Egyszer láttam olyat, hogy a titkár "benézte" a tényállást, és felmondott bérleti jogviszonynál végzéssel rendelte el a kiürítést. Nem érkezett jogorvoslati kérelem ellene, úgyhogy ezzel ment végig az ügy. Sőt, a végén helyszíni kényszer sem kellett, mert önként kiment a renitens bérlő.
A 183/A. § szerinti kérelmet kétféle módon dobhatja vissza a bíróság:
1. Hatáskör hiányában, érdemi vizsgálat nélkül visszautasítva, mivel a határozott idő még nem telt el, a felmondás miatti kiürítést pedig ítéletet követően, végrehajtási lappal kell elrendelni.
2. Érdemben vizsgálva és elutasítva, mert a kérelem alaptalanul állítja, hogy a határozott idő már eltelt.
Ha a hatáskör hiánya miatt nem utasítják vissza, akkor biztos, hogy érdemben elutasítani sem fogják, hiszen éppen azért foglalkoznak vele érdemben, mert a felmondással a határozott időt is lejártnak látják. De ehhez nagyon „be kell nézni” a dolgot (ld. Grave részletekbe menő hozzászólását), és a kötelezettnek is igencsak kukának kell lennie.
Hajlok rá, hogy Zoltánt el fogja utasítani a bíróság, és csak a peres út marad.
Lakás kiürítése nemperes eljárásban
Kedves Gerbera, köszönöm a válaszodat. Az első visszautasító végzésben azt írták, hogy „A bíróságnak azt kellett vizsgálnia, hogy a kérelmező a kérelmét a felek közötti jogviszony megszűnését követően terjesztette-e elő a Vht. 183. és 183/A §-i alapján, ekként a kérelem beérkezésének időpontjában a kötelezettek önkényes lakásfoglalónak minősülnek-e vagy sem.” Valamint azt, hogy a jogviszony 3 hét múlva fog letelni, ekként nem a megfelelő időpontban adtam be a kérelmet. Vagyis az indoklásban szó sem volt arról, hogy nincs hatásköre a bíróságnak, és a határozott idő nem lejártára sem hivatkoztak. Másrészt az indoklásból az következik, hogy a jogviszony lejárta után a kötelezettek önkényes lakásfoglalókká válnak! Ennek fényében az újabb panasznapon a bírósági segítő javaslatára ismét beadtam a kérelmemet a jogviszony megszűnését követően. Ezt a második kérelmemet arra hivatkozással utasították el, hogy a másik fél vitatja a felmondásomat, miközben a kérelmemben igazoltam, hogy a másik fél indoklása nem alapos (valótlan). A vitatás megalapozatlansága olyannyira tényállás, mint amikor egy dátum eltelik, tehát nem igényelt volna bizonyítást, de erre tekintettel lehetett volna előzetes bizonyítást elrendelnie a bíróságnak, mert a jogszabályok szerint úgy tűnik a számomra, hogy ez nemperes eljárásban is lehetséges.
Mivel ebben a végzésben sem esett szó arról, hogy a bíróságnak ne lenne hatásköre, vagy hogy még nem telt volna el a határozott idő, ezért fellebbezést nyújtottam be, ugyanis az újabb panasznapon a bírósági segítő sem értette, hogy miért utasították vissza. Egy biztos: a bíróság ellentmondásos határozatot hozott a két esetben, hiszen ugyanazon ügyben teljesen más indoklást adott. Ráadásul az itteni válaszadók is mással indokolnák az elutasítást (a hatáskör hiányával). A lényegen mindez nem változtat, vagyis az illetékes hatóság nem tud hatékonyan segíteni a károsult bérbeadón, nem találja meg erre a megoldást, például előzetes bizonyítás elrendelésével, vagy bármilyen eszközzel, ami jogszerű megoldást eredményezne. Akkor induljunk ki abból, hogy ilyen a magyar jog, ennyit ér a bírósági jogi segítség, és nincs hatékony megoldás, mert a felmondás fabatkát sem ér, és meg kell várni a határozott idő lejártát. Ezt ezek szerint csaknem mindenki tudja, vélhetően azok az illetékesek is, akik ezen a helyzeten változtathatnának, ha a törvények valóban nem védik a bérbeadót ilyen esetben (közjegyzői közokiratba foglalt szerződés hiányában).
