Létezik-e kábulathoz való jog?


Zewa # 2005.01.04. 01:24

Hello!

A topik lényege tulajdonképpen a címében van: Létezik-e kábulathoz való jog?

A kérdést az Alkotmánybíróság nemrég hozott határozata keltette fel bennem (is), és a véleményekre lennék kiváncsi.

Várom az érveket és az ellenérveket egyaránt!

derill # 2005.01.04. 08:59

Igen. Létezik. Csak tiltott anyagtól nem eshetsz büntetlenül kábulatba. Mondjuk jól berughatsz, az nem tiltott. Vagy inhalálhatsz kipufogógázt - max belehalsz. De a tiltott szerek listájáról már csak ugy választhatsz, ha viseled a következményeit.


dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

dr Zákányi Csaba # 2005.01.04. 15:21

Egyetértek Derillel miközben hozzáteszem ez a lista nem azokat a drogokat tartalmazza, melyek valóban társadalmi problémát jelentenek, vagy terhet rónak a társadalomra - ti. alkohol, nikotin -, hiszen ezek elfogadottak a közvélemény szerint, hanem az egyelőre marginális jelentőségű kábítószerek.
Eszerint nem szívhatsz el egy jószerével ártalmatlan füves cigit, viszont annyi szeszt ihatsz, amennyit csak akarsz, a gyógykezelést majd a tb kifizeti.
Általánosságban pedig szeretném hinni, hogy olyan országban élek, melyben mindenhez jogom van, amit jogszabály nem tilt. Így a kábulathoz is.

Nick Name # 2005.01.04. 17:20

Hm. Csak épp a kábítószerezést a jogszabály tiltja.


Nick Name

the big cat # 2005.01.05. 15:55

Érdekes dolog ez, az alkoholt, cigarettát a büntetőjog nem szankcionálja, míg más kábító hatású szereket igen. A szankciók a társadalmi veszélyességgel úgy tűnik fordítottan arányosak. Akik a mai rendszer mellett érvelnek, azon a véleményen vannak, hogy kábulatba menekülés társadalmi problémájának büntetőjogo megoldása van. Éredekes, hogy szerintuk csak bizonyos kitüntetett molekulák esetében létezik a büntetőjogi megoldás, a legelterjettebbeknél ez nem létezik. A másik oldala a dolognak, hogy vajon a büntetőjogi tiltásnak mennyi visszatartó ereje van? Amióta kriminológia létezik pro és kontra millió topikai érv van mindkét oldalon. Az biztos, hogy ha az állam következetes lenne, és tiltana minden kábító hatású szert, az nem a visszaszorulást, hanem a szervezett bűnözés óriási megerősödését vonná maga után. Viszont kérdés, hogy a liberalizáció visszaszorítaná-e a szervezett bűnözést?

derill # 2005.01.09. 13:12

Na igen:) Miért nem azt tiltják, ami másra is káros? Például a dohányzást. Az, hogy más dohányzik, az rám nézve is káros, hiszen rongálja a levegőt akkor is, ha épp nem mellettem szivja. Az, hogy heroint nyom magába, az elvileg engem nem érdekel, dögöljön meg ha ilyen hülye - viszont nyilván bünözni fog a heroinért, meg nem fog dolgozni sem, tehát végül is én tartom el. Zákányinak igaza van. Miért a TB fizeti?

Aki dohányzik, alkoholista, kábszeres, annak azon betegségeit, amik egyértelmüen ebből erednek, nem a TB-nek kellene fizetnie, fizesse ki maga.

De hát a szociális rászorultságot sem ugy vizsgálják, hogy önmaga tehet-e róla, vagy sem? Hiszen a hajléktalanok nagy része azért az, mert alkoholista lett.

Nehéz igazságosan dönteni - szerintem itt nem is nagyon lehet. Ami biztos, hogy az államnak igen nagy haszna van az alkoholból, és a dohányból. Ugyanakkor a kábitószert minden állam elitéli, emiatt nyilván nem meri megtenni egyetlen állam sem azt, hogy ő kivétel marad. A kicsit káros - nagyon káros közt szerintem semmi különbség nincs.

