Intrum Justitia


krivacskane # 2015.07.24. 14:17

Üdvözletem!
Talán valaki segít....Többszöri megkeresésemre,küldték ezt a levelet az I.J-tól,miért küldték az elszámolás utáni összeg töredékét,azt is 30 nap után.Ilyen van,vagy csak a mesében?Újraszámolták egy új rendelet miatt,és persze,hogy kevesebb jár vissza,mint az első elszámolás után!Érdemes egyáltalán reklamálni?Vagy nyugodjunk bele,hogy ismét átvertek?Íme a levél:
Hivatkozva alábbi megkeresésre tájékoztatjuk, hogy az Ön ügyében Társaságunk az elszámolást ismét elkészítette új elszámolási módszertan alapján. Az új elszámolást, mely tartalmazza a részletes hiteltörténeti kimutatást is, 2015 július 21-én került postázásra.
Az új elszámolás elvégzését az tette szükségessé, hogy a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) a 2015. június 24. napján kelt, Társaságunk által 2015. június 30. napján kézhez vett 110398-1/2015. számú vezetői körlevelében új módszertant határozott meg a követeléskezelők részére, amely módszertant minden eddig elkészített elszámolás során is figyelembe kell venni, így Társaságunk az eddig elkészített elszámolásokat az új módszertan szerint elkészíti és megküldi ügyfeleinek.
Társaságunk célja, hogy mindenben az MNB elvárásai és ajánlásai szerint járjon el, ennek megfelelően az Ön elszámolását is újra elkészítettük az új módszertan szerint.
A fentiek alapján kérjük, hogy a korábban Társaságunk által Önnek megküldött elszámolást tekintse semmisnek.
Az új, MNB által meghatározott módszertan szerint elkészített elszámolás alapján Társaságunknak kisebb összegben áll fenn fizetési kötelezettsége Önnel szemben. Az új módszertan szerint elkészített elszámolás alapján Önnek a 821580000009 számú ügyben ...... túlfizetése keletkezett. Társaságunk, a 2015. július 17-én kelt „Tájékoztatás” tárgyú kísérőlevelében tévesen a teljes túlfizetés összegét jelölte meg, mint kifizetendő összeget, azonban a kísérőlevéllel egyidejűleg kiküldött elszámoló levél második oldalán feltüntetésre került a ténylegesen Önnek visszajáró összeg, azaz 63.334 Ft, amely összeget 2015. július 17-én az Ön által megadott számlaszámra átutaltunk.
30 napos csúszással persze!!!!vagy tudtak már valamit,hogy érdemes várni.....

krivacskane # 2015.07.22. 09:30

Üdvözletem!
Segítséget kérnék,hova fordulhatnék a problémámmal,ami a következő: CIB-nél volt személyi hitelem,ahol megcsúsztam az utolsó két havi törlesztőrészlettel,Eladták az Intrumnak ahol havi 5000Ft-jával kifizettem 60000Ft-ot.Az elszámolást megkaptam a CIB-től ahol 64000Ft túlfizetésem lett.Ezt elküldtem az Intrumnak,ahonnan 99700 Ft túlfizetést számoltak ki.Beküldtük az oldalukon található információk alapján a nyomtatványt a megadott fax számra.2 nap után egy fickó felhívott,hogy tartozásunk van az XY szerződésszámmal.miután egyeztettünk,és közöltük,hogy ezzel a számmal nekünk túlfizetésünk van,nem tartozás,letette a telefont.Eltelt 2 hét,és ismét felhívtak,hogy nem fogadják el a faxon beküldött nyomtatvény,ismét küldjük be postai úton.Ekkor írtam egy mailt,és belinkeltem a saját oldalukat,hogy faxon is be lehet küldeni a nyomtatványt.Ismét eltelt 1 hét,nem is reagáltak.ekkor beküldtük postán az igénylőlapot.Ismét eltelt 2 hét,de semmi,megint írtam egy mailt a panaszkezelésre.Ekkor már az MNB.-nek is írtam,de egy a problémámhoz nem is köthető válaszlevelet kaptam ami egy formanyomtatvány lehetett.El sem olvasták,hogy miért írok,hogy már eltelt 1 hónap a beküldött igénylőlapot a nyilatkozattal,hogy hova kérem a túlfizetést,de nem válaszolnak,pénz meg sehol.Ismét eltelt 1 hét és megérkezett a számlánkra a túlfizetésünk egy része:63334 Ft.Írtam már 2 levelet,hogy a többi hol van,saját elszámolásukat is becsatoltam,de semmi azóta sem.Tudom nem milliók,de 1 fillért sem akarok bent hagyni náluk,úgy,hogy ők számoltak el.Nincs sehol tartozásom,levonni ezért nem vonhatnak le.
Hová tudok ilyen helyzetben fordulni?Az MNB panaszkezelése egy vicccc.....

