Jogi tanács kérése

Köszönöm wers és Zoltán a segítséget!

Modileta, _Zoltán_ az első fele nagy badarság, a másik meg minősíthetetlen. Ha ügyvédhez fordulsz majd ő tudni fogja a pontosabb tények alapján, hogy mit kell tenned. Nehogy odamenj, és elkezd neki mondani, miről akarsz nyilatkozni, főleg, hogyan. _Zoltán_ irománya öngól gyanús. Ilyenkor nem egyoldalú nyilatkozat kell (szerintem) hanem max. ajánlat a megegyezésre.

Lényeg, mindenképpen ügyvéddel lépd a továbbiakat.

Üdv Mindenkinek!

Ki tudna abban segíteni, hogy hol találok bármilyen tv.-i hivatkozást a parkolási bírságok elévülésével kapcsolatban?
Végrehajtás alá vettek- több, mint 5 évvel ezelőtt több bírságot is. Hogy tudom azt levetetni? Nem érvényes rá a 2018.évi új Ptk.?

Köszönöm előre is a segítséget.

Tisztelt va1975!

Az attól függ, mert az új Ptk. 2013. május 15-én lépett hatályba és a hatályba lépésekor vagy azt követően keletkezett jogviszonyokra nézve alkalmazandó.

Eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában a "parkolási bírságok" elévülése, mint fő szabály szerint minden polgári jogi követelésé, igényé 5 év (Ptk. 6:22. § (1) bek.).

Az elévülést azonban megszakítja mindkét Ptk. hatálya alatt a követelés érvényesítése érdekében indított hatósági eljárás, amennyiben az eljárást megindító kérelmet befogadták (nem utasították vissza, illetve érdemi vizsgálat nélkül el) vagy az annak érdekében indult eljárást nem szüntették meg vagy zárták le egyéb módon érdemi döntés nélkül (pl. kérelem visszavonása esetén az ügy iratait az irattárba helyezik egyéb intézkedés nélkül).

A régi Ptk. hatálya alá tartozó eljárások esetében a jogosultnak a kötelezett irányában címzett fizetési felszólításai is megszakítják az elévülést.

Amennyiben valóban végrehajtási eljárás avagy más, a követelés behajtását célzó hatósági eljárás indult - és nem fizetési meghagyásos eljárás, mely szintén a követelés behajtását célozza, de még nem nyitja meg a végrehajthatóságot önmagában -, akkor bizony be kellett következnie az elévülést megszakító körülménynek, az eljárás megindulásával.

Fizetési meghagyásos eljárás esetén előfordulhat időn túli igényérvényesítés, de ahhoz, hogy arról megbizonyosodhasson - amennyiben arról van szó -, javasolt az ügy irataiba betekintenie és annak eredményéhez képest lépnie.

15 napon belül ez utóbbi esetben ellentmondást terjeszthet elő, egyébként a követelés valóban közvetlenül végrehajthatóvá válik.

va1975

1988. évi I. törvény
a közúti közlekedésről

15/C. § (1) Ha a jármű díjfizetési kötelezettség alá eső várakozási területen díjfizetés nélkül várakozik, vagy a kifizetett várakozási időt egy óránál rövidebb időre történt fizetés esetén 5 perccel, egy órára vagy annál hosszabb időre történt fizetés esetén legalább 15 perccel túllépi, várakozási esetenként egy órai várakozási díjat, továbbá pótdíjat kell fizetni.
(2) A pótdíj összege a pótdíj kiszabásának napját követő 15 napon belüli befizetés esetén az adott napon belül díjköteles időszakra és további két órai várakozásra számított várakozási díj, 15 napon túli befizetés esetén az egy órai várakozási díj negyvenszerese. E bekezdés alkalmazása során befizetésnek minősül a fizetési művelet elindítása is. A pótdíj kiszabásáról szóló értesítést a jármű szélvédőlapátján, vagy a járművön egyéb jól látható helyen kell elhelyezni.
(3) A várakozási díj és a pótdíjfizetési kötelezettség egy év alatt évül el. A várakozási díj és a pótdíj után késedelmi kamat nem követelhető.

