ügyvédi munkadíj

Kedves Monalisa!

Nekünk a bojtár úrral nem volt a gondunk, sőt!
Csak az összegszerűségen csodálkoztunk el.
De ez nyilván már így is marad.
Válaszod köszönöm.

Üdv.,
M.

Ja, az más. Akkor egy drága ügyvédet bíztatok meg. Ez már a ti kockázatotok.

azért az felmerülhet kérdésként, mennyire jó ügyvéd az, aki a saját munkadíját nem bírja átverni a bíróságon, na persze ez már nem segít, a szerződés az szerződés

Ez nem jóság kérdése (sőt, minél drágább valaki, arányaiban annál kevesebbet ítélnek meg neki; ha úgy vesszük hogy legalább minimálisan korrelál az ár és a szaktudás), én nem nagyon láttam olyat, ahol rendes ügyvédi munkadíjat ítéltek meg.

Ez számomra érdekes, de persze ez nem számít, szóval ha hívak egy szakértőt, és a szakértői díj 100ezer, akkor azt megítélik 100%-ban és az egyéb felmerülő költségeket is, kivéve az ügyvédi díjat.

A szakértői díjat a bíróság állapítja meg (neki sem köteles megállapítani annyit, amennyit a szakértő kér, ha irreális).

Az ügyvédi munkadíjról a felek a megbízási szerződésben állapodnak meg, és azt perköltségként érvényesíthetik a perben. Nekem is nem egy olyan esetem volt, amikor a megbízási szerződés valami iszonyat eltúlzott díj volt beleírva, amelynek csak a töredékét állapította meg a bíróság.

Biztos én vagyok nagyon szemét rosszindulatú, de már az is felmerült bennem, hogy nem lehetséges-e hogy készül egy szerződés amely alapján fizet a megbízó, ha bukják a pert, meg egy másik, amit banyújtanak a bíróságnak, hogy annyit fizessen a másik fél, ha ők nyernek....(tudom, ilyen a valósgban soha nem fordulhatna elő).

Minden esetre az egyik, 150.000 Ft-os perértékű ügyemben picit furcsa volt, hogy amegbízási szerződésben 120.000 Ft volt kikötve az ügyvédnek a beadványok elkészítéséért, és további 60.000 Ft tárgyalásonként. Van olyan fasz, aki egy 150 ezres perben ezt aláírja, ha neki kell kicsengetnie???

Értem, nincs erre meghatározva valami norma? Mert pl. az építészkamara minden évben közzéteszi az ajánlott díjazást, csak hogy a póri ügyfél tudja, mi az elvárható vállalási ár.

„Ja, az más. Akkor egy drága ügyvédet bíztatok meg.”

A fővárosi tapasztalataink szerint ez az összeg inkább átlagos. Ha ilyen megállapodás helyett a szintén megszokottnak mondható óradíjas megoldást kapjuk, akkor meg (pláne, ha az egy órásra kiírt tárgyalást 1,5-2 óra csúszással kezdi a bíró, aztán még jól el is húzza), még sokkal drágább lehet.
Ha nincs, a pénz is gond persze, de ahogy a hszokból is látszik, sokkal nagyobb gond az, hogy az ügyfelek nem tudják előre, mire számíthatnak. És ezt nem lehet az ő számlájukra írni. Az a tájékoztatás többnyire direkt hiányos. (Itt is sokszor.) A másik meg az: nehezen elfogadható (szerintem egyáltalán nem), hogy amennyiben a valós ügyvédi munkadíjak régiónként azért jól ismertek, miért is nem azt kapja vissza az ember – legalább megközelítőleg – amit valszeg rá is kellett költenie. Ha már egyszer per nélkül, laikusként nem tudta volna érvényesíteni a jogait.

„ Van olyan fasz, aki egy 150 ezres perben ezt aláírja, ha neki kell kicsengetnie???”
Én pl., minden további nélkül. :)
Ha ilyen – egyébként logikusnak és racionálisnak látszó – módon gondolkodunk, ha ez az elvárás, akkor azoknak, akik magasról tesznek jogra, emberségre, másokra, csak annyit kell tenniük, hogy akkora összeggel húznak le mindenkit, amekkora az adott régióban alatta marad a jogérvényesítés költségeinek. Szuper világ.

