Intrum Justitia


Sherlock # 2015.03.04. 14:41

Azt kéne megnézni, hogy az Intrum mikor az első értesítést ajánlottan küldte vagy sima levélként, illetve hogy a levélben szerepel-e hitelt érdemlően, hogy a Telenor a tartozást rájuk engedményezte. Ha sima levélben jött, vagy nem bizonyították hogy engedményezés történt, akkor nem tudnak követelni, hiszen így nem nekik tartozott. Az ügyvédnek esetleg el lehet küldeni a befizetés másolatát, többet nem érdemes vele foglalkozni (a 3 napos határidő is azt sugallja, hogy tisztában vannak azzal hogy a tartozás vagy nem létezik vagy elévült).

Ha a közjegyzőtől érkezik fizetési meghagyás, akkor az abban leírtak szerint írni kell egy ellentmondást és ajánlott/tértis levélben elküldeni annak a közjegyzőnek, aki küldte.

Ludovika86 # 2015.03.04. 09:50

Tisztelt Fórumozók!

A segítségeteket szeretném kérni. Az alábbi a probléma: A dolog évekkel ezelőtt kezdődött, édesapám stroke-ot kapott és a családunk egzisztenciája hanyatlásnak indult. A Telenornál volt apának előfizetése családi csomagban, azonban nem tudták fizetni a szüleim (az a probléma hogy hűségidő is alá volt írva). Az igazat megvallva volt annyi problémánk, hogy erről meg is feledkeztünk. Azonban tavaly év közepén érkezett egy levél az Intrum-tól, hogy kb 300 000Ft tartozásunk van amit a Telenor átadott nekik. Ekkor apu bement a Telenorhoz, hogy érdeklődjön, hogyan lehet rendezni a tartozást. Ott elmondták a pontos összeget és mivel nem szerette volna, ha behajtás indul a család ellen ezért másnap ekkora összegben vett fel személyi kölcsönt és bement a Telenorhoz és rendezte a tartozást, erről kaptunk igazolást. Eltelt néhány hónap és megint érkezett egy levél az Intrum-tól, hogy a tartozásunk kb 120 000Ft és rendezzük, mert különben... Jogásszal egyeztetve 2015 januárjában választ írtam nekik, melynek lényege, hogy a Telenor felé rendeztük a tartozást és elvették tőlünk a pénzt, tehát az Intrum-nak nem jogos a követelése. Persze erre válasz nem érkezett. Tegnap érkezett egy újabb levél valami Baltás Ügyvédi Irodától, hogy 3 napunk van kifizetni, mert különben közjegyzői eljárást indítanak, aminek a költsége is minket fog terhelni, ami a mi esetünkben legalább + 95 000Ft.
A szüleim még nincsenek abban az anyagi helyzetben, hogy kifizessék ezt a nagyságrendet Ft-ban és szerintem eljárási hiba történt, mert ha a Telenor tényleg eladta a tartozást, akkor milyen alapon vette el a pénzt apától, vagy akkor ez az összeg miért nem szerepelt benne, további kölcsönt már nem tudna felvenni... Kérlek segítsetek! Mit tegyünk?

végrehajtó1 # 2015.01.26. 12:33

Szerintem ne azzal foglalkozzál hogy hogyan kapta meg a címed.hanem amikor fiz.megh. bocsájtatt ki akkor gondolkodj rajta hogy nem évült-e el.ha igen mondj ellent.
Addig ne izgasd fel magad...:)

Kovács_Béla_Sándor # 2015.01.26. 11:40

Rosszul érzed.

ada02 # 2015.01.26. 11:00

Arról már nem is szólva, hogy ugyan kitől kaphatta meg ezt a címet? Gondolom ha kérdezném, akkor nem adhatja ki, viszont teljesen jogszerűtlennek érzem a cím megszerzését...

ada02 # 2015.01.25. 20:35

Az még elfelejtettem említeni, hogy olyan címen talált meg az IJ, ami fél éve aktuális és csak tartózkodási helyem, mi van ha itt nem talál majd egy-két hónap múlva??

