sérelemdíj

Tudom, de arra lennék kíváncsi, hogy melyik szokott "sikeresebb" lenni. Egy ügyvéd, vagy egy cég,akinek esetleg több erre szakosodott embere van.

Ha találsz olyan ügyvédet, aki kihívásnak veszi a feladatot, akkor én rá voksolnék.

Kedves Fórumozók!

Megelőző távoltartásos eljárásban tett, kérelmezői hamis állítások miatt indítok polgári pert, sérelemdíj iránt, a jóhírnevem megsértése és egyéb személyiségi jogaim megsértése miatt.

A kérelmezett voltam tehát a megelőző távoltartás elrendelése iárnit eljárásban. Első fokon vesztettem, de másodfokon simán nyertem a kérelmezővel szemben. Állítólag, családjogos ügyvédek szerint ez most a gyakorlat, hogy első fokon mindenre megítélik a távoltartást - a nagyobb bajt megelőzendő. Másodfokon aztán a kérelmezettre nézve méltányosabban mérlegelnek.

Elhangzott a távoltartási eljárásos jegyzőkönyvben, hogy testi sértést követtem el a kérelmezővel szemben, konkrétan rugdostam.
Mindez a korábbi rendőri jelentésbe ütközött. Amúgyis ellentmondásos volt a kérelmező előadása a körülményekről (hol történt a bántalmazás, mikor vette észre a sérüléseket, miért nem jelezte a kiérkező rendőröknek, stb.), a számos ellentmondás miatt is nyertem másodfokon.

Sérelemdíjra perelem, az alábbi BH-t találtam ugyanis.
BH 2018.11.304 Bírósághoz intézett keresetlevélben is történhet személyiségijog-sértés, ha az az adott ügyre nem tartozó, valótlan és sértő tényállítást tartalmaz, vagy a megfogalmazott vélemény minden valóságalapot nélkülöz, vagy/és kifejezésmódjában indokolatlanul bántó, sértő, megalázó. Mindez sérelemdíj megfizetésére is alapot adhat [2011. évi CDXXV. tv. (Alaptörvény) 1. cikk, 6. cikk, 9. cikk, 2013. évi V. tv. (Ptk.) 2:42. § (1)-(2) bek., 2:43. §, 2:45. §].

Nem csak a bíróság előtt sértegetett a testi sértés vádjával, hanem még a hozzátartozómnak is írt emailt a kérelmező az "agressziómról", és amúgy sem kell nyilvánosság előtt elkövetnie a sértést ahhoz, hogy sérelemdíjra okot adjon, ez más BH-kból is kiderült, de mi lehet a buktató?
Pszichésen is megviselt az ügy, ténylegesen haza kellett költöznöm a szüleimhez (már csak azért is, mert az elsőfokú távoltartási végzés miatt nem mehettem a lakásomba).

Üdvözletem!

Gyámhatósági eljárás elhúzódása miatt (16 hónapig tartott az ideiglenes elhelyezés), indítható-e érdemben per, (közigazgatási jogkörben okozott kár miatt,) annak fényében, hogy bebizonyosodott, az ideiglenes elhelyezés oka soha nem állt fennt, illetve, az ombudsmani vizsgálat megállapította a gyámhatóság mulasztásából fakadó vissszásságokat, több alapjoggal kapcsolatban is. (Elnézést a fogalmazás pontatlanságaiért, ha nem egészen érthető,pénteken jött a jelentés, még nem tudtuk feldolgozni)
Az ombudsman jelentésének lényegi része:

"Mindezek alapján megállapítom, hogy a szolnoki gyámhatóság mulasztása
összességében a tisztességes eljáráshoz való joggal összefüggő visszásságot okozott, ami nem
egyeztethető össze a gyermek legjobb érdekét figyelembe vevő eljárás elvével, hatásában
pedig alkalmas volt arra, hogy a gyermeknek a védelemhez és gondoskodáshoz való jogával
összefüggő visszásságot okozzon, és a jogsérelem közvetlen veszélyét idézze elő."

"Mindezekre figyelemmel megállapítom, hogy a törökszentmiklósi gyámhatóság
mulasztása, az eljárás további elhúzódása sértette a jogbiztonság követelményét, valamint
alkalmas volt arra, hogy hatásában a gyermek gondoskodáshoz és védelemhez való jogával
összefüggő visszásságot okozzon, és a jogsérelem közvetlen veszélyét idézze elő."

"Összegzés
A hatósági és bírósági eljárások elhúzódása következtében a gyermek több, mint tizenhat
hónapig volt ideiglenes hatályú elhelyezésben. A vizsgált helyzet tehát a jogbiztonság
követelményének sérelme mellett visszásságot okozott a gyermek gondoskodáshoz és
védelemhez való jogával összefüggésben."

Lehet. De mire mész vele? Kapsz egy-két százezer forintot. Jó esetben.

Értem! Ezek szerint nyeljük le a békát, ez jogszerű, hogy a családom a gyermekvédelmi rendszer áldozata lett. A rendszer abuzált minket, és a gyermekünket is. Miféle jogbiztonság ez, hiszen ugyanez, bárkivel, bármikor megtörténhet újra...

