Gyed, Gyes


cincinnatus # 2018.03.12. 11:59

pronizita 2018.03.08. 19:49

Tisztelt Szakértõ!

A kérdésem a következõ:

Lassan egy hònapja élek Hollandiában. itt fizetem a TB-t, van bejelentett lakcímem es munkaviszonyom is. Most babát várok, aki elvileg május elején fog megszületni. A kérdésem az lenne, hogy Magyarorszagròl jáf nekem bármiféle támogatás is? Amíg ki nem költöztem éveken dolgoztam, fizette utánam a munkáltatò a TB-t. Jelenleg is rendelkezem magyarországi állandò lakcímmel, sõt akár a picit is be tudjuk az otthoni cimemere jelenteni.

Válaszát elõre is köszönöm!

T. Kérdező!

Javaslom, hogy olvassa el az itt található összefoglalót, amelyben remélhetőleg minden kérdésére választ, illetve a további teendőihez útmutatást talál.

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

Ildiko9260 # 2018.03.16. 12:18

Tisztelt Fórum!
2007-től külföldön élek, (6 év Anglia és 4 év Írország). Magyarországon 2004-től 2007ig dolgoztam. Most született egy kislányom itt Írországvan. Decemberben tervezzük a hazaköltözést. Párom szintén 8 éve él Írországban.Kérdésem az lenne, milyen gyermek után járó juttatást kaphatunk otthon (gyed, adókedvezmény stb). Mekkora összegű gyedet kaphatok?
Segítségüket előre is köszönöm.
Üdvözlettel,
Ildiko6

SaireyVMK # 2018.03.16. 15:47

Szinte semmit. De lehet hogy tévedek.

Fürti86 # 2018.04.02. 19:10

Tisztelt Szakértő!

Gyermekem 2 éves korától nem kapok gyest Magyarországon, mivel a férjem Németországban dolgozik.
Ő ott családi pótlékot vesz igénybe gyermekünk után, de nem kapja a teljes összeget, mert a magyarországi családi pótlékot én kaptam itthon mindaddig míg a Budapesti fővárosi kormányhivatal megállapította, hogy nem vagyok jogosult sem a gyesre, sem a családi pótlékra a férjem Németországi munkaviszonya miatt.
Nem értem, ha én a gyermekemmel Magyarországon tartózkodom életvitelszerűen, miért nem kaphatok családi pótlékot és gyermekgondozási segélyt?
Előre is köszönöm a segítséget
Üdvözlettel :Fürti86

sortie # 2018.04.03. 12:47

Fürti86 2018.04.02. 21:10

Tisztelt Szakértő!

Gyermekem 2 éves korától nem kapok gyest Magyarországon, mivel a férjem Németországban dolgozik.
Ő ott családi pótlékot vesz igénybe gyermekünk után, de nem kapja a teljes összeget, mert a magyarországi családi pótlékot én kaptam itthon mindaddig míg a Budapesti fővárosi kormányhivatal megállapította, hogy nem vagyok jogosult sem a gyesre, sem a családi pótlékra a férjem Németországi munkaviszonya miatt.
Nem értem, ha én a gyermekemmel Magyarországon tartózkodom életvitelszerűen, miért nem kaphatok családi pótlékot és gyermekgondozási segélyt?
Előre is köszönöm a segítséget
Üdvözlettel :Fürti86

T. Kérdező!

  • Én sem értem? A kormányhivatal határozatának rendelkező része, illetve indokolásása nem tartalmazza?
  • Ha nem tartalmazza, vagy tartalmazza, de az nem közérthető miért nem fellebbezett? (A fellebezés ingyenes, azaz illeték és költségentes.)
  • Egyebekben azért, mert az EU-s jog rendelkezése erősebb, mint a magyar jog.
  • Az EU koordinációs rendeletek értelmében pedig:

Ha az ügyfél (igénylő) férje, élettársa (azaz a másik szülő) az EU valamelyik másik országában (pl. Németország) munkavállaló, de az ügyfél (anya) nem rendelkezik biztosítási jogviszonnyal, ugyanakkor a család (gyermek) életvitelszerűen Magyarországon tartózkodik magyarországi biztosítás hiányában a teherviselő (folyósító) a másik (apa munkahelye szerinti) állam lesz.

Ezen túlmenően:

Azt, hogy az ügyfél mely tagállamból részesül családi ellátásban nem az ügyfél döntése, hanem a vonatkozó EU-s jogszabályok, határozzák meg.

A koordinációs rendelet alapelvként mondja ki az ellátások halmozódásának a tilalmát.
Ugyancsak alapelv az egy állam joghatósága alá tartozás elve ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy személy egyszerre csak egy országban, főszabályként abban az országban, ahol a munkát végzi fizessen járulékot, ezt hívják lex loci laboris elvnek.

Lásd még az itt található összefoglalót!

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

Zengőbérci # 2018.04.04. 09:04

A GYED-GYES kérdéseket a javasolt a munkajog topicban feltenni, mivel egyrészt a társadalombiztosítás a munkajog családjának a része, másrészt pedig a tb szakemberek elsősorban azt figyelik, azaz onnan várható hamarabb válasz.

andreao # 2018.05.02. 12:22

Tisztelt Szakértő!