ada02 # 2015.01.25. 20:33

Tisztelt Fórumozók!
Végigolvasva a topicot sok féle véleménnyel/szakértői hozzászólással találkoztam, próbálom kitalálni mihez is kezdjek, jó lenne egy két konkrét élménybeszámolót kapni hasonló esetről,nem pedig vitákat gerjeszteni, hogy az, akinek sem ügyvédre, sem a tárgyban jelölt követelésre nem telik, lásson utat.
A héten kaptam levelet, Intrum Justitia a feladó, 40és pár ezer Ft-os jogos követelés, egy Providentes hitel, melyet képtelen vagyok fizetni, 2010.08.havi a tartozás. Létezik az, hogy elhúzódik a levelezés, miegymás aug.-ig, hogy tudjak egyáltalán az elévüléssel érvelni, vagy ilyennel ne próbálkozzak?
Tudom, hogy fizetni kellett volna/kellene, de napról napra élek, és csak azok vágjanak vissza ezzel, akik tudják milyen is az...
Köszönöm előre is az érdembeli hozzászólásokat!

olorsi # 2015.01.17. 17:08

Köszi Grave7!

De akkor sem értem,ezt a munkahelyet kétszer hogy találta meg a végrehajtó???

De az megnyugtató, hogy a munkáltatónak nem kell fizetnie olyan ember után, aki ott sosem dolgozott! Bár gondolom, ha harmadszorra megkeresik (van rá esély), nagyon nem lesz boldog.

Amúgy még az jutott eszembe, hogy a régi könyvelőm tudtomon kívűl használta a bt-met. De az valami sertéstenyésztő cég volt. A bt-m végrehajtás alatt van, nem látta, mert most bejegyeztette volna ezt a sertéstenyészetet,csak visszadobta a cégbíróság!
Ha ezt megtette, lehet, mást is tett és ezért zaklatnak egy másik munkahelyet.....

Grave7 # 2015.01.08. 21:36

@olorsi: A végrehajtó az egészségbiztosítási pénztár közlésében szereplő munkáltatónak küldi meg a letiltást az esetek 99%-ában.
A hivatkozott 15.000 Ft pedig a kifogás illetéke, amit a végrehajtó törvénysértő intézkedésével szemben lehet benyújtani - letiltás önmagában nem ilyen, így a munkáltatónak nem is kell fizetnie amikor megírja válaszként, hogy "nem dolgozik ilyen személy nálunk".

olorsi # 2015.01.08. 18:31

A Szamosinál már nem tudok elévülésre hivatkozni. De nem is ez volt velük a bajom, az, hogy hogyan találnak olyan munkahelyet és kérik a fizetésem 33%-ának letíltását, ahol sosem dolgoztam. Kétszer követték el ezt a hibát, az illető munkahely nem biztos, hogy örül annak, hogy pénzébe kerül, hogy közöljék, én nem ott dolgozom....

olorsi # 2015.01.08. 18:28

Kedves Sherlock!

Teljesen igazad van, Csak én nem értettem hozzá. Nem tudtam, hogy ellentmondással kellett volna élni, most már tudom, és akkor megy a bíróságra és tisztázni lehet mindent. Ezt én nem nevezném hanyagságnak, hisz nem értek hozzá.....
Amúgy a díjbeszedő megint jelentkezett, hogy nem fizettem...csakhogy már nem is laktam abban az időben ott. Kérdeztem a vevőt, őt nem zaklatták. De most megy az ellentmondás....

Kovács_Béla_Sándor # 2015.01.08. 18:28

Szamosi és társa önálló bírósági végrehajtó...
No, ott már tényleg csak akkor hivatkozhatsz elévülésre, ha az elévülés magában a végrehajtásban következett be. (Az elévült követelés egyébként létező követelés.)

olorsi # 2015.01.08. 18:23

Amúgy ez nem az Intrum volt...
Szamosi és társa önálló bírósági végrehajtó...