Viszont minap láttam egy tüntetést. A bioélelmiszereket reklámozták a Kossuth téren. Az volt kiirva egy lepedőre, hogy követeljük, hogy Magyarország minden lakosa egészséges élelmiszert kapjon (magyarán szólva bioélelmiszert).
Ha pedig most mindenki hirtelen bioélelmiszert akarna venni, és nem lenne hajlandó mást, akkor elszabadulna a pokol, viszont Magyarország lakosságának nagyrésze kihalna, mert ennyi bioélelmiszer a világon nincs:).


dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

Zewa # 2005.01.23. 01:34

"Az, hogy heroint nyom magába, az elvileg engem nem érdekel, dögöljön meg ha ilyen hülye - viszont nyilván bünözni fog a heroinért, meg nem fog dolgozni sem, tehát végül is én tartom el."

Na, ezért még lehet joga hozzá. De ha bűncselekményt követ el, akkor AZÉRT bűntessék meg, ne azért, mert MAJD FOG.
Szerintem...

Zewa # 2005.01.23. 01:35

derill!

Ja, egyébként a TB vonatkozásában igazat adok.

dr Zákányi Csaba # 2005.01.24. 00:30

Zewával értek egyet, és azt teszem hozzá, hogy bár az emberek hülyék, és önmaguk kárára cselekszenek, az államnak olyan törvényeket kell alkotnia, melyek ezt nem veszik figyelembe.
Kedves Derill!
A kicsit káros és a nagyon káros között van különbség. Csak a különbség nem elvi, hanem gyakorlati jellegű.
Ja, és amikor társadalmi problémákat kell kezelni, akkor nem azon agyalsz, ki miért rontotta el a sorsát, acigány miért nem dolgozik, a piás miért iszik és veri a családját...stb, hanem éppen megpróbálod bejuttatni egy haljéktalanszállóba, segélyt osztasz neki, ruhát adsz a gyerekeinek...
Egyszer azt hallottam:Egy tisztességes államnak el kell tartania a munkátlanjait.
Én ezzel egyetértek.

the big cat # 2005.01.24. 07:34

Érdekes irányba megy az érvelés, és őszintén nagyon örülök neki, mert ha a kábítószerekről van szó, az emberek hajlamosak az egészet elszigetelt büntetőjogi problémaként kezelni, és tagadják a társadalmi vonatkozásokat, figyelmen kívül hagyják a más kábító, bóditíó hatású szerekkel való egyértelmű párhuzamot. Persze ezt is meg lehet érteni, a látszathatározottság sokkal jobban fizet a következő választáson, mint annak bevallása, hogy a probléma bonyolult társadalmi mozgások eredménye, amelynek csak nagyon bonyolult, komplex és hosszadalmas kezelési módja van, ami ráadásul örökké fog tartani, mivel a társadalmi dinamika a problémát akár akarjuk, akár nem újra és újra fogja termelni, azaz jobb ha belátjuk, hogy csakúgy mint a bűnözés maga, a kábító, bódító szerek használata a társadalom normális működéséhez tartoznak, és ennek anyagi, és morális értelemeben is költsége van, amit a meg kell fizetnünk.

Tehát a probléma kezelésnek nem a probléma megszüntetésére kell irányulnia, hiszen az lehetetlen, hanem arra, hogy a probléma fentebb említett költségei kezelhető keretek között maradjanak, ne rójon túl nagy terhete a társadalomra, legyne olyan mechanizmus, amely az érintetteket legalább olyan ütemben vonja ki a problémás körből, amilyen ütemben újjabbak kerülnek be.

Az, hogy ez a mechanizmus milyen, nyilván adott helyezt függő, de úgy tűnik, hogy azok a mechanizmusok, amelyek pusztán, vagy túlsúlyoan büntetőgi megoldást tartanak célravezetőnek hatástalanok, vagy pontosan visszafelé sülnek el, és a problémát minőségileg sokkal rosszabb szintre képesek levinni.

the big cat # 2005.01.24. 07:39

(A probléma költségei alatt nem pusztán az egészségügyi költségeket értem, hanem a hozzá kapcsolódó bűnözés okozta hátrányokat, a morális eróziót, a rendpárti mozgalmakat, stb.)

(A társadalmi szolidaritás eszméjével egyetértek, csak azzal nem, hogy a munkátlanok két retegre szakadhatnak, és egyik rétegét, akik magukat politikusnak álcázzák, ha karajuk ha nem luxusszínvonalon tartaja el magát, míg másik rétegük teljesen perifériára szorul - emiatt érzik sokan úgy, hogy a közösbe adózni számukra nem térül, és ez az, ami az adócsalás fő mozgatója.)