De, van jogszabály, a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet
a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről melyet a polgári eljárásban a pernyertes felet képviselő ügyvéd munkadíjának és készkiadásának megállapítása során kell alkalmazni.

A fél pernyertessége esetére igényelheti, hogy részére a bíróság az ügyvéd munkadíjának és készkiadásainak címén kötelezze a pervesztes felet

1. a fél és a képviselője között létrejött ügyvédi megbízási szerződésben kikötött megbízási díj, valamint
2. a fél által képviselője részére költségtérítésként megfizetett indokolt készkiadások

együttes összegének megfizetésére.

Ennek összegét a bíróság indokolt esetben mérsékelheti, ha az nem áll arányban a pertárgy értékével vagy a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel.

Ha a fél és az ügyvéd között nincs az ügy ellátására vonatkozó díjmegállapodás, vagy ha a fél ezt kéri, polgári perben, az elsőfokú bírósági eljárásban az ügyvéd munkadíjának a pervesztes felet terhelő összege

1. 10 millió Ft-ot meg nem haladó pertárgyérték esetén a pertárgyérték 5%-a, de legalább 10 000 Ft
2. 10 millió Ft feletti, de 100 millió Ft-ot meg nem haladó pertárgyérték esetén az a) pontban meghatározott munkadíj és a 10 millió Ft feletti összeg 3%-a, de legalább 100 000 Ft
3. 100 millió Ft-ot meghaladó pertárgyérték esetén a b) pontban meghatározott munkadíj és a 100 millió Ft feletti összeg 1%-a, de legalább 1 millió Ft.

Ha a perben a pertárgy értéke nem állapítható meg, a munkadíj minden megkezdett tárgyalási óránként, valamint az ügyvédnek a pert megelőző és a peren kívül végzett igazolt tevékenységéért óránként 5000 Ft, de legalább 10 000 Ft.

„óránként 5000 Ft”
nem túl csábító :) (mármint az ügyvédnek)

Pártfogó ügyvéd 3K-t kap.

A mérnökkamara táblázata szerint (ajánlás) a segéd tervező (szerkesztő) legalapabb óradíjára 22 ezret írnak, vezető tervező 88 ezernél kezdődik, de akár 132 ezer is lehet, az is durva, de ez az 5000 is.

Bánáti erősen állítja, hogy neki megígérték, hogy január eggyel emelnek. Mondjuk, ha megduplázzák, akkor lesz 10. :)

a 10 az már jobban hangzik, ráadásul bruttó, számlával, az 5-ből jó, 2-3 marad. Annyit számlával a malterkeverő segédmelós is megkap (8 általánossal, ami lehet 3 első, 5 második, meg 16 éves korig 2 harmadik)

Ez nettó.

Már úgy értve, hogy áfától mentes. Ha a járulékokkal, jövedelemadóval is számolunk, akkor persze, a fele a nettó. (Ha feltételezzük, hogy ez mind tiszta jövedelem - ami messze nem igaz.)

Amennyiben a bíróságtól kérik a megtérítését illik róla számlát adni.
Egyszer nekünk is volt hasonló eset, egy számlánkat nem óhajtotta a fővállakozó kifizetni, ott is kb. a felét ítélte meg a bíróság az ügyvédi díjnak, pedig számlát is mellékeltünk, és igazolást az átutalásról. Ráadásuk tovább tartott, mint egy normál terhesség (felszámolás indítása), pedig úgy kezdődött, az adós elismeri. Miután már minden jogerőssé vált, fizetnie kellett volna, kért haladékot és meg is kapta, így kb. egy év után bírtuk megkapni a pénzünket.
Azóta a végszámlára nem hagyunk túl sok összeget, mert ha már teljesen befejeztük a munkát, ő már nyeregben van, és addig nem fizet, ameddig nem muszáj.

