Vini00002
2019.09.22. 14:49
Tudom, de arra lennék kíváncsi, hogy melyik szokott "sikeresebb" lenni. Egy ügyvéd, vagy egy cég,akinek esetleg több erre szakosodott embere van.
sérelemdíj
gerbera317
#
2019.09.22. 15:25
Ha találsz olyan ügyvédet, aki kihívásnak veszi a feladatot, akkor én rá voksolnék.
ruggiero
#
2019.11.02. 10:32
Kedves Fórumozók!
Megelőző távoltartásos eljárásban tett, kérelmezői hamis állítások miatt indítok polgári pert, sérelemdíj iránt, a jóhírnevem megsértése és egyéb személyiségi jogaim megsértése miatt.
A kérelmezett voltam tehát a megelőző távoltartás elrendelése iárnit eljárásban. Első fokon vesztettem, de másodfokon simán nyertem a kérelmezővel szemben. Állítólag, családjogos ügyvédek szerint ez most a gyakorlat, hogy első fokon mindenre megítélik a távoltartást - a nagyobb bajt megelőzendő. Másodfokon aztán a kérelmezettre nézve méltányosabban mérlegelnek.
Elhangzott a távoltartási eljárásos jegyzőkönyvben, hogy testi sértést követtem el a kérelmezővel szemben, konkrétan rugdostam.
Mindez a korábbi rendőri jelentésbe ütközött. Amúgyis ellentmondásos volt a kérelmező előadása a körülményekről (hol történt a bántalmazás, mikor vette észre a sérüléseket, miért nem jelezte a kiérkező rendőröknek, stb.), a számos ellentmondás miatt is nyertem másodfokon.
Sérelemdíjra perelem, az alábbi BH-t találtam ugyanis.
BH 2018.11.304 Bírósághoz intézett keresetlevélben is történhet személyiségijog-sértés, ha az az adott ügyre nem tartozó, valótlan és sértő tényállítást tartalmaz, vagy a megfogalmazott vélemény minden valóságalapot nélkülöz, vagy/és kifejezésmódjában indokolatlanul bántó, sértő, megalázó. Mindez sérelemdíj megfizetésére is alapot adhat [2011. évi CDXXV. tv. (Alaptörvény) 1. cikk, 6. cikk, 9. cikk, 2013. évi V. tv. (Ptk.) 2:42. § (1)-(2) bek., 2:43. §, 2:45. §].
Nem csak a bíróság előtt sértegetett a testi sértés vádjával, hanem még a hozzátartozómnak is írt emailt a kérelmező az "agressziómról", és amúgy sem kell nyilvánosság előtt elkövetnie a sértést ahhoz, hogy sérelemdíjra okot adjon, ez más BH-kból is kiderült, de mi lehet a buktató?
Pszichésen is megviselt az ügy, ténylegesen haza kellett költöznöm a szüleimhez (már csak azért is, mert az elsőfokú távoltartási végzés miatt nem mehettem a lakásomba).
don
trance75
#
2020.10.19. 12:12
Üdvözletem!
Gyámhatósági eljárás elhúzódása miatt (16 hónapig tartott az ideiglenes elhelyezés), indítható-e érdemben per, (közigazgatási jogkörben okozott kár miatt,) annak fényében, hogy bebizonyosodott, az ideiglenes elhelyezés oka soha nem állt fennt, illetve, az ombudsmani vizsgálat megállapította a gyámhatóság mulasztásából fakadó vissszásságokat, több alapjoggal kapcsolatban is. (Elnézést a fogalmazás pontatlanságaiért, ha nem egészen érthető,pénteken jött a jelentés, még nem tudtuk feldolgozni)
Az ombudsman jelentésének lényegi része:
"Mindezek alapján megállapítom, hogy a szolnoki gyámhatóság mulasztása
összességében a tisztességes eljáráshoz való joggal összefüggő visszásságot okozott, ami nem
egyeztethető össze a gyermek legjobb érdekét figyelembe vevő eljárás elvével, hatásában
pedig alkalmas volt arra, hogy a gyermeknek a védelemhez és gondoskodáshoz való jogával
összefüggő visszásságot okozzon, és a jogsérelem közvetlen veszélyét idézze elő."
"Mindezekre figyelemmel megállapítom, hogy a törökszentmiklósi gyámhatóság
mulasztása, az eljárás további elhúzódása sértette a jogbiztonság követelményét, valamint
alkalmas volt arra, hogy hatásában a gyermek gondoskodáshoz és védelemhez való jogával
összefüggő visszásságot okozzon, és a jogsérelem közvetlen veszélyét idézze elő."
"Összegzés
A hatósági és bírósági eljárások elhúzódása következtében a gyermek több, mint tizenhat
hónapig volt ideiglenes hatályú elhelyezésben. A vizsgált helyzet tehát a jogbiztonság
követelményének sérelme mellett visszásságot okozott a gyermek gondoskodáshoz és
védelemhez való jogával összefüggésben."
Kovács_Béla_Sándor
#
2020.10.19. 12:38
Lehet. De mire mész vele? Kapsz egy-két százezer forintot. Jó esetben.
trance75
#
2020.10.19. 13:24
Értem! Ezek szerint nyeljük le a békát, ez jogszerű, hogy a családom a gyermekvédelmi rendszer áldozata lett. A rendszer abuzált minket, és a gyermekünket is. Miféle jogbiztonság ez, hiszen ugyanez, bárkivel, bármikor megtörténhet újra...
rigoz
#
2020.10.19. 13:34
Hát, Én először fizetési meghagyással próbálkoznék... Inkább... Hátha "ráhagyják" a dolgot... De ingorványos talaj ez.
