Devizahitelszerződés megtámadása PTK 210. (3)

Ugye, nem. Valójában persze az árfolyam drámai mértékű megváltozása nem az adósságot tüntetné el – az maradna továbbra is kilencmillió forint –, csupán az aktuális törlesztőrészletünk összege csökkenne a töredékére. E példa önmagában is leleplezi az átverést, hogy a bank, amely papíron egy devizaelszámolású forinthitelt adott, azt valójában – előttünk titkoltan – devizahitelként, csalási trükközéssel számolja el.

A táblázat itt látható:

http://magyartarsashaz.hu/…eles-csalas/

Hogy e termék igazi arcát leplezzék – vagyis azt, hogy a kölcsönnek álcázott forintterméket úgy számolják el, mintha az devizahitel lenne, s azt is hamisan –, az alábbi logikai példát hozzák fel. Vegyünk egy tízmillió forint összegű devizaelszámolású forinthitelt, amelyből az adós egymillió forintot törlesztett, tehát még kilenccel tartozik. A svájci frank váratlanul „összeomlik”, a 240 forintos árfolyam tíz forintra zuhan. A ránk sózott termék banki elszámolási módszere szerint ebben az esetben a tartozásunk 375 ezer forintra csökkenne.

Köddé válna.
Lehetséges ez egy kölcsönnél?

Lényege abban foglalható össze, hogy a bankok devizaelszámolású kölcsönként valójában egy tőzsdei befektetési típusú, hazárdnak látszó terméket fejlesztettek ki. Azért csak hazárdnak látszót, mert a svájci frank gyengülésének az esélye annyi volt, mint annak, hogy holnap arra ébredünk, a nap nem keleten, hanem nyugaton kél. Mindenesetre elvben előfordulhatott volna az is, hogy a 6800 milliárdnyi forint egy pillanat alatt köddé válik, vagyis ebben az esetben nem a hiteleseket, hanem a betéteseiket nullázzák le a szolgáltatók.

A devizaelszámolású forinthitelről Róna Péter, az Oxfordi Egyetem professzora már 2010-ben megállapította, hogy „hibás termék”, s el is magyarázta, mi benne a hiba. A hiba az – fejtette ki –, hogy nem kölcsön. A polgári törvénykönyv szerint ugyanis a kölcsön mindig egy meghatározott, fix összeg, amelyet az adós rendelkezésére is kell bocsátani, az adósnak pedig ezt a „fix, meghatározott” összeget kell visszafizetnie kamattal vagy anélkül, a szerződése szerint. Miután azonban az árfolyamkockázat miatt azt nem lehet megmondani, mennyi lesz az a fix összeg, amelyet az adósnak vissza kell majd fizetnie, ezért ez a „kölcsön” nem is kölcsön.

Lelepleződött a devizahiteles csalás
2014. február 05.
Kásler Árpád

Egy pénzügyi boszorkánykonyhában kikísérletezett „hungarikum” több ezermilliárd forint kárt okozhatott az ügyfeleknek

A svájci frankkal történő virtuális trükközés révén háromezermilliárd forinttal csapták be az ügyfeleket és hatszázmilliárd forinttal az államot – írja a Legfőbb Ügyészségre eljuttatott feljelentésében a Devizaalapú Csalás Áldozatai csoport vezetője. Menyhért Péter 850 ezer forintos személyi hitelt vett fel, annak kérte ki az elszámolását, és jött rá a technológiában elbújtatott trükkös hibára. Ennek alapján állítja, felerészben egy agyafúrt csalás okozza a törlesztőrészletek drámai mértékű megemelkedését. Szerinte ez a „termékhiba” minden deviza­elszámolású forintkölcsönnél tetten érhető.

http://www.pszaf.hu/…ves_2007.pdf

Szerződéskötéskor lényegesen kisebb volt a CHF elszámolású kölcsönök törlesztő részlete.

A kölcsön felvevők a törlesztő részletet hasonlították össze jövedelmi viszonyaikkal.

Az a család, mely nem tudta felvenni a 100.000 Ft törlesztésű forintkölcsönt, csak a 75.000 Ft törlesztésű CHF elszámolású kölcsönt választhatta.

rengeteg diagrammal

• felrevezeteseibol.html

A Budapesti Értéktőzsdén 2004-ben készült tanulmány azt vizsgálta, hogy a lakosság milyen eszközökkel tudja kivédeni, semlegesíteni deviza elszámolású kölcsönök árfolyamkockázatát.

A tanulmány tartalmazza az akkor aktuális árfolyamokat és előrejelzést is ad.

Jól látható a 2008-ig tartó Ft erősödés (melyet a Bankszövetség is megállapított)!

A tényleges árfolyamok elmaradtak a 2004-ben előre jelzettől.

Ezt követően a CHF fokozatosan erősödött, majd 2013 elejére elérte a BÉT által jelzett szintet, és ezen szint környékén mozog jelenleg is.

A forint felértékeltség a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete számára is ismert volt 2007-ben.

