Jogi tanács kérése

Az elmúlt héten a Bíróság kártérítési peremben elmarasztalt mert jogalap nélküli gazdagodásra hivatkoztam az alperessel szemben.Az alperes nem adott be földkiadási kérelmet egy bizonyos területre, amit a törvény pedig elöír(igy indul a mfölgkiadási ejárás).Abíróság ennek ellenére megalapozottnak ítélte a tulajdon szerzést mivel azalperes csak ügyfél ként vett részt a dologban.A kérdésem tehát:Megalapozott lehet-e valakinek a gazdagodása ha az egy jogsértő határozaton alapszik.

eleem!
Ez egy kártérítési perben igen gyenge érv lenne. Nem a baleset volt az oka a hitelfelvételnek, hanem az, hogy az örökölt ingatlan meg volt terhelve.

Tisztelt mindenki!

A márciusban írtakkal kapcsolatban örömmel tudatom mindenkivel, hogy a közös képviselővel szemben megnyertük a pert, megvárjuk, hogy jogerőre emelkedjen a dolog és szépen tájékoztatjuk a tulajdonosokat. Õ pedig kénytelen nekünk fizetni, amit a bíróság megitélt nekünk.
Egyébként az ítéletben a bíró álképviselőnek tulajdonította a "közös képviselőnket". Ami igaz is.

Üdv.: vargaeva

szép napot! Egy kérdésem lenne, az előzménye: Az apámat halálos közlekedési baleset érte, de nem ő volt a vétkes, hanem az a személy, aki a balesetet okozta, napokban megvolt a tárgyalás a vétkes 2.6 évet kapott halált okozó ittas járművezetésért. Az apám halálával örököltem egy ½ ingatlant, a másik ½ rész az anyám tulajdona, csakhogy nem csak a fél ingatlant örököltem, hanem vele együtt egy majd 2millió forintos adóságot is amit végrehajtásra is került, az az a végrehajtó rátette a kezét az ½ tulajdonú ingatlanra.
Mivel akkor nem volt munkahelyem nem is tudtam fizetni, a megoldást abban láttuk, hogy az anyám vett fel jelzáloghitelt és így fizettük ki a végrehajtót. A kérdésem a következő, mivel anyámék elváltak voltak így semmi köze sem volt az apám tartozásához, de mégis neki kellett felvenni a jelzáloghitelt, hogy nehogy elárverezzék a lakást. perelheti e azt a személyt, mondjuk polgári peres úton, azt aki a balesetet okozta vagy visszaperelheti e pénzét attól a pénzügyi cégtől aki a végrehajtást kérte. Köszi a segítséget: „e”

Más jellegű közgyűléséken mindig ez van pl. erdőbirtokosság, ott soha nem jön össze annyi ember ami kéne, van a rendes és van utána fél órával egy másik.

Az van ugye a törvényben, hogy 15 napon belül kell összehívni a fél óra az 15 napon belül van....
A kettő meghívó mehet ki együtt.
Mondjuk ahol fontos volt, hogy 100%-ig rendben legyen minden, ott mi is betartjuk a két külön meghívót megfelelő napok közbeiktatásával.
D

Pjotr!

Ha az utcán, vagy a házban találkozunk az összes lakóval akkor mindent ugyanúgy látnak mint mi. Ha pedig a közgyűlésre eljönnek akkor csak állnak és hallgatnak. Egyszerűen nem akarják "nyilvánosan" felvállalni a véleményüket. Az ügyvéd sajnos a "barátnője".

Szeretném megkérdezi: ha rend. közgyűlés vagy éves közgyűlés van a számvizsgáló bizottság összes tagjának meg kell-e jelennie, vagy elég az elnök?

Nem egészen. A probléma szőrszálhasogatás természetű. De egyes bírók is fogékonyak iránta.

Egy értelmezési problémában kérek segítséget: egy társasház szabályzatában az szerepel, hogy:

„"A megismételt közgyűlést az eredeti közgyűlés napjához képest 15 napon belül kell összehívni.”"
Jól gondolom-e azt, hogy ez így azt jelenti, hogy azon a napon, amelyen elmaradt a közgyűlés, nem lehet a megismételt közgyűlést megtartani?

