kártérítési per

Tisztelt Fórumosok!

Az alábbi témában szeretném a véleményeteket kikérni:

Adott egy BT akinek a beltagja könyvel egy kftnek.
A kft-t megbüntetik és mondjuk 30millió forint kártérítést megítél neki a
bíróság a könyvelő bt ellen.Így a beltag teljes vagyonával is felelne,de
mi van ha most a bt beltagja kültag lesz és alkalmazott vagy a
kértérítési per végén már nincs végrehajtható vagyona?
A kártérítés fizetése milyen állapotot vesz alapul: az okozás
időpontjában lévő vagyoni, jogi helyzetet vagy amikor a bíróság
jogerős végzést hoz?
Mi van a vagyonkimenekítéssel vagy ez nem téma ilyen esetben?

Precedens eset?

Köszönettel!

Üdv!

Ez sokkal több kérdést vet fel, mint amennyit ide leírtál. Megpróbálom rendszerezni.

1. Ha a Kft a Bt.-vel áll szerződésben könyvvezetési szolgáltatásra, és a Bt. beltagja a Bt. nevében dolgozik a károkozás pillanatában, akkor ezen nem változtat az sem, ha később kilép vagy kültag lesz. Mivel akkor beltag volt, az akkori eseményekért beltagként felel amíg el nem évül a dolog.
2. Más dolog a végrehajthatóság, ha a kártérítési per végén nem lesz végrehajtható vagyona, akkor az őt elmarasztaló ítéletet nem lehet majd érdemben végrehajtani. Természetesen a fedezetelvonó ügylet a Kft. irányában hatálytalan lesz, szóval ajándékozni meg hozzátartozókkal adásvételi szerződést kötni eleve rossz gondolat.
3. A kártérítés fizetését mindig a károkozás alapjául szolgáló jogi helyzet alapján ítélik meg, de ettől az időponttól már járnak a kamatok is. A vagyoni helyzet nem lényeges, csak a végrehajtásban.

Jogilag százféleképpen lehet védekezni ilyen esetekben, de érdemben csak az járható út, ha az ok-okozati összefüggést támadod, tehát Te nem mulasztottál, vagy ha igen, nem okoztál vele kárt, vagy nem ekkorát. A másik esély pedig a károsult közrehatása, mely szerint nem megfelelő adatokat szolgáltatott, vagy más módon nem működött együtt a könyvvezetési szerződés teljesítése során, és ezért (legalább részben) az ő magatartása okozta a kárt.

sziasztok!

lenne egy kis problémám. nem tudom jó helyre írok-e, de nem nagyon értek ezekhez a dolgokhoz. naszóval

megyek kocsival, két oldalt az útmellett közvetlenül majd 2méter magas fű, nem lehet semmit látni. kb 70nel megyek pont emiatt, mert már tudom, naponta járok az uton. átfut egy őz előttem jobbról balra, és az eleje az autónak kicsit megbánta. nem nagyon, de lehet talál a szerelő rajta problémát. kérdés: feljelenthetek-e valakit, kifizeti, e valaki a káromat. komolyabb gond is lehetett volna. én a közlekedés felügyeletre tippelek. köszönet a válaszokért

Amennyiben az adott útszakaszon nem volt vadveszélyre figyelmezető tábla akkor a kártérítési igényedet jogosan nyújthatod be. A kárigényedet nem a közlekedési felügyelet részére kell benyújtanod, hanem a vadásztársaság felé (erdőgazdálkodás)

De sikerrel akkor járhatsz, ha az ütközést követően a tett színhelyét nem hagytad el, rendőri intézkedést kértél, így arról jegyzőkönyv készült, és a sérült vadat a társaság részére beszolgáltattad.

Amennyiben az adott útszakaszon kinn volt a vadveszélyre figyelmeztető tábla, a kárigényedet el fogják utasítani.