Nincs bajom a peres eljárással is, mert azt is lehetett volna indítani, de a jogvégzett bírósági segítők és egy jogvégzett jogi segítő (ügyvéd) is a nemperes eljárást javasolta. Innentől kezdve bárki nyugodtan tovább rugózhat azon, hogy én tévedtem.
Most várom a másodfokú végzést, hogy beadhassam a keresetet, nehogy most ez legyen a baj, mert a becsületes kérelmező nem tévedhet, a rosszhiszemű bérlő pedig szinte bármit megtehet. Persze azt is el tudom képzelni, hogy a másodfokú végzés indoklása sem ejt majd egyetlen szót sem arról, hogy nincs hatásköre a bíróságnak, vagy hogy a lényeg a határozott idő nem lejárta lenne, így aztán bizonyára csak egy újabb fellebbezés után derülne ki mindez, hogy a rosszhiszemű bérlők annál több kárt okozhassanak. (Azt pedig nehogy figyelembe vegyék, hogy a "bérlők" semmit nem fizetnek.)
Kedves Jogász Urak!
Szeptembertől albérletbe adtam a lakásom közjegyzői kiköltözési nyilatkozattal. A bérlők novemberben (és már előtte is) veszekedtek, hangoskodtak, de novemberben verekedés is volt, kiszállt a rendőrség is és mentő is volt. Akkor közöltem szóban, hogy még egy ilyen eset és felmondok. Megigérték, ill. hazudoztak mindent. Most ismét probléma volt, ezért írásban felmondtam. Az egyik fél aláírta a felmondásom,a másik állítólag nem lakik a lakásban és hiába üzentem nem jelentkezik, ezért elindítom a hivatalos utat.
Kérdésem az lenne, hogy van-e kiköltözési moratórium a télre való tekintettel, ill. hogy tudnám felgyorsítani az ügyintézést?
Köszönöm a választ!
Csak akkor láthatja el a végrehajtó a közokiratok végrehajtási záradékkal, ha a felmondás is közokiratban történik.
Igen, közokiratban mondok fel. Most megyek a közjegyzőhöz! Bár próbáltam közös megegyezéssel, de az egyik fél elérhetetlen, ezért kell a közokirat.
Kedves Ügyvéd Úr! Ilyen esetben van kiköltözési moratórium a télre való tekintettel?
Szerintem van. (De az nem kiköltöztetési, hanem kilakoltatási moratórium.)
Szerintem csak akkor nem vonatkozna rájuk a moratórium, ha nem kiköltözési, hanem befogadói nyilatkozatot hoztak volna, és az lett volna közjegyzői okiratba foglalva. Ha az van, akkor van hova költözniük, tehát kilakoltathatóak.
A moratórium sem nem felmondási, sem nem kiköltözési tilalom. Ha a kötelezettnek olyanja van, a tél kellős közepén is elhagyhatja az átadandó ingatlant, ebben őt nem lehet megakadályozni.
A tilalom arra vonatkozik, hogy ha a kilakoltatás iránt végrehajtás folyik, akkor annak foganatosítását a végrehajtó tavaszra halasztja el.
Egyébként, ha már moratóriumról van szó, jól értelmezem, hogy az ún. "esettanulmány"-ban szereplő tényállásra nem vonatkozik?
Ott a ház kezelője egy céggel kötött bérleti szerződést, tehát a lakás kiüríttethető a moratórium alatt is. Itt nem jelent problémát, hogy a valóságban nem egy céget kell kilakoltatni, hanem amúgy embereket?
@drbjozsef:
Vht.
182/A. § (1) A végrehajtó a lakóingatlan kiürítésének foganatosítását [174. § d) pont] a november 15-től április 30-ig terjedő időszakot követő időszakra halasztja el, ha a kötelezett magánszemély. Nincs helye halasztásnak az önkényesen elfoglalt lakás kiürítése során, vagy ha a kötelezettel szemben korábban rendbírságot szabtak ki.
Tehát igen.
Akkor összefoglalom!
