Biztosítás

wers

„Elsősorban az állampolgár érdeke a bejelentés.”

És sok esetben az is az állampolgár érdeke, hogy ne legyen bejelentve oda, ahol lakik, mert akkor nem találják meg. Ez az egész gyakorlatilag érdekektől függő dolog, felesleges jogszabályokkal szabályozni.

Lakásbiztosítás nem biztos hogy az ingatlanra van. Bérlők jellemzően nem az ingatlant biztosítják a lakásbiztosításban hanem az ingóságokat. Az ingóságokban kelettkezett kárnál meg triviálisan aki használja az érdekelt a megóvásban. Vagy azért mert az övé vagy azért mert ugyan a tulajé de a bérlő használja és ezért pótolni kell.

Ha a szerződés szent és sérthetetlennek vesszük akkor fizet a szerződő egy bizonyos kockázatért. a Biztosított illetve kedveményezett(aki alap esetben megegyezik a szerződővel) a bizonyos biztosítási esemény megvalósulása esetén fizetnie kell.
Max az érdekeltséget kell igazolni hogy érdekelt a vagyontárgy megóvásában. Ingóságnál levezettem hogy szerintem miért mondható minden esetben hogy érdekelt.
Épületbiztosításnál már vitatható valóban hogy a bérlő érdekelt e benne vagy sem hiszen az ingatlan a tulajé és az ő érdeke. Mindenesetre ha a tulajnak nincs külön biztosítása az ingatlanra akkor nem szegi meg a többszörös biztosítottségot ha kifizetnék a bérlőnek. Legfeljebb jogos lehet számlákat kérni a javítás elvégzéséről vagy ütemezetten fizetni, esetleg a javításra kért árajánlat alapján rögtön a kivitelezőnek fizetni aki javítja az adott épületben keletkezett kárt.
Mindenesetben szerintem kommunikálni kellene a biztosítóval az ügyben de ha nagyon elzárkódik az nem hiszem hogy jogszerű.

De persze nem vagyok jogász.

Ha van érvényes bérleti szerződésed, akkor az elég is lehetne bizonyos esetekben, de pont biztosításnál pont nem látom miért számítam, és egyáltalán, miért állna érdekedben neked az ingatlan megóvása? Kizárt dolog, hogy - ha a tulajdonos külön nem egyezett ebbe bele, és, értelemszerűen, a többes biztosítás tilalma miatt ő NEM kötött biztosítást az ingatlanra - fizetnének neked.

Gondolj bele, belecsap a villám, leég. Te kapsz 20 millió forintot. Egy idegen házára fordítanád, vagy vennél magadnak egy másikat?

Ha olyan egyszerű lenne hogy ittlakok és kész, csak beszólok vagy beírom az ügyfélkapuban az más történet lenne.

De pont az albérletesdinél nem szokták bejelenteni az embert, sőt az okmányiroda sem a bérletit meg lassan már semmit nem fogad el ha nem te vagy a tulajdonos.

Kéne valami hogy mondjuk 30 nap után mindenféle cécó nélkül dobják ki a nemfizető bérlőt és akkor nem lenne ez a macera a lakcímkártyákkal sem.

Visszatérve a biztosítóra, azt mondta ha érdekemben áll a megóvás akkor nekem fizetnek. Márpedig bérlőként akkor állhat érdekemben ha benne lakok életvitelszerűen.

Persze ha nem oda szól a lakcímkártyám.. vagy kibéreltem egy házat és alkalomadtán a dugibarátnőmet hordom csak oda akkor már nem áll érdekemben?

Vagy ha dugvamarad a vasaló és leég akkor beperelhet a tulaj hogy fizessek neki? De miből ha nekem meg nem fizet a biztosító?

Mindenesetre pontosan tudjuk hogy a biztosító nem fizetne ha leég a bérleményem, a tulajnak meg azért nem mint is is írták mert nem ő kötötte, nem ő lakott benne...

Vagyis ha netalántán kár érne akkor a tulajdonostól talán megmenthetne egy biztosítási szerződés, de attól még senkinek nem lenne belőle új háza, max hosszas pereskedés után.

„Ez az a szabály, amit szerintem soha nem fognak maradéktalanul betartani-betartatni.”

Elsősorban az állampolgár érdeke a bejelentés. Adott esetben a biztosító nem tekinti ott lakónak. De sorolhatnám pl. ovi, orvos... de az sem hátrány, ha az embert utolérik a levelei, küldeményei. Még ha rossz hírt hoz is.

De sok olyan szabály van, amit nem tartanak be. De ugye az nem a szabály hibája.

wers

OFF

„...3 napon belül kell bejelenteni, hol lakik = hol él életvitelszerűen a személy...”