egy halandó # 2015.06.29. 11:11

Az esetem:
Volt XXX Banknál egy hitelkártyám, amit egy idő után képtelen voltam fizetni. Az XXX Bank engedményezte az IJ-nak a kintlévőségét (nagyjából 110 ezer Ft-ot). Egy év csend után Fizetési Meghagyás, aminek ellentmondtam. Per lett az ügyből. A periratban volt minden, számlakivonat, állítólagosan elküldött levelek, stb., "csak" éppen a szerződés hiányzott. Szerződést én sem találtam otthon, kértem az XXX Banktól, de négy hónap alatt onnan sem kaptam érdemi választ, csak annyit, hogy kikérés alatt van. Mivel nem nekem kellett bizonyítani, nem fájt miatta a fejem. Eljött a második per napja (mivel egyszer fel lett függesztve a devizahitel szerződések ügye miatt), ami majd' egy évvel az első után következett. Az IJ képviselője a hagyományaiknak megfelelően erre sem jött el (merthogy az elsőre sem), a Bíróság el is utasította a keresetüket a hitelszerződés hiánya miatt. Az ítélet a múlt héten jogerőre is emelkedett.
Egyébként a beadványukban volt egy teljes jogkörű Ügyvédi Meghatalmazás a Baltás Ügyvédi Irodának. Felvetettem, hogy ez a Meghatalmazás még nem is létezett az FMH beadásának idején, erre szemrebbenés nélkül csatolták ugyanazt a meghatalmazást korábbi (2014. március 08-i!) dátummal (Érdemes utánanézni a naptárban, milyen napra esett!!!) Sajnos nem tudtam megkérdezni, hogy miért kellett egy Meghatalmazást ismét papírra vetni a keresethez, ha már volt a Fizetési Meghagyáshoz (ismétlem szó szerint ugyanaz)
Most ott tartunk, hogy egy nem létezett Hitelkártya szerződés alapján van körülbelül 350 ezer Ft ilyen-olyan jogcím nélküli befizetésem (kártyahasználat, kamat, késedelmi díj, stb. számlakivonatokkal alátámasztva), szintén emiatt negatív KHR listás vagyok, ja és szerződés, illetve ok nélkül a T. XXX Bank adataimat kiadta harmadik félnek...

Alaa # 2015.05.26. 22:14

Intrumrol:

Meg 2013-bol volt egy UPC tartozasom (fel evig hasznaltam a szolgaltatast, amit ki is fizettem, utana fel evig nem hasznaltam igy azt mar nem fizettem), 2014-ben UPC-tol Intrum megvette a fel eves tartozast 50eFt-ert, honapokon keresztul levelek/sms-ek (ekkor mar majdnem 300e Ft-ot kertek), de ugy voltam vele, hogy ha elotte nem fizettem ki a nem hasznalt szolgaltatasert 60e-t akkor ki es milyten jogon ker tolem 300-at?

Dr.Attika ugyved telefonon keresztul abban segitett, hogy az Intrummal szembeni ellenallasomban megerositsen, ugyanis tovabbi ugyintezese 100eFtnal kezdodik....csak azt nem ertem, miert kerte, hogy kuldjem at neki a tenyallast, ugyanis szives valaszra mar nem meltatott.

Mar ugy voltam vele, hogy lepaktalok Intrummal, egy a fene, kifizetem a koveteles felet es felejtsuk el egymast, de eszuk agaban sem volt megallapodni, tovabbra is kotottek az ebet a karohoz, miszerint a teljes kovetelest kell kifizetnem. Na igen.

Intrum meg ugyanabban az evben (2014) kiadta a kovetelest kozjegyzonek, akitol kaptam fizetesi meghagyasrol szolo levelet. Ennek ellent mondtam 15 napon belul (elevulesre hivatkozva), igy az ugy tovabbkerult birosagra. Gondoltam ok, idezesen meg ugy sem voltam.
Aztan szepen kiderult, hogy a birosagon az Intrum nem jelent meg, koveteleset nem tisztazta igy a biro a pert megszuntette.

A tortenet erdekessege: egesz csaladom, illetve tobb ugyved ismerosom fizetesre biztatott, szerintuk ugyanis elobb-utobb jottek volna a foglalok/arverezok.

A tortenet tanulsaga: nem kell minden jott-ment lotifuti kovetelo cegtol megijedni, mert a bloffolesen es az erkolcstelen kovetelesen felul nem sok mindenben van jogkoruk.