Az Intrumról csak annyit, hogy egy elévült dolgot akarnak behajtani. Már lassan többe kerülök nekik, mint maga a tartozás. Amit persze nem azért nem fizetek, mert másra szeretném költeni a pénzem...
Most ott tartunk, hogy 9 alkalommal írta sms-ben, ha 3 napon belül nem fizetek, megindítják a jogi eljárást. Kedvesek voltak, mert Karácsonykor is elküldték.... De közben leveleket küldözgetnek, hogy 3.000 ft-onként törlesszek. Akkor most egyben fizessek vagy törlesszek?? Merthogy kb 2 nap eltéréssel üzenték ezt.
Ja és ez már 6 éve tart, ezért írtam, hogy többe kerülök nekik, mint maga a tartozás. Plusz ne hinném, hogy amikor kijönnek személyesen és én balga délelőtt 11-kor dolgozni mertem, az épp otthon lévő szomszéddal mindent közöltek. Tartozás (azt is hogy honnan) és ő behajtó cég...

Sherlock # 2015.01.08. 18:15

Értem, hogy én hibáztam, na de egy nem létező tartozást be lehet hajtani?

Ezt bizonyíthattad volna a bizonyítási eljárásban, amire a te hanyagságod miatt nem került sor érdemben.

olorsi # 2015.01.08. 18:11

Kedves Kovács Béla Sándor!

De milyen igaz, amit írtál!

Kaptam fizetési meghagyást a díjbeszedőtől. Állítólag 2011-12 között nem fizettem semmit. Akkor hogy bírtam eladni a lakást 2014-ben???
Hát én sem figyeltem, nem érdekelt a dolog. Persze a közjegyző kiadta végrehajtásra. Akkor írtam nekik, ez nem létező tartozás, visszaírták, így jártam, a végrehajtót már ez nem érdekli.... Értem, hogy én hibáztam, na de egy nem létező tartozást be lehet hajtani?

A másik dolog, hogy ezzel a végrehajtó céggel 2 éve valóban volt egy díjbeszedős dolgom, de akkor kb 20.000 ft-ról volt szó. Megkeresték a munkahelyemet....a bibi annyi, hogy ott én sosem dolgoztam, nem is jártam feléjük...

A hab a tortán, hogy a mostani díjbeszedős dolog végett megint ugyanazt a munkahelyet találták meg. Csakhogy, az illető munkahely,ha közli, ilyen ember ott sosem dolgozott, 15.000 ft értékben fellebbezhet. Szegények másodjára tették ezt meg (gondolom). Csak már nekem ciki, hogy 30.000 ft-ba kerültem eddig nekik.
Azt nem tudom, hogy egy végrehajtó cég hol keresi a munkahelyemet? Van valahol erre valamilyen adatbázis? Mert ha igen, nem működik túl hatékonyan...

barrerra # 2015.01.06. 10:31

Én itt nem hinném, hogy bírósági úton próbálkoznának, mert itt beismerték az ügyfélnek konkrétan, hogy elévült a követelés, tehát szinte biztos, hogy eljárás soránt elévülési kifogást nyújtana be spam a bírósági eljárás során, és sztem ezzel ők is tisztában vannak, így meg nem buli a dolog.

Kovács_Béla_Sándor # 2015.01.06. 10:12

Nem fogadnék rá. Konkrét eseteket tudok, hogy fizetési meghagyást kértek elévült követelésre, sőt, perbe is szálltak. Igazából ez az üzletük ebben: az a pár százalék, aki nem mond ellent, illetve elügyetlenkedi a pert.

barrerra # 2015.01.06. 10:01

Szia Spam!

Ha elévült a követelés, akkor csak ennyi eszközük van. Jogi behajtásra nem fogják bocsátani az ügyedet.

Spam # 2015.01.06. 09:35

Boldog Új Évet mindnekinek!

Jól értettem, hogy elévült követelés már bírói úton nem érvényesíthető?

Van egy lejárt internettartozásom, ami egy év után elévült. Az Intrum Justitia be akarja hajtani.

Megírtam nekik, hogy az EHT alapján elévült.

Erre ezt válaszolták: " Hivatkozva alábbi levelére tájékoztatjuk, hogy az elévülés önmagában nem jelenti egy követelés megszűntét. Ez alapján cégünk nem tekint el az Ön által elévültnek minősített követelés megfizettetésétől.

Az Ön kötelezettsége továbbra is XXXXX- Ft, melyre részletfizetést tudunk biztosítani. Ennek hiányában a teljes összeget 8 napon belül, az ügyiratszám közleményben való feltüntetése mellett az alábbi számlaszámra utalni szíveskedjen!"

