Csalás, sikkasztás

ZZ24!

Azért ne csodálkozz, ha első körben esetleg téged hallgatnak ki gyanúsítottként.

A feljelentés végére még odaírtam, hogy nyitott vagyok a mediációs eljárásra, amennyiben a feltételek adottak: itt pont belefér a kritériumokba, de bírói vagy ügyészi engedély kell hozzá, ha be is imseri a csalást, és ekkor büntetés nélkül megúszhatja, ha rendezi a kárt. Ez a verzió játszani fog szerintem, az a kérdés, hogy mikor eszmél rá, hogy lesz ellene elég terhelő bizonyíték.

Na akkor mondanám a fejleményeket:

Tegnap küldtem egy sms-t az ismerősnek, hogy nincs más választásom, megyek feljelentést tenni. Vártam mésfél órát, de nem reagált. Kikapcsoltam a mobilt és bevittem személyesen az általam megírt részletes feljelentést a helyi rendőrkapitányságra. A feljelentésben csak az általam tapasztalt tényeket írtam bele,, arra ügyelve, hogy konkrtétan csalással, sikksaztással nem vádoltam meg és az ügy zavarossága miatt a feljelentést ismeretlen tettes ellen tettem. Iktattaák a feljekentést, hazajöttem, erre látom 10* keresett a csaló mialatt ki volt kapcsolva a mobilom. Elég normális hangnemben tudzunk beszélni, de ő továbbra is fanatikusan ragaszkdott a hazuságához, felfogadott egy drága ügyvédet és lényegében a korábban megjelölt 3. személyre akarja ráverni a balhét, hogy ő is áldozat, de azt elismerte, hogy a telefon azért az ő közrejátszásával került át a megvádolt 3. személyhez. Kérdem én akkor milyen jogon adta át az engedélyem nékül 3. személynek a cuccokat? Ezt követően közölte, hogy hamis vád miatt fel fog jelenteni. Van a pofáján bőr az biztos! Annyit tduok, hogy a hamis vádhoz az ELENGEDHETETLEN, hogy a hamisan vádló tudata átfogja azt, hogy ő valótlanul vádol valakit. Itt ilyenről szó sincs, még arra is hajlandó vagyok, hogy poligráf alatt megerősítsem az állításaimat, de tudom azt, hogy ezt nem fogadják el bizonyítéknak. Még én érzem magam rosszul, mint egy kutya, hogy az igazamért harcolok és ez a hazug mocsok kitart végig az ellentmondásos hazug verziója mellett. közben ő vádol hamisan egy 3. személyt. Adja Isten, hogy az IMEI szám alapján valami használható információ jöjjön, ami nagyban segíti az igazság kiderülését!

Egy feljelentést megér de csodát ne várj tőle,főleg ha be sem tudják idézni.

Szervusztok!
A következő helyzetben kérem a tanácsotokat: az illető a tartozását felém egy ( már fedezetlen) emirátusi csekkel próbálta még húzni, a fizetési meghagyást el is indítottam.
Viszont kicsi a világ: kiderült hogy nem csak engem, hanem még 8 ember (akiről eddig tudok)felé van tartozása(szerződés vagy csekk a bizonyíték).
Mit érdemes még megtenni? Feljelentés rendőrségen? EU-s fizetési meghagyás?
Milyen lehetőségek vannak még a jog keretein belül?

Köszönöm.

Majordomus, sajnos csak gondolatban, mert ha tényleg megteszemn még ő jelent fel engem önbíráskodásért. Azt megtanultam már, hogy a Btk sokszor tényleg a bűnözőknek kedvez. Az meg megdöbbentő és elkeserítő, hogy a magyar jog az emberi életet és testi épséget nem védi annyira, mint a vagyont, az államérdeket, néha adócsalásért többet adnak, mint gyilkosságért.

Vadsuhanc, az első részlet 2018. február 28.-án volt esedékes. Én egy forintot se fizettem be, hiszen folyamatosan ígérgette az ismerős, hogy fizetve lesz, nekem ebből az üzletből semmi hasznom nem volt, pénzt se kértem érte. Én a követeleéskezelőnek fizettem először, hogy megelőzzem a végrehajtási fázist.

Nem próbáltad meg felpofozni a cimborát?

zz24...

És azt meg lehet tudni, hogy ez az első részlet esedékessége mikor volt? És azt meg lehet tudni, hogy Te mennyit fizettél be a részletbe amikor még nem volt átadva a követeléskezelőnek?

Igen, ezért is kérdeztem, mert hiába jogos a követelés, ha a tényállás nem ugorja meg a bűncselekmény kritériumait, ezért nem árt a polgári vonalat is elindítani. Megtaláltam a legelső torlesztőrészlet befizetési hataridejét, ami a bűncselekmény elkövetési időpontjától 1 hónappal később jár le, tehát, ahogy Osztap írta a polgári elévülés az első be nem fizetett törlesztő határnapjával kezdődik.