Hát, Én először fizetési meghagyással próbálkoznék... Inkább... Hátha "ráhagyják" a dolgot... De ingorványos talaj ez.

A Ptk. 6:548. § azt mondja, hogy közhatalom gyakorlásával összefüggésben okozott kár és sérelem tárgyában per akkor indítható, ha jogrvoslattal nem támadható határozat, ideértve a közigazgatási bíróság döntését is a jogsértést megállapítja.

Nobár az obudsmani jelentés nem tartozik ide.

Mivel jelen esetben a mulasztás az állított jogsértés, mel az iratokból tényszerűen rekonstruálható és amellyel szemben a joggyakorlat nem ismer jogorvoslatot, ezért jelen esetben - szerény meglátásom szerint - ez nem perelőfeltétel.

Azonban tisztázni kellene mindneekelőtt:

• csak a határidő jelentős túllépés miatt szeretne sérelemdíjat vagy sem?

Önmagában ugyanis az elsőfokú hatóság döntésének szakszerűtlensége, jogellenessége

Persze, az ideiglenes hatályú elhelyezés alaptalan elrendelése a magánélethez fűződő személyiségi jogokat megsérti, sértheti, s mint ilyen már adhat alapot sérelemdíj-követelésre.

Azonban itt jelentős kérdést játszik a felróhatóság, jó-rosszhiszeműség, stb. veti fel.

Egy adott esetben nyertes közhatalom gyakorlásával okozott kár megtérítése iránti per önmagában szerintem a gyámhivatalt nem fogja arra sarkallni, hogy felülvizsgálja a joggyakorlatát általában. Több értelme lenne az anomáliát az EMMI Gyámügyi és Gyermekvédelmi Főosztálya felé jelezni.

Tisztelt Hozzáértők!

Egy elfajult gazdasági vitában - többek között régóta fennálló, nagy összegű számlatartozások miatt - gyártóként írtam egy levelet a termékünket forgalmazó cég egyik vevőjének. A levél miatt a forgalmazó partnerünk magánvádas eljárást indított ellenem (ügyvezető). Rágalmazás és becsületsértés volt a vád. A bíróság első és másodfokon is elutasította, az eljárást bűncselekmény hiányában szüntették meg, az ítélet jogerős.

Kérdésem, hogy ezzel a másik fél megvalósította-e a hamis vád bűncselekményt, és ha igen, akkor van-e értelme feljelentést tenni, van-e esély arra, hogy igazságos és arányos büntetést szabnak ki, vagy ilyen csak a filmekben van? Engem nagyon megviselt ez az eljárás és jelentős ügyvédi költségem is volt. Egy későbbi polgári peres eljárásban mekkora sérelemdij lenne reális?

Köszönöm.
N. Gabor

Valószínűleg nem követett el bűncselekményt.

gabornak

Alapvetően akkor állapítható meg a hamis vád bűncselekménye, ha az ügyvezető állításai hamisak voltak (vagyis hazudott a tények tekintetében). Ha az általa a rágalmazás és becsületsértés alapjául hivatkozott állítások valóban megtörténtek (csak a bíróság nem tartotta ezeket az állításokat rágalmazó/becsületsértő kijelentéseknek), akkor nem követte el a hamis vád bűncselekményét.

Hogy a másik kérdésedre is válaszoljak: attól, hogy nem követett el bűncselekményt a magánindítvány előterjesztésével, elméletileg lehetne személyiségi jog megsértése miatt sérelemdíj/kártérítés iránt alappal pert indítani. De amennyire ismerem a vonatkozó bírói gyakorlatot, még ennél komolyabb ügyekben (pl. amelyeknél kényszerintézkedések foganatosítására is sor kerül) is csak nehezen ítélnek meg sérelemdíjat vagy kártérítést, nemhogy egy magánvádas eljárásban.

(BH2009. 214. A büntető feljelentés önmagában nem jogellenes és nem valósítja meg a személyiségi jog megsértését, ha nem tartalmaz indokolatlanul sértő, lejárató kijelentéseket, valótlan tényállítást. Nem alapozza meg a feljelentő kártérítési felelősségét az sem, ha azt a személyt, akit a feljelentő - az ügy körülményei alapján - a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított, a büntetőeljárás során felmentik.)

Köszönöm szépen a válaszokat.

Biztosan bennem van a hiba, én ha szó szerint értelmezem a törvény szövegét, abból nekem az jön ki, hogy megvalósította a hamis vádat.

Aki

1. mást hatóság előtt bűncselekmény elkövetésével hamisan vádol,
2. (...)

bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Bűncselekmény elkövetésével vádoltak, azt mondták, hogy rágalmazást követtem el. Ez a vád hamis volt, hiszen a bíróság kimondta, hogy nem történt bűncselekmény.

Hol van a hiba a logikámban?

Megtehette volna, hogy feljelentés helyett alaposabban körüljárja, vajon a levelem rágalmazás-e? De ő nem ezt tette. Ráadásul még az elsőfokú ítélet után sem nyugodott bele az ítéletbe.

Nem pont az lenne a célja a hamis vád büntetésének, hogy az ilyen alaptalan, bosszúból tett feljelenteseket szankcionalja?