rigoz
köszönöm, én is így látom.csak még egy gondolat. Az elsőfokú, számomra kedvező ítélet jogalap megállapítási részét kértem hatályban tartani, másik fél nem fellebbezett.Erre azt is hatályon kívül helyezte. Majd végzésébe, hogy a szerződést elemezve megállapítható, hogy az kölcsönszerződés (ez lehetetlen bárkinek), azt is elismerte, hogy eladó szerint, nem az, eladta az ingatlant.Ez nyilván azzal egyenlő, ha az elsőfok teljesíti a kérést (utasítást?), akkor azt a másodfok gond nélkül el fogja fogadni.
Az elsőfok ezután kifejezetten, több mondatban az ítéletben kijelentette, hogy nincs jogosultsága, hatásköre vizsgálni az adásvételi szerződést, hogy valóban az vagy kölcsönszerződés.
Ezután az elutasításhoz a másodfok szükségesnek tartotta bevenni hogy az adásvételi szerződés kölcsönszerződés volt, és arra hivatkozott, hogy ezt az elsőfok megállapította.
Ha elismeri, hogy a keresetet eldöntő kérdésben ilyen előzményekkel ellentétes a véleményük, akkor hatályon kívül kellett volna helyezze az elsőfokú ítéletet, mivel helybenhagyása elvonja a fellebbezési jogomat a kölcsönszerződés megállapítás jogsértésével szemben. Ugyanis nem fellebbezhettem emiatt, mert az elsőfok kifejezetten azt mondta, hogy fel sem vethető a kérdés. E
Szóval szerintem ezt az ellentétes álláspontot akarja elleplezni, azzal, hogy nincs ellentét, az elsőfok is így látja. Ekkor pedig nincs fellebbezési jog elvonás.
Én ebből kizárólag a tényt, hogy az ítélete azonnal jogerőssé válása (a hatóság pernyerése) érdekében szándékosan (mert ezt véletlenül, tévedésből elkövetni ben lehet) ellenkezőjére változtatta az elsőfok vizsgálata alapján tett megállapítását, ezzel nem biztosította a jogorvoslati lehetőségemet. Utóbbi a lényeg a szándékos megváltoztatás magyarul meghamisította indokolásában stb....
Tehát a tisztességes eljárás egyik elemeként kívántam csak előadni. Jó sok EJEB döntést végigolvastam, úgy tűnik, hogy már ez elegendő lehet az elmarasztaláshoz. Nem beszélve a józan észnek ls az Inytv-nek ellentmondó önkényes döntésről. Továbbá a pártatlanságról, hiszem alperesnek ez a kis abszurd eszébe sem jutott, a másodfok találta ki. Arról, hogy elszakad döntésével az érvényes jogszabályoktól, akár jogszabály alkotásnak is nevezhető. Az indokolás elmaradása, semmit nem indokolt, sem az első sem a másodfok. A másodfok leírta, hogy nem kell indokolni a felvetéseimet (neki sem) mert abban nincs rendkívüli, hogy a bíróság álláspontja különbözik az enyémtől. Az elsőfok a kárenyhítésem felróható elmulasztása miatt is elutasíott, szerinte a bejegyzéskor el kellett volna álljak a szerződéstól, mert ekkor az ingatlan forgalmi érték miatt a vételár 1,5 mio vs 9 mio lehetett volna károm, amit innen már csak az egyébként bizonyítottan fizetésképtelen eladótól követelhettem volna. Kárenyhítés alatt a károkozó kárfizetési kötelezettsége csökkentését értette. Kerest elutasítási ok volt. Ennek a tulajdont illető része, a kártérítési igényem, teljesíthetősége érdekében elvérta a tulajdonról való lemondást.
Ezek mindegyike egyenként is elég kellett volna az Alkotmánybíróságnakm de szerintem elég kell legyen az EJEB-nek is. A kiszórások miatt ütős fogalmazés kell, ezért kérdeztem belefér egy "a másodfokú bíróság, annak érdekében hogy.......azonos...meghamisította az elsőfokú...." Mivel szerintem, a szándékos, saját érdekből való ellenkezőjére változtatás, az egy szóban hamisítás, mondjuk fake news -zal azonos kategória. Tehát ez nem okirathamisítás, csak egyzserű hamisítás.
Ez egy horror eljárás, megértheted, hogy nem ajarom hagyni: 3 elsőfokú (egy félig megnyert), 3 másodfokú (2 megynyert), közöttük 1 Kúria (végzés ellen hivatalból elutasító). 6 évig tartott. Eddig minden ítélet elismerte a közig, per konjunktív feltételeinek teljesülését, ahonnan már csak a kár összege megállapításával lehet foglalkozni, de az első és másodfok szerint utána még vizsgálni kell volt-e károm, és milyen összegű. Úgye nem érthető, de ez van.
Nincsenek illúzióim, de nem akarom feltenni a két kezem.
köszi, hogy "meghallgattál"