dr Zákányi Csaba # 2005.01.26. 16:08

Kedves Big !
Egyetértek, nagy baj a kábítószerfogyasztás kriminalizálása, talán valóban a prostitúcióhoz hasonló soha fel nem számolható társdalmi probléma, amit csak kezelni, tűrhető mederben tartani lehet.
Tudsz olyan társadalmi problémát, amit megoldottak?
Mitőlünk nézve az Egyesült Államokban megoldódott a "négerkérdés", de "még keveset voltam néger Amerikában".
Szóval lehet, hogy csak illúzió a társadalom javításának lehetősége.

the big cat # 2005.01.29. 16:41

Hát kezd elég általános társadalomfilozófia síkra terelődni a dolog, de a társadalom alapproblémái sohasem oldódnak meg. (mint a bűnözés, vagy a kissebségek problémái, vagy szegénység), mivel ezek a társadalom normális működésének részei, és a társadalmat alkotó egyének szuverén döntéseinek eredőiként adank valami minőségileg új jelenséget.

A társadalmi problémákat időben és térben vizsgálva elmondhatjuk, hogy egys társadalmak jobban, mások rosszabul kezelnek bizonyos problémákat, és a kezelés sikeressége is alapvetően a társadalmi mozgásoktól, az adott társadalom állapotától függ, nem a kezelés választott módszerétől. Vagy másképpen a választott módszerek mindig az adott társadalom állapotához igazodnak, és ennek függvénye a siker. Siker alatt az érthető, ha egy társadalmi probléma "költsége" az adott helyzetben elfogadható szintre szorítható vissza, és a probléma eszkalálódása kiküszöbölhető.

dr Zákányi Csaba # 2005.01.31. 12:03

Érdekes,amit írtál, hadd legyek benn biztos, hogy jól értem.
Tehát ha pl. Svédországban a rendőrség áll neki megoldani a kábítószerkérdést az jobban fog sikerülni, mintha Romániában a szociális szféra, vagy valami hasonló civil szerveződés, esetleg egyház, ilyenek. Pusztán csak azért, mert fejlettebb a tárasadalom általánosságban. Számomra új gondolat, és tetszetős.

Krawitz # 2005.02.14. 09:02

A lényeg hogy ki hogy fogja föl.Szóval addig amíg szándékos tudatlanságban van tartva a nép addig mindig lesznek problémák.A fű legalizálása azért lenne jó mert simán lenyomná az illegális piacát,hiszen minek vegyem egy ismeretlen fazontól, a bizonyatalan mennyiség/minőséget,ha tudom venni az államilag garantált minőséget/mennyiséget,adózottan,és olcsóbban?

Emiatt az összes többi illegáli drog ára megnövekedne,mert a nagykeres illegális drogterjesztéssel foglalkozó felső kör(khmm rendőrség)bevétele lecsökkenne.emiatt pedig egyre kevesebben vásárolnák az összes többit.

dr Zákányi Csaba # 2005.02.15. 16:00

A valóban alulinformált magyar társadalom gyomra nem venné be a fű legalizálását, aki tehát ezt megteszi, nem nyer választást.
Gondolom jövedéki termék lenne a marihuana. Azért vennéd meg "ismeretlen fazontól a bizonytalan...", mert nem drágább, hanem olcsóbb lenne, mint az állami, hiszen nem adóztak utána.
A kereslet-kínálat viszonyának szerintem nézz utánna!

the big cat # 2005.02.15. 16:26

Csaba, szerintem félreértettél. Én azt akartam írni, hogy a példádnál maradva Svédországban alapból nem is a rendőrség volna probléma fő megoldási vonala, míg Romániában ugyan az lenne, de az avlószínűleg csak rontana a helyzeten, de javítani semmiképpen sem javítaná.

Az hogy fejlettebb, fejletlenebb társadalom szándékosan nem használtam, ennek értéktartalma van, ami iylen szubjektív fogalomnál értelmetlen. A társadalom állapotáról beszéltem, az adott társadalmi problémához való viszonyában.

Két alaptételt nyugodtan elfogadhatunk: a társadalmi problémáknak (devianciáknak)összettett okai vannak, így a megoldásuk (de inkább enyhítésük) irányába tett kisérleteknek is hasonlóan összetettnek kell lennei, az egyes okokat egyenként kell kiiktatni vagy enyhítenia forrásuknál, a tüneti kezelés teljesen hatástalan, és nagyon sokszor csak ronta helyzeten.
A másik: a társadalmi problémák problémakénti azonosítása szubjektív kérdés, a legtöbb probléma csak egy bizonyos társadalmi "összköltség" fölött jelentkezik problémaként a társadalom számára, a cél a kezelési módokkal, hogy ez alá a kritikus határ alá szorítható legyen az "összköltség".

the big cat # 2005.02.15. 16:27

És hát ne feledjük, hogy ami ma deviancia, az holnap esetleg előnyös tulajdonság, amit a többség nagyra értékel.

