Üdv Mindenkinek!
Ajánlom minden mágnesezéssel gyanúsított sorstársamnak, eutektikum által belinkelt levelet. A saját esetemre át formáltam, és elküldtem a tisztelt szolgáltatónak .A TIGÁZ teljes mértékben megszüntette a kötbér és egyéb követelését,annak ellenére hogy már egyszer megjelentek kikapcsolni a szolgáltatást
Sok szerencsét mindenkinek.
Kitört a gázhisztéria Debrecenben (A TIGÁZ szolgáltatási területén)
A cívisvárosban elképesztő történetek keringenek arról, hogy ellenőrök járják a várost, s azzal riogatják az embereket, hogy súlyos pénzekért át kell alakítaniuk a lakásuk gázrendszerét.
A Fidesz mindenkit arra kér, hogy ne dőljön be a szolgáltatóknak.
Debrecen lakosságát hetek óta álhírek és rémhírek tartják félelemben a gázcsatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések műszaki-biztonsági felülvizsgálatával kapcsolatban.
Szeretnénk mindenkit megnyugtatni, hogy az ezzel kapcsolatos, tavaly hozott kormányrendelet nem arra kötelezi a lakástulajdonosokat és a lakóközösségeket, hogy több tízezres vagy százezres költségekbe verjék magukat különböző mondvacsinált indokokkal.
Hanem mindössze arra, hogy határidőre végeztessék el az ingatlanok ellenőriztetését – hangzott el Pósán László parlamenti képviselő, a Fidesz debreceni elnökének keddi sajtótájékoztatóján.
Az ügy előzménye, hogy a Matolcsy György akkori nemzetgazdasági miniszter által aláírt rendelet szerint a lakásokban a gázcsatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések műszaki-biztonsági felülvizsgálatát el kell végezni: a felhasználói berendezést az üzembehelyezését követő öt éven belül első alkalommal felül kell vizsgáltatni, majd ötévente meg kell ismételni. Ezentúl tízévente a csatlakozóvezetékek műszaki-biztonsági felülvizsgálatát is meg kell csináltatniuk a tulajdonosoknak.
Az 1981 előtt üzembe helyezett készülékeknél a határidő 2013. decemberi 31.
Amint azt Pósán László elmondta: Debrecenben az elmúlt hetekben elképesztő történetekről számoltak be a lakástulajdonosok.
Azt sérelmezték, hogy ellenőrök járják a lakásokat, és azzal riogatják az embereket, hogy különböző kötelező jellegű átalakításokat kell elvégezniük a saját költségükön, sőt az állítólagos tervezést is nekik kell kifizetniük súlyos összegekért.
A képviselő szerint nem igaz, hogy komplett társasházak összes lakásában ki kell cseréltetni gázbojlereket, gáztűzhelyeket, az sem igaz, hogy szellőzés céljából lyukakat kell fúrni a falakba.
Ilyen esetekről az érintett lakástulajdonosok tájékoztatták a Fidesz debreceni politikusait.
Mint mondta, Kósa Lajos debreceni polgármester már hónapokkal ezelőtt kezdeményezte Matolcsy Györgynél a szóban forgó rendelet módosítását, tekintettel arra, hogy az félreértésekre adhat okot.
Pósán László szerint ezek a félreérthető olvasatok jelentik az alapját annak, hogy különböző szolgáltatók és cégek hatalmas pénzeket akarnak legombolni a lakosságról a szóban forgó rendeletre hivatkozva.
Matolcsy György az idén februárban kelt levelében megnyugtatta Kósa Lajost, és azt írta neki:
"a műszaki-biztonsági felülvizsgálat költsége a megállapítható időráfordítást és a felhasználó helyen lévő gázkészülékeket figyelembe véve 3 ezer-10 ezer forint/felhasználói hely (lakás, intézmény) lehet".
Pósán László közölte: a lehető leghamarabb kezdeményezik az idézett rendelet pontosítását annak érdekében, hogy azt ne lehessen félremagyarázni, s az abban foglaltakkal ne lehessen visszaélni.
Hozzátette: a lakossági beszámolókat hallgatva megfogalmazódhat az emberben a gyanú, hogy a gázszolgáltatóknak és más érintett cégeknek azért áll érdekükben a lakosság félrevezetése, mert így akarnak haszonra szert tenni a rezsicsökkentés következtében kiesett bevételeik pótlására.
A parlamenti képviselő kijelentette: azt tanácsolja a lakástulajdonosoknak, hogy ne dőljenek be a szolgáltatóknak, és alaposan tájékozódjanak, mielőtt bármiféle gázberuházást engedélyeznek az otthonukban.
Segítséget szeretnék kérni!DÉGÁZ telületén lakom.Szabálytalan gázvételezést állapítottak meg nálam.Egy adott ingatlan az én tulajdonom az én nevemre szóló szerződéssel.Egyik ismerősöm lakik benne.Kiköltöztetjük italozó életmódja miatt.Feljelent bosszúból,hogy lopjuk a gázt.Ellenőrzés,találnak egy paszdarabot meg egy slagot amivel vissza lehet táplálni a gázt a golyós csap megbontása esetén.Tetten érés nem volt,hiszen nem volt felszerelve. . Hová rakta a leszerelt dolgokat a gázkommandot remekül ellátta imformációkkal.Jegyzőkönyvfelvétel mindent elmondunk mióta lakik itt az ember,ő csinálhatta a rákötést ha volt.Egyeztető tárgyalás közlik 240X 18 ezer ft=4,32M kötbérrel tartozunk.Sokkhatás.A jegyzőkönyvbe az írták 8 hónapja állhat fenn ez az állapot,amióta az ember itt lakik.Ez rengeteg pénz.Hová fordulhatok jogorvoslatért,mit tegyek kérem aki segíteni tud keressen meg,vagy írjon. Cím: nyaloka.2@freemail.hu
Van itt egy fellebbezés ami szerintem elég tanulságos, és elég olvasmányos is, és amit az alábbiakban közkinccsé teszek:
N y í r e g y h á z a
Bocskai út 2.
4400
Tisztelt Törvényszék!
A …. sz alatti lakos felperes által, a T … Kft. (székhelye:…) I. r. és a T… Zrt (székhelye ugyancsak….) II. r. alperesek ellen, szolgáltatási kötelezettség teljesítésére kötelezés iránt indított perben, a Nyíregyházi Járásbíróság által hozott …. sz. (alapjaiban téves) ítélet ellen, felperes képviseletében eljárva,
f e l l e b b e z é s t
nyújtok be az alábbi indokok alapján.:
Felperes a módosított kereseti kérelmében arra kérte a bíróságot, hogy
· ha az ítélethozatal időpontjában alperesek már kizárták volna felperes ingatlanát a földgáz közszolgáltatásból, akkor kötelezze őket a szolgáltatási kötelezettségük teljesítésére,
· ha pedig még nem záratták ki, akkor a Bíróság szíveskedjen eltiltani őket attól, hogy a felperes - általa el nem ismert, és a bíróság által meg nem ítélt, - állítólagos kötbértartozására hivatkozással a felperesi ingatlanon megszűntessék a földgáz közszolgáltatást.
A per előzményeként ugyanis alperesek megfenyegették felperest azzal, hogy meg fogják szűntetni a felperes … sz.. alatti ingatlanán a földgáz közszolgáltatást, ha nrm fizet meg nekik több, mint fél millió forintot.
Alperesek indoklása szerint ugyanis a T. Kft.-vel munkaviszonyban álló gázszerelők ellenőrzést végeztek felperes ingatlanán, ahonnan „szabálytalan vételezés” gyanújával a gázmérőt leszerelték, és papírdobozba csomagolták.
A szerelők által leszerelt gázmérőt egy, (a T Kft-vel hosszútávú szerződéses kapcsolatban álló) független magánszakértővel megvizsgáltatták, a szakértő pedig a magánszakvéleményében kétséget kizáró módon megállapította azt, hogy felperes szabálytalan vételezéssel szerződésszegést követett el.
Felperes a saját kereseti kérelmében emiatt előbb annak a megállapítását kérte az I. fokú bíróságtól, hogy nem követett el szerződésszegést az alperesekkel szemben, utóbb azonban, - miután az I. fokú bíróság tájékoztatta az őt terhelő bizonyítási teherről, kereseti kérelmét megváltoztatta.
Az I. fokú bíróság tájékoztatása szerint ugyanis a Pp. szabályai szerint neki olyan nemleges állításokat kellett volna a perben bizonyítania, amiket - éppen azok meg nem történte miatt - a józan ész szabályai szerint nem lehet bebizonyítani. (nemleges dolgot nem lehet bizonyítani)
Az I. fokú bíróság tájékoztatása szerint ugyanis, ha felperes azt állítja, hogy nem követett el szabálytalan vételezést, nem lopott gázt, és ezáltal nem szegte meg az alperessel kötött földgáz közszolgáltatási szerződést sem, - ami az alperes vele szemben támasztott kötbér követelését megalapozná - akkor azt mind neki kellene bebizonyítania.
Tekintettel arra, hogy nemleges dolgot nyilvánvalóan nem lehet bebizonyítani, hiszen például
· nincs olyan tanú, aki a gázmérő felszerelése pillanatától annak leszereléséig éveken keresztül folyamatosan abban a helyiségben tartózkodott volna, ahová a gázmérőt felszerelték, és aki folyamatosan, éveken át éjjel-nappal figyelte volna azt, hogy felperes ez alatt az idő alatt egyszer sem megy oda a gázmérőhöz a plombát kiszedegetni, a plexi fedőt lefeszegetni, és a számláló szerkezetet visszatekergetni, illetve
· a gázmérő plombáinak érintetlenségét sem tudja felperes garantálni mert, ahhoz mások, (pl. alperes gázszerelői is) hozzáférhettek akár az ellenőrzést megelőző látogatásuk során, akár az ellenőrzés alkalmával, és ezáltal módjuk, és lehetőségük is volt a gázmérő plombáinak meghamisítására, és mindez ráadásul az alperes által kilátásba helyezett jutalom reményében érdekükben is állt,
emiatt, (és kizárólag emiatt) került sor a felperesi kereset módosítására.
Megváltozott keresetében felperes csak arra kérte kötelezni alpereseket, hogy földgáz szolgáltatási kötelezettségüknek tegyenek eleget.
(Alperesek ugyanis, a saját kötbér követelésüket úgysem tudnák rajta behajtani, - hiszen az nem egy bíróság által, jogerős ítélettel megállapított tartozás - ezért felperes számára a gázszolgáltatás fenntartása volt a fontosabb.)
A továbbiakban így tehát már nem felperes állította azt, hogy nem vételezett szabálytalanul gázt, hanem éppen fordítva, alperesek állították ennek az ellenkezőjét annak igazolásául, hogy jogszerűen fenyegették meg felperest azzal, hogy ki fogják nála kapcsolni a gázszolgáltatást.
A jelen perben tehát megfordult a bizonyítási teher, miután alperesek érdekében állt az, hogy a felperes szerződésszegésével kapcsolatos állításaikat a bíróság valónak fogadja el, és emiatt a felperesi keresetet utasítsa el.
Álláspontunk szerint felperesnek - a megváltozott kereseti kérelemre való tekintettel - a jelen perben már csak annyit kellett igazolnia a bíróság előtt, hogy alperesek valóban több, mint fél millió forint összeg megfizetését követelték tőle azzal a fenyegetéssel, hogy ha nem fizet, akkor meg fogják szűntetni nála a földgázszolgáltatást,
Álláspontunk szerint azonban ezt a tényt a felperes a jelen perben már igazolta, illetve a felperesi ingatlan gázszolgáltatásból történt kizárásával kapcsolatos fenyegetés tényét, és a visszakapcsolás pénzfizetési feltételhez kötését alperesek sem vitatták.
Az I. fokú bíróságnak így tehát a jelen perben már nem abban a kérdésben kellett volna állást foglalnia, hogy felperes lopott-e gázt, (vételezett-e méretlen gázt), vagy sem, a jelen per ugyanis egyáltalán nem erről szól.
A jelen perben az I. fokú bíróságnak ezzel szemben abban a kérdésben kellett volna állást foglalnia, hogy alperesek kötelesek-e a felperes ingatlanán földgázt szolgáltatni, vagy sem, azaz jogukban áll-e a további földgáz szolgáltatás teljesítését jogerős bírói ítélet nélkül feltételekhez (pl. pénzfizetési feltételhez) kötni.
Alperesek tehát jogosultak-e arra, hogy bárkit, bármikor a földgáz beszerzés lehetőségtől megfosszanak anélkül, hogy az alapul szolgáló tartozás fennállását a felhasználó maga elismerte volna, vagy annak fennállását - jogerős ítélettel - a bíróság megállapította volna?
A fentiekkel kapcsolatosan előadom, hogy a II. r. alperest a Ptk 388. § 3.) bekezdésében, és a GET 28/A §. 1. bekezdésében foglaltak alapján is egyfajta szolgáltatási kötelezettség terheli az alábbiak szerint:
A ”Földgázellátásról” szóló 2008. évi XL. törvény (GET) 28/A. § (1) bekezdése ugyanis a földgáz kereskedő részére „szolgáltatási kötelezettséget” állapít meg, amikor kimondja „A földgázkereskedő a földgáz-kereskedelmi szerződés alapján köteles a felhasználók ellátásához szükséges földgázmennyiséget beszerezni, annak a felhasználási helyre való eljuttatásához szükséges kapacitásokat lekötni, és a szerződésben meghatározott mennyiséget a felhasználók részére értékesíteni.”
A fenti jogszabály a szolgáltatási kötelezettsége teljesítése alól a szolgáltatót csak a 29 §. 3.) bekezdésében szabályozott, 60 napot meghaladó fizetési késedelem estén menti fel, de a nem közületi fogyasztók földgázellátásból történő kikapcsolására akkor is csak a jogszabályban jelzett feltételek együttes fennállása esetén, és az ugyancsak a jogszabályban meghatározott eljárási rend betartásával van mód.
Tekintettel azonban arra, hogy a jelen perben csak alperesek állították azt, hogy felperesnek kötbér, és mindenféle egyéb tartozása van feléjük (illetve valamelyikük felé, de hogy melyikük felé, azt a mai napig sem tisztázták),
felperes viszont soha nem ismerte el azt, hogy alperesek bármelyike felé bármiféle tartozása állna fenn, és a bíróság sem kötelezte felperest ilyen tartozás megfizetésére velük szemben, emiatt álláspontunk szerint II. r. alperest jelenleg is terheli a felperessel szembeni szolgáltatási kötelezettsége.
Felperes pedig a jelen perben éppen ennek a szolgáltatási kötelezettségének a teljesítésére kérte kötelezni II. r. alperest.