Ez az a szabály, amit szerintem soha nem fognak maradéktalanul betartani-betartatni. De hát egy törvény, egy jogszabály pont annyit ér, amennyit betartanak belőle. Amíg érdekből jelentkeznek egyesek be ingatlanokba - és most itt nem a választások előtti történetekre célzok - addig szerintem tökéletesen felesleges bármit is kitalálni, jogszabályba alkotni, mert úgysem fog megvalósulni a valóságban. Nekem is pl. az exem azért jelentkezett be hozzám tartózkodási helyre, hogy a városban intézhesse a hivatalos ügyeit (utána meg úgy kellett már majdnem fiktiválni, mert nem volt hajlandó az átjelentkezést megtenni, mikor távozott az életemből). Ha ezt esetleg szigorúan szankcionálnák is, na akkor talán nagyobb volna a hajlandóság.

OFF vége

„AZ mennyire lehet életvitelszerű ha nem oda szól a lakcímkártyám..?”

Figyelembe véve, hogy 3 napon belül kell bejelenteni, hol lakik = hol él életvitelszerűen a személy, szerintem a biztosító oldaláról nézve semennyire. drbjozsef lágyabb szívű (ebben a kérdésben)

„AZ mennyire lehet életvitelszerű ha nem oda szól a lakcímkártyám..?”

Olyan közespesen. :)

Felhívtam őket hogy lemondjam a biztosítást. Közölték hogy leszarják hogy bérlő vagy tulaj vagyok, ez nincs kikötve és így ha nem vagyok tulaj akkor is nekem fizetnek.

Feltétel hogy életvitelszerűen ott lakjak.. mert ha nem akkor "befolyásolja a kárrendezés folyamatát".

Az az egyik biztosító...

A másik másik ingatlanra azt mondta hogy tulajdonosi hozzájárulással fizetnek a szerződőnek.

AZ mennyire lehet életvitelszerű ha nem oda szól a lakcímkártyám..?

Fel is mondom akkor a biztosítást bérlőként.

De ez is egyfajta megtévesztés, megkötheti bárki bármire, max nem fizetnek..

Mert nekem nem fizetnek mert nem az enyém a lakás. A tulajnak meg nem fizetnek mert nem ő kötötte a szerződést.

Ez így biztosan nem igaz. A szerződő lehet más, mint a biztosított dolog tulajdonosa - de a kedvezményezett csak kivételesen. (Akkor is csak a tulajdonos hozzájárulásával.)
Józan parasztésszel tessék végiggondolni: ha bárki köthetne biztosítást (mint kedvezményezett) bárki vagyontárgyára, az már nem biztosítás lenne, hanem fogadás. ("Évi 200 ezret arra, hogy úgyis leég!".)
Továbbá azt is tessék már elképzelni, hogy leég a kecó, és az akit tényleg kár ért (ti. a tulajdonos), nem kap semmit, akinek viszont nincs kára (ti. a szerződő kedvezményezett) bezsebeli az ingatlan forgalmi értékét.

Hiszen vagyonbiztosításban még a kettős vagy túlbiztosítás is tilos.

A banki hitelre kötelező lakásbiztosítások igen, a banknak fizetnek.

Nade miért nem annak fizetnek aki fizeti a kockázatot?

Mert bérlővel is simán megkötik. Mondván mindenkivel kötnek aki érdekelt a lakással. Lásd az előző hozzászólásokat, ott meg a tulajnak nem akarnak fizetni...

Sőt, az én otthon biztosításomat a biztosító a banknak utalná, abból "kielégítené" magát a fennálló tartozásom erejéig, a maradékot kapnám én.

„ha leég kinek is fizetnek”

Azért az elég jogosnak tűnik, hogy a tulajdonosnak, hiszen az ő háza égett le, őt érte a kár.

Kedves Előző hozzászóló!

Én meg most beszéltem a biztosítóval, ők azt mondták hogy hiába a bérlő, haszonélvező stb köti a szerződést akkor is a tulajnak fizetnek!
A tulaj csak megengedheti hogy esetleg a bérlőnek utalják a pénzt.

Szóval a biztosítók mindig azt hazudják ami nekik jó. Nektek azért nem fizet mert gondolom a szívességi lakáshasználó nevén volt a szerződés hiába vagy tulaj.

Nekem mint bérlőnek meg azért nem fizetnek mert nem az enyém a lakás hiába én vagyok a szerződő....