StoneAge # 2005.02.16. 16:05

Üdv mindenkinek!

Hallottatok már olyan emberről, aki naponta csak egy, max. 2 spanglit "tesz magáévá", azt is elalvás előtt, a saját lakásában, azt senkivel nem megosztva? Én igen.
Nappal dolgozik, hajt, éli a társadalom által 100%-ig elfogadható életét, majd amikor leszáll az est, hajtogat egyet, kezébe vesz egy könyvet, esetleg valami alkotó jellegű tevékenységbe kezd, majd másnap kezdődik minden előről. Nem esik át a ló túloldalára az elfogyasztott mennyiséget illetően, soha nem nyúlt semmi máshoz, nem iszik alkoholt.
Gyakorlatilag teljesen normális életet él.
Akkor kérdem én: hol itt a deviancia? És miért kell úgy bánni vele, mint egy bűnözővel?

dr Zákányi Csaba # 2005.02.17. 12:20

Mélyen egyetértek, a kábítószerfogyasztás nem feltétlenül társadalomellenes gaztett, sőt önmagában sohasem az.
Normális társadalomban nem is kérdés az, hogy valaki pszichoaktiv szert használva is élhet a közösség hasznára.
A kender pedig nem okoz olyanfajta súlyos addikciót mint a keményebb drogok, leszokni róla pont ugyanolyan nehéz csak mint pl. a cigiről. A hozzáértők szerint egészségkárosító hatása sem nagyobb.
A deviancia ott van, hogy a közvélemény nem így gondolja. Ha valaki pl. kézen jár az utcán az deviancia, mert eltér a megszokottól.

GuMipOkE # 2005.02.17. 13:51

Érdekes ez a drog kérdés. Ugye jelen pillanatban a tiltott pszichotrop anyagok között vannak könnyű és nehézdrogok, biológiai függőséget okozó és nem okozó anyagok.

A nehéz drogok fogyasztása, forgalmazása...stb érthetően tiltottak. Azért mondom ezt, mert ezeknél az anyagoknál egy apró figyelmetlenség, egy apró túladagolás is gyors halálhoz vezethet. Heroinfüggőknek is nagyon kell vigyázniuk, hogy nehogy olyan szinten túllőjjék magukat, hogy ne tudjon "visszaszállni". Igy nagyfokú veszélyt jelent a fogyasztóra. Az állam ezért próbálja elrettenteni az olyan embereket is, akik tudatlanok, vagy akik nem tudják vagy nem akarják felismerni a veszélyeket. Mivel ezek a drogok erősek, szinte mindegyike függőséget okoz és méregdrágák, még az anyagi problémákkal nem küzködőket is padlóra küldheti. Okszerűen vonzza maga után a bűnözést. Akárhogy is nézzük, ezeknek a szankcionálása érthető.

Mivel a büntetőjog a "legvégső esetben a legutolsó eszköz", ezért a társadalom tagjait súlyosan veszélyeztető anyagokat ilyen formában is tiltani kell. Hiszen a felvilágosítás és megelőzés nem mindig jár eredménnyel.

A könnyű drogok esetében más volt a tiltás motiválciója. Az ilyen anyagok között sok biológiai függőséget nem okozó anyag is van, ezért a veszélyességük foka jóval alacsonyabb. A szabályozási viták dilemmája az volt, hogy akkor azokat az anyagokat miért nem veszik ki a tiltott listáról? Véleményem szerint egy tipikus folyamat miatt hagyták bent. A könnyűdrog fogyasztása döntően a tizen-huszon éves fiatalokhoz kötődik. Akiknek a mérlegelési képességük még nem eléggé érett. Továbbá ezek az anyagok ugyan biológiai függőséget nem, de pszichológiai függőséget eredményezhetnek. A dohányzás is az emberek egy részében nem biológiai éhséget alakít ki a nikotin irányában, hanem maga a cselekmény, a mozgássor az ami miatt nem képesek leszokni. A könnyű drogok esetében is könnyen kialakulhat egy pszichológiai függőség, és egy bizonyos problémamegoldási módszerré válhat.