A Ptk. 6:548. § azt mondja, hogy közhatalom gyakorlásával összefüggésben okozott kár és sérelem tárgyában per akkor indítható, ha jogrvoslattal nem támadható határozat, ideértve a közigazgatási bíróság döntését is a jogsértést megállapítja.
Nobár az obudsmani jelentés nem tartozik ide.
Mivel jelen esetben a mulasztás az állított jogsértés, mel az iratokból tényszerűen rekonstruálható és amellyel szemben a joggyakorlat nem ismer jogorvoslatot, ezért jelen esetben - szerény meglátásom szerint - ez nem perelőfeltétel.
Azonban tisztázni kellene mindneekelőtt:
- csak a határidő jelentős túllépés miatt szeretne sérelemdíjat vagy sem?
Önmagában ugyanis az elsőfokú hatóság döntésének szakszerűtlensége, jogellenessége
Persze, az ideiglenes hatályú elhelyezés alaptalan elrendelése a magánélethez fűződő személyiségi jogokat megsérti, sértheti, s mint ilyen már adhat alapot sérelemdíj-követelésre.
Azonban itt jelentős kérdést játszik a felróhatóság, jó-rosszhiszeműség, stb. veti fel.
Egy adott esetben nyertes közhatalom gyakorlásával okozott kár megtérítése iránti per önmagában szerintem a gyámhivatalt nem fogja arra sarkallni, hogy felülvizsgálja a joggyakorlatát általában. Több értelme lenne az anomáliát az EMMI Gyámügyi és Gyermekvédelmi Főosztálya felé jelezni.
gabornak
#
2022.01.29. 18:06
Tisztelt Hozzáértők!
Egy elfajult gazdasági vitában - többek között régóta fennálló, nagy összegű számlatartozások miatt - gyártóként írtam egy levelet a termékünket forgalmazó cég egyik vevőjének. A levél miatt a forgalmazó partnerünk magánvádas eljárást indított ellenem (ügyvezető). Rágalmazás és becsületsértés volt a vád. A bíróság első és másodfokon is elutasította, az eljárást bűncselekmény hiányában szüntették meg, az ítélet jogerős.
Kérdésem, hogy ezzel a másik fél megvalósította-e a hamis vád bűncselekményt, és ha igen, akkor van-e értelme feljelentést tenni, van-e esély arra, hogy igazságos és arányos büntetést szabnak ki, vagy ilyen csak a filmekben van? Engem nagyon megviselt ez az eljárás és jelentős ügyvédi költségem is volt. Egy későbbi polgári peres eljárásban mekkora sérelemdij lenne reális?
Köszönöm.
N. Gabor
Kovács_Béla_Sándor
#
2022.01.29. 18:38
Valószínűleg nem követett el bűncselekményt.
Kogeza
#
2022.01.29. 20:28
gabornak
Alapvetően akkor állapítható meg a hamis vád bűncselekménye, ha az ügyvezető állításai hamisak voltak (vagyis hazudott a tények tekintetében). Ha az általa a rágalmazás és becsületsértés alapjául hivatkozott állítások valóban megtörténtek (csak a bíróság nem tartotta ezeket az állításokat rágalmazó/becsületsértő kijelentéseknek), akkor nem követte el a hamis vád bűncselekményét.
Kogeza
#
2022.01.29. 20:41
Hogy a másik kérdésedre is válaszoljak: attól, hogy nem követett el bűncselekményt a magánindítvány előterjesztésével, elméletileg lehetne személyiségi jog megsértése miatt sérelemdíj/kártérítés iránt alappal pert indítani. De amennyire ismerem a vonatkozó bírói gyakorlatot, még ennél komolyabb ügyekben (pl. amelyeknél kényszerintézkedések foganatosítására is sor kerül) is csak nehezen ítélnek meg sérelemdíjat vagy kártérítést, nemhogy egy magánvádas eljárásban.
(BH2009. 214. A büntető feljelentés önmagában nem jogellenes és nem valósítja meg a személyiségi jog megsértését, ha nem tartalmaz indokolatlanul sértő, lejárató kijelentéseket, valótlan tényállítást. Nem alapozza meg a feljelentő kártérítési felelősségét az sem, ha azt a személyt, akit a feljelentő - az ügy körülményei alapján - a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított, a büntetőeljárás során felmentik.)
gabornak
#
2022.01.31. 08:50
Köszönöm szépen a válaszokat.
Biztosan bennem van a hiba, én ha szó szerint értelmezem a törvény szövegét, abból nekem az jön ki, hogy megvalósította a hamis vádat.
Aki
- mást hatóság előtt bűncselekmény elkövetésével hamisan vádol,
- (...)
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Bűncselekmény elkövetésével vádoltak, azt mondták, hogy rágalmazást követtem el. Ez a vád hamis volt, hiszen a bíróság kimondta, hogy nem történt bűncselekmény.
Hol van a hiba a logikámban?
Megtehette volna, hogy feljelentés helyett alaposabban körüljárja, vajon a levelem rágalmazás-e? De ő nem ezt tette. Ráadásul még az elsőfokú ítélet után sem nyugodott bele az ítéletbe.
Nem pont az lenne a célja a hamis vád büntetésének, hogy az ilyen alaptalan, bosszúból tett feljelenteseket szankcionalja?
