pazs:
Azért nem a bankhoz fordulok először, mert az én bankom már nagyüzemben "gyártja" az állítólagos meghatalmazásokat. Kíváncsi vagyok,hogy az autókereskedő birtokában milyen dokumentumok vannak.
A másik dolog, hogy a bank honnan tudná, hogy ki volt a szignó tulajdonosa és neki volt-e a cégen belül aláírási jogosultsága.
A kérdés az, hogy az autókereskedőt kérdezni ez ügyben valóban jogszerűtlen támadás?
informa: miért nem kérdezed meg a bankot?
Sziasztok,
Van itt egy érdekes ítélet indoklás azoknak, akik szerint kijavíthatók az érvénytelen szerződések úgy, hogy a bíróság utólag pótolja a hiányzó részeket és érvényessé teszi a szerződéseket.
Én már egy ideje tépem itt erről a számat, remélem nem sikerült a hülyeségemmel egy bírót is befolyásolni, pusztán véletlen, hogy ugyanúgy értelmezzük a fogyasztóvédelmi jogszabályok valódi szándékát... :-)
Segítséget szeretnék kérni: Hitelszerződésemet a bank helyett a gépjárműkereskedő pecséttel és névtelenül csupán egy db. szignóval írta alá a bank helyett és nevében. Már két ízben is kértem a kereskedőtől,hogy tájékoztassanak az aláírás jogalapjáról (meghatalmazás,ügynöki szerződés stb.) és hogy ki volt név szerint a szerződés aláírója, volt-e a cégjegyzék alapján aláírási joga. Szó szerint elhajtottak, menjek a bankhoz. Hivatkoztam a fogyasztóvédelmi törvényre és a fogyasztóvédelmi hatóságra, hogy kötelességük lenne érdemben legalább tájékoztatni,de hiába.Válaszok helyett most már ügyvédi fenyegetést is kaptam,hogy jogellenes magatartást folytatok, melynek jogkövetkezménye lesz.
Valóban jogellenes amit kérek? Mit tegyek? Köszönöm a választ előre is!
ÜDV ! Nekem a LOMBARD LIZING CSOPORTAL van problémám !2007 12.20 Létrejött közöttünk egy kölcsönszerződés ami egy SUZUKI IGNIS gépjárműről szólt amit BP a M3 SUZUKI Ásznál vásároltam 120 hónapra ,FIX kamatozásról szól a szerződés.A szerződést 2013.02.05 én megváltoztatták a rendkívüli árfolyam eseményekre hivatkozva és az árfolyam változást rám terhelték lehet ilyet csinálni ??? A kereskedésben ráadásul erről nem tájékoztattak hogy ilyen is elfordulhat és a szerződésén a hitelező aláírása csak egy LOMBARDOS PESCÉT és anyi van még rajta hogy 26R a kérdésem még annyi hogy ez a szerződés egyáltalán érvényes-e !!!
De mi a célod? Nem akarod (nem tudod) fizetni a hitelt? Mert ez ahhoz kevés, hiába mondta a kurucon, meg a Blikkben a szakértő, hogy ezek a szerződések érvénytelenek (és még: semmisek, uzsora-alapúak, megtévesztéssel jöttek létre, meg az Orbán köttette mindenkivel stb...)
Hello. Jó napot mindenkinek.
Merkantil Bankos deviza alapú szerződés. Kereskedésben jött létre.
Kértünk a banktól szerződés másolatot ,kaptunk három papírt pluszba amit a kereskedésbe nem adtak át.
Kockázatfeltáró Nyilatkozat,Kölcsönkérelem és egy Megállapodást.
Ezeken a papírokon lévő aláírás nem a miénk, szemmel látható bárki számára.
Készülünk rendőrségi feljelentést tenni aláírás hamisítás, okirat hamisítás ügyében.
A feljelentésnek milyen folyamata van?
Elöszőr megnézi írásszakértő a rendőrségen,ha alapos a gyanú akkor utána nyomozni fognak??
Nekünk elég egy határozat,hogy ezeken a papírokon lévő aláírás nem a miénk, ilyet lehet csinálni?
Köszönöm mindenki segítő válaszát.
Üdv Péter.
Kedves Lajos!
Meg kellene vizsgálni az ügygondnoknokkal és a gyámhatósággal szembeni kártérítési igény érvényesítésének lehetőségét. De ez nyilván nem az a kérdés, amire a részletes tényállás ismerete nélkül, a Fórum keretein belül érdemben válaszolni lehet.