Nem volt előre látható a forint gyengülése, a svájci frank erősödése

Nagyon gyakran állítják a bankok, hogy a devizahitelezéssel a hitelfelvevők jól is járhattak volna, ha a Ft erősödik. A jövőt ők sem látják, nem számítottak a forint gyengülésére. Kajánul és cinikusan még hozzá szokták tenni, hogy bezzeg akkor nem reklamálnának a devizahitelesek, ha forint erősödött volna.

Ismét négy példa arra, hogy a pénzintézetek számára a hitelkihelyezések idején ismert volt, hogy a forint jelentős mértékben fel van értékelődve (erősebb az indokoltnál).

http://www.bankszovetseg.hu/…tes_2007.pdf

A Bankszövetség 2008 elején 30%-os felértékelődést említ!

https://www.pszaf.hu/…/bankszektor

részletek:

• felrevezeteseibol.html

Majd ismét: a bankok a deviza-, illetve devizaalapú hitelezés egy részét belföldi devizában, vagy más külföldi devizában denominált forrásokból finanszírozták

http://www.hitelesmozgalom.eoldal.hu/…re/55/09.jpg

http://www.mnb.hu/…ok/MT_90.pdf

Itt pedig: a magyar bankrendszer a devizahitelezést nagyrészt forintforrásból finanszírozta

http://www.hitelesmozgalom.eoldal.hu/…re/51/05.jpg

http://www.hitelesmozgalom.eoldal.hu/…re/52/06.jpg

http://www.mnb.hu/…kmarkolt.pdf

ius latratus
Ehhez mit szólsz?
Három példa a bankszektor valótlan állításaiból, félrevezetéseiből

Minden devizahitel mögött deviza van.

A bankrendszer állítja, hogy a deviza és a deviza elszámolású kölcsönök mögött deviza van. Vagyis ha 100 CHF-t kölcsön ad egy bank, akkor rendelkezni kell a banknak 100 CHF-kal.

Három MNB tanulmányt idézek, mely cáfolja ezt a félrevezető, hamis állítást. Az első tanulmány még 2005-ben készült, amikor a lakossági devizahitelezés épp csak elkezdődött.

A megállapítás: devizaforrás nélküli devizahitelezés!

http://www.mnb.hu/…t2005_2v.pdf

"MIT TITKOLTAK A BANKOK A KOCKÁZATFELTÁRÓ NYILATKOZATBAN?

„Hogy mit kellett volna feltárni a kockázatfeltáró nyilatkozatban? Pld. azt, hogy a 80-as években ausztrál kisvállalkozók és farmerek ezreit tették tönkre azzal, hogy (valódi) CHF hitelt árultak nekik átlag 5 éves futamidőre.
Ezen időszak alatt a CHF kétszeresére emelkedett az ausztrál dollárhoz képest."

S ez mennyire igaz.
De azért az sem semmi, hogy 1773. decemberében, Bostonban a kiborított tea bizony hitelből utazta át a fél világot, s ezt a tulajdonosnak (aki kapitány is volt) duplán kellett (!) megfizetnie. Ez miért nincs benne most a kockázatfeltáró nyilatkozatokban?
Ráadásul azt a hamis látszatot keltették a kapitányban, hogy bizony ott örökké marad a kolónia, s sehol nem lesz majd függetlenség, vigye nyugodtan a teát. Az meg, a szerencsétlen, bátran vitte a teát. Hülye. Tönkrement.

Hogy annak, hogy vitte a teát, meg annak, hogy ezt hitelből vitte, semmi köze egymáshoz? Persze. De ezt a torinói autógyár istennője úgy sem érti.

Különben mit használna? :O)

Miért használsz olyan szakkifejezéseket, amiknek jól láthatóan nem vagy tisztában a jelentésével?

azt a látszatot keltették a hitelfelvevőkben, hogy a CHF/AUD árfolyam hosszú időn keresztül változatlan marad,

http://www.civilkontroll.com/…latkozatban/

Az ausztrál példa abban is hasonlít a magyar helyzethez, hogy

• az AUD árfolyamának lebegővé változtatása előtt 2-3 évvel vezették be a CHF hiteleket,
• az AUD hitelek kamata 25 % körüli volt, míg a CHF-é 5 % körüli,
• olyan ügyfeleknek ajánlották a CHF hitelt, akik nem voltak tisztában a banki derivatívákkal,
• a bankok a banki extraprofit tudatában hajszolták bele az adósokat a CHF hitel felvételébe, arra számítván, hogy az ügyfelek belebuknak
• a CHF hiteleket nem „hedgelték”, azaz nem biztosították árfolyamkockázat ellen
• a bankoknak már ott és akkor is tilos volt nyitott devizapozíciót egy napnál tovább fenntartani: úgy tüntették el a nyitott devizapozciót a könyveikből, hogy éjszakára átküldték a CHF tartozást tengeren túli leánybankjaikhoz, majd reggel újra nyitották a pozíciót,

Az ausztrál hitelesek oldalát itt találjátok meg:

www.bfcsa.com.au/…tpac-letters

Az ügy a 90-es évek végén (a magyar CHF hitelek kihelyezése előtt nem sokkal) kulminált.
Erről a botrányról a bankoknak tudniuk kellett. Sőt, nagyon úgy tűnik, hogy Mo-n az ausztrál példát másolták le, arra számítva, hogy az itteni bíróságok szakértelme is hiányos, és a banki jogászok könnyen átverhetik őket.