A helyzet a következő:
Jómagam Magyarországon dolgozom, itt vagyok biztosítva, életvitelszerűen azonban Szerbiában élünk, ingázó vagyok. A párom Szerbiában él és dolgozik, ott van biztosítva.
Mivel családot tervezünk és ebből a szempontból szeretnénk biztonságban érezni magunkat, lenne lehetőségünk Szerbiában is fizetni a társadalombiztosítást saját vagy a párom munkahelyének költségére. Megtehetjük e?

A gyermek születése után a különböző támogatások szempontjából van-e jelentősége, hogy melyik országban született meg a gyermek? Ha az ő állandó lakhelye Szerbiában lesz a munkahelyemen sem leszek jogosult a különböző támogatások igénybevételére?

Nagyon szépen megköszönném a segítséget!

Zengőbérci # 2018.05.03. 09:35

andreao 2018.05.02. 14:22
Tisztelt Szakértő!
A helyzet a következő:
Jómagam Magyarországon dolgozom, itt vagyok biztosítva, életvitelszerűen azonban Szerbiában élünk, ingázó vagyok. A párom Szerbiában él és dolgozik, ott van biztosítva.
Mivel családot tervezünk és ebből a szempontból szeretnénk biztonságban érezni magunkat, lenne lehetőségünk Szerbiában is fizetni a társadalombiztosítást saját vagy a párom munkahelyének költségére. Megtehetjük e?
A gyermek születése után a különböző támogatások szempontjából van-e jelentősége, hogy melyik országban született meg a gyermek? Ha az ő állandó lakhelye Szerbiában lesz a munkahelyemen sem leszek jogosult a különböző támogatások igénybevételére?
Nagyon szépen megköszönném a segítséget!

T. Kérdező!

  • Sajnos a kérdésből nem derül ki, hogy az anya, vagy az apa dolgozik Mo-on. A jómagam és a párom kifejezések nem adnak eligazítást, pedig fontos lenne tudni.
  • Az sem világos, hogy ha a párja szerbiában biztosított, akkor mit ért az alatt, hogy "lenne lehetőségünk Szerbiában is fizetni a társadalombiztosítást saját vagy a párom munkahelyének költségére"? Ha dolgozik és biztosított, akkor mit szeretnének még fizetni?

    (Kérdezem ezt úgy, hogy a szerb TB szabályait nem ismerem, csak a magyar és az EU-s TB jogot. Tekintettel azonban arra, hogy Szerbia nem EU-s tagállam az EU-s koordinációs rendeletek az elbíráláskor nem alkalmazhatóak.)

Alkalmazni kell viszont a Joszip Broz Titó idejében megkötött magyar-jugoszláv szociálpolitikai egyezményt felváltó, Magyarország és a Szerb Köztársaság között folytatott tárgyalások eredményeképpen a 2013. évi CCXXXIV. törvénnyel kihirdetésre került a magyar-szerb szociális biztonsági egyezményt.

Bővebben lásd itt:

https://nyugdijbiztositas.tcs.allamkincstar.gov.hu/…c2%a9ny.html

Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért kérdéseit az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldheti el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

Ezen túlmenően az igényelbíráló szervnél -a Megyei Kormányhivatal megyeszékhelyén működő Járási Hivatalnál, vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájánál, vagy ha 100 főnél többet foglalkoztató cégnél dolgozik a munkáltatói TB kifizetőhely tb. ügyintézőjénél- lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.

Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

vagy ha a közszférában dolgozik itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

Végezetül:

A GYED-GYES kérdéseket a javasolt a munkajog topicban feltenni, mivel egyrészt a társadalombiztosítás a munkajog családjának a része, másrészt pedig a tb szakemberek elsősorban azt figyelik, azaz onnan várható hamarabb válasz.

Szerbiai lakóhely esetén érdeklődhetnek még itt:

Az igénybejelentéssel kapcsolatos kérdések esetén az alábbi szervet javasoljuk megkeresni:

Republički fond za penzijsko i invalidsko osiguranje
Cím: Dr. Aleksandra Kostica 9.
11 000 Belgrad
SZERBIA
www.pio.rs
e-mail: proffice@pio.rs

fedina89 # 2018.06.26. 12:51

Tisztelt Szakertő

Olyan kérdésem lenne, hogy jár e nekem gyed alatt terhességi táppénz.
2017 szeptemberében született meg a kisfiam és most 11 hetes terhes vagyok. A munkahelyem a gyed elinditasahoz kért tőlem egy nyilatkozatot fizetés nélküli szabadságról. Ezt el is küldtem nekik. Sem a főnököm sem a könyvelő nem tud erről felvilágosítást adni. Illetve azt szeretném még megtudni, hogy ha tényleg jár akkor ennek mi a pontos menete.
Előre is köszönöm válaszát

cincinnatus # 2018.06.28. 06:54

A GYED-GYES kérdéseket a javasolt a munkajog topicban feltenni, mivel egyrészt a társadalombiztosítás a munkajog családjának a része, másrészt pedig a tb szakemberek elsősorban azt figyelik, azaz onnan várható hamarabb válasz.

fedina89 2018.06.26. 14:55
Tisztelt Szakertő
Olyan kérdésem lenne, hogy jár e nekem gyed alatt terhességi táppénz.

2017 szeptemberében született meg a kisfiam és most 11 hetes terhes vagyok.
A munkahelyem a gyed elindításához kért tőlem egy nyilatkozatot fizetés nélküli szabadságról.
Ezt el is küldtem nekik.
Sem a főnököm sem a könyvelő nem tud erről felvilágosítást adni.
Illetve azt szeretném még megtudni, hogy ha tényleg jár akkor ennek mi a pontos menete.