SF

köszi a tippeket. közbe fejlemény van. ugy tudom (rendőrtől), hogy megszüntetik tán a nyomozást, vagy az eljárást, vagy minek hívják, mert vadásztársaságnak nincs felelősségbiztosítása. casconk 200000 önrész, valszeg nincs annyi, kár...

Kedves Sasfióka !
Azt szertném kérdezni, mire alapozod azt a véleményedet, hogy a kárigényt elutasítják, ha kint van a vadveszélyt jelző tábla?
Jogszabályra, vagy precedensekre?

Ugy egy évvel ezelőtt még rendszeresen vettem a Nimródot, abban volt néhány ilyen jogeset, és nem utasitják el csak ezért. Nem emlékszem már mikért, de érdemes esetleg beszerezni a Nimródokat, és átnézni. Több jogesetet tárgyalt. Esetleg a szerkesztőségtől kérj infót,, hogy mely példányokban van jogeset.

mi az a Nimród?

Vadászujság. Én ugyan nem vadászom, egyrészt mert drága mulatság, másrészt, mert sajnálnám lelőni pl. az őzikét, azonban tele van szép képekkel, és szeretek festeni. Onnan szoktam gyakorolni:)

:-))) na jó, akkor most már eztet is tudjuk:-)

Pert indítottam a Baumaggal szemben és követelem, hogy a szerződésben foglaltakat teljesítse + késedelmi kamatot. Kérek tanácsot, hogy a tárgyaláson hogyan képviseljem magam. Lenne-e ügyvéd, aki ingyen eligazítana? Köszi

Ez igy kissé kevés info. Kellene részletesen az ügy, anélkül ...

Hogyan képviseld magad?:
Amikor a biró ismertette az ügyet, megkérdezi, hogy fenntartod-e a keresetedet. Állj fel, és mondd el, hogy szerinted neked van igazad, szerinted megszegte a Baumag a szerződést azzal, hogy .... nem tudom mit nem csinált, vagy mit csinált. Aztán ülj le, hallgasd meg, hogy mit mond az alperes. Próbálj nyugodt maradni, és nem közbeszólni, mert azt rosszul tolerálják a biróságok - rendreutasitás, pénzbirság 50 ezer forintig, ami többször is kiszabható.
Ha befejezte, akkor esetleg még hozzáfüzheted a mondanivalódat, csatolhatod a bizonyitékaidat, bizonyitási inditványt tehetsz. Aztán halasztanak, uj tárgyalás. Azon előterjesztik a bizonyitékokat a felek, a biróság figyelmeztet, hogy berekeszti a tárgyalást, majd ha nincs több mondanivalód, berekeszti. Ezután ítélet születik, ami ha nem tetszik, megfellebbezhető.

Szerintem viszont értéktől függően inkább fogadj egy ügyvédet, mert igen könnyü egy pert elcseszni laikusként.

Az ügyhöz adalékokat az alábbbi helyeken lehet tanulmányozni:
http://www.baumag.hu/
http://www.agenda-h.hu/…alaszBJ.html
http://baulek.tripod.com/index.html
http://www.baumagsfszfa.hu/index.htm

Az ügyvédek kihátrálnak, mert a cég elnökét a kamara elnöke istápolja. (Én csak nyerés esetén fizetnék.)
Mindent benyújtottam már, a követelésem és a károm kérem megtéríteni. A bíróság jelölje meg ki által, de legfőképpen mikor! Ez így mehet?

Az ügyvédi tevékenység nem eredménykötelem, tehát csak az ügy gondos vitelét garantálja, a nyerést sosem. Viszont nem lesz ügyvéd, aki igy vállalja az ügyedet.

Szerezd meg a Pp-t, a Ptk-t, a cégtörvényt, az ügyvédi törvényt, a Btk-t, meg az ügyeddel kapcsolatos egyéb jogszabályokat, tanuld meg, és akkor talán lesz némi esélyed, de a gyakorlat és az egyéb mellékes ismeretek még akkor is hiányozni fognak.