Ez az egész azt jelenti, hogy ők írogathatnak, hívogathatnak, de más eszközük nincs?

Köszönöm!

barrerra # 2015.01.01. 14:45

Boldog Újévet Kívánok Mindenkinek!

@szivas: "ez így nagyon ködös; a hitelszerzödés ugyan valóban okirat, de a felperesnek nyilván nem a hitelszerzödés létét kell okirtokkal igazolnia, mert azt senki se fogja kétségbe vonni, hanem azt, hogy az adós nem fizetett, vagy nem annyit, ezt meg nem lesz könnyü harmadik személyként megítélni. Ez az a tipikus eset, amikor a bank megpróbál maximális nyereségre szert tenni, és mindenfélét belemagyaráz a szerzödésbe, hogy neki miért van joga azt egyoldalúan megváltoztatni, amit aztán az adós nyilván nem hajlandó elismerni. Pontosan ezek azok az ügyek, amikor a követelés csak nagyon kis valószínüséggel jogos." - ahogy mondtam, annak és azt kell bizonyítani, aki valamit állít a peres eljárás során: a felperes könyveléssel, bankszámla-kivonattal, egyéb okiratokkal igazolja, hogy az adós nem fizetett, az adós pedig bankszámla-kivonattal, pénztári bizonylattal, számlával igazolja, hogy márpedig fizetett (ha az alperes nem igazolja okiratokkal azon állítását, hogy fizetett, akkor a bíróság úgy veszi, hogy alperes nem fizetett a felperes részére).

A felperes viszont akármit belemagyarázhat a szerződésbe, ha a követelése nem jogos, az ászf módosítás jogtalan volt, úgy a bíróság úgy is elkaszálja a felperest - kivéve, ha tapasztalatlan bíróval van dolga a felperesnek, és sikerül a "sűrűbe" bevezetnie a bírót (sajnos ez is előfordul); ekkor lehet fellebbezni.

"Ezért mondom, hogy szerintem ezeknek a cégeknek alig van esélyük tisztességes úton haszonhoz jutni. Mert vagy tisztességes az adós és elismeri a tartozását, de valamiért épp nem tud fizetni, viszont akkor ezt a követelést nem fogják eladni, hanem egymás közt megtárgyalják az eredeti céggel. Vagy pedig olyan, aki nem ismeri el a tartozás jogosságát, akkor pedig nem is fog fizetni, míg bíróság nem kötelezi, hacsak nem balek és bedöl a fenyegetésnek, pedig valójában igaza van." - nekem meg az a tapasztalatom, hogy bírósági úton könnyedén érvényesítik a követelésüket ezek a faktoring cégek (mármint a nagyobbak). A legtöbb olyan cégnek, amelyeknek nem közokirati szerződésen alapuló követelése van, gazdaságilag jobban járnak, ha a követelésüket nagy tételekben eladják, mert - egy közüzemi cégnek egy nagyobb összegű követelés bírósági úton való érvényesítése nagyobb kockázatokkal jár, minthogyha eladja kisebb összegért a követelését, ugyanis így biztosan pénzhez jut a cég, ha bírósági úton érvényesíti, akkor bevállalja azt a kockázatot, hogy egy esetlegesen behajthatatlan követelést tart meg magánál, és csak költségei származnak a követeléséből, semmint profit.

"Bizonyítani pedig mindenkor a felperesnek kell. csak ezt követöen kerülhet rá esetleg sor, ha ez már megtörtént, hogy az alperes "ellenbizonyítékot" hoz fel." - ahogy fentebb, és korábban is elmondtam; annak kell bizonyítani, aki valamilyen tényt állít. Nyilván a felperes a bírósági eljárás kezdetén a keresetlevélben ismerteti a tényállítását alátámasztó bizonyítékokat. Ezt követően a bíróság az első tárgyalásra beidéző végzésben tájékoztatja a feleket, hogy kinek, mit kell bizonyítania.