@rigoz: „az új Ptk. 2013. május 15-én lépett hatályba”

Nagyon megleptél engem ezzel az új információval, mert a 2013. évi V. törvényben más szerepel:
8:4. § [Hatálybalépés]
E törvény 2014. március 15-én lép hatályba.

@Grave7: Valóban, elírtam, elnézést.

De lényegtelen, mert az lesz irányadó, amit oligaliga topiktárs idézett, az elévülést megszakító körülmények kapcsán egyúttal azzal együtt irányadóan, amit Én írtam.

va1975

Azt,hogy a Te esetedben elévült-e a parkolási bírság, ennyi adatból nem lehet megállapítani.

Figyelni kell is arra, hogy a fizetési meghagyás kibocsátására, jogerőre emelkedésére mikor került sor. Az is fontos, hogy a végrehajtási lap kibocsátását mikor kérték, a végrehajtási eljárásban mikor, milyen végrehajtási cselekmények történtek.

Azt is meg kellene vizsgálni, hogy a fizetési felszólítás a díjfizetés nélküli használat időpontjától számított 60 napon belül lett-e kiküldve. (a határidő elmulasztása jogvesztéssel jár)

Kedves wers,

Köszönöm, hogy szakértői módon segítettél Modiletának, és hogy felhívtad a figyelmét arra, hogy téves tájékoztatást adtam a számára. Az ügyében szerintem is egy ügyvéd bevonása a legcélszerűbb.

Kedves Fórumozók!

A bíróság nemperes eljárásban két kötelezettel szemben egy végzésben hozta meg a döntését. A végzés ezt igazoló részét itt láthatjátok: http://fileposta.hu/richlet/fd?…

Jogszerű volt a bíróság részéről, hogy egy végzést hozott két kötelezettel szemben? (Olyan véleményt már lehetett hallani, hogy adósonként külön-külön kell kérni a végrehajtást, de itt kötelezettek vannak, egy kérelemben kértem a lakás kiürítését és egy végzést hozott a bíróság, és a végrehajtóig el sem jutott az ügy.)

A bíróság a végzését nem kötelezettekkel szemben hozta, hanem a kérelmezővel szemben. Konkrétan: visszautasította a kérelmet. Egy kérelem volt, tehát egy visszautasítás született. Az indoklás persze megint lemaradt...
Azon meg nem érdemes lovagolni, hogy kötelezett vagy adós, mert a Vht. mindjárt az elején leszögezi, hogy az "adós" egy gyűjtőfogalom: 5. § (1) A bírósági végrehajtás során állami kényszerrel is el kell érni, hogy a pénzfizetésre, illetőleg az egyéb magatartásra kötelezett (a továbbiakban: adós) teljesítse a kötelezettségét. Tehát a Vht. 18. § (2) b) szerinti Több végrehajtási lapot kell kiállítani, ha a követelés több adóssal szemben áll fenn rendelkezést meghatározott cselekény esetében úgy kell értelmezni, hogy ha a követelés több kötelezettel szemben áll fenn. És ennek analógiájára, ha a végrehajtást vh-lap helyett végzéssel rendelik el, szintén több végzést kell kiállítani, ha az ingatlan-kiürítésnek több kötelezettje van.
Miért nem tudsz belegyugodni, hogy hibáztál? Az nem mentség, hogy panasznapon (állítólag) félretájékoztattak. Azóta is a Vht-t bújod, hát bújtad volna akkor is, panasznapi felszólalás helyett; de még ennél is jobbat tudok: fogadtál volna fel jogász szakembert!