Rámutatok továbbá arra is, hogy a GET 16. §.a szerint az I. r. alperes Földgázelosztónak pedig az alábbi jogosítványai vannak:
16. § (1) A földgázelosztó a felhasználó bekapcsolását, a földgázelosztási szolgáltatás megkezdését megtagadhatja, vagy a földgázelosztási szolgáltatás folytatását felfüggesztheti, ha:
ca) a nyomásszabályozó vagy a fogyasztásmérő berendezés működését befolyásolja,
cb) a nyomásszabályozó vagy a fogyasztásmérő berendezés ellenőrzését, illetve a fogyasztásmérő berendezés leolvasását a földgázelosztó vagy megbízottja részére nem teszi lehetővé,
cc) a szerződésben meghatározott felhasználási helyen kívüli területre vezet át földgázt,
cd) a fogyasztáskorlátozási -, illetve megszakítható kapacitásra szerződött felhasználó esetén a megszakítási -rendelkezéseknek nem tett eleget,
…
(2) A szolgáltatás nyújtása (azonban) csak a kizárás alapjául szolgáló helyzet fennállásáig függeszthető fel, annak megszűnését követően a felhasználó részére a földgázelosztási szolgáltatást a megszűnés tényéről való tudomásszerzéstől számított 2 munkanapon - lakossági fogyasztó esetében 24 órán - belül biztosítani kell.
A fentiekből álláspontunk szerint legalább három fontos következtetés vonható le:
1.) A Földgázelosztó a szabálytalan vételezés felfedezése esetén csak a szolgáltatás felfüggesztésére jogosult, kötbér kiszabására azonban a törvény nem jogosítja fel.
(Ezzel kapcsolatosan emlékeztetek arra, hogy amit a törvény nem enged meg, azt a földgáz elosztó maga sem engedheti meg saját magának, a saját üzletszabályzatában. Ha tehát I r. alperes üzletszabályzata a törvénnyel ellentétes rendelkezést tartalmaz, az üzletszabályzat ezen rendelkezése semmis.)
2.) A Földgázelosztó csak a jogszabályban taxatív módon felsorolt esetekben függesztheti fel a földgázelosztási szolgáltatás folytatását.
A felsorolt esetek között azonban nem szerepel az az eset, amikor a felhasználó nem fizet meg a földgáz kereskedő részére valamilyen olyan tartozást, amit sem el nem ismert, és aminek a megfizetésére a bíróság sem kötelezte.
3.) Ha a kizárás alapjául szolgáló helyzet már nem áll fenn,
(márpedig I. r. alperes gázszerelői, a saját maguk által szabálytalannak tartott gázmérő leszerelését követőn azonnal egy másik, általuk megbízhatónak tartott gázmérőt szereltek fel felperes ingatlanán, - és ezzel meg is szüntették a kizárás alapjául szolgáló helyzet,)
úgy a kizárás alapjául szolgáló helyzet megszűnését követően 24 órán - belül biztosítania kell a földgáz elosztási szolgáltatást.
A földgáz szolgáltatást tehát, ha a kizárás alapjául szolgáló helyzet már nem áll fenn az I. r. alperesnek nem hogy kikapcsolnia nem szabad, de, - ha a kikapcsolás esetleg már megtörtént volna, - úgy a gázszolgáltatást egy napon belül helyreállítani lenne köteles.
II. r. alperes földgáz szolgáltatási kötelezettségével kapcsolatosan felhívom továbbá a T. Bíróság szíves figyelmét a „Földgázellátásról” szóló 2008. évi XL. törvény legutóbbi módosítására is, amely a törvény 29. §-át az alábbi (3b) ponttal egészítette ki:
„29 §. (3b) Ha a (3) bekezdés a) pontja szerinti fizetési kötelezettség nem vagy nem kizárólag számlatartozásból ered, a földgázkereskedő a lakossági fogyasztók földgázellátásból történő kikapcsolását a nem számlatartozásból eredő fizetési kötelezettség vonatkozásában akkor kezdeményezheti, ha annak polgári peres vagy fizetési meghagyásos eljárás útján történő érvényesítését igazolható módon megindította.”
Tekintettel arra, hogy
· felperesnek, a II. r alperes földgáz kereskedő felé fennálló állítólagos fizetési kötelezettsége jelenleg még részben sem számlatartozásból ered, valamint arra, hogy
· II. r. alperes felperessel szembeni állítólagos kötbér igényének érvényesítése végett felperessel szemben sem, polgári peres eljárást, sem pedig fizetési meghagyásos eljárást nem kezdeményezett,
emiatt, - a GET fenti rendelkezése szerint - a felperesi ingatlan földgáz közszolgáltatásból való kizárásának jelenleg már a II. r. alperes esetében is törvényi akadálya van.
A szolgáltatási kötelezettség fennállása szempontjából végezetül teljességgel irreleváns az a körülmény, - aminek pedig az I. fokú ítéletet hozó bíróság valamilyen okból különös jelentőséget tulajdonított, - hogy I. r. alperes gázszerelői mikor ellenőrizték felperes gázóráját.
Tekintettel arra, hogy a fentiek szerint
· I. r. alperesnek (a kizárás alapjául szolgáló helyzet megszűnését követően) egyáltalán nincs joga a felperesi ingatlan gázszolgáltatásból való kizárására,
· II. r. alperes pedig nem igazolta, hogy pert, vagy fizetési meghagyásos eljárást kezdeményezett volna felperessel szemben, annak kötbérfizetési kötelezettsége megállapítása iránt, így a törvény II r. alperes számára sem teszi lehetővé azt, hogy felperes ingatlanát a földgázszolgáltatásból kikapcsoltassa,
emiatt álláspontunk szerint az I. fokú bíróság törvénysértő ítéletet hozott azzal, hogy nem kötelezte alpereseket a törvényben foglalt szolgáltatási kötelezettségük teljesítésére, (azaz megengedte nekik azt, amit törvény tilt.)
*
Az I. fokú bíróság által tévesen megállapított bizonyítási teherrel kapcsolatosan előadom, hogy a jelen perben éppenséggel alperesek hivatkoztak arra, arra, hogy nekik (valamelyiküknek) 60 napot meghaladó, félmilliós kötbér követelésük van a felperessel szemben, és ez az az ok, ami miatt jelenleg nem kell eleget tenniük a felperes irányában fennálló szolgáltatási kötelezettségüknek.
Tekintettel arra, hogy a Pp. 164. §. 1.) bekezdésében foglaltak szerint viszont: a per eldöntéséhez szükséges tényeket annak a félnek kell bizonyítania amelyiknek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valónak fogadja el, emiatt álláspontunk szerint a kötbérkövetelés fennállásának bizonyításával kapcsolatos bizonyítási teher jelenleg alpereseket terhelte volna.
Alperesek azonban a jelen perben az őket terhelő bizonyítási kötelezettségnek nem tettek eleget.
Alperesek ugyanis nem bizonyították be azt, hogy a felperes ingatlanán felszerelt gázmérőt a felperes saját maga, (vagy egy felperes által megbízott, - annak tudtával, és annak érdekében eljáró - más személy) szándékosan megrongálta volna, méghozzá azért, hogy a megrongált mérőberendezésen keresztül méretlen gázt vételezhessen, (azaz gázt lopjon.)
Alperesek ezzel szemben a per során megelégedtek csupán annak igazolásával, hogy a felperesnél felszerelt gázmérő plombájának a lenyomata eltér attól, amit annak idején a Mérésügyi Hivatal alkalmazott. Az összes többi állításuk,
(tehát az, hogy felperes maga volt az, aki gázlopás céljából meghamisította a plombákat, hogy felperes el is távolította volna a plexi fedőt a helyéről, hogy felperes hozzáfért volna a számláló dobokhoz, hogy felperes ténylegesen vissza is tekergette volna a mérődobok állását, és pláne, hogy felperes ellopott volna akár csak egyetlen köbcentiméter gázt is alperesektől,)
mindez a per során csak bebizonyítatlan, puszta feltételezés maradt.
Alperes ráadásul még a plombák megrongálásával kapcsolatos állításukat is csak egy olyan, - az I. r. alperes saját maga által kirendelt - magánszakértő szakvéleményével próbálta volna alátámasztani, akit a Btk 238. § (1) bekezdése szerint igazmondási kötelezettség nem terhelt.
A legfelsőbb bíróság ezzel kapcsolatos iránymutatása szerint azonban.:
„A peres fél által megbízott - akár egyébként igazságügyi - szakértő szakvéleménye a perben csak mint a fél előadása vehető figyelembe (Legfelsőbb Bíróság BH 1992.270), így az nem helyettesíthette a bíróság által elrendelt igazságügyi szakértői bizonyítást.
Az alperes által kirendelt magánszakértő továbbá a gázmérőt nézegetve, a saját szakvéleményében nem is állapíthatott meg többet annál, mint hogy a felperesnél felszerelt gázmérő plombája sérült, ebből azonban egyáltalán nem következik az az alperesi állítás, hogy felperes gázt lopott volna alperesektől.
Az I. r. alperes által felkért magánszakértő szakvéleményével kapcsolatosan még az alábbiakra is felhívom a Tisztelt Bíróság figyelmét.:
Tekintettel arra, hogy a „szabálytalan vételezés” egy olyan konkrét tényállás, amelyet jogszabály definiál, (GESZ 18. 4. pont) így a szabálytalan vételezés nem műszaki-technikai szakkérdés, hanem jogi kategória.
Miután pedig jogkérdésről van szó, emiatt egy műszaki szakértő eleve nem döntheti el azt, hogy megvalósult-e a szabálytalan vételezés valamennyi tényállási eleme, vagy sem,
Egy műszaki szakértő legfeljebb annyit állapíthat meg, hogy szerinte a gázmérő plombái valamikor, valahogyan, valaki által, valamilyen okból megsérültek, azt azonban már nem, hogy felperes szabálytalan vételezést valósított volna meg, azaz gázt lopott volna alperestől.
Azokra a kérdésekre ráadásul, hogy ki, mikor, hogyan, és milyen célból próbált meg külsőleg beavatkozni a gázmérő működésébe, I. r. alperes sem keresett választ, ehelyett kötbérkövetelését ( illetve a II. r. alperes kötbérkövetelését?) mindössze a saját szakértőjének az előbbiek szerinti megalapozatlan, illetéktelen állítására alapozta.
A „szabálytalan vételezés” tehát jogi kategória, és emiatt a szabálytalan vételezés megvalósulásának a vizsgálata vita esetén nem a szakértő, és még csak nem is alperesek, hanem a bíróság feladata lett volna.
(Helyesen mondta valamelyik tárgyalás alkalmával alperes jogi képviselője azt, hogy a szakértőnek nem feladata a jogi keretek vizsgálata.)
Alperes bizonyítási terhével kapcsolatosan rámutatok továbbá arra is, hogy alperesnek nem csak azt kellett volna igazolnia, hogy a felperesnél felszerelt gázmérő plombájának a rajzolata valahogy, valamikor, valaki által megsérült.
Szakmailag ugyanis megengedhetetlen csúsztatásnak tartom alperesek azon kijelentéseit, hogy miután a földgáz felhasználó felelősséggel tartozik a nála felszerelt gázmérő mindenkori állapotáért, ezért a gázszolgáltató a gázmérő bármilyen megsérülése, (vagy bárki által történt megrongálása) esetén jogszerűen követelhet tőle kötbért.
Az való igaz ugyan, hogy a GET 99. §. 6.) bek. alapján a gázmérő állagmegóvása és védelme a felhasználó kötelessége, emiatt annak megrongálódása esetén a keletkezett kárt meg kell térítenie.
Az viszont már korántsem igaz, hogy a felhasználó kártérítés címén kötbér fizetésére volna köteles akkor is, ha a gázmérőt:
· nem amiatt rongálta meg, hogy azon keresztül méretlen gázt vételezzen (gázt lopjon)
· ha a mérőt nem úgy rongálta meg, hogy azon keresztül méretlen gázt lehet vételezni,
· ha a mérőt nem szándékosan rongálta meg,
· ha a mérőt nem is maga, hanem (tudtán és akaratán kívül) valaki más rongálta meg, vagy
· ha a mérő emberi beavatkozás nélkül egyszerűen csak megrongálódott.
A "Földgázellátásról" szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet 1. sz. mellékletének (Földgázelosztási Szabályzat, a továbbiakban GESZ)
18.4. pontja szerint ugyanis csak az minősül „szabálytalan vételezés”-nek, ha „a felhasználó:
a)…
A kötbér alkalmazására okot adó szabálytalan vételezés tehát
valósítható meg.
Jogszerűen tehát csak akkor követelhetne a gázszolgáltató kötbért, ha a gázmérőt a felhasználó maga (vagy az ő megbízásából más) rongálta volna meg, méghozzá szándékosan és célzatosan, azért, hogy rajta keresztül gázt tudjon lopni.
Ha a fenti négy elem közül akár csak egy is nem valósul meg, (vagy a megvalósulását a gázszolgáltató nem tudja bizonyítani,) akkor kötbérkövetelése nem megalapozott.
Ilyen esetben a GET 99. §.-a szerint a gázszolgáltató csupán a gázóra javítatási költségeit, illetve jelenleg az újraplombálás költségeit terhelheti a felhasználóra.
A fentiekkel kapcsolatosan nyomatékosan rámutatok ugyanis arra, hogy a kötbér alkalmazására okot adó, a földgáz szolgáltatóval szembeni szerződésszegés, (szabálytalan vételezés, gázlopás) a GESZ-ben szereplő definíciótól eltérő módon, (pl. a felhasználó mulasztásával, nem tevéssel, vagy a felhasználó tudta nélkül, vagy például véletlenül, akaratlanul, stb.) egyáltalán nem valósítható meg, és azt a felhasználó helyett, (annak tudta és beleegyezése nélkül) más, – értelemszerűen. például az, aki az adott ingatlan gázellátására nincs szerződéses kapcsolatban a gázszolgáltatóval, (pl. a vendég, a bérlő, a szívességi lakáshasználó, utcai járókelő, szomszéd, vagy magának a gázszolgáltatónak a szerelői) sem valósíthatja meg.
Jól is néznénk ki ugyanis akkor, ha a fogyasztó tevőleges, szándékos és célzatos magatartását nem kellene a földgáz szolgáltatónak (vagy a földgáz elosztóhálózat üzemeltetőjének) bizonyítania, és így a földgáz felhasználó valóban, „felróhatóságára tekintet nélkül” – az objektív felelősség szabályaihoz hasonló módon – kötbér fizetési kötelezettséggel felelne az ingatlanán felszerelt gázmérő mindenkori állapotáért.
Ebben az esetben ugyanis jogosan sújthatná a gázszolgáltató (vagy a földgáz elosztóhálózatot üzemeltető) félmilliós kötbérekkel mindazokat a felhasználókat, akik ugyan semmiféle tevőleges, szándékos, és célzatos magatartást nem tanúsítottak annak érdekében, hogy ingyen jussanak földgázhoz, – és valóban, egyetlen köbcentiméter gázt sem vételeztek szabálytalanul, – de akiknél olyan használt, újrahitelesített gázórát szereltek fel, amely esetleg karcos, vagy amelyet előzetesen, (vagy utólagosan) megmágnesezett valaki, vagy amelynek a plombái, (vagy akár csak az egyik plombája!) nem tisztán kivehető, festékhiányos, vagy amely gázóra membránházának belső feléhez a membrántányér hozzáütődött valamikor, stb.