Tisztelt Fórumozók!
Folyamatosan figyelemmel kísérem a devizás ügyeket mert sajnos nekem is volt benne részem, de szerencsére vég törlesztettem. Mindenki csak azt a részt vitatja, hogy deviza alapú vagy nem, és jogos-e az egyoldalú szerződésmódosítás! Viszont azt senki sem nézi, hogy ezek a szerződések hogyan kötettek. Amikor bementünk hitel után érdeklődni szinte azonnal ránk tukmálták a devizahiteleket,még akkor is amikor aggodalmaskodtunk az árfolyamkockázat miatt!!!!!
Rögtön jött a válasz, hogy ne idegeskedjünk nem lesz itt semmi probléma maximum kicsit ingadozhat az árfolyam és még így is jobban jár az ember. a forinthitelekről gyakorlatilag lebeszélték az embereket.
Sokszor olvastam olyan volt banki dolgozó írásait,akiket azért rúgtak ki mert nem adtak el elég deviza hitelt, pedig ez ki volt adva. Tehát a dolgozóknak igenis érdekében állt ez a szerződés kötés attól függetlenül, hogy ez az ügyfélnek jó-e vagy sem.
Általában csak az előnyöket ecsetelték a hátrányokat pedig elhesegették mondván úgysem következik be. Ez a rábeszélés pedig tisztességtelen!!!!!
Talán ez is megérne egy imát,és érdemes lenne vitatni a szerződésmegkötés tisztaságát,és pártatlanságát.
De ez csak egy gondolat volt.
Üdv!
Mit gondolnak, a következő helyzetből hogyan lehet kimászni minél kisebb veszteséggel? Igyekszem tömör lenni, ha kérdés merül fel, válaszolok.
2008-ban felvett devizahitel, ma a tartozás a felvett hitelösszeg kb. kétszerese (forintban), és a fedezeti ingatlan értékének is szintén kb. kétszerese. Visszafizetni a kölcsön haszonélvezője képtelen lesz ekkora összeget, még hosszú évek alatt is, ez biztos.
A szerződésben adóstársként szerepelt egy kiskorú személy, aki az ingatlanon lévő tulajdonjoga miatt került bele a szerződésbe.
Idevonatkozó részletek a szerződésből:
"X-Y ügyvéd, mint eseti gondnok kijelenti, hogy jelen kölcsönszerződést kiskorú A-B adóstárs és zálogkötelezett érdekében állónak tartja, ezért azt helybenhagyóan aláírja."
"Szerződő felek tudomásul veszik, hogy jelen szerződés érvényességéhez C. város gyámhivatalának jóváhagyása szükséges"
Utólag már látható, hogy a szerződés egyáltalán nem állt a kiskorú érdekében, hiszen innentől kezdve az ő jövőbeli jövedelmét is letilthatják, ha arra kerül a sor. Azt hiszem, egy ilyen adóssággal kezdeni az életet lehetetlen, ezért próbálunk megoldást találni a problémára.
Jelenlegi állás szerint, van-e esély a gyámhivatali döntésen keresztül megtámadni a szerződés érvényességét?
Ha nem, akkor milyen egyéb lehetőségei vannak az adóstársnak?
Köszönöm a válaszukat!
Az utóbbival szemben, ha jól tudom, etikai eljárást indítottak, talán már marasztalták is. Ki nem zárták, az biztos, mert ma is praktizál.
(A honlapja külleméért megérdemelne egy külön büntetést. :) )
Lassan a kamara (és a területi kamarák) is felébredhetnének devizás ügyben; több ügyvéd ráállt arra, hogy MLM rendszerben viszi a devizás pereket, vagyis ha az ügyfél visz neki 4-5 másikat, akkor az ő perében nem kell ügyvédi munkadíjat fizetni. Én nem túl sok utánajárással 4 ilyet találtam a környékemen. Az olyan szarházi ügyvédekről(sic!) nem beszélve, akik a tévében hirdetik, hogy ezer ilyen ügyük van és biankó keresetlevéllel dolgoznak.
www.klaw.hu - Jogról, érthetöen.
https://www.facebook.com/kovacslaw/
Tisztelt Fórumozók!
2007-ben vettünk fel devizahitelt lakásra,én adóstársként szerepelek a hitelben.
2010-ben elváltam ,volt férjem a hitelben az adós.