A másik:
„ „Határozatképtelenség esetén… megismételt közgyűlés tartható, mely a képviselt tulajdoni hányadok mértékétől függetlenül határozatképes, erre azonban a megismételt közgyűlés meghívójában figyelmeztetni kell”"

Ezt én megint úgy értelmezem, hogy ez esetben nem lehet eljátszani a képviselőnek azt a szokványos trükköt, hogy kiküldök egy szokványos társasházi közgyűlési meghívót, amelyyyben azt is jelzi, hogy határozatképtelenség esetén fél órával később új közgyűlés lesz, amely a megjelentek számától függetlenül határozatképes. Ugyanis az SZMSZ "megismételt közgyűlés meghívójáról" beszél, vagyis előbb meg kell történnie a határozatképtelen közgyűlésnek, formailag, jegyzőkönyvileg, majd újat kell szabályszerűen összehívni.

Jól gondolom, jogi és nyelvi természetű is a probléma!

De az tényleg érdekes, hogy ha jól veszem ki ez egy 60 lakásos társasház és van ügyvéd is a lakók között és csak egy lakónak nem tetszik a dolog...
(Vagy tévedek és nem egyedül vagytok?)

Remélem így lesz. Sok furcsa dolog történik nálunk a társasházban. Ezek szerint már ők is rájöttek arra, hogy a szerződések nem stimmelnek, mert a márc. 22.-i közgyűlésen már a társasház alkalmazásában akart dolgozni.

Ha ez igaz, akkor egyenes lesz az út a bíróságon.
Se felhatalmazás, se érvényes szerződés se semmi.

Pjotr

2004.-ben megszavazta a közgyűlés, hogy a Ház....Bt.-vel közösen vezesse a társasházat. Ez nem jött össze. Még a szerződést sem írták alá. A közös képviselő erről csak a számvizsg. bizottságot tájékoztatta. A társasház nevében kötöttek egy szerződést a férjével, a férje pedig a feleségével. Lejjebb megtalálható a jkv. egy részlete + az egész történetünk. A tulajdonosok csak 1 év múlva értesültek ezekről a dolgokról. Addig csak ők tudtak róla.

De a társasház nem alkamzhatja csak úgy szerződés és szavazás nélkül, akkor ezek szerint azt is megszavazta a ház, nem?
Amit én kivettem a másik Bt-vel kötött a ház szerződést, az, hogy őt onnan elbocsátották ezen nem változtat.
Ha ezt a szerződést nem bontották fel, akkor nem köthetenek másssal újjat.
Ezt felbontották vagy nem?

A bírónő azt mondta, hogy már most hozhatna ítéletet, de inkább kérjük ki a földhitaltól az okiratot, majd ennek ismeretében fog ítélkezni májusban. Lehet, hogy veszítünk, lehet hogy nem. Majd kiderül.

Üdv.

Hát elég zavaros a jegyzőkönyvetek, mi az, hogy "a közös képviselő vállalkozóként lássa el a társasház közös képviseletét"?

Akkor azt kellett volna megszavazni, hogy a társasház közös képviselője, .....Bt.

Egyébként sokadszor írom, és sajnos most már nem tudok ezzel a témával többet foglalkozni, egy társasház "ura" a tulajdonosok közössége (a közgyűlés), és nem a közös képviselő, nem is a számvizsgáló bizottság.
Ezeket a közgyűlés mind beszámoltathatja, leválthatja, stb.

Arra szerintem senki nem fog jó jogi tanácsot adni, ha a tulajdonostársak többsége ezt nem így látja, és mindent elfogad, megszavaz, amit a közös képviselő, vagy a bizottság állít.

A kisebbség vagy pereskedhet (szerintem ez rendkívül kevéssé hatékony és nem is old meg semmit, pl. megsemmisíti a bíróság majd pár év múlva az általad sérelmezett határozatot, akkor majd a közgyűléssel hozat a kk. egy újat, amit újra meg lehet támadni)
vagy (és ez az amit végeztül tanácsolni tudok) a kisebbség győzze meg a többséget igazáról, vegyétek kezetekbe a saját ügyiteket, és aki(k) nem felelnek meg a tulajdonosoknak, azt zavarják el.
Ezt helyettetek senki nem fogja megtenni.

Üdv.

Ez igaz amit leírtál. Sajnos a számvizsg. bizottság egyik tagja ügyvéd és természetesen a csókosa.

