Jogi tanács kérése

Tisztelt drbjozsef!

Köszönöm szépen!

Üdvözlettel

Tisztelt Kovács_Béla_Sándor!

Köszönöm szépen!

Üdvözlettel

valaki8!„ Az ügyet később megszüntették, de erről már nem számol be az exem”
Ha megszüntették erről van egy határozatod ezt egy jegyzőkönyv mellékletekét csatolod a gyámhivatalba és rendben is van.

Alfateam: köszönöm a válaszod.
Azzal, hogy az ügyvéd ismerősöm vagy a titkárnője kikotyogta a büntetőügyemet mit tehetek? Eléggé hátrányosan érint és megalázó ez a helyzet számomra.
Ez nem magántitok sértés?

„Ez nem magántitok sértés?”
Az, csak hogyan bizonyítod?
Egy kicsit tudsz kellemetlenkedni ha jelzed az ügyvédi kamarának de az sem több ejnye-bejnyénél.

Tisztelt Fórum!
Ajándékba kaptam egy ingatlant édesanyámtól,
6 millió ft-ot jelelöltünk meg az ajándékozási szerződésben. Az ingatlant sajnos nem felel meg a céljaimnak, ezért eladnám 6.6 millióért, helyette azonban vennék egy másikat 6.5 millióért.
Ilyenkor mi után kell adóznom? Vagy vagyonszerzési illeték van?
Köszönöm a válaszát!

Az attól is függ, mikor kaptad azt az ajándékot.
Ha mindkét ingatlan lakóingatlant, akkor illetéket nem fizetsz.

Tisztelt Fúrumozók!

Kérem segítsetek az alábbi ügyben.

Édesanyám (82éves, idegi alapon leszázalékolt) nyugdíjas.
A szomszédunkba költözött egy háromgyerekes család (3, 8.11 évesek a gyerekek)
A telkek 12-13 méter szélesek , szinte olyan mintha sorházban élnénk viszont a telkek 120 méter hosszúak.
Itt mindenki vigyáz a másik ember nyugalmára mert tudja ,hogy áthallatszik minden.
Ezek az új szomszédok azonban közvetlen közelről üvöltetik a gyerekeiket az ablakunktól és a teraszunktól 2 méterre.
Kértük, hogy az édesanyám beteg, agyi infarktusa is volt, vigyék le őket a telek végébe játszani. Erre az volt a reakció, hogy iskolatársakat, rokongyerekeket is hívtak és játékot mímelve üvöltöttek az ablakaink alatt.
Édesanyámnak az állandó stressz hatására a homlokában elpattant egy ér , véraláfutásos lett a szeme alja.
Az önkormányzatban nem bízom, a mai világban a háromgyerekes családok preferáltak, bármit megtehetnek.
A kérdésem az lenne, hogy megtehetem-e én azt az édesanyám védelme érdekében, hogy felveszem a mindennapos állati üvöltést és hangfalon keresztül lejátszom nekik éjszaka a saját gyerekeik zaját?
Az ő ablakaik is 4-5 méterre vannak tőlünk.
Mindezt úgy tenném, hogy a saját családi házunk emeleti ablakából, lehúzott redőny mögül.
Mit szólhatnak ? Azt hogy a saját gyerekeik állatias üvöltésével zavarom őket?
A gyerekzajjal szándékosan terrorizálnak, már több veszekedés is volt, tudják jól hogy édesanyám beteg és veszélyes ránézve az állandó szándékos zajkeltés, mégis csinálják.
Ezek mind diktafonon rögzítve vannak.
Nincs ennek az egész ügynek szándékos egészségkárosítás jellege?
Magnón van az is ,hogy a gyerekek hangosan kiabálják a vezényszót amit a szüleik mondanak nekik:
"Hangot fel !".

Egyszóval megtehetem azt önvédelemből amire készülök, érhet valamilyen hátrányt ?
Visszaélnek azzal ,hogy sokan vannak mi pedig csak ketten élünk a házban.

Köszönettel

Vali

Önbíráskodás a reakció.
Eredménytelen lesz !!

Csendháborításért lehet rendőrt hívni.

Nem fenyegetőznék vele, hanem amikor megy a műsor akkor hívom csendesen a rendőrséget, úgy hogy hallják azt ami zajlik.

Ha telefonhívásra nem jönnek akkor írásban tenném a panaszt hogy ekkor és akkor hívtam őket és nem jöttek ki.
Ezt korlátlanul lehet ismételni.

Másik út a birtokháborítási ügy a jegyzőnél, mert a rendszeres indokolatlan zaj zavar a birtoklásban.

Nem mondom hogy megold, de talán jobb ha egy rendőr beszél velük meg egy jegyző.

„A kérdésem az lenne, hogy megtehetem-e én azt az édesanyám védelme érdekében, hogy felveszem a mindennapos állati üvöltést és hangfalon keresztül lejátszom nekik éjszaka a saját gyerekeik zaját?”

Nem. Hogy tehetnéd?
Nappal igen. Éjszaka nem szabad csendet háborítani.

