Jogi tanács kérése

Így elsőre az 1993. évi II. törvény szerinti eljárásra gondol az ember. Akkor viszont lehet, hogy némi határidő mulasztás lehetett a probléma, ugyanis azok régi ügyek. :)

Ma már nem baj, ha eltéveszted az actiot? :)

Mellesleg: mi az a földkiadási eljárás?

Mondjuk a bíróság a kérelmeket a tartalmuk szerint bírálja el, így ha az igény alapos, csak éppen nem a jogalap nélküli gazdagodás a megfelelő jogcím, akkor nem lehet elutasító határozatot hozni. Most itt az ítélet ismerete nélkül aligha fogjuk tudni eldönteni viszont, hogy miért is volt elutasító döntés, bár tippeim vannak.

Utánlövés: most akkor kártérítés vagy jogalap nélküli gazdagodás?

A bíróság már válaszolt.
Ha jogalap nélküli gazdagodásra alapozod a pert, el fognak utasítani, ha lett volna más jogod a követelésre. A jogalap nélküli gazdagodás ugyanis szubszidiárius.
Ráadásul ha egy közigazgatási határozattal van bajod, akkor azt kell támadni, nem a közigazgatási eljárás ügyfelét.
Félve kérdezem: kollégának tetszel lenni?

Az elmúlt héten a Bíróság kártérítési peremben elmarasztalt mert jogalap nélküli gazdagodásra hivatkoztam az alperessel szemben.Az alperes nem adott be földkiadási kérelmet egy bizonyos területre, amit a törvény pedig elöír(igy indul a mfölgkiadási ejárás).Abíróság ennek ellenére megalapozottnak ítélte a tulajdon szerzést mivel azalperes csak ügyfél ként vett részt a dologban.A kérdésem tehát:Megalapozott lehet-e valakinek a gazdagodása ha az egy jogsértő határozaton alapszik.

eleem!
Ez egy kártérítési perben igen gyenge érv lenne. Nem a baleset volt az oka a hitelfelvételnek, hanem az, hogy az örökölt ingatlan meg volt terhelve.

Tisztelt mindenki!

A márciusban írtakkal kapcsolatban örömmel tudatom mindenkivel, hogy a közös képviselővel szemben megnyertük a pert, megvárjuk, hogy jogerőre emelkedjen a dolog és szépen tájékoztatjuk a tulajdonosokat. Õ pedig kénytelen nekünk fizetni, amit a bíróság megitélt nekünk.
Egyébként az ítéletben a bíró álképviselőnek tulajdonította a "közös képviselőnket". Ami igaz is.

Üdv.: vargaeva

szép napot! Egy kérdésem lenne, az előzménye: Az apámat halálos közlekedési baleset érte, de nem ő volt a vétkes, hanem az a személy, aki a balesetet okozta, napokban megvolt a tárgyalás a vétkes 2.6 évet kapott halált okozó ittas járművezetésért. Az apám halálával örököltem egy ½ ingatlant, a másik ½ rész az anyám tulajdona, csakhogy nem csak a fél ingatlant örököltem, hanem vele együtt egy majd 2millió forintos adóságot is amit végrehajtásra is került, az az a végrehajtó rátette a kezét az ½ tulajdonú ingatlanra.
Mivel akkor nem volt munkahelyem nem is tudtam fizetni, a megoldást abban láttuk, hogy az anyám vett fel jelzáloghitelt és így fizettük ki a végrehajtót. A kérdésem a következő, mivel anyámék elváltak voltak így semmi köze sem volt az apám tartozásához, de mégis neki kellett felvenni a jelzáloghitelt, hogy nehogy elárverezzék a lakást. perelheti e azt a személyt, mondjuk polgári peres úton, azt aki a balesetet okozta vagy visszaperelheti e pénzét attól a pénzügyi cégtől aki a végrehajtást kérte. Köszi a segítséget: „e”

Más jellegű közgyűléséken mindig ez van pl. erdőbirtokosság, ott soha nem jön össze annyi ember ami kéne, van a rendes és van utána fél órával egy másik.

