Devizahitelszerződés megtámadása PTK 210. (3)

„Hát tényleg nem értem, mert ha forintért mentem be, és forintot is kaptam, akkor tök mindegy hogy mire számítja át nyilvántartásilag.

De, hogy utána miért kell úgy tenni, mintha frankot kaptam volna, azt nem értem.”

Akkor azt sem értetted hogy miért nem azt a forintot kapod, aminél dupla annyi a kamat, ugye?

Állítólag ezzel az úrral szemben már folyik is a fegyelmi eljárás. Ettől - és a vesztett perektől - függetlenül - persze, ő marad a devizahitelesek messiása.

De azért folyik mert aláírja, vagy mert nem kér érte legalább egy 10-est?

Akár ingyen sem tilos elvállalni bárkinek a képviseletét.

Poén akart lenni; hogy az a probléma, hogy alá megy az áraknak.

Sherlock!

„Hát tényleg nem értem, mert ha forintért mentem be, és forintot is kaptam, akkor tök mindegy hogy mire számítja át nyilvántartásilag.

De, hogy utána miért kell úgy tenni, mintha frankot kaptam volna, azt nem értem.”

Akkor azt sem értetted hogy miért nem azt a forintot kapod, aminél dupla annyi a kamat, ugye?

Légyszives magyarázd el nekünk hogy miért is mert ha hiszed ha nem én sem érted, de te igen légyszives mond el.

Fogalmam sincs mit szeretnél.

Kedves mindenki,

Nemtudom,hogy jártatok-e már autós fórumokon,de ott ha kérdezel valamit,mert segírséget kérsz,akkor. aki ért hozzá az világosan leírja,hogy mi mi miért úgy van ahogy....

Itt ha megkérdezem,hogy “ mit értünk jogilag rendelkezésre bocsátáson“
Mindenki másról kezd beszélni..... kőművesről,aláíró úgyvédről ,stb...

Nagy kérés,hogy valaki a feltett kérdésekre érdemi választ adjon?

Próbáld meg azon az autós fórumon feltenni azt a kérdést, hogy "miért nem engedik a nagy autógyárak bevezetni a vízzel, gyakorlatilag ingyen működő motort".

Jogilag "rendelkezésre bocsátáson" nem sokat. Birtokba adás - na olyan jogi fogalom van, de azért az sem csak a fizikai birtokba adást jelenti, hanem az in iure cessiót is, hogy csak egy példát mondjak.

Arra meg, amit ti itt ketten műveltek, talán egy jobb példát lehet mondani a mosógépes-hűtőgépes példánál, a gépjárműhitelt. Ott sem a forintösszeget kapod meg, de ha egy év múlva a bank felé az akkor már felét érő autódat szeretnéd csak teljesíteni, az a hitel kiváltására aligha lesz elég. Pedig te nem forintot kaptál, hanem autót, a bank mégis a forintot (rosszabb esetben persze a devizát) kérheti tőled.

Mert a szerződésben ezt vállaltad.

„"miért nem engedik a nagy autógyárak bevezetni a vízzel, gyakorlatilag ingyen működő motort".”

Azt nem az autógyárak nem engedik, hanem az olajtársaságok. Mint az közismert. :)

„Hát tényleg nem értem, mert ha forintért mentem be, és forintot is kaptam, akkor tök mindegy hogy mire számítja át nyilvántartásilag.

De, hogy utána miért kell úgy tenni, mintha frankot kaptam volna, azt nem értem.”

Akkor azt sem értetted hogy miért nem azt a forintot kapod, aminél dupla annyi a kamat, ugye?

Tőlem nem kérdezték meg, hogy szeretnék -e másik hitelt. Csak ez volt. Az meg szerintem hülyeség, hogy a forint hitellel hasonlítod össze.

Mindig azzal jönnek, hogy nem véletlenül vettük fel a chf hitelt, mert a forinthitel kamata jóval magasabb volt.

De erre nagyon egyszerű a válasz. Akkor nem vettem volna fel hitelt.

De az tényleg érdekes, hogy ha valaki feltesz egy kérdést, akkor kigúnyoljátok, vagy rébuszokban beszéltek, esetleg nem is adtok rá választ.

Miért nem lehet egy konkrét kérdésre konkrét választ kapni?

Köszi KBS,

Hozod a formád.....

Itt ha megkérdezem,hogy “ mit értünk jogilag rendelkezésre bocsátáson“
Mindenki másról kezd beszélni..... (tisztelet a kivételnek)

Obudafan:

„Jogilag "rendelkezésre bocsátáson" nem sokat. Birtokba adás - na olyan jogi fogalom van, de azért az sem csak a fizikai birtokba adást jelenti, hanem az in iure cessiót is, hogy csak egy példát mondjak.”

Obudafan javíts ki, ha tévedek, de amit eddig mondtál , annál mindenhol jelen volt, hogy valamilyen jog szállt a másik félre,(ahogy olvastam átruházta a másik félre, annak tudtával) amivel élhetett.

Abban, hogy a bank elmondása szerint az ügyfél tudtán kívül, talán az adatbázisában virtuális számlát hozott létre az ügyfél nevével ellátva melyről őt nem is tájékoztatta, te milyen jog átruházását véled felfedezni?

Arra meg, amit ti itt ketten műveltek, talán egy jobb példát lehet mondani a mosógépes-hűtőgépes példánál, a gépjárműhitelt. Ott sem a forintösszeget kapod meg, de ha egy év múlva a bank felé az akkor már felét érő autódat szeretnéd csak teljesíteni, az a hitel kiváltására aligha lesz elég. Pedig te nem forintot kaptál, hanem autót, a bank mégis a forintot (rosszabb esetben persze a devizát) kérheti tőled.

Autó-lakás egy séma......