Válás óta egyedül fizetem a hitelt.
Lakás tulajdonrészét megvásároltam volt férjemtől.
Mindketten szeretnénk,ha ő kilépne a hitelből,mivel nem járul hozzá a devizahitel peresítéséhez és az árfolyamgát igényléséhez sem.
Testvérem átvállalná az adós szerepét.
Viszont a bank ,rengeteg nyilatkozat aláírását kéri /pl. egyoldalúan módosíthatja a szerződést,emelheti a kamatot,mindenhez hozzájárulásunkat kell/enne/ adjuk /.
Azért szeretné aláíratni ,megtámadhatatlan legyen az új szerződés?
Ha létrejön az új szerződés 2014-ben,ezt is semmisé lehet nyilvánítani?
Ha a kormány lehetővé teszi végre ,h kivezethető legyen a devizahitel, az új szerződés miatt ,én nem esnék el -e lehetőségtől?
Nagyon meggondolandó úgy érzem.
Ebben kérném hozzáértő segítségét .
Köszönöm!
Tisztelt Fórumozok!
Abban lenne szükségem segitségre,h családba helyezéssel hozzám került egy 12 éves kisfiú.Májustól tartózkodik nálam,de hivata
Miért ne mondaná ki? Már rég nem kérdés, hogy a szabályozási környezet miatt ezek a szerződések csaknem mind érvénytelenek. Csak azt felejtik el közölni a megváltók az adósokkal, hogy ettől még fizetniük kell. Szinte ugyanúgy. (Persze, a megváltóknak jó buli, mert az ügyvédi munkadíj - plusz a "regisztrációs költség" az övék.)
KBS:
De mi a kérdésed? (Borzasztó körülményes tudsz lenni.)
Az, hogy amennyiben a bíróság valami csoda folytán nem mondaná ki minimum az árfolyamrés % értékének hiánya miatt a szerződés semmisségét, akkor "a Legfelsőbb Bíróság bírái a fellebbezési vagy felülvizsgálati eljárásban eléjük kerülő ilyen ítéletet jogszabálysértés címén megsemmisítik(lásd Pokol 2000)."?
De mi a kérdésed? (Borzasztó körülményes tudsz lenni.)
Csak a jogszabályok kötelezőek.
Sziasztok,
Lenne egy kérdésem:
Gondolom mindenki hallotta, hogy az "árfolyamréssel" kapcsolatos döntés Elvi határozat lett.
10/2013. számú gazdasági elvi határozat
I. A lakossági, fogyasztási kölcsönszerződésben a kétnemű devizaárfolyam (vételi és eladási árfolyam) alkalmazása során felmerülő különbözet költségnek minősül, mely mértéke feltüntetésének hiánya a szerződés semmisségét eredményezi.
Jól értelmezem, hogy ezt így már a szokásjog értelmében "kötelezőnek" tekinthető a bíróságok számára az alul idézettek miatt?
(A Legfelsőbb Bíróság döntéseinek jogforrási jellege) Itt különösen fontos kiemelni az írottjogi rendelkezések és a szokásjogi rögzítettség eltéréseit. Formáljogi síkon az alkotmány 47.§-a rendelkezik a Legfelsőbb Bíróság egyik döntési formájának, a jogegységi határozatnak kötelező jellegéről a bíróságok felé, azaz ennek jogforrási szerepéről. Ez az alkotmányi rendelkezés 1997 október 1.-én lépett hatályba, és az eddigi időpontig az írott jog szintjén a legfőbb bírói fórum két másik döntési formája, az irányelv és az elvi döntés volt kötelező a bíróságokra. Az e formákban megjelent normatív iránymutatásokat a bírák kötelesek voltak a releváns törvényhelyek kereteiben felmerülő jogi dilemmák eldöntésénél figyelembe venni, és ezek szerint eldönteni ezeket. Az 1997 októberétől bevezetett új jogegységi határozati forma óta az írott jog szintjén ezek már nem kötelezők a bírák számára, de az empirikus felméréseink szerint változatlanul kötelezőnek tekintik a bírák ezeket, és ha ezt nem teszik, akkor a Legfelsőbb Bíróság bírái a fellebbezési vagy felülvizsgálati eljárásban eléjük kerülő ilyen ítéletet jogszabálysértés címén megsemmisítik (lásd Pokol 2000). Az írottjogi rögzítettségből tehát a szokásjogi rögzítettség és szankcionálás szintjére átkerülve, de nem kevésbé jogforrásként szerepelnek ma is az elvi döntések és az irányelvek.