Én tisztában vagyok hiányosságaimmal és nem vitatom el az ismeretek és a gyakorlat szükségességét. Persze még mindig ott van a független és szakértelemmel rendelkező bíróság, amelynek a feladata jogorvoslatot szolgáltatni. Talán egy kicsit erre apellálok!

De botrányos, hogy mint adófizető és választójoggal rendelkező állampolgárnak nem jár az ami egy többszörös gyilkosnak is kijár, már hogy ügyvédet rendelnek ki hivatalból a részére.

A másik botrányos oldala az ügynek, hogy a "híres elnök" és a "felszámoló" érdekes, nyilvános jogi vitákat folytat. Mintha azt a látszatot akarnák kelteni egymásról, hogy a másik mennyire nem ért a joghoz, nem tudja a szabályokat. Mit is mutat ez, ha nem azt, hogy az előbbi azért elég jól elboldogul és közel 20ezer embert (vagy akár több ember) megvezetett. Az utóbbi... na nem folytatom!

Ha pedig szakembereket megkérdezek, mint a struccok homokba dugják a fejüket, mint akik semmihez nem értenének, semmit nem látnának, ők semmi rosszat nem tettek stb. Nem kérdés, hogy pont ezzel mi is bizonyított.

És akkor az ember ne legyen csalódott és bizalomvesztett. És ilyen lépésre szánja magát.

Felperesként reagálnom kell az első tárgyaláson alperes által előadottakra. Mivel fenntartom az igényemet ezt megerősítem. Viszont hajlok az egyezségre is. Tehát megfogalmazhatom-e úgy a válaszom, hogy abban az esetben, ha a bíróság nem ítéli meg az igényemet, nem alapos az igényem, egyezséget kérek, vagyis elfogadom amit az alperes jogosnak ítélt. Vagy meg kell várjam az ítéletet és ha az egyezik azzal amit az egyezséggel akartam akkor nincs tovább? És a bíróság ki fog-e szabni határidőt is az itéletében egyébként?

Kedves habcsok!

1. polgári perben is rendelnek ki ügyvédet, ha költségmentességet kérsz és azt meg is kapod, akkor rendelnek ki ügyvédet.
2. "csak nyerés esetén fizetnék": kedves habcsok, nem gondolod, hogy egy kicsit sokat gondolsz magadról? És az ügyvéd költségei amik felmerülnek az ügyeddel kapcsolatban? Azt ki téríti meg? A két szép szemedért nem fog neked senki dolgozni. Egyébként nyerni nem fogsz, akármilyen körültekintően jársz el, vagyis rosszul fogalmaztam, lehet, hogy a bíróság meítéli neked ami jár, megkapod a jogerős ítéletet, csak az nem lesz aki neked kifizesse, ami az ítéletben szerepel. Megjegyzem, ha te csak nyerés esetén fizetsz, akkor ebben a helyzetben még az ügyvédedet is kell fizetned, mert nyersz, de egy vasat sem kapsz.

Azért szerintem nem létezik akkora palimadár, mint amekkorára te számítasz :)
Ki az az őrült, aki egy neked kedvezőtlen ítélet esetén fizessen? :)
Azt mondtad, hogyha a bíróság elutasít, akkor te "hajlasz" az ítélet előtti, az alperes által felajánlott összeg elfogadására is. Nade ha a bíróság az alperesnek "ad igazat", akkor miért fizessen neked?

SF

Sasfiókával és Ildikóval egyetértek. A kérdésedre pedig a válasz: a tárgyalás berekesztéséig köthetsz egyezséget, utána már nem. Ha a bíróság ítéletet hozott, akkor azt kell végrehajtani, köthettek utólag ettől eltérő egyezséget peren kivül, de kétlem, hogy a másik fél egyezkedni akar, ha Te veszitesz, és azt is, hogy Te egyezkedni akarsz, ha nyersz. Nem hinném, hogy mindenkit hülyének kellene nézned.