Kedves Gerbera317,
Köszönöm szépen a hozzászólásodat. Az abban foglaltakra szívesen reflektálok (arra is, hogy mi volt az indoklásban). Csakhogy először választ szeretnék kapni a kérdésemre:
Jogszerű volt a bíróság részéről, hogy egy végzést hozott a két kötelezettet tartalmazó egy kérelmemre?

kaptál választ

Kedves wers,
Köszönöm szépen a hozzászólásodat. Valóban kaptam választ tőled is, és gerbera317-től, csak nem a kérdésemre. Szerinted hol olvasható valamelyik hozzászólásban, hogy a nevezett végzés jogszerű volt, vagy nem volt jogszerű annak kapcsán, hogy két kötelezettel szemben hozták? Ha idéznéd az erre vonatkozó szöveget, ami szerinted válasz volt kérdésemre, az is megfelelne.

Rögtön így kezdi. Én megértettem.

Megismétlem, mert látom nehéz az egyszerű nyelvtani értelmezés: A végzést egy olyan eljárásban hozták, amit két kötelezettel szemben indított a kérelmező. Erről szól a végzés fejléce. Ezt követően jön a határozati rész: a kérelmező kérelmét visszautasítják. Tehát ezt a végzést a kérelmező ellen hozták. Abból pedig egy van.
Sőt, elárulom, hogy a kötelezettek ellen nem is indult meg a két eljárás, mert addig el sem jutott a kérelem. Mielőtt elrendelhették vona a két végrehajtást (onnantól lenne két ügy, ügyenként hozott határozatokkal), visszautasították a kérelmet.
Nem látom be, miért itt vitatkozol. Miért nem fellebbezel a végzés ellen? Némi aprópénz fejében nagyon szívesen kioktat majd a törvényszék, mégpedig szakszerűen, ahogy te azt (nem) szereted.

Miért nem mindegy az neked, hány végzésben kaszálnak el? Jobban éreznéd magad, ha kettőben?

Kedves Gerbera317,

A végzés valóban egy kérelmező ellen hozták, két kérelmezett kapcsán. Nem írtad, hogy ez jogszerű volt-e a bíróság részéről, majd erre talán valaki választ ad. Nagyon egyszerű lenne, például ha valaki azt írná, hogy „Igen, szerintem jogszerű volt, hogy a bíróság egy végzésben döntött két kérelmezett kapcsán, azért mert…", vagy „Nem, szerintem nem volt jogszerű, hogy a bíróság egy végzésben döntött két kérelmezett kapcsán, azért mert…"

Korábban hiányoltad, hogy a végzés indoklása elmaradt. Ez is következett volna a kérdésem megválaszolása után, de mégiscsak következzen most. A végzés egyik indoklása az volt, hogy „A bíróságnak azt kellett vizsgálnia, hogy a kérelmező a kérelmét a felek közötti jogviszony megszűnését követően terjesztette-e elő a Vht. 183. és 183/A §-i alapján...” A végzés egy másik indoklása az volt, hogy „Tekintettel arra, hogy a kérelmező maga is megerősítette, hogy a rendes felmondási jogát gyakorolta, így a bíróságának a jelen kérelem elbírálásakor azt kellett vizsgálnia, hogy a kérelmező rendes felmondása a felek közötti jogviszonyt 2018.07.31. napjával megszüntette-e, ekként a kérelmező a kérelmét a Vht. 183/A §-ban meghatározott időben terjesztette-e elő".

A kérdésem: jogszerűek-e a bíróság fenti indoklásai? Jogszerű, szakszerű volt-e a kérelmem elbírálását attól függővé venni, hogy a rendes felmondásom a jogviszonyt megszüntette-e?