(Elnezest az ekezetek mellozeseert)

Katica3976 # 2015.04.04. 14:12

Tisztelt Fórumosok és olvasók!
Én csak egy nagyon rossz tapasztalatomat szeretném leírni az Intrum Justitia Zrt.-vel kapcsolatban.
Egy Banknál volt egy számlám ami 2008-ban megszűnt, a Bank átadta egy követeléskezelő cégnek, mivel annak nem fizettem így tovább adták az Intrum Justitia Zrt.-nek. (89.000 Ft.-os összegről volt szó+ a kamatok így összesen 124.000 Ft.-ot fizettem ki.) Velük 2012.-ben kötöttem 12 havi részletfizetést amit ki is fizettem 2013. ápr.-ban. Most 2015. márciusban felhívtak, hogy van egy tartozásom ami már 230 ezer forint most jelenleg. Én nem tudtam miről van szó, mondja a hölgy a telefonban, hogy bankszámla tartozás. Akkor hirtelen nem is jutott eszembe hogy én ezt már rendeztem, mondtam hogy jó 10 ezer forintjával tudom kifizetni. Aztán itthon rájöttem, hogy miről van szó, megtaláltam a részletfizetési papírokat, sőt még a befizetési bizonylatokat is. Bementem hozzájuk 2-szer is vittem a papírokat, eközben az is kiderült, hogy az Intrum Justitia két szálon fut, Kft. és Zrt. amit én eddig nem tudtam és én a Kft.-nek fizettem ki a tartozást, most pedig a Zrt. követelte. Mondták, majd utánanéznek, és szólnak. Aztán csak jöttek az sms.-ek, hogy nem fizettem be a részleteket. Akkor megint hívtam őket, hogy addig nem fizetek semmit, amíg meg nem jelentkeznek, mert én ezt már kifizettem. Aztán másnap megint hívott egy hölgy, hogy utánanéztek, rendben van és nem kell semmnit sem fizetnem! De még csak elnézést sem kértek! Ezzel csak azt szerettem volna közölni, hogy mindenki figyeljen oda és ne hagyja magát átverni, mert nekem most 2 év után még 150 ezer forint kamatot akartak rátenni a nem lévő tartozásomra és kifizettetni. És akinek nincs meg a csekkje esetleg vagy bármi papírja be is fizettetik vele! Ez most nagyon rossz tapasztalat volt erről a cégről, és szörnyű hogy ilyenek vannak és ezt megteszik az emberekkel!

motoroska # 2015.03.30. 20:23

Segítséget szeretnék kérni.
Intrum Justitia társasággal 2013.06 hónapba kötöttem egy részletfizetési megállapodást.
Akkor 145.000Ft volt a tőketartozás, és behajtási díjak meg kamatok 65.000Ft, azaz 210.000Ft-ról lett írva 36 hónapos részletfizetési szerzödés, aminél 6600Ft-al fizettem havonta.
Sajnos 10 hónapig tudtam fizetni, 66.000Ft-ot fizettem be, utána nem tudtam sajnos fizetni.
2015.03. hóba megkeresett a társaság, hogy 209.000Ft-os tartozásom van, hiába magyaráztam hogy 66.000Ft-ot befizettem, a hölgy össze vissza magyarázott, ami egyáltalán nem volt érthető.
Kérdezném, hogy ilyen meglehet, és ha igen, hogy?

olorsi # 2015.03.25. 19:13

Kedves gerbera!
Ahhoz képest,hogy nem volt türelmed elolvasni a dolgokat,mint negyedik (vagy esetleg harmadik) személy mégis hozzászóltál.
Én azt szeretném tanácsolni neked, talán add meg az igazi neved és az esetleges elérhetőségedet. Ha már kompetens vagy érdemben hozzászólni a dolgokhoz. Ha neked van egy véleményed, attól másnak is lehet. És az a furcsa érdekes dolog is megtörténhet,hogy épp nem neked van igazad.
Lassan gyanakszom, hogy ugyanaz a 3 nevű ember vagy, aki órák óta keresi az általam kért paragrafust. Csak nem találja. Nosza, ha már nem érdekel vagy mégis, keresd elő Te...
Vagy adjuk meg a nevünket és segítsünk másokon! Az sehova nem vezet,ha úgy akarsz "segíteni" valakin,hogy mást hülyének nézve tanácsokat adsz. De tégy tanácsokat, de névvel,címmel...

dzsozi79 # 2015.03.25. 18:54

Köszönöm a válaszokat !

