Jogi tanács kérése

Azt hiszem, ide jobban passzol, mint egy külön témába, elnézést tehát az ismétlésért:

Kérnék segitséget, s tanácsot. Tömören összefoglalva:

Külsö nyilászárócse­re,szerzödéskötés alábbi feltételekkel:fövá­llalkozonak /D/ szerzödés megkötésekor anyagár 50 %-a mint foglaló kifizetésre kerül.Második 50 % amikor a gyártó D telephelyére leszállit.D elöbb nem kezdi meg a külön szerzödési s fizetési feltételként körbeirt kiszállitást s beépitési szerelést, mielött a teljes anyagárat megkapná.Megkapja a második tételt is.
Szerzödés szerint szállitás és szerelési dij kiegyenlitése beszerelés után esedékes.

Kivitelezés megtörténik, átvételkor kiderül, csomó méret hibás, s szerelési hibák is vannak, amiert megrendelö a szerelési tételböl jelentös részt visszatart, a kisebbik részt készpénzben D. szerelöinek átadja átvételmi elismervény mellett.Szerelöknél nincs bevételi pénztárbizonylat, elöszámlát vagy bevételi készpénzbizonylatot kifejezett kérés ellenére 3 hét után sem állit ki D. a megrendelönek.

Anyaghibák tehát megraklámalva, D elismeri verbálisan a reklamácio jogos voltát, intézkedik gyártónál.Gyártó vállalja a helyes méretü elem ujboli legyártását, de a gyorsabb munka miatt D-t kéri meg beépitésre.

D emberei leszállitják az uj darabot, megkezdik a cserélendö darab kiszerelését – szakszerütlenül. Majd beszélgetés közben elhangzik, hogy továbbiakban a D.-vel kötött szerzödésnek megfelelöen /fizetési mód készpénz vagy banki átutalás/ készpénzkifizetést nem teljesit a megrendelö(ok a bevételi bizonylatok hiánya)csak banki átutalást.

D. szerelöi - akik fönöki utasitást kaptak kp. beszedésre - erre a munkaterületet ugy ahogy van, balesetveszélyesen hátrahagyják (rolo+redöny álló helyzetben, gurtnival nyitott ajtón át egy asztal lábához kötve) redönytok a földön, s elviszik magukkal a beszerelendö, jo méretü csereelemet.Végülis, mást is elvihettek volna, de ezt vitték el.

Mi ilyenkor a teendö 4 héttel a fütésszezon elött, itélkezési szünetben amikor minden ügyvéd szabadságon?

Gyors segitséget s orientálás­ tminden jogi szakembernek megköszönnék…

Tisztelt Fórumozók!

2005. évében megbíztuk XY ügyvédet, hogy bizonyos ügyben képviseljen. Az ügyvéd úr az első tárgyaláson betegségre hivatkozva nem jelent meg és saját magunk voltunk kénytelenek előadni védekezésünket, miközben több fontos irat nála volt, amit nem tudtunk bizonyítani. Védekezésünkben előadtuk beszámítási igényünket a kötbérre ,ami a szerződés által minket megilletett, és ezért nem teljesítettük az egy millió forintos követelésüket, amit a bíróság jegyzőkönyvbe vett. A tárgyalást követően többször érdeklődtünk az ügyvád úrnál a per haladtáról, esetleges végkifejletéről, hiszen mi úgy tudtuk, benyújtotta a bírósághoz a bizonyítékokat keresetünk bizonyítására. Folyamatosan azt a választ kaptuk, hogy még nem értesítette őt a bíróság.
2007. novemberében a Földhivataltól kapott értesítésből tudtuk meg, hogy végrehajtás van folyamatban ellenünk mivel megterhelték ingatlanunkat, később munkáltatónk is értesített, hogy fizetésünk 33%-át letiltották, majd autónkat is lefoglalták.
Felkerestük az ügyvédet, hogy magyarázza meg a történteket. Elismerte a hibáját, hogy nem nyújtotta be a beszámítási kötbér igényünket az ítéletről és a végrehajtás tényéről sem értesített bennünket.
Három hónap haladékot kért, hogy rendezze a minket ért kárt, de a mai napig ez nem történt meg.
Időközben a pert képviselő egy millió forintból a végrehajtási díjjal, ügyvédi díjjal és a kamatokkal több mint két milló forint lett.
Az Ügyvédi Kamarát értesítettük akik elfogadták érveinket és jelenleg fegyelmi eljárást folytatnak az ügyvéd ellen.
Az ügyvédi biztosító társaság válaszolt levelünkre, amiben elutasították kártérítési igényünket, mivel az ügyvéd szerint ő csak egyszeri megbízást kapott, a fellebbezésre nem kértük meg külön. -szerinte
Van-e értelme polgári pert indítani, egyáltalán lenne aki vállal ügyvéd ellen pert ?
Illetve végrehajtónak kötelesség e hivatalos levélben értesíteni minket az ellenünk indított végrehajtásról vagy automatikusan csak a munkáltatónak küldi a végrahajtást ?
Véleményeket, tanácsokat előre is köszönök!

