a jogos, vagy jogosnak vélt vagyoni igényről. Elmondása szerint pénzt kér tőle, (tehát nem kapott) ezért elmondása szerint egyelőre anyagi kárt nem okozott.

Ezt az esetet hivatott ellensúlyozni az a gyakorlat, hogy a gyámhivatali határozat 1 példányát most már megküldik az ügyészségnek, ahol azt feljelentésként értékelve elrendelik a nyomozást tartás elmulasztásának vétsége miatt. Ha az apa fizet, az a bíróság elsőfokú határozatának meghozataláig büntethetőséget megszüntető ok; ha pedig nem, akkor annak meg van a büntetőjogi szankciója. Az esetleges pénzbüntetés megy az állami kasszába és máris eltűnik az előlegezésből fakadó költségvetési hiány :-)

Mi van olyankor ha a megelőlegezett t.díjat a későbbiekben sehogy sem lehet az apán bevasalni?! Mert az állam előlegez és nem ajándékoz...

Nincs tudomásom olyan feltételről, ami ezt az egy év nem fizetést megkívánná. Az időszakok tekintetében a gyámhivatalnak azt kell körültekintően vizsgálnia, hogy a gyermektartásdíj a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző 6 hónapban valóban behajthatatlan volt-e.

Kriszti72 esetében a t.díj állam általi megelőlegezésének feltételei még nincsenek meg., az apa egyenlőre még fizet(get)... Ahhoz hogy a gyámhatóság érdemben el tudjon járni előbb egy év t.díj nemfizetési időszakra van szükség.

Az apa ezt valószínűleg nem kockáztatja meg mert ennek külön büntetőjogi következményei lennének.

Tehát időről időre fizet(get) egy kis pénzt...
Sok más apa is ezt csínálja!...

A munkahely mint készfizető kezes köteles a t.díjat a munkabérből levonni - különben az ők bankszámlájóról végrehajtanak, azonban az valóban vizsgálandó, hogy van-e elég bér ahhoz hogy a t.díjat le tudják belőle vonni?!

Elnézést, nem fogalmaztam egyértelműen: a félre értés elkerülése végett az általam elmondottakat Ön teheti meg, illetőleg kérelmezheti, nem az ügyészség.

Amennyiben az ügyészség vádat emel -márpedig ha az önhiba nem zárható ki, akkor azt teszi- akkor a bíróság dönteni fog. Ha bűnösnek mondja ki a terheltet, annak büntetőjogi szankciója lesz. Még ha pénzbüntetést is kap, abból Ön nem fog látni sajnos semmit. A tartásdíj összegének behajtása az nem büntetőjogi kérdés, és nem is az ügyészség feladata. Annyit tud tenni a hátralék összegének kifizetése végett, hogy végrehajtást kezdeményez, illetőleg az illetékes gyámhivatalban kérelmezi a gyermektartásdíj állami megelőlegezését. A munkáltató egyébként köteles levonni, ha annak feltételei fennállnak. Ha nem teszi annak oka van, feltehetőleg a 4 óra miatt olyan alacsony a jövedelme, hogy azt a minimális összeget sem éri el, amely fölött a munkáltató már levonhatja a tartásdíj, vagy ennek egy részének megfelelő összeget. Ebben ez esetben a leírtakon túl nem tud mit tenni...

Sziasztok!
segítségre lenne szükségem.A fiam apja nem fizeti rendszeresen a gyermektartást.Több hónappal el van maradva én már a rendőrségen is feljelentettem ott szembesítést vállalt és azt hazudta hogy személyesen adta át ami persze nem igaz.Már a rendőrség lezárta az ügyet és továbbadta az ügyészségre vádemelési javaslattal.Időközben a végrehajtást is elindítottam de a munkáltatója se utalta a decemberi gyermektartás­t.Biztonsági őrként dolgozik és csak 4-órára van bejelentve ez is megnehezíti a behajtást.A kér­désem az lenne hogy az ügyészség mit tehet majd?És mivel a munkáltatónak már vonni kellet volna de nem tette meg ezek után én még hova fordulhatok?

Tovább: http://www.jogiforum.hu/forum/20/16233#…

a tényállás végén előadottak miatt még a zsaroláson is el lehet gondolkodni...

Először is őrizd meg a mail-eket a weben, vagy a leveleződben! (nem tudom, hol tárolod)
Másodszor: Ha Japánban van, ha nem, megteheted ellene a feljelentést a rendőrségen. Ha nincs Magyarországon, akkor is le kell folytatni a nyomozást, ha van megalapozott gyanú arra nézve, hogy bűncselekményt követett el.

Idemásolom a Btk. idevonatkozó részét:

Zaklatás
176/A. § (1) Aki abból a célból, hogy mást megfélemlítsen, vagy más magánéletébe, illetőleg mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon, rendszeresen vagy tartósan mást háborgat, így különösen mással, annak akarata ellenére telekommunikációs eszköz útján vagy személyesen rendszeresen kapcsolatot teremteni törekszik, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő

Önbíráskodás
273. § (1) Aki abból a célból, hogy jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igénynek érvényt szerezzen, mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Ha úgy döntesz, feljelentést teszel, írd meg a rendőrségnek, nyomtass ki mellé pár mailt, add fel ajánlva, tértivevénnyel. Elkövetés helye szerinti rendőrkapitányság illetékes, ebben az esetben szerintem a te lakhelyed szerinti, mivel nálad landoltak a mail-ek és telefonhívások.