Az Alkotmánybíróság függetlenségéről


guba # 2010.08.01. 06:07

Egyébként tudjátok, kik csinálták ezt a javított alkotmányt? Persze, el lehet ezzel funkcionálni, én nem mondom. De ez messze nem ideális.

Konkrétan is meg tudod nevezni, hogy mi az amin változtatnál a jelenlegi alkotmányban az ideális állapot eléréséhez, és miért?

Legislator # 2010.08.01. 15:02

Majd ha felkérnek, írok egy tanulmányt erről.


Sunshine after the rain.

guba # 2010.08.01. 16:39

Ha elkészültél, szólj! :-)

cat981 # 2010.08.01. 17:49

"Akinek nem tetszik, az hozza vissza a hatalomba Biszku Bélát, meg azokat a körömletépő ávósokat, akik még élnek. Majd ők adnak a „demokráciának“."

Leg,
ajánlanám figyelmedbe ezt a cikket (most hirtelen csak ez van kéznél de zsákszámra mutathatnék ehhez hasonlókat).

http://www.naturhirek.hu/index.php?…

Rexor,
úgy imádom mindig azokat a leglényegesebb dolgokat kiemelő példálózásaidat :)

hunfrakk # 2010.08.01. 20:16

dr. Lenkeinek nagyjából igaza lehet vitamin ügyben
de nem tudok neki hinni mert ő a szcientológia egyház egyik legnagyobb hazai vezetője, egy üzletember...

Legislator # 2010.08.02. 06:12

guba,

Ha lesz felkérés, meg is írom. Az első lesz, hogy neked szólok. Illetve úgy két-három éve volt egy (a sajtóban titkosnak becézett) konferencia az MTA-n, akkor a pécsiek voltak alkotmányozó szerepben, úgy emlékszem az alkotmány preambuluma és az emberi jogok volt a téma, ott mondtam 5-6 ötletet.

P.S.: Te írtad a közbeszerzési törvény módosításáról a fórumban megjelent cikket? (Nem szükséges nyilvánosan válaszolnod).


Sunshine after the rain.

Legislator # 2010.08.02. 06:15

cat981: Köszönöm. Tejfalussy András mérnöknek vannak ilyesfajta ügyekben 2-3 évtizede folyó küzdelmei.


Sunshine after the rain.

cat981 # 2010.08.02. 06:44

én a Lenkeis cikkel arra utaltam, hogy ma ugyan az megvan mint amire Leg hivatkozott, csak most a megbízó nem az állam, hanem (az egyébként mögötte és felette álló) pénzhatalom.

cat981 # 2010.08.02. 07:18

...de itt megtaláható pár érdekesség...
http://www.aquanet.fw.hu/

Rexor # 2010.08.02. 07:43

Kedves Cat: sorolhatnék még más dolgokat is, de ez az egyik dolog, ami mindenki számára kézzelfogható. Gyerek voltam még, de még emlékszem arra az útlevélre, ami csak a szocialista országokba voltr érvényes.

Alkotmány témához visszakanyarodva:

Továbbra is azt állítom, hogy az Alkotmányunk egy működőképes alaptörvény, egyetlen nagy hibája van, hogy ugyanúgy lehet módosítgatni (legalábbis a jelnelgi környezetben), mint bármely más törvényt. Ez véleményem szerint nagyon nagy hiba, így tényleg nem ér semmit sem. Az alkotmánymódosítás feltételeit kőkeményen körül kellene bástyázni, az elfogadhatatlan, hogy akármilyen politikai erő is a saját kénye kedve szerint módosítgassa. Legjobb tudomásom szerint pl. az USA-ban a több mint 200 éves alkotmányt alig harmincszor módosították eddig (mi 2 hónap alatt fogunk lassan itt tartani).

Leg: azért a régi rendszer sem csak ávósokból és körömletépőkből állt :).

Sherlock # 2010.08.02. 07:52

Az USA eddig 27 alkotmánykiegészítésnél tart, a legutóbbi óta 18 év telt el.

XXVII. CIKK

"A szenátorok és képviselôk fizetését szabályozó törvények csak a következô választási ciklus után léphetnek életbe."

ObudaFan # 2010.08.02. 08:12

Ez a Lenkei-dolog éppen nagyon jó a Kádár-rendszer és az utóbbi 20 év közti különbség bemutatására. A Kádár-rendszerben közigazgatási bíráskodás is alig volt, és abban a szűk körben, amennyiben volt is alig lehetett a közig. szervet legyőzni, így Lenkei akkor nem kapott volna jogorvoslatot.

