Végrehajtás idegen ingatlanon?

Sziasztok! Férjemtől aki egyéni vállalkozó volt 20 éve elváltam,de jó a kapcsolat közöttünk. Különböző kifizetetlen munkák miatt 2000-ben
vállalkozói ig. vissza adta,maradt egy összeg behajthatatlanság címén,többek között bírósági perköltség is,amire folyamatos végrehajtás van.
Történt, hogy az általam 1996-ben megvásárolt lakásra ahol egyedüli tulaj vagyok hitelt szerettem volna felvenni,és akkor jött a pofon,hogy a végrehajtó megterhelte az ingatlant.Nekem semmiféle tartozásom nincs, a volt férjem tartozását tette rá.Már telefollapotbannon beszéltem vele nem éppen nyugodt állapotban és várom a szem. találkozót
pénteken.Én úgy érzem ez részéről jogtalan volt.
Szerintetek?

Utána kell nézni, hogy vajon milyen határozat alapján folyik a végrehajtás, mert az nyilvánvaló, hogy Veled szemben végrehajtást csak akkor lehet folytatni, ha Téged kötelező határozat született.
Az ingatlan tulajdonjogára vonatkozó adatok kiderülnek az ingatlan-nyilvántartásból, amit a végrehajtó jogosult és köteles megismerni. Ingó esetén gyakran előfordul, amit mondasz, hiszen ott nem mindig lehet tudni egy tárgyról, hogy kié, ingatlannál viszont - a nyilvántartás miatt - nem. Ingó esetén erre való az igényper.
Kíváncsian várjuk a fejleményeket. :)

Köszi.Már utánna néztem. Velem szemben semmiféle határozat nincs,sőt a Föld.Hiv.-nál
megnézték nekem nem is kért le tul.lapot. csak név alapján tette rá. A volt férj lakcíme sem ez.
Ráborítsam az asztalt a végrehajtóra pénteken?

ez így nagyon meredek amit mondasz se végrehajtható határozat se vh lap csak rá rakta v jogot és erről téged a földhivatal nem értesített határozat formájában????

nálunk előfordult olyan hogy a volt feleség vette át a férj leveleit és így a férjel szemben úgy emelkedtek jogerőre a határozatok hogy voltaképpen a nem is értesült róla hisz az ex neje kidobta szemétbe őket

ez nállatok nem fordulhatott elő?

rite! Na erre találták ki a vélelem megdöntése iránti eljárást. Egyébként a volt feleség külön meghatalmazás hiányában tudtommal nem is jogosult postai küldeményt átvenni, láttam már ez ügyben közokirat-hamisítás miatt büntetőeljárást.

néri! Ne borítsd, mert akkor büntetve leszel, viszont ha nem hajlandó intézkedni, akkor azonnal kifogásold bíróság előtt!

Tisztábban:a végr.hat.-ot a férjem vette fel.
Tőle tudom ,hogy perköltég az összeg./lefénymásoltam,odadugom a végr.hajtó orra alá majd/ a Földhivatalnak nem volt ideje
határozatot küldeni,ugyanis 09.16-án tette rá a végrehajtást,és Én most hétfőn szerettem volna tul.lapot kérni.Minden papírt /válás,adásvételi szerződést a lakásról,stb.megmutatok neki/ de ma elküldöm az összes létező iratot a Végrehajtó
Kamarának is.Neki nem az lett volna a kötelessége,hogy pontosan informálódjon,vagy Õk nincsenek összeköttetésben a TÁKISZ programmal?A legnagyobb gond az, hogy áll a hitelem,egy csomó költséget már erre kifizettem,és a 15-30 napot az ügyintézési időt ki kell várnom?Már a második napot azzal töltöm,hogy keresem a jogszabályokat ezzel kapcsolatban. Tudom,hogy hivatalos személy,de lehet hogy mégis csak asztalborogatás lesz, amiért ennyi kellemetlenséget okozott nekem.
Na és nem utolsó sorban,köszi a segítséget,majd jelentkezem mit intéztem.

