KATA fizetés

"3. a megrendelő nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan;"

Szerintem, ad, hisz megmondja neked,
hogy
B-nél melózz és csináld azt és úgy, ahogy B kéri.

Mi ez, ha nem megrendelői utasítás a számodra?

- -

Az 1. ponttal mi van?
Az A-val kötött szerződésed kizárja,
hogy
más személy/cég IS csinálhassa a melót?

Általában ezt a pontot könnyű hozni,
ha
tényleg nem bújtatott munkavállalást fedez a KATA!

Hisz ez csak szerződési kérdés.
Nem kell kizárni az A-val kötött szerződésben a lehetőséget, hogy más is csinálhassa a személyeden kívül.
(alkalmazott, alvállalkozó)

Tisztelt fórumozók!

Programozó vagyok, és fontolgatom a KATÁ-ra való áttérést.
Jelenleg "A" céggel vagyok megbízási szerződéses jogviszonyban. Az "A" cégnek nem a telephelyén végzek munkát, hanem kiközvetít egy (nem kapcsolt) "B" céghez.
Ilyenkor csak és kizárólag "B" cég

• ad utasítást a tevékenység végzésének módjára
• szolgáltatja a munkavégzés eszközeit
• határozza meg a munkavégzés rendjét

KATÁ-s felállásban szintén "A" céggel szerződnék, aki szerződne a (nem kapcsolt) "B" céggel.

Kérdéseim a következők lennének:

Teljesül-e a 6 KATÁ-s feltétel közül 2 ebben a konstrukcióban? A 6 feltétel:

1. a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette;
2. a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem adatszolgáltatásra köteles személytől (a továbbiakban: megrendelő) szerezte;
3. a megrendelő nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan;
4. a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll;
5. a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem a megrendelő bocsátotta a kisadózó rendelkezésére;
6. a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg.

A 3. és az 5. pontok az én értelmezésemben teljesülnek, de nem tudom, a NAV hogyan értelmezi ezeket.

"A megrendelő nem adhatott utasítást" feltétel kizárólag a közvetlen megrendelőre vonatkozik? Ha a "megrendelő megrendelője" ("B" cég) ad utasítást, attól ez a feltétel még teljesül?
Ugyanez a kérdés a "nem a megrendelő bocsátotta a kisadózó rendelkezésére" részhez: Ha "B" cég bocsátja rendelkezésre, akkor teljesül?

Hogyan zajlik egy KATÁ-s bizonyítási eljárás? A szerződés szövegén kívül mire van szükség, hogy a NAV elfogadja a feltételek teljesülését?

Köszönettel,
zatorr

Igen, de ez nem lesz annyira egyszerű szülés. Egyrészt csak a változást bejelentését követő hónap 1. napjától leszel kisadózó. (ii) Elég lenne jelölni a kisadózó tételes adót a HIPÁ-nál, de jelenleg még nem vagy kisadózó, tehát lesz egy átmeneti időszakod HIPA szempontból. Az szerencse, hogy az alanyi mentességet jelölted, egyébként csak jövőre tudtál volna áttérni... Ezen a ponton erőteljesen javaslom, hogy keress egy könyvelőt, mert sajnos elég nagy kavart okoztál.

Mint már működő vállalkozás tudsz rajta módosítani, utólag.

A google szerint...

-

3. a T101E bejelentő lapot a már működő, egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő egyéni vállalkozók nyújtják be;
4. a már működő kkt., bt., egyéni cég a ’T201T jelű adatlap útján, kizárólag változás-bejelentés keretében jelentkezhet be.

-

Tisztelt Fórumozók!

A következőben szeretném a segítségeteket kérni, Kata vállalkozást indítottam, de a vállalkozási lapon nem jelöltem a a kisadózó részt, áfa tekintetében alanyi adómentességet jelöltem. A kérdésem az volna, hogy ezt hogy tudom pótolni? Milyen nyomtatványon, ügyfélkapun nem találtam ilyen részt.

Illetve még az iparűzési adó bejelentésével kapcsolatban az lenne a kérdésem, hogy az adóelőleg résznél (2. pont) kell valami időpontot megjelölni vagy elegendő az 5. pontban jelölni a kisadózó tételes adót.

ELőre is köszönöm!

