Devizahitelszerződés megtámadása PTK 210. (3)

„A semmis szerződés és a létre nem jött szerződés között az ítélkezési gyakorlat nem tesz különbséget. Mind a semmisség okából érvénytelen szerződés, mind pedig a nem létező szerződés következménye az eredeti állapot helyreállítása.

Vagyis általában megegyezik, kivéve, hogy semmisnél további lehetőségek is fennállnak.
Hatályossá lehet nyilvánítani,stb...”

Így sem igaz, ugyanis a semmisségnek a jelenlegi gyakorlat mellett nem általános következménye az eredeti állapot helyreállítása, semmilyen kiemelt helye nincs a jogkövetkezmények között.

Már megint lövésed nincs, hogy mi nem jó abban a bekezdésben, csak ideollózod a marhaságokat. Nem erről van szó. Egy szó nincs arról az ítéletben, hogy miért nem a (2) bekezdést választották, ami kb. egy tollvonást jelentene és vélhetően sokkal jobban összhangban állna a felek eredeti szándékával(most az hagyjuk, hogy neked OTP részvény is járna kártérítésként meg egy hétvége Zalakaroson).

Sherlock:

„Már megint lövésed nincs, hogy mi nem jó abban a bekezdésben, csak ideollózod a marhaságokat.”

Bocsánat eddig , azt hittem, hogy erre a fórumra olyanok járnak, akik jogi "segítséget" szeretnének.

Valszeg, ha az ELTE jogi karán tanítanék, nem jönnék ide...

Ha marhaság, hát marhaság, szívesen meghallgatom a magyarázatokat, hogy miért az....ha épkézláb a magyarázat, akkor el is fogadom......

Szerintem ezt már egy párszor leírtuk. Viszont kétségtelenül könnyebb lenne az ítélet e kitételével vitába szállni, ha tartalmazna érdemi indokolást. Azt viszont talán jogi dploma nélkül is látni lehet, hogy nem tartalmaz.

Obudafan:

Az általad hivatkozott 1/2005. számú PJE határozat nem dologi szolgáltatásról értekezik?

Pl:
Adásvételnél, a visszaszolgáltatandó ingatlan értéke változott.

A pénzkölcsön nyújtás az dologi szolgáltatás?

Boldog Új Évet Mindenkinek!

A Ptk. 94. § (2) szerint a pénz is dolog.

Obudafan:

A Ptk. 94. § (2) szerint a pénz is dolog.

Ahogy olvastam a pénzzel azonos elbírálás alá esik a bankszámlapénz is, mert ugye esetünkben csak arról beszélhetünk.

Esetünkben , nem pont a szerződés bontja meg az egyensúlyt, azzal, hogy a kapott bankszámalpénzt (forintot), CHF-ben tartja nyilván?

Vagyis ebben azt esetben azért hatályosítunk, hogy értékegyenlőtlenséget idézzünk elő, amit utána elkezdhetünk orvosolni?

Persze, de ebben állapodtatok meg.

Obudafan:

Nem gondolom,hogy bármely fél akarata kiterjedt volna a jelenlegi helyzet létrejöttére a szerződési alapelvek figyelembe vétele mellett(jóhiszeműség,stb)

Ezt is tudja pótolni a bíróság?

Üdvözlök mindenkit! Szeretnék tanácsot kérni egy dologban ami most ütötte meg a fülemet és a szememet is! Lehetett olvasni, hogy törvényellenes az ha a bank a hitelfelvételkor deviza vételi árfolyamon számolja a felvett összeget, viszont fizetni már az eladási árfolyamon számolják. Nos ha jól látom, a most elővett szerződésemen, nálunk is így történik. 2007-ben vásároltunk egy autót CHF alapú hitelre KHBtól. Már csak 1 évünk van belőle. Ezzel kapcsolatban tud valaki nekem segíteni, illetve hogy kihez fordulhatnék ez ügyben?
Köszönöm!

Elég, ha a fele akarata arra kiterjedt, hogy az ilyen jellegű - ésszerűen nem kizárható - kockázatokat ki viseli.
Aki tőzsdézik, annak arra is kell számítania, hogy sokat is lehet veszíteni. Ti gyakorlatilag tőzsdéztetek.

Obudafan

Az én szerződésem, és az adósok 99%-a kölcsönszerződés. Nincs benne szó tőzsdéről.

Akkor te visszakérheted az eddigi részleteket Bapanka.