Tehát ha bérelek egy házat és mint bérlő biztosítást kötök rá, akkor ha leég kinek is fizetnek?
Mert nekem azt mondták hogy csakis a tulajnak, ő engedheti át a részemre.. ha akarja. Ha nem akkor ő kapja az összeget.

Kedves Fórumozók! mit gondoltok erről az esetről?

Egyik ismerősöm, barátom "szívességi lakásfelhasználóként" lakott nálam éveken keresztül, állandó bejelentett lakcíme is az én címemre szólt. Sajnálatos módon, ismerősöm a napokban elhunyt. Az egyik biztosító társaságnál van érvényben lévő "OTTHON BIZTOSÍTÁSUNK" és miután beadtuk a kárigényünket, arról tájékoztattak (idézem) :

" ...Tájékoztatjuk, hogy az Allianz Otthonbiztosítás Plusz szerződési feltétele alapján biztosított:

A jelen feltételek alapján létrejött szerződésben biztosított az a személy, aki a biztosított vagyontárgy megóvásában érdekelt és

1. szerződő által a kötvényben pontos címmel (helyrajzi számmal) megjelölt ingatlan

· tulajdonosa és tulajdonostársa(i),

· bérlője és bérlőtársa(i),

· haszonélvezője

2. az a) pontban megjelölt biztosítottal a kockázatviselés helyén állandó jelleggel közös háztartásban élő hozzátartozó, valamint
3. az a) pontban megjelölt biztosítottnak a kockázatviselési helyen állandó jelleggel ott lakó, de vele közös háztartásban nem élő közeli hozzátartozója...."

Kérdésem az lenne, hogy a szívességi lakásfelhasználó, esetleg nem-e az albérletek, vagy haszonélvezeti jogok valamelyik alternatívája? van esetleg valami "jogi kapaszkodó", ami szerint érvényesíthetem az igényemet a biztosító felé?

Válaszotokat várom köszönettel:

Petya

http://www.karrendezes.eu/…a-biztosito/

Melyik biztosító?

Köszi,néztem de én nem találtam meg.

Nézd meg a biztosító üzletszabályzatát...

Kedves Fórumozók!

Tud valaki törvényben meghatározott időpontokat lakásbiztosítási káresemény kifizetéséhez?A kár 2018.07.31-én lett bejelentve,a kárszakértő 9 nap után jött ki a helyszínre,a számlákat 08.18-án megküldtük a biztosítónak.2 hete ígérgetik a fizetést,de még a kárszakértő nem hagyta jóvá arra várnak elmondásuk szerint.Köszi a választ.

Kedves Karcsibácsi!

Önnek egyedül több a jogi problémája, mint másütt egy háztömbnek, de semmi gond, segítünk! :-) A biztosítási szabályok tiltják az ún. káronnyerést. Vagyis ha ugyanarra fizetett a két biztosító, és ez együtt több, mint a tényleges kár, a különbözet visszajár. A két biztosításnak meg ettől függetlenül azért van létjogosultsága, mert a ház közös biztosítása csak bizonyos kárfajtákat fedez (pl. elemi kár, beázásos vízkár, esetleg üvegkár), míg az Ön külön biztosítása normális esetben pl. a betörést vagy az Ön(ök) által másoknak (pl. ablakból kieső tárgy által) okozott károkat is. Persze nyilván látni kellene mindkét szerződést, de ez a legvalósíznűbb verzió. Üdv:

Nem kell visszautasítani; az örökös az örökség erejéig felel a hagyatéki tartozásokért. Tehát valóban a banknak van izgulni valója.

A hagyatéki eljárás költsége titeket terhel, az viszont nem lesz egy vagyon.

A tartozáson kívül egy másik tartozást (áruhitelt)örököltünk /hárman vagyunk testvérek/.
Pozitívumként 20ezer forintot örököltünk takarékbetétkönyvben.
A negatívum nagysága a már említett hitel/személyi kölcsön/ esetében kb. 1millió forint,áruhitel esetében kb. 50ezer forint.Tehát nagyon negatívban vagyunk...:-((
Az örökség visszautasításban gondolkodtunk még,mert nincs pénzünk kifizetni a (hagyatéki tárgyalás után)megörökölt tartozást.
Meg kellemetlen is lenne a visszautasítás,mert édesapám szülei még élnek,így nehéz lenne velük.....sőt tágabb értelemben a családtagokkal is ezt a helyzetet elfogadtatni.Mert,ha jól tudom....visszautasítás esetén „végigzaklatják” a családtagokat és ha mindenki visszautasítja,akkor száll az államra az adósság.

Köszönöm a segítséget előre is...

Az tulajdonképpen egy olyan életbiztosítás, amelynek a bank a kedvezményzettje.