ZZ24,

Per esetén, ha megszüntetik a pert (tehát nem ítélettel vagy határozattal fejeződik be), akkor az nem szakítja meg az elévülést. Hogy ez büntetőügyben előterjesztett polgári jogi igénynél hogyan van, azt nem tudom (tekintve, hogy lehet, hogy a polgári igényed megalapozott, de mégse bűncselekmény az eset, ilyenkor nem tudom, dönt-e a büntetőbíróság a polgári részében).

Ha közvetlenül polgári pert indítasz, ott nem kérdés.

Köszönöm az információt, ha jól értem akkor a polgári igény előterjesztése megszakítja már az elévülést, csak ez akkor érvényesül visszamenőleg, ha döntés lesz az ügyben, mert előfordulhat, hogy elhúzódik az eljárás és az érdemi döntésig akár el is évülhetne a követelés.

Ptk. 6:25.§ (1) Az elévülést megszakítja
...

3. a követelés kötelezettel szembeni bírósági eljárásban történő érvényesítése, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határzatot hozott; vagy"

Ha a büntetőügyben polgári jogi igényt terjesztessz elő, akkor az a fentinek számít, és megszakítja az elévülést.

Hát igen, megfizettem a tanulópénzt keményen.

Egy olyan elméleti kérdésem lenne még, hogy a feljelentés mellett előterjesztett polgári igény megszakítja e a polgári elévülést, vagy arra csak az FHM jó?

Annyit tudok, hogy a feljelentés után elrendelt nyomozati cselekmények a büntetőjogi elévülést szakítják meg.

Valószínűleg igazad van abban, hogy a polgári út talán járhatóbb, de nem sokkal. Igaz, hogy a büntetőügyben máshogy kell bizonyítani, cserébe a polgári perben sokkal szabadabban mérlegel a bíróság. Például azt, hogy valaki mekkora életképtelen balf...ék, és megérdemli a végrehajtást, ha egyszer olyan okos volt, hogy nemhogy aláírt egy szerződést amire egy harmincadrangú ismerőse ígérgetett valamit, de még csak azt sem látta, hogy egyáltalán mi az, amit odaad neki. Bocs ZZ, ez nem személyes, én is adtam kölcsönt a barátomnak, de annak teljes tudatában, hogy ha átbasz, akkor pont semmit se fogok látni esetleg a pénzemből. Vagyis annyit, amennyi bár eléggé fáj, de azért nem kerülök az utcára a a hiányában.
Lehet a jó oldalát is nézni, hogy nem arra kérték meg, hogy hozzon be egy "csomagot" a határon, mert akkor most egy rosszabb országban az életfogytot töltené egy ilyen "baki" miatt, ahol kicsit szigorúbban veszik a drogcsempészetet.

drbjozsef,

A lényeg részemről az volt, hogy a polgári ügyben kevesebbet kell bizonyítani, mint a büntetőügyben, ergo könnyebben nyerhető.

„én eladhattam e volna a csalónak az áruhitelre kihozott dolgot, ami elvileg még a T-home tulajdonában volt? ”
Főszabály szerint a tulajdonjog átszáll, amikor megkapod a cuccot. De a felek, HA akarják, írásban kiköthetik a az eladó tulajdonjogának fenntartását a vételár teljes kiegyenlítéséig, a Ptk. 6:216. § szerint. Mi áll a Te szerződésedben és az akkori ÁSZF-ben?

„nem szegett szóbeli szerződést sem, mivel az létre sem jött köztönk”
De, létrejött. https://jogaszvilag.hu/…desbe-ejtes/

„Ebben az esetben a fizetési meghagyásos eljárásban a károm megtérítése követelhető e”
Mi az hogy! Nagyon is. Sőt, nemcsak követelhető (elvégre követelni bármit lehet), de szerintem joggal követelhető.

„A büntetőügyről: Szerintem a csaláshoz azt kell bizonyítani, hogy a szóbeli szerződés megkötésének pillanatában nem volt szándéka a fizetésre. Ez elég magas akadály megugrani. ”

Szerintem meg egyáltalán nem. Ha egyetlen részletet sem fizetett, akkor nem is kérdés, hogy egyetlen pillanatig sem volt szándékában fizetni. Természetesen, ha igazolja, hogy a csekkel a kezében már a postán állt sorban, és ott kapott infarktust, és ezért nem tudott sem első alkalommal, sem ezután hónapokig fizetni, hiszen mélyaltatásos kómában volt, akkor persze az menthető indoklás.