Igen, szerintem jogszerű volt, hogy a bíróság egy végzésben döntött két kérelmezett kapcsán, azért mert, egy eljárásban csak egy határozatot szokás hozni, márpedig ez még egy eljárás. Akkor és onnantól lenne ebből két eljárás, ha a kérelmet nem utasítják vissza. De hát látod, visszautasították, és nem jutott el abba szakba, hogy kötelezettenként foglalkozzanak veled. Hát látod, ezek ilyenek. Na puff neki. Nem látom be, ezt miért nem tudod magadnak ezt így megfogalmazni.
Ja igen, ez az indoklás már volt korábban. Nos a visszautasítás oka az - nem mintha már nem hangzott volna el korában, hogy 183/A. § szerinti eljárást kérelmeztél, ami pedig nem alkalmazható a rendes felmondás esetére. A bíróság ugyanezt magyarázza neked meglehetősen körülményes megfogalmazásban, ugyanakkor, nagyon is szakszerűen; de ha nekiveselkedsz a nyelvtani értelmezésnek, és méltóztatod hozzá előkeríteni a 183/A. §-t, akkor te magad is rájöhetsz, hogy ugyanarról van szó, csak nekem ez elfért egyetlen sorban is. A piszoárhoz oda mersz állni egyedül, vagy még mindig fogja valaki a kezedet (esetleg mást)?

Kedves Gerbera317,

Köszönöm szépen a válaszodat, mely szerint jogszerű volt, hogy a bíróság egy végzésben döntött két kérelmezett kapcsán, azért mert egy eljárásban csak egy határozatot szokás hozni.

Ennek fényében ugye nem volt jogszerű, hogy a következő azonos kérelmem esetén a bíróság nem volt hajlandó egy végzésben dönteni a két kérelmezett kapcsán, hanem erre hivatkozva hiánypótlásként kérte az illeték ismételt befizetését, és két külön végzésben utasította el a kérelmemet?

(Hogy a piszoárhoz egyedül oda merek-e állni, arra később válaszolnék, mert a kérdéskörhöz talán távolabbról kapcsolódik, másrészt addig is mindenki, akit ez a kérdésed érdekel, kiakíhatja ezzel kapcsolatos feltételezését, és ily módon érdeklődéssel várhatja majd az erre vonatkzó válaszomat.)

Mi volt a kérelem tárgya? Ugyanez nem lehetett, mert ennyire hülye senki sem lehet.
Mi volt a hiánypótlás tárgya?
Elutasítás vagy visszautasítás volt?

Köszönöm a kédéseidet.
A kérelem tárgya ugyanaz volt (a szövege is), lakás kiürítése iránti kérelem, két kötelezett kapcsán. Nem akartam hülye lenni, nem akartam elrontani semmit, ezért előtte bementem a bírósági ügyfélsegítő napra, ahol az elutasító végzés indoklása alapján azt tanácsolta a bírósági fogalmazó hölgy, hogy fellebbezés helyett inkább újra adjam be a kérelmemet változatlanul, tekintettel arra, hogy akkora már teljesülni fog a végzés indokása szerinti feltétel, mely szerint "a kérelmező a kérelmét a felek közötti jogviszony megszűnését követően terjesztette-e elő a Vht. 183. és 183/A §-i alapján".

Tehát ugyanabban a tárgyban adtam be a kérelmemet a végzésben hivatkozott bérleti jogviszony megszűnését követően, amely ismételt beadást azonos tárgyban a bírósági fogalmazó hölgy javasolt, és amit úgy minősítettél, hogy ennyire hülye senki sem lehet.

A hiánypótlás iránti felhívás és a kérelmem egy része itt olvasható: http://fileposta.hu/servlet/f?…
A kérelmemből azért másoltam a végzés szövege alá egy részt, hogy látható legyen, hogy egyértelműen mindkét kötelezett vonatkozásában adtam be az egyetlen kérelmemet, úgy mint korábban. A kérelmemet három példányban nyújtottam be, tehát az nem igaz, hogy egy példányban. Az illetéket valóban egy ízben róttam le, úgy mint az előzős alkalommal, és a bírósági fogalmazó nem mondta, hogy két ízben kellene befizetnem. Az érdemi végzés elutasító végzés volt ezúttal. (A szakirodalomban, és a Pp.-ben sem nem találtam arra meghatározást, hogy különbség lenne visszautasító vagy elutasító végzés között. Gondolom azért kérdezted, hogy ezáltal valahogy az derüljön ki, hogy valamit ennek okán nem csináltam jól, vagy elrontottam.)