"Nem, ahhoz nem kell, csak ahhoz, hogy tisztességes úton jogilag eljárjanak. Addig üres fenyegetözés marad a követelés." - csak ismételni tudom magam, hogy követelés-eladás során harmadik félnek az eredeti jogosult bírósági végzés nélkül átadhatja a kötelezett adatait, mivel a törvény azt engedélyezi (ezen jogszabályi hivatkozást már ismertettem régebbi hozzászólásaimban). A fenyegetőzéssel kapcsolatban meg annyit, hogy fmh-ig/felszámolási eljárásig szinte minden üres "fenyegetőzés", ami a legtöbb esetben inkább tájékoztatás a jogi következményekről, sok esetben az igényérvényesítés kötelező eleme (pl. felszámolási eljárást csak abban az esetben lehet megindítani, ha a jogosult bizonyítottan küldött fizetési felszólítást a kötelezettnek).

"Ilyet simán produkáltak: rajta állt az autóm: lekapták valahol, valamikor. Ennyire nem akarok kihajolni az ablakon és az urbán legendek sorát szaporítani, de akkoriban az a hír járta, hogy hajléktalanokat küldtek szét a városban fényképezögépekkel, hogy próbáljanak lefényképezni külföldi autókat. A képen a hátteret persze nem lehetett kivenni, hogy az hol lehet." - kicsit hihetetlen számomra, bár ez nem azt jelenti, hogy ilyen nem is történhet meg. A parkolási társaságnak/önkormányzatnak érdeke, hogy jó minőségű képeket készítsenek a nem fizető várakozók parkoló gépjárművéről, ugyanis másképp nem tudják hatékonyan érvényesíteni a követelésüket. Időbélyeggel ellátott fényképfelvételt pedig csak PDA-val (de lehet, hogy már tablettel is?) lehet készíteni, nem hinném, hogy a hajléktalanoknak ilyen drága készülékeket kézbe adnak. Meg valahogy teljesen irreális az egész... Aztán lehet, hogy léteznek ilyen hülye cégek is, ki tudja, de ez hosszútávon nem kifizetendő...

"8. Nyúl Béla. Ezekkel akarsz tárgyalni? És reméled, hogy majd belátó lesz? Akkor elveszíti az állását! Nem hülye ö se!" - dehogy veszíti el az állását! Az ügyintéző arról tud tájékoztatást adni, hogy ő mit lát a rendszerben, ha pedig kérdéses az ügy, akkor általában felajánlanak egy személyes egyeztetést. Személyes egyeztetés során te kifejted az álláspontodat, ők meg vagy belátják, vagy nem, mert ők másképp értelmezik a dolgot - ilyenkor marad a bíróság.

@bermuda háromszög: "Ezt azt jelenti hogy márciusban ügyek tömegei zuhannak ki az elévülés miatt?
Tehát az olyat mint én, akit évek óta csak levélben, telefonon sms-ben zaklatnak elfelejthetnek?" - nem ismerem az esetedet, de ez csak annyit jelent, hogy maga a fizetési felszólítás már nem szolgál az elévülés megszakítás eszközeként, ugyanakkor sok esetben kötelező fizetési felszólítást küldeni, pl. várakozási díj esetében 60 napos jogvesztő határidőn belül kell küldeni írásbeli fizetési felszólítást.

Ez viszont nem azt jelenti, hogyha jogos követelésről van szó, akkor elfelejthetnek. Elévült követelést is jogosan követelhetnek, csak azt már bírósági úton már nem lehet érvényesíteni. Amennyiben nem évült el a követelés, úgy akkor előbb-utóbb bírósági útra terelik az ügyet. 9 hónapja lépett hatályba az új Ptk., szóval ez még sokat nem tesz a latba, hogy már nem szakítja meg az elévülést a fizetési felszólítás (ez majd az idő teltével fog egyre nagyobb jelentőséggel bírni az elévülés kapcsán).

gerbera317 # 2015.01.01. 14:23

Az a cél, hogy akinek követelése van, terelje jogi útra a dolgot, vagy hallgasson örökre. Teljesen jó elgondolás.