Ezeket a gázmérőket ugyanis a földgáz szolgáltató által megbízott műszaki magánszakértők minden további nélkül „méretlen gáz vételezésére alkalmasnak” minősítik.
Hasonlóképpen nem érezhetnék magukat biztonságban azok sem, akik olyan használt lakást vásároltak, vagy örököltek meg, amelybe a gázórát már korábban felszerelték, és a gázóra átvétele során éppen nem állt a rendelkezésükre:
Természetesen azoknak sem lehetnének nyugodt éjszakái, akik már eladták, vagy bérbe, albérletbe, szívességi használatba adták a lakásukat, vagy akik a náluk újonnan beépített mérőműszert esetleg véletlenül megkarcolták, vagy akiknek a gázmérője a tűző napon áll, vagy más szélsőséges környezeti hatásnak volt kitéve, vagy akinek az utca felől (társasházak esetén pedig a folyosó felől) bárki hozzáférhet a szabadon álló gázmérőjéhez, vagy akik gázmérőjét magának a földgáz szolgáltatónak a munkatársai manipulálták meg, stb.
A peres feleket terhelő bizonyítási kötelezettséggel kapcsolatosan még az alábbiakat adom elő:
Azt, hogy felperes gázt lopott volna, alperesek csak egyfajta módon bizonyíthatnák be, méghozzá úgy, ha bemutatnának a Tisztelt Bíróság részére egy olyan jogerős büntető bírói ítéletet, amely felperest a Btk. 316 § 2. bekezdés d.) pontja szerint minősülő lopás (gázlopás) bűncselekmény elkövetésében bűnösnek mondta ki.
A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény „Lopás” címszó alatti 316. § (1) és (2) bekezdéseiben foglaltak szerint ugyanis: „Aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el.” és „A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha a lopást kisebb értékre, vagy a szabálysértési értékre elkövetett lopást
…
…
követik el.
Az a felhasználó tehát, aki dolog elleni erőszakkal (a plomba megrongálásával, és eltávolításával) a fogyasztásmérő berendezést méretlen gáz felhasználására alkalmassá teszi,” és így „idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa”, bűncselekményt követ el.
Magyarország Alaptörvényének XXVIII. cikke szerint azonban sem alperesek, sem a Polgári Bíróság sem pedig senki más, nem tekintheti felperest bűnösnek gázlopásban mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata meg nem állapította.
Továbbá felperesnek is, - mint minden magyar állampolgárnak - az alaptörvény szerint joga van ahhoz, hogy az ellene emelt vádat … „törvény által felállított, független és pártatlan bíróság, tisztességes és nyilvános tárgyaláson, … bírálja el.”
(Nem pedig egy bíróságot játszó gázszolgáltató, ráadásul mindenféle tárgyalás, és bizonyítási eljárás lefolytatása nélkül, egyetlen magánszakértői véleményre alapozva, és ráadásul az olyan releváns körülmények tisztázása nélkül, hogy ki, mikor, hogyan, és milyen célból rongálta meg azt a plombát, illetve megrongálta-e egyáltalán valaki, és van-e bármilyen bizonyíték arra, hogy a mérőműszeren keresztül ténylegesen méretlen gáz vételezése történt volna.)
Álláspontunk szerint tehát az a tény, hogy nincs olyan jogerős büntető bírói ítélet, amely kimondaná felperes gázlopásban való bűnösségét, önmagában kizárja annak lehetőségét, hogy a Polgári Bíróság gázlopás bűncselekmény elkövetésében bűnösnek tekintse felperest, és erre tekintettel utasítsa el felperes azon kereseti kérelmét, hogy kötelezze alpereseket a vele szemben fennálló gázszolgáltatási kötelezettségük teljesítésére.
Megjegyzendő végezetül, hogy a törvényalkotó a GET 29. §-át amiatt volt kénytelen a már korábban idézett módon módosítani, illetve kiegészíteni, mert a gázszolgáltatók az elmúlt években egyre nyilvánvalóbban, egyre következetesebben, és egyre súlyosabban, önkényesen visszaéltek a felhasználók gáz közszolgáltatásból való kizárásának a lehetőségével, és ez a lakosság részéről óriási, már a parlamentig elhangzó felháborodáshoz, tiltakozáshoz vezetett.
Miután a gázszolgáltatók a törvényileg előírt bírósági kontroll hiányában eddig bárkit, bármikor jogkövetkezmények nélkül kizárhattak a gázszolgáltatásból, (akit előzetesen méretlen gáz vételezésével rágalmaztak meg,) így a gázszolgáltatók elsősorban nem is azokat gyanúsították meg jogosulatlan gáz vételezéssel, akik valóban lopták a gázt, (ezeket egyszerűen csak feljelentették a rendőrségen, - valószínűleg azért, mert úgy gondolták, hogy ezektől pénzt úgysem fognak látni,) hanem sokkal inkább azokat a tisztességesen, becsületesen fizető fogyasztókat, akikről feltételezték, hogy ha eddig becsületesen megfizették a gázdíjakat, akkor talán hasonló becsületességgel meg fogják fizetni nekik a jogalap nélkül „kiszabott” kötbérek összegét is.
A törvényalkotó ezzel a törvénymódosítással gátat próbált továbbá szabni annak a - gázszolgáltatók által alkalmazott - jogellenes gyakorlatnak is, hogy a bíróság helyett maguk mondták ki a fogyasztóikról, hogy jogosulatlanul vételezték a gázt.
A gázszolgáltatók végezetül:
· a fogyasztóknak adott tájékoztatóikban, felvilágosító leveleikben következetesen összekeverték a gázmérők bármely okból történt megrongálódását a gázlopás törvényi tényállásával úgy, hogy az előbbivel próbálták az utóbbi megvalósulását „bizonyítani”. valamint
· következetesen hamis tájékoztatást adtak a fogyasztóknak a fogyasztási hely gázszolgáltatásból való kizárásának jogszabályi lehetőségeiről is, azaz kikapcsolással fenyegették a fogyasztóikat akkor is, ha erre nem volt semmiféle törvényi felhatalmazásuk.
A fogyasztókat tehát jogosulatlan vagyoni előny megszerzése érdekében hamisan tájékoztatták, megtévesztették őket, és ezzel sok esetben rendkívül nagy károkat okoztak nekik.
Mindehhez:
· eszközül használták a saját gázszerelőiket, akiket anyagilag érdekeltté tettek abban, hogy olyan gázmérőket „találjanak” amelyekről a szakértő később megállapítást tud tenni, és
· eszközül használták azokat a „független” igazságügyi szakértőket is, akikkel a velük megkötött keretszerződésben foglaltaknak megfelelően több év alatt több ezer gázmérőt vizsgáltattak meg. Ilyen mennyiségű, és időtartamú megbízás ugyanis olyan mértékű egzisztenciális biztonságot ad a szakértőknek, amelynek megszűnésétől való félelmük az objektivitás csökkenéséhez, illetve teljes megszűnéséhez vezet, és ami így elfogultságot eredményez. A T Kft előtt szakvéleményt adó szakértők ráadásul pontosan tudták azt is, hogy nem a bíróság részére készítenek szakvéleményt, és emiatt nem terheli őket igazmondási kötelezettség sem, így szakvéleményükben bármit leírhatnak.
(A jelen perben eljáró magánszakértő szakvéleményét is fenntartással kellett volna kezelnie az első fokon eljáró bíróságnak, mert ….. szakértőt a T… Kft olyan, un. keretszerződés keretében foglalkoztatja, amely eredetileg egy évre szólt ugyan, de amely „kölcsönös elégedettség esetén” meghosszabbítható volt, és az már két ízben meghosszabbításra is került. A szakértő úr a keretszerződésben foglaltaknak megfelelően két év alatt már mintegy kétezer gázmérőt vizsgált meg, (darabját 15-20.000 Ft körüli összegekért) és nyilván mindent megtesz azért, hogy szerződését harmadszor is meghosszabbítsák.)
A gázszolgáltatók (újkeletű szóhasználattal élve) „kötbérbiznisz”-ét, vagy „rágalmazási üzletágát” végezetül nagymértékben elősegítette az is, hogy - a jelen perhez hasonlóan - a bíróságok általában, - a kényelmes alperesi pozíciót élvező gázszolgáltatóval szemben - az ártatlanul megvádolt felhasználókat kötelezték a bizonyíthatatlan, nemleges, meg nem történt tények meg nem történtének bizonyítására.
A felhasználóknak ugyanis saját maguknak kellett volna a gázlopásban való ártatlanságukat bebizonyítaniuk, de - miután nemleges, meg nem történt dolgot nem lehet bebizonyítani, - emiatt a vádaskodó gázszolgáltatóval szemben (amelynek az állításait viszont a bíróság bizonyítás nélkül is elfogadta) a felhasználók sorra pervesztesek lettek.
A gázszolgáltatók pedig éppen a fenti megfontolásból mindvégig ragaszkodtak a saját kényelmes alperesi pozíciójukhoz, és emiatt nem indítottak pereket a felhasználók ellen.
Perindítás helyett inkább, a gázszolgáltató (a teljes magyar alkotmányos jogállami intézményrendszert, azaz a nyomozó hatóságot, az ügyészséget, a bíróságot, és a bírósági végrehajtó szervezetet hihetetlen módon megkerülve) mindent maga csinált:
· maga gyanúsította meg a fogyasztóit szabálytalan vételezéssel,
· maga folytatta le a „vizsgálatot” is, (ami a saját szakértőjének a megbízásából állt)
· maga mondta ki az ítéletet a fogyasztó felett, hogy szabálytalan földgázvételezést folytatott (bár ezt az „ítéletet” inkább a „független” igazságügyi szakértőjével szerette volna kimondatni.)
· maga szabta ki kötbér címén a büntetést is, (amit persze szintén a maga számlájára kért befizetni is,) és végül
· a kötbért saját maga is próbálta behajtani (annak meg nem fizetése esetén a gáz közszolgáltatásból történő kizárással való jogellenes fenyegetőzéssel, vagy a gázszolgáltatásból történő tényleges kizárással.)
A gázszolgáltatók önkényeskedésének végül a törvényhozó csak a fogyasztók gázszolgáltatásból történő kikapcsolásának bírósági kontroll alá helyezésével tudott véget vetni.
(Jelenleg ennek a bírósági kontrollnak a következetes érvényre juttatására kérjük a T. II. fokú bíróságot)
A fentiek okok miatt, az első fokú ítélet felülvizsgálatát, és annak eredményeként az első fokú ítéletnek a keresetlevélben foglaltak szerinti megváltoztatását kérem.
A jelen fellebbezésre 24.000,- Ft fellebbezési illetéket lerovok.
Nyíregyháza, 2013. június 14.
Dr. Kalocsai Gábor
- ügyvéd -
A nyíregyházi címre figyelemmel igen hosszú fejtörést okozott kikövetkeztetni, hogy a T. Kft. a TIGÁZ-t jelenti....:)))
Ez kb. olyan, mint amikor bemondják a TV-ben, hogy a rendőrség a betörés miatt őrizetbe vette Kovács Jánost, és testvéreit, a fiatalkorú K. Bélát és K. Ubult...:)))
Bocsika, de én ezt nem értem.
A fellebbezés szerint törvény rögzíti, hogy szabálytalan vételezés miatti tartozás esetén akkor zárhatnak ki, ha a követelés polgári peres vagy fizetési meghagyásos eljárás útján történő érvényesítését a TIGÁZ igazolható módon megindította.
A TIGÁZ ilyen eljárásokat nem indított, azaz törvénysértő módon járna el, ha kizáratna.
Biztosan én vagyok a hülye, de ha engem a TIGÁZ ennek ellenére törvénysértő módon kizárna, én biztosan nem költséges és hosszadalmas pert indítanék ellene, hanem egy két mondatos (ingyenes) levélben bejelenteném az ügyet a fogyasztóvédelemnek, a fogyasztóvédelem meg visszanyittatná a gázt és jól megbírságolná a TIGÁZ-t.
Ja, és miért kellene bíróságnak ítélettel eltiltani valakit attól, amit egyébként törvény alapján sem tehet meg?
És hogy befejezzem: a behivatkozott törvényi rendelkezés szerint az viszont nem is kell a kizáráshoz, hogy a felperes elismerje és bíróság megítélje a TIGÁZ kötbérkövetelését, a kizáratáshoz elég, ha a TIGÁZ annak érvényesítésére benyom egy fmh-t, és máris törvényesen zár ki.
„Biztosan én vagyok a hülye, de ha engem a TIGÁZ ennek ellenére törvénysértő módon kizárna, én biztosan nem költséges és hosszadalmas pert indítanék ellene, hanem egy két mondatos (ingyenes) levélben bejelenteném az ügyet a fogyasztóvédelemnek, a fogyasztóvédelem meg visszanyittatná a gázt és jól megbírságolná a TIGÁZ-t.”
Sem a fogyasztóvédelem, sem a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal nem áll a helyzet magaslatán.
A fogyasztóvédelem kezdetben egyáltalán nem bírságolta a szolgáltatót, napjainkban pedig a bírság összege nem áll arányban a jogsértésel elért, vagy elérni kívánt anyagi előnnyel, a szolgáltató éves árbevételével illetve a jogsértések nagy számával (társadalomra való veszélyességével), a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal az ügyek évekig történő fektetése után sem marasztalja a szolgáltatót, különben pedig a PTK 7. § (1) értelmében a törvényben biztosított jogok védelme az állam minden szervének kötelessége. Érvényesítésük - ha törvény másképpen nem rendelkezik - bírósági útra tartozik.
Egyjogász 2013.06.21. 05:46 Ja, és miért kellene bíróságnak ítélettel eltiltani valakit attól, amit egyébként törvény alapján sem tehet meg?
Ez a kérdés ugye nem komoly?
Miért tiltja el a jegyző birtoksértőt, amikor a törvény alapján ezt meg sem tehette volna?
A Ptk. 100. § szerint a tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen szomszédait szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné.
115. § (2) (3) A tulajdonos követelheti a jogellenes beavatkozás vagy behatás megszüntetését, ha pedig a dolog a birtokából kikerült, követelheti a visszaadását.
188. § (1) Ha a birtokost birtokától jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában zavarják (tilos önhatalom), birtokvédelem illeti meg.
191. § (1) Akit birtokától megfosztanak vagy birtoklásában zavarnak, a jegyzőtől egy éven belül kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését.
(2)
(3) A jegyző az eredeti birtokállapotot helyreállítja, és a birtoksértőt e magatartásától eltiltja, kivéve ha nyilvánvaló, hogy az, aki birtokvédelemért folyamodott, nem jogosult a birtoklásra, illetőleg birtoklásának megzavarását tűrni volt köteles.
Ez a párhuzam ugye nem komoly?
A birtoksértőt akkor tiltják el e magatartásától, hogy a birtoksértést megvalósította.
A fellebbezés szerint ugyanakkor a TIGÁZ-t egy olyan cselekménytől kérik eltiltani amelyet még nem valósított meg, és a törvény alapján nem is valósíthat meg.
