Devizahitelszerződés megtámadása PTK 210. (3)

Amennyire vonz a dogmatika, már rég el kellett volna végezned a jogot. Bár a vonzalom nem minden...

Üdvözlök mindenkit!
Kérdéseim: Az egyik, hogy amennyiben egy bank felmondta a szerződésem, mikortól kell számolni az elévülést. A szerződés kötésétől vagy a megszűnésétől. Mi van akkor ha engedményezte egy követeléskezelőnek. Ha időközben ajánlott levélben felszólítottak, onnantól újra indul az öt év? Per nem volt még.

Egy másik ügyemben (banki tartozás)már jogerős bírósági ítélet van. De most újabb védekezéssel tudnék előállni, hogy miért érvénytelen szerintem a devizaalapú autóhitel szerződés. Mit tehetek?
A válaszokat előre is, nagy tisztelettel köszönöm!

KBS:

Már gondoltam rá....ha egyszer lesz felesleges pénzem, tuti elkezdem...

Azt hiszem, ha ezt amit belinkeltem előadnám, mint a kölcsönről alkotott véleményem egy vizsgán, akkor valszeg sosem lenne jogász diplomám :P

De szerintem neked se lehetett volna, ha ezt előadod :))))

Nem is értek vele egyet. Rossz értelemben vett jogászkodás. Akkor szokott ilyen születni, amikor előbb van még a döntés, és utólag keresünk hozzá érveket. Bár továbbra sem látom, ez esetben mi lenne a gyakorlati különbség a jogkövetkezményekben.

Tisztelt Cím!

Kérdésem autó hitellel kapcsolatos. 2008-ban vásároltunk lízingra autót. Azóta minden hónapban fizetjük a részleteket. A szerződést úgy kötöttük, hogy a törlesztőrészlet nem változik, esetleg időben tovább fizethetjük a hitelt. Szerződés részletezése szerint minden hónapra kiosztva a törlesztő részleteket 2018-ban fizetnénk az utolsó részletet. Ennek értelmében elvileg lejár a szerződés, amit 3.114.960 Ft-tal zárunk. Ehhez képest a bank utolsó közlése alapján: 2014.07. hóban még 2.600.000 Ft a hátralevő tartozás. Nekünk ez elég drasztikus változás! Mit tud tanácsolni? Érdemes még most ügyvédhez fordulni? Bankban hogyan tájékoztatnának minket? Érdemes előtte ügyvédet fogadni? Válaszát megköszönve, maradok tisztelettel

KBS:

Ezt is megértük, cirka 3 év után, hogy valamiről mindketten azt gondoljuk, hogy hülyeség és nem én vagyok a hülye :P

De akkor dogmatikázzunk tovább :)

A többségi álláspont:

"Amennyiben olyan szerződés [b]teljes érvénytelenségének további jogkövetkezménye a határozathozatalig történő hatályossá nyilvánítás melletti elszámolás, amelyben az árfolyamrésre, valamint az egyoldalú kamatemelésre vonatkozó szerződéses rendelkezések maguk is érvénytelenek, akkor erre a határozathozatal előtti és utáni időszak vonatkozásában is tekintettel kell lenni[/b]: úgy kell tekinteni, hogy az ezekből fakadó tartozás az adóst nem terheli, azzal a tartozása csökkentendő."

Ha az egészében érvénytelen szerződést hatályossá lehet nyilvánítani és figyelembe lehet(kell) venni a rendelkezéseit, akkor kérdem én , mi az akadálya az árfolyamrésre vonatkozó érvénytelen kikötést a bíróság határozat hozatalig hatályossá nyilvánítsa és azt is figyelembe vegye???

Ha egy egész szerződést hatályossá lehet nyilvánítani és joghatást válthat ki, miért ne lehetne ezt megtenni egy kis résszel, az mennyivel érvénytelenebb a szerződésnél?

(Ez kezd a régi árfolyamrés beleírásra hasonlítani, aminek tudjuk mi lett a vége... ott volt az, hogy a tisztességtelen feltételt nem lehetett kiegészíteni, de a szerződést magát , a Kúria minden további nélkül kiegészítette)

Érvénytelen szerződés => hatályossá nyilvánítás => figyelembe vétel

Érvénytelen kikötés => érvénytelen => kihagyás

Ez így kicsit visszás nem ?
Önmagában az árfolyamrés kikötés sem minden esetben érvénytelen, csak az adott kontextusban vizsgálva......

Én kicsit azt látom, hogy jelenleg egyre jobban az az irány, amit te is mondasz, hogy nem a jog határozza meg , hogy mi érvényes, hanem eldöntik, hogy valaminek érvényesnek kell maradnia és hozzá alakítják a jogot.....

No, ennek meg még annyi értelme sincs. Már annak, amit fejtegetsz.

KBS:

:)

Miért mondod ezt?
Csak próbálom, hozni a színvonalat :)

Tudom, hogy az eszed ugyanúgy hülyeségnek tartja és tiltakozik ellene, mint a munkaanyagban foglaltak ellen....

próbáltam nagyon kisarkítani és kifordítani az egész megközelítést....

De mivel tudnád az megmagyarazni, hogy az egyiket miért lehet, a másikat miért nem lehet?

Miben tér el a két érvénytelenség?

Hello.

A Kúria jogegységi határozatában az van ,hogy a deviza alapú kölcsönök kamata kedvezőbb a forint kölcsön kamatától.

A mi szerződésünkbe ez van :
THM 28.04%
Ügyleti kamat 23.21%
Ez valóban kevesebb lenne mint a forint kölcsön kamata?

