„Ahogy látom az emberek havi jövedelmét az a 70ezer nyugdíj nem kevés pénz.”
Csak szám-példa. Írhattam volna 20.000.- Ft-t is. De aki nem látja a lényeget, annak írhattam volna bármekkora összeget. A lényeg nem az összegen van, hanem a rendelet vacak szövegében és még vacakabb szellemében.
Drukkolok, hogy mindenkinek 70 eFt legyen a fizetése, akinek esetleg most több van, kérem felajánlani a többletet valami jó célra.
Ahogy látom az emberek havi jövedelmét az a 70ezer nyugdíj nem kevés pénz.
„Nem. Van nyugdíja és mellette jövedelme. Van, akinek csak (minimálbéres) jövedelme van, azok is adóznak, és azoknak nem jár kedvezmény. Örülni kell, ha a nyugdíjasnak egyáltalán adnak kedvezményt. Ha mellette dolgozik, logikusan több a jövedelme, tehát jogos ez.
”
Vegyünk egy példát. Öreg kézbesítő néne nyugdíja 70.000.-, vállal mellé lépcsőház takarítást a társasházban (bejelentve!) 60.000.-, ez mindösszesen 130.000.-, a kedvezmény nem jár.
Nyelvtanár hölgy, 160.000.- nyugdíjjal, otthon ülőként jár a kedvezmény.
Akkor ez a rendelet mi célt szolgál, mire ösztönöz?
Meggyőződésem, hogy a rendelet alkotójának halovány elképzelése sem volt ezzel a passzussal, utána sem nézett semminek. Lehet, hogy a lakás bérbeadását kívánta így szankcionálni, ha valaki kiadja és pénzt kap érte, ne kapjon engedményt, de azt máshogy kellett volna.
Ennyit kis városom önkormányzatáról, annak alapos munkát végző képviselő testületéről.
Üdvözlettel.
„bejelentetten dolgozik, pénzt kap, és adózik is utána. Nem diszkriminatív ez ? ”
Nem. Van nyugdíja és mellette jövedelme. Van, akinek csak (minimálbéres) jövedelme van, azok is adóznak, és azoknak nem jár kedvezmény. Örülni kell, ha a nyugdíjasnak egyáltalán adnak kedvezményt. Ha mellette dolgozik, logikusan több a jövedelme, tehát jogos ez.
Tisztelt Tudósok!
Kicsiny városunkban az önkormányzat az építményadóból (adó)kedvezményt ad a nyugdíjasoknak, de feltétellel: kizárólag csak a nyugdíjból élő nyugdíjasoknak. A nyugdíjas(ok)nak nyilatkozniok kell, kérik-e a kedvezményt és persze arról is, hogy van-e valamilyen munkahelye vagy más jövedelem-forrása (pl.:bérbeadás). A svarcot minden bizonnyal nem kell bevallani, mert nem bizonyítható, nincs az APEH-nál nyom. Hogy a rendszeresen segélyből is élőkkel mi van, nem tudni. Tehát az nem kap adókedvezményt, aki nyugdíjas létére - aljas módon - bejelentetten dolgozik, pénzt kap, és adózik is utána. Nem diszkriminatív ez ? Jogszerű ilyen módon megkülönböztetni a nyugdíjas adóalanyokat?
Itt a rendeletből kiragadott szöveg:
(7) Adókedvezmény illeti meg minden 60. életévét betöltött nyugdíjas adóalanyt a következő adóévtől, aki egyedül vagy házastársak esetén mindketten, kizárólag nyugdíj jövedelemből élnek. Mértéke: 1/1 tulajdoni hányad utáni adókötelezettség esetén 15 m2, házastársak esetén 30 m2. Résztulajdoni hányadnak megfelelő adózás esetén az adókedvezmény a tulajdoni hányad arányában vehető igénybe. Ezzel egyidejűleg gyermekek után járó adókedvezményt nem vehet igénybe. E kedvezmény egy adótárgyra vehető figyelembe.
Üdvözlettel.
Eddig nyugdíjas bentlakóként mentesültem az építményadó alól. Most egy vállalkozás bérli az építmény egy részét ezért a szabályozás szerint építmény adót kell majd fizetnem. Kérdésem, mi az ügymenet: mikor kell bevallást készíteni és mikor kell adót fizetni?
Persze, hogy értettem elsőre is, jogszabály szerint cselekedtem 15 éve tényleges nm-t jelentettem be!
Akkor most jogomnál fogva fogok valótlan adatot nyilatkozni, és vállalom a következményeket, az egyenlő bánásmód elvén!
Köszönöm válaszod!
Megint megismétlem, bár biztosan értetted elsőre is. A jogszabály szerint a tényleges nm-t kell bejelentened, ez a te felelősséged. Jogod van kevesebb adót fizetni, jogod van nem fizetni, jogod van ahhoz is hogy valótlan adatokat nyilatkozz, csak vállalnod kell a következményeket. Ennyi.