T. wers!
"a segéd tervező (szerkesztő) legalapabb óradíjára 22 ezret írnak, vezető tervező 88 ezernél kezdődik, de akár 132 ezer is lehet"

• Azok az építési irodák, ahol segédtervezők és vezető tervezők vannak, általában már nem a magánszférát szolgálják ki, nem a szokásos lakossági építmény tervezésben (mint pl. egy átlagos családi ház, garázs, vagy fáskamra, stb.) vannak érdekelve, hanem nagyobb volumenű projektekben, ahol ezek a díjak arányosak a megvalósítandó építmény várható összköltségéhez.
• Az építészek tervezőmunkáját nem lehet összehasonlítani az ügyvédi munkadíjakkal.

Az építész, aki engedélyszámmal tervez bármit is akár családi házat, vagy akár egy városi komplexumot, az aláírásával azt hitelesíti, hogy az az adott helyen, az ottani környezeti adottságok szerinti, s az előírt anyagokkal, technológiával megvalósítva szabályos, az építési hatóság által engedélyezhető építmény lesz, ami az építtető kívánalmait minden szakmai tekintetben kielégíteni képes, a statikától kezdve a várható benapozási szögig.
A tervező felelősséget vállal, hogy az általa készített terv alapján megépített építmény szakmailag minden téren megáll, s a kivitelezése megvalósulásakor a megrendelő azt kapja, amiért fizetett.

• Az ügyvédek nem írnak alá olyan megállapodást, amelyben azt vállalnák az általuk elvállalt ügyben, hogy a megrendelőt úgy képviselik, hogy sikerre viszik az ügyét. Semmire nem vállalnak semmilyen garanciát, vagyis nincs rajtuk felelősség.

Egy tervező viszont minden egyes munkáját úgy írja alá, hogy azért teljes körű felelősséget vállal.
Egy építmény, egy műtárgy tervezői hibájából adódóan
a tervezőt veszik elő akár évtizedek múltán is és az felel érte.
Egy tervező nem hibázhat, vagy ha hibázik, felelősségel tartozik.

Egy ügyvéd nem.

Értjük: a tervező a fasza gyerek, az ügyvéd meg kókler.

Sikerdíj esetében az ügyvéd bukja a pénzt ha nem nyeri meg a pert.

Válópert is vállal ügyvéd siker díjért? ( vagyonmegosztásra gondolok)Ha igen akkor annak összege mitől függhet? (A még házastársam milliókat bukott piramisjátékon, igaz már csak lakás, biztosítások vannak, a lakást szüleim segítségével szereztük nagy részt.Nem könnyű per lesz.

Az átlagos ügyvédi díj 3-5% közötti - megállapodás kérdése, ezzel szemben a sikerdíj 15-20% között. Ebben az esetben a kockázat az ügyvédé mert ha nem nyeri meg a pert nem lát egy fillért sem, sőt még a perrel kapcsolatos költségeit is neki kell elkárolnia.

Írd be a keresőbe a sikerdíj kifejezést, valamint hát ott a gugli...

Olyan ügyvédet kell találni aki hajlandó azt bevállalni.

A sikerdíjban megállapodott összeget a nyertes félnek mindenképp meg kell fizetnie, utólag nem sokalhatja...

Az nem átlagos. Az átlag - ha lehet egyáltalán tudni - 7% körül lehet. A jellemző sikerdíj is magasabb. Ott kezdődik, ahová te a maximumát tetted.

Ha tudod igazolni hogy a lakást nagyrészt a szüleid segítségével tudtátok megvenni akkor az a te különvagyoni részed az egészből.

Javasolnám írass velük egy pár soros igazolást, hogy azt a pénzt anno neked adták ajándékba és nem "nektek" mint a fiatal pár. Ha van tanú aki erre emlékezik ő külön is írja ezt le. Hasznos lenne ha szüleiddel tudnátok igazolni a pénz esetleges banki kivétét, vagyis hogy mikor is. A lakásvétel bizonyára az azt követő napokban történhetett meg.

Talán legjobb lenne ha szüleid a nyílatkozatot közjegyzői okiratba foglalnák, na az nem egy cetli csak.

Mivel jelenleg nincs munkád = jövedelmed, kérdezd az ügyvédet kérhetsz-e költségmentességet, illetve illetékfeljegyzészt. (Majd elmondja.)