szivas # 2014.12.31. 22:05

@barrerra
engedményezés esetében az eredeti jogosult átadja a faktoráló cégnek az okiratokat is, tehát pl. hitelszerződés esetén az aláírt hitelszerződést többek között. Ezek szolgálhatnak bizonyítékként polgári peres eljárás során. Polgári perrendtartás során nincsen "ártatlanság vélelme", mindenkinek azt kell bizonyítania, amit állít (felperesnek azt, hogy jogos a követelése, alperesnek pedig azt, hogy nem jogos a felperes követelése).
ez így nagyon ködös; a hitelszerzödés ugyan valóban okirat, de a felperesnek nyilván nem a hitelszerzödés létét kell okirtokkal igazolnia, mert azt senki se fogja kétségbe vonni, hanem azt, hogy az adós nem fizetett, vagy nem annyit, ezt meg nem lesz könnyü harmadik személyként megítélni. Ez az a tipikus eset, amikor a bank megpróbál maximális nyereségre szert tenni, és mindenfélét belemagyaráz a szerzödésbe, hogy neki miért van joga azt egyoldalúan megváltoztatni, amit aztán az adós nyilván nem hajlandó elismerni. Pontosan ezek azok az ügyek, amikor a követelés csak nagyon kis valószínüséggel jogos.
Ezért mondom, hogy szerintem ezeknek a cégeknek alig van esélyük tisztességes úton haszonhoz jutni. Mert vagy tisztességes az adós és elismeri a tartozását, de valamiért épp nem tud fizetni, viszont akkor ezt a követelést nem fogják eladni, hanem egymás közt megtárgyalják az eredeti céggel. Vagy pedig olyan, aki nem ismeri el a tartozás jogosságát, akkor pedig nem is fog fizetni, míg bíróság nem kötelezi, hacsak nem balek és bedöl a fenyegetésnek, pedig valójában igaza van.

Bizonyítani pedig mindenkor a felperesnek kell. csak ezt követöen kerülhet rá esetleg sor, ha ez már megtörtént, hogy az alperes "ellenbizonyítékot" hoz fel.

bírósági végzés nem kell ahhoz, hogy átadják az adataidat faktorálás során
Nem, ahhoz nem kell, csak ahhoz, hogy tisztességes úton jogilag eljárjanak. Addig üres fenyegetözés marad a követelés.

ott bizonyítékként az időbélyeggel ellátott fényképfelvételek, parkolási adatlap szolgálhat.
Ilyet simán produkáltak: rajta állt az autóm: lekapták valahol, valamikor. Ennyire nem akarok kihajolni az ablakon és az urbán legendek sorát szaporítani, de akkoriban az a hír járta, hogy hajléktalanokat küldtek szét a városban fényképezögépekkel, hogy próbáljanak lefényképezni külföldi autókat. A képen a hátteret persze nem lehetett kivenni, hogy az hol lehet.

sok-sok ügyintéző, csoportvezető, osztályvezető-helyettes ellenőrzi.
8. Nyúl Béla. Ezekkel akarsz tárgyalni? És reméled, hogy majd belátó lesz? Akkor elveszíti az állását! Nem hülye ö se!

barrerra # 2014.12.31. 11:03

@szivas: engedményezés esetében az eredeti jogosult átadja a faktoráló cégnek az okiratokat is, tehát pl. hitelszerződés esetén az aláírt hitelszerződést többek között. Ezek szolgálhatnak bizonyítékként polgári peres eljárás során. Polgári perrendtartás során nincsen "ártatlanság vélelme", mindenkinek azt kell bizonyítania, amit állít (felperesnek azt, hogy jogos a követelése, alperesnek pedig azt, hogy nem jogos a felperes követelése).

Ahogy mondtam, bírósági végzés nem kell ahhoz, hogy átadják az adataidat faktorálás során, ugyanis az Infotv. 6. § azt engedélyezi.

Erről pl. nem is tudtam, hogy faktorálnak várakozási díj és pótdíj jogcímű követeléseket. Érdekességként: ott bizonyítékként az időbélyeggel ellátott fényképfelvételek, parkolási adatlap szolgálhat. Ha ilyennel csesztet egy faktor cég, tényleg nem árt megkérdezni tőle, hogy esetleg személyesen tudnál-e konzultálni velük, és áttekinteni a bizonyítékokat - ha ekkor akadékoskodik a cég, és ezt követően is "terrorizálnak", abban az esetben érdemes ezt az esetet jelenteni az MNB-nek (jelenleg az MNB a felügyeleti szerve a faktoring cégeknek).