Ha már párhuzamot akarsz írni, akkor erre pl. az lenne a párhuzam, ha egy olyan valakit kérnék eltiltani a birtoksértéstől, aki még az életében nem járt az ingatlanomban, de hátha....:)
"a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal az ügyek évekig történő fektetése után sem marasztalja a szolgáltatót"
Én egyszer fordultam hozzájuk, a törvényes határidőn belül határozatot hoztak, és megkötbérezték a szolgáltatót.
Egyébként nem azt mondtam, hogy nem lehet bírósághoz fordulni, hanem azt, hogy a fogyasztóvédelemhez fordulás szerintem gyorsabb és olcsóbb (egyébként a fogyazstóvédelemnek sokkal nagyobb szervezete és több embere van, mint a Közműhivatalnak, és most rá is feküdtek az ilyen ügyekre).
De ha jobban bízol a közismerten villámgyors bíróságban (pont tegnap voltam egy tárgyaláson, az az ügyem 7 (hét) éve húzódik), akkor fordulj nyugodtan hozzájuk.
"És hogy befejezzem: a behivatkozott törvényi rendelkezés szerint az viszont nem is kell a kizáráshoz, hogy a felperes elismerje és bíróság megítélje a TIGÁZ kötbérkövetelését, a kizáratáshoz elég, ha a TIGÁZ annak érvényesítésére benyom egy fmh-t, és máris törvényesen zár ki."
Kedves Egyjogász, ezt azért ugye nem gondoltad rendesen végig?
Mielőtt elhamarkodott véleményt mondanál, kérlek vedd számításba az alább szempontokat is:
1.) A T. Kft / :-) / évente a saját bevallása szerint is vagy 10.000 felhasználót rágalmaz meg gázlopással, ha lúd, hát legyen kövér alapon. Magyarországon azonban nincs annyi ügyvéd amennyire szükség lenne 10.000 fizetési meghagyás elindításához, és ellentmondás esetén pedig ugyanennyi per végigviteléhez. (különösen akkor, ha ezek a perek, - ahogy írod - 7 évig eltartanak.) Ráadásul én abban reménykedem, hogy azért nem is minden ügyvéd adná a nevét ilyesmihez.
2.) A törvény szerint csak a Földgáz kereskedő jogosult a fogyasztási hely kikapcsolására kötbér tartozás miatt, de ő is csak akkor, ha igazolta, hogy pert indított a felhasználó ellen.
Csakhogy az egész kötbérezési cirkuszt nem a földgáz kereskedő, T. Zrt, hanem annak az egyszemélyes Kft-je, a hálózat üzemeltetésével foglalkozó T. Kft csinálja! A Kft tehát az, amelyik kiküldözgeti a saját szerelőit vadászatra, a Kft köt szerződést a szakértőkkel is, és "megfelelő" szakvélemény esetén a Kft az is, amelyik kötbéreket követel a felhasználóktól, sőt, még a kikapcsolással is a Kft fenyegetőzik. (Ha kötbérezési perekben II. r. alperesként perbevonom esetleg a T. Zrt-t is, ők minden esetben felteszik a kezüket azzal, hogy közük nincs az egészhez, nem is értik, hogy hogy kerültek egyáltalán ide, és miért vannak itt, ők nem kértek kötbért senkitől, és nem is fenyegetőztek kizárással, ezért hát legyek szíves engedjem ki őket a perből.)
3.) Miután már jogszabály kötelezi a földgáz kereskedőt arra, hogy tessék pert indítani, ha akar valamit a felhasználótól, így megszűnik a gázszolgáltatók kényelmes alperesi pozíciója. A bizonyítzási teher pedig a feje tetejéről a talpára fordul azzal, hopgy most már felperesként a gázszolgáltatónak kell állítania azt, hogy alperes felhasználó gázt lopott, és ennek megfelelően ezt bizonyítania is neki kell. Felperesként azonban nem lesz irigylésre méltó helyzetben a gázszolgáltató, ha majd már nem csak azt kell igazolnia, hogy "a plombák lenyomata kissé eltér az eredetitől", hanem azt is, hogy ki, mikor, hogyan, és mi célból rongálta meg azt a gázmérőt, és pláne: hogy a felhasználó ellopott tőle akár egyetlen köbcenti gázt is.
4.) Észre kell venni végezetül azt is, hogy ezekben a kötbérezési ügyekben a felhasználó számára nem a kötbér, hanem a gázszolgáltatás fenntartása a tét.
A gázszolgáltatók általi kötbérkövetelés mögött ugyanis nincs jogerős bírósági ítélet, és ennek hiányában azt bírósági végrehajtás útján be sem tudják hajtani. A Tigáznak tehát a saját kötbérkövetelése behajtásához az állam nem biztosít hatósági kényszereszközöket, így azt nem inkasszálhatja a felhasználó bankszámlájáról, nem tilthatja le a munkabéréből (táppénzéből, nyugdíjából, árvaellátásából stb.) és annak behajtása érdekében nem kezdeményezhet ingó-, vagy ingatlanárverést sem. Ez a tigáz-os kötbér tehát csak akkor lesz megfizetve, ha azt a megtévesztett, és félrevezetett felhasználó (hangsúlyozottan) ÖNKÉNT megfizeti.
Nem fizetés esetén a TIGÁZ 3 dolgot tehet:
a.) alkudozni kezd, mert többet ér neki egy kisebb összegű de elismert követelés, mit egy nagyobb összegű, de behajthatatlan.
b.) kizárással fenyegetőzik, és esetleg tényleg ki is zárja a fogyasztót a gázellátásból (bár jogilag nem tehetné, lám mégis meghteszi!)
c.) eladja a követelését egy féllegális behajtó cégnek, (amelyiknek azonban épp úgy nincs semmiféle hatósági kényszereszköz a kezében a behajtáshoz, mint ahiogy a gázszolgáltatónak sem volt.)
A gázszolgáltatók kezében a kötbérkövetelésük behajtásához tehát az egyetlen komoly fegyver , - amint azt az előbbiekből láthatod - valóban csak az, ha megfenyegetik a felhasználót a felhasználó ingatlanának gázellátásból való kizárásával. (Ezt ugyanis csak jogilag nem teheti meg a gázszolgáltató fizikailag azonban sajnos megteheti!!!)
És éppen emiatt kellene a TIGÁZ-os pereket a gázszolgáltatók szolgáltatási kötelezettségének teljesíttetésére kihegyezni. Ha már a törvényhozó a GET legutóbbi módosításával 2013 áűprilis 11 óta a fogyasztók mindenféle ürügyekkel való kizárogatását bírósági kontroll alá helyezte, akkor pontosan ennek a bírói kontrollnak az érvényesülését-érvényesítését kell a bíróságoktól számonkérni. Csak ezzel lehet ugyanis a gázszolgáltatók kötbér bizniszét a törvényes keretek közé visszaszorítani.
Amúgy pedig miért kellene a felhasználónak várnia a perindítással addig, amíg a tél közepén elzárják nála a gázcsapot?
Szerintem, ha csak akkor indít pert a felhasználó, amikor már megtörtént a baj, az már rég késő. Elegendő ezért a perindításhoz annak igazolása is, hogy a felhasználót megfenyegették (megzsarolták) a kikapcsolással, ha nem fizet nekik.
Szerintem kényelmesebb a telet végigfűtve meleg lakásban eltölteni, - miközben folyik a per - mint a gázellátás megszűntetése miatt a telet átvacogni, fűtési, főzési, és mosakodási lehetőség nélkül azzal, hogy majd utólag kártérítési pert kezdeményezhetek a bíróság előtt a gázsztolgáltató jogellenes károkozására hivatkozással.
Kaptam, talán tudja valaki használni.
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
Budapest
Fő út 44-50
1440
Pf. 1.
Tárgy: Átfogó felügyeleti ellenőrzés
kérése az indokolatlanul elhúzódó
közigazgatási ügyintézés, illetve
a közigazgatási szerv hónapok
óta tartó hallgatása miatt
Tisztelt Miniszter Úr!
Kérem, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal ügyintézési gyakorlatát átfogó felügyeleti ellenőrzés keretében, az alábbiak figyelembevételével vizsgálni, az anyagi és eljárásjogi jogszabálysértést megállapítani, a mulasztó kormánytisztviselők fegyelmi felelősségre vonását kezdeményezni, ezen közigazgatási szervet az anyagi és eljárásjogi normák betartására rábírni szíveskedjen.
Előzmények:
A TIGÁZ …………-ben elrendelte a gázórám igazságügyi szakértői vizsgálatát.
Tekintettel arra, hogy ezen szolgáltató többszöri kérésem ellenére sem volt hajlandó részemre megküldeni a szakvéleményt, azaz megtagadta az irat betekintési jogot –az eljárás során tapasztalt egyéb jogsértések észrevételezése mellett- írásban a Magyar Energia Hivatalhoz fordultam, amely hivatal azonban több hónap elteltével sem hozott sem érdemi sem közbenső döntést, sőt az ügyintézés idő elhúzódása miatti tértivevényes levelemre sem válaszolt.
Ezt követően az ügyészséghez fordultam. A Fővárosi Főügyészségnek a …………. iktatószámú levele szerint közbenjárásukra a Hivatal …………..-én, közel fél éves késés után közigazgatási hatósági eljárást indított.
Azóta újabb fél év telt el, azonban a Hivatal továbbra is hallgat, a Ket. 28/C szakaszában előírt tájékoztatási kötelezettségének kifejezett kérésem ellenére sem tett eleget annak ellenére, hogy az erre vonatkozó és az ügyirathoz csatolt levelemet ………………-én a Hivatal munkatársa átvette.
Levelem az alábbiakat tartalmazta:
„Hivatkozva a Fővárosi Főügyészség ………..-én kelt, …………. számú levelére, amely szerint a Tiszántúli Gázszolgáltató aggályos eljárásával kapcsolatos panaszom tárgyában a Magyar Energia Hivatal több hónapos hallgatás után, az ügyészség közbenjárására ………….-én közigazgatási hatósági eljárást indított, egyben figyelemmel arra, hogy az eljárás megindítása óta több, mint fél év telt el, miközben a Ket szerint az ügyintézési idő főszabály szerint 30 nap, Gtv. 129. § (2) és a VET 168. § (4) szerint az ügyintézési idő 2 hónap, a Ket. 28/C szakaszában foglaltak alapján postafordultával kérem szíves tájékoztatását arra vonatkozóan, hogy:
Egyben szeretném felhívni szíves figyelmét a Ket., valamint az Alaptörvény következő rendelkezéseire, amelyeket sajnos az irányítása alatt álló közigazgatási szervnél nem tartanak be, ezzel azonban sérül a jogbiztonság, fennáll az alkotmányos visszásság.
Ket. 1. § (4) Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog…
Magyarország Alaptörvénye XXIV. cikk (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.
Kérem, hogy a fentiek maradéktalan érvényesülését mind ügyemben, mind a TIGÁZ aggályos eljárása ellen benyújtott többi panaszügyben biztosítani, a Ket-ben előírt tájékoztatási kötelezettségének eleget tenni szíveskedjen.
Amennyiben 15 napon belül érdemi válasz nem érkezik, úgy –tekintettel az eljárásjogi jogszabálysértésre- panaszommal ismét megkeresem a törvényességet felügyelő ügyészséget, az alapjogok biztosát, illetve kezdeményezem a Hivatalt felügyelő miniszter parlamenti interpellációját.”
Az egyéni jogsérelmen túl szeretném felhívni a szíves figyelmét, arra, hogy a különböző fórumokon, illetve a Facebook közösségi oldalon is egyre több olyan bejegyzés olvasható amely szerint a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, illetve jogelődje súlyosan megsérti az Alaptörvénynek és a Ket-nek a tisztességes eljáráshoz, valamint a határidőben történő döntéshez való jogot.
Néhány ezek közül :
„…….tól azt szeretném kérdezni, hány hónap után válaszolt neki az Energia Hivatal???????mert kb. 3 hónapja én is írtam nekik, de még nem méltattak válaszra!!!!!!!”
Ebből a bejegyzésből látható, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal nem csak hogy nem intézi a panaszosok ügyeit, de az ezzel kapcsolatos érdeklődő levélre sem válaszolnak, azaz gyakorlatilag semmibe veszik az állampolgárokat, miközben a Ket. 4. § értelmében az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez való jog.
Egy másik hozzászóló szerint:
„Én már 6 hónapja várom a válaszukat... Kitartás!”
A következő bejegyzés szerint:
„Sziasztok! én is írtam az Energia Hivatalnak Decemberben de még én sem kaptam választ?„
Megint más ezt írja:
„Sziasztok! Én több mint egy éve varom az Energiahivatal reakcióját. Felhívtam őket, es érdeklődtem, mire azt a választ kaptam, hogy lehet, csak jövő évben kerülök sorra, ui. annyi a panaszbeadvány!”
Egy következő panaszosnak ez a véleménye a hivatalról:
„Az Energia Hivataltól eddig csak pökhendi válaszokat kaptunk, kioktattak, és arra biztattak, hogy ha nem tetszik valami :pereljünk. Elképesztő egy társaság. Zsíros, kényelmes állás, nulla felelősség- és rengeteg, pénzben alig kifejezhető károkozás a fogyasztóknak. Ki gyakorolja a felügyeletet felettük?”
További bejegyzések:
„A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal a jelek szerint nem a jogsértés feltárásában és szankcionálásában, hanem a szolgáltatói visszaélések eltussolásában érdekelt. Ennyit a magyar közigazgatás szakszerű és jogszerű, pártatlan eljárásáról.”
„…én írtam az ENERGIAHIVATALNAK, 6 HÓNAPJA ÉS MÉG MOST SEM JÖTT VÁLASZ.!!ENNYIT RÓLUK.”
„Lehet, hogy tudatosan tussolják el ezen panaszügyeket?”
És végül, de nem utolsó sorban:
Türelem, türelem, de meddig? Miért van Alaptörvényünk, közigazgatási eljárási törvényünk, ha senki sem tartja be az abban foglaltakat? Bessenyei Gábort és munkatársait azért fizetik, hogy a jogszabályokat betartsák és betartassák. Ez az ügyintézési morál már régen megérett egy hivatalvesztés fegyelmi büntetésre. Hol itt a jogállamiságból levezethető jogbiztonság? Bessenyei Gábor jó esetben miért csak a TIGÁZ jogsértését állapítja meg, a jogsértést miért nem szankcionálja? (Azaz a TIGÁZ-t miért nem bírságolja)”
És ezek csak a „szalonképes” hozzászólások.
Álláspontom szerint megengedhetetlen, hogy miközben a Kormány a közigazgatás reformján és annak szolgáltató jellegének kialakításán fáradozik egyes, az energiaszektort felügyelő vezető kormánytisztviselők következmények nélkül folytathatnak jogsértő tevékenységet.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal kormánytisztviselői a fenti mentalitással, a teljesség igénye nélkül az alábbi jogszabályokat sértik meg:
2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól (továbbiakban Ket.) 4. § (1)
Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog...
Magyarország Alaptörvénye XXIV. cikk (1)
Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.
Ket. 1. §. (1) A közigazgatási hatóság az eljárása során köteles megtartani és másokkal is megtartatni a jogszabályok rendelkezéseit.