Üdv !

gerbera317 # 2015.03.25. 18:49

Túl kevesen és túl sokat szólnak hozzá a kérdésedhez, ami miatt nincs türelmem elolvasni a témát. De a lényeg: A tartozásod akár el is évülhetett, de ettől még nem szűnt meg. És a jogosult egy egyszerű trükkel elérheti, hogy a fizetési meghagyás jogerőre fusson, és onnantól nem hivatkozhatsz elévülésre. Javaslom légy résen. Annak pedig, aki azt állítja, hogy az engedményező nem adhatja ki a személyes adataidat az engedményesnek, ne higgy - és ne csak ezt ne hidd el neki, hanem semmi egyebet sem.

olorsi # 2015.03.25. 18:49

Ja és youtub: Intrum vs higgadt ügyvéd!!!
Na itt az Intrum végképp leírja magát...

olorsi # 2015.03.25. 18:43

Így van! Látom elolvastad,amit belinkeltem!
A Bank csak bíróságnak vagy önálló bírósági végrehajtónak adhatja ki az esetleges tartozásokat!

A behajtó cég = ijesztgető cég. Ha esetleg kiadja közjegyzői végrehajtásra,akkor már komoly a dolog. De amíg ki nem adja,nem kell vele foglalkozni!!! Vagy ha ajándékot szeretnél nekik adni,tedd meg.

Nekem 2 elévült dolgom van.
Leírom, azoknak,akik "adós fizess"mondatokkal szeretnek példálózni!
A parkolási, internet vagy tv előfizetés 1 év alatt elévül, ha az alatt nincs közjegyzői meghagyás vagy nem kérsz részletfizetést. Utána ijesztgethetnek.
És nem fizetni nem akarunk, hanem,undorító,hogy ezek a "cégek" mindjárt a többszörösét akarják behajtani! Haladéktalanul. Ez a szó ott van mindenhol....
Én meg lesz@rom. A valós tartozást kifizetném, de a dupláját azért, hogy mások ezekből élősködjenek, NEM!

dzsozi79 # 2015.03.25. 18:30

Üdv !
Akkor ezek szerint nem kel foglalkoznom a dologgal.
tehát akkor az igaz hogy : van egy banknál dolgozó ismerősöm és ő azt mondta : a tartozásokat ELADJÁK,
majd akinek eladták megpróbálja behajtani .

Üdv

olorsi # 2015.03.25. 18:29

"A "mi" alatt ezúttal a Fórum jogász törzsközönségét értettem."

Gratulálok a törzsközönséghez...
Szerintem te akkor vagy jogász,amikor én :)
Vagy ha az vagy,nem lehetsz túl menő, mert bármikor feljövök az oldalra,mindig ott vagy. Sok ügyed lehet...

Na látod,én is tudok embereket megbántani....

olorsi # 2015.03.25. 18:09

Látom, nem találod a paragrafust....

Amúgy nem azt írtam, MI, hanem, NI, de ezt csak azok értik,akik látták a filmet... :(

zottya40 # 2015.03.25. 18:09

ma én is felvettem velük a kapcsolatot,és a 110000-böl lett 198000,de ha havonta fizetnék 10000-et majd 2 évig 220000 lenne a vége.de az értesítöjüket január 5.-én írták és március közepén kaptam meg.azt a kamatot is rám verhetik.


ma én is felvettem velük a kapcsolatot,és a 110000-böl lett 198000,de ha havonta fizetnék 10000-et majd 2 évig 220000 lenne a vége.de az értesít?jüke

olorsi # 2015.03.25. 17:56

"a pénzügyi intézmény érdeke ezt az ügyféllel szemben fennálló követelése eladásához vagy lejárt követelése érvényesítéséhez szükségessé teszi."

Ez amire gondoltál? Mert ez az 51 paragrafus c....

Csak én nem találom az 50. paragrafus 1 c pontját?

A lényeg, ha végigolvassuk, ha az illető egyetért,akkor érvényes a behajtás! Ennyi!
Biztos van pár ilyen.

Kovács_Béla_Sándor # 2015.03.25. 17:36

Hiába idézgetsz hosszasan olyan jogszabályszövegeket, amelyeket nem értesz, attól nem lesz igazad.
Gondolom, az 50. § (1) c) pontját vagy el se olvastad, vagy képtelen vagy megfejteni.

A "mi" alatt ezúttal a Fórum jogász törzsközönségét értettem.

olorsi # 2015.03.25. 17:24

Ez marhaság. És ezt már sokszor nyilvánvalóvá is tettük.

