Perköltség mentesség?

Meg tudná-e valaki mondani, hogy pontosan milyen feltételek esetén lehet kérni perköltség-mentességet?
Köszönöm

Kedves Kismukk!

Az illetéktörvény rendlekezik a tárgyi és személyi illetékmentességekről.

Bocs, ez nem idevág. (Túl korán van...)
Valamely bírósági eljárásról szóló törvény lesz a megfelelő...

6/1986 IM rendelet.
A mindenkori nyugdíjminimumhoz igazodik, most ha jól tudom 26e forint 1 főre jutó jövedeleme esetén adja meg a bíróság.

Ha a fél jövedelme (munkabére, nyugdíja, egyéb rendszeres pénzbeli juttatása) nem haladja meg a munkaviszony alapján megállapított öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, vagyona pedig - a szokásos életszükségleti és berendezési tárgyakon felül - nincs, részére költségmentességet kell engedélyezni. Költségmentességben kell részesíteni - jövedelmi és vagyoni helyzetének vizsgálata nélkül - azt a felet is, aki rendszeres szociális segélyt kap.
Kivételesen költségmentességet lehet engedélyezni akkor is, ha ezek a feltételek nem állnak fenn, de a bíróság a fél egyéb körülményeinek figyelembevételével megállapítja, hogy a fél létfenntartása veszélyeztetett.

Rendszeres szoc. segélyt kapok.
Mégis kérik a költs.mentességi összes dokumentum, igazolás benyújtását, a pereimhez.

Hol található az obudafan által írt "rendelet"?????
Az illetéktörvény nem tartalmazza.

Köszi,
üdv.: B

Pp. Költségmentesség
84. § (1) Azt a felet, aki jövedelmi és vagyoni viszonyai folytán a perköltséget fedezni nem tudja (88. §), jogai érvényesítésének megkönnyítése végett az alábbi kedvezmények illetik meg (költségmentesség):163

