Ha a társasház rendezi az építményadót, akkor tényleg nem kell duplán fizetni. Viszont ha kommunális adóról van szó, azt lakásonként (vagy akár üzlethelyiségre) is kivethetik. Tehát biztos, hogy építményadóról beszélünk?

Természetesen nem jogos a követelés, mivel az építményadót a tulajdonos fizeti, csupán be kell sétálnod az adóirodába viszed a te bevallásodat, amin bevallottad a hasznos m2-t ami után eddig fizetté és kérd ki a társasház bevallását is, amin pont a te üzleted hasznos m2-re után követelik az adót.

Tisztelt Fórumozók!, helyi adókban jártasak!

10 éve vásároltam egy kisvárosi társasháztól egy mosókonyhát, melyet üzletté alakítottam. A tulajdonnal, közös tulajdonrészt is szereztem s mint ilyen közös költséget is kell fizetnem.
Az üzlet megnyitását követően a város önkormányzatának adóirodája építményadót vetett ki az üzletre, melyet én azóta, mint engedelmes alattvaló, szorgalmasan meg is fizettem.
A napokban beszélgettem a társasház elnökével, mely beszélgetés során szóba került az építményadó fizetés is. Elnök asszony megbotránkozott azon, hogy én építmény adót fizetek, akkor amikor a társasház is fizeti azt, természetesen a közös költségből, lévén, hogy a társasház tulajdonában is vannak üzletek.

Kérdésem: jogosan szab - e ki rám az önkormányzat építményadót, amikor azt a ts-ház a közös költségből rendezi?

Elgondolkodtató, hiszen egy pár éve a városgazdálkodási üzem is bepróbálkozott a szemétszállítási díj kiszabásával, ellenére annak, hogy a közös költség azt is tartalmazza.

Kérem, hogy ha tudtok tanácssal, esetleg ide vonatkozó jogszabályhellyel segítsetek!
Kösz: Pat.

Erre írtam, hogy kérhetsz méltányosságból kamatmentes részletfizetést vagy mérséklést is.

Ezt is tudom.De légyszíves azt az egyet árulja már el valaki, hogy miből fizessek?A gyesből, vagy a 3 gyerek után kapott családi pótlékból, mert, hogy a jelenlegi vállalkozói fizetésből nem telik ilyesmire az biztos.Azzal is tisztában vagyok ,hogy ilyenkor nagy arccal odavágják sokan, hogy add el, vegyél kisebbet.De eladni sem tudom, mert haszonélvezet van rajta.

Azt még megemlíteném, hogy építményadót nem mint egyéni vállalkozó, hanem mint magánszemély fizetsz (tehát semmi köze nincs a tevékenységedhez). Ha nem végeznél semmilyen vállalkozási tevékenységet akkor is fizetned kellene.

Én csak azt nem értem, hogy pl.a gépjárműadót sem kell bevallanod, hanem az okmányirodán keresztül kivetik rád.Továbbá az iparűzési adóval kapcsolatban is minden évben , mint vállalkozó kapod a levelet, hogy valld be az adódat.A kommunális adót is automatán küldik minden évben, viszont miután az önkormányzat építésügyi hatósága határozatban adta meg nekem a fennmaradási engedélyt,és ők is tudták, hogy mekkora hasznos m2-re milyen tevékenység folytatására alkalmas telepengedély címén adták ki, akkor miért nem tudott hivatalból küldeni egy levelet, hogy városunkban az ilyen jellegű építmények építményadó kötelesek?Miért csak most kéri tőlem 5 plussz az idei évre visszamenőleg?Továbbá, mint magyar állampolgár jogsértettnek érzem magam, mert úgy érzem nincs meg a jogom az egyenlő bánásmódhoz, ami alatt azt értem, hogy csak azért mert én itt lakom nekem kell fizetnem nem csak kommunális adüt, de mostmár építményadót is, más város, illetve falu lakosai pedig nem fizetnek ilyen jellegű adóterheket, sőt van ahol az iparűzési adót is eltörölték. Ezalapján nem indulhatok azonos eséllyel munkákárt sem, mivel rám nagyobb adóteher hárul.Na ezzel hol foglalkoznak?Mármint jogilag.Tudom, hogy nagy falat és mindenki fél elindulni, de hátha egy fecske csinál nyarat...

Kedves Garnéla,

Ha egyéni vállalkozó vagy, akkor ezen kívül van bőven adminisztrációs kötelezettséged. Az építményadó ugyanúgy jogszabályon alapszik mint a személyi jövedelemadó és a többi adónem. És igen az egyéni vállakozónak ismernie kell a rá vonatkozó jogszabályokat, ezért célszerű könyvelőt tartani (és neki kötelessége, hogy erről tájékoztasson). Az építményadóval sajnos sok mindent nem tudsz tenni, esetleg méltányosságból kérheted a kamatmentes törlesztést.

