Haszonélvezeti jog illetéke


Babilon0111 # 2016.06.04. 05:21

Szerintem mindenki olyan témában osztogasson tanácsokat, amihez ért. A stílust pedig nem minősítem. A Kolléga pedig ilyen jellegű szerződések elkészítésével inkább ne is próbálkozzon...

Kovács_Béla_Sándor # 2016.06.02. 07:18

Ha az állagot és a haszonélvezetet egy ügylettel, egy okiratban szerzik, akkor miért lenne magától értetődő, hogy a haszonélvező a vevőtől szerez? Pláne, ha a haszonélvező fizeti a teljes vételárat.

Amit te írtál, az nem a helyes válasz, hanem a wishfull thinking megnyilvánulása: szeretnéd, ha úgy lenne.
De mondtam: lehet próbálkozni, aztán majd az illetékfőosztály megmondja.

Babilon0111 # 2016.06.02. 06:39

"Szerintem az alapeset: az állagvevő és a haszonélvező egy szerződésben, az eladótól szerzi meg a jogát, mindketten visszterhesen. A haszonélvező kifizeti a haszonélvezet értékének a 4%-át, az állagvevő meg a teherrel csökkentett érték 4%-át. Ez összesen pont annyi lesz, mint a tehermentes érték 4%-a."

Alapvetően hibás a fenti okfejtés, hiszen a haszonélvező NEM az eladótól, hanem a vevőtől szerzi a jogát.

Kimiszandy kérdése egyértelmű volt, és a helyes válasz az általam leírtak.

lajcsó # 2016.05.25. 19:48

Tudom.

Kovács_Béla_Sándor # 2016.05.25. 17:32

Azt nem is én írtam. :)

lajcsó # 2016.05.25. 13:34

"haszonélvezeti jog értéke 6M-6M"
Ez sem igaz. A haszonélvezeti jog értékét soha nem duplán, hanem mindig szimplán (a magasabb értéket) veszik figyelembe.

Kovács_Béla_Sándor # 2016.05.25. 13:15

Valamit félreértesz, nem állítottam olyat, amit nekem tulajdonítasz.
Szerintem az alapeset: az állagvevő és a haszonélvező egy szerződésben, az eladótól szerzi meg a jogát, mindketten visszterhesen. A haszonélvező kifizeti a haszonélvezet értékének a 4%-át, az állagvevő meg a teherrel csökkentett érték 4%-át. Ez összesen pont annyi lesz, mint a tehermentes érték 4%-a.
A kérdező szerint ez történt.

Teoretice elképzelhető más is. (Konstansnak tekintve, hogy az állagvevő és a haszonélvező egyenesági rokonok.)
Pl. 1. A haszonélvező a tulajdonképpeni vevő, ő fizeti a vételárat, és úgy ajándékozza oda az ingatlant, hogy a haszonélvezetet fenntartja magának. Az illeték ebben az esetben is a tehermentes érték 4%-a, csak nem az állagszerzőt, hanem a haszonélvezőt terheli.
Pl. 2. Az állagvevő az tényleges vevő, ő fizeti a vételárat, és ő enged haszonélvezetet a megszerzett ingatlanon. Az illeték ekkor is a tehermentes érték 4%-a, de az állagvevőt terheli.
Pl. 3. (extrém) Az eladó ingyen haszonélvezetet enged az ingatlanon - olyan személynek, aki neki nem egyenesági rokona -, majd a haszonélvezettel terhelt ingatlant eladja a haszonélvező egyenesági rokonának. Na, ebben az esetben a haszonélvező kifizeti a haszonélvezet értékének a 9%-át, az állagvevő meg a haszonélvezettel terhelt érték 4%-át.

Tulajdonképpen mi a kérdés?

lajcsó # 2016.05.25. 12:50

"Ilyenkor mindketten az eladótól származtatják a jogukat, és ezért ketten együtt pont a tehermentes forgalmi érték 4%-át fogják illetékként megfizetni.
Sem a 26. § (1) za), sem a 17. § (1) p) nem alkalmazható, mert az eladó nem közeli hozzátartozója a haszonélvezet szerzőnek.
Ha nekem nem is, a NAV-nak majd elhiszitek."