Az hogy a többiek mit csinálnak -azon kívül hogy ez az ő magánügyük- nem igazán tartozik ide, ők is vállalják ugyanazeket a következményeket. Hogy indul e ellenük eljárás vagy sem, az megintcsak nem fog Téged érinteni.
Egyáltalán nem lennék nyugodtabb, nem is bemószerolni akarom, hanem én is annyit akarok fizetni mint Ők, a csalók, én is csaló akarok lenni, mert gazdaságosabb 50%-al!! A bírságot én kaptam, nem ők, akik hamis adatot vallottak!
A jegyzőnek és az adóosztály vezetőnek viszont a jogszabályokat ismerni kéne, nem az adócsalást pártolni!
A bevallásban a tényleges négyzetmétert kell feltüntetni, ez után kell fizetni a kommunális adót. Méltányosságból, jövedelmi helyzetre való tekintettel lehet kérni mérséklést.
Ennyi amit lehet tenni, de az tényleg elég gázos, hogy közben másokat bemószerolsz. Vagy attól nyugodtabb lennél, ha a "gonosz adócsalókat" megbírságolná az önkormányzat?
Sorházakból álló utcában lakom, mivel ezek a házak egyforma nagyságúak, 2010.-ben, meglepetésként ért, hogy míg én, 120 négyzetméter után fizetem az adót, addig az utca 85% 100 négyzetméter alatti lakást jelentett le, és ennek megfelelően fizet 15 éve, míg én a valóságnak megfelelő, az építési engedélyen feltüntetett négyzetméter után fizetem a kommunális adót 15 éve.
Az utcában nincs, 120 négyzetméter alatti lakás kommunális adó szempontjából, a fizetendő adónak is azonosnak kell lennie. Az érték Ft-ban kb. 50%, pedig a lakás ugyan olyan 14.440Ft ill.7.920Ft.
Így tavaly, 2010.márciusban jeleztem, én is ennyit kívánok fizetni, mint a többi lakástulajdonos, így is történt. Építményadó, Magánszemélyek kommunális adóját, 2011 évre nem fizettem be. Részemre 2011évre kihozták tartozásként a különbözetet, kamattal!
Az Adóügyi osztályvezető, ezt a tény, mások kevesebbet fizetnek, nem tagadta, azt kérdezte: Miért jó nekem, hogy ha többiek is ennyit fizetnek, mint én?
Én is kérdeztem: Ő, hogy végezte eddig a munkáját, miért jó Neki hogy én szinte a dupláját fizettem, ugyan annyi négyzetméterért, mint más éveken keresztül? Ez idő alatt rendes adófizető voltam, elmaradásom, tartozásom soha nem volt. Az utca túlnyomó része mai napig nem a valós négyzetméter után fizet!
Velem szemben végrehajtási eljárást kezdeményezett a nyugdíjfolyósítónál, a jegyző és az adóosztály vezetője, figyelmen kívül hagyva a 1994 évi LIII. 74§-át, valamint jelezve, hogy fizetési felszólítást küldött, határidő letelte után, mely nem igaz!! A nyugdíjfolyósítónál nem vonták le az összeget!
2011 évre azért nem fizettem be az adót, mert ha én is, azt az összeget fizethetem, mint a többi lakástulajdonos, mai napig túlfizetésben vagyok, mivel öt évre visszamenőleg érvényesíthető, a túlfizetés!
A kérdésem az lenne, ha továbbra sem fizetem ki, mivel egyeseknek ez a fajta adócsalás továbbra is engedélyezett, milyen intézkedésre számíthatok a hivatal részéről?
Az elmaradt összeg kb.:33 ezer, a rokkantnyugdíjam: 42610.Ft
Attól függ melyik önkormányzat, milyen építmény. Főszabály szerint a tulajdonos fizeti az építményadót.
Sziasztok!
A 2012-ben önkormnyzatnak fizetendő építményadóról lenne kérdésem.
A műhely minek számít, illetve kinek kell adózni utána? A tulajdonosának, vagy a vállalkozónak?
Eddig mennyi pénzt kellett érte fizetni, illetve most mennyit kell majd?
köszönöm
Sziasztok!
Az előző kérdésem függvényében hogyan értelmezhető a rendeletnek ez a pontja:
"Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak."
A tulajdonos (az igazi) + a haszonélvező, akiket együttesen "tulajdonos"-ként definiál a rendelet (az előző hozzászólásomban idézett pontban), köthetnek egy ilyen megállapodást, hogy egyiküket ruházzák fel a jogokkal és kötelezettségekkel?
Sziasztok!
Ti hogyan értelmeznétek az alábbi idézet utolsó, zárójeles mondatát?