A Ket. szerint az ügyintézési idő főszabály szerint 30 nap, Gtv. 129. § (2) és a VET 168. § (4) szerint az ügyintézési idő 2 hónap.
A Ket. 28/C § lehetőséget biztosít arra, hogy az ügyfél a hatóságot megkeresse tájékoztatás kérés céljából. A (3) bekezdés értelmében, főszabály szerint a tájékoztatás nem lehet megtagadni. A Ket.33. § értelmében az erre vonatkozó ügyintézési idő legfeljebb 30 nap.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal eljárása során sajnos a fenti jogokból semmi sem érvényesül, ezzel pedig a Hivatal mulasztó tisztviselői azon túl, hogy jogsértést követnek el aláássák az állampolgároknak a közigazgatásba, illetve a Kormányba vetett bizalmát, ami azonban álláspontom szerint megengedhetetlen.
Mindezek figyelembevételével kérem, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal ügyintézési gyakorlatát átfogó felügyeleti ellenőrzés keretében vizsgálni, az anyagi és eljárásjogi jogszabálysértést megállapítani, az esetleges korrupció, illetve a közigazgatási szerv és a szolgáltató közötti összefonódás ellen fellépni, a mulasztó kormánytisztviselők fegyelmi felelősségre vonását kezdeményezni, ezen közigazgatási szervet az anyagi és eljárásjogi normák betartására rábírni szíveskedjen.
Köszönettel
Dátum, aláírás
Mellékletek:
Gázszolgáltató munkatársai vesztegettek
2013. június 5. szerda
Szerző: Vecsés Hírek
Elfogták a rendőrök azt a két férfit, akik egy gázszolgáltató munkatársaként vesztegettek.
A Dabasi Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya eljárást indított gazdálkodó szervezet dolgozója által elkövetett vesztegetés bűntettének megalapozott gyanúja miatt két üllői férfi ellen.
Egy alsónémedi lakos tett feljelentést a Dabasi Rendőrkapitányságon 2013. június 1-jén, mivel 2013. május 31-én 13 óra körüli időben alsónémedi családi házánál az egyik gázszolgáltatótól megjelent két férfi ellenőrzés és gázóra csere céljából.
V. Tamás az eltávolított gázóráról– úgy, hogy azt a vele lévő munkatársa ne hallja meg,- azt állította, hogy a gázórán lévő ólomzárak lenyomatai nem egyeznek, azon szabálytalan vételezésre utaló jelek vannak, ami miatt a gázszolgáltató a tulajdonostól több százezer kötbért követelhet.
Ezt követően a gázszolgáltató munkatársa felajánlotta a feljelentőnek, hogy 120.000.- forintért az általa szabálytalannak ítélt ólomzárakat szabályosra cseréli, így a szabálytalan vételezésre nem derül fény.
A két férfi megegyezett a pénz átadásának helyében és idejében, majd a sértett feljelentést tett a Dabasi Rendőrkapitányságon.
Ez alapján fogták el a dabasi rendőrök V. Tamást és V. Gábort, akiktől lefoglalták a feljelentő által átadott teljes pénzösszeget, valamint a gépkocsi átvizsgálása és V. Tamásnál tartott házkutatás során további tárgyi bizonyítási eszközöket találtak a rendőrök.
Mindkét férfit a Dabasi Rendőrkapitányságra előállították, és gyanúsítottként hallgatták ki. Ellenük a további eljárást- szabadlábon hagyásuk mellett – a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztálya folytatja le.
Pest Megyei Rendőr-főkapitányság
A cikkhez tartozó egyik érdekes komment:
Tősér Csaba on 2013. június 6. csütörtök at 14:36
Engem meg szerszámmal csapott meg az egyik Tigáz-DSO alvállalkozója a Tibrisz-Kft-től, nevezett Illés Úr, mert sérelmeztem, hogy bemászott és, mikor menekülőre fogta a dolgot vissza akartam rántani a kerítésről.
Egyáltalán, hogy vette a bátorságot, hogy bemásszon?
Ráadásul a Tibrisz Kft-vel nem is állunk szerződésben, senki, semmilyen engedélyt nem kért arra, hogy a Tibrisz Kft. emberei szereljenek, nem hogy bemásszanak. így a Tigáz-DSO jogosulatlanul adta ki nekik az adatainkat!
Most folyik a per, a szembesítés stb… az egyikük a szembesítésen büszkén mondta, 4-5 ügyet is megnyertek, mert a rendőrség azért van, hogy Őket segítse….
http://vecseshirek.hu/…esztegettek/
Ezek szerint mégiscsak igaz, hogy a szakmunkás gázszerelők anyagi haszonszerzés miatt manipulálják a gázórákat, illetve csapják be, verik át, húzzák csőbe és károsítják meg az ártatlan fogyasztókat, majd ha a fogyasztó nem veszi a lapot (nem fizet), akkor maga a szolgáltató és vele összefonódó szakértő fogja a fogyasztó becsületét meglopni, meghurcolni és szabálytalan vételezéssel vádolni, miközben a sérülést a szolgáltató alkalmazottai okozták.
Persze a gázszerelő ekkor is jól jár, hiszen a 30.000 Ft-os sikerdíjat akkor is megkapja, ha Ő maga karcolja, mágnesezi, vagy sérti meg a mérőberendezést.
Szolgáltatóéknál ezt hívják tisztességes magatartásnak.
Bessenyei Gábor a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal Fogyasztóvédelmi Főosztályának főosztályvezetője pedig az ilyen és ehhez hasonló panaszügyeket fekteti, illetve tussolja el.
Kölcsönkenyér visszajár
Felnyílt a sorompó, és a fehér furgon begördült a villamos művek telephelyére. Két kék színű szerelőruhát viselő ember szállt ki az autóból, - hátukon „gázművek” felirattal, - és a telephely vezetőjét keresték.
A szerelők csendben úgy tettek, mintha munkához láttak volna, majd titkon összekacsintottak, és megkérték a telephely vezetőjét, hogy hozzon nekik legyen szíves egy kávét.
Mire a telephely vezető visszatért a két kávéval a szerelők már le is szerelték a gázórát.
A villamos művek telephelyvezetője kezdett elbizonytalanodni. Önök tehát azért szerelték le a gázóránkat, mert gázlopással akarnak megvádolni bennünket? - kérdezte.
A gázszerelők nem szóltak semmit, csak jelentőségteljesen egymásra néztek.
A villamos művek telephelyvezetője ekkor jött rá, hogy nagy hibát követett el.
A gázszerelőkből erre aztán végleg kipukkadt a nevetés.
A telephely vezetője pedig csak állt ott tehetetlen dühében, és már semmit nem tudott mondani.
A gázszerelők ekkor visszaültek az autójukba, és út közben, amíg a fiatalabbik vezetett, az idősebbik a kocsi hátuljában, a papírdobozba csomagolt gázórára, a papíron keresztül egy bivalyerős, rongyba bugyolált ipari mágnest illesztett.
A telephelyvezető pedig, még percekig úgy ácsorgott ott, mint akit leforráztak.
Egyszer csak felragyogott az arca, és az egyik öklével a másik tenyerébe csapott!
Másnap felnyílt a sorompó, és begördült a gázművek telephelyére egy fehér színű furgon. Két szerelő szállt ki belőle, kék munkásruhában, hátukon „villamosművek” felirattal. A gázművek telephelyvezetőjét keresték.
Szia Kago!
Légy szíves linkeld be ide annak a 2013. április 11-i GET jogszabály-módosítását, amelyben jogszabály kötelezi a földgáz kereskedőt arra, bírósági eljárás keretében bizonyítsa az igazát a megvádolt fogyasztóval szemben. Kerestem ezt a törvénymódosítást, de nem találtam meg, pedig nagy szükségünk lenne rá.
Előre is köszönöm a segítséged!
Üdv:
Médy
Bütyikének, de nem csak neki:
a „Földgázellátásról” szóló 2008. évi XL. törvény legutóbbi módosítása, a törvény 29. §-át az alábbi (3b) ponttal egészítette ki:
„29 §. (3b) Ha a (3) bekezdés a) pontja szerinti fizetési kötelezettség nem vagy nem kizárólag számlatartozásból ered, a földgázkereskedő a lakossági fogyasztók földgázellátásból történő kikapcsolását a nem számlatartozásból eredő fizetési kötelezettség vonatkozásában akkor kezdeményezheti, ha annak polgári peres vagy fizetési meghagyásos eljárás útján történő érvényesítését igazolható módon megindította.”
Hatályos 2013 április 11.-től.
Dr.Kago !
Jó írás. Rendet kéne rakni a Tigáz házatáján.
Mint a napi hírekben /olvastam/hallottam most azért rájár ma rúd a Tigázra.
Egyébként nagyon egyszerű lenne ezt az egész jelenséget törvényileg szabályozni.
A kötbér nem lehetne több az egyhavi átlagfogyasztásnál.
Nyilván a szolgáltatónak érdeke lenne a gyakori ellenőrzés, a lopósakat hamarabb elkapnák a becsületestől meg egy hónapi gázdíjér nem lenne érdemes macerálni.
Természetesen aki lop az meg kell büntetni, de kilátott már olyant hogy a büntetés a szolgáltató illeti.
A büntetési pénz mindig az államot illeti
Kedves Matthiasi!
Nytott kapukatsz döngetsz, amikor azt írod: olyan jogszabály módosítás kellene, hogy "a kötbér nem lehetne több az egyhavi átlagfogyasztásnál."
a A "Földgázellátásról" szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet 1. sz. mellékletének (Földgázelosztási Szabályzat, röviden: GESZ) 18.10. pontja szerint ugyanis: "Ha a szabálytalan vételezés pontos időtartama hitelt érdemlően nem állapítható meg, legfeljebb 30 napos vélelmezett fogyasztási időtartamot kell figyelembe venni."
A gázszolgáltatók által kötbérként követelt 540.000,- Ft összeg végezetül nem a GESZ 18.10 pontja által megengedett legfeljebb 30 napi fogyasztás ellenértéke, hanem ez sokkal inkább több évi gázfogyasztás ellenértéke.
A kötbér mértékével és számításával kapcsolatosan a GESZ egyéb előírásokat is tartalmaz, ezért nincs is szükség további jogszabály módosításra, elegendő volna csak rászorítani a gázszolgáltatókat a jogkövető magatartásra.
A GESZ 18.7. pontja szerint ugyanis: „a 18.4. pont szerinti szerződésszegések jogkövetkezményei:
a)…
Az egységesen 540.000,- Ft összegű kötbér alkalmazása eszerint nem tesz eleget a fenti jogszabály által megkívánt arányosság és
fokozatosság elvének, és
nem veszi figyelembe a jogsértés súlyát, és
a földgázelosztónak okozott joghátrány mértékét sem.
a GESZ szerint a kötbér mértékét továbbá egyéniesíteni kell, azt nem lehet mindenkire, egyformán eltúlzott mértékben és összegben meghatározni.
Minta a TIGÁZ kötbér levelezőlistáról
Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Elnöke
és az Etikai Bizottság Elnöke részére
Budapest
Sztoczek u. 6. J. ép. V. em. 507.
1111
Tárgy: Panasz, etikai vizsgálat kérése
K. János igazságügyi szakértő ellen
Tisztelt Elnök Asszony/Úr!
Hivatkozva a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Etikai Kódexében foglaltakra kérem, hogy az alábbiak figyelembevételével K János igazságügyi szakértő (szakértői igazolvány száma Sz ….., egyben, mint a T. Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 4200 Hajdúszoboszló, ….. u. ….. adószáma: ……-2-09 cégjegyzék száma: 09-09-…….. vezető tisztségviselője) ellen etikai vizsgálatot indítani, amennyiben az etikai vétség megállapítást nyer, úgy a kamarai tagságát megszüntetni szíveskedjen!
Előzmények:
A Tiszántúli Gázszolgáltató a …..-án kelt, de csak …..-én kézbesített, ………… iktatószámú levelében tájékoztatott arról, (.... melléklet) hogy a gázmérő „független”, de a TIGÁZ által egyoldalúan felkért és fizetett műszaki szakértő szakértői vizsgálatára ………-én, az ellenérdekű és ügyemben tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat folytatása miatt az NFH által már ……… Ft.- fogyasztóvédelmi bírságban jogerősen marasztalt fél, azaz a TIGÁZ debreceni telephelyén kerül sor.
Ezen vizsgálat során a Tigáz által fizetett és egyoldalúan felkért úgynevezett (i)gazságügyi szakértő a szintén jelen lévő K Gyula TIGÁZ alkalmazott előtt azt a tájékoztatást adta, hogy a szakvélemény egy példányát 3 héten belül részemre megküldik, ami sajnos nem történt meg ezért ….-én tértivevényes levélben fordultam a szolgáltatóhoz, (.... melléklet) amelyben többek között ezt írtam:
„Kérem, hogy a panaszomat kivizsgálni, a szakvéleményt –tekintettel arra, hogy a szakértői eljárást mind anyagi, mind eljárásjogi oldalról erősen aggályosnak tartom, ezért az igazságügyi szakértői kamaránál panasszal kívánok élni, továbbá tekintettel arra, hogy álláspontom szerint az eljáró szakértő megsértette az igazságügyi szakértői kamara etikai szabályzatában foglaltakat, ezért vele szemben etikai vizsgálatot kívánok kezdeményezni- postafordultával megküldeni szíveskedjenek!”
Előadtam, hogy sem a Tigáz, sem a szakértő nem közölte az eljáró szakértő nevét, adatait, elérhetőségét, képesítését, szakterületét. Ezzel megfosztottak attól a jogomtól, hogy ellenőrizhessem azt, hogy a Tigáz által egyoldalúan felkért, megpályáztatott és fizetett szakértő valóban rendelkezik-e a szakvélemény adásához szükséges szakképesítéssel és kamarai tagsággal, amivel álláspontom szerint szintén sérült a tisztességes eljáráshoz való jog.
Kérésemet a Tigáz a …….-án kelt, de csak ……-án kézbesített, ……. iktatószámú levelében elutasította azzal, hogy ingatlanom vonatkozásában Társaságuk szabálytalan vételezési eljárást nem folytat. (.... melléklet)
Ezt követően, ………-én panaszommal a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Etikai Bizottságának az Elnökéhez fordultam. (.... melléklet)
Kérelmemet Dr. ……… ……..-án azzal utasította el, hogy a Tigáz Kft. tevékenysége nem tartozik a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara etikai hatáskörébe, illetve hogy etikai vizsgálat csak természetes személy ellen kezdeményezhető, ilyen személyt –tekintettel arra, hogy annak adatait mind a TIGÁZ, mind a szakértő titkolta- viszont nem jelöltem meg. (.... melléklet)
Itt kívánom megjegyezni, hogy kérelmemet Dr. ……… alaptalanul utasította el, hiszen mint utóbb kiderült K János igazságügyi szakértő –Dr. ……… állításával ellentétben- nem a TIGÁZ dolgozója, hanem a MISZK névjegyzékében szereplő kamarai tag (6. számú melléklet), így az általa elkövetett etikai vétség, illetve az azzal kapcsolatos panasz a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Etikai Bizottságának hatáskörébe tartozik.
