elgázolt vaddisznó


dr Zákányi Csaba # 2004.05.17. 12:09

Mikor képzelhető el egy vad elgázolásakor az, hogy az autóvezető veszélyes üzemének tevékenységi körében bekövetkezett rendellenesség okozta a kárt ? Gondolom, autópályán ez nem nagyon állhat fenn, de mi van normál közúton, noch dazu ha vadveszélyre figyelmeztető tábla is ki volt téve ? A legtöbbn (jogászok is) úgy gondolják, utóbbi esetben a vadgazdálkodó mentesül a kártérítési kötelezettség alól, sőt még az autóvezetőnek kell kifizetnie a vad árát.
Mi a véleményetek ?

Kago (törölt felhasználó) # 2004.05.17. 06:56

A perben egyezség született, amit a bíró végzéssel jóváhagyott. A vadásztársaság a teljes kárt megfizette.

the big cat # 2004.05.10. 17:33

Az autópálya egyértelműen más dolog, mint a sima, vadhálóval nem védett közút. itt szerintem megállapítható a vadásztársaság felelőssége.

De hogy a bíró mit fog erről gondolni, az igen kétséges. Az ítrélkezési gyakorlat abszolút ellentmondásos.

dr Zákányi Csaba # 2004.05.10. 10:12

Bizony, alaposabban átgondolva valóban nem a 346.§ 3.bekezdése játszik itt, hanem a 2.
Az a kérdés, hogy mennyiben módosítja a helyzetet, ha van kitéve vadveszélyt jelző tábla. A közvélemény kardinális jelentőséeget tulajdonít ennek a körülménynek.
Egyébként van már ítélet kedves Kago?

Kago (törölt felhasználó) # 2004.05.10. 07:51

Hasonló ügyben írt keresetlevelemből idézek. Külön kiemelem a Ptk 346. §. 2.) bekezdésében foglaltakra történt hivatkozást, amely szerint az veszélyes üzemek találkozásakor az fizet, akinek az érdekkörében a rendellenesség felmerült.

A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 75. § (2) bekezdése szerint: „A vadkár megtérítésére az köteles, aki a kárt okozó vad vadászatára jogosult, és akinek vadászterületén a károkozás bekövetkezett, illetőleg akinek vadászterületéről a vad kiváltott."
(3) bekezdése szerint pedig: „A jogosult a Polgári Törvénykönyvnek a fokozott veszéllyel járó tevékenységre vonatkozó szabályai szerint köteles megtéríteni a károsultnak a vad által a mezőgazdálkodáson és erdőgazdálkodáson kívül másnak okozott kárt."

A törvény 78. § (4) bekezdése szerint továbbá: A jogosult a mezőgazdálkodáson, illetőleg az erdőgazdálkodáson kívül okozott károk megelőzése érdekében - vadveszély esetén - az út létesítőjénél, illetőleg fenntartójánál, továbbá a vasút létesítőjénél, fenntartójánál, valamint üzemeltetőjénél megfelelő védelmi berendezések létesítését, illetőleg közúti, vasúti jelzések elhelyezését kezdeményezheti..."

Tekintettel arra, hogy a Polgári Törvénykönyvnek a fokozott veszéllyel járó tevékenységre vonatkozó szabályai szerint: 345. § (1) „Aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni." és a kártérítési felelősség alól csak akkor mentesül, ha, „ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik."

márpedig a vad kiváltása az autósztrádára nyilvánvalóan nem esik a vadásztársaság fokozott veszéllyel járó tevékenysége körén kívül,

emiatt arra kérem a T. Bíróságot, hogy alperest ...................,- Ft ( azaz ......................... Ft. ) összegű vadkár, és kamatai, valamint a perköltség a megfizetésére szíveskedjen kötelezni.
( A kamatfizetésre a kár keletkezése napjától a kártérítés megfizetése napjáig kérem alperest kötelezni, a Ptk szerinti évi 20 %-os kamatláb figyelembevételével.

Alperes ellentmondásában foglaltakkal kapcsolatosan az alábbiakat nyilatkozom:

Álláspontom szerint jelenleg nem a Ptk. alperes által hivatkozott 346. §. 3.) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni, hanem a Ptk 346. §. 2.) bekezdésében foglaltakat.

Ez utóbbi szerint ugyanis: „Ha a károkozás egyik félnek sem róható fel, de a kár egyikük fokozott veszéllyel járó tevékenysége körében bekövetkezett rendellenességre vezethető vissza, a kárt ez utóbbi köteles megtéríteni."

Álláspontunk szerint az összeütközés nem a felperes tulajdonát képező gépjármű autópályán való szabályos közlekedésére, hanem a vadnak, a szigorúan védett autópályára való kiváltására vezethető vissza. A vad autópályán való megjelenése pedig egyértelműen rendellenesség, hiszen - különösen az erre figyelmeztető jelzőtábla hiányában - nem megszokott dolog az, hogy az autópályán száguldó autók között őzek sétálgatnak. A vad autópályára kiváltása végezetül nyilvánvalóan nem a felperes, hanem az alperes tevékenysége körében bekövetkezett rendellenesség.