Kik vagytok Ti, a lovagok, akik azt mondják:..NI....???
Aki nem érti: Gyalog galopp idézet...

olorsi # 2015.03.25. 17:14

1996. ÉVI CXII. TÖRVÉNY A HITELINTÉZETEKRŐL ÉS A PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOKRÓL

VII. FEJEZET

TITOKTARTÁS, BANKTITOK

50. § (1) Banktitok minden olyan, az egyes ügyfelekről a pénzügyi intézmény rendelkezésére álló tény, információ, megoldás vagy adat, amely ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint a pénzügyi intézmény által vezetett számlájának egyenlegére, forgalmára, továbbá a pénzügyi intézménnyel kötött szerződéseire vonatkozik.

(2) E törvény banktitokra vonatkozó rendelkezései szempontjából a pénzügyi intézmény ügyfelének kell tekinteni mindenkit, aki (amely) a pénzügyi intézménytől pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe.

51. § (1) Banktitok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

  1. a pénzügyi intézmény ügyfele, annak törvényes képviselője a rá vonatkozó kiszolgáltatható banktitokkört pontosan megjelölve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan kéri, vagy erre felhatalmazást ad; nem szükséges a közokiratba, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalás, ha az ügyfél ezt az írásbeli nyilatkozatát a pénzügyi intézménnyel történő szerződéskötés keretében nyújtja,
  2. e törvény a banktitok megtartásának kötelezettsége alól felmentést ad,
  3. a pénzügyi intézmény érdeke ezt az ügyféllel szemben fennálló követelése eladásához vagy lejárt követelése érvényesítéséhez szükségessé teszi.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

  1. a feladatkörében eljáró Országos Betétbiztosítási Alappal, Magyar Nemzeti Bankkal, Állami Számvevőszékkel, Gazdasági Versenyhivatallal, a Felügyelettel, az önkéntes intézményvédelmi és betétbiztosítási alapokkal, a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét ellenőrző Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szervvel, az európai támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF),
  2. a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, valamint a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
  3. a csődeljárás, felszámolási eljárás, önkormányzati adósságrendezési eljárás, illetve végelszámolás ügyében eljáró vagyonfelügyelővel, felszámolóval, pénzügyi gondnokkal, illetve végelszámolóval,
  4. a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró, valamint a feljelentés kiegészítését végző nyomozó hatósággal, ügyészséggel,
  5. a büntető-, valamint polgári ügyben, továbbá a csőd-, illetve felszámolási eljárás, valamint önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal,
  6. a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,
  7. a főigazgató eseti engedélye alapján a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
  8. a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény 17. § (5) bekezdésében meghatározott esetben a helyi önkormányzatokért felelős miniszterrel és az államháztartásért felelős miniszterrel,
  9. az adó-, vám- és társadalombiztosítási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, valamint az ilyen tartozást megállapító végrehajtható okirat végrehajtása, továbbá a jogalap nélkül felvett ellátás összegének megtérülése érdekében eljáró adóhatósággal, vámhatósággal, illetve társadalombiztosítási szervvel,
  10. bírósági végrehajtási eljárásban és a bírósági végrehajtó által lefolytatott közigazgatási végrehajtási eljárásban - ideértve az 1994. évi LIII. törvény 79/C. § (2) bekezdés alapján a közös számla nem adós tulajdonosának nevére és címére vonatkozó megkeresést is - eljáró végrehajtóval, valamint a bírósági végrehajtási eljárásba a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet alapján bekapcsolódni szándékozó kincstárral,
  11. a feladatkörében eljáró adatvédelmi biztossal

szemben e szerveknek a pénzügyi intézményhez intézett írásbeli megkeresése esetén.

(3) A banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben sem, ha

  1. az adóhatóság és a Felügyelet nemzetközi szerződés, illetve együttműködési megállapodás alapján, külföldi hatóság írásbeli megkeresésének teljesítése érdekében írásban kér adatot a pénzügyi intézménytől, amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi hatóság által aláírt titoktartási záradékot,
  2. a hitelintézet az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 52. §-ának (8) bekezdése alapján szolgáltat adatot.

(4) Az írásbeli megkeresésben meg kell jelölni azt az ügyfelet vagy bankszámlát, akiről vagy amelyről a (2) bekezdésben megjelölt szerv vagy hatóság a banktitok kiadását kéri, valamint a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját, kivéve, ha a feladatkörében eljáró Felügyelet vagy az MNB helyszíni ellenőrzést folytat.

(5) A (2) és (3) bekezdés szerint adatkérésre jogosult a rendelkezésére bocsátott adatokat kizárólag arra a célra használhatja fel, amelyet az adatkéréskor megjelölt.