Az van ugye a törvényben, hogy 15 napon belül kell összehívni a fél óra az 15 napon belül van....
A kettő meghívó mehet ki együtt.
Mondjuk ahol fontos volt, hogy 100%-ig rendben legyen minden, ott mi is betartjuk a két külön meghívót megfelelő napok közbeiktatásával.
D

Pjotr!

Ha az utcán, vagy a házban találkozunk az összes lakóval akkor mindent ugyanúgy látnak mint mi. Ha pedig a közgyűlésre eljönnek akkor csak állnak és hallgatnak. Egyszerűen nem akarják "nyilvánosan" felvállalni a véleményüket. Az ügyvéd sajnos a "barátnője".

Szeretném megkérdezi: ha rend. közgyűlés vagy éves közgyűlés van a számvizsgáló bizottság összes tagjának meg kell-e jelennie, vagy elég az elnök?

Nem egészen. A probléma szőrszálhasogatás természetű. De egyes bírók is fogékonyak iránta.

Egy értelmezési problémában kérek segítséget: egy társasház szabályzatában az szerepel, hogy:

„"A megismételt közgyűlést az eredeti közgyűlés napjához képest 15 napon belül kell összehívni.”"
Jól gondolom-e azt, hogy ez így azt jelenti, hogy azon a napon, amelyen elmaradt a közgyűlés, nem lehet a megismételt közgyűlést megtartani?

A másik:
„ „Határozatképtelenség esetén… megismételt közgyűlés tartható, mely a képviselt tulajdoni hányadok mértékétől függetlenül határozatképes, erre azonban a megismételt közgyűlés meghívójában figyelmeztetni kell”"

Ezt én megint úgy értelmezem, hogy ez esetben nem lehet eljátszani a képviselőnek azt a szokványos trükköt, hogy kiküldök egy szokványos társasházi közgyűlési meghívót, amelyyyben azt is jelzi, hogy határozatképtelenség esetén fél órával később új közgyűlés lesz, amely a megjelentek számától függetlenül határozatképes. Ugyanis az SZMSZ "megismételt közgyűlés meghívójáról" beszél, vagyis előbb meg kell történnie a határozatképtelen közgyűlésnek, formailag, jegyzőkönyvileg, majd újat kell szabályszerűen összehívni.

Jól gondolom, jogi és nyelvi természetű is a probléma!

De az tényleg érdekes, hogy ha jól veszem ki ez egy 60 lakásos társasház és van ügyvéd is a lakók között és csak egy lakónak nem tetszik a dolog...
(Vagy tévedek és nem egyedül vagytok?)

Remélem így lesz. Sok furcsa dolog történik nálunk a társasházban. Ezek szerint már ők is rájöttek arra, hogy a szerződések nem stimmelnek, mert a márc. 22.-i közgyűlésen már a társasház alkalmazásában akart dolgozni.

Ha ez igaz, akkor egyenes lesz az út a bíróságon.
Se felhatalmazás, se érvényes szerződés se semmi.

Pjotr

2004.-ben megszavazta a közgyűlés, hogy a Ház....Bt.-vel közösen vezesse a társasházat. Ez nem jött össze. Még a szerződést sem írták alá. A közös képviselő erről csak a számvizsg. bizottságot tájékoztatta. A társasház nevében kötöttek egy szerződést a férjével, a férje pedig a feleségével. Lejjebb megtalálható a jkv. egy részlete + az egész történetünk. A tulajdonosok csak 1 év múlva értesültek ezekről a dolgokról. Addig csak ők tudtak róla.

De a társasház nem alkamzhatja csak úgy szerződés és szavazás nélkül, akkor ezek szerint azt is megszavazta a ház, nem?
Amit én kivettem a másik Bt-vel kötött a ház szerződést, az, hogy őt onnan elbocsátották ezen nem változtat.
Ha ezt a szerződést nem bontották fel, akkor nem köthetenek másssal újjat.
Ezt felbontották vagy nem?