Tisztelt Fórumozok!
A segítségeteket szeretném kérni egy valószínűleg teljesen hétköznapi már-már unalmas, ámbár számomra cseppet sem elfelejtett témával kapcsolatban.
A következő a helyzet, csak röviden: tűzhelyet akartunk vásárolni. Gondoltam előbb körülnézek a "piacon" mik vannak, s mennyiért. Találtam is egyet, aztán hozzá boltot. Felhívtam őket, (bolthálózat Bp-en több bolttal is beszéltem) jobbról balról mást mondtak, egyik küldött a másikhoz, s vissza. Végül az egyik eladóval sikerült szót értenem. A tűzhely állítása szerint 40.000ft volt. A párom bement az üzletbe, hogy megnézze, ott kiderült, hogy az sérült példány. (nekem ezt egy szóval sem mondták). Egy hétre rá a tűzhely ára már 45.000ft volt. De még mindig csak az a sérült, utólag már nekem is azt mondták. (a sokadik telefonálás után). Azt mondta, hogy "akkor csináljuk azt, hogy Békéscabáról felhozatunk egy tűzhelyet, amit majd itt a boltban meg tud vásárolni". Mondtam, hogy jó. Újabb két hét telt el, ők nem értesítettek, én telefonáltam. Igen, megvan, lehet érte menni, kifizetni. Mondom neki, hogy arról volt szó, hogy a házhoz szállításkor fizetek, ezt egy másik kollégával meg is beszéltem. Kérdezem, hogy ugye origi csomagolás, semmi sérülés ninsc rajta. Mikor tudják házhoz szállítani? Azt mondta, hogy hívjam vissza. Nem hívtam, mert elegem lett belőlük. A kérdésem az lenne, hogy lehet e ebből bármi bajom. Pl. mondhatják-e, hogy fizessem ki a tűzhelyet (a Békéscsabai szállítást eleve is magukra vállalták, tehát nekem azt nem kellett volna kifizetnem). Személyesen sosem, viszont telefonon annál többet konzultáltunk. (Tel.szám+név tehát megvan nekik).
Bármilyen nemű segítséget előre is köszönök!
Gyuri

Sziasztok.
Remélem még itt van mindenki. Végre sikerült megjavítani a gépet.
Azért nem merek az FM hivatal ellen perbe bonyolódni , mert félek itt sem lenne igazam ,mivel ők nem tehetnek arról ,hogy az egyik föld értékesebb amásik meg nem . Õk Aranykoronát adnak ki.Valamijen földet végülis kaptam.
Egyébként a törvény betüje szertint nincs szó a károsult vagyonáról csak arról hogy aki másnak a rovására gazdagodik .
Tud valaki nekem valamit mondani erre a jogtalan jogra. Mármint a jogalapra ami jogsértő határozaton alapszik.

Ez a BH. szerintem indoklásában téves. A felperes szóbeli megbízását illetve annak elfogadását nem tekinti szerződéskötésnek, mert úgymond nem állapodtak meg az árban. Pedig a szerződés megkötöttnek tekinthető - lényegében a bíróság is annak tekintette - azzal, hogy a felek hallgatólagosan a megállapodás helyén és idején szokásos átlagos díjban egyeztek meg.
Ezért a jogalap nélküli gazdagodást mint szubszidiárius jogintézményt feleslegesn hívták fel.

A pótmunkára és különmunkára természetesen az előző hozzászólásomban mondottak nem vonatkoznak.

vállalkozási szerződésnél tuti vannak erre vonatkozó BH-k.
BH2003.197
"Az alperes alappal nem hivatkozhat arra, hogy a szerződés értelmében csak a külön írásbeli megállapodásban rögzített pótmunka árát köteles megtéríteni, mert a felperes szóbeli megbízásra - tényleges szerződéskötés, árban való megegyezés nélkül - elvégezhetett olyan munkarészeket, amelyek nem tartoztak a szerződés eredeti tartalmához. Ezen szolgáltatással az alperes jogalap nélkül gazdagodott, így a vagyoni előnyt ezen a címen köteles megtéríteni. A szerződésben foglalt alaki kötöttség tehát azt eredményezi, hogy a felperes ezen munkák után nem vállalkozói díj jogcímén, hanem jogalap nélküli gazdagodás címén igényelhet megtérítést." - ebből is gondoltam hogy itt mi a vagyoncsökkenés?
Amúgy elolvastam a kommentárt és ott valóban feltétel a vagyoncsökkenés.

