Dr.Attika
2007.01.15. 16:43
Igy van ez sajna intellektuális közokirat -hamisítás és ennek van gondatlan változata is. A jó hír, hogy ebben az esetben csak pénzbüntetés lehet a büntetés.
Okirathamisítás még mindig
csepanyi
#
2007.01.15. 16:07
Köszi a tanácsokat Borbolya!
Nem írtam alá az első szerződést, ez biztos. Ezzel már nem is foglalkoznak a rendőrök. Hanem ügyészi nyomásra az imént leírtakkal vádolnak. Gyanúsítottként lettem kihallgatva, ujjlenyomat, fénykép, stb. Kezdd irritáló lenni a dolog. Azt hangsúlyoztam, mert így van, hogy nem állt szándékomban semmiféle okiratot hamisítani. A gondatlanság enyhítő körülmény lehet? Egyáltalán, mit lehet ezért kapni?
csepanyi
#
2007.01.15. 15:59
A hatóság azt mondja, hogy közokirat-hamísítás történt mert az adás-vételi alapján jegyeztek be valamit a nyilvántartásba.
Valahol azt olvastam hogy ez "intellektuális" közokirat-hamisításnak minősül.
Ez jelent valamilyen különbséget? Még mindig nem értem, hogy miért hamis attól az okirat hogy ha azt nem a vásárlás pillanatában készítettük? Minden valós, a vevő, az eladó, a tanúk aláírása (igaz utólag írták alá, de úgy tudom ez még nem bűn ha a magaménak ismerem el az aláírást). Tehát azt nehéz felfognom, hogy hogy vádolhatnak hamisítással? Ha visszadátumoztam volna a szerződést, tehát a az 5 hónappal korábbi időpontot írom rá (ami tényleg hamisítás lett volna) akkor most nem lenne problémám. Maximum az okmányiroda "puffogott" volna mert nem 15 napom belül jelentettem be az adás-vételt.
borbolya
#
2007.01.15. 15:55
a tavalyi első megjelenésed óta átolvastam az egészet, amit írtál eddig. ez némi különbséggel lehetne az én estem is.valószínűleg az elkövetői kör is hasonló.
viszont korábban írtad: azt hiszed, hogy az első adásvételit alá sem írtad.
ezt nem tudod pontosan?ez igen fontos lehet, mivel ha aláírtad, akkor az egy elvileg érvényes szerződés volt.ha kérdezik, ne hangsúlyozd vagy mondd azt, hogy nem tudod biztosan aláírtad-e vagy sem.az igazságnak ez megfelel.
vélhetően nem lesz ebből komoly gondod mekkmester és általam leírt okok miatt.csak kellemetlen-magamról tudom.
sok sikert!
borbolya
#
2007.01.15. 15:35
biztos vagy benne hogy közokirathamisítással vádolnak?
ezt azért kérdezem, mert volt hasonló ügyem 3 éve, ott magánokirat-hamisítás volt ugyanennek a cselekménynek a minősítése.úgy tudom a gépjármű adásvételi szerződés nem közokirat, hanem magánokirat.ez egészen más büntetési tételt is jelent.
ja, én 5.000 ft-ért adtam el '81-es, szinte roncs kispolskit.pár hónap múlva beidéztek tanúként, mert az új tulaj átírás mellőzésével eladta 10.000 ft-ért egy vevőnek ( a vevő elmebeli minősítését most hagyjuk).vallomás felvétele, írásmintavétel volt.
esetedben szerintem a hatóság nem lát tisztán.nagy általánosságban itt a vevőt szokták vádolni, mivel az eladónak lényegében mindegy, kinek adta el a kivénhedt verdát.elvileg a vevőnek nem mindegy, hogy neki kell fizetni a biztosítást vagy a B10 bónusú papának.kb itt lehet az egész ügy lényege.hangsúlyozd majd ezt vádlóid előtt.