A földhivatal is ludas lehet, mert 1.) vagy csak az van bejegyezve, hogy valaki végrehajtási jog bejegyzését kérte, amit el fognak majd utasítani, ha ráérnek vele foglalkozni, mert nincs jogalapja, de akkor az ingatlan nincs még megterhelve,
vagy 2. ) nem utasította el a bejegyzési kérelmet, akkor pedig kártérítést kell kérned a földhivataltól.

Az egésznek az lehet az oka, hogy a végrehajtók kedvenc eszköze a megfélemlítés. Azért próbálkozott a Te ingatlanoddal, mert a várható reakciód az, hogy addig vered a volt férjed előtt az asztalt, amíg az bármi áron, de kifizeti a tartozást. Általában úgy csinálják, hogy ne lehessen rájuk bizonyítani semmit, de a Te esetedben jó esély van arra, hogy legalább részben felelősségre lehessen vonni.

a földhivatali bejegyző határozatot megfellebezheted ekkor rákerül a fellebezés ténye
a fontos az hogy a határozatban /pl. ítélet fmh közjegyzői okirat/ te szerepelsz e mint marasztalt alperes adós stb ez számomra még nem eggyértelmű

ha nem intézkedik a végrehajtó akkor neki felmerül a kártérítési felellősége /államigazgatási jogkrben okozott kár/ ha valóban merült fel ezzel kapcsolatban károd pl.elutasítják a hitelkérelmed stb

obudafan az eset /többször is/ valóban megtörtént
de akkor mégcsak perújítással lehtet élni
a postárol meg nem tudok sok jót mondani egyszerűen kritikán aluli
de ez esetben tényleg nehéz a postás helyzete kiss úr és kissné a cím is stimmel gondolná hogy ők közeli hozzátartozók csak hát valójában már nem

namost kis magyar példa következik, családi eset, és még nincs vége:
apuka, anyuka válik. megegyeznek közjegyző előtt (papír van róla::))), hogy apuka a ház felét (ami osztatlan 1/2, 1/2) magához váltja 12 milláért. ebből 6 millát kifizet anyukának cash. , másik hatot pedig 2003.márc31-ig!!! (a közjegyzői okirat 2002 novemberi keltezésű). Az ingatlanra jelzálogjog került anyuka javára. Na anyuka azóta is várja a pénzt... egy fél évet várt, aztán 2003 októberében elindította a végrehajtási eljárást. kiderült, hogy a közjegyzői okirat megkötése után két héttel apuka eladta az ingatlant a saját édeslányának. ezt a földhivatal át is vezette! a végrehajtó 1 évig tökölt azon, hogy akkor ő most mit is csináljon!!! mert hát ugye nem az a tulaj, aki ellen a végrehajtást kérik, nesze neked dologi jog és abszolút jogok. (tiszta lenne a helyzet ha a barom közjegyző elidegenítési és terhelési tilalommal terhelte volna meg az ingatlant, de nem tette). na ekkor jött a bíróság, aki azt mondta mivel nem az a tulaj aki ellen kérik a végrehajtás tűrése ellen pert kell indítani, ez fél éve folyik egyenlőre semmi előrehaladás az ügyben.

amit én nem értek: ha egyszer jelzálogjog, és valaki jelzálogjoggal terhelten vesz meg egy ingatlant, akkor vállalja hogy a jogosult abból kielégítést fog keresni ha a követelés határideje lejárt. ergo ha a huszadik ember veszi is meg az ingatlant az tűrni köteles a végrehajtást. ehelyett itt totyogunk két éve, én meg dobhatom a tűzbe a jogi diplomámat:((((

andzsinszan és anyukának nem volt bejegyezve még a tulajdonjog fenntartással történő eladás ténye se? hanem egyből átszált apukára a tulajdoni hányad?
ha így van elég érdekes adásvételi szerződés véletlen nem gönczöl judit járt el az ügyben?