(A vállalkozási szerződés az egy külön téma. Szvsz ott a jogalap nélküli gazdagodás jószerivel fel se merülhet. Ha ugyanis átalánydíjas a szerződés, akkor a kikötött díjnál több nem követelhető arra való hivatkozással, hogy valamely eredmény elérése a számítottnál több anyagot vagy munkaórát igényelt. Ha tételes elszámolásra szerződtek, akkor megint csak nem kell a jogalap nélküli gazdagodásra hivatkozni, hanem azt kell bizonyítani, hogy a vakolandó fal valójában nem 20 négyzetméter, hanem 25 volt. Ha pedig a vállalkozó rosszhiszeműen, megrendelés nélkül végezte el a munkát, annak díját jogalap nélküli gazdagodás címén sem fogja megkapni.)

csökkent, vagy nem nőtt? Nekem pl. rémlik olyan, hogy vállalkozási szerződés esetén, ha az elvégzett munkát máshogy nem lehet elszámolni, akkor jogalap nélküli gazdagodás a jogcím. Itt nem látom a vállalkozó vagyonának számszerű csökkenését.
Mondjuk nem ismerem az erre vonatkozó bírói gyakorlatot, az is igaz.
De mondhatnál egy példát.

Bocsánat: nem "azzal". Ugyanis a csökkenésnek és gazdagodásnak nem kell egyformának lennie.

De woodslave, a kiforott gyakorlat itt a "rovására" szót következetesen úgy értelmezi, hogy azzal a másik fél vagyona csökkent.

általánosságban mondtam, nem a konkrét esetben. Itt van jogalap, mégha az esetleg jogtalan alap is. :-) Na elég meleg van...

Csak ha van egy jogerős határozatm, akkor egészen addig, amíg egy eljárásban meg nem állapítják a határozat semmisségét, nem beszélhetünk jogalap nélküli gazdagodásról, hiszen jogalap van.

sztem az hogy másnak a rovására jut vagyoni előnyhöz, nem azt jelenti, hogy a másik fél vagyona csökken. Ebben az esetben pl. a Kmisi rovására ment, mivel ezáltal nem szerzett tulajdont.

Ha jogerős határozaton alapul, akkor nem igazán lehet jogalap nélküli, ugye. A hibás határozatból eredő kár miatt meg közig. jogkörben okozott kár megtérítése iránti per indítható.

Mindenkinek köszönöm a hozzászólást.
Néhány válasz:
Obuda fan-nak: Természetesen volt fellebbezés.
Kovács Béla Sándornak:Nagyon megilyesztettél a felvetéseddel ,de ezzel a bíróságnak idáig nem volt baja.
Kinek van vélemánye a jogalapról. Vagyis , lehet-e jogalap a gazdagodásra egy jogsértö földkiadási határozat.

És akkor még nem tudjuk, hogy nem volt-e eleve elmulasztott közig. jogorvoslat, ami aztán abszolút kizás minden kártérítést. :)

Igaz.

A földkiadó bizottság ellen is kár lett volna ez után kártérítési pert indítani, ugyanis a károsult nem tett eleget kárenyhítési kötelezettségének, vagyis késlekedett annak idején a jogorvoslati eszköz igénybe vételével.

Varga Éva!

GRATULÁLOK!!! :-))))

De hogy az eredeti kérdéshez visszatérjünk: a jogalap nélküli gazdagodás egyébként sem állapítható meg. Annak ugyanis a lényegéhez tartozik, hogy az egyik személy vagyona a másik személy vagyonának a rovására gyarapszik. A te vagyonod nem csökkent azzal, hogy nem kaptál meg valamit, amit igényeltél.

A vita tárgyát képező ingatlan tulajdonosa ellen adtál be kártérítés iránti keresetet? A földkiadó bizottság ellen kellett volna.

Bocs!!! Reggel óta nem volt időm a gépre nézni . Néhány rövid válasz.Nem vagyok jogász.A 93 .évi II-es törvény meg hatályban van.
Röviden az eset úgy volt ,hogy a területre csak én adtam be határidőben igényt .A földkiadó bizottság ehelyett nem nekem hanem az alperesnek adta ki a földet ,akinek viszont nem volt beadva kérelme. Ezután a területet eladták.Mindezek utánpedig kértem az adásvételi szerződés érvénytelenítését,amit abíróság elutasított ,mivel három éven túli bejegyzést az ingatlan nyilvántartásból nem lehezt törölni .Ez után indítottam kártérítési pert ahol később vagylagosan lett meghatározva a jogalap nélküli gazdagodás

És hát nem hatályos jogszabályról is szólhat éppen ma is per.

Szerintem igen.

Hatályos az még egyáltalán?