Mivel jogszerűnek találtad, hogy a bíróság korábbi visszautasító döntése esetén egy végzésben hajlandó volt a kérelmemet visszautasítani, akor ugye nem jogszerű, hogy a következő azonos kérelmem esetén a bíróság nem volt hajlandó egy végzésben dönteni a két kérelmezett kapcsán, hanem erre hivatkozva hiánypótlásként kérte az illeték ismételt befizetését, és két külön végzésben utasította el a kérelmemet?

„felhívás és a kérelmem egy része itt olvasható”
Olvasható? Aztán milyen megjelenítővel?

„Tehát ugyanabban a tárgyban adtam be a kérelmemet (...) amit úgy minősítettél, hogy ennyire hülye senki sem lehet.”
Te csinálsz magadból hülyét, rám már csak a megállapítás marad. Azt eddig sehol nem írtad, hogy közben megváltoztak a kérelmezés feltételei. Vagy ha írtad is, a magamfajta írástudatlan nemigen tudja azt kikukázni abból, amit te részletes tényközlésnek gondolsz.
Most már csak azt volna jó tudni, mit mulaszottál el pótolni, és miért utasított el a bíróság. Az viszont már körvonalazódik, hogy a bíróság a kérelmedet befogadta, két kötelezettre lajstromozták is, majd érdemben vizsgálták, majd pedig elutasították. Két ügyben, két külön ügyszámon, két végzésben.

Egyébként nem volt ez pár hónappal ezelőtt már téma?

KKöszönöm szépen a hozzászólásodat. Az előző hozzászólásomban megadtam a hivatkozást a végzés vonatkozó részéről készült képernyőfelvételre, csak rá kellene kattintani.
Eddig sem volt kétséges, hogy az eset kapcsán az a (téves) és gyakran hangoztatott véleményed alakult ki, hogy én vagyok/voltam a hülye (holott nem ez volt a kérdésem). Szépen leírtam, hogy az ügyfélsegítő napon szolgálatot teljesítő bírósági fogalmazó tanácsára történt az, amiről neked annyira negatív véleményed van. Egyetértek, nem szép dolog másokat félrevezetni, ezt mindenki elítéli. A személeted alapján valóban lehet akár úgy is tekintetni, hogy mindenki hülye, aki elhiszi, amit a bírósági ügyfélsegítő mond. És hogy semmi felelőssége nincs a bírósági ügyfélsegítőnek, mert ha jogvégzett személyként téves útra tereli az ügyfelet, akkor a jogvégzett ügyfél a hülye, mert elhitte, amit a hivatalos személy mondott neki. Hasonló, mintha valaki hagyja magát az orvos által megműteni, és az orvos tévedése esetén a beteg lesz a hülye és felelős, mert bízott az orvosban. Szerintem mindenki, aki rendelkezik az önálló gondolkodás képességével, könnyen felismeri az ok-okozati összefüggést, és a felróhatóság forrását.

És akkor úgy tűnik, hogy az álláspontod szerint egyaránt jogszerű, hogy két kötelezett kapcsán egy kérelem és egyszeri illeték elég, de az is, ha úgy gondolja a bíróság, hogy nem elég az egyszeri illeték, és ha ezt a hiánypótlást a kérelmező teljesíti, akkor kétszeres illetékért cserébe lehet az elutasító végzést meghozni, két ügyszám alatt. Akik a jogban nem jártasak, azok is könnyen észrevehetik, hogy ez azért is sántít, mert egyenlőtlen elbánást eredményezhet a bírósághoz fordulók között: valakinek egyszeri illetékért cserébe hoznak végzést két kötelezett kapcsán, más valakinek kétszeri illetékért cserébe teszik meg ugyanezt. Ha kiderül, hogy egy boltban kétszer annyit fizettetnek veled ugyanazért a szolgáltatásért mint másokkal, és ha esetleg ez téged zavarni fog, gondolj arra, hogy ezért nem a szolgáltató a hibás, hanem te.