Az ilyen ragaszkodás kialakulása, és hosszabb idő után a marihuána fogyasztása már nem feltétlenül adja azt az élményt, mint az elején. Ilyenkor tipikusan, sokszor csak kiváncsiságból elkezdenek kacsintgatni pl. az amfetamin származékok irányában. Azok között már kicsit szinesebb a paletta. Már beépülő drogok is vannak. A függőség az alanyban sokszor nem is tudatosul. Csak idő kérdése, és erről a szintről is átlép a "nehézsúlyba" a fogyasztó. Kokain heroin. És ez nem feltétlenül lassú folyamat, hanem akár 1-2 éven belül is kialakulhat. Ezen a szinten túl gyakran beszáll az illető a terjesztésbe, mert máshogy nem tudja előteremteni a napi betevő adagját.

Gimnáziumi osztálytársaim között is többen füveztek. Egy esetben volt alkalmam látni, hogy az egyik beszívott állapotban tiszta marihuánát csavart és azt szívta meg de rendesen. Az 5 perces durva fuldoklást falfehéren néztem végig. Extrémebb helyzetben meg is fulladhatott volna. Az ismerettségi körömben volt egy srác, aki így rövid úton eljutott a heroinhoz, és egyszer túllőtte magát és meghalt. Egy héttel előtte még azt mondta egy barátomnak, hogy bármikor le tudja tenni. De már látszott rajta, hogy függő. Aztán meg is halt tőle.

De az utcán is találkozhat az ember ilyen emberekkel. Legutóbb a Moszkva téren egy este 11h környékén belénk kötött egy belőtt srác. Tipikusan úgy viselkedett, mint aki elég rendesen halucinál. Igen agresszív volt, de mire komolyabbra fordult volna elhúztuk a csíkot.

Ha próbálok párhuzamot vonni a dohányzással, alkoholizmussal, akkor azt kell mondanom, hogy mégsem ugyanaz.
A dohányzás és az alkoholizmus nem lép olyan szintekre, mint a nehézdrogok, hanem hosszú folyamat míg az ember egészségét teljesen tönkreteszi. Több idő van visszafordulni.

Ezért úgy gondolom, hogy a könnyű és nehéz drogokat akár a büntetőjog szintjén is szükséges szabályozni. Ha csak 1-2 embert rettent el az országban tőle, akkor már megérte szerintem.

A büntetőjog elméleteibe meg most nem mennék bele, hogy miért az elrettentés az egyik legfontosabb célja.

Legislator # 2005.02.17. 14:31

Nekem a kedvenc történetem az, hogy a meg nem nevezendő egyetem politológus hallgatói a közforgalmú folyosón fényes délben a kitárt egyetemi nagyablak rejtekében sodort füves cigit szívtak, engem is kínáltak, mint tiszteletbeli politológushallgatót, de én nem fogadtam el:))).


Sunshine after the rain.

Legislator # 2005.02.17. 14:33

Az alkoholhoz csak annyit, hogy senkit sem láttam, aki a tokaji aszú mértéktelen vedelésébe halt volna bele.


Sunshine after the rain.

sessionID # 2005.02.17. 16:00

Ne haragudj, de te akkor rettentően tájékozatlan vagy. Ezt alkoholizmusnak vagy más néven alkoholbetegségnek hívják, és nagyon sokan halnak bele ill. betegednek meg tőle.
A beteg kényszergyógyítása is elrendelhető (ld. Btk).

the big cat # 2005.02.17. 17:34

Kedves Legistrator, én sajnos pontosan tudom, hogy mind az alkoholba, mind a nikotinba évente 10000-es nagyságrendben halnak bele emberek, az alkohol és a nikotin által okozott társadalmi költségek több nagyságrenddel meghaladják az összes drog által okozott problémák nagyságrendjét.

Szóval a valós kérdés az, hogy a jogalakotó miért nem konzekvens, és tiltaj meg a dohányzást és alkoholfogyasztást is a könnyűdrogok fogyazstásával együtt, vagy miért nem legális mindegyik? Tekintve, hogy a könnyűdrogok jórésze nem is addiktív, az álatluk okozott társadalmi kár elenyésző, míg a fent említet két legális drog iszonyatos terhet ró az államra, és atársadalomtra, mind anyagilag, mind erkölcsileg, és mindekettő erősen addiktív hatású.

Vagy másképpen, miért is bízunk meg abban (bizonyíthatóan hiábásan), hogy mindenki képes lesz kezelni a az alkohol által okozható problémát, és miért hisszük el, hogy a dohányosok egészségkárosodása nem fog bekövetkezni, mikor ez utóbbi közel 100%-os biztonsággal következik be, miközben nem hisszük el, hogy a könnyű drogokat kipróbálók, vagy használók nem térnek át a keményebb drogokra?