Ezt én még a NAV-nak sem hinném el!
A vevő által fizetendő illeték mértékét (4 %) nem vitatom. A te példában a vevő által fizetendő illeték alapja: a vételár-haszonélvezeti jog.
A haszonélvező a te esetedben nem 4 % (visszterhes) illetéket fizetne hanem 9 % ajándékozási illetéket, mivel szerinted az eladótól származtatja a jogát. Az eladó nem egyenesági rokona a haszonélvezőnek! A kérdező közlése szerint a haszonélvezeti jog alapítás ingyenesen történik.
Álláspontom továbbra is az, hogy az adásvétel és a haszonélvezeti jog alapítása történhet egy időben és egy okiratban.

Kovács_Béla_Sándor # 2016.05.25. 10:54

Ha időben eltolva - de legalább külön okiratban - kötnének egy adásvételi és egy haszonélvezet alapító szerződést.
De a vázolt esetben az történt, hogy egyszerre szerezte meg valaki a tulajdonjogot (állagvevő), más valaki pedig a haszonélvezetet. Ilyenkor mindketten az eladótól származtatják a jogukat, és ezért ketten együtt pont a tehermentes forgalmi érték 4%-át fogják illetékként megfizetni.
Sem a 26. § (1) za), sem a 17. § (1) p) nem alkalmazható, mert az eladó nem közeli hozzátartozója a haszonélvezet szerzőnek.
Ha nekem nem is, a NAV-nak majd elhiszitek.

Ezt meg már eleve mondtam:
Ha csak nincs valami olyan lényeges körülmény, amelyet nem közöltél. Pl. hogy a szülők adják a pénzt, és az egy másik lakóingatlan egy éven belüli eladásából származik.

lajcsó # 2016.05.25. 10:19

"Amennyiben adásvételi szerződéssel egyidejűleg (egy szerződésben) ellenérték nélkül alapítanak haszonélvezeti jogot az állagvevő szüleinek, akkor az állagvevőnek az ingatlan teljes vagy a haszonélvezeti jog értékével csökkentett forgalmi értéke kell illetéket fizetnie?"
Ebben az esetben egy okiratban két szerződés jön létre: adásvételi szerződés (eladó és vevő között) és haszonélvezeti jog alapítása (vevő és haszonélvező között).
A vevő nyilvánvalóan azt követően tud rendelkezni az ingatlannal, amikor megszerezte annak a tulajdonjogát!
Tehát logikusan, először az adásvétel jön létre és annak az illetékét kell meghatározni! Ennek alapja az ingatlan tehermentes értéke.
Az adásvételt követően kerülhet sor a haszonélvezeti jog alapítására. Ez viszont a leírtak alapján illetékmentes.

Babilon0111 # 2016.05.25. 08:49

Amennyiben a szülők haszonélvezeti jogának alapítása visszterhesen történik, úgy az Itv. 26. § (1) bekezdés za) pontja alapján a szülők szerzése illetékmentes, míg ingyenes alapítás esetén ajándékozási illetékfizetési kötelezettség keletkezik, és így az Itv. 17. § (1) p) pontja alapján áll fenn az illetékmentesség.

Kovács_Béla_Sándor # 2016.05.23. 13:47

míg a szülők illetékmentesen szerzik meg az ingatlanra vonatkozó haszonélvezeti jogot.
Kíváncsian várom az It. azon helyét, amely alapján mentes a vagyoni értékű jog szerzése.

Babilon0111 # 2016.05.23. 11:12

kimiszandy és Kovács_Béla_Sándor

Jól gondolja kimiszandy!

Abban az esetben, ha az állagvevő szüleinek az adásvételi szerződéssel egyidejűleg haszonélvezeti jogot alapítanak, akkor az állagvevő a haszonélvezeti jog ellenértékével csökkentett forgalmi érték után fizeti a visszterhes vagyonátruházási illetéket, míg a szülők illetékmentesen szerzik meg az ingatlanra vonatkozó haszonélvezeti jogot.

kimiszandy # 2016.04.06. 13:35

Erről még nincsen információm, majd kiderül. De legalább most már kitisztult a kép! :) Köszönöm a segítséget!

Kovács_Béla_Sándor # 2016.04.06. 13:01

Úgy is lehet, ha ez a valóság.

De akkor rosszul tippelem, hogy a szülők fizetik a vételárat?

kimiszandy # 2016.04.06. 12:49

Igen, emiatt "akadtam" fenn a dolgot, mert az egész után lesz a 4%.