Tisztelt fórumozók.
Szeretném az véleményüket kérni követelés engedményezési visszaélések tekintetében. A törvényi meghatározás szerint üzletszerű tevékenység: az ellenérték fejében nyereség, illetve vagyonszerzés végett - előre egyedileg meg nem határozott ügyletek megkötésére irányuló - rendszeresen folytatott gazdasági tevékenység (Hpt. 6.§ (1) bekezdés 116. pontja)
Az MNB iránymutatása hozott egy új, mára már mindennapossá vált megoldást, amivel pont ezen irányelv sérül, ezt ily módon megkerülik. Ebben sajnos nagyon sok faktoring cég is partnerként működik közre, de ennél sokkal nagyobb kárt azok okoznak, akik a szerződést színlelve, strómanok alkalmazásával engedményeztetik a követelést olyan magánszemélyekre, akik az ügyletben akaratlagosan nem vesznek részt, csak a nevüket/személyüket adják a szerződéskötés során pénzbeli ellenszolgáltatásért. Így viszont olyan szervezetek, cégek végeznek -egyébként üzletszerű- tevékenységet, akik erre jogosultsággal nem rendelkeznek!
Jelenleg folyamatban van egy nyomozás, ahol a tanúvallomásokból kiolvasható a kedvezményezett részéről az akaratlagosság hiánya, valamint az ügyletet a faktoring cégtől megrendelő cég ügyvezető igazgatója, az ellene folyó bírósági perben elismeri, hogy strómanokat alkalmazott az engedményezési folyamatban.
Véleményetek szerint, ezen szerződések, amik ily módon a faktoringcég, valamint a stróman között születtek, érvényesnek tekinthetőek-e, és felvetik-e bűncselekmény megvalósulásának lehetőségét?
Hozzáteszem, az összegyűjtött iratanyag tanúsága szerint a szerződéskötéskor az egyik fél részéről teljes mértékben és bizonyíthatóan hiányzott az akaratlagosság a szerződés valódi tartalmát tekintve. A másik fél részéről (faktoring) az akarat hiánya nehezen bizonyítható, viszont az elmondásuk alapján ez mindennapos gyakorlat, és számukra is érzékelhető momentum a szerződés színlelt mivolta (de ezt bíróságon biztosan nem fogják lenyilatkozni).
Érintett ügyleten kívül az üzleti tevékenységet álcázott módon folytató cég első tárgyalásán 72 rendbeli csalás okán folyt bírósági tárgyalás, amiből jelen tudásom alapján 8 esetben teljes mértékben megegyezett a folyamat (fizetett strómanok), viszont feltételezhetően a többi ügy nagy részében is hasonló metodikával szerezték meg a követeléseket.
Jogi szemszögből minek minősülnek ezek a szerződések?

Én nem értem a problémádat.

A kérdésem igazából arra irányul, hogy nevezhető-e ebben az esetben a szerződés színlelt szerződésnek. Már olvastam több magyarázatot a jogszabály tekintetében, és volt ahol mindkét fél akaratának hiánya kell ennek a megvalósulásához, más magyarázat szerint viszont elég ehhez, ha csak az egyik félnél áll fenn.

„A szerződés létrejöttéhez a felek egybehangzó akaratnyilvánítása szükséges.”

Szerintem elég az egyik hiánya is.

Ugyanakkor, mindenképpen jelezném, hogy az általad írt "ebben az esetben" tényvázlatra én nem feltétlenül alkalmaznám ezt.

(Halkan jegyzem meg, hogy az adósnak baromira mindegy ám, hogy az engedményes és az engedémenyező szerződése érvényes-e. Ő tartozik így is, úgy is.
Amúgy amit írsz, annak továbbra sincs sok értelme. Miért lenne az jó egy követeléskezelőnek, ha az őt illető követeléseket színlelt szerződéssel másokra engedményezné? Ezzel a saját vagyonát csökkentené.
„az ügyletet a faktoring cégtől megrendelő cég” Ez mi?!
)

Ne haragudj, nem anyanyelved a magyar?

Tisztelt fórumozók!
Tanácsot szeretnék kérni.
Van egy földterület, ezen van egy haszonbérleti szerződés.
A haszonbérlő megvásárolja a földet saját maga akkor megszűnik a haszonbérleti szerződés?
Illetve a bérlőnek kell-e időarányosan bérleti díjat fizetni a tulajdonosnak ha saját maga veszi meg és kell-e időarányosan bérleti díjat fizetni ha a bérlő veszi meg de családtagja nevére ha úgy állapodtak meg,hogy december 31-ig fizet földbérletet és az eladás október?
Előre is köszönöm a válaszokat!

1. Nyilván.
2. A kérdést se értem.

A föld eladás évében jár-e időarányosan bérleti díj ha 10 hónapot használta a földet a bérlő?
Így?

Nem lett jobb.

„az ügyletet a faktoring cégtől megrendelő cég”

Akkor érthetőbben. Megrendeltem egy követelést egy cégen keresztül.Ez a cég megrendelte egy faktorálással foglalkozó cégtől, ami engedményezésre is került. Ezután a faktoring cég adta volna tovább az általam megbízott cégnek, amely kijelöléssel élt, és egy strómanra íratta a követelést (helyettem). A cégvezető (akit szerződésben megbíztam) pár hónapra előzetesbe került, és a stróman átjátszotta egy harmadik félnek a követelést. Most szeretném megtámadni a folyamatot, mivel az említett cég vezetője most csalások miatt (102 rendbeli) 8 évet pihenget a hűvösön. Annak, hogy másra engedményezte a megbízott cég a követelést pedig az ad okot, hogy nincs engedélye pénzügyi tevékenység végzésére, ezért az MNB iránymutatásának a megkerülését (1 évben 1 követelést engedményezhet magára) célozza.

„Megrendeltem egy követelést egy cégen keresztül”
Hát hogyan? Megrendelted, mint amikor bemész a cukrászdába, és vasárnap délelőtt tíz órára rendelsz egy csokitortát nyolc szál gyertyával meg marcipán cicával?

#gerbera317

Igen, nagyjából így működik.

„Megrendeltem egy követelést egy cégen keresztül.”

Lehet, hogy nem csak én nem értem?

„A cégvezető (akit szerződésben megbíztam) pár hónapra előzetesbe került,
”

Talán ő sem értette ezt igazán (csak azt hitte, hogy érti)

„Igen, nagyjából így működik”
És most mi a baj? Nem volt cica, csak katicabogár?