Ingyenes ügyvéd

Az utazásból kizárás és a szabálysértési szankciókénti pénzbírság kiszabásán túl egyéb jogkövetkezmény nem alkalmazható a szabály megsértőjével szemben.

KÜlönleges jogrend - megelőző védelmi helyzet - van érvényben, így a kormány rendeletében meghatározottak szerint további, alapjogokat korlátozó intézkedések hozhatók, a szokásoshoz képest.

A maszkviselés kötelme is ilyen, ami - elvileg - pont egészségvédelmi célt szolgál.

A gyakorlati jellegének megítélése már más, nem jogi, hanem ténykérdés.

Munkavégzésén során egyébként a munkavállalót - egészségügyi okból - a munkaidő részét képező, ésszerű tartamú, a munkavégzés megszakításával járó szünet illeti meg (egészségügyi szünet), a munkaközi szüneten felül.

Ez alapesetben is jár és most is.

Jó napot!

Ha valaki nem visel bizonyos esetekben maszkot, akkor azt állítólag megbüntethetik. De az alaptörvényben szerepel, hogy mindenkinek joga van a testi egészségéhez. Amennyiben én úgy érzem, hogy nem tudok maszkon keresztül rendesen levegőt venni illetve az elhasznált, savgőzös levegőt sem tudom kifújni rajta akkor ezzel az alaptörvénnyel szembe menve az egészségem károsítására kényszerítenek? Kötelezhetőek az emberek maszkviselésre és büntetés fizetésére? (Pár napja a férjem segített a buszon egy fiatal lánynak, aki napi 10-12 órában visel maszkot a munkája miatt , már többször a nyár folyamán rosszul lett és végül a buszon elájult. Mikor a maszkot a férjem és a sofőr levették róla, a maszk alatti rész teljesen pállott és kivörösödött volt.)

Köszönöm a válaszokat!

@szomorú örökös: Engem kis híján elütött a Budakeszi úton - szabályosan átkelve - a busz, mégsem állapított meg foglalkozás körében elkövetett (gondatlan) veszélyeztetést vagy más bcst. a II. rk., VI. és VII. k. Ügyészség is egyetértett vele és az ügyet szabálysértési eljárásra utalta.

II. rk., mint szabálysértési hatóság eljárás alá vonta a buszvezetőt, aki valószínű tagadott és ezért megszüntették bizonyítottság hiányában (gondolom) a Szabs. tv. 224. § szerinti közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése - nem is közúti veszélyeztetés szabálysértése - elkövetése tágyában indult eljárást. Törvényességi ellenőrzés iránti kérelmem nyomán más okból a Budapesti Közérdekvédelmi Ügyészség a megszüntető határozatot hivatalból hatályon kívül helyezte és új eljárásra utasította - a korábban elmaradt intézkedés pótlása érdekében - a szabálysértési hatóságot.

Még a szabs. hatóság és a közérdekvédelmi ügyészség - szemben ugyanazon kapitányság bűnügyi részlegével és a VI. és k. Ügyészséggel - sértettnek sem tekint! Egyelőre...

slatara

„közúti veszélyeztetésnek minősül-e, ha valaki szándékosan áthajt a piros lámpán, ellenben a célja nem az volt, hogy mást veszélybe sodorjon, a közelben nem tartózkodott jármű.”

Laikus véleményem szerint simán rá lehet fogni, főleg ha szándékosan teszi az illető, ugyanis a mondat második fele előre sohasem tudható, mivel általában nem látsz el mindkét oldalra megfelelő távolságban, mikor közeledsz a közlekedési lámpához.

Az 50 ropi méltányos és jogos bírság érte.

A KRESZ 9. § (4) d) pontja szerinti, továbbhaladás tilalmát jelző fényjelzés figyelmen kívül hagyása közigazgatási bírságos szabályszegés, a bírság összeg 50 ezer forint.
ld. 410/2007. Kr. 3. melléklet és KRESZ 9. § (4) d) pont.
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…
A közúti veszélyeztetés bizonyítása szinte esélytelen, ld. rigoz posztját.

Közúti veszélyeztetés az a magatartás, mely gondatlan vagy szándékos cselekvőség és a közlekedési szabályok megsértéséből adódik és követlen baleset- vagy életveszély okozására alkalmas.

Adott esetben azt kell mérlegelni, hogy fennállt-e a potenciális veszélye annak, hogy az elkövető belerongyoljon egy másik gépjárműbe vagy a Ő járművébe más, szabályosan közlekedő résztvevő.

Illetve reális lehetőség volt-e az adott esetben elütni legalább egy szabályosan átkelő gyalogos elütésének reális veszélye.