- Hiába van a gondos bérlő kiválasztás,
- a közjegyő által készített, közjegyzői okiratba foglalt "kiköltözési nyilatkozat" melyben a bérlő vállalja azt, ha megszünik a szerződés akkor kiköltözik,
- ha véletlenül úgy esik hogy tél van, akkor akár várhat a szerencsétlen bérbeadó min. 6 hónapot
- aztán mire a végrehajtóhoz kerül az eset és intézkedik az min. 2 hónap
Szóljanak, ha valamit rosszul értelmeztem!
Nesze neked bérbeadó, ezt megszívtad! Ki hozta ezeket a jogszabályokat?????? És akkor csodálkoznak, ha valaki a kezé be veszi az intézkedést?!
A vicc az, hogy ha nem csinálták volna a balhékat, akkor tőlem évekig maradhattak volna.
Ha a bérlő vitatja a felmondás jogszerűségét - ami az esetek többségében általában sima rosszhiszeműség, de időt jó sokat nyerhet vele -, akkor igen. Sőt. Az a 6+2 hónap inkább 6+4 vagy 6+6 lesz, ha pereskedni akar...
A lakás kiadása egy befektetés. Ennek van általában hozama, de van kockázata is. Ez egy ilyen dolog.
Nézd a jó oldalát. A teljes "befektetésedet" (a lakást) nem veszítheted el, mint a Buda-Cash károsultak.
Igen, ez igaz! Befektetés! Csakhogy ez az első eset a kiadásra. És a 3. hónapban bukta, méreg, idegeskedés, stb.stb.
Egyébként most már tudom, hogy alaposan megtévesztettek, mármint a bérlők! (Túl hosszó lenne leírni) De azt hiszem, hogy ennél körültekintőbben nem lehetett volna eljárni!
6-8 hónap alatt simán szétverhetik a lakást, nem fizethetnek, stb.stb.
Ja! És a többi lakót az örületbe kergethetik!
Valamit azért félreértettél. A végrehajtóhoz rövid időn belül elkerül az ügy, el is végez minden szükséges cselekményt - csak a konkrét kilakoltatással várja meg a tavaszt. Mondhatni, ugrásra készen áll.
Köszönöm! Igazából ez most nem vigasztal. Még Karácsony sincs nemhogy tavasz!
Most, hogy újra átolvastam a válaszokat ötlött fel bennem az, hogy:
Mindkét bérlőnek van állandó bejelentett lakása. Akkor sem tehetőek ki? Akkor is van moratórium hiszen van hova menniük? Hozzám nem jelentkeztek be, bár most hogy végig gondolom meg kell nézetnem a polgármesteri hivatalban hogy így van-e!
Az csak egy közigazgatási adat, nem ténylegesség.
Hát akkor most már tényleg nem értem! Van hova menniük, és mégsem számít?
Lakcímbejelentés semmiféle jogot nem keletkeztet az adott ingatlanra. Ha saját tulajdonú ingatlana van, az sem feltétlenül jelent rendelkezési jogot, szóval nem.
Ha a lakcímbejelentés miatt lenne hova menniük, és most kiderül, hogy hozzád vannak bejelentkezve, akkor lakhatnak ott ezért akármeddig? Ugyehogynem.
vaer
Egy érvényes lakcím bejelentés semmilyen jogot nem keletkeztet, mint abban az esetben sem, ha az albérletbe jelentkeznek be, így szól a jogszabály. Tehát attól, hogy van nekik állandó lakcímük, még nem teheted ki az albérletből őket a moratórium ideje alatt, sőt az albérletben sem hivatkozhatnak arra, hogy ők oda vannak bejelentve. Utána egy nappal viszont akár egyből, ha már megvan rá a határozat.
Igy érthető! De mégis igazságtalan! Az egyik félnek saját tulajdona van, sőt saját elmondása szerint egy héten 1x 2x ott is tartózkodik. A másikat nem tudom.
Azt viszont már régóta tudom, hogy a jog nem egyenlő az igazsággal. De így a saját bőrömön tapasztalva még elkeserítőbb.
Elnézést az elmélkedésért, de nehezn emésztem a dolgot.
vaer
Kétféle jogi út, megoldás létezik.
Az egyik igazságtalan, a másik pedig járhatatlan :-O