Aki 24%-os kamaton kötött devizás kölcsönszerződést, az gondnokság alá kellene helyezni. Szakértői vizsgálat már nem is kell.

:)))) pedig akad ilyen tucatjával

Egy jó dolog van benne ,hogy nem emeltek kamatot az eddigi 5 évben.

Bihari Krisztina ügyvédnő szerint az ilyen magas kamatú devizaalapú kölcsönöknek csak az elnevezése deviza alapú ,amúgy forint kölcsönként kell tekinteni .A Kúria
6/2013) határozata alapján.

Mert az a kamaton múlik?

Pedig Bihari ügyvédnő még azok közé tartozik, akik eddig nem csináltak bohócot magukból.
Ellentétben Damm Andrea szürreális cirkuszi társulatával...

Üdvözlet Mindenkinek!

Abban szeretném kérni a segítséget, hogy amennyiben beadtam egy keresetet a bíróságra autóhitel ügyben, de most azt tanácsolta az ügyvéd - a jelen körülményekre tekintettel - lépjek vissza, szüntessem meg. Mit kell ilyenkor tenni. Sajnos az ügyvéd a köztünk lévő megállapodásból is kihátrált, így magam vagyok.

Előre is köszönöm.

Kedves Jogászok! A 2007-ben kötött kölcsönszerződésemen nincs dátum egyik lapon sem. Jól gondolom, hogy ebben az esetben a ptk. szerint nem is jött létre a szerződésem?

Erre gondolok:

6:69. § [A szerződés létrejöttének időpontja és helye]

(1) A szerződés akkor jön létre, amikor az elfogadó jognyilatkozat hatályossá válik.

Tisztelt fórumtársak, tisztelt Ügyvédek!
Sopronbank elleni perhez keresek ügyvédet.
Cég vagyok, -ezért nem vonatkozik rám a fogyasztóknak előnyös törvények- és az egyoldalu kamatemelések miatt szeretném perelni -esetleg peren kívűl megyegyezni- a bankot.
A bankot Sopronban lehet perelni, így olyan ügyvédet keresek, aki ott tud képviselni.
Bővebb információt privátban küldök.

Üdvözlet!

Szeretnék választ kapni a kérdésemre.Volt egy autóhitelem,de a cég akinek fizettem a havi törlesztőt felszámolás alatt van.A kérdés,kapok egyáltalán vissza pénzt "pedig járna" ,így,hogy felszámolás alatt van a pénzintézet?

Előre is köszönöm a választ!

frubot

Rosszul gondolod. Legfeljebb bizonyítás kérdése, hogy mikor jött létre.

juhimeli

Hát, az attól függ, hogy lesz-e erre fedezet a cégben.

Üdv! Hitel visszatérítés ügyben írok!
2005. szeptember hónapban vettem fel (K&H) 10 millió forintot Svájc Frank (160 ft) alapon 20 évre.
2011. április hónapban végtörleszetettem, azaz a teljes tartozást egyösszegben visszafizettem (10 millió 500 ezret).
A kérdésem annyi lenne hogy ez esetben jár e hitel visszatérítés, és ha igen akkor kb mennyi lenne az a összeg amit esetlegesen a bank kiszámolhat.

Ma született egy AB döntés hogy a Kúria árfolyamrés tisztességtelenségére vonatkozó megállapítása helyes:
http://www.napi.hu/….595076.html

Családi Kft-nk a Kúria árfolyamrés tisztességtelenségére vonatkozó döntésére hivatkozva kérte az MKB-Euroleasinget hogy számolja azt el. Nem tette. A Kft-nk elszámolta, az elszámolást megküldte (az árfolyamrésről szóló ÁSZF passzusok érvénytelenségét megjelölve), és januárban kifizette az utolsó részletet, a szerződést lejártnak és megszűntnek tekinti. Az MKB-Euroleasing még 3 részletet szeretne és mivel a cég nem fizeti be ezért ma fel akarta mondani a szerződést.
Kft-nk álláspontja hogy nincs mit felmondani mert teljesítéssel megszűnt a szerződés.

Helyesen gondoljuk? Lehet egy megszűnt szerződést felmondani? Hogy kell egy ilyen szerződésre tekinteni? vagy ezt csak utólag egy bírói döntés fogja megmondani miután egy meghagyásra ellentmondva perré alakulunk?

Tisztelt Fórumozók!

A japán jen alapú devizahitel-szerződésemben a teljes hiteldíj mutató mértéke 5,14%, viszont az ügyleti kamat (2,75%) és a kezelési költség (2,04%) összege mindössze 4,79%, tehát nem fedik le teljesen a THM-et. A 0,35%-nyi rés nem takar semmilyen költséget, legalábbis az általam milliószor átolvasott szerződésem nem tesz róla említést, hogy az mi akar lenni.
A hitelfelvételkor hatályban lévő Hpt. 213/b és c pontja kimondja, hogy az a szerződés semmis, amelyik nem tartalmazza tételesen a teljes THM-et, illetve semmis akkor is a szerződés, ha nincs feltüntetve az összes költség.
Tehát nem tisztességtelenségről van szó, hanem egyenesen semmisségről.

Ez alapján elindíthatnám a pert?

A válaszokat előre is nagyon köszönöm!

EndreV

Pert azt bárki bármiért indíthat, de azért az nem mindegy, hogy mit szeretnél elérni. Az érvénytelenség legvalószínűbb jogkövetkezménye itt az lenne, hogy a bíróság orvosolná a szerződést, megállapítaná, hogy helyese nmennyi a THM és mene minden egyébként az eddigiek szerint.