(6) A pénzügyi intézmény az (1)-(3) bekezdésekben, valamint az 52. §-ban foglalt esetekben az adatok kiszolgáltatását - titoktartási kötelezettségére hivatkozva - nem tagadhatja meg.

(7) A banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben sem, ha

  1. a pénzügyi intézmény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvényben (a továbbiakban: Pmt.) meghatározott bejelentési kötelezettségét teljesíti,
  2. a magyar bűnüldöző szerv, illetőleg a pénzügyi információs egységként működő hatóság - a Pmt.-ben meghatározott feladatkörében eljárva, vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv, illetőleg külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresése teljesítése céljából, ha a megkeresés tartalmazza a külföldi adatkérő által aláírt titoktartási záradékot - írásban kér banktitoknak minősülő adatot a pénzügyi intézménytől.

(8) A Felügyelet, valamint az MNB jogszabályban, a pénzügyi intézmény számára előírt adatszolgáltatás során is jogosult banktitokhoz jutni.

(9) A banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a pénzügyi intézmény az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

(10)

52. § A pénzügyi intézmény a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére haladéktalanul kiszolgáltatja a kért adatot a nála vezetett bankszámláról és az általa lebonyolított ügyletről, ha adat merül fel arra, hogy a bankszámla vagy az ügylet

  1. kábítószerrel való visszaéléssel,
  2. terrorcselekménnyel,
  3. robbanóanyaggal vagy robbantószerrel való visszaéléssel,
  4. lőfegyverrel vagy lőszerrel való visszaéléssel,
  5. pénzmosással,
  6. bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,
  7. bennfentes kereskedelemmel, vagy
  8. piacbefolyásolással

van összefüggésben.

53. § (1) Az 51. § (2) bekezdésének d) és f)-g) pontjai, 51. § (7) bekezdése, valamint az 52. § alapján történő adatátadásról a pénzügyi intézmény az érintett ügyfelet nem tájékoztathatja.

(2) Az adatkérő az (1) bekezdésben említett esetek kivételével az ügyfelet az adatkérésről köteles tájékoztatni.

54. § (1) Nem jelenti a banktitok sérelmét

  1. az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,
  2. a pénzforgalmi számlatulajdonos nevére, pénzforgalmi számlájának számára vonatkozó adatszolgáltatás, továbbá téves utalás esetén a teljesített átutalási megbízás megbízója, illetve a megbízó számlavezetője javára történő adatátadás, a megbízás szerint kedvezményezett, nem pénzforgalmi számlatulajdonos nevére, címére vonatkozóan,
  3. a 3. § (1) bekezdésének b)-c), illetve e)-f) pontjában foglalt tevékenységek legalább egyikét végző pénzügyi intézmény, valamint a kizárólag garanciavállalással, illetőleg készfizető kezesség vállalásával foglalkozó jogi személy részéről a központi hitelinformációs rendszerbe, illetve e rendszerből a 2. számú melléklet V. fejezetének 3. pontja szerinti referenciaadat-szolgáltató részére nyújtott, a XX/A. Fejezetben meghatározott adatszolgáltatás,
  4. a pénzügyi intézmény által felhatalmazott könyvvizsgálóknak, a megbízott vagyonellenőrnek, jogi vagy egyéb szakértőnek, valamint a pénzügyi intézmény részére biztosítási fedezetet nyújtó biztosítónak a biztosítási szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben történő adatátadás,
  5. a pénzügyi intézmény igazgatóságának írásbeli hozzájárulásával a pénzügyi intézményben befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosnak vagy az ilyen részesedést szerezni kívánó személy (társaság), az üzletág átvételét tervező társaság, illetve az ilyen tulajdonos vagy esetleges jövőbeni tulajdonos által felhatalmazott könyvvizsgálónak, jogi vagy más szakértőnek történő adatátadás,
  6. a bíróság megkeresése esetén a peres fél számlája felett rendelkezésre jogosultak aláírásmintájának bemutatása,
  7. a Felügyelet által - a banktitokra vonatkozó szabályok betartásával - a hitelintézetekről egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása
  1. statisztikai célra a Központi Statisztikai Hivatal
  2. a nemzetgazdasági folyamatok elemzése, illetve a központi költségvetés tervezése céljából az államháztartásért felelős miniszter