1. illetékmentesség;
2. mentesség az eljárás során felmerülő költségek (tanú- és szakértői díj, ügygondnoki és tolmácsi díj, helyszíni tárgyalás és szemle költsége stb.) előlegezése illetőleg - ha e törvény másként nem rendelkezik - megfizetése alól;
3. mentesség a perköltség-biztosíték letétele alól;
4. pártfogó ügyvéd kirendelésére való igény.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja alá eső azokat a költségeket, amelyeknek előlegezése alól a költségmentességben részesülő fél mentesül, az állam előlegezi, kivéve az ügygondnoki díjat. Az ügygondnoki díj megfizetésére - a perköltségek viselésére vonatkozó általános szabályok figyelembevételével - a pervesztes felet akkor is kötelezni kell, ha költségmentességben részesül.
(3) Az igazságügyért felelős miniszter az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendelettel állapítja meg azoknak a pereknek a körét, amelyekben a felet - jövedelmi és vagyoni viszonyaira, valamint a 85. § (1)-(3) bekezdéseiben foglalt feltételekre tekintet nélkül - költségmentesség (tárgyi költségmentesség) illeti meg. Az (1) bekezdés b) pontja alá eső költségeket tárgyi költségmentesség esetében az állam előlegezi, a rendelet azonban megállapíthatja, hogy a fél egyes költségeket költségmentessége ellenére is köteles előlegezni, illetőleg viselni.167 168
(4) Az előző bekezdésben foglalt feltételek mellett a költségmentesség a beavatkozót is megilleti: a 84-88. §-ok rendelkezései ilyen esetben is megfelelően irányadók.
85. § (1) Az a fél, akinek eltartásáról szülője köteles gondoskodni, vagy aki házastársával együtt él, csak akkor részesíthető költségmentességben, ha annak előfeltételei mind őrá, mindpedig szülőjére, illetőleg házastársára nézve fennállnak. A fél és szülője, illetőleg házastársa között folyó perekre ez a szabály nem terjed ki.
(2) 170
(3) Nem részesíthető költségmentességben a fél, ha perlekedése rosszhiszeműnek vagy már előre teljesen eredménytelennek látszik, úgyszintén akkor sem, ha mint engedményes lép fel, és valószínűnek mutatkozik, hogy az engedményezés a költségmentes perlés lehetővé tételét célozta.
(4) Külföldiek részére a költségmentes perlés kedvezménye - az (5) bekezdésben foglalt eltérésekkel - csak a Magyar Állam által kötött nemzetközi megállapodás vagy viszonosság esetében engedélyezhető. A 84. § (3) bekezdésében megjelölt tárgyi költségmentesség a külföldit nemzetközi megállapodás vagy viszonosság hiányában is megilleti, a perköltség-biztosíték alól azonban a külföldi - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - a 84. § (3) bekezdése esetében is csak akkor mentesül, ha ezt nemzetközi megállapodás vagy viszonosság lehetővé teszi. A viszonosság fennállása tekintetében az igazságügyért felelős miniszter nyilatkozata irányadó174 175
(5) Az Európai Unió tagállamának állampolgára és az Európai Unión kívüli államnak az Európai Unió tagállamában jogszerűen tartózkodó állampolgára a magyar állampolgárokra irányadó feltételek szerint jogosult költségmentességre, perköltség-biztosíték letételére pedig nem kötelezhető. A költségmentesség ebben az esetben a tárgyalásra történő utazás költségeire is kiterjed, ha a fél tárgyaláson történő jelenléte a törvény alapján kötelező.
(6) Ha külföldi állam joga a magyar félnek a tárgyi költségmentességnél több kedvezményt biztosít a külföldi bíróság előtt, a tárgyi költségmentes perekben ezen előnyösebb szabályokat kell alkalmazni a magyar bíróság előtt pereskedő külföldi féllel szemben is.
86. § (1) A költségmentességet kérelemre a bíróság engedélyezi, és a bíróság határoz az engedélyezett költségmentesség visszavonása tárgyában is.
(2) A költségmentesség, az illetékmentesség és az illetékfeljegyzési jog hatálya - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a kérelem előterjesztésétől kezdve a per egész tartamára, valamint a végrehajtási eljárásra is kiterjed. A költségmentesség vagy az illetékmentesség a végrehajtási eljárás során le nem rótt illetékek, valamint az állam által előlegezett költségek viselése alól a feleket nem mentesíti.177
(3) A költségmentesség, az illetékmentesség, valamint az illetékfeljegyzési jog nem érinti az ellenfél javára megítélt perköltségek, továbbá a végrehajtási eljárás során a felek által lerótt illetékek és előlegezett költségek (végrehajtási költségek) megtérítésének kötelezettségét.
87. § (1) Költségmentesség esetén a bíróság az ügyvitelére a fél kérésére pártfogó ügyvédként a bíróság székhelyén működő ügyvédet vagy ügyvédi irodát rendel ki, feltéve, hogy a kirendelés az ügy körülményeire tekintettel szükséges. A bíróság hivatalból rendel ki pártfogó ügyvédet a jogi képviselővel nem rendelkező, költségmentességben részesült fél számára, ha ügyében a jogi képviselet kötelező.181
(2) A pártfogó ügyvédi képviselet elrendelésének hatálya az eljárás jogerős befejezéséig tart.
(3) A pártfogó ügyvéd az őt megillető díjakat a perköltségben elmarasztalt ellenféltől közvetlenül behajthatja, a pervesztes ellenfél pedig - ha a pártfogó ügyvéd díját vagy költségeit a bíróság előlegezte - köteles ezt közvetlenül az államnak megfizetni.
88. § A költségmentesség előfeltételeire, engedélyezésére, valamint visszavonására vonatkozó szabályokat, továbbá a költségmentességgel kapcsolatos egyéb eljárási rendelkezéseket, ideértve az előlegezett költségek behajtásának szabályait is, az igazságügyért felelős miniszter az érdekelt miniszterekkel egyetértve állapítja meg.184 185

bb. balazs,

igazolni is szükséges, hogy rendszeres szociális segélyben részesülsz, vélhetően ezért kérte a bíróság az iratokat.

