Guba! Nem tetted idézőjelbe, hogy Bauer Tamás kiváló közgazdászunk, de gondolom, hogy így akartad. Nem kiváló közgazdászunk. Ha olvastad publikációit és olvastad az életútját, akkor látnod kell, hogy egy kártékony közgondolkadó. Folyamatosan "fikázza" a FIDESZ-t. Nulla érvekkel. Édesapja "ávósként" közremúködött egy volt igazságügyi miniszter halálra veretésében. Rendszerváltás előtt és azt követően az SZDSZ- ávós fiuk gyülekezete- tevékenységében aktív szerepet vállalt, de onnan is ki ba....szták. Próbálja magát "szinten tartani" főleg az ATV műsoraiban, de hiteltelen és buta közgazdaságilag.
Az Alkotmánybíróság függetlenségéről
Bauer Tamás abstart hátborzongatóan irritáló politikus, vagy újabban már "elemző", főleg amikor a maga kenetteljes stílusában elkezdi elemezgetni, hogy addig örüljünk, ameddig a multik behozzák nekünk az olcsó szlovák tejet, mert, ha ezt nem tennék, akkor a magyar tej ára az egekbe szökne. (mondom, hogy kiválóan ért a fékekhez és ellensúlyokhoz, és nem csak politikai, hanem közgazdasági értelemben is. Pótolhatatlan zseni.)
Dr.Attika!
A témától függetlenül, /bár az AB tagjai, egyes ügyekben, néha egymástól teljesen eltérő jogászi érveléssel fűszerezett különvéleményként leírt levezetéseket írnak, néha ugyanazon jogelvre visszavezetve, más-más szemszögből és világnézetből, vajon miért is?/
"jogitanacs.info" honlapod életrajzi elemei között, ezt azért, amit tőled idézek, ajánlom kijavítani: (ez is csak egy tanács, de tényleg jószándékú...)
"ügyvédejlölti, foglalkozással" (..?!)
Egyébként, nem kell félteni az AB függetlenségét, nem olyan emberek a tagjai, hogy ne tudnának bármit is okosan megtenni,az érdekérvényesítő képességeikkel! Mint az közismert, jól és magasan képzett egyetemi oktatók, elég széles, többen koruknál fogva még 1989-előtt is kialakított, kapcsolatokkal és jogászi-harcostársi tapasztalatokkal..(...)
Elég érdekes lenne, ha a mezei honpolgároknak kellene aggódni ilyen magasan kvalifikált és elismert emberek hivatásának és beosztásának intézményi függetlenségéért, hiszen a tanítványaikat azért még ők is megismerik!!!
Remélhetjük azért még gondolatban köztünk élnek és mi értünk porszemnyi egyénekért (is)vannak!
Az a nagy probléma szerintem, hogy anno az Alkotmánymódosítás lehetőségét nem bástyázták körül kellően. Nálunk sajnos nagyon nagyon könnyű az alkotmány szövegét módosítani. Jogállamban - véleményem szerint - egy pártnak sem lenne szabad akkora hatalmat adni, hogy akár 2/3-os, akás 100%-os többséggel csak úgy módosíthassa az Alkotmányt ahogy neki tetszik. Lényegében így az EU-n kívül nem sok kontrollja marad a a hatalomnak.
Kedves Rexor,
azért az sem müködik, hogy egy 49-ben írt firkálmánnyal kelljen a világvégéig vesződni...
Kacsa11
Kedves Kacsa,
Ez is igaz, de az egy másik igazság, hogy a számát tekintve már semmi köze nincs ennek az Alkotmánynak a régi alkotmányhoz. De ha valakit a forma zavar, át lehet nevezni 2010. évi 200-as törvénynek (pont abban van a csavar, hogy egyedül ehhez szükséges 4/5-ös többség - ami tartalom szempontjából nem oszt nem szoroz.) Faramuci módon tehát lehet új Alkotmányt csinálni jelenleg minden nehézség nélkül, de csak a régi számozással :).
Kedves Rexor!
Már kiveséztük, hogy ez a 4/5-ös hozzájárulás 1998. júniusától hatálytalan.
Kedves Attika,
Lehet hogy lemaradtam, de akkor miről szól az Alkotmány 24. § (5) bekezdés (han jól tudom ez még mindig hatályban van)?
Kedves Rexor!
Lemaradtál. Az Alkotmány 24.§ (5) bekezdését az 1995. évi XLIV tv. 1.§-a iktatta be. Ugyanezen tv. 2.§-a szerint e rendelkezés hatályát veszti az 1994-ben megválasztott OGY megbizatásának megszűnésekor. Az akkori OGY megbizatása 1998. június 18-án szűnt meg. Tehát már nem hatályos.
Ez azért nem ennyire egyértelmű. Az 1995. évi XLIV tv. 2. § az 1995. évi XLIV tv. és nem az Alkotmány 24.§ (5) -t helyezte hatályon kívül. Hogy ez meg mit is jelent, az 12 éve vita tárgya a szakmában.
„Igazából engem az lep meg, hogy te is beálltál a demokráciát siratók kórusába. ”
Oda nem álltam be, de azért szerintem nem baj, ha egy jogásznak van az ilyesmiről véleménye. Én szeretném a legjobban, ha minél előbb elfogynának a hasonló témák.