Előre is köszönöm válaszát

Kedves Edina!

Továbbra is főszabály, hogy aki GYED-en, vagy GYES-en van az ezzel egyidőben táppénzt nem kaphat, illetve ha GYED-re és táppénzre is (vagy GYES-re és táppénzre is) jogosult az ellátások között választhat és vagy az egyiket, vagy a másikat kaphatja.

Aki tehát a GYES/GYED mellett nem dolgozik, de a következő terhessége miatt keresőképtelenné válik és így táppénzre és GYED-re, vagy táppénzre és GYES-re is jogosult az választhat, hogy melyiket kéri.

Más a helyzet akkor, ha a GYED-en (vagy GYES-en) lévő biztosított a gyermek féléves kora után –a fizetésnélküli szabadságát megszakítva-, ismét munkába áll.

Ekkor kaphatja a GYED-et és a fizetését, ha pedig megbetegszik a GYED-et fizetés helyett a táppénzt, GYES esetén GYES-t és a fizetését, ha pedig megbetegszik a GYES-t és fizetés helyett a táppénzt.

A fizetésnélküli szabadság megszűnése iránti kérelmet viszont 30 nappal korábban jeleznie kell a munkáltatónak. (Mt.133. § (2) bek.)

Fontos még, hogy a keresőképtelenség orvos szakmai kérdés, azaz az orvos dönti el, hogy valaki keresőképtelennek minősül-e, illetve hogy indokolt-e keresőképtelen állományba venni. Ebtv. 45. § (2) bek.(Leegyszerűsítve az vehető keresőképtelen állományba, aki dolgozik, de munkáját betegség miatt ellátni nem tudja, azaz keresőképtelenné válik.

Ekkor a TB. a befizetett járulékokért cserébe, mintegy az elmaradt kereset pótlásaként ad táppénz ellátást.)

nnn

Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért esetleges további kérdéseit az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldheti el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

Ezen túlmenően az igényelbíráló szervnél -a Megyei Kormányhivatal megyeszékhelyén működő Járási Hivatalnál, vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájánál, vagy ha 100 főnél többet foglalkoztató cégnél dolgozik a munkáltatói TB kifizetőhely tb. ügyintézőjénél- lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.

Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

vagy ha a közszférában dolgozik itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

Lásd még:
https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/

További, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos tájékoztatók, összefoglalók, segédletek, panaszlevél és egyéb beadvány minták itt:
http://aktaforum.hu/…mdisplay.php?…

Mary82 # 2018.08.15. 19:29

Tisztelt Szakértő.
A következő kérdéssel fordulok Önhöz.
Ha a gyest a nagyszülő venné igénybe helyettem (egyedülálló anyaként nevelem gyermekeimet)
Akkor én igényelhetem a munkanélküli segélyt?
Válaszát előre is köszönöm szépen.

Attilazms # 2018.08.21. 13:44

Tisztelt szakerto...olyan kerdesem lenne...en es a csaladom szlovak allampolgarok vagyunk...magyarorszagon dolgozom ott vagyok munkaviszonyba...felesegemnek nincs munkaviszonya es nem is volt terhesseg elott sem szlovakiaban lakunk...es az ottani hivatalok azt mondjak hogy magyarorszagon kell igenyelnem mindenfele csaladi potlekot es mas csaladi jarulekokat...kerdesem onhoz...ezt a munkaltatonal kell megtennem vagy valamelyik hivatalban?? Ismetlem szlovak allampolgar vagyok es magyarorszagon dolgozom de szlovakiaban elek csaladommal...valaszat koszonom...

cincinnatus # 2018.08.22. 06:40

Attilazms 2018.08.21. 15:44
Tisztelt szakerto...olyan kerdesem lenne...en es a csaladom szlovak allampolgarok vagyunk...magyarorszagon dolgozom ott vagyok munkaviszonyba...felesegemnek nincs munkaviszonya es nem is volt terhesseg elott sem szlovakiaban lakunk...es az ottani hivatalok azt mondjak hogy magyarorszagon kell igenyelnem mindenfele csaladi potlekot es mas csaladi jarulekokat...kerdesem onhoz...ezt a munkaltatonal kell megtennem vagy valamelyik hivatalban?? Ismetlem szlovak allampolgar vagyok es magyarorszagon dolgozom de szlovakiaban elek csaladommal...valaszat koszonom...

T. Kérdező!

Röviden:

Igen, így van a főszabály /az EU koordinációs rendeletek/ szerint ha a családból bármelyik dolgozik, sőt ha a lakóhelyétől eltérő tagállamban dolgozik, és ott is fizet járulékot, azaz egy másik EU tagállamban biztosított, úgy az ellátásokat abban a tagállamban kell igényelnie.

Hosszabban: Olvassa el az alábbiakat, remélhetőleg mire a végére jut jóval többet fog tudni erről a témáról.

Kattintson ide:
http://aktaforum.hu/showthread.php?…

Vagy olvassa el ezt:

EU-s családtámogatási szabályok (2018. januári állapot)

Az utóbbi időben –élve az EU-s tagság által biztosított lehetőséggel - egyre többen, különös tekintettel a nyelveket beszélő fiatalokra vállalnak munkát az EU valamelyik tagállamában.