részére,

  1. a pénzügyi intézmény által a külföldi pénzügyi intézmény számára történő adattovábbítás, abban az esetben, ha a pénzügyi intézmény ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult és a külföldi pénzügyi intézménynél (adatkezelőnél) a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a külföldi pénzügyi intézmény székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal,
  2. a külföldi pénzügyi intézmény székhelye szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységéhez szükséges, és a külföldi felügyeleti hatóság és a Felügyelet között együttműködési megállapodásban rögzített módon történő adattovábbítás, amennyiben a megállapodás tartalmazza az adatok bizalmas kezelésére, illetőleg felhasználására vonatkozó rendelkezést, továbbá a Felügyelet hozzájárulását a külföldi felügyeleti hatóságnak átadott adatok külföldi illetékes bűnüldöző szervnek történő továbbításához,
  3. a hitelintézet által kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatátadás a kiszervezett tevékenységet végző részére,
  4. e törvény XIV. és XIV/A. fejezetében, a Tpt. XIX/A. és XIX/B. fejezetében, valamint a Bit. Nyolcadik részének III/A. fejezetében foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás,
  5. a Felügyelet által a hitelintézetekről egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatal részére,
  6. az Országos Betétbiztosítási Alap által külföldi betétbiztosítási rendszerek, valamint külföldi felügyeleti hatóságok részére együttműködési megállapodásban rögzített módon történő adattovábbítás, ha az adatok kezelésére, illetve felhasználására vonatkozóan a magyar szabályozással legalább egyenrangú védelem biztosított,
  7. a pénzügyi intézmény által vállalt kockázat fedezetét nyújtó harmadik személy részére, a kockázatvállalás alapján fennálló követelés összegére és esedékességére vonatkozó adatszolgáltatás,
  8. a pénzátutalásokat kísérő megbízói adatokról szóló, 2006. november 15-i, 1781/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikkében meghatározott adatoknak a rendelet hatálya alá tartozó kedvezményezett fizetési szolgáltatója és közvetítő fizetési szolgáltató számára a rendelet által meghatározott esetekben történő továbbítása.

(2)-(10)

Az üzleti titok és a banktitok közös szabályai

55. § (1) Aki üzleti vagy banktitok birtokába jut, köteles azt időbeli korlátozás nélkül megtartani.

(2) A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti, illetőleg a banktitok körébe tartozó tény, információ, megoldás vagy adat, az e törvényben meghatározott körön kívül a pénzügyi intézmény, illetve az ügyfél felhatalmazása nélkül nem adható ki harmadik személynek, és feladatkörön kívül nem használható fel.

(3) Aki üzleti titok vagy banktitok birtokába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a pénzügyi intézménynek vagy az intézmény ügyfeleinek hátrányt okozzon.

(4) Hitelintézet jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelintézet által kezelt üzleti, illetőleg banktitkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.

55/A. § Nem lehet üzleti titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség esetén.

Kovács_Béla_Sándor # 2015.03.25. 17:02

z illető pénzintézet harmadik személynek nem adhatja ki a tartozásomat.
Ez marhaság. És ezt már sokszor nyilvánvalóvá is tettük.

olorsi # 2015.03.25. 16:56

Igen, az Intrum még párszor le fogja ezt írni...meg telefonál...meg sms-et küld....meg levelet,ami se nem ajánlott,se nem tértivevényes....meg lakásra jönnek és persze én balga délelőtt 11-kor dolgozni merészeltem és nem voltam otthon, a szomszéddal mindjárt közölte is, miért jött. Ez azt hiszem,kimeríti a zaklatás fogalmát.
És nem vagyok egy zseni,de egy behajtó cég és egy végrehajtó cég közt nagy a különbség....
Persze,ha szóba állsz velük, esetleg hajlandó vagy részletfizetésre, annyi....

Engem az Intrun kerget egy ideje....
Csak! Az illető pénzintézet harmadik személynek nem adhatja ki a tartozásomat. A bíróság és az önálló bírósági végrehajtó kivételével! De az Intrum nem az...Amúgy elévült dologgal is próbálkoznak. Ha 10 emberből 2 befizeti,már nyertek. Az enyém is elévült...

És bocsánat a sok hozzáértőnek írom. Ha az ember nem tud befizetni x összeget,majd a dupláját nyilván be tudja...

Ajánlom amúgy a youtub-on meghallgatásra az Intrum vs higgadt ügyfél hangfelvételt...és akkor azt hiszem, nem lesz több kérdésed.

dzsozi79 # 2015.03.25. 12:32

Üdv !
Még egyszer!
Mit eddig irtam abban annyi az eltérés hogy nem nekik törlesztettem ! az egy másik tartozás volt.
Viszont még annyit hozzá tennék hogy a levélben ez áll :

Amennyiben kötelezettségének 2015.03.30-g nem tesz eleget, vagy a határidő lejártáig a tartozás rendezésére megállapodást nem köt, úgy követelésünket fizetési meghagyásos eljárás keretében érvényesitjük,mely további többletköltséggel jár .
Ui: ez biztos hogy minimum 10-15-éves dolog amennyiben
ténylegesen én vásároltam volna, de nem hinném én legalábbis nem emlékszem hogy a Telekom-tol vásároltam volna valaha.