Kedves ObudaFan!
Érveidet átolvasva osztom az álláspontodat. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a módosító jogszabály hatályon kívül helyezése nem érinti a módosított normatartalmat. És tényleg ebben az esetben csak a módosító jogszabályt helyezték hatályon kívül nem a módosított normát. Viszont ha megnézzük a módosító törvény javaslathoz fűzött miniszteri indoklást, abból az derül ki, hogy ezt a 4/5-ös szabályt csak a 94-98-as parlament tevékenysége alatt kívánták alkalmazni.
1995. évi XLIV. törvény indokolása
a Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló, többször módosított 1949. évi XX. törvény módosításáról
INDOKOLÁS
Az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjai - a kisgazdapárti frakció kivételével - annak érdekében, hogy hazánk ideiglenes jellegű alkotmányát új alkotmány váltsa fel, megállapodtak abban, hogy módosítják az Alkotmányt és a Házszabályt, továbbá felállítják az új alkotmányt előkészítő bizottságot.
Az Alkotmány módosítása arra irányul, hogy az új alkotmány előkészítésének részletes szabályait megállapító országgyűlési határozatot - amely határozat a Házszabályba beépülő rendelkezéseket tartalmazza - a képviselők jelentősebb minősített többségével kelljen elfogadni. Az Alkotmány 24. §-ának (4) bekezdése értelmében a Házszabályt a képviselők kétharmadának szavazatával fogadja el az Országgyűlés. Jelenleg a koalíciós frakcióknak ennél nagyobb többségük van, így a Házszabályt egyedül is meg tudják változtatni. A törvényjavaslat ezért az ellenzék jogainak megóvása és az alkotmányozásban való érdemi részvételük biztosítása érdekében ezt az arányt a képviselők négyötödében határozza meg.
A képviselőcsoportok megállapodása minden tekintetben a jelenlegi parlamenti erőviszonyokat veszi alapul. Ezért, továbbá mert a képviselőcsoportok szándéka szerint az új alkotmányt a jelenlegi Országgyűlés megbízatásának végéig meg kell alkotni, a törvényjavaslatban szereplő, minősített többségű döntéshozatalt előíró szabály csak a jelenlegi Országgyűlés megbízatási idejére alkalmazandó.
Ez egy kodifikációs hiba, ami nagyon nagy problémát fog még okozni, meg komoly jogi vitákat.
Csak zárójelben jegyzem meg, hogy nem biztos, hogy buta szabály volt, a fenntartásáról is legalább el lehetne gondolkozni.
Mint valaki már korábban írta, a '49-es alkotmányt teljesen "módosítva" így is lehet új alkotmányunk; de ha a jelenlegi szöveget ágyaznánk egy 2010-es törvénybe, az már nem menne.
Szóval a mindennapi élet nem fog megállni - már amennyire azt egy "toldozott-foldozott" alkotmány megállítaná - de az egészségtelen 1949-es szellem - a megszálló csapatok fegyvereinek árnyékában, elcsalt választásokon hatalomra jutók által meghozott alkotmány szelleme - sajnos megmarad.
Miki!
1949-ig is élt a nemzetünk írott alkotmány nélkül. Ezt követő 40 évben sem éreztük, hátrányát annak, hogy egy betűjét sem tartották be. 89-től se gyakorolt hatással a módoított alkotmány a mindennapi életünkre. Az új Alkotmánnyal sem fog semmi változni.
Bukott kommunista vezér írja az orbán-tákolmányt:
Igen, tudom, hogy csak ettől nem fog változni semmi... de az nevetséges, hogy a hatályos alkotmányunk a sztálinista alkotmány alapjain nyugszik.
Akkor inkább ne is legyen írott alkotmányunk, ahogy mondtad is, megvoltunk nélküle '49-ig, az angolok a mai napig jól megvannak így.
A lényeg úgyis a tartalom, de egy 1949-es alkotmánynál rosszabbat, morális értelemben lehetetlen elképzelni.
Én mindig a kettős mérce ellen vagyok, szóval ilyenkor belegondolok, milyen lenne, ha anno Petain marshall ad egy alkotmányt a népének, és a franciák nem csinálnak helyette újat, csak szinte teljes egészében módosítják... hmmm.
Pozsgai a legnormálisabb bukott komcsi vezér. Mikor anno bejelentette, hogy 1956 forradalom volt és nem ellenforradalom, akkor indult el a"rendszerváltás". Volt neki gondja a komcsi vezetéssel azelőtt is. "Száműzték" Népfront vezetőjének. Mond ez valamit nektek, hogy Népfront?
A rendszerváltáskor azért lényegileg egy új alkotmány született, attól függetlenül, hogy a számát megtartották és nem az örökkévalóság szándékával írták. Ezt a sztálinista alkotmányra vonatkozóan írom.
Az szintén túlzás, hogy agyon toldozták- foldozták volna, mivel ahhoz azért viszonylag ritkán jött össze eddig a kétharmad.
Tudom. Ezt a kritikát nem jogilag, hanem morális szempontból mondtam.
Remélem, álhír:
Már miért lenne az?
Hogy mást ne is mondjak, csak mert a jelölt nem felel meg a törvényi feltételeknek.
kiadja a Jogászoknak Kft.
cégjegyzékszám: 02-09-067243
adószám: 12559044-2-02