Ugyancsak helytelenül járt el a Dr. ………… akkor, amikor a panaszt ahelyett, hogy áttette volna a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező területi kamarához inkább elutasította.
Ezek után többször megkerestem a jogsértő szolgáltatót és kértem az irat betekintési jog gyakorlásának biztosítását, valamint a szakvélemény kiadását (.... számú melléklet), amit azonban ………..-án a szolgáltató ismét elutasított. (.... számú melléklet)
Dr. ……….. elutasító levelét követően haladéktalanul az Alapjogok Biztosához fordultam, aki a panaszomat áttette a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságához.
A Hatóságnak a ……….-én kelt tájékoztató levele szerint (.... számú melléklet) a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság kötelezte a Tiszántúli Gázszolgáltatót a szakvélemény és az annak alapját képező jegyzőkönyv kiadására.
A TIGÁZ a kötelezésben foglaltakat csak részben, és csak az esedékességet követően másfél év elteltével, …………..-én teljesítette (.... számú melléklet) oly módon, hogy a szakvélemény alapját képező jegyzőkönyvet a kötelezés ellenére sem küldte meg.
Az elévülési idő nyugszik, illetve megszakad:
Tekintettel arra, hogy a szakértő adatait sem a szolgáltató, sem a szakértő nem közölte, illetve az ezen adatokat tartalmazó jegyzőkönyvet és szakvéleményt a szolgáltató másfél éven keresztül, többszöri felszólítás ellenére sem volt hajlandó kiadni, illetve mivel a szakvélemény kiadására csak a hatóság felszólítását követően, ………….-én került sor álláspontom szerint, jelen esetben az Etikai Kódex 13. szakasza szerinti elévülés nem alkalmazható, ugyanis az elévülési idő megszakadt akkor, amikor a szolgáltatót teljesítésre felszólítottam, illetve amikor ennek érdekében hatósági eljárást indítottam, valamint az elévülési idő nyugszik mindazon időtartam alatt, amíg az etikai vizsgálat megindításához szükséges adatok és okmányok kiadatása tárgyában hatósági eljárás volt folyamatban. Ezt támasztja alá a következő két jogszabályi szakasz.
1959. évi IV. törvény
a Polgári Törvénykönyvről
326. § (1) Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé vált.
(2) Ha a követelést a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni, az akadály megszűnésétől számított egy éven belül - egyéves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetében pedig három hónapon belül - a követelés akkor is érvényesíthető, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból egy évnél, illetőleg három hónapnál kevesebb van hátra. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a jogosult a lejárat után a teljesítésre halasztást adott.
327. § (1) A követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás, a követelés bírósági úton való érvényesítése, továbbá megegyezéssel való módosítása - ideértve az egyezséget is -, végül a tartozásnak a kötelezett részéről való elismerése megszakítja az elévülést.
(2) Az elévülés megszakadása, illetőleg az elévülést megszakító eljárás jogerős befejezése után az elévülés újból megkezdődik.
Jelen esetben az minősül menthető oknak, hogy a szakértő és az Őt megbízó szolgáltató az eljárás megindításához szükséges szakértői adatokat eltitkolta, a szakvéleményt és az annak alapját képező jegyzőkönyvet nem adta ki, kötelezettségének részben, és csak a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság felszólítását követően, ……….-én tett eleget.
Itt kívánom megjegyezni, hogy a Tiszántúli Gázszolgáltató szándékosan, ezen belül egyenes szándékkal (dolus directus) titkolta a szakértő adatait, illetve azt célzatosan, azaz abból a célból tette, hogy a fogyasztó ne tudjon panasszal élni, illetve etikai vizsgálatot kezdeményezni a szolgáltató és az általa egyoldalúan kiválasztott és vele tartós polgári jogi jogviszonyban álló (i)gazságügyi szakértő jogsértéseivel szemben. (Célzat: Valamely konkrét eredmény elérésére irányuló egyenes szándék.)
Szintén itt kívánom felhívni a figyelmet arra, hogy jelen esetben nem független szakértőről van szó, hiszen a Ptk. 474. § értelmében:
Megbízási szerződés alapján a megbízott köteles a rábízott ügyet ellátni.
A megbízást a megbízó utasításai szerint és érdekének megfelelően kell teljesíteni.
K János igazságügyi szakértőnek tehát kógens kötelezettsége, hogy a megbízást, jelen esetben a vizsgálatot nem objektív, hanem szubjektív módon, az őt megbízó TIGÁZ-DSO Kft. gazdasági érdekeinek megfelelően lássa el, azaz a megbízójával szemben nyilvánvalóan elfogult, tőle a fogyasztó objektív választ, szakvéleményt nyilvánvalóan nem várhat.
Álláspontom szerint K János igazságügyi szakértő ezzel az alábbi etikai vétségeket követte el.
Etikai kódexet sértő magatartás:
I.
A MISZK Etikai Kódex 19. szakasza értelmében a szakértő köteles minden, a szakterületén kívüli területre vonatkozó megbízást visszautasítani. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szakértői Névjegyzéke szerint K János szakterülete a szénhidrogén termelés, kutatás és szállítás, azaz gázmérő berendezési kompetenciával nem rendelkezik, így az etikai kódex értelmében –kompetencia hiányában- köteles lett volna a megbízatást visszautasítani.
Tekintettel arra, hogy nem tette –álláspontom szerint- etikai vétséget követett el.
II.
A MISZK Etikai Kódex 19. szakasza értelmében a szakértő a tevékenységével érintett felekkel szóban, vagy írásban oly módon tart kapcsolatot –tájékoztatás, válaszadás- hogy arról valamennyi fél hitelt érdemlő módon értesüljön.
Ehhez képest K János igazságügyi szakértő az adatait, (neve, címe, szakterülete, kompetenciája), valamint elérhetőségét a fogyasztóval sem szóban, sem írásban nem közölte, a vizsgálat során felvett tényjegyzőkönyvből egy példányt sem a vizsgálat végén, sem azt követően nem adott át, illetve nem postázott, hasonlóképpen az elkészült szakvéleményt a fogyasztó részére nem küldte meg, ezzel pedig nem valósult meg az a követelmény, hogy a tájékoztatásról, válaszadásról, ezen belül a szakvélemény megállapításairól valamennyi fél hitelt érdemlő módon értesüljön, így –álláspontom szerint- K János igazságügyi szakértő etikai vétséget követett el.
III.
A MISZK Etikai Kódex 28. szakasza értelmében tilos minden olyan magatartás tanúsítása, amely alkalmas arra, hogy a felekben az a feltevés alakuljon ki, miszerint a szakértő az ügyben döntésre jogosult személlyel bármilyen kapcsolatban áll, továbbá, hogy a tevékenységgel érintett ügy kimenetelére bármilyen ráhatással bír.
Ehhez képest K János igazságügyi szakértő a vizsgálatot nem a saját, hanem a megbízója épületében és eszközeivel végezte, amely magatartás alkalmas volt arra, hogy a fogyasztóban az a képzet alakuljon ki, miszerint a szakértő a megbízójával, jelen esetben az ellenérdekű és a marasztalásban, valamint a közel félmilliós kötbér kiszabásában érdekelt szolgáltatóval, illetve annak jelenlévő K Gyula nevű vezető beosztású munkatársával szoros, gyakorlatilag anyagilag függő kapcsolatban áll, hiszen ha ezen szakértő nem a megbízója szerinti eredményre jut, úgy fennáll annak a lehetősége, hogy a jövőben a szolgáltató nem ezt, hanem egy másik, az igényei szerint eljáró szakértőt fog megbízni.
Szinté ezt a feltevést erősíteti az a tény is, hogy a vizsgálaton az a K Gyula is jelen volt, aki jogosult ezen szakvélemény alapján, a szolgáltató nevében a kötbért kiróni, azt elengedni, vagy az alól részletfizetési kedvezményt adni, azaz aki a szolgáltatónak megfelelő szakvélemény esetén jogosult a kötbér kiszabásáról dönteni, ezzel pedig –álláspontom szerint- megvalósult a visszaélés tilalma részben rögzített etikai vétség kódex szerű tényállása.
IV.
A MISZK Etikai Kódex 30. szakasza értelmében a szakértő köteles a tudomány aktuális állásának megfelelő módszereket és eljárásokat alkalmazni. Ebből indirekt módon az is következik, hogy olyan eljárásokat, módszereket, amelyeknek szakértői bizonyító erejük nincs nem alkalmazhat.
Ehhez képest K János igazságügyi szakértő a vizsgálaton olyan polarizációs fóliát használt, illetve szakvéleményét olyan polarizációs fólia eredményére alapozta, amely fóliának a gyártó nyilatkozata szerint szakértői bizonyító ereje nincs.
Ezzel kapcsolatban ez olvasható a gyártó honlapján: „A fólia nem egy kalibrált termék, minden egyes használatnál változik a mágneses tér, és az abból eredendő, időlegesen maradandó mágnesezettsége, mely minden esetben, minden használatnál más képet nyújt, ezért alkalmatlan pontos mérések elvégzésére és bizonyítására.
Fólia kizárólag tájékoztató jellegű mérésekre alkalmas! (Szakértői bizonyító ereje nincs!)” http://euromagnet.hu/…olia-50-x-50
Azzal tehát, hogy K János igazságügyi szakértő szakvéleményét olyan polarizációs fólia eredményére alapozta, amely fóliának a gyártó nyilatkozata szerint szakértői bizonyító ereje nincs –álláspontom szerint- megsértette a MISZK Etikai Kódex 30. szakaszában foglaltakat, azaz etikai vétséget követett el.
V.
K János igazságügyi szakértő ezen polarizációs fólia elváltozására hivatkozva a szakvélemény 6. oldalán az alábbi kijelentést tette: „A mérő működése a gázmérőház felületére helyezett mágnes útján külső mágneses hatásra mágneses befolyásolási kísérletnek volt kitéve.” A szolgáltató által felkért és fizetett, vele tartós polgári jogviszonyban álló K János igazságügyi szakértő tehát egy olyan polarizációs fóliára alapozta a szakvéleményét, amely nem erre, azaz gázóra mágnesezettség vizsgálatra lett kitalálva, illetve amelynek szakértői bizonyító ereje nincs.
Ezen véleményével a fogyasztót úgy próbálta beállítani, miszerint az mágnesezte meg a gázmérőt, azaz megpróbált szabálytalanul vételezni, magyarul gázt lopni , amely magatartás álláspontom szerint etikátlan, azaz –álláspontom szerint- K János igazságügyi szakértő etikai vétséget követett el.
VI.
K János igazságügyi szakértő tehát tényként állítja a szakvéleményében, hogy „a mérő működése a gázmérőház felületére helyezett mágnes útján külső mágneses hatásra mágneses befolyásolási kísérletnek volt kitéve”, azonban nem vizsgálta, hogy ezen kísérletre mikor került sor. Ezzel kapcsolatban ajánlom figyelmükbe a jogi fórumon nemrég megjelent „Kölcsönkenyér visszajár” című bejegyzést , amelynek a végén ez található:
„A gázszerelők ekkor visszaültek az autójukba, és út közben, amíg a fiatalabbik vezetett, az idősebbik a kocsi hátuljában, a papírdobozba csomagolt gázórára, a papíron keresztül egy bivalyerős, rongyba bugyolált ipari mágnest illesztett.”
http://www.jogiforum.hu/forum/31/11407 2013.06.26. 17:19
K János igazságügyi szakértő –gondolom tudatosan, azaz egyenes szándékkal (dolus directus) – csúsztat a szakvéleményének 3. oldalán, ugyanis a jelenlévők előtt nem azt kifogásoltam, hogy a dobozon nem szerepel az aláírásom, hanem azt, hogy a tetemes kötbér kiszabásában érdekelt szolgáltató emberei a csupán ragasztószalaggal lezárt dobozt a fogyasztási helyről történő elszállítástól a szakértői vizsgálatig bármikor kibonthatták, megsérthették, megmágnesezhették, vagy bontás nélkül egy hónapon keresztül ipari mágnes mellett tárolhatták.
Sajnálatos módon K János igazságügyi szakértő ezen észrevételemet nem volt hajlandó valósághűen jegyzőkönyvezni.
Tekintettel arra, hogy K János igazságügyi szakértő nem az általam elmondottakat rögzítette - álláspontom szerint- etikai vétséget követett el, illetve nyilvánvalóvá tette, hogy nem a tények rögzítésében és igazság kiderítésében, hanem a szolgáltató által kitalált koncepciós eljárásban érdekelt.
Megjegyzem, hogy a szolgáltató és nem a fogyasztó feladata az, hogy az elszállított mérőt úgy zárja, illetve plombálja le, hogy annak bontatlanságát senki ne tudja megkérdőjelezni, márpedig egy ragasztószalaggal lezárt papírdobozt bárki, bármikor meg tud bontani és újra tud csomagolni. Erre utal a Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.062/2011/5. számú döntése is, amikor kimondja, hogy „így a dobozolás nem fogadható el, a felperes nem biztosította a leszereléskori állapot zártságát. A jegyzőkönyv nem tartalmazza a felnyitás körülményeit, a zárószalagok azonosítóit. A leszerelés és a vizsgálat közötti zártság ezért nem nyert bizonyítást. Ezen kívül a laboratóriumi vizsgálat utáni újradobozoláskor sem biztosították a zártságot, erre vonatkozó dokumentált intézkedéseket a felperes nem tett.”
Ugyancsak a szolgáltató feladata lett volna, hogy a mágnesezettséget a leszereléskor és nem azt követő egy hónap múlva mérje meg.
Mindezek figyelembevételével etikátlan, hogy K János igazságügyi szakértő a szakvéleményében a fogyasztót gyanúsítja meg azzal, hogy a mérőre mágnest helyezett.
VII.
K János igazságügyi szakértő tényként állítja, hogy a mérő mágnesezve lett, azonban annak okát nem közli.
K János szerint „a számláló szerkezeti fémszerelvény és a gázmérő érintkezési pontjában 0,335 m Tesla=3,35 Gauss gyenge, visszamaradó mágnesesség mutatható ki, azonban arra nem tér ki, hogy egy, a Föld nevű bolygón, különböző sugárzásoknak és mágneses hatásoknak kitett fém szerkezetnél mennyi a normális mágnesességi érték.
A MISZK Etikai Kódex 31. szakasza értelmében a szakértő köteles a megállapítások pontossági mérőszámait közölni.
K János igazságügyi szakértő akkor járt volna el helyesen, ha ezzel párhuzamosan megmér egy etalon, ugyancsak 2009-ben gyártott és 2,5 éve folyamatosan működő másik gázórát, és a 0,335 m Tesla=3,35 Gauss gyenge, visszamaradó mágnesességet ezen értékhez viszonyítja.
Tekintettel arra, hogy K János igazságügyi szakértő nem így járt el, ezzel a fogyasztót úgy próbálta beállítani, mintha az köztörvényes bűnöző lenne, ezzel azonban megsértette a MISZK Etikai Kódex 23. szakasza által előírt objektivitás és pártatlanság, valamint a MISZK Etikai Kódex 31. szakaszában található egyértelműség és pontossági mérőszám, továbbá a határérték közlésének követelményét, azaz etikai vétséget követett el.