Igen, de fordított áfánál is van levonás. A jogosulatlan levonás ebben az esetben azt jelenti, hogy a megrendelő megfizeti az áfát, de levonni nem tudja már.

Rexor

„viszont annak tényleg lehet problémája, aki levonja az áfáját egy ilyen számlának...”

Az építőiparban már egy jó ideje fordított ÁFA van, azaz a mi kitárgyalt esetünkben eleve az alvállalkozónak kell felszámolni és befizetni.

Szomorú örökös

Nos, manapság

1.
Bárki alapíthat céget :-)
Nincs képzettségi előírás.

2.
Lehet egyéni vállalkozó, ha a tevékenysége nem kíván képzettséget.

3.
Lehet őstermelő.

"Viszont nem is számlázhatja az adott tevékenységet"

Ez így ebben a formában megint nem igaz. Ha nem állít ki számlát a NAV büntet, ha engedély nélkül végez tevékenységet az építési hatóság, viszont annak tényleg lehet problémája, aki levonja az áfáját egy ilyen számlának...

nonolet

„Nem alapoztathat, nem falaztathat, nem szereltethet villanyt, nem vezettetheti be gázt, stb. stb.
Mindezt alvállalkozókkal elvégeztetve.”

Viszont nem is számlázhatja az adott tevékenységet, mert az - akárhogy is próbálod megmagyarázni - a tevékenység végzésének, folytatásának minősül, ha már számlát állítasz ki róla.

nonolet

„kanalas gerzson 4 elemis a vállalkozó ?!
Ez marhaság!!!! belátod végre ?”

Igen, ez valóban marhaság, mert mikor életem első vállalkozói igazolványát kiváltottam, akkor úgy emlékszem, hogy érettségi volt hozzá a minimum. Ma már lehet, hogy ez megváltozott, de akkor tuti így volt. ;-)

Francokat az... nézz már körül a VALÓ világban.

Miért kéne annak lennie?

Saját maga nem csinál semmi olyat, amihez képesítés van elő írva.

Hanem mindent a cég alvállalkozója végez, aki jogosult rá. Aki felel azért, hogy OKÉ amit csinált.

Persze hogy van, de ilyenkor az ügyvezető vagy a tag valószinűleg építésügyi szakember (mérnök, stb.).

Ha így lenne, nem működne a vállalkozás világa...
A gazdaság leállna.

pl. ilyen építés project cég is sok-sok van.
A kistársasházak zöme így épül fel.

Nem, az alvállalkozó nem pótolja a végzettség hiányát. Csak ha a tagnak vagy a munakvállalónak megvan a megfelelő végzettsége. tehát Szomorú örökösnek igaza van.

Tehát... az építési fővállalkozó egy személyes cég.

Nem alapoztathat, nem falaztathat, nem szereltethet villanyt, nem vezettetheti be gázt, stb. stb.
Mindezt alvállalkozókkal elvégeztetve.

Egyáltalán semmit nem csinálhat, mert
kanalas gerzson 4 elemis a vállalkozó ?!

Ez marhaság!!!! belátod végre ?

nonolet

Ha ötezerszer írod le, akkor sem lesz igaz!
A cég képesített tag vagy alkalmazott nélkül állít ki egy tevékenységről számlát, amire nincs jogosultsága. Azzal, hogy a cég egy másik, jogosultsággal rendelkező cégnek állítja ki a számlát, ő maga még nem lesz jogosult rá, hogy számlát állítson ki egy olyan tevékenységről, amihez nincs jogosultsága. KBS egyértelműen leírta, hogy nem folytathatja a tevékenységet, márpedig azzal, hogy számlát állít ki róla, pontosan azt teszi, amit nem szabad.

Szomorú örökös

Három lehetőség van nem csak kettő...
A szakképzettség biztosítására.

1. a vállalkozó maga
2. alkalmazott
3. alvállalkozó

Az, hogy az idézet csak az első kettőről szól.
Nem jelenti azt, hogy a harmadik nem oké!

Mondom...

A társas vállalkozó
NEEEEM azonos
a saját cégével!!!!(vállalkozásával).

Csak annak tagja-tulajdonosa.