és még valami ebből is látszik hogy a zálogjog egyértelműen dologi jogi és nem kötelmi jogi intézmény

Szerintem nincs igaza a bíróságnak, ha a közjegyzői okirat normálisan meg volt szerkesztve - leszámítva az elidegenítési és terhelési t. -t.
Ugyanis ha a közjegyzői okirat szerint a személyi kötelezett mellett zálogkötelezett is szerepel, akkor a végrehajtási záradékot is - kérelemre - ki lehet állítani egyrészt a személyi kötelezettel, másrészt a zálogtárgy mindenkori tulajdonosával szemben.

a helyzet az, hogy kellőképpen elmérgesedett helyzetben azt mondták anyukának, ha nem mond le visszavonhatatlanul a tulajdoni hányadáról csak akkor fizetik ki. a helyzetet jellemzi (kis magyar szociográfia), hogy közben anyukának költöznie kellett valahová, ezért megvett pontosan 12 milláért egy lakást, aminek a felét ki tudta fizetni, a másik felére meg több mint egy évet várt az építtető (rendes volt szegény szociálisan hátrányos helyzetűvel, mert anyuka jövedelmi viszonyai abban a bizonyos utolsó 3 millió emberben van:((((, aztán mindeféle trükközéssel, személyes kapcsolatokkal sikerült kibulizni, hogy a még építtető tulajdonában lévő lakás (uyge addig nem száll át amíg ki nem fizették) sikerüljön jelzálogos hitelt felvennie rá, valami havi 60 rongy a havi törlesztés.

és a hat milla még mindig nincs sehol. apukának állandó lakcíme nincs, vagyona nincs, más vagyontárgyán végrehajtani nem lehet, ezenkívül simán rosszhiszemű volt (fedezetelvonó ügylet-ennek nem lehet jogkövetkezménye véletlenül????).

a közjegyzők csezstek megcsinálni normálisan azt a rohadt okiratot, vidéki közjegyzőkről van szó Bp-iu agglomerációban, ritka pancserok.

ObudaFan látod mindenki ezt mondja. De ha a bíró hülye azellen nincs orvosság. Annak nem tudom van e jogi alapja, hogy a végrehajtás tűrése ellen, jelzálogjoggal biztosított követelés esetén, valóban kell e pert indítani???

egyébként meg tudjátok az ehhez hasonló esetekben nap mit nap hallom rokonoktól, közeli barátoktól, hogy mindig a tisztességes ember szív és a jog nem védi meg. kénytelen vagyok igazat adni nekik.

Foglalási tűrése elleni per van, az meg arról szól, hogy ha az adós a tulajdonos, csak más birtokában van a dolog (praktikusan ingó) , akkor lehet az iránt pert indítani, mondja ki a bíróság, hogy az a dolog az adósé.

Itt szerintem elég kell, hogy legyen egy újabb kérelem vh. záradék iránt.

Na, a segítségetekkel mindent sikerült elintéznem,egy kis ordíbálással az elején. Ugyanis vh. azt hitte lesöpörhet,lerázhat,csak amikor a papírokat megmutattam és hivatkoztam a kártérítési felelősségére és a Végrehajtó Kamarára, akkor adta ki a vh. visszavonás de azt
azonnal-amivel a Földhivatal azonnal törölte a vh.-t. Határozatot hétfőn kapok.
/Ritének: a vh.okiraton nem az Én nevem,lakcímem
szerepelt mint marasztalt alperes, hanem a volt férjemé./
Tehát megoldódott, és köszi a tanácsokat.

szerintem jogos a bíróság azon álláspontja hogy a zálogkötelezett ellen formálisan kielégítés tűrései iránti marasztalásra irányuló keresetet kell indítani mert sajnálatos módon az új zálogkötelezettre /mint a lefolytatandó végrehajtási eljárás egyik adósára/ a közjegyzői okirat konkrétan nem tartalmaz marasztalást az pusztán a régire ezt megelőzendően kellett volna kikötni egy elidegenítési és terhelési tilalmat -de nyílván jobb lett volna a tulajdonjog fenntartás- amitől nagyvonalúan eltekintett a közjegyző a jelzálogjog jogi minősítésén el lehet gondolkodni szerintem is dologhoz fűződő abszolút jogosultság azonban ebből nem következhet az, hogy az érvényesítésének módja tekintetében privilegizálva lenne kell egy végrehajthatás alapjául szolgáló marasztaló okirat amiben az új zálogkötelezett van megjelölve /andzsinszan én is találkoztam pest környéki közjegyző által készített adásvételivel s konkrétan olyat csinált hogy 1/1 ként adatott el valamit annak ellenére, hogy az eladókon kívül volt egy parányi tulajdoni hányaddal bíró személy/

az actio pauliana tekintetében gondolom hivatkoztatok a relatív hatálytalanságra hisz /a közeli hozzátartozók esetében vélelmezni kell a rosszhiszeműséget/ és ebből kifolyóan kértétek a perfeljegyzést
másrészt az elálláson is érdemes lehet gondolkozni
egyébként abban teljesen egyetértek veled hogy nincs komoly jogvédelem a hatóságok pedig sokszor nem kellően felkészültek a jogalkalmazás terén