VIII.
K János igazságügyi szakértő állítja, hogy a közel 3 éve működő „tárgyi gázmérő„ mágnes képe eltér egy eredeti, gyári, még sohasem használt mágnes gyűrű mágnesességi képétől. Nem kell ahhoz igazságügyi szakértőnek lenni, hogy kijelenthessük, egy eredeti, gyári alkatrész és egy közel 3 évet üzemelő alkatrész között jelentős eltérés van.
Mindezek figyelembevételével, - álláspontom szerint - K János igazságügyi szakértő etikai vétséget követett el akkor, amikor a fogyasztót ilyen, nyilvánvalóan etikátlan módszerekkel próbálja meg elmarasztalni, becsületét meglopni.
IX.
K János igazságügyi szakértő tehát állítja, hogy „a mérő működése mágneses befolyásolási kísérlet alatt állt”, azonban azt, hogy ezt ki és mikor tette/tehette nem vizsgálta, ezzel pedig a fogyasztót mintegy köztörvényes bűnözőként próbálta meg beállítani, ami viszont figyelemmel az előbb részletesen ismertetett megalapozatlan és joghatás kiváltására alkalmatlan módszerekre eszközökre és mérési eredményekre nyilvánvalóan etikátlan.
K János igazságügyi szakértő állítja, „A működésvizsgálat során megállapításra került, hogy a mérőeszköz negatív hibával mér, … működése nem megfelelő.” Ezt követően ismét köztörvényes bűnözőként próbál meg beállítani akkor, amikor olyan kijelentést tesz, hogy „a mérőeszköz felszerelési helyén a működés külső beavatkozás hatására ettől eltérő is lehetett.”, azaz adekvát bizonyítékok nélkül, feltételezésekre alapozva, a saját végkövetkeztetésének ellentmondva etikátlanul quasi azt állítja, hogy a mérőn külső beavatkozás történt.
K János igazságügyi szakértő állítása megalapozatlan, hiszen akkor, amikor Ü Julianna utasítására a TIGÁZ-DSO Kft. szakmunkás gázszerelői kontroll mérést végeztek (nem mellesleg, amikor a gázóra alját a vizsgálat helyszínén, az udvar betonjárdáján megkarcolták) eltérést nem tapasztaltak, a mérő hibahatáron belül, joghatás kiváltására alkalmas módon mért.
Itt szeretném megjegyezni, hogy K János igazságügyi szakértő fentiek szerinti állítását semmi nem támasztja alá. Ha és amennyiben a tisztességes eljárás követelményének megfelelően a vizsgálat során vezetett volna jegyzőkönyvet, abból a vizsgálat végén adott volna egy példányt a fogyasztónak és az tartalmazná az állítását, akkor esetleg elfogadható lenne ezen állítása, mivel azonban mindezek nem történtek meg, a mérési eredmény jegyzőkönyvileg, a fogyasztó jelenlétében nem került rögzítésre, az utólagos kozmetikázás, illetve jegyzőkönyv készítés pedig bizonyítékként nem fogadható el azon túl, hogy K János igazságügyi szakértő állítását vitatom ezen eljárási cselekmények elmulasztásával –álláspontom szerint- etikai vétséget követett el.
Ezen túlmenően a jegyzőkönyvvezetés elmulasztásával K János nyilvánvalóan megsértette a szakma szabályait is, hiszen már a műszaki tudományokat oktató egyetem hallgatói is tudják, hogy laborgyakorlat során mért eredményekről a mérési jegyzőkönyv felvétele kötelező.
X.
A szolgáltató fogyasztónak írt levele (.... számú melléklet) azt tartalmazza, miszerint a szakértői vizsgálatot független igazságügyi szakértő fogja elvégezni. Álláspontom szerint mind a szolgáltató, mind a szakértő részéről etikátlan a Ptk. 474. § rendelkezéseinek figyelembevételével a TIGÁZ-DSO Kft. által egyoldalúan, a fogyasztó kihagyásával kiválasztott és vele tartós polgári jogi (megbízási) jogviszonyban álló szakértőt független szakértőként feltüntetni a jogban járatlan fogyasztók előtt.
Ezen jogszabályi szakasz szerint:
„Megbízási szerződés alapján a megbízott köteles a rábízott ügyet ellátni.
A megbízást a megbízó utasításai szerint és érdekének megfelelően kell teljesíteni.”
K János igazságügyi szakértő tehát etikátlanul járt el akkor, amikor belenyugodott abba (dolus eventualis), hogy Őt, mint az ellenérdekű fél szakértőjét a TIGÁZ-DSO Kft. a fogyasztó előtt független szakértőnek minősítse, (.... számú melléklet) különös tekintettel a Legfelsőbb Bíróság BH 1992.270 állásfoglalására, amely szerint „A peres fél által megbízott - akár egyébként igazságügyi - szakértő szakvéleménye a perben csak mint a fél előadása vehető figyelembe ().
Szó sincs tehát arról, hogy jelen ügyben K János igazságügyi szakértő független szakértőként járt volna el, ezért álláspontom szerint K János igazságügyi szakértő magatartásával etikai vétséget követett el.
XI.
K János igazságügyi szakértő állítja, hogy „A gázmérőház festése alul sérült, karcolt, ezért ……A mérő leszerelése jogos volt.” A TIGÁZ-DSO Kft. koncepciós eljárásában tevékenyen részt vevő Kiss János igazságügyi szakértő a megállapításainak rögzítésekor elmulasztott tájékozódni, nem vette figyelembe azt a tényt, hogy jelen gázmérő leszerelését nem a TIGÁZ-DSO Kft., hanem én kezdeményeztem, miután azt a TIGÁZ-DSO Kft. szakmunkás gázszerelői az Ü Julianna TIGÁZ alkalmazott által elrendelt, az udvarom betonjárdáján végzett kontroll mérés során megkarcolták, ugyanis nem szerettem volna, ha 5-10 év múlva a TIGÁZ alkalmazottak által okozott sérülést esetleg pont ugyanezen személyek úgy tüntetnék fel, hogy a gázmérő sérülését a fogyasztó okozta.
Miután a TIGÁZ-DSO Kft., mint a kötbérbizniszben anyagilag érdekelt, viszont a karcolt gázmérő cseréjében nem érdekelt szolgáltató megpróbálta eltussolni a gázszerelőik tevőleges, rosszhiszemű és álláspontom szerint célzatos magatartását ezért a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság területi felügyelőségéhez fordultam.
M Gáborné TIGÁZ panasziroda vezető asszony írásos tájékoztatása szerint jelen mérő leszerelésére a felügyelőség utasítására került sor.
K János igazságügyi szakértő tehát etikátlanul járt el akkor, amikor jelen esetben is a már megszokott, „a gázszerelőink lebuktattak egy csaló fogyasztót és nekem csak az utolsó döfést kell megadni ahhoz, hogy megbízómnak dőljön az 540.000 Ft.- kötbér, amiből csurran-cseppen nekem is egy kicsi” jól bevált klisét alkalmazta.
XII.
A K János igazságügyi szakértő által készített, de csak a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság közbenjárására, az esedékességet követő másfél év elteltével, ………-én kiadott szakvélemény (.... melléklet) 4. pontjának a fogyasztó, és/vagy képviselőjének az észrevételét kellene tartalmazni a szakértői vizsgálattal kapcsolatban. Panaszom, hogy K János igazságügyi szakértő erre vonatkozó kérdést a vizsgálat végén nem tett fel, ezzel pedig megfosztott attól a jogomtól, hogy a vizsgálattal kapcsolatos álláspontomat kifejtsem, ezzel azonban ismét etikátlanul járt el, illetve azt bizonyította be, hogy nem független, illetve hogy sem neki, sem a megbízójának nem áll érdekében, hogy az eljárás alá vont fogyasztó a véleményét kifejtse, a szakértői vizsgálatot véleményezze.
XIII.
K János igazságügyi szakértő ellentmond önmagának, amikor egyrészt azt állítja, hogy „a gázmérő állapota olyan jellegű, illetve az elváltozás olyan mértékű, melynek következtében joghatással járó mérésre a mérőeszköz a továbbiakban nem alkalmas…. A mérő leszerelése jogos volt.” majd ezzel szöges ellentétben álló kijelentéseket tesz, nevezetesen azt, hogy „a mérőeszköz működését eredményesen befolyásolható külső beavatkozás nem történt,… Belső szerkezetének működése külső mágneses erőhatással azonban nem volt befolyásolható.”
Álláspontom szerint azon túl, hogy K János igazságügyi szakértő etikátlanul járt el, a szakvéleményében szereplő, fel nem oldott ellentmondások, megalapozatlan mérési eredmények és el nem fogadott mérési módszerek alkalmazása miatt az igazságügyi szakértői feladatok ellátására alkalmatlan.
XIV.
Álláspontom szerint K János igazságügyi szakértő szakvéleménye nem felel meg a tárgyilagosság, a részletes, megalapozott és kellően alátámasztott indokolási kötelezettségnek, ezért megsértette a MISZK Etikai Kódex 33. és 34. szakaszában foglaltakat, azaz etikai vétséget követett el.
XV.
Álláspontom szerint azzal, hogy K János igazságügyi szakértő tényleges szakmai kompetencia hiányában is tevékenyen részt vesz a TIGÁZ-DSO Kft. évek óta tartó tömeges rágalmazási és aggályos kötbérezési gyakorlatában, illetve mivel ennek során joghatás kiváltására alkalmatlan mérőeszközökkel, a szakma szabályainak figyelmen kívül hagyásával, a megbízói megrendelésére megalapozatlan szakvéleményeket készít rombolja mind a saját, mind a szakértői kar tekintélyét, ezzel pedig megsérti MISZK Etikai Kódex 39. szakasza szerinti általános magatartási szabályokat, azaz etikai vétséget követ el.
Tekintettel a fent felsorolt etikai vétségekre, egyben figyelemmel arra is, hogy K János igazságügyi szakértő a vizsgálat során nem a szakma szabályai szerint járt el, valamint mivel kompetenciájába nem tartozó szakkérdésben készített szakvéleményt, továbbá mivel belenyugodott abba, hogy Őt -a valóságtól eltérő módon- megbízója független szakértőként állítsa be , illetve mivel belenyugodott abba, hogy a megbízója a fogyasztó elől eltitkolja az adatait, elérhetőségét és kompetenciáit, valamint mivel nem biztosította, hogy a felek mindegyike megismerhesse a szakvéleményét kérem, hogy K János igazságügyi szakértő ellen az etikai vizsgálatot lefolytatni, Őt a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamarából kizárni, szükség esetén a visszaélést, illetve a TIGÁZ és vele összefonódó, elfogult, hamis szakvéleményt adó a szakértő(k) közötti összefonódást a vádhatóság felé is jelezni szíveskedjenek.
Köszönettel
Dátum aláírás
Leszerelt gázórák: „komfort nélküli jurta-város” lesz Debrecenből?
http://www.dehir.hu/…/2013/07/16/
2013. július 16. 17:37 |
Debrecen - Az összes öreg debreceni házat ki lehetne kapcsolni a rendszerből - mondja egy felülvizsgálatokkal foglalkozó szakember.
Mivel 20 évig nem volt kötelező a felülvizsgálat, nem tudni, milyen állapotban van most a lakások gázrendszere Debrecenben.
Amint arról hétfőn beszámoltunk, egymás után szerelik le a gázóráikat névtelen bejelentésre hivatkozva az Ibolya utcai, a Viola utcai és a Dózsa György úti társasházakban.
„2103-ban Debrecenből miért kell komfort nélküli jurta-várost csinálni? Nem értem!”
Bakos Gyulánál csütörtök este óta nincs gáz
Többszöri próbálkozás után telefonon utolértük az egyik felülvizsgálatokkal foglalkozó szakembert. Ő azt mondta, Debrecenben az öreg házak mindegyikét ki lehetne kapcsolni a rendszerből, mert 40-50 év alatt elavultak a hálózatok.
A Cívis Ház Zrt. szolgáltatási igazgatója, – ahol 1600 lakást adnak bérbe – azt mondja: nem lehet tudni milyen állapotban vannak ezek a társasházak, mert a törvény korábban megengedő volt, és most már csak akkor hívnak szerelőt, ha baj van.
A Tigáznál tegnapi közleményükben azt írták, nekik a gázórák leszerelésében nincs szerepük, mert azt a fogyasztók kezdeményezik. A megsokasodott felújítási munkáknak pedig szerintük az az oka, hogy a tulajdonosok szeretnének a korszerűsítéssel a fűtési szezonra elkészülni.
Papp Csaba önkormányzati képviselő szerint a panaszáradat nem ezt jelzi.
Gyakorlatilag egész Debrecen ki van téve annak 2013-ban, hogy egy komfort nélküli jurta-várossá alakuljon át – hallhattuk Papp Csabát.
A képviselő továbbra is azt tanácsolja: a lakóközösségeknek, hogy várják meg a szeptemberi rendeletmódosítást. Azután a gázszolgáltatónak kell majd fizetnie a felülvizsgálatot.
"A képviselő továbbra is azt tanácsolja: a lakóközösségeknek, hogy várják meg a szeptemberi rendeletmódosítást. Azután a gázszolgáltatónak kell majd fizetnie a felülvizsgálatot."
Ha meg addig felrobban a ház, akkor pechük volt...
A Tigáz végre fogja hajtani a számára előírt feladatokat.
Ez történhet a gázkészülék, vagy a fogyasztási hely teljes kizárásával.
Tájékoztatás a kötelező műszaki felülvizsgálatról
2013. július 3. Tisztelt Fogyasztónk! Értesültünk arról, hogy a kormányzat módosítani szándékozik a jelenlegi szabályokat, amelynek pontos részletei még nem ismertek társaságunk számára.
A Tigáz végre fogja hajtani a számára előírt feladatokat.
A rendelet közzétételét követően a Tigáz részletes tájékoztatást tesz közzé weboldalán, ügyfélszolgálati irodáiban és telefonos ügyfélszolgálatán.
A nemzetgazdasági miniszter 19/2012. (VII. 20.) NGM) ren kötelező jelleggel előírja a fogyasztók tulajdonát képező fogyasztói berendezés (fogyasztói vezeték és a gázüzemű készülékek) - 5 évenként - és a csatlakozó vezeték - 10 évenként - történő felülvizsgálatát, amelyet a Fogyasztónak kötelessége elvégeztetnie, a rendeletben megjelölt képesítésű szakemberrel; a felülvizsgálatot tehát nem a szolgáltató hatáskörébe rendelik.
A folyamat legfontosabb elemei:
1.A fogyasztó megbízza a felülvizsgálattal az általa kiválasztott szakembert.
2.Ez a szakember lefolytatja a felülvizsgálatot és a rendelet szerinti jegyzőkönyvet kiállítja.
3.Amennyiben a felülvizsgálatot végző szakember megfelelőnek tartja a rendszert, úgy a továbbiakban önnek nincs tennivalója, a vizsgálatot a rendelet szerinti (5-10) év múlva meg kell ismételni.