De azért ha a körülményekből a napnál is világosabb, főleg utólag, hogy soha meg sem próbált fizetni, még akkor sem, amikor ZZ24 kérdőre vonta ("ja, bocs, elfelejtettem, annyi a gond, de már küldöm is a pénzt" helyett lófasz se), akkor nem kell ide bizonyítás. Azért se a bíróság, se a nyomozó hatóság nem hülye.

Ha a büntető vonalon a csalás megállja a helyét, tehát megalapozott, hogy esze ágában se volt fizetni a részleteket, akkor a polgári vonalon a fizetési meghagyással követelhető tőle valami, hiszen nem szegett szóbeli szerződést sem, mivel az létre sem jött köztönk, csak az áru megszerzáse volt a célja a baleken, azaz rajtam keresztül?

Ebben az esetben a fizetési meghagyásos eljárásban a károm megtérítése követelhető e, vagy az a büntető vonalra marad, ahol vagy mediációs eljárással vagy ítélettel lehet fizetésre kényszeríteni a gazembert?

Köszönöm, ez hasznos volt, a lízinggel keverhettem egy kicsit a dolgot-

ZZ24

„A fő kérdés az lenne, hogy én eladhattam e volna a csalónak az áruhitelre kihozott dolgot, ami elvileg még a T-home tulajdonában volt?”

Ahhoz hogy ez így legyen, a számlán szerepelnie kellene, hogy a végösszeg teljes rendezéséig az eladó tulajdonát képezi az árucikk. Szabadon rendelkezel vele, annak adod oda vagy el, akinek csak akarod. Lényeg, hogy fizesd a részleteket. Ha nem fizeted egyáltalán vagy hűségidő előtt felmondod a szerződést, akkor sem az árucikket követelik vissza, hanem a maradék összeget kötbérrel megspékelve.

„Az áruhitel bedőlésével szállt rám a telefon és a drón tulajdonjoga vagy még most se?”

Kaptál egy számlát, amit részösszegekben fizetsz. Szó nincs arról, hogy nem a tiéd hivatalosan az árucikk.
Amiről te beszélsz, az a zárt végű pénzügyi lízing, ott valóban végig a banké mondjuk a jármű, amit havi részletekben fizetsz.
Csakis a legvégén száll át a tulajdonodba, amikor erről nyilatkozatot kapsz a lízingcégtől és átírathatod a nevedre.

osztap alábbi meglátásával kapcsolatban lenne őár kérdésem: "A büntetőügyről: Szerintem a csaláshoz azt kell bizonyítani, hogy a szóbeli szerződés megkötésének pillanatában nem volt szándéka a fizetésre. Ez elég magas akadály megugrani. Az, hogy később meggondolta magát, és már nem akar fizetni, nem elég. De én nem hallottam a felvételt. A sikkasztáshoz pedig az kéne, hogy az ismerős a rábízott idegen dolgot eltulajdonítsa. Ha a kérdező a történet elején a szóbeli szerződéssel eladta neki, akkor az már szerintem nem idegen dolog." ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

A tényállás tisztázásánál fontos megemlíteni, hogy a csaló ismerés már az elején félrevzetett, hiszen azt mondta, hogy egy rendszer kiépítése miatt pár apróbb kütyüre lenne szüksége, szó sem volt vadiúj Iphone-ról és drónról. Már ez megalapozza a csalás tényállását, hiszen eleve tévedésbe próbált ejteni, mert tudta, hogy ha tudom, hogy mi van a csomagban sosem veszem fel neki.

A fő kérdés az lenne, hogy én eladhattam e volna a csalónak az áruhitelre kihozott dolgot, ami elvileg még a T-home tulajdonában volt? Az áruhitel bedőlésével szállt rám a telefon és a drón tulajdonjoga vagy még most se?

Értem, köszönöm a meglátást. Természetesen, ha feljelentést teszek, akkor csak szigorúan a tényállást mondom el. Abban is bízom, hogy az illető észbe kap és legkésőbb egy esetleges mediációs eljárás során megtéríti a káromat + kifizeti a hátralékot.

A telefonbeszélgetésben az is elhangzik, hogy inkább költ havi 30ezret ügyvédre, minthogy egyetlen részletet is kifizessen T. helyett. Az szinte biztos, hogy továbbadta a telefont (eladta), de nem T-nek. Szinte fanatikus hisz a hazugságában, szinte már goebbelsi módon.

Azért hajlok a büntető vonal felé, mert a rendőrség talán bírósági végzéssel ki tudja nyomozni, hogy milyen SIM-ek fordultak meg a telefonban és hol van most. A polgári perben nem látok akkora esélyt a technikai részletek viszafejtésére, pedig annak kulcsszerepe lehet.