dr Zákányi Csaba # 2004.05.08. 12:54

Köszönöm, most már megértettem ezt az objektiv felelősség témát.
Azért hadd vitatkozzam egy kicsit B.C. válaszának második bekezdésével.
Nem a vaddisznó útra ugrásáért terheli, vagy nem terheli a felelősség a közútkezelőt, hanem azért mert a magas fűből VÁRATLANUL tudott kiugrani, és a konkrét esetben ez könnyen belátható módon az autóvezető legnagyobb körültekintése mellett is károkozáshoz vezetett.
ad "elég ha a közútkezelő bizonyítja, hogy volt már vadelütés lekaszált útpadkánál is"
Ez ugyanolyan képtelenség, mint ha a vállalati tűzrendész azzal védekezne a hatalmas tűzvész után - mely a nem működő tűzoltókészülékek miatt hatalmasodott el - hogy olyan épület is porig égett már, ahol minden tűzoltókészülék tökéletesen működött.
Ennek ellenére még gyszer köszönöm válaszodat!

the big cat # 2004.05.08. 11:11

Ha két objektív felelősség ütközik, akkor a Ptk. lent idézett szakasza szerint mindenki vislei a maga kárát, kivéve, ha az egyik félnél felróhatóság van. Ilyenkor tehát a két objektív felelősség mintegy kioltja egymást.

A közút kezelője semmiképpen sem felelős azért, hogy avaddisznó az útra ugrott, vagy hogy az autós épp akkor járt arra. És kizártnak tartom, hogy bizonyítható lenne, hogy ha le van kaszálva a fű, akkor nem történt volna baleset. Elég ha a közútkezelő bizonytja, hogy volt már vadelütés lekaszált útpadkánál is.

Leiterjakab # 2004.05.08. 10:55

Mindkettő objektív felelősséggel járó tevékenység, de gondolj bele, hogy ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy ne állhatna fenn a felelősség a felróhatóság alapján. Példának okáért: autót vezetek és felpattan egy kavics az autó kereke alól és megkarcolja a szélvédőjét egy másik autónak. Ekkor a Ptk. 345. § alapján áll fenn az objektív felelősség, de ha például szándékosan elütök autóval valakit, akkor a felelősségem a Ptk. 339. § szerint az általános felelősségi alakzat szerint fog fennállni. Az autóvezetést és a hasonló tevékenységeket tehát úgy kell felfogni, hogy van két kör: egy nagy kör és benne egy kis kör. A belső körbe tartoznak a felróhatóság szintjén álló károkozások, és ezt körül vevő területen, amit a nagy kör határol, pedig állnak azok a károk amiket csak az objektív felelősség szintjén lehet betudni a károkozónak. Rajzolni sajnos ide nem tudok, remélem azért sikerült megvilágítani a problémát.


Leiterjakab

dr Zákányi Csaba # 2004.05.08. 09:49

Köszönöm válaszotokat!
Kedves B.C.!
Mit jelent az, hogy speciális esetben? Azt, hogy valamelyik fél tudja bizonyítani a másik felróhatóságát?
A mindkét oldalon fennálló fokozottan veszélyes tevékenységhez társul (ha jól tudom) az ún. objektiv felelősség, ami miatt a felróhatóság irreleváns, nem? Lehet, hogy a fogalmakat nem jól használom, de "értsétek rá"!
Egyébként a konkrét esetben, ami miatt a témát indítottam az autós azért ütötte el a cocát, mert nem volt lekaszálva az út széle ahonnan az előugrott.
Az útfenntartás vem veszélyes üzem. Eszerint az autós és a vadgazdálkodó lépjenek fel együtt az út kezelője ellen?

the big cat # 2004.05.07. 16:59

Kedves Gábor!

És....? :)))

De most komolyan, mindenki leírta, hogy a vadászati jog gyakorlója a fokozott felelősséggel terhelt személy. Attól, hogy a az országút a határ, ez a szabály még nem változik.

És mivel két fokozott felelősség ütközik, ezért a generális szabály szerint mindenki vislei a maga a kárást, és csak speciális esetben tehető felelőssé az egyik fél.

Császár Gábor # 2004.05.07. 06:39

Azon vadászati jogkör gyak. a felelős egyes esetekben akinek területéről a vad kiváltott, mivel sok esetben egy országút a határ 2 Vt. között.
Ez a szabály már igen régi keletü, ha valaki tud valami újat akkor kérem jelezze, mert magam is érdekelt vagyok a témában.


Várom válaszaitokat...

the big cat # 2004.05.06. 17:31

A gépjárműközlekedés fokozott veszéllyel járó tevékenység. Csakúgy a vadgazdálkodás. Mivel általában nincs felróhatóság a vad elütésénél, ezért a Ptk. 345. § (3) szerint mindenki viseli a maga kárát.

A gépjárművezető felelőssége álapítható meg, ha vadveszáély tábla hatálya alatt üti el az állatot, a vadászati jog gyakorlójának felelőssége állapítható meg, ha tevékenysége közvetlenül közrejátszik a vadnak az útra kerülésében. (pl. hajtóvadászat, etető az út mellett, stb.)

Leiterjakab # 2004.05.06. 11:16

Szia!

A Vadtv. szerint a vadászati jogosult köteles megtéríteni az autós kárát.


Leiterjakab

dr Zákányi Csaba # 2004.05.06. 09:42

A kérdésem egyszerű, sőt lehet, hogy triviális: ha elgázolok egy vaddisznót, az kár a vadgazdálkodónak, de kár nekem is, mert az autóm összetörik. Ki fizet kinek kártérítést, ha egyébként szabályosan közlekedtem.
Egyik munkatársam szerint nemrégiben változott "a Jogszabály". Igaz ez?