Ez pedig. hogy

"Egyes tevékenységeket a vállalkozó
(legyen akár egyéni, akár társas vállalkozó)"

A vállalkozó személyére vonatkozik CSAK!
Nem cégére.

Azaz csak arra, hogy személyesen ő maga elvégezheti-e?
A saját cégében dolgozva.

Ha igen, akkor oké.

Ha nem akkor

• a cégbe fel kell venni valakit, aki igen

vagy

• a cégnek meg kell bízni a melóval

egy másik olyan vállalkozást, ami igen

Mi nem érthető ezen?

Ha végre nem kutyulod össze
a vállalkozót a vállalkozással.

nonolet

„A cég már nem azonos a vállalkozóval.”

Viszont a cég úgy állít ki egy számlát egy adott tevékenységre, amelynek folytatására nem jogosult. Nem értem, miért ilyen nehéz ezt felfogni? Ha a cég nem jogosult a tevékenység folytatására, akkor SZERINTEM számlát sem állíthat ki, hiszen a számla mindig egy adott tevékenységre, annak végzésére vonatkozik. De ha már ennyire felületesen olvastál, akkor íme még egyszer:

„Egyes tevékenységeket a vállalkozó (legyen akár egyéni, akár társas vállalkozó) csak akkor folytathat, ha a vonatkozó jogszabályokban meghatározott képzési követelményeknek meg tud felelni. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozás valamelyik tagjának, vagy munkavállalójának rendelkeznie kell az adott munkaköri feladat ellátásához szükséges képesítéssel.”

Tehát ez a szabály társas vállalkozásra is vonatkozik, a cég ugyebár társas vállalkozás. Ha számlát állít ki a társas vállalkozás, akkor egyértelműen már folytatja az adott tevékenységet, én ezt így értem.

"a cég számlát állít ki egy elvégzett munkára az alvállalkozó felé, az azt jelenti, hogy máris "folytatja" az adott tevékenységet."

... és?!

A cég már nem azonos a vállalkozóval.

nonolet

„"Mire, milyen munkára köt vajon az alvállalkozóval szerződést? "
Amit megrendeltek tőle és ezért elvállata.”

No itt máris megbukott a történet, ugyanis abban a pillanatban, hogy a cég számlát állít ki egy elvégzett munkára az alvállalkozó felé, az azt jelenti, hogy máris "folytatja" az adott tevékenységet. Ezt KBS egészen korrektül leírta, hogy az alapításhoz nem feltétel, de ha folytatni is akarod a tevékenységet, akkor máris szükséges a megfelelő végzettséggel rendelkező tag vagy alkalmazott.

"ebben az esetben ez kapcsolt vállalkozásnak minősül"

Igen.

"Mire, milyen munkára köt vajon az alvállalkozóval szerződést? "

Amit megrendeltek tőle és ezért elvállata.

A megrendelő meg hülye lenne alvállalkozón keresztül bonyolítani a munkát - persze nyilván drágábban - ha közvetlenül esetleg a munkát elvégző céggel is szerződhet és csak egyedül neki fizet.

HA tud róla!!! de nem kell tudnia róla és nem is tud tipikusan.

Amikor kimegy hozzád egy szolgálattó embere.
(pl. a gázműveké)
Akkor te sem tudod, hogy az az ő embere-e
vagy az alvállalkozója! és nem is érdekel...

Amúgy meg nem biztos ám, hogy
neked direktben olcsóbb lesz
az az alvállalkozó, mint a fővállalkozón át.

" Szóval ez senki szempontjából nem igazán hasznos,"

Ezt így kimondani hülyeség...
Számtalan esetben nem igaz !

" de én a szabályosságát is megkérdőjelezném,"

100% szabályos.

Kivétel, ha törvény kimondottan megtiltja
az alvállalkozó bevonását egy melóra.
De ilyen típusú meló alig van.

" bár kis hazánkban mindent meg lehet tenni manapság."

MINDENHOL a világhon így működik a dolog...

Sziasztok!

Van egy KFT, amiben ügyvezető, és harmadrészben tulajdonos vagyok.
Ha a feleségem aki gyesen van (máshol van a "főállása"Ö, alapítana egy KATA-s EV-t és bedolgozna a kft-nek, ebben az esetben ez kapcsolt vállalkozásnak minősül vagy nem minősül annak?

Köszönöm...