az viszont nem túl szép, hogy több mint 5 hónapig egy alá sem írt szerződéssel (ami nem minősül szerződésnek) használták a kocsidat. vélhetően a hatósági gyanú erre alapszik valamint arra, hogy nem állapítható meg, ki mit milyen minőségben írt alá.
az adásvétel egyetlen nem érintett tanúját ( tehát nem a papát, hanem a másikat) kihallgatták már? ő a te tanúd volt vagy a vevők hozták magukkal?
ha tudod és érdemesnek tartod, szorgalmazd az ő kihallgatását is!amennyiben téged igazol és megtalálható a bejelentett lakcímén.
fontos:az adásvételit ki adta le hamearabb az okmányirodában: te vagy a másik fél?
sok sikert!
csepanyi
#
2007.01.15. 10:02
Pedig a probléma az, hogy az ügyészség közokirat-hamísításal vádol, mert szerintük valótlan tartalmú okiratot adtam le az okmányirodában. Mivel az eladás nyáron történt, a szerződést pedig később írtuk. Megáll ez a vád a bíróságon?
Kovács_Béla_Sándor
#
2007.01.14. 17:49
Nem.
csepanyi
#
2007.01.14. 14:23
Ha e vevő és az eladó aláírta az adásvételi szerződést, de a dátum utólag került rá a papírra, meg a tanúk aláírása is, az már okirathamisításnak minősül?
csepanyi
#
2007.01.10. 11:09
Kedves Traven!
Amikor először beidéztek tanúként, az azért volt mert a vevő tagadta hogy az ő aláírása lenne a szerződésen, majd elismerte. Tehát a szerződés valódiságát sem tagadja. A rendőrségen akkor azt mondták, hogy ő lesz a gyanúsított, mivel ő próbálta meg felhasználni az első okiratot, annak ellenére hogy tudta hogy van egy másik.
Ennek ellenére, most beidéztek gyanúsítottként, ezért vagyok felháborodva mert nem értem hogy mi alapján gyanúsítanak. Ha aláírtam volna mindkét szerződést, a másodiknál abban a tudatban voltam hogy az elsőt megsemmisítették. Számomra csak a második létezik. Még a feltételezés is felháborító, hogy egy 12000ft-os autóért ilyesmire "vetemednék".
Mi jöhet még?
T r a v e n
#
2007.01.10. 10:25
Kedves Csepanyi!
Idézek tőled: "Írtunk egy szerződést, amit én, az eladó alá sem írtam..."
Akkor nem is történt szerződéskötés! Egy szerződés, amelyen az Eladó személyes aláírása hiányzik létre sem jött.
Csak egy szerződést kötöttetek, a "másodikat", amelyet mindannyian aláírtatok. Sajnos, ez a szerződés viszont kötelezettséget jelent részedre.
Az okirathamisítás gyanúját pedig a hatóság hivatalból vizsgálja, tehát az aláírások valódiságát valószínűsíti, ezért vizsgál gyanúsított minőségben.
csepanyi
#
2007.01.10. 08:45
Az előszerződésen a fia volt megjelölve vevőként, az apa tanúként írta alá. A másodikon az apa volt a vevő. Az elsőt én alá sem írtam, az náluk maradt, és amikor a másodikot csináltuk, én azt hittem hogy megsemmísítették, mert csak egy példány volt belőle.
Erre ő bemutatta mint "originált", bár tudta hogy közben aláírt egy másodikat is.
Ki követett el okirathamisítást?
Kovács_Béla_Sándor
#
2007.01.09. 22:16
Nem azt mondtad, hogy elsőre a fia volt a vevő?
kea4
#
2007.01.09. 21:37
...na de ugyanannak az embernek ugyanazt a kocsit ha sikerül kétszer eladni, akkor azért az illetõ vevõ elmeállapota erõsen megkérdõjelezhetõ, nem?
KEA.