Az, hogy a biró vitázik a felszámolóval, nem azért van, „Mintha azt a látszatot akarnák kelteni egymásról, hogy a másik mennyire nem ért a joghoz, nem tudja a szabályokat”, hanem azért, mert a jog nem mindig egyértelmü. Ha egyértelmü lenne, nem lenne szükség ügyvédekre, hiszen mindkét oldalt ügyvéd képviseli, mindegyik ügyvéd jogot tanult, azonban az igazság sokszor nézőpont kérdése. Sokszor mindkét félnek igaza van a saját szempontjából.

Azt szoktam mondani, hogy ha egy számitógép rossz, megnézi 8 informatikus, 10 féle hibát és javitási módot fognak mondani, és lehet, hogy mind jó, de lehet, hogy egyik sem. De ez nem azt jelenti, hogy mind hülye, csak azt, hogy másképp látják a dolgokat, másfajta ismeretekkel rendelkeznek, holott mind ugyanazt tanulta nagyjából.

Még egyszer hozzászólok, mert érdekes dolgokat hablatyolnak itt össze egyesek. Szomorú lenne, ha a jogi ügyekben ennyi szubjektivitás lenne úgy általában. Mert aki lop az lop, nem? Vagy csak elveszi ami másnak felesleges szerinte? Ez a másképp látni a dolgokat? Na ne! Nem csoda, hogy annyi dolog el van fedve! De ebben a gagyi jogrendszerrel rendelkező államban ismeretlen a zéró tolerancia a bűnözéssel, korrumpálható emberekkel, fehérgalléros maffiával szemben, akik megvezetik az együgyü kisembert és "kézben tartják" a döntéshozókat. Miért is kell egy négyzetmérre/minden kapualjba ennyi jogász, ügyvéd? Na hagyjuk! Undorító!

Szerencsére a jog nem csak abból áll, kedves Habcsok, hogy "aki lop, az lop", mert ha ebből állna, nem kéne 5+3 évig minimum tanulni a jogászoknak. Mint ahogy az orvostudomány sem abból áll, hogy "ha itt szúr, az perforált vakbél". Jól nézne ki a világ. Megértem, ha elkeseredett vagy, de ne vagdalkozz vaktában ezért.

Harcos üdvözlet mindenkinek!

Szeretnék tanácsot kérni első látszatra egy jelentéktelennek tünő ügyben.
Szeretném megtudni, hogy növényt (nagy növényt, pl. tuját) kerités mellé 10 cm-re lehet- e ültetni?
Édesanyám 72 éves elmult, egyedül él Budapesten. A bátyám és én vidékre költöztünk, gyakorlatilag édesanyám teljesen kiszolgáltatott idős hölgy. Ezt a szomszéd ki is használja. Most már leszakitották a telefon kábelt (amit ugyan összeragasztottak, de nem müködik a telefon) van egy nagy cseresznye fája, ami annyira ránőtt anyukám házának tetejére, hogy leszakitotta az ereszcsatornát. Nem beszélve arról a sok szemétről, (falevél) amit össze kell takaritani. Az önkormányzat szerint oda, és azt ültet a szomszéd, amit akar. Szeretném tudni, valóban igy van- e, és ha nem, milyen jogszabály szabályozza a kerités mellé való ültetést. Valamint az okozott kár javittatását köteles- e egy idős nyugdijas asszony finanszirozni.
Köszönettel: georgina

A tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen szomszédait szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné.

A tulajdonos a földjére áthajló ágakról lehullott gyümölcsöket megtarthatja, ha azokat a fa tulajdonosa fel nem szedi; az áthajló ágak és átnyúló gyökerek levágására nem jogosult, kivéve ha azok a föld rendes használatában gátolják, és a fa tulajdonosa azokat felhívás ellenére sem távolítja el.

Kedves ObudaFan!

A válaszoddal kapcsolatban felmerült bennem egy kérdés:
Mi van akkor, ha azért nem tudja a szomszéd felszedni a fájának a telkem fölé átnyúló ágairól lehullott gyümölcsöt, mert én nem engedem Õt be a telkemre.

Szolgalmi kötelességed beengedni, de kártalanítással tartozik, ha kárt okoz.