Én úgy tudom a nagy vízen túl virágzik a bukott a kölcsön megkapja a bank a fedezetet és lezárva a dolog séma. Ugye jól tudom?

Talán ezért is szaladt át a válság az ottaniakon és élnek azóta is tovább boldogan.....

„Mert a szerződésben ezt vállaltad.”

Ismét felteszem a kérdést , az általad idézett in iure cessióban is benne foglaltatik, hogy csak arra köthetsz szerződést, amivel rendelkezel.

A bank nem kötött-e lehetetlen szolgáltatásra irányuló esetleg leplezett szerződést?

Ha már vállalás:
Ha a szerződés vesében lett volna nyilvántartva, és a kapott összeg egy vesének felet volna meg melyet a bank mintha átváltott volna forintra a szervkereskedőnél és annak értékét folyósította volna , akkora szerződés szerint te most jogszerűen mindkét veséddel tartoznál, mert a szerződésben ezt vállaltad?

Obudafan:

Abból amit mondtál, abból nekem nagyon az jön le, hogy tulajdon jog átruházás nélkül , nehézkes valamire ráfogni, hogy megkaptad....

„ogy csak arra köthetsz szerződést, amivel rendelkezel.”
Frászt. De végül is miért pont ebben ne tévednél.

KBS,

Plusz egy sorral pontosabb az általad kiragadott mondot:

az általad idézett in iure cessióban is benne foglaltatik, hogy csak arra köthetsz szerződést, amivel rendelkezel.

„In iure cessio

• az átruházónak itt is tulajdonosnak kellett lennie”

Azt mondják meg kedves ügyvéd urak, hogy ha csak a szerződés számít, akkor a PTK miért különíti el a kölcsön és a hitel fogalmát?

Miért kell külön szabályozni a hitelt és a kölcsönt, ha a szerződési szabadság véleményetek szerint mindent felülír?

Lehet, hogy tévedek KBS, de még mindig tisztábban látok, mintha az általad leírtakat tekinteném etalonnak.

De mit is várjak, mikor te már az elején megmondtad, hogy én csak álmodom a dolgokat, ahogy a szerződés érvénytelenítését is álmodtam.....

Obudafan:

Mivel mindenki ragaszkodik ahhoz, hogy aláírtuk a szerződést és aszerint kell teljesíteni, akkor én kérhetema bíróságot, hogy kötelezze a bankot a szerződésben vállalt CHF összeg megfizetésére, mert ugye mai napig nem bocsátotta a rendelkezésemre a CHF összeget , pedig ezt vállalta a szerződésben.....

"....a bank xxx CHF kölcsönt bocsát az adós rendelkezésére...."

Erről beszéltem, mikor azt mondtam, hogy először talán az alapokat, utána jöhet Grosschmid.

„a bank elmondása szerint az ügyfél tudtán kívül, talán az adatbázisában virtuális számlát hozott létre”

Tudtán kívül? Az, hogy nem olvasod el a szerződést, amit aláírsz, a te bajod.

„Abból amit mondtál, abból nekem nagyon az jön le, hogy tulajdon jog átruházás nélkül , nehézkes valamire ráfogni, hogy megkaptad....”

Ez így aztán végképp szezont a fazonnal. Szépen keveredik benne a birtok és a tulajdon, és nem vesz tudomást ez az állítás arról a kb. 2000 éve ismert tényről, hogy az átruházás nem csak birtokba adással történhet meg (pl. brevi manu traditio).

„Mivel mindenki ragaszkodik ahhoz, hogy aláírtuk a szerződést és aszerint kell teljesíteni, akkor én kérhetema bíróságot, hogy kötelezze a bankot a szerződésben vállalt CHF összeg megfizetésére”

Ha a szerződés szerint a banknak CHF-et kellene átadnia neked, akkor természetesen ez lenne a helyzet. De mivel a szerződés szerint a bank CHF elszámolással forintot ad, így nem kérheted.

Obudafan:

„a bank elmondása szerint az ügyfél tudtán kívül, talán az adatbázisában virtuális számlát hozott létre”
Tudtán kívül? Az, hogy nem olvasod el a szerződést, amit aláírsz, a te bajod.

Nyugodt legetsz, átolvastam ott is azóta is sokszor a szrződést..

És igen, Obudafan az adós tudtán kívül, jól látod a dolgot.

A szerződésben sehol nem esik szó a bank által hangoztatott belsőleg generált "hilteszámláról" ()ha létezik egyáltalán, aminek elvilege CHF a devizaneme.

Kizárólag egy lakossági HUF folyószámla szerepel.....

„Ha a szerződés szerint a banknak CHF-et kellene átadnia neked, akkor természetesen ez lenne a helyzet. De mivel a szerződés szerint a bank CHF elszámolással forintot ad, így nem kérheted.”

Kérlek értelmezd nekem ezt a szerződési pontot:

A bank az adós részére xxxx svájci frank összegű kölcsönt bocsát rendelkezésre, tekintettel az adós azon igényére, hogy yyyy forint iránti finanszírozási igényt a bank kifejezetten CHF elszámolással elégítsen ki.

Ez esetben mit a szerződés szerint mit követelhetek a banktól?

Hihetetlen...

Tegnap volt a tv-ben a Constantine | http://www.imdb.com/…e/tt0360486/ |, ő is tudta a dolgokat, nem pedig elhitte.

Ycal

Te most egyszerre állítod azt, hogy a szerződésben szó sem esik CHF-ről, másrészt azt, hogy a bank azt vállalta, hogy CHF-et teljesít feléd. A kettő közül legalább az egyik állítás biztosan nem igaz. (De mivel pár ilyen szerződést azért végigolvastam, nagyjából azt valószínűsítem, hogy egyik sem.)