Korábban egy másik kedves fórumozó, rigoz azt írta, hogy "olyan rendelkezés van ellenben, hogy több egyén akkor perelhető együtt, ha az alapul fekvő jogviszonyból származó jogok midannyiójukat közösen érintik, együttes perlésük, pld. egyetemleges helytállás miatt indokolt stb." A véleményed ennek is ellentmond, hiszen szerinted a bíróság tetszés szerint külön lajtromozhatja az ügyet a két kötelezett alapján, és máris kétszeresen dől a pénz a bírósághoz. És az nem számít, hogy ugyanabból a jogviszonyból származik a követelés.

Tudomásul veszem az eltérő véleményedet, és köszönöm, hogy megosztottad, és időt szántál rá. Azért is hasznos, mert mások láthatják, hogy azt is meg tudod indokolni, hogy két egymással ellentétes bírósági cselekmény szerinted hasonlóan jogszerű. Szintén tudomásul veszem, hogy az a véleményed, hogy hülye vagyok, sok mindent elrontottam, hibáztam, és még hasonlók. És bármilyen további negatív jelző jöhet, nem fogok megharagudni, vagy illetlen szavakat használni. És a memóriád is kiváló, mivel néhány hónappal ezelőtt valóban sikerült tisztázni, hogy az esetemben nem a jogviszony megszűnése számít (amire a végzés és a bírósági előadó hivatkozott), hanem a határozott idő eltelte. (A feltételek nem változtak meg, mert a jogviszony hiába szűnt meg, az nem volt releváns.) Régebben az árubemutatók szolgáltak a megtévesztések kedvenc színhelyéül. Mivel a jog is bonyolult dolog, jogvégzett személyek kezében ez is használható hasonló módon, és akár többszörös illetékbevétel forrása is lehet.

Kellemes húsvéti ünnepeket kívánok Neked, és minden kedves Fórumozónak!

_Zoltán_

Az eddig leírt kisregényedből és a végzésekről készül képtöredékekből az alábbiak derülnek ki.

Első alkalommal a rendes felmondásra alapozva kérted a bíróságtól, hogy két személlyel szemben a Vht. 183. alapján rendelje el a lakás kiürítését. Ezt a bíróság visszautasította. Ezután az önkényesen elfoglalt lakás kiürítése iránt terjesztettél elő kérelmet, mely eljárásban a bíróság hiánypótlásra hívott fel, és annak teljesítése után elutasított.

Az első eset olyan, mint a régi Pp. szerinti idézés kibocsátása nélküli elutasítás. Ez azt jelenti, hogy a kérelmet érdemben meg sem vizsgálták, formai más okból visszautasították azt, hogy érdemben foglalkozzanak vele. Az indoklást nem láttam, de valójában nem is érdekes (a későbbiekből kiindulva valószínűleg idő előtti kérelem volt)

A második esetben a bíróság befogadta a kérelmet, és hiányosnak találta, mert két kötelezett ellen irányul. Rigoz fórumtársnak a kötelezettekre vonatkozó megjegyzése a végrehajtásban nem releváns, mert a kibocsátandó végrehajtható okiratok szám a kötelezettek számához igazodik. Ennek az elutasító végzésnek a szövegét sem láttam, de anélkül is szinte biztos, hogy az indok a következő: Az önkényesen elfoglalt lakás kiürítése iránti eljárást csak az önkényes lakásfoglalókkal szemben lehet megindítani. Önkényesen foglalja el a lakást az, akinek arra jogcíme nincs. A bérleti jogviszony megszűnése után a volt bérlő nem önkényesen, hanem jogcím nélkül használja a korábban bérelt lakást. Erre figyelemmel a lakás kiürítéde iránt pert kell indítani.