És ilyen lehetséges, hogy az önkormányzat minden nemű adómentességi kérelmet és kedvezményt hatályon kívül helyez?Ők adták ki az épület fennmaradási engedélyét, miért nem küldték ki következő évben, hogy fizessek adót?Most 5 évre visszamenőleg, plussz az idei év több, mint félmillió forintot követelnek rajtam.Igen olvastam, hogy nekem kellett volna bevallanom, de komolyan egy vállakozónak kutya kötelessége a törvényeket böngészni, hogy "naprakész legyen"és ne pedig dolgozzon ez idő alatt is???Az ügyintéző hölgy tőlem kérdezte, hogy miért nem küldték Ők eddig ezt nekem???Én tudjam?!A jelenlegi válságos helyzetben én ezt a pénzt nemhogy egyben, de még törlesztve sem tudom kifizetni, mivel 3 kiskorú gyermeket tartok el és nincs annyi munkám, hogy ezt ki tudjam fizetni.Aránytalanul magasnak tartom, hogy egy kisvállalkozó évente 2 havi fizetését egy az egyben az önkormányzatnak tegye le, mint gépjárműadó, háza után fizetendő kommunális adó, vállalkozása után fizetett iparűzési adó és építményadó címén(kb.250.000.-Ft)Hová lehet fordulni ezügyben ingyenes jogorvoslatért illetve kitől lehet segítséget kérni?
Az ügyintéző hölgy azt mondta, hogy fellebezhetek, de akkor biztosan rámverik még a 200.000-500.000-ig terjedő pénzbírságot is plusszban és a kamatokat, mert ez a félmilla még csak az elmaradt adó kamatok nélküli összege.Valóban ennyire kiszolgáltatott helyzetben vagyok?

Félreérted, két különböző dologról van szó. Ettől még kell fizetned építményadót.

A mi önkormányzatunk minden nemű adómentességre és kedvezményre irányuló kérelmet hatályon kívül helyezett.én az 1990.évi C.törvényben találtam:

49. § Ha az önkormányzat:

1. a lakástulajdonra bevezeti az építményadót vagy a kommunális adót, egyidejűleg hatályát veszti a házadó, az út- és közműfejlesztési hozzájárulás,
2. az egyéb nem lakás céljára szolgáló építményre bevezeti az építményadót vagy a kommunális adót, vagy az idegenforgalmi adót, egyidejűleg hatályát veszti a nem lakás céljára szolgáló építmények adója, az út- és közműfejlesztési hozzájárulás és a gyógy- és üdülőhelyi díj,
3. a beépítetlen belterületi földrészletre bevezeti a telekadót, vagy a kommunális adót, egyidejűleg hatályát veszti a telekhasználati- és igénybevételi díj, az út- és közműfejlesztési hozzájárulás, a telekadó és e földrészletek után a magánszemélyek földadó [36/1976. (X. 17.) MT rendelet] kötelezettsége.

itt a b pontban van a közműfejlesztési hozzájárulás és ez a vállalkozó 2006-ban 424.800.-Ft hálózatfejlesztési hozzájárulást fizetett ki az elműnek, amikor teljesen új árambevezetést igényelt a műhelyéhez.Ezért kérdezem.

Nézd meg az önkormányzati rendeletet.

Egyéni vállalkozónál építményadóra vonatkozik arra az évre adómentesség, amelyik évben árambevezetés címén megfizette a hálózatfejlesztési hozzájárulást?

Az építményadót minden esetben az ingatlan tulajdonosa fizeti. Persze annak nincs semmi akadálya, hogy azt ráterhelje a bérlőre.

Tisztelt Szakértők!

Engem az érdekelne, hogy a bérlőt meg lehet e tenni az építményadó fizetőjének, hogy az költségelhető legyen?
Válaszukat kérem küldjék el a gmaxx@freemail.hu-ra.

Köszönettel

Karakó Tibor

Kedves szakértők!

Az építményadóról szóló önkormányzati rendelet szerint a magánszemély tulajdonában lévő lakáscélú ingatlan adómentes, de ha van a házban egy garázs, pince vagy üzlethelyiség akkor az már adózik. Igaz-ez? Engem főleg az érdekel, ha nincs semmilyen üzlethelység csak egy garázs pl. és az nem külön épület a kertben, hanem a ház része. A házat pedig magámszemélyek lakják, semmilyen üzleti tevékenység nincs. Ilyenkor mért kell építményadót fizetni az adott épületrészre?
Esetemben Bp. III. ker., ha ez számít.

Köszi előre is.

Escargot: szerintem rosszul láttad. A törvény szerint a szerzést követő év január 1-től kell az új tulajdonosnak fizetni az építményadót.

mifelénk az fizeti, akinek szeptember elsején a nevén van....augusztusban vettem :S

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Kedves Szakértők!