Az ObudaFan által idézett rendelkezések a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 6. § (1) és (2) bekezdése.

A korábbi "fajta", többoldalas szem.- és adóigazolást kérik, annak ellenére, h. a szoc. segélyről szóló igazolást benyújtottam.
25e. alatti összeg/hó.

A 6/l986 IM-t a neten nem találom.
Küldené valaki?
Kösz!!!!!!!

A Pp-t elolvastam.

Üdv m.kinek Mikulásnapon /is/: B

Nem az egész rendelet, csak a kérdéshez kapcsolódó része:

II. A mentesség engedélyezése és megvonása

A személyes költségmentesség engedélyezése

5. § (1) Annak a félnek, aki a személyes költségmentesség engedélyezését kéri, jövedelmi és vagyoni viszonyait a külön jogszabályban meghatározott módon kell igazolnia.
(2) A költségmentesség engedélyezését a felperes (kérelmező) a per megindítása előtt vagy azzal egyidejűleg, illetve az elsőfokú eljárást befejező határozat meghozataláig, az alperes (kérelmezett) legkésőbb a fellebbezés (ellentmondás) előterjesztésével egyidejűleg kérheti. A kérelmet egy példányban kell előterjeszteni, mellékelve a külön jogszabályban megjelölt igazolásokat. Ha a félnek nincs jogi képviselője, a bíróság - a Pp. 3. §-a (1) bekezdésének megfelelően - tájékoztatja a költségmentesség engedélyezésének feltételeiről.
(3) A per megindítása előtt előterjesztett kérelemben meg kell jelölni azt az igényt, amelyet a fél az ellenféllel szemben érvényesíteni kíván. Ha a kérelmet a fél nem a perbíróságnál terjeszti elő, meg kell jelölnie azokat a körülményeket, amelyekből a perbíróság hatásköre, valamint illetékessége megállapítható és a kérelmet - elbírálás végett - ahhoz a bírósághoz kell megküldeni.
(4) A bíróság a kérelem elbírálásakor a szükséghez képest az ellenfelet is meghallgatja.
(5) Ha a fél a költségmentesség engedélyezését az eljárás megindítását követően kéri, a költségmentesség hatálya - ha e rendelet másként nem rendelkezik - nem terjed ki az eljárásnak az engedélyezés előtti szakaszára.
6. § (1) Ha a fél jövedelme (munkabére, nyugdíja, egyéb rendszeres pénzbeli juttatása) nem haladja meg a munkaviszony alapján megállapított öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, vagyona pedig - a szokásos életszükségleti és berendezési tárgyakon felül - nincs, részére költségmentességet kell engedélyezni. Költségmentességben kell részesíteni - jövedelmi és vagyoni helyzetének vizsgálata nélkül - azt a felet is, aki rendszeres szociális segélyt kap.
(2) Kivételesen költségmentességet lehet engedélyezni akkor is, ha az (1) bekezdésben írt feltételek nem állnak fenn, de a bíróság a fél egyéb körülményeinek figyelembevételével megállapítja, hogy a fél létfenntartása veszélyeztetett.
7. § (1) A költségmentességben részesített félnek azokon a beadványain, amelyeken egyébként illetéket kellene lerónia, a költségmentességre utalnia kell.
(2) A költségmentesség megtagadásáról szóló határozatban a bíróság felhívja a felet, hogy a határozat jogerőre emelkedését követő 8 napon belül a meg nem fizetett illetéket beadványának elutasítása, illetőleg, ha ennek már nincs helye, lelet készítésének terhe mellett pótolja.

ha gazdasági társaság (bt.) kér költségmentességet, ahhoz mi kell? Mármint mivel igazolja a jogosultságát. Lehet csak én nem találtam. Arra gondolok, hogy mérleg, meg Apeh-től igazolás..