Ezzel arányosan, a különböző TB-s fórumokon egyre többen érdeklődnek arról, hogy Magyarországon milyen ellátásra jogosultak, igényüket hol terjeszthetik elő, az elbírálás milyen szabályok alapján történik.

Nekik nyújthat segítséget az alábbi összefoglaló azzal, hogy tekintettel az eljárás specialitására és közigazgatás folyamatos, a laikusok számára már-már követhetetlen reformjára /OEP, NEAK, NYUFIG, MÁK, egészségbiztosító, kormányhivatal, járási hivatal stb./ –privát üzenetben- szívesen veszünk minden változást, észrevételt, kiigazítás, tapasztalatot…

Az EU-s csatlakozásunkat követően Magyarországon is érvényesül a személyek, áruk, szolgáltatások, valamint a tőke szabad áramlásának az alapelve, amelyeket az EU alapszerződései (Római Szerződés 1957., Maastrichti Szerződés 1992. Amszterdami Szerződés 1999., Nizzai Szerződés 2001., Lisszaboni Szerződés 2007. stb.) teszik lehetővé.

Ezen belül a személyek szabad mozgását, az EGT tagállamokon belüli szabad munkavégzést teszik lehetővé a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK Európai Parlament és Tanács (2004.04.29.) rendelete és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló, az Európai Parlament és Tanács 987/2009/EK rendelete (2009.09.16.), amely uniós jogszabályok 2010.05.01-től hatályosak és amely szabályok közvetlenül és kötelezően alkalmazandóak a részes (EU-s) tagállamok állampolgáraira és ezek családtagjaira.

A fent hivatkozott rendeletek itt érhetőek el:

http://eur-lex.europa.eu/…tent/HU/TXT/?…

http://eur-lex.europa.eu/…exUriServ.do?…

Ha ez a kérdéskör nem lenne szabályozva, úgy a személyek szabad áramlásának az elve a gyakorlatban nem, vagy csak korlátozottan tudna megvalósulni.

(Pl. Ha nem kapok nyugdíjat azért, mert a külföldi jogviszonyt itthon nem ismerik el, akkor valószínűleg háromszor meggondolom, hogy külföldön vállalok-e munkát…)

Ezért:

Azt, hogy az ügyfél mely tagállamból részesül családi ellátásban nem az ügyfél döntése, hanem a vonatkozó EU-s jogszabályok, határozzák meg.

A koordinációs rendelet alapelvként mondja ki az ellátások halmozódásának a tilalmát.

Ugyancsak alapelv az egy állam joghatósága alá tartozás elve ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy személy egyszerre csak egy országban, főszabályként abban az országban, ahol a munkát végzi fizessen járulékot, ezt hívják lex loci laboris elvnek,

  • az egyenlő elbánás elve, azaz ha valaki egy másik EU-s országba megy dolgozni, lakni, akkor ugyanazok a szabályok vonatkozzanak rá, mint akik az adott ország állampolgárai, ami a TB szempontjából azt jelenti, hogy ugyanazokat az orvosi, egészségügyi TB pénzellátási és családtámogatási ellátásokat kapja/kaphassa, mint az adott ország állampolgárai,
  • az összeszámítás elve, ami azt jelenti, hogy a biztosítási idők összeszámíthatók, magyarul ha a TB ellátás jogosultságának a megállapításához szükséges, akkor a másik EU-s tagállamban szerzett biztosítási időt (pl. munkaviszonyt), szolgálati időt is be kell számítani,
  • az ellátások exportálhatóságának az elve, azaz az egyik EU-s országban megszerzett ellátás egy másik tagállamban is folyósítható (kifizethető), valamint
  • az egységesség elve melynek lényege, hogy a családot, mint egészet kell figyelembe venni.

További kisegítő elv a pro rata elv, azaz mindenki a ráeső terheket viseli. (Ez a biztosítókra vonatkozik)

(Joghatóság= jelen esetben melyik ország jár el, ki fogja az igényt elbírálni, az ellátást folyósítani)

Meg kell különböztetni az orvosi/egészségügyi ellátást és táppénzt, valamint a munkanélküli ellátást ami egy csoportot képez és a családi ellátásokat (családi pótlék, GYED, GYES) ami egy másik csoportot képez és mindkettőre más-más főszabály vonatkozik.

Jelen összefoglaló kizárólag az utóbbival, azaz a családi ellátásokkal kapcsolatos szabályokkal foglalkozik.

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (Csttv.) végrehajtására kiadott 223/1998. (XII.30.) kormányrendelet (a továbbiakban Vhr.) 27/F. § (1) bekezdése értelmében - a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendeletek alkalmazása szempontjából pénzbeli családi ellátás

  • a családi pótlék,
  • a gyermekgondozási segély,
  • a gyermeknevelési támogatás és
  • a gyermekgondozási díj.

(A csecsemőgondozási díj (CSED) tehát nem, az egy speciálisan magyar ellátás.)

Tekintettel tehát arra, hogy a CSED egy speciálisan „magyar” ellátás, amely az EU koordinációs rendeletek értelmében nem minősül családi ellátásnak, ezért ha az anyának van magyar jogviszonya és a jogosultsági feltételeknek megfelel azt itthon megigényelheti és kaphatja akkor is, ha a gyermek apja külföldön dolgozik.)