Legislator # 2010.08.02. 11:34

"Leg: azért a régi rendszer sem csak ávósokból és körömletépőkből állt :)."

Éppen hogy sokan akarják elfeledtetni, hogy azokból IS állt. Nem baj! A gyerekeik meg az unokáik a képükbe nevetnek, és biztos büszkék is a felmenőjükre.


Sunshine after the rain.

Dr.Attika # 2010.08.02. 13:09

ObudaFan!
Ma sincs érdemi közigazgatási bíráskodás. Igaz a közigazgatási határozatok felülvizsgálata szinte korlátlan, de érdemben a közigazgatási szerv döntését hagyják helyben. Nem azért, mert a közigazgatási szervek már olyan törvényesek, hanem még él a szemlélet, hogy helyben hagyás esetén nincs "bírói" probléma. A 20 év alatt nem sikerült megoldani, hogy a közigazgatási perekben ítélkező bírák értsenek is az adott közigazgatási területhez. Nem sokba tellene, csak annyiba, hogy követelmény legyen adó, vám-és illeték ügyekben ítélkező bíró adó, vám -és illeték ügyi szakértő is legyen. Ha erre nincs késztetés, akkor legyen mellette két szakirányú ülnök. Adó és a vámhatóságnál tapasztalható szemlélet, hogy úgyis javunkra dönt a bíró, mert nem ért hozzá.

Tehát ebből a szempontból- erre hivatkoztál- nem volt rendszerváltás.

Kovács_Béla_Sándor # 2010.08.02. 13:16

Ugyan, ugyan. Még adóügyekben is születnek a hatóság számára kedvezőtlen ítéletek, más hatósági ügyekben pláne. Szabad tallózgatni az anonim határozatok között.
Hogy az összes ítéletnek ez csak a kisebb része, az természetes. Épp az adna okot az aggodalomra, ha a nagyobbik hányada lenne.

Legislator # 2010.08.02. 14:15

Régen úgy volt, hogy a bírák fele a közigazgatásból, másik fele a bírói pályáról kellett, hogy jöjjön, de ez még akkor volt, amikor különbíróság tárgyalta a kig. pereket (1883-1949).


Sunshine after the rain.

Dr.Attika # 2010.08.02. 14:30

Abban igazad van, hogy az lenne a normális, hogy a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatára csak ritkán kerülne sor. Mert az azt jelentené, hogy a közigazgatási szervek jogalkalmazási kötelezettségüknek eleget tesznek. De sajnos nem ez a jellemző.
Ha ráérsz vizsgáld meg az alábbi közigazgatási jogalkalmazási problémát.

2008. június 24-e óta a vámszervek még mindíg a 2913/92/EGK rendeletet alkalmazzák a közigazgatási határozataik meghozatalakor. Holott azt hatályon kívül helyezték és az alábbi közösségi rendelet hatályos:
„AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2008. április 23-i 450/2008 RENDELETE
a Közösségi Vámkódex létrehozásáról (Modernizált Vámkódex)
2. FEJEZET
Záró rendelkezések
186. cikk
Hatályon kívül helyezés
A 3925/91/EGK, a 2913/92/EGK, és az 1207/2001/EK rendelet hatályát veszti.”
Kihirdetve (HLL 145.
2008.6.4.1.o)
Évente több ezer vámfizetésre kötelező határozat születik.
Ez alapján kivételes lenne a közigazgatási bírósághoz fordulás? Nem. Meghatározó, hogy a közigazgatási bíróság bírája toppon legyen a közösségi vámjogban? Igen.
Az átkosban a vámhatározatokat csak a vámérték meghatározása tárgyában lehetett támadni. Az mindíg korrektül meghatározásra került, ezért vám közigper nem is nagyon volt. Most az érdemi határozat jogszabálysértésre hivatkozva korlátlanul támadható. Hát ehhez kellenek a hozzáértő bírók.

Rexor # 2010.08.02. 14:46

Abban teljesen igaza van Attikának, hogy leginkább a hozzáértés hiánya a fő probléma a bírósági felülvizsálatoknál. Én is rengeteg érdekes ítélettel találkoztam, amely teljes mértékben ellentétes volt azzal, amit az adott szakmában elfogadtak. Persze ezt is ki lehetne küszöbölni, ha pl. a közigazgatási határozatok felülvizsgálatánál kötelezővé tennék szakértő véleményének a kikérését is. Igaz az Alkotmánybíróság is döntött már dilettáns módon olyan ügyben, amihez nem sok lövése volt (gondolok pl. a vagyonadóval kapcsolatos csodára).