Bapanka

Szó szerint nincs. Meg szerencsejátékról sincs. Legalábbis így szó szerint.

És az biztos, hogy nem fogadtam az egész életem során szerzett vagyonommal, meg a gyerekeim leendő vagyonával arra, hogy a forint erősödni fog. Befektetői hitelt sem kértem.

De most komolyan.

Sherlock, ez a szándékom per pillanat az autóhitelemnél.

A gyerekeid vagyonával valóban nem fogadtál, a hagyatéki tartozásokért való felelősség szabályaira tekintettel.

Obudafan:

„Elég, ha a fele akarata arra kiterjedt, hogy az ilyen jellegű - ésszerűen nem kizárható - kockázatokat ki viseli.
Aki tőzsdézik, annak arra is kell számítania, hogy sokat is lehet veszíteni. Ti gyakorlatilag tőzsdéztetek.”

Ne menjünk el ebbe az irányba, mert akkor a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnál és a nem megfelelő tájékoztatásnál lyukadunk ki....

Valamint, hogy valóban ez volt-e a felek akarata, volt-e konszenzus....

Ugyanis a fogyasztónak nem állt szándékában a banki tájékoztatásnál (10-15%) nagyobb arányú árfolyam emelkedést viselni.....

Ha a bank , mint professzionális gazdasági szereplő ennyit jelzett előre, akkor az ezt meghaladó forintgyengülést neki kellene viselni....

Idéznék a Bankszövetség alelnökének novemberi nyilatkozatából:

" Megértem, hogy az adósok többsége nem pénzügyi közgazdász, de kell annyi bizalomnak lenni, hogy valaki azt mondja, nem értem, de elhiszem, hogy előnyös, ha azt mondja a bankom és az állam is."

Akkor most mi is van, pontosan, ki mit vállalt?

Obudafan

Pláne, hogy akkor még nem voltak gyerekeim. De semmire nem fogadtam. Ha mégis, akkor az tudtomon kívül volt. És ez nem biztos, hogy azt jelenti, hogy hülye vagyok, lehet, hogy egyszerűen átvertek.

„Ugyanis a fogyasztónak nem állt szándékában a banki tájékoztatásnál (10-15%) nagyobb arányú árfolyam emelkedést viselni.....”

Miért nem írták bele a szerződésbe?

Sherlock

"Miért nem írták bele a szerződésbe?"

Hát ezért:

" Megértem, hogy az adósok többsége nem pénzügyi közgazdász, de kell annyi bizalomnak lenni, hogy valaki azt mondja, nem értem, de elhiszem, hogy előnyös, ha azt mondja a bankom és az állam is."

Sherlock:

Lehetséges-e az, hogy a bank rosszhiszeműen járt el, megtévesztette a fogyasztót azzal, hogy arról tájékoztatta miszerint 10-15% százaléknál nagyobb árfolyamváltozás nem várható.

Miközben tudatában volt, hogy az információ nem felel meg a valóságnak, ezért nem írta bele a szerződésbe....
(Nem kívánta vállalni az esetleges félretájékoztatásból fakadó felelősségre vonást.)

Obudafan:

Kezdünk újra fordítva ülni a lovon:

Azt mondtad, hogy azért nem lehet visszaállítani az eredeti állapotot, mert irreverzibilis a szolgáltatás:

„Tekintettel arra, hogy CHF-alapú az elszámolás, és az árfolyam megváltozott, ezt az adott szerződést biztosan nem tekinthetjük másnak.”

Aztán pedig, egyetértettél azzal, hogy a szerződés hatályossá tétele lenne az ami előidézné az egyensúly megbomlását:

„Persze, de ebben állapodtatok meg.”

Vagyis alapból fennáll az értékegyensúly és lehetséges az eredeti állapot visszaállítás.

A hatályossá tételt igazoló általad említett érték egyensúly megbomlása ,csak a hatályossá tétel után keletkezne, nem?
(CHF elszámolás)

„Lehetséges-e az, hogy a bank rosszhiszeműen járt el, megtévesztette a fogyasztót azzal, hogy arról tájékoztatta miszerint 10-15% százaléknál nagyobb árfolyamváltozás nem várható.”

Biztosan nem.

Lehetséges-e az, hogy a bank rosszhiszeműen járt el, megtévesztette a fogyasztót azzal, hogy arról tájékoztatta miszerint kölcsönszerződést ír alá?