"és szerinted erre a cég az általad idézett nagyságrend mellett miként lesz képes? Hány jogászt kell foglalkoztatnia ahhoz, hogy 100000-es nagyságrendben tüzetesen megvizsgálják x követelésének jogosságát, mielött bírósághoz fordulnak vele?" - egy nagyobb volumenű cégnél ezeket sok-sok ügyintéző, csoportvezető, osztályvezető-helyettes ellenőrzi. A válasz, hogy elég sok embert kell alkalmazni ehhez, erre azért törekednek is általában.

szivas # 2014.12.31. 06:58

@barrera
Nem tudom, hogy te hány ilyen üggyel találkoztál, és mely cég részéről tapasztaltál ilyet, de ezek tényleg bizarr példák

Nagyságrendileg persze nem tudok versenyre kelni a te tapasztalataid mennyiségével, én összesen 10-15 ilyen esetet ismerek, részben a saját, részben pedig a közvetlen környezetem tapasztalataiból kiindulva, de ezek mindenképp kettönél több céget érintenek, de szerintem ez mindegy, mind ugyanazokkal a módszerekkel dolgozik: terror/megfélemlítés/ zsarolás, majd "segítség" nagylelkü fölajánlása.

Nem akarom itt a konkrét esetek részleteivel szaporítani a szót, vagy a konkrét tanácskéröktöl elvenni a kapacitást, de ezeknek az eseteknek a 90 %-ában volt jogtalan a követelés. A legextrémebb eset egy parkolási ügy volt, amikor azt próbálták állítani hogy egy bizonyos nap bizonyos órájában Budapest egy bizonyos utcájában jegy nélkül parkoltam. (Nem Budapesten lakom, az autóm külföldi rendszámú, abban az utcában életemben nem jártam, és az adott idöpontban nem tartózkodtam Magyarországon. Az autóm sem).
Nem tudom, ki adta ki nekeik bírósági végzés nélkül az adataimat, (hangsúlyozom, nem büntetö eljárásról van szó, mint a közlekedési kihágások esetén), de csakugyan megszerezték és évekig üldöztek, rendkívül kalandos módon, különféle nemzetközi behajtó cégek bevonásával.

szivas # 2014.12.31. 06:37

@barrerra
Köszönöm a szakszerü bevezetést a Pp.-ba, de mindez továbbra sem mond ki mást, mint hogy a bizonyítás kötelessége mindenfajta jogi eljárás során a panaszost/felperest terheli. Mindaddig pedig, amíg mindez minden kétséget kizáróan le nem zárul, kötelezö az ártatlanság vélelmezése.
A bekezdésed többi részét magánokiratokról, aláírások hiteles ill. hamis voltáról ebben az összefüggésben nem tudom értelmezni: szerinted ezeknek a behajtó cégeknek milyen bizonyító erejü "magánokiratok" állnak rendelkezésére, amiböl kétségtelenül megállapítható az adós "vétkessége"? (Mielött belekötnétek: tisztában vagyok vele, hogy a "vétkes", meg "ártatlan" kifejezéseket a büntetöjogból kölcsönöztem; nem tudom erre a polgári jogban mik a releváns terminológiák).
A hogy x cég ráírta egy darab papírra, hogy szerinte neki y ennyivel tartozik? Az aláírásos érvnek pedig itt egyetlen speciális esetben lenne jelentösége, ha a behajtó vagy az eredeti x cég azt állítaná, hogy y aláírásával már elismerte a tratozást, y viszont ezt kétségbe vonná.
És itt térhetünk vissza Jaymado konkrét személyes esetére, amiért tulajdonképpen itt vagyunk: emiatt kell pokolian vigyázni, hogy egyértelmü bizonyítékok híján semmit ne írjunk alá, ami a legkevésbé is arra enged következtetni, hogy elismertük a tratozást.

"felperes a keresetlevelében ismerteti a követelésének a jogalapját és összegszerűségét”"
és szerinted erre a cég az általad idézett nagyságrend mellett miként lesz képes? Hány jogászt kell foglalkoztatnia ahhoz, hogy 100000-es nagyságrendben tüzetesen megvizsgálják x követelésének jogosságát, mielött bírósághoz fordulnak vele?