"Az adó alanya az, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. (A tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosítottja a továbbiakban együtt: tulajdonos)."
Ez azt jelenti, hogy a rendelet szövegében a "tulajdonos" megnevezés egyaránt vonatkozik a vagyoni értékű jog jogosítottjára is, pl. egy haszonélvezőre is? Tehát pl. ha a lakásnak van egy tulajdonosa és egy haszonélvezője, akkor a megfogalmazás szerint tekinthetjük őket 2 "tulajdonosnak"?
(A szöveg egyébként egy építményadó rendeletből van, több önkormányzatnál is szó szerint így szerepel.)
Az adatlap kitöltésénél arra figyeljetek, hogy valós adatokat tüntessetek fel benne. A többi pedig már megy a maga útján.
És ha a szülei elengedést kérnek, azon elbukhat, hogy az anyukája nevén van még egy fél lakás (az övék), akkor is ha szarul élnek, vagy csak a megélhetést nézik?
Kérlek még abban segíts, hogy mire kell nagyon figyelni az adatlap kitöltésénél?
A párom nevén lévő gépjárműadónál akkor valószínűleg részletet kell kérnünk, mert van jövedelme,(havi nettó 100.000) meg legfeljebb közüzemi számlákat tudunk csatolni a nevéhez, és egyszer csak valamikor kifizetjük.
De az építményadónál anyukájáé a lakás, hitel van rajta, nekik személyi kölcsönük, közösköltség-rezsi elmaradás, gyógyszerköltség, bankszámlán semmi pénz, keveset is keresnek közalakalmazottként, akkor erre reális lehet az elengedés, ugye?
Kérlek írd meg, hogy jól látom-e ezeket, és már intézzük is a papírokat.
„ezért kértem tőletek tanácsot, nem lecseszést.”
Nem cseszett le senki.Csak próbáltalak a saját hozzáállásoddal szembesíteni.
De ha be is adjátok arra nincs garancia hogy meg is kapjátok.
Ugyanis ha az adatlapot nem kellő odafigyeléssel töltitek ki akkor bukta lesz.
Valamint ha csak elengedni kéritek akkor kérhettek illeték mentességet is ha olyan rossz az anyagi helyzetetek.
Végrehajtó, igen, sajnos igen, mivel még sosem voltam ilyen helyzetben mint most, ezért kértem tőletek tanácsot, nem lecseszést. Megfogadom, beadjuk, csak nagyon kétségbe vagyok esve, és próbálom megoldani a helyzetet, mellesleg nem az én saramról és lakásomról van szó, csak az emberről akit szeretek, és próbálok tudakozódni, mit lehetne csinálni...
A törvény szerint bármit kérhetsz.Ehhez jogod van.Még azt is hogy az ügyintéző fesse feketére a haját.:)
De!
Ha részletet kérsz akkor azt kell légalább valószinüsítened hogy van jövedelmed és kitudod később is fizetni.
Ha elengedni kéred akkor azt kell valószinüsítened hogy olyan kevés a jövedelmed és a veled együtt élők jövedeleme valamint az anyagi helyzeted olyan "siralmas" hogy nem vagy képes megfizetni az adótartozást a megélhetésetek veszélyeztetése nélkül
Mint látod a két kérelem esetében mást ás mást kell igazolnod.
Ezért nem célszerű elengedés mellett részletet kérni.
De a kérelmet az ADÓSNAK kell megírni és aláírni és POSTÁN!!!!!!!!!!!!!!!! feladni.Nem neked.
Köszi, megpróbáljuk. Lehet egyben részletfizetést is kérni a mérsékléssel/elengedéssel együtt, vagy csak az egyiket? Sajnos még a csökkentett összeget sem tudjuk egy összegben befizetni.
Beus181
Jézusom!
Már ne haragudj de az élet egyébb dolgaiban is így intézed az ügyeidet?:(
Világosan le írtuk mit kell csinálni.
De te még mindig azzal hülye (már elnézést) ügyintézővel jössz.
„Az elévült 2004-es évre vonatkozóan mi a teendőnk, hogy legalább azt ne kelljen kifizetni? Akkor is elévül egyébként. ha esetleg mégis küldtek róla levelet időközben? A 2005-ös gondolom így már biztos nem évül el dec-ben, hogy most küldték az adótartozásról a levelet...”
Először kérd ki az adófolyószámládat.És ha meg van akkor gyere ide vissza és írd meg az esedékességeket és az adónemet.
De most már jó lenne ha csinálnál valamit mert be fogják hajtani rajtad.
Mi helyetted nem tudjuk megoldani...
Megint mondom, ne törődjetek az ügyintézővel. Postán adjátok fel az adatalapot a mérséklési kérelemmel együtt, címzett az Önkormányzat adócsoportja.