A bírónő azt mondta, hogy már most hozhatna ítéletet, de inkább kérjük ki a földhitaltól az okiratot, majd ennek ismeretében fog ítélkezni májusban. Lehet, hogy veszítünk, lehet hogy nem. Majd kiderül.

Üdv.

Hát elég zavaros a jegyzőkönyvetek, mi az, hogy "a közös képviselő vállalkozóként lássa el a társasház közös képviseletét"?

Akkor azt kellett volna megszavazni, hogy a társasház közös képviselője, .....Bt.

Egyébként sokadszor írom, és sajnos most már nem tudok ezzel a témával többet foglalkozni, egy társasház "ura" a tulajdonosok közössége (a közgyűlés), és nem a közös képviselő, nem is a számvizsgáló bizottság.
Ezeket a közgyűlés mind beszámoltathatja, leválthatja, stb.

Arra szerintem senki nem fog jó jogi tanácsot adni, ha a tulajdonostársak többsége ezt nem így látja, és mindent elfogad, megszavaz, amit a közös képviselő, vagy a bizottság állít.

A kisebbség vagy pereskedhet (szerintem ez rendkívül kevéssé hatékony és nem is old meg semmit, pl. megsemmisíti a bíróság majd pár év múlva az általad sérelmezett határozatot, akkor majd a közgyűléssel hozat a kk. egy újat, amit újra meg lehet támadni)
vagy (és ez az amit végeztül tanácsolni tudok) a kisebbség győzze meg a többséget igazáról, vegyétek kezetekbe a saját ügyiteket, és aki(k) nem felelnek meg a tulajdonosoknak, azt zavarják el.
Ezt helyettetek senki nem fogja megtenni.

Üdv.

Ez igaz amit leírtál. Sajnos a számvizsg. bizottság egyik tagja ügyvéd és természetesen a csókosa.

T. Egyjogász!

Szerinted mi alapján működünk? Nincs Szmsz, hiányos az alapító okirat. Ilyenkor mi van?

Szerintem egyébként egy társasház lakóinak nem is kell ismernie a társasházi törvényt, a társasházak erre szoktak közös képviselőt és ügyvédet tartani. (Az szerencsés, ha az ügyvéd nem a közös képviselő "csókosa", és törvényességi szempontból a tulajdonosok megbízásából quasi ellenőrzi is a közös képviselő ténykedését.)

A tulajdonostársaknak azt kell tudniuk és látniuk, hogy pl. működik-e a lift, tiszta-e a lépcsőház, ténylegesen működik-e a társasház, rendesen vannak-e fizetve a társasház közüzemi számlái, illetőleg kiemelte, hogy a pénzük mire kerül felhasználásra, és fillérre elszámol-e vele a közös képviselő.

Ha ezek mind rendben vannak, akkor attól, hogy a közös képviselő nem veti meg az alkoholt (mint írod), még lehet közös képviselő, ha viszont a ház koszos, a lift soha nem működik, a pénzetekkel meg nem tud elszámolni, a legabsztinensebb személy is rossz közös képviselő.

Tehát ahhoz, hogy valakiről a tulajdonostársak lássák, hogy rossz közös képviselő, semmifajta jogszabályt nem kell ismerni, csak józan ész kell.

Idézet a 2004. évi közgyűlés jegyzőkönyvéből. Neveket nem írok

Közös k.: Az új pályázatra senki sem jelentkezett. Elmondja, hogy vállalja a képviselet ellátását, így visszavonja lemondását. Két lehetőség van a képviselet ellátására, mivel a közgyűlés úgy döntött, hogy a közös költséget nem emeli. Egyik szerint továbbra is az eddigiek szerint működne kk.-ként, másik variáció szerint vállalkozóként látná el a kk.-i teendőket. Az első esetben 797.500 Ft lenne a felújítási alap, második esetben 851.500 Ft. Tehát amennyiben vállalkozásban látná el a tevékenységet, úgy a közösség nagyságrendileg 60.000.- Ft-ot sprórolhatna.