Ugyanezen kormányrendelet 1/B § (2) rendelkezik a hatáskör és az illetékesség kérdéséről is, azaz arról, hogy ilyen ügyekben melyik szerv jogosult, illetve köteles eljárni.

Ennek értelmében annak a magyar állampolgárnak, aki, vagy akinek a házastársa valamely EGT tagállamban folytat keresőtevékenységet (azaz biztosított) és az igényét –ha nem a keresőtevékenység helye szerinti országban terjesztette elő a családtámogatási ellátásokkal kapcsolatos, hatósági döntést igénylő ügyeiben- Budapest Főváros VIII. Kerületi Hivatala jogosult eljárni. Ez alól csak az kivétel, aki, vagy akinek a családtagja az Osztrák Köztársaságban folytat keresőtevékenységet, vagy e családtagok valamelyike életvitelszerűen az Osztrák Köztársaságban tartózkodik. Esetükben az eljáró hivatalt a rendelet 13. melléklete tartalmazza.

Ez azt jelenti, hogy ezirányú kérdéseikkel is Budapest Főváros VIII. Kerületi Hivatalához kell fordulni.

Elérhetőségek:

Hivatalvezető: dr. Szabó Orsolya
hivatalvezető-helyettes: dr. Fejes Tamás

Cím: 1083 Budapest, Práter utca 22.

E-mail: titkarsag@08kh.bfkh.gov.hu

Telefon: (1) 795-89-48

(2018. januári állapot)

http://www.kormanyhivatal.hu/…leti-hivatal

Szükséges EGT nyomtatványok itt:

http://www.kormanyhivatal.hu/…agallamokban

[i] [/i]

Vhr. 1/B § (2) A Cst. 2. § a) pont ac) és ad) alpontja szerinti személy esetében első fokon

  1. az anyasági támogatással kapcsolatos eljárásban az (1) bekezdés szerinti járási hivatal;
  1. az a) pontba nem tartozó családtámogatási ellátásokkal kapcsolatos, hatósági döntést igénylő eljárásokban

ba) ha a kérelmező vagy a kérelem elbírálása szempontjából figyelembe veendő családtagja az Osztrák Köztársaságban folytat keresőtevékenységet, vagy e családtagok valamelyike életvitelszerűen az Osztrák Köztársaságban tartózkodik, vagy az ügy elbírálásához osztrák hatóság megkeresése szükséges, a 11. számú mellékletben meghatározott járási hivatal az ott meghatározott illetékességgel,

bb) egyéb esetben Budapest Főváros VIII. Kerületi Hivatala [a ba) és bb) alpontokban foglaltak a továbbiakban együtt: EGT-s járási hivatal];

Az eljárás, illetve a tényállás tisztázása során a családot, mint egészet kell figyelembe venni (egységesség elve), akkor is, ha az ellátást - azon tagállamként, akinek joga az adott ügyben elsődlegesen alkalmazandó - főellátásként, valamint akkor is, ha kiegészítésként kell elbírálni.

A közösségi jogszabályok alkalmazása esetén a főszabály az, hogy mindkét szülő vonatkozásában kell az ügyet megítélni, amelytől azonban különleges élethelyzetben lévő személy esetén el lehet térni.

Alapelv, hogy ugyanazon gyermekre tekintettel ugyanarra az időszakra vonatkozóan két tagállam teljes összegű családi ellátást nem fizethet.

Nem tekintendő jogalap nélkülinek az a családi ellátás-kifizetés, amelyet az egyik tagállam olyan időszakra juttatott az érintett családnak, amely alatt másik tagállam joga volt elsődlegesen alkalmazandó (másik tagállam „helyett" fizetett). Ezen indokra hivatkozással tehát az érintettet visszafizetésre kötelezni nem lehet.

Azt, hogy mely tagállamból részesül egy család ellátásban, jogszabály rendezi - közigazgatási eljárás keretében kerül meghatározásra az, hogy az adott tagállam rendelkezik-e elsődlegesen joghatósággal a családi ellátások folyósítására -, tehát sohasem az ügyfél döntése határozza meg azt, hogy mely tagállam folyósít ellátást a részére.

Mindezek alapján a kereső tevékenység folytatásának a helye, illetve a család életvitelszerű tartózkodásának a helye határozzák meg azt, hogy mely tagállam hatósága köteles (joghatóság) elsősorban a családi ellátások megfizetésére.

A családi ellátások megállapításánál azonban ezen belül elsősorban a biztosítási elv érvényesül, azaz az az állam fizet, ahol az igénylő dolgozik, járulékot fizet, ugyanakkor a biztosítási elv és a területi elv ütközése esetében elsődlegesen a biztosítási elv alkalmazandó.

Amennyiben erre nincs lehetőség - illetve nem alkalmazható -, a területi elv szerint (tehát lakó- vagy tartózkodási hely alapján) kell az illetékes hatóságról, valamint a családi ellátások megállapításáról rendelkezni.

A családi ellátások tekintetében az adott ügyben érintett tagállamok közül az alábbi sorrendben előrébb lévő tagállam joga az elsődlegesen alkalmazandó:

  • Kereső tevékenység helye szerinti tagállam,nyugdíj folyósítása szerinti tagállam,lakóhely szerinti tagállam.

Ha mindkét szülő a fenti sorrendben azonos jogalap szerint (mindkettő végez munkát, mindkettő nyugdíjas, stb.) lehet jogosult két eltérő tagállamban családi ellátásra, akkor az a tagállam folyósítja az ellátásokat, ahol a gyermek lakik.