T. Egyjogász!

Szerinted mi alapján működünk? Nincs Szmsz, hiányos az alapító okirat. Ilyenkor mi van?

Szerintem egyébként egy társasház lakóinak nem is kell ismernie a társasházi törvényt, a társasházak erre szoktak közös képviselőt és ügyvédet tartani. (Az szerencsés, ha az ügyvéd nem a közös képviselő "csókosa", és törvényességi szempontból a tulajdonosok megbízásából quasi ellenőrzi is a közös képviselő ténykedését.)

A tulajdonostársaknak azt kell tudniuk és látniuk, hogy pl. működik-e a lift, tiszta-e a lépcsőház, ténylegesen működik-e a társasház, rendesen vannak-e fizetve a társasház közüzemi számlái, illetőleg kiemelte, hogy a pénzük mire kerül felhasználásra, és fillérre elszámol-e vele a közös képviselő.

Ha ezek mind rendben vannak, akkor attól, hogy a közös képviselő nem veti meg az alkoholt (mint írod), még lehet közös képviselő, ha viszont a ház koszos, a lift soha nem működik, a pénzetekkel meg nem tud elszámolni, a legabsztinensebb személy is rossz közös képviselő.

Tehát ahhoz, hogy valakiről a tulajdonostársak lássák, hogy rossz közös képviselő, semmifajta jogszabályt nem kell ismerni, csak józan ész kell.

Idézet a 2004. évi közgyűlés jegyzőkönyvéből. Neveket nem írok

Közös k.: Az új pályázatra senki sem jelentkezett. Elmondja, hogy vállalja a képviselet ellátását, így visszavonja lemondását. Két lehetőség van a képviselet ellátására, mivel a közgyűlés úgy döntött, hogy a közös költséget nem emeli. Egyik szerint továbbra is az eddigiek szerint működne kk.-ként, másik variáció szerint vállalkozóként látná el a kk.-i teendőket. Az első esetben 797.500 Ft lenne a felújítási alap, második esetben 851.500 Ft. Tehát amennyiben vállalkozásban látná el a tevékenységet, úgy a közösség nagyságrendileg 60.000.- Ft-ot sprórolhatna.

A.B.: Kérdése, a társasháznak melyik megoldás jobb? Vizsgát hogyan teszi le és le kell-e tennie ?

Közös k.: A törvény tulajdonos esetében nem teszi kötelezővé a vizsga letételét egyenlőre, azonban mindenképpen tervezi a vizsga letételét.

B.C.: Kérdése, hogy a vállalkozás egyéni vállalkozás lenne-e vagy közös másokkal?

Közös k.: Elmondja, hogy közös lenne a vállalkozás, ahol a munkát alkalmazott és kültagként ő vállalná, míg a Bt. a felelősséget és a vállalkozás anyagi fedezetét biztosítja majd.

B.C.: Véleménye szerint ha kültag lesz egy cégnél akkor annak lehetnek a jövőre nézve hátulütői. Javasolja, hogy a közös képviseletet a közös k. a korábbiak szerint végezze. (tehát a társasház alkalmazza)

Közös k.: Elmondja, hogy a korábbi feltételek szerint nem vállalja. A társasház mindenképpen jobban jár ha vállalkozóként látja el a tevékenységet.

Ezek után a közgyűlés megszavazta, hogy a közös képviselő vállalkozóként lássa el a társasház közös képviseletét.

Idézet a 2005. május-i közgyűlés jegyzőkönyvéből.

A.B.: Kérdezi, hogy a 2004. évi beszámoló ... pontnál szerepel egy képviseleti díj, a ... pontban pedig egy tiszteletdíj. Mik ezek pontosan?

Közös k.: Elmondja, hogy ez azért van, mert 2004. év első felében még a ház alkalmazottjaként végezte a közös képviselői tevékenységet, a legutolsó közgyűlést követően végül 2004. július 1.-től vállalkozásban végezte munkáját. Így jön ki az év első és második fele átlagolva egy hónapra leosztva.

A.B.: Kérdezi, hogy a vállalkozás egyéni vagy Bt.?

Közös k.: Elmondja, hogy ő a férje alkalmazottjaként a férjével kötött egy szerződést, a társasház pedig a férjével a 3 tagú bizottságon keresztül kötött szerződést.

A.B.: Kérdezi, hogy akkor ki a felelős?