Kovács_Béla_Sándor
#
2007.01.09. 08:39
Meglehet, továbbra is fennáll a gyanújuk, hogy kétszer adtad el azt az autót. Mondjuk, az inkább csalás, mint okirathamisítás.
csepanyi
#
2007.01.09. 06:09
?
csepanyi
#
2007.01.08. 16:24
Tanácsot kérnék!
A helyzet a következő:
2004-ben eladtam egy autót 12000Ft-ért. A vevő időt kért a javításhoz. Biztosítéknak írtunk egy szerződést amit én, az eladó alá sem írtam mert tudtam hogy majd írunk egy másikat. 5 hónappal később írtunk egy másik szerződést, amit aztán leadtam a hivatalban. Amikor a hivatal felszólította a vevőt a kocsi átírására, ő bemutatta az első szerződést, és azt mondta hogy a másodikon (az én általam beadotton) nem az ő aláírása van. Ebből lett egy nyomozás, ahol azután ő - többször változtatva a vallomását (pl: nem tudta mit ír alá, azt hitte hogy ő csak tanú, mellékesen a fejlécet a "vevő adatai"-nál is ő töltötte ki) végül elismerte hogy aláírta a szerződést.
Ennek ellenére, az rendőrség megint gyanúsítottként idézett be engem, "közokirathamisítás alapos gyanújával". Nem tudom ezt mire alapozzák. Tud valaki ebben nekem tanácsot adni?
Előre is köszönöm!
csepanyi
#
2007.01.08. 15:36
.
csepanyi
#
2007.01.08. 13:32
Mekkmester!
Új fejlemények. A múltkor a rendőrségen a nevelőapa elismerte hogy az Õ aláírása van a szerződésen. A nyomozás úgy lett lezárva hogy tulajdonképpen Õ követett el okirathamisítást mivel felhasználta az első (biztosítékként írt) szerződést.
Ma kaptam egy idézést a rendőrségről amiben engem, meg a két tanút mint gyanúsítottakat idéznek be. Állítólag az ügyészség mégis engem vádol közokirat hamisítással. Hogy lehetséges ez? Azt hiszem az első adás-vételit én még alá sem írtam, mert úgy beszéltük meg hogy majd írunk egy másikat.
Van valami javaslat?
Előre is köszi!
helio
#
2006.12.05. 22:53
Szia Mekkmester!
Vannak újabb fejlemények. Az egyik felperes nem jelent meg a "kölcsön visszafizetése" miatt ellenem indított tárgyaláson egészségi okok miatt, de ír egy levelet, amiben kimenti magát. A levélben leírja, hogy ő és a társa nem akkor írta alá tanúként a kölcsönszerződést, amikor én, hanem később, külön kérésre. Erre nem vonatkozik a Btk. 196. § 1. bek. b) "két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük sajátkezű aláírásának ismerte el" pontja?
Írásban elismeri, hogy nem volt jelen a kölcsönszerződés aláírásakor, de a kölcsönadó kérésére később tanúként aláírta egy másik személlyel együtt. Én pedig előttük soha nem ismertem el a szerződésen lévő aláírást a magaménak. Ilyenkor a bíró miért folytatja a pert?
Ugyanebben a kimentő levélben kijelenti, hogy egészségi okokból nem lehet jelen a tárgyaláson. Mi beterjesztünk egy iratot, amelyben egy ügyvéd arról nyilatkozik, hogy az illető ellen körözés van kiadva. Ez se érdekli. Bele veszi a jegyzőkönyvbe aztán kész? Nem kér felvilágosítást a rendőrségtől, se a Btk-t nem olvassa?
Mivel tőlem akarnak 1 milliót kamatostul kérni, csupán én olvasok, a bírónak nem kéne pártatlannak lennie? Én írjam meg neki, hogy mit bizonyít a levél? Én kérjem meg a rendőrséget, hogy adjon egy igazolást a három rendbeli körözés elrendeléséről?
Semmiféle szankciója nincs annak, ha valaki félrevezeti a hatóságot? Vagy csak én vagyok ilyen szerencsés?
mekkmester
#
2006.10.30. 09:03
Helio!