A fenti elsőbbségi szabályok alól kivétel a kiküldetésben végzett munka.

Amennyiben a kiküldetés ideje nem haladja meg a két évet, és nem egy másik kiküldött munkavállalót vált fel a kiküldött ügyfél, akkor a kiküldő tagállam joga az alkalmazandó a családi ellátások folyósítása tekintetében, és nem a kiküldetés helye szerinti tagállamé.

Amennyiben azon tagállamban, amelynek joga elsődlegesen alkalmazandó, a folyósított családi ellátások összege összességében alacsonyabb, mint a másik érintett tagállam nemzeti joga szerint megállapítható családi ellátások összege, a két tagállam ellátásainak különbsége erejéig ezen utóbbi tagállam hatósága különbözeti kiegészítést fizet, amelyet az ügyfélnek kérelmeznie kell.

Példák:

  • Ha pl. az igénylő Svédországban tartózkodik életvitelszerűen a gyermekével, illetve Svédországban dolgozik, úgy a svéd munkaviszony, illetve életvitelszerű tartózkodás alapján a Svéd Királyság illetékes hatósága állapítja és fizeti meg a svéd jogszabályok szerinti családi ellátást.
  • Amennyiben olyan helyzet áll fenn, hogy a szülők keresőtevékenységükből fakadóan az EGT (Európai Gazdasági Térség) két különböző tagállamából jogosultak ellátásra, akkor a családi ellátás kifizetésére a joghatósággal bíró tagállamot (azt az államot, amelyik a családi ellátásokat fizetni köteles) a gyermek lakóhelye jelöli ki.
  • Példa: Ha az anya Magyarországon rendelkezik munkaviszonnyal és GYED-re jogosult, de élettársa Németországban folytat keresőtevékenységet és a család életvitelszerűen Németországban tartózkodik, akkor Németország rendelkezik joghatósággal.
  • Amennyiben az anya már kapja Magyarországon a GYED-et és a fentiek később, de a GYED folyósítása alatt kiderülnek a GYED folyósítását határozattal fel kell függeszteni. (Lásd: OEP Állásfoglalás, 2007. január)
  • Másik példa: Amennyiben az ügyfél/igénylő (férje, vagy felesége, vagy élettársa) az EU valamelyik Magyarországon kívüli tagállamában munkavállaló, vagy egyéni vállalkozó, az ügyfél/igénylő viszont a Magyarország területén rendelkezik biztosítási jogviszonnyal (munkaviszony, közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszony, főállású egyéni, vagy társas vállalkozási jogviszony stb.) ÉS a család Magyarország területén tartózkodik életvitelszerűen Magyarország az elsődleges joghatósággal rendelkező tagállam a családi ellátások folyósítására. Ekkor minden olyan családi ellátás (Csp, GYED, GYES, GYET) megállapítható a részére, amelyek vonatkozásában a hazai jogszabályok szerint a jogosultsági feltételek fennállnak. Amennyiben az ügyfél Magyarországról még nem részesült családi ellátásban Magyarországról igényét benyújthatja.
  • Amennyiben az ügyfél/igénylő férje, vagy felesége, vagy élettársa az EU valamelyik Magyarországon kívüli olyan tagállamában munkavállaló, ahol a családi ellátások összege több, mint a magyar ellátás összege jogosult lehet az igénylő a különbözetre. A különbözetet a másik EGT tagállamban az ott dolgozó mások szülőnek kell évente kérelmeznie. Ekkor ez a másik EGT tagállam hatósága E 411-es nyomtatványon kér adatot Magyarországtól.

Az egyik fizet, a másik kipótol.

Az alábbi példa egy szlovák lapban jelent meg:

Ha szlovák állampolgárnak külföldön születik gyermeke, a gyermekgondozási segélyre és a családi pótlékra elsősorban abban az államban jogosult, ahol a gyermekkel együtt él.

A másik állam abban az esetben fizet évente egyszer kiegyenlítő ellátást, ha az illetékes államban a szóban forgó ellátások összege alacsonyabb.

Vagyis ha a szülő szlovák állampolgár, de a kisgyermekkel Csehországban élnek, akkor a gyermekgondozási segélyt és a családi pótlékot is a cseh államtól kapják.

Ha az ottani ellátások összege kisebb, mint Szlovákiában volna, akkor a különbözetet évente egy összegben megkapják a szlovák államtól.

Ha az ügyfél valamelyik Magyarországon kívüli EGT tagállam területén munkavállaló, vagy egyéni vállalkozó és a gyermekét egyedül neveli a munkavállalás helye szerinti tagállam rendelkezik elsődleges joghatósággal a családi ellátások kifizetésére függetlenül attól, hogy a gyermekkel együtt melyik ország területén tartózkodik életvitelszerűen.

Ha a magyar állampolgárságú családnak nincs Mo-on biztosítása és életvitelszerűen nem Magyarországon laknak, hanem egy másik EGT tagállamban, akkor ezen másik EGT tagállam rendelkezik elsődleges joghatósággal a családi ellátások kifizetésére.