Szerintem a szövegezésből egyértelmű, hogy jogi személy nem kérhet költségmentességet. Amely jogi személyeknek viszont a törvény biztosítja, azoknak nyilatkozniuk kell, hogy mentesek.

igaz. a kérdést az illetékfeljegyzési jog igazolására módosítom

2/1968. (I. 24.) IM rendelet

1. § (4) Jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c) pont] illetékfeljegyzési jog engedélyezése iránti kérelméhez csatolni kell a bankszámlát vezető pénzintézet - 15 napnál nem régebbi - igazolását a bankszámla egyenlegéről. Ha a gazdálkodó szervezet több bankszámlával rendelkezik egy pénzintézetnél, vagy több pénzintézet vezet részére bankszámlát, mindegyik vonatkozásában köteles az igazolást csatolni. A gazdálkodó szervezet képviselője írásban nyilatkozik arról, hogy a gazdálkodó szervezet egyéb bankszámlával nem rendelkezik. A bíróság elrendelheti a gazdálkodó szervezet vagyoni állapotának (ingó, ingatlan vagyon, kintlévőségek, tartozások), továbbá 6 hónapra visszamenőleges bankszámla egyenlegének igazolását is.

Köszönöm!!!!!!!!!!!nektek:

B

„Amely jogi személyeknek viszont a törvény biztosítja, azoknak nyilatkozniuk kell, hogy mentesek.”

És az sem költségmentesség, csak illetékmentesség.

Arra hadd hívjam a figyelmet, hogy a mai Magyar Közlönyben jelent meg a teljes témakört alapjaiban átalakító törvény, éppen ezért az itt írtak már nem sokáig fedik a teljes valóságot.

:) Esetleg újra elfogadták az egyszer már elfogadott, és aztán hatálybalépés előtt visszavolt módosítás?

Egyébként nagyjából igen, de nem teljesen. :)
Mindenesetre a költségfeljegyzési jog fogalmával kezdhetünk ismerkedni. Már ha gyorsan vissza nem vonják újra.

Hahó! tudja valaki pontosan mely bírósági eljrások tartoznak a tárgyi költségmentesség és a tárgyi kötségfeljegyzési jog kategóriájába? Ha valakinek ez letisztult, légyszi szóljon!

Tárgyi költségfeljegyzéses:

1. az apasági és a származás megállapítása iránti egyéb per;
2. a szülői felügyelet megszüntetése vagy visszaállítása iránti per;
3. a gondnokság alá helyezés iránti, valamint a Ptk. 14/A. §-ának (2) bekezdésében meghatározott egyéb, a gondnoksággal kapcsolatos per;
4. a gyermek elhelyezésével és átadásával, valamint a kapcsolattartással, összefüggő per;
5. a törvényen alapuló tartással kapcsolatos per, ideértve a tartásdíjnak a kötelezett járandóságait folyósító szervtől vagy más személytől való behajtása, a tartásdíj megszüntetése vagy összegének megváltoztatása, továbbá a tartásdíjra irányuló végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránti pert is;
6. a munkaviszonnyal, a közszolgálati és a közalkalmazotti jogviszonnyal, más szolgálati viszonnyal, valamint a szövetkezeti tagsági viszony alapján létrejött munkaviszony jellegű jogviszonnyal kapcsolatos per (a továbbiakban: munkaügyi per), kivéve azokat a munkaügyi pereket, amelyekben a feleket tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg;
7. a bányakár megtérítése iránti per;
8. bűncselekménnyel a személy életében, testi épségében vagy egészségében okozott kár megtérítése iránti igény érvényesítése.

Köszi, erre én is rájöttem, de melyek akkor a tárgyi költségmentesek, mivel korábban a mostani tárgyi költségmentesek voltak a mostani tárgyi költségfeljegyzési jogosak, és a 6/1986 IMr. szerint megmaradt a tárgyi költsémentes kategória is.

A kategória megmaradt, de szerintem jelenleg semmi nem tartozik bele.

Illetve, bocs, 1-2 van elszórva: pl. idegenrendészeti őrizettel kapcsolatos bírósági eljárás. (2007. évi II. tv. 59. § (11)) Csak az meg egyáltalán nem a Pp. szabályai szerint folyik.

Köszi, egyetértek, azért remélem hamarosan rendezik a helyzetet.