Tehát, ha üres volt a környék, nem valósulhatott meg közúti veszélyeztetés, hiszen nem lett volna kivel lehetőség reálisan ütközni vagy kit elütni.

Ha nem bizonyítható, hogy az adott esetben e feltételek fennálltak, akkor e jogcímen nincs helye marasztalásnak, hanem a Szabs. tv. 224. § szerinti közúti közlekedési szabályok kisebb fogú megsértése szabálysértés cselekvőksége valósulhatott meg.

Ez nem szakértői, szakjogászi vélemény és hatóságot, bíróságot nem köti.

Általános véleményre lenne szükségem egy konkrét ügy megítélése kapcsán, de fontos lenne.

A rendőrség mit mond?

Tisztelt Válaszadók!

Arra keresném a választ, közúti veszélyeztetésnek minősül-e, ha valaki szándékosan áthajt a piros lámpán, ellenben a célja nem az volt, hogy mást veszélybe sodorjon, a közelben nem tartózkodott jármű.

Köszönöm a választ!

todd321,

Szerintem nem, hiszen maga a személy nem ismert. Így nem lehet holttá nyilvánítani. Az eltűnt (de ismert személyazonosságú) személyeket lehet eljrárás során bírósággal holttá nyilváníttatni.

Nem is biztos, hogy ez neked jó lenne, mert akkor örökös felkutatásba kellene kezdened...

„Ő nem sértett, hanem terhelt.”

:)

Ő nem sértett, hanem terhelt.

luxipapa!
http://drkeller.hu/…-kepviselet/

Bünteteljárásban a terheltnek nem lehet meghatalmazottja. Védője lehet - de az ügyvéd.

Tisztelt Fórumozók!
A kérdésem a következő:
Hozzátartózómat iparjogvédelmi jogok megsértésével gyanúsítják,ha meghatalmaz a rendőrségi kihallgatáson képviselhetem-e, jelen lehetek a kihallgatáson?
A teljes bizonyító erejű magánokirat= teljesen kézzel írt meghatalmazás 2 tanú előtt aláírva? Ez így elég? Ezt elég az első idézésre való megjelenéskor benyújtani? Mihez van joga a meghatalmazottnak egy kihallgatáskor és az ügy folyamán?

„ingatlan tuljadoni lapján olyan tulajdonosok szerepelnek 1891-ből”
No, azt megnézném! Adsz egy helyrajzi számot?

Nem ritkán fordul elő, hogy az elhunyt hagyatékát senki sem találja meg, annak ellenére, hogy be van jegyezve az ingatlan-nyilvántartásba. Lehet az oka felületes ügyintézés, vagy akár az is, hogy az egyik nyilvántartásban egy betű másképp van, mint a másikban. A földhivatal meg hivatalból nem tud törölni senkit, ha nem tud helyette bejegyezni másik tulajdonost.

Ez nekem is megfordult a fejemben, azonban ha ezek örököltek volna, akkor az a tulajdoni lapon is látszana.

Lehet hogy rosszul gondolom, de amennyiben nem a bibliai ősatyák egyikéről van szó, akkor tényleg nagy valószínűség szerint halott már az illető, ahogy gerbera mondta. Ebben az esetben valószínűleg van örököse is. Ha nincs örökös valószínűleg az állam örökölt, tehát én nem vagyok benne biztos, hogy itt helytálló az ügygondnok kirendelése.

Nemcsak ismeretlen (pontosabban: nem azonosítható), hanem halott is (valószínűleg. Mifelénk nem szokás 129 évesen még vígan élni).

todd321,

„Ptk. 6:20.§
(2) Eseti gondnokot kell rendelni akkor is,
...

2. ha az ismeretlen, távollevő vagy ügyeinek vitelében egyébként akadályozott személy jogainak megóvása érdekében szükséges.”

todd321,

Így van, eseti gondnokot kell kirendelni.

Szvsz a Te lakhelyed szerinti járási hivatalnál kell kérelmezni, és kelleni fog igazolni, hogy az illetővel kapcsolatban jogosan kéred ezt : vagyis ha már elindítottad (volna?) a pert, és a bíróság felszólított erre, akkor ez a papír szerintem elég kell legyen a kérelemhez. Plusz az, hogy a lakcímnyilvántartót már megpróbáltad, az is csatolható.

„Az lesz a múmia bosszúja, hogy se jogképes, se perképes, és így nem tudod perelni.”
Dehogynem, jegyző majd kinevez ügygondnokot és azt már lehet perelni!

Az lesz a múmia bosszúja, hogy se jogképes, se perképes, és így nem tudod perelni.