Solymári ingatlant adtunk el(2009.08.01), majd az adásvétel után kaptunk levelet az éves építményadó második felének befizetéséről.
Érdeklődésünkre azt mondták,hogy annak kell az adót egész évben fizetnie,akiknek a nevén az ingatlan szerepel tárgyév január 1.-jén.
Szeretném kérdezni,hogy ez valóban lehetséges lenne????(illetve mitől függ ez,önk. hatáskör,stb)
Köszönöm a segítséget.

Kedves Szakértők!

Solymári ingatlant adtunk el(2009.08.01), majd az adásvétel után kaptunk levelet az éves építményadó második felének befizetéséről.
Érdeklődésünkre azt mondták,hogy annak kell az adót egész évben fizetnie,akiknek a nevén az ingatlan szerepel tárgyév január 1.-jén.
Szeretném kérdezni,hogy ez valóban lehetséges lenne????(illetve mitől függ ez,önk. hatáskör,stb)
Köszönöm a segítséget.

Kedves Szakértők!

Solymári ingatlant adtunk el(2009.08.01), majd az adásvétel után kaptunk levelet az éves építményadó második felének befizetéséről.
Érdeklődésünkre azt mondták,hogy annak kell az adót egész évben fizetnie,akiknek a nevén az ingatlan szerepel tárgyév január 1.-jén.
Szeretném kérdezni,hogy ez valóban lehetséges lenne????(illetve mitől függ ez,önk. hatáskör,stb)
Köszönöm a segítséget.

A XIII. kerületben ez a rész vonatkozik rám:

„2008. január 1-jétől építményadó fizetési kötelezettség alá esnek az alábbiak:”

...
...

„Magánszemély, ha az év első napján a lakás tulajdonosa (vagy a lakást terhelő vagyoni értékű jog jogosultja) és annak egy részében vagy egészében vállalkozási, üzleti célt szolgáló tevékenységet folytatnak.”

A cégem székhelye az édesanyám lakása.

Na de mi számít "vállalkozási, üzleti célt szolgáló tevékenység"nek?

Ezt ki határozza meg?

Annyiban használom székhelynek a lakást, hogy a lépcsőház postaládájából kiveszem a leveleket.
A lakásban iroda, ügyfél- vagy áruforgalom nincs.
Az ügyeket telefonon és laptopon intézem az autóban vagy amerre épp járok... :)

Egyetértek. A keresést úgy értettem, hogy rákeresnek az összes 12. kerületben bejegyzett cégre, és azok székhelye alapján megvan a tulajdoni lap, az alapján pedig a tulajdonos. Macerás, de gyakorlatban nem kivitelezhetetlen.

A székhelyként való bejelentés valóban vitatható, de ők azzal érvelnek, hogy a székhely a Gt. szerint a központi ügyintézés helyszíne, tehát a lakásban ügyet intéznek, tehát azt nem csak lakják stb. stb. Persze eszem ágában sincs ezt a gyakorlatot védeni, csak próbáltam végiggondolni, hogy mivel is lehetne elkerülni az építményadó fizetést ebben az esetben.

Ügyvéd - Társasági szakjogász

Kedves Két Lotti!

Ilyen rendszer valóban van, ilyet én is ismerek. Én csak azt nem tudom, hogy ennek alapján hogy lehet a lakástulajdonosokat megkeresni. (Merthogy ők az adott esetben az adóalanyok, és a cégnyilvántartáson alapuló CD-tárban a lakások, vagyis a székhelyek, telephelyek tulajdonviszonyai tudtommal nem szerepelnek, nem is szerepelhetnek.) Ez - hacsak éppen a polgármesteri hivatalban nem készítik egyszer kézi adatrögzítéssel el - csakis manuálisan kezelhető.

A lényeg persze inkább a rendelet, meg az, hogy bizonyos önkormányzatok hogy értelmezik azt, hogy kizárólag lakásként szolgál-e egy lakóingatlan, meg az, hogy a tényleges lakófunkció (háló, fürdő) alapterülete után is fizetni kell. (Pl. szemben éppen az V. kerülettel.) Ez utóbbi összhangban áll a jogszabályokkal (legfeljebb etikus mivoltán lehet töprengeni...), az viszont kérdéses számomra, hogy a székhelyként való bejelentéstől önmagában elveszti a lakás a "kizárólag lakás célját szolgáló" mivoltát.

Csak egy megjegyzés: létezik ilyen rendszer, 25 ezer forintért bárki hozzájuthat. Nem akarom reklámozni, de van egy ilyen CD-s kiadvány, amit havonta frissítenek, és azon belül bármilyen adatra rá lehet keresni, és szépen kilistázza az összes 12. kerületi székhelyű céget.

Ügyvéd - Társasági szakjogász