Ha az ügyfél (igénylő) férje, felesége, élettársa (azaz a másik szülő) az EU valamelyik másik országában munkavállaló, de az ügyfél nem rendelkezik biztosítási jogviszonnyal, de a család életvitelszerűen Magyarországon tartózkodik magyarországi biztosítás hiányában a teherviselő (folyósító) a másik (apa munkahelye szerinti) állam lesz, Magyarország maximum kiegészítést fizet. Ez, mivel Mo. a déli országok fölött teljesít főleg Spanyolország, Olaszország, Görögország, Románia és Bulgária esetében fordul elő. Itt is az ONYF rendezi a külföldi állammal a jogosultságot.

Fentiek elbírálása előtt fontos tisztázni azt, hogy mi tekinthető lakóhelynek.

Az uniós rendeletek értelmében lakóhelynek a személy szokásos tartózkodási helye tekintendő, tartózkodási helynek pedig a személy ideiglenes tartózkodási helye.

Az uniós rendeletek szerint a tagállamok együttműködnek az érintett személyek lakóhelyének tisztázása érdekében, ennek keretében - amennyiben a lakóhely meghatározása tekintetében nincs egyértelmű álláspont - meg kell határozni az érintett személy érdekeltségének központját, az alábbiak figyelembe vételével:

  • az érintett tagállamok területén való jelenlét időtartama,a személy helyzete, ideértve:az általa gyakorolt tevékenység jellegét és ennek szokásos helyét,a személy családi állapotát és családi kötelékeit,nem jövedelemszerző tevékenységei gyakorlásának helyét,tanulók esetében - ha van - a jövedelem forrását,az érintett személy lakhatási körülményeit és lakásának állandóságát,adózási szempontból mely tagállamban rendelkezik lakóhellyel.

Amennyiben a fentiek alapján sem határozható meg a lakóhely, az érintett személy kikövetkeztethető szándékát kell meghatározónak tekinteni.

Az EU szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó jogszabályai a családot és a családi ellátásokat tehát egységként kezeli.

A hazai ellátások közül családi ellátásnak kell tekinteni a családi pótlékot (Csp., a gyermekgondozási díjat (GYED), a gyermekgondozási segélyt (GYES) és a gyermeknevelési támogatást (GYET) is.

Az egyes tagállamok ellátásai (azok megnevezése és jogosultsági feltételei) természetesen egymásnak nem megfeleltethetőek, ezért annak tisztázása, hogy mely tagállam köteles elsősorban a családi ellátások megfizetésére mindig egyedi vizsgálatot igényel. (A különböző EU-s tagállamban és Magyarországon más-más családi ellátások alakultak ki, azok elnevezése és jogosultsági feltételei különbözőek, egymásnak nem megfeleltethetőek.)

Összegezve:

A joghatóságot mindig közigazgatási eljárás keretében kell tisztázni.

Azt, hogy mely tagállam hatósága köteles elsősorban a családi ellátások megfizetésére (joghatóság) a kereső tevékenység folytatásának a helye, illetve a család életvitelszerű tartózkodásának a helye határozzák meg.

A családi ellátások megállapításánál azonban ezen belül elsősorban a biztosítási elv érvényesül, azaz a biztosítási elv és a területi elv ütközése esetében elsődleges a biztosítási elv azaz legerősebb szabály (elv) a biztosítási elv.

Ezt követi a területi elv azaz annak a vizsgálata, hogy a család életvitelszerűen melyik tagállamban tartózkodik.

Amennyiben olyan helyzet áll fenn, hogy a szülők keresőtevékenységükből fakadóan az EGT (Európai Gazdasági Térség) két különböző tagállamából jogosultak ellátásra, akkor a családi ellátás kifizetésére a joghatósággal bíró tagállamot (azt az államot, amelyik a családi ellátásokat fizetni köteles) a gyermek lakóhelye jelöli ki.

Többször ismétlődő kérdés, hogy amennyiben a CSED-et, illetve a GYED-et folyósító szerv (azaz az egészségbiztosító, vagy a kifizetőhely) tudomására jut, hogy az ellátásban részesülő, illetve annak hozzátartozója ugyanazon gyermek után az EU tagállamok valamelyikében családtámogatási ellátásban részesül hogyan kell helyesen eljárni.

Abban az esetben, ha az egészségbiztosító/kormányhivatal/járási hivatal, vagy a kifizetőhely tudomására jut, hogy a CSED, illetve GYED ellátásban részesülő személy az EU-s tagállamok bármelyikében igényelt családtámogatási ellátást, úgy a pénzbeli ellátás (CSED, vagy GYED) folyósítását meg kell szüntetni és az ügyet a ki kell vizsgáltatni. A vizsgálat eredményétől függően lehet az esetleges továbbfolyósításról gondoskodni.

Lrsz # 2018.09.04. 11:05

Tisztelt szakértő!

A férjemmel közel 3 éve dolgozunk Angliában, bejelentett munka, lakhely stb. Jövő nyárra terveznén az első gyermekünk születését. Mivel itt van munkaviszonyom, szeretném a maternity pay-t megigényelni, de a szülés előtt haza utazni. Úgy tudom a maternity pay-t meg kehet igényelni már a 6,5 hónaptól. Én a szülés előtti 10. hét körül szeretném igénybe venni (kb 7,5 hónaposan) és a 8. hónapban hazautazni. Elméletben a maternity pay, a szülési szabadság kegkezdésétől kezdve 39 héten keresztül jár. Az, hogy Angliában tartózkodom-e miután már megkezdtem a maternity leave-et vagy Magyarországon annak nincs hatása a maternity pay-emre ,nem ?