Természetesen ezek büntetendő cselekményeknek minősülnek, bár nem a Ptk., hanem a Btk. szerint :) Én csak azt mondtam, hogy általánosságban az ilyen hamis okirati bizonyítékok nem váltják ki a büntetőeljárás megindítását. Ha a bíróság hivatalból nem észleli a bcs.-t, akkor az ellenérdekű fél vagy bárki más feljelentheti.
Csepanyi!
Akkor nyert ügyed van! Mégha meg is próbálta elváltoztatni az írását, akkor is az ő kezétől származik, ez pedig az írásszakértő előtt nyilvánvaló lesz. Az, hogy mit csinált az autóval, részletkérdés. Sok szerncsét kívánok, és majd értesíts a fejleményekről!
csepanyi
#
2006.10.30. 07:22
Mekkmester!
A nevelő apa a fejlécet is kitöltötte a saját adataival, cím, anyja neve stb. Ott kis nyomtatott betűket használt, de felismerhető a kézírása. Az aláírás elég széthúzott, mintha már akkor az járt volna az eszében hogy majd letagadja. A lényeg, hogy az ő keze nyoma van a papíron. Az autót nem sokkal azután hogy megvette, leadta a MÉH-be és állítólag több pénzt kapott érte mint amennyiért vette. Ezt én később tudtam meg. Valójában az autó már rég a roncstelepen volt amikor a másik szerződést aláírta.
helio
#
2006.10.29. 22:18
Mekkmester!
Az alperes küldte be annak bizonyítékaként, hogy ő milyen képzett.
Egy másik ügyben pedig hamis vagyonnyilatkozatot tett. Ingatlaneladásból kb. 40 milliós bevétele keletkezett, ami adásvételi szerződésekkel bizonyítható. De mivel ajándékot követel vissza, úgy gondolta, hogy ennek az lesz az indoka, hogy ő a "kis nyugdíjából" él.
Miért tesznek ilyet emberek? Úgy gondolják, hogy ez nem vétség, nem bűncselekmény, nem lehet semmi következménye?
Egy ügyvéd például bead egy kft. Alapító Okiratot, amelybe egy még meg sem szűnt cég nevét, cégbejegyzési számát, adószámát, székhelyét, tevékenységét tűnteti fel. Ez is hamis nyilatkozattétel, vagy nem? Ezek nem szerepelnek a Ptk.-ban, mint bűntetendő cselekmények?
mekkmester
#
2006.10.29. 19:20
Hát, ez nem jó hír! Jobb lett volna, ha egy kívülálló vagy hozzád közeli személy és alá tudta volna támasztani a le nem adásra vonatkozó megállapodásotokat. Még szerencse, hogy a második esetében "jók" a tanúk. Minden esetre egy bcs. nyomozása során a legfontosabb a rendőrség számára, hogy megtalálja a motívumot. A Te szempontodból semmi sem indokolta, hogy megkössétek a 2. szerződést. Ha viszont az ő szemszögükből nézzük, az lehetett a motívum, hogy inkább a nevelőapa (aki valószínűleg idősebb személy) legyen a tulajdonos (üzembentartó), mivel így a járulékos költségek (biztosítás) csökkenthetők. A második szerződésen csak az aláírás származik az apától vagy mást is kitöltött?
mekkmester
#
2006.10.29. 19:12
Helio!
Attól függ, hogy ezt valamelyik fél, vagy egy tanú teszi. Ha ugyanis a tanú, akkor az ugyanúgy hamis tanúzás, mintha hazudna a bíróság előtt. Ha valamelyik fél követi el, annak általában nincs jogkövetkezménye, bár ez ugyanúgy magán- ill. közokirat-hamisítás, mint a bizonyítási eljáráson kívüli elkövetés. A bíróságnak, ha hivatalból észleli, meg kell tennie a szükséges intézkedést. De a gyakorlatban ez nem jellemző!
csepanyi
#
2006.10.29. 19:10
A fia egyik barátja.