A.B.: Kérdése, a társasháznak melyik megoldás jobb? Vizsgát hogyan teszi le és le kell-e tennie ?

Közös k.: A törvény tulajdonos esetében nem teszi kötelezővé a vizsga letételét egyenlőre, azonban mindenképpen tervezi a vizsga letételét.

B.C.: Kérdése, hogy a vállalkozás egyéni vállalkozás lenne-e vagy közös másokkal?

Közös k.: Elmondja, hogy közös lenne a vállalkozás, ahol a munkát alkalmazott és kültagként ő vállalná, míg a Bt. a felelősséget és a vállalkozás anyagi fedezetét biztosítja majd.

B.C.: Véleménye szerint ha kültag lesz egy cégnél akkor annak lehetnek a jövőre nézve hátulütői. Javasolja, hogy a közös képviseletet a közös k. a korábbiak szerint végezze. (tehát a társasház alkalmazza)

Közös k.: Elmondja, hogy a korábbi feltételek szerint nem vállalja. A társasház mindenképpen jobban jár ha vállalkozóként látja el a tevékenységet.

Ezek után a közgyűlés megszavazta, hogy a közös képviselő vállalkozóként lássa el a társasház közös képviseletét.

Idézet a 2005. május-i közgyűlés jegyzőkönyvéből.

A.B.: Kérdezi, hogy a 2004. évi beszámoló ... pontnál szerepel egy képviseleti díj, a ... pontban pedig egy tiszteletdíj. Mik ezek pontosan?

Közös k.: Elmondja, hogy ez azért van, mert 2004. év első felében még a ház alkalmazottjaként végezte a közös képviselői tevékenységet, a legutolsó közgyűlést követően végül 2004. július 1.-től vállalkozásban végezte munkáját. Így jön ki az év első és második fele átlagolva egy hónapra leosztva.

A.B.: Kérdezi, hogy a vállalkozás egyéni vagy Bt.?

Közös k.: Elmondja, hogy ő a férje alkalmazottjaként a férjével kötött egy szerződést, a társasház pedig a férjével a 3 tagú bizottságon keresztül kötött szerződést.

A.B.: Kérdezi, hogy akkor ki a felelős?

Közös k.: Válasza: Mindketten

A.B.: kérdezi, hogy idáig csak ő egyszemélyben volt felelős, de ezután ki lesz;

Közös k.: Elmondja újra, hogy mindketten - ő és a férje - saját vagyonukkal felelnek.

Számv. Biz.: Elmondja, hogy a társasház tavaly megszavazta, hogy a kk. csinálja a közös képviseletet a Ház.... Bt.-n keresztül. Azonban a közös k. a Ház.... Bt. indoklás nélkül elbocsátotta.
(Megjegyzem, hogy nem is kötöttek szerződés, azaz nem írta alá)

B.C.: kérdezi, hogy erről miért nem kapott értesítést?

Közös k.: Elmondja, hogy ez a lakók szempontjából nem jelent semmi változást.

Szám.biz.: Elmondja, hogy a helyzet nem változott, a kk. tájékoztatta a 3 tagú számvizsg. bizottságot a történtekről, és a bizottság elfogadta azt.

B.C.: Ismét megkérdezte, hogy erről miért nem kapott értesítést.

A.B.: Elmondja, hogy jól esett volna neki, hogyha a történtekről értesül.

B.C.: Elmondja, hogy csak néhány sort kellett volna írni arról, hogy ezt szavazták meg, ez történt, tehát tájékoztatni a tulajdonosokat. (lefénymásolni és bedobni az értesítést)

Közös K.: Elmondta, hogy minden ilyen tevékenység a társasházat költségként terheli.

Ha nincs SZMSZ, akkor nem a törvény alapján működtök, ugyanis - mint alább már szószerint idéztem a vonatkozó szabályozást - az SZMSZ megalkotása a társasháznak nem lehetőség, hanem kötelezettség.