Akkor a NAV adatlapot úgy célszerű kitölteni és benyújtani, hogy az állagvevőnél adom meg az ingatlan forgalmi értékeként (és illetékalapjaként) a 15M Ft-ot, míg a haszonélvezők esetében bár beírom a 6M-t, de a 7-es pótlapon jelölöm az egyenesági ajándékozás miatti illetékmentességet?

Kovács_Béla_Sándor # 2016.04.06. 12:44

Nem rosszul tudod, hanem rosszul gondolod. Hibás a logikád.
Hidd el, a haszonélvezetet szerzők és az állagvevő együtt pontosan a tehermentes ingatlan 4%-os illetékét fogják megfizetni. Vagy így, vagy úgy.

Ha csak nincs valami olyan lényeges körülmény, amelyet nem közöltél. Pl. hogy a szülők adják a pénzt, és az egy másik lakóingatlan egy éven belüli eladásából származik.

kimiszandy # 2016.04.06. 12:34

Tisztelt Hozzáértők, Kedves Fórumozók!

Amennyiben adásvételi szerződéssel egyidejűleg (egy szerződésben) ellenérték nélkül alapítanak haszonélvezeti jogot az állagvevő szüleinek, akkor az állagvevőnek az ingatlan teljes vagy a haszonélvezeti jog értékével csökkentett forgalmi értéke kell illetéket fizetnie?

Tudtommal mivel ellenérték nélkül alapítják, azaz ajándékozzák, a haszonélvezőknek az egyenesági rokonság miatt illetékmentes a haszonélvezet szerzése, viszont ha a tulajdonosnak a haszonélvezeti jog értékével csökkentett forgalmi értéket számolom, az (jelen esetben mindkét szülő után) elég kevésre jön ki. A vételár felfelé kerekítve 15M, a haszonélvezeti jog értéke 6M-6M, ergo 3M lenne az illeték alapja az állagvevő esetében, miközben a haszonélvezőknek nem keletkezik illetékfizetési kötelezettsége. Ez így nekem elég bizarrnak tűnik.

Vagy valamit nagyon rosszul tudok? :$

Kovács_Béla_Sándor # 2016.03.06. 06:21

ól értelmeztem?
Nem. Egyenesági rokontól szerzés illetékmentes.

Kovács_Béla_Sándor # 2016.03.06. 06:20

és így illetékfizetési kötelezettsége sem keletkezik?
Kinek? Az eladónak? Az neki amúgy sincs. Ha meg az adóra gondolsz, azt ezzel a módszerrel nem ússza meg.

Bea1 # 2016.03.06. 05:42

Haszonélvezeti jogom van pár ingatlanon, aminek édesanyám a tulajdonosa

Az egyiket szeretné eladni, és nekem ajándékozni a teljes vételárat.

Működhet ez úgy, hogy az adásvételi szerződésben alapból beleírjuk azt, hogy a haszonélvező javára lemond a vételárról, és így illetékfizetési kötelezettsége sem keletkezik?

mona075 # 2016.03.06. 05:24

Kedves Szakértők!
Haszonélvezeti jogot szeretnék megváltani édesanyámtól, aki 61 éves, kb. 12 M Ft értékű ingatlanom 9/48 részére van haszonélvezete. A törvényt értelmez(get)ve így számoltam:
12.000.000* 9/48= 2.250.000
1 évre: 2.250.000:20= 112.500
61 év : 112.5006= 675.000
Illeték: 675.000
4%= 27.000
Vagyis -ha jól számolok- 27.000 Ft illetéket kellene fizetnem.
Jól értelmeztem?
Előre is köszönöm!

ObudaFan # 2016.02.13. 10:14

Nem kell.

Dia1983 # 2016.02.13. 10:03

Kedves Dr.Szűcs Lajos!
Köszönöm a gyors választ. Az haszonélvezeti joggal kapcsolatban is kérdeztem,hogy abban az esetben se kell illetéket fizetni a haszonélvezet anyukámra való írása miatt?
Válaszát előre is köszönöm.

lajcsó # 2016.02.12. 17:41

Egyeneságbeli rokonok (pl. szülő-gyermek, nagyszülő-unoka) közötti ajándékozás illetékmentes!