Dr.Attika # 2010.08.02. 15:26

Rexor!
2003-ban Dr. Lomniczi Zoltán, mint az LB főtitkára nyilatkozott a VÁM-ZOLL vámszakmai újságban és ugyanezt mondta, amit Te. Hogy szükség van a közigazgatási perekben szakértők bevonására ülnöki szinten vagy pedig feltörve a "jura novit curia" elvet szakértő igénybevételére jogismereti körben. Ezen fellelkesedve írtam egy tanúlmányt. Elküldtem neki a LB címére, neki címezve. Választ nem kaptam.
Látod KBS is a hatóság kiváló jogalkalmazásából - annak követelményéből- indúl ki, de nem veszi figyelembe a gyakorlatot. Nem tudom képviselt-e már közig. bíróság előtt, de lehangoló a tárgyalás és az ítéletek többsége is. És mivel a közig. szervek illetékmentesek, de ha buknak is az állam viseli az ügyvédi költséget, ezért mindent felülvizsgálatra visznek. Na most gondolj bele, ha a megyei( fővárosi) bíróságon közig. ismeret nélküli bírák döntebnek, akkor az LB-n ez hatványozódik.
Ahogy olvasom a sajtót, a Be. a Pp. újra alkotását javasolja Dr. Baka András "főbíró" . Reméljük sor kerül rá.

Sherlock # 2010.08.02. 16:26

Önálló közigazgatási eljárásjogról is beszélt Baka András, legalábbis arról, hogy tervbe van véve.

ObudaFan # 2010.08.02. 16:38

Hogy jelenleg ne lenne érdemi közig. bíráskodás, azzal nem tudok egyetérteni, de hogy legalább a megyei/fővárosi bíróságokon legalább néhány kiemelt közig. ügykörben legyenek a közigazgatásból érkezett ülnökök is, azzal egyet tudok érteni. Akkor, ha a másik ülnököt pedig társadalmi szervezetek jelölése alapján választanák, mert azt azért nem tartanám jó iránynak, ha a két apehos ülnök leszavazná a hivatásos bírót, hogy a (volt) munkatársainak ne okozzon problémát az ítélet.

Dr.Attika # 2010.08.02. 16:49

Nem "apehos" ülnök kell, hanem a francia kasszációs bíráskodás szerinti szakmai ülnök. Adószakértő, vámszakértő, illeték szakértő, jövedéki szakértő stb.
Nyugodtan szavazhassák le a hivatásos bírót. Miért? Munkaügyi perben is lehet. Az ülnök ne azért legyen a bíró mellett, mert azért pénzt kap. Egyszer még igazságügyi szakértőként a költségtérítés felvétele kapcsán mentem a bíróság pénztárához és láss csodát a két ülnök megelőzött. Igaz nekem nem volt helyismeretem és időbe telt még a pénztárat megtaláltam.

ObudaFan # 2010.08.02. 16:55

A munkaügyi bíróság jó példa, ott az egyik ülnököt szakszervezet, a másikat munkáltatói érdekképviselet jelölte. Valami ilyesmire céloztam én is.

Legislator # 2010.08.02. 17:13

Kedves Sherlock!

A közigazgatási eljárásjog önálló (lásd a Ket.-et, mint nagy eljárásjogi törvényt), amennyiben a büntető eljárásjogot, és a polgári eljárásjogot annak tekintjük. Azonban annyiban a közigazgatási anyagi joggal össze van nőve, hogy nincsenek külön közigazgatási eljárásjogi tanszékek, de ez részben csak oktatástechnika, részben közigazgatási jogi sajátosság. Amiről Baka András beszélt az az önálló közigazgatási perrend, ami azt jelenti, hogy nem a Pp. XX. fejezete, hanem önálló törvény szabályozná. Ez a módszertisztaság miatt hasznos, a nagy kérdés, hogy az általános részi perjogi jogintézmények miképpen szabályoztatnak majd e törvényben.

A véleményem az, hogy nem ülnökösdit kell játszani, hanem felkészült embereket kell a közig. bírói székbe ültetni. Úgyis többnyire egy ügycsoporttal foglalkoznak (vagy az lenne az ideális), azt igazán meg lehetne tanulni.


Sunshine after the rain.

Legislator # 2010.08.02. 17:23

13:34 hozzászólásomnál: képükbe=képüNkbe (Frojd Zsiga röhög a felhőn).


Sunshine after the rain.