Ezt kitöl kérdezed?
Biztos, hogy olyan fogalmakat kell használnod, amiket jól láthatóan nem ismersz?
www.klaw.hu - Jogról, érthetöen.
https://www.facebook.com/kovacslaw/
„azt kell visszafizetni, aminek a rendelkezésre bocsátását a bank bizonyítani tudja....”
Ez egy érdekes felvetés. A korábban vázolt okokból a bank vélhetöen csak HUF rendelkezésre bocsátást tud bizonyítani, a keletkezett nyitott pozíciók zárása (SWAP ügyletekkel) utólag történt meg.
Mindehhez azonban a bank könyvelésének komoly áttekintésére és értelmezésére van szükség.
KBS:
"Az, hogy az adósoknak jóval kisebb összeget kell visszafizetniük, mint amit a bankok követelnek. És ehhez az előre felállított koncepcióhoz keresel érveket.
A jogesetmegoldás - és így az ítélkezés - korrekt módszere azonban nem ez."
Rosszul látod....Én azt képviselem, hogy azt kell visszafizetni, aminek a rendelkezésre bocsátását a bank bizonyítani tudja....
Hogy ez HUF vagy CHF az másodlagos....szerintem a jognak is ezt a nézetet kell támogatnia....
Neked van szerintem egy olyan prekoncepciód, hogy ahogy a szerződésben le van írva, minden úgy megtörtént....el kell fogadni , nem szabad megkérdőjelezni.
Üdvözletem mindenkinek!
Több mint 6 éve fizetem tisztességesen a banif plus banknak a hitelem,1 millió forintért vettem az autót már kifizettem rá eddig 2,5 milliót és még fizetnem kellene több mint 3 évig,de lépni szeretnék,viszont van egy nagy problémám nem találom a szerződésemet sehol tudtommal lehet kérni hiteles másolatot amit kötelességük kérésemre kiadni,jól tudom? Olyat is hallottam hogy 5 év rendszeres fizetés után ki kell adniuk a törzskönyvet? Kis segítségre lenne szükségem hogy induljak neki..előre is köszönöm!
A vita abban áll, hogy a szerzödésben és ÁSZF-ben nincs utalás HUF kamatra/hozamra, a bank viszont HUF hozamok alapján számol.
Ismét kiemelem, hogy a 6/2013 PJE szerint sem lenne rendben, ha az árfolyamkockázatot nem ellensúlyozná valami elöny. Legalábbis remélem, hogy a Kúria szerint sem elegendö pár havi kamatakció a 20-25 éves kockázatvállaláshoz.
Valóságosan a helyzet a következö:
2/a - ezzel helyböl nyer 2-3%-ot a folyósításkor a teljes tökeösszegre nézve, mert vételi árfolyamon számol [CHF-et adok, de megveszem rögtön és a forint ellenértéket folyósítom - kérdéses, hogy ebben nincs-e megalapozatlan gazdagodás, mert CHF ténylegesen nem mozgott]
3. a kezdeti alacsony kamatígéret a kamatperiódussal hamar megemelkedik a HUF forrás költsége fölé, pedig a külsö környezet nem változik
3/a - ez vélhetöen jogtalan, de a bank banktitokra hivatkozva elzárkózik a kamatmódosítás tételes és transzparens indoklásától
3/b - az ügyfél hiába szabadulna az ügyletböl, már nem tud ésszerü veszteséggel sem, mert a hitelkiváltás nem megy, az ingatlanpiac meg beállt
4. A bank a CHF forrásokat hagyja leépülni (kifutás után nem újítja meg), az okát nem tudom, de a mérlegben látszik
5. A bank a CHF elszámolás miatt HUF-ban 25-40%-kal magasabb nominális kamatot kap, miközben már maga a kamatszint is jóval a HUF forrásköltség felett van
5/a - a banknak ezzel szemben vesztesége van a nem teljesítö hitelekböl, ezzel szemben a teljes szegmens hivatalos banki jelentések szerint még mindig nyereséges
5/b - a hitelfelveö ellenben ideges, mert mind az árfolyamveszteséget, mind a megnövekedett kamatterhet rátolták, ezzel 50-120%-kal emelkedett a törlesztése
A szerződésedben benne kell lennie, mennyi a kamat, illetve hogyan kell számítani. (A szerződésnek az ászf is része.)