4.Amennyiben azonban a felhasználási helyen az élet-, és a vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyeztető helyzetet észlel, akkor köteles ezt megszüntetni és a rendeletben előírt jegyzőkönyvben meghatározni, milyen további lépésekre van szükség, hogy a gázüzemű készülékek és a vezetékhálózat megfeleljen a jogszabályi és műszaki előírásoknak.
5.A felülvizsgálati jegyzőkönyv alapján a fogyasztónak a fennálló hiányosságok megszüntetésére intézkedéseket kell tenni, keresnie kell az ehhez szükséges szakembereket (készülék, vezeték, kémény, nyílászáró, stb.)
6.A továbbiakban a fogyasztó által a szükséges átalakításokra kiválasztott és megbízott szakember(ek) gondoskodik a szükséges további lépések megtételéről. Erről a fogyasztó és egy szakember állapodik meg (pl. munkálatok költsége, idővonzata, stb.).
7.Ha szükséges el kell készíteni a kivitelezési munkálatok tervét és azt engedélyeztetni kell a szolgáltatóval. (A Tigáz ezt gyorsított eljárásban elvégzi.)
8.Amikor az átalakításokat végző szakember befejezte a munkálatokat, műszaki ellenőrzést kér a szolgáltatótól. (A Tigáz ezt gyorsított eljárásban elvégzi.)
Felhívjuk fogyasztónk figyelmét az alábbiakra:
•Amennyiben a felülvizsgálatot végző szakember a felhasználási helyen az élet-, és a vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyeztető helyzetet észlel, akkor köteles ezt megszüntetni (pl. a gázkészülék, vagy a teljes lakás gázszolgáltatásból történő kizárásával)
Ha a felülvizsgálatot végző szakember úgy rendelkezik, hogy a munkálatok biztonságos elvégzéséhez szükséges a gázszolgáltatás szüneteltetése, és ezt saját hatáskörében nem tudja elvégezni (pl. társasházak esetében) akkor ezt jelzi a szolgáltató felé akinek mérlegelési lehetőség nélkül fel kell függesztenie a szolgáltatást, azaz a javítások, átalakítások elvégzéséig nem lesz gáz.
•A szolgáltatás csak akkor indítható újra, ha a 8. pontban megjelölt ellenőrzés alapján minden rendben van és a szolgáltatás biztonságosan fenntartható!
•Javasoljuk, hogy körültekintően válassza ki a felülvizsgálatot végző szakembert!
Amennyiben a felülvizsgálat hiányosságot állapít meg, úgy legyen körültekintő, hogy kit bíz meg a szükséges átalakításokkal!
Tájékoztatás a kötelező műszaki felülvizsgálatról
A nemzetgazdasági miniszter /19/2012. (VII. 20.) NGM)/ ren értelmében "...a csatlakozóvezeték és a fogyasztói berendezés üzemképes és biztonságos állapotban tartása az ingatlan tulajdonosának, használójának (felhasználó, fogyasztó) a kötelessége; ennek megfelelően köteles gondoskodni azok rendszeres karbantartásáról, javításáról és szükség szerinti cseréjéről, és azok legalább ötévenkénti műszaki biztonsági felülvizsgálatáról."
E munkák kivitelezése nem a szolgáltató kompetenciája, a rendeletnek szakmailag megfelelő gázszerelőkre a szolgáltató nem tehet javaslatot; szívesen segítene a Tigáz a megfelelő és szakmailag kompetens szerelő kiválasztásában, de sajnos legjobb szándékaink ellenére sem tehetjük, senkit sem részesíthetünk előnyben.
A törvényalkotó meghatározta, milyen szakképzettséggel és tudással kell rendelkeznie azoknak, akik az új rendelet alapján a felülvizsgálat elvégzésére jogosultak. Minderről vagy a vonatkozó rendeletből tud tájékozódni, vagy ajánljuk figyelmébe a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal honlapján -
mkeh.gov.hu/piacfelugyeleti_muszaki/nyilvantartas_muszaki - található műszaki-biztonsági felülvizsgálatra jogosult gázszerelők jegyzékét. Az itt található listában szereplő gázszerelők közül lehet választani és tőlük az elvégzendő munkákra árajánlatot kérni.
Javasoljuk, hogy a fogyasztók/közös képviselők több gázszerelőtől kérjenek árajánlatot és ne csak a kötelező felülvizsgálat elvégzésére, hanem az esetleg várható javítási munkák elvégzésére is. A munka elvégzése előtt javasoljuk a gázszerelői igazolvány elkérését és ellenőrzését.
A 19/2012. (VII. 20.) NGM rendelet (a gáz csatlakozó vezetékek és fogyasztói berendezések műszaki-biztonsági felülvizsgálatáról) egy lényeges előírásai:
(2) A műszaki-biztonsági felülvizsgálat során az üzembe helyezéskor hatályos műszaki-biztonsági szabályoknak való megfelelést, továbbá a biztonságos üzemeltetést befolyásoló feltételeket kell ellenőrizni.
A 19/2012. (VII. 20.) NGM rendelet a gáz csatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések műszaki-biztonsági felülvizsgálatáról 2. § (5) bekezdése a következőt írja:
"(5) Amennyiben a műszaki-biztonsági felülvizsgálatot végző gázszerelő a felhasználási helyen, az élet- és vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyeztető helyzetet észlel, akkor köteles a veszélyhelyzetet kiváltó okot megszüntetni és arról az ingatlan tulajdonosát a vizsgálatról készült jegyzőkönyvben tájékoztatni, és egyidejűleg a földgázelosztót vagy a vezetékes PB-gázszolgáltatót a jegyzőkönyv megküldése mellett haladéktalanul értesíteni köteles."
Tehát a fenti követelmény értelmében a helyszíni felülvizsgálatot végző gázszerelő köteles az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzetet kiváltó okot megszüntetni. Ez történhet a gázkészülék, vagy a fogyasztási hely teljes kizárásával.
Amennyiben az élet- és vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyeztető helyzet társasház esetén a közös, méretlen vezetéken kerül megállapításra, akkor a felülvizsgáló kérheti a megszüntetésben való közreműködésre az elosztói engedélyest. Ez esetben szakembereink ellenőrzik a bejelentés valóságtartamát és amennyiben azt megállapítják akkor kötelesek intézkedni a kiváltó ok megszüntetésére.
Amennyiben a TIGÁZ-DSO Kft. beavatkozására van szükség akkor e tevékenység árai a www.tigazdso.hu/…/arkozlemeny helyen találhatók meg.
A földgázelosztói engedélyes a 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról 1. sz. mellékletének 14. pontja a következőket írja elő.
"14.1. A földgázelosztó az élet- és vagyonbiztonság, valamint a gázszolgáltatás folyamatosságának veszélyeztetettsége esetén a gázszolgáltatást szüneteltetni köteles."
A 2008. évi XL. törvény 16. § (2) a következő követelményt írja elő:
"(2) A szolgáltatás nyújtása csak a kizárás alapjául szolgáló helyzet fennállásáig függeszthető fel, annak megszűnését követően a felhasználó részére a földgázelosztási szolgáltatást a meg-szűnés tényéről való tudomásszerzéstől számított 2 munkanapon - lakossági fogyasztó esetében 24 órán - belül biztosítani kell."
Fenti jogszabályi követelmények értelmében a földgázelosztói engedélyes, amennyiben tudomására jut az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet, akár a 19/2012. (VII. 20.) NGM rendelet alapján kiadott felülvizsgálati jegyzőkönyv formájában, akár más hivatalos (pl.: kéményseprő ipari közszolgáltató bejelentése stb.) formában, köteles a felhasználási helyen a gázszolgáltatást szüneteltetni. Mérlegelési joga ezen esetekben nincs.
További hivatkozások:
•Gázszerelőkkel kapcsolatos dokumentumok:
•mkeh.gov.hu/hivatal/kozerdeku_adatok_2013/evekenysegre_mukodesre_vonatkozo_adatok /nyilvántartások
•Tervezői névjegyzék: mmk.hu/nevjegyzek.php?no_cache=1
A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal közleménye "A gázkészülékek égési levegőellátása és égéstermék elvezetése megváltoztatásáról, különös tekintettel a fokozott légzárású nyílászárók, elszívó/szellőző ventilátorok, konyhai páraelszívók utólagos beépítésére, valamint a gázszolgáltató által jóváhagyott kiviteli tervhez viszonyított egyéb módosításokra": mkeh.gov.hu/muszaki/gazvezetek
•19/2012. (VII. 20.) NGM rendelet a gáz csatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések műszaki-biztonsági felülvizsgálatáról
•11/2013. (III. 21.) NGM rendelet a gáz csatlakozóvezetékekre, a felhasználói berendezé-sekre, a telephelyi vezetékekre vonatkozó műszaki biztonsági előírásokról és az ezekkel összefüggő hatósági feladatokról és a 2. melléklet a 11/2013. (III. 21.) NGM rendelethez (Műszaki Biztonsági Szabályzat)
•TIGÁZ-DSO Kft. technológiai utasítása:
•www.tigazdso.hu/dokumentumok/technologiai-utasitasok/tt4000
Forrás:
Felhívjuk figyelmét, hogy hozzájárulása minden aldomainünkre érvényes. Hozzájárulását bármikor módosíthatja vagy visszavonhatja, ha rákattint a képernyője alján található „Hozzájárulási beállítások" gombra. Tiszteletben tartjuk döntéseit, és elkötelezettek vagyunk amellett, hogy átlátható és biztonságos böngészési élményt nyújtsunk Önnek.
| Süti | Időtartam | Leírás |
|---|---|---|
| COOKIE_SUPPORT | 1 year | Ezt a sütit a Liferay állítja be. Ez a süti annak ellenőrzésére szolgál, hogy a látogató böngészője támogatja-e a sütiket. |
| JSESSIONID | JSP-ben írt webhelyek használják. Általános célú platform-munkamenet sütik, amelyek a felhasználók állapotának az oldalletöltések közötti fenntartására szolgálnak. | |
| PHPSESSID | Ez a süti a PHP-alkalmazásokban található. A cookie a felhasználók egyedi munkamenet-azonosítójának tárolására és azonosítására szolgál a felhasználói munkamenet kezelése céljából a weboldalon. A munkamenet-süti a böngésző összes ablakának bezárásakor törlődik. | |
| SERVERID | Ez a süti arra szolgál, hogy a felhasználót egy adott szerverhez rendelje, így jobb és gyorsabb szerveridőt biztosít. Emlékszik arra, hogy melyik szerver szállította az utolsó oldalt a böngészőnek. Segít a terheléselosztásban is. | |
| viewed_cookie_policy | 1 year | The cookie is set by the GDPR Cookie Consent plugin and is used to store whether or not user has consented to the use of cookies. It does not store any personal data. |
| Süti | Időtartam | Leírás |
|---|---|---|
| Gdyn | 1 year 1 month | Ezt a sütit a Gemius szolgáltató állítja be. Ezt a sütit a MOSS és a fejlett webstatisztikák technikai munkamérésének végrehajtásához használják. |
| GUEST_LANGUAGE_ID | 1 year | Ez a süti a látogatók által preferált nyelvi azonosító tárolására szolgál. |
| Süti | Időtartam | Leírás |
|---|---|---|
| _ga | 2 years | Ezt a sütit a Google Analytics telepíti. A cookie-t a látogatói, munkamenet- és kampányadatok kiszámítására és a webhely használatának nyomon követésére használják a webhely analitikai jelentéséhez. A cookie-k névtelenül tárolják az információkat, és egy véletlenszerűen generált számot rendelnek hozzá az egyedi látogatók azonosításához. |
| _gat_UA-112481-1 | 1 minute | Ez a Google Analytics által beállított mintatípusú cookie, ahol a névben lévő mintaelem tartalmazza a fiók vagy a weboldal egyedi azonosító számát, amelyre vonatkozik. Ez a _gat cookie egy változata, amelyet a Google által rögzített adatok mennyiségének korlátozására használnak a nagy forgalmú webhelyeken. |
| _gid | 1 day | Ezt a sütit a Google Analytics telepíti. A süti arra szolgál, hogy információkat tároljon arról, hogy a látogatók hogyan használják a weboldalt, és segít a weboldal teljesítményéről szóló elemzési jelentés elkészítésében. Az összegyűjtött adatok között szerepel a látogatók száma, a forrás, ahonnan érkeztek, és a meglátogatott oldalak névtelen formában. |
| UID | 2 years | No description available. |
| Süti | Időtartam | Leírás |
|---|---|---|
| _goa3session | 2 days | Ezt a sütit a szolgáltató Adverticum állítja be. Ezt a sütit a hirdetések kiszolgálásának folyamatához és a hirdetők számára statisztikai adatok gyűjtéséhez használják. |
| fr | 3 months | A sütit a Facebook állítja be, hogy releváns hirdetéseket jelenítsen meg a felhasználóknak, valamint mérje és javítsa a hirdetéseket. A cookie a felhasználó viselkedését is nyomon követi az interneten keresztül azokon az oldalakon, amelyek Facebook pixellel vagy Facebook social pluginnal rendelkeznek. |
| Gtest | 1 year 1 month | Ezt a sütit a felhasználói viselkedés és a weboldalon végzett tevékenységek gyűjtésére használják a weboldal optimalizálása érdekében. Segít továbbá a Google Ads és a Google Analytics számára a látogatói információk marketing célú összeállításában. |
| i | 1 year | Nincs információ. |
| IDE | 1 year 24 days | A Google DoubleClick használja, és információkat tárol arról, hogy a felhasználó hogyan használja a weboldalt és minden más hirdetést a weboldal meglátogatása előtt. Ezt arra használják, hogy a felhasználóknak a felhasználói profilnak megfelelő, számukra releváns hirdetéseket jelenítsenek meg. |
| mc | 1 year 1 month | Ez a cookie a Quantserve-hez kapcsolódik, hogy anonim módon nyomon követhesse, hogy a felhasználó hogyan lép kapcsolatba a weboldallal. |
| test_cookie | 15 minutes | Ezt a sütit a doubleclick.net állítja be. A cookie célja annak megállapítása, hogy a felhasználó böngészője támogatja-e a cookie-kat. |
| VISITOR_INFO1_LIVE | 5 months 27 days | Ezt a sütit a Youtube állítja be. A weboldalon beágyazott YouTube-videók információinak nyomon követésére szolgál. |
| YSC | session | Ezt a sütit a Youtube állítja be, és a beágyazott videók megtekintésének nyomon követésére szolgál. |
| Süti | Időtartam | Leírás |
|---|---|---|
| _goa3test | 2 years | No description available. |
| _ia_uid | 5 months 27 days | No description |
| _ia_version | 5 months 27 days | No description |
| CONSENT | 16 years 6 months | No description |
| INX_CHECKER2 | 16 years 6 months | No description available. |
| legacy-psid | No description available. | |
| nxdigitolvasosession | No description | |
| psid | session | Nincs elérhető információ. |
| yt-remote-connected-devices | never | No description available. |
| yt-remote-device-id | never | No description available. |