Ráadásul ez az ember évekig nyugodtan aluldt, holott tzdta, hogy akár utcára is kerülehetk miatta, és csak rajtam múlott hogy még idejében megegyeztem a behajtócéggel és nem ment át végrehajtási fázisba a dolog, ahol már másfél - kétmilliós követelésről is beszélhetnénk.

ZZ24,

Érdekes! Bár a leiratból nekem nem világos, hogy a Veled kötött szóbeli szerződés megkötésekor ismerősödnek nem volt szándékában fizetni. Hogy ő kötött egy másik szóbeli szerződést, amivel továbbadta az eszközt, az ezt nem befolyásolja. De az legalább kiderül, hogy nem hivatkozik arra, hogy ajándékba kapta tőled, sőt beszél a részletek fizetéséről. Ez jól fog jönni.

Szerintem a polgári vonal a gyorsabb és adja a nagyobb esélyt a pénz visszaszerzésére, elsősorban azért, mert kevesebbet kell bizonyítani. Ettől függetlenül, ha úgy döntesz, hogy feljelentést is teszel, nem Neked kell megmondani, hogy ez milyen bűncselekmény a Btk szerint. Elmész a rendőrségre, és csak elmondod, mi történt. Az egyetlen dolog, hogy alaptalanul ne vádolj senkit - nem akarsz hamis vádat a nyakadba.

Köszönöm ismét a hasznos meglátásokat.!

Most tudtam leszedni felhő szolgáltatásból a felvételt, összefoglalom mi van rajta:

Felhívom a P-t, ( a csaló ismerőst) hogy már nem bírom fizetni a törlesztőket a behajtócégnek, akkor tegyünk pontot az ügy végére, mert én akár a feljelentést is megteszem, ha kell.

Erre P. azt mondja, hogy a telefon az T. -hez került, mint végfelhasználóhoz és igazából T ötlete volt ez az egész, ő is csak ugyanolyan jóhsizemű áldozat, mint én, mert T ő is felhasználta a cselszövéséhez, tehát, hogy a T-home-s ismerőse segítségével segítsen neki kihozni neki készülékeket, a drónról meg nem is tudott. Tudni kell, hogy T. évekig dolgozott P-nek alkalmi munka keretében gyakorlatilag éhbérért, szinte a csicskája volt, egy nehéz sorsú, szerencsétlen emberről van szó, lényegében annyi adóssága van, hogy 1000 év alatt nem menne le.

T már nem dolgozik P-nek egy jó ideje, így megpróbálja a nyakába varrni ezt a dolgot, ami teljesen élestszerűtlen, hogy hogyan került gyakorlatilag egy hajléktalan emberhez egy Ihphone x és egy drón.

Az ügylet során csak én., P és a T home-os belsős embere volt jelen, a beszélgetés során azt is elmondja, hogy azért tudta a belsős kiadni nullásan a drónt és a telefont, mert otthoni előfizető voltam jó paraméterekkel. A lényeg, hogy a helyszínen P. átvette a nagy reklámszatyrot és elvitte benne a drónt és a telefont is, de engem csak annyiról tájékoztatott, hogy havonta fizetni fogja a részleteket. Én csak napokkal később a T-home-s emailból tudtam meg, hogy pontosan mik voltak a szatyorban.

A lényeg a hangfelvétel alapján, hogy P. erre a nehéz sorsú volt munkására, T-re akaja verni az ügyet, pedig T az ügylet közelében nem volt aznap. Megoldásnak azt javasolta P, hogy mivel sokat segített már T-nek és sok pénzzel tartozik neki, ezért ő úgy hajlandó fizetni a törlesztőket a követeléskezelő felé, ha T. minden hónapban 1 napot teéibe ledolgoz neki.

A beszélgetés azzal záródott, hogy találkozunk és egyeztetünk az ügyben, de én akkoriban elkaptam a covidot, így csak később tudtam beszélni T-vel, akinek esze ágában se volt havonta 1 napot ingyen dolgozni + teljesen kiakadt, amkoir megtudta, hogy rá akarja verni P,, hogy a telefont elvitte, ekkor vállalta, hogy eljön tanúskodni. is.

A tényállás alapján szerintem a sikkasztás is megvalósult, mert az elhangzottak alapján P ezt már kitervelte, hogy T-re keni a dolgot, csak a legfontosabb magyarázattal adós marad, hogyan került T-hez a drón és a telefon, amikor annak az embernek a legnagyobb érték a kezében max egy 50-res telefon volt.

Szerintem ez alapján a hamis vád is megáll, mert bűncselekmény elkövetésével vádol egy ártatlan embert.

Szóval én a büntetőjogi vonalat erőltetném mégis, mert P. ezzel nem hagy más választást.