üdv !

dzsozi79 # 2015.03.25. 11:58

Üdv ! mindenkinek Behajtó : Intrum justitia
Engedményező : Telekom .mobile
A segitségüket szeretném kérni .
A mai napon kaptam egy fizetési felszólitást :
Eredeti számla értéke:131.696
Késedelmi kamat:167.054
Dijak: 44.864
Befizetendő :343.614 ezt 2015.03.30ig kellene rendeznem .
ebből kb 40-50-ezer ft-ot befizettem ezelőtt kb 2 évvel
Szóval ez az állitólagos tartozás amire sajnos nem emlékszem kb: 15-éves lehet de 10 biztos .
abban nemvagyok biztos hogy én vásároltam volna valaha a telekom-tol bármit is.
Egyszer behivtak a rendőrségre hogy én megprobáltam vásáárolni valami telefont de fizetés nélkül elszaladtam!!!!
Abban az időben elhagytam a személyi igazolványom !!!!
erről talán még megvan a papirom is.

A kérdésem hogy kérhetem én az Intrum Justitia zrt-t hogy mutassák meg a szerződést amit álirtam miszerint tartozásom van ?
Vagy nem évült-e már el ez a dolog ?
Ja igen ez mér nem az első behajtó cég aki követeli ezt az állitólagos tartozást.
Előre is köszönöm a választ .
Üdv !

Kovács_Béla_Sándor # 2015.03.24. 13:27

Ötezer forintért kb. ötvenezer forintot kockáztatsz.

utánfutós # 2015.03.24. 12:21

Invitel előfizető voltam, vonalas tel. és internet. Internetet lakossági szerződéssel, cégként fizettem. kb. 10 éven át...
Novemberben levél 50%-kal nagyobb havidíjról+három havi visszamenőleg a különbözetet kérik.
Rögtön reklamáltam, hogy jött ez ki, és nem tartok igényt a szolgáltatásra ennyiért, ha nem elírás a dolog.
Egy hónap múlva válasz: ennyi, azaz emelt ár, mert nincs hűségidőm, én nem hosszabbítottam meg, ők pedig tévedtek, és tévesen éveken át számláztak alacsonyabb díjat. Miért nem kerestem fel őket? Ők a szerz. szerint egy évre visszamenőleg kérhetik, csak három hónapot kérnek - válaszolták.
Én visszajeleztem nekik: lemondom akkor a szolgáltatást.
Így kéthavi + vissza 3 havit kérnek.

Jeleztem feléjük, hogy a szerződésben van egy olyan pont, hogy csak közös megegyezéssel lehet árat változtatni, ha nem fogadom el, a régi marad érvényben:

"2.6.2.8 Az előfizetői szerződés kétoldalú, közös megegyezésen alapuló módosítása
(4) Amennyiben az Előfizető kétoldalú szerződésmódosításra vonatkozó
szolgáltatói ajánlatot kifejezett, tevőleges magatartással nem fogadja
el, a szerződés változatlan feltételekkel hatályban marad.
(5) A nyilatkozattétel elmulasztása nem minősülhet az Előfizető,
illetve igénylő számára többletterhet jelentő, az adott (Előfizető
által igénybe vett) szolgáltatáshoz kapcsolódó új, illetve kiegészítő
szolgáltatás megrendelését eredményező szerződésmódosításra vonatkozó
ajánlat elfogadásának."

Most az Intrum Justitia sms-t küldött, minden elérhetőségen nélkül, hogy jelentkezzem a tartozás végett (kb. 5e Ft-ról van szó!)

Vajon kinek van igaza a szerződésemmel kapcsolatban?
Én a jogosan járó, éveken át fizetett díjat a maradék két hónapra befizettem az Invitelnek, erről őket értesítettem, és jeleztem, hogy részemről lezárva. Ők pedig még öthavi emelést követelnek.

Milyen jogai lehetnek ennek a Kft-nek? Ez csak egy olyan cég, mint az enyém. Szerintem csak a bíróság ítélhet meg egy cégnek egy másik cég felé fizetés elrendelését, nem? Én semilyen kapcsolatban nem vagyok ezzel a céggel, ők nem számláztak nekem semmit.
Várom válaszukat.