Nos, ha ezzel az egyetlen ténnyel, hogy 5 éven belül a CHF a duplájára emelkedhet a Ft-hoz képest, szembesítik az ügyfelet, és kiszámolják neki, hogy mekkora lesz a hiteltörlesztése ill. a visszafizetendő tőke nagysága, már akkor hanyatt-homlok rohantak volna el az ügyfelek a bankból.

Az ausztrál ügy azért vert fel nagy port, mert nyilvánosságra került a Westpac bank ügyvédjének levele (ezek az ún. Westpac-levelek), amelyben az ügyvédi iroda azt javasolja, hogy a bank tagadjon le mindent, hazudja azt, hogy nem várta a CHF emelkedését, és részletes tanácsokat adott az ügyben, hogy hogyan bújjon ki a bank a felelősségre vonás alól.

Kereső nem adott találatot, eszerint beírhatom

MIT TITKOLTAK A BANKOK A KOCKÁZATFELTÁRÓ NYILATKOZATBAN?

„Hogy mit kellett volna feltárni a kockázatfeltáró nyilatkozatban? Pld. azt, hogy a 80-as években ausztrál kisvállalkozók és farmerek ezreit tették tönkre azzal, hogy (valódi) CHF hitelt árultak nekik átlag 5 éves futamidőre.
Ezen időszak alatt a CHF kétszeresére emelkedett az ausztrál dollárhoz képest.

Kell-e kamatot fizetni, és ha kell... érted, HA kell!

A jelek szerint ha valakinek van egy devizás kölcsöne, az rögvest remekjogász lesz, de akkora, hogy Papilanus csak tiszteleghet neki.

KBS

"Én tudok jobbat is. Tízmillió helyettt csak 10 forintot kell megfizetni. Terjesszétek a jó hírt!"

Megint csúsztatsz
Sehol senki se mondta - se adós, ögyvéd meg főleg nem hogy a FORINTBAN felvett TŐKÉ-t nem kellene visszafizetni
Arról folyik a vita hogy kell-e kamatot és ha igen mennyit fizetni pluszban rá
Mert ha egy magán uzsorás követel 2-3-szoros összeget vissza akkor őt a kommandósok teperik le a TV-ben
Vagy a bankokra szerinted nem vonatkoznak a törvények?

Nem volt átváltás, és ennek hiányában pedig valós devizakereskedelem nem valósult meg.

Valós deviza vétel és eladás nélkül az adós a DEVIZA FELETTI RENDELKEZÉS JOGÁT SOHA MEG SEM SZEREZTE, AZT A BANK MINDVÉGIG MAGÁNÁL TARTOTTA, ÉS AZT SPEKULÁCIÓS CÉLLAL TEREMTETTE ÉS AZT AZ ÜGYLET EDDIGI IDŐSZAKÁBAN KAMAT ÉS ÁRFOLYAM-SPEKULÁCIÓS TEVÉKENYSÉGGEL FORGATTA A TŐZSDÉN KÍVÜLI OTC-KERESKEDELEMBEN.

AZ ADÓS FT-OT KAPOTT, ANNAK TULAJDONJOGÁT SZEREZTE MEG, AFELETT RENDELKEZETT, ÉS KÖLCSÖNKÉNT AZT KÖTELES VISSZAFIZETNI!

http://www.civilkontroll.com/…-a-kurianak/

Erről mi a vélenényetek?

A “DEVIZAHITELESEK” ÜZENETE A KÚRIÁNAK

A “DEVIZAHITELESEK” ÜZENETE A KÚRIÁNAK
június 10, 2014 - Belföld, Kiemelt hírek - Tagged: "deviza"-"hitel", Adócsalás, ÁFA-csalás, aljas indokból, árfolyamtrükk, Deviza Alapú Csalás, előre megfontolt szándékkal, Éva Nagy, Jogállam, kollaboráns, nagy értékre, nyereségvágyból, THM, Vegyes deviza határidős ügylet

2013. július 4: árfolyamrés (VAN), az költség, amelyet a THM-nek tartalmaznia kell, ennek hiányában a szerződés semmis
(De ennek ellenére a szerződést mégis érvénybe helyezték)

2014.június 3: Átváltás hiányában árfolyamrés NINCS, így a THM árfolyamrés hiánya miatt nem értelmezhető, szerződés semmis
(De ennek ellenére a szerződést mégis érvénybe helyezték)

THM nélkül ex tunc visszamenőlegesen létre sem jött a szerződés Ptk 205.§.1, 2.bek. de minimum semmis a 213.1.c.,miatt.