Ezzel azért nem értek egyet, mert a bírói gyakorlat ugyanakkor elfogadja azt, ha az fmh - kérelemre - a személyes kötelezettet, és a zálogtárgy mindenkori kötelezettjét kötelezi, és erre kiállítja a végrehajtási lapot. Ezek után hogy miért nem állítja ki a közj. okiratra ugyanilyen esetben a végrehajtási záradékot, az teljesen indokolhatatlan. Ha ez problémát jelenthetne valóban, akkor a törvényalkotó a jelzálogjog részeként eleve szabályozta volna az elidegenítési és terhelési tilalmat. Éppen azért nem tette, mert a mindenkori tulajdonossal szemben is lehet kötelezni. Egyébként foglalás tűrése iránti per nem is jöhet szóba, mert azt csak az adós tulajdonában, harmadik személy birtokában álló ingó dolog kiadása iránt lehet indítani. Így aztán teljesen rossz a bíróság álláspontja szerintem.

én azt tanultam, hogy a zálogjog mindenkivel szemben zálogjog, hogy ilyen nem jogiasan fejezzem ki magam. szerintem bármelyik polgári jogász is nekem adna igazat, polgári bíró ismerőseim - most elárulhatom- azt mondták ez a gyakorlat, hogy ilyenkor pert kell indítani a tűrés iránt. mindenesetre azt sikerült elérni, hogy a végrehajtási jog legalább rákerült a tul. lapra tehát ladni már nem tudják.

gondolom azért tagdják meg a záradék kiállítását mert a közjegyzői okirat gondolom magát a konkrét zálogkötelezettet nevesíti és vh záradék /mint jóval gyorsabb ls egyszerőbb v okirat/ csak akkor állítható ki ha pontosan meg van határozva közjegyzói okiratban az adós személye gondolom ez lehet a logikája bíróságnak amivel én egyet tudok érteni de nyílván méltánytalan helyzetet eredményezhet
ha foglalás tűrése iránti pert javasoltak az szerintem is téves de a kielégítés tűrése iránti per jogos
az különben érdekel hogy a Vh joot mi módon rakta rá a tulajdoni lapra a végrehajtó
hiszen a tulajdonosa ellen még nem állítottak ki végrehajtható okiratot

Azért nem jó megoldás, mert mire a foglalás tűrése iránti pernek vége, addigra ismét el lehet adni az ingatlant. Aztán újra és újra. E mellett a Pp. szerint csak ingó dolog esetén lehet foglalás tűrése elleni pert indítani.

És akkor még tegyük hozzá a Ptk. Kommentárnak a Ptk. 255. §-hoz fűzött magyarázatát:

Fôszabály szerint a zálogtárgyból való kielégítéshez bírósági határozatra és végrehajtható okirat kiállítására van szükség. A személyi kötelezettel szemben a bíróság marasztaló határozatot hoz, tehát arra kötelezi, hogy a zálogjogosult részére járó tartozását fizesse meg. A dologi kötelezettet pedig a követelés zálogtárgyból való kielégítésének a tûrésére kötelezi. A bíróság jogerôs, vagy elôzetesen végrehajtható marasztaló határozata alapján, és ha a teljesítési határidô letelt, az elsô fokon eljáró bíróság végrehajtási lapot állít ki a végrehajtást kérô kérelmére. Amennyiben közokiratba foglalják a követelésrôl szóló szerzôdést és a zálogszerzôdést, továbbá a végrehajtásnak a Vht. 21. §-ában, Vht. 22. § c) pontjában és az 1991. évi XLI. törvényben elôírt feltételei fennállnak, a közjegyzôi okirat végrehajtási záradékolásának van helye.