Közös k.: Válasza: Mindketten

A.B.: kérdezi, hogy idáig csak ő egyszemélyben volt felelős, de ezután ki lesz;

Közös k.: Elmondja újra, hogy mindketten - ő és a férje - saját vagyonukkal felelnek.

Számv. Biz.: Elmondja, hogy a társasház tavaly megszavazta, hogy a kk. csinálja a közös képviseletet a Ház.... Bt.-n keresztül. Azonban a közös k. a Ház.... Bt. indoklás nélkül elbocsátotta.
(Megjegyzem, hogy nem is kötöttek szerződés, azaz nem írta alá)

B.C.: kérdezi, hogy erről miért nem kapott értesítést?

Közös k.: Elmondja, hogy ez a lakók szempontjából nem jelent semmi változást.

Szám.biz.: Elmondja, hogy a helyzet nem változott, a kk. tájékoztatta a 3 tagú számvizsg. bizottságot a történtekről, és a bizottság elfogadta azt.

B.C.: Ismét megkérdezte, hogy erről miért nem kapott értesítést.

A.B.: Elmondja, hogy jól esett volna neki, hogyha a történtekről értesül.

B.C.: Elmondja, hogy csak néhány sort kellett volna írni arról, hogy ezt szavazták meg, ez történt, tehát tájékoztatni a tulajdonosokat. (lefénymásolni és bedobni az értesítést)

Közös K.: Elmondta, hogy minden ilyen tevékenység a társasházat költségként terheli.

Ha nincs SZMSZ, akkor nem a törvény alapján működtök, ugyanis - mint alább már szószerint idéztem a vonatkozó szabályozást - az SZMSZ megalkotása a társasháznak nem lehetőség, hanem kötelezettség.

Pontosan ezért fordultunk a bírósághoz a férjemmel. A többi tulajdonos csak neki hisz el mindent, arra nem veszik a fáradságot, hogy elolvassák a társasházi törvényt. Szerintem a törvény alapján működünk, mivel SZMSZ nincs, az alapító okirat, amit "100 év" után kérésünkre lemásolt hiányos, nem egyértelmű, 20 old. áll, az alapító tulajdonosok neve és adatai szerepelnek csak rajta, tulajdoni hányad, de ezen kívül semmi más. A bírónő is furcsálta ezt az alapító okiratot. A köv. tárgyalásra ki kell kérnünk a földhivataltól hátha ott más van.

Pjotr, KBS és én már egy hete ezt kérdezzük.
Én még mindíg nem értem az egészet.

Ha X.Y. a közös képviselő, a Társasház miért fizeti ki a bárki mástól (jogi vagy természetes személytől) érkező, a közös képviseleti tevékenységre vonatkozó számlát??????

Nekem az sem egyértelmű, hogy "vargaeva"-n kívül miért ugrál úgy az összes többi tulajdonostárs, ahogy a közös képviselő fütyül, ha a közös képviselő ennyire tré.

Addig azonban, amíg ez így van (legyen bármi az ok) a többség véleménye a szent (még ha a többség meg is van vezetve.... jé, mintha ilyenről már valahol máshol is hallottam volna....) , ez ellen a törvény szerint a kisebbség nem tud mást tenni, csak azt, ha a közgyűlés határozata jogszabály vagy az alapító okirat, illetőleg a szervezeti-működési szabályzat rendelkezését sérti, vagy a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, bármely tulajdonostárs keresettel kérheti a bíróságtól a határozat érvénytelenségének megállapítását a határozat meghozatalától számított hatvan napon belül.

Erre figyelemmel a bíróság megsemmisítheti a közös képviselő megválasztásáról szóló kgy. határozatot, persze a fenti kritériumokat a bíróság előtt a felperesnek bizonyítania kell.

T. monalisa1!

60 lakásos társasházról van szó. Te hogy látod ezt az ügyet?

Informálhatnál arról, hogy az a társasház mekkora lakóközösség, vagyis szükséges-e egyáltalán főfoglalkozású közös képviselő?

A férje vállalkozásában 62.500 Ft volt a fizetési. Ez van a szerződésében. Most viszont a társasház fogja alkalmazni csak nem tudom mennyiért, mert mint írtam nem vártuk végig a végét. Miért kell többet fizetni ha a férje vállalkozásában dolgozik? Több a járulék?