jól látod rite csillaggal, persze hogy ez a helyzet. mert vazz és ekkor nagyon pipa tudok lenni: szegény anyuka besétált a bíróságra (ne kelljen a szájamra venni, a B.örsi Városi Bíróságra) és kiállította a végrehajtási lapot. Csak az ostoba fogalmazó, és ez enyhe kifejezés, csak azt felejtette el közölni vele, hogy ugyanmá', ha csak a személyi kötelezettet írja bele, arra keresztet vehet, ha eladta az ingatlant. Így első körben a végrehajtó vissza is dobta az egészet, hogy végrehajthatatlan a követelés. (ezzel elment 3/4 év) Aztán meg sikerült kijavítani a hibát, de azóta meg a bíróság ül rajta.

Persze a Ptk. kommentár világos, számomra csak az nem, hogy ez "A dologi kötelezettet pedig a követelés zálogtárgyból való kielégítésének a tûrésére kötelezi." peres utat jelent e vagy ez nemperes. Mert neki pert kellett indítani a tűrés iránt. Ekkor ugye már jól volt megfogalmazva a v.lap is. ezért tudott a vh rákerülni a tul.lapra, amit persze az ingatlan tulajok megfellebbeztek. Jó kis móka ez! A végrehajtónak meg legszívesebben a nyakát tekertük volna ki. Ilyen dilettáns, kiskirály barmokat én még életemben nem láttam, játszák az atyaúristent, legszívesebben fejbe lőttem volna, komolyan mondom. Én kérek elnézést....

a vh úgy került rá, hogy a közjegyzői okirat alapján azt írták a vlapra, hogy a személyi kötelezett neve és a dologi kötelezett neve. és így. a tulajdonos ellen valóban nem született vh okirat, dehát ezért van a jelzálogjog nem?

amit én ab ovo nem értek: ha én megveszek egy ingatlant, amin történetesen jelzálogjog van, akkor nem azt vállalom, hogy azt bármikor elvihetik a fejem fölül??? a jelzálogjognak nem az a lényege, hogy az ingatlan mindenkori tulajdonosát kötelezi, hiszen a zálogtárgy nála van, arról tudott, hiszen úgy vette meg, azzal együtt, látta a tul.lapon. Akkor miért van az, hogy külön kérvényben kell még felszólítani a tulajt, hogy "legyen szíves adja vissza":)))

budaörs? azt a kisperértékű pgsm perekből ismerem eddig nem volt rá panaszom de ez nem sokat jelent
kielégítés tűrése perről és nem foglalás tűrése iránti perről van szó
általában egy sereg kielégítés tűrése iránti perben szerepelnek a zálogjogosultak ha a kereset a tualjdonjoggal kapcsolatos
abba teljesen igazad van obudafan, hogy ez így borzasztó mert mindig el lehet adni azonban ha felkerül a perfeljegyzés ténye az egy védelem
én nem vagyok bírósági munkatárs azonban szerintem azért nem állhat meg jelen esetben záradék kiállítása mert a közjegyzői okiratban konkrétan még a régi zálog kötelezett neve szerepelt és így nincs az új z kötelezett ellen végrehajtható okirat ez sajnos szerintem pusztán formalitás

szerintem mindenképpen peres de szerintem akár már az első tárgyaláson ítélet hozható

A perfeljegyzés épp ez ellen nem véd , ugye, mert ha a gondolatmenetemet nem fogadjuk el, akkor annak a ténynek a megállapításához, hogy a perfeljegyzés miatt nem hatályos az átruházás megint pert kell indítani, és í.t. Csakhogy tessenek már elolvasni végig a Kommentár idézetet, meg nem véletlenül azt emeltem ki, amit :)
A közjegyzői okirat, ha a Közj. tv.-ben meghatározott tartalmi elemekkel rendelkezik, akkor azonos hatályú a végrehajtás szempontjából, mint a jogerős határozat. Más megoldás nem létezik, mint hogy ha a közjegyzői okirat megnevezi a zálogtárgyat, akkor ugyanúgy a zálogtárgy mindenkori tulajdonosával szemben kell kiállítani a végrehajtási lapot, mint a Ptk. 255. § alapján született ítélet után.