A válaszát előre is köszönöm

monoszkop # 2018.09.05. 12:52

Lrsz 2018.09.04. 13:05

Tisztelt szakértő!

A férjemmel közel 3 éve dolgozunk Angliában, bejelentett munka, lakhely stb. Jövő nyárra terveznén az első gyermekünk születését. Mivel itt van munkaviszonyom, szeretném a maternity pay-t megigényelni, de a szülés előtt haza utazni. Úgy tudom a maternity pay-t meg kehet igényelni már a 6,5 hónaptól. Én a szülés előtti 10. hét körül szeretném igénybe venni (kb 7,5 hónaposan) és a 8. hónapban hazautazni. Elméletben a maternity pay, a szülési szabadság kegkezdésétől kezdve 39 héten keresztül jár. Az, hogy Angliában tartózkodom-e miután már megkezdtem a maternity leave-et vagy Magyarországon annak nincs hatása a maternity pay-emre ,nem ?

A válaszát előre is köszönöm

T. Kérdező!

Kérdésére a választ a maternity pay-t szabályozó angol jogszabályban találja, arra nézve a magyar jog nem tartalmaz rendelkezést.

Az a magyar állampolgár, aki, vagy akinek a házastársa valamely EGT tagállamban folytat keresőtevékenységet (azaz biztosított) tájékoztatásért Budapest Főváros VIII. Kerületi Hivatalához fordulhat.

Elérhetőségek:
Hivatalvezető: dr. Szabó Orsolya
hivatalvezető-helyettes: dr. Fejes Tamás
Cím 1083 Budapest, Práter utca 22.
E-mail titkarsag@08kh.bfkh.gov.hu
Telefon (1) 795-89-48

Ilcsioldala # 2018.09.17. 16:13

Tisztelt Szakértő!

Összesen 10 évet éltem Svájcban és mindvégig bejelentett munkahelyeim voltak.
Pár hónappal ezelőtt visszaköltöztem Magyarországra és az első babánkat várjuk.
Az lenne a kérdésem, hogy az én esetemben milyen juttatásokra számíthatok?
Az átlagos havi bruttó béremet a kinti fizetésemből számolják majd és ebből állapítják meg a CSED/GYES/GYED-emet?

A válaszát előre is nagyon szépen köszönöm.

cincinnatus # 2018.09.18. 09:42

Ilcsioldala 2018.09.17. 18:13
Tisztelt Szakértő!
Összesen 10 évet éltem Svájcban és mindvégig bejelentett munkahelyeim voltak.
Pár hónappal ezelőtt visszaköltöztem Magyarországra és az első babánkat várjuk.
Az lenne a kérdésem, hogy az én esetemben milyen juttatásokra számíthatok?
Az átlagos havi bruttó béremet a kinti fizetésemből számolják majd és ebből állapítják meg a CSED/GYES/GYED-emet?
A válaszát előre is nagyon szépen köszönöm.

T. Kérdező!

  • Magyarországon, a svájci jogviszony alapján nem lesz jogosult sem táppénz, sem csed, sem gyed ellátásokra.
  • A kinti fizetése pedig semmiképpen nem lehet alapja egy magyar családtámogatási ellátásnak!
  • Tekintettel arra, hogy az egyik szavában azt írja, hogy Svájcban élt, majd pedig többes számot használ babánkat várjuk tisztázandó hogy az apával életvitelszerűen együtt él-e, neki van-e munkaviszonya, itthon, vagy az EU/EGT tagállamban dolgozik stb.

Általánosságban elmondható, hogy:

CSED-re (csecsemőgondozási díj) és GYED-re (gyermekgondozási díj) főszabály szerint csak az jogosult, aki –Tbj. 5. § szerinti- biztosított (pl. munkaviszonyban áll) és a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik legalább 365 biztosításban töltött nappal.

Az álláskeresési járadékban részesülő személy biztosítottnak minősül, a külföldi (EGT tagállamban eltöltött) biztosítási idő -ha annak tartamát az előírt nyomtatványon igazolják- a 365 napba beszámítható.

Javaslom, hogy olvassa el az itt található összefoglalót:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

cincinnatus # 2018.09.18. 09:43

A GYED-GYES kérdéseket a javasolt a munkajog topicban feltenni, mivel egyrészt a társadalombiztosítás a munkajog családjának a része, másrészt pedig a tb szakemberek elsősorban azt figyelik, azaz onnan várható hamarabb válasz.

cincinnatus # 2018.09.18. 09:44

A GYED-GYES kérdéseket javasolt a munkajog topicban feltenni, mivel egyrészt a társadalombiztosítás a munkajog családjának a része, másrészt pedig a tb szakemberek elsősorban azt figyelik, azaz onnan várható hamarabb válasz.

KIRI89 # 2018.09.28. 18:16

Tisztelt Szakértő!

Babát várok, egyedülállóként. A Gyed és Csed jogosultságának feltételeiről szeretnék kérdezni. Pontosabban: Én Magyarországon élek, itt van az állandó lakcímem, itt fizetem a társadalombiztosítást, csekken, havonta. Mivel itt én nem dolgozok, így itt nem is adózok. Viszont Németországban adózok 2 éve, egyéni vállalkozóként vannak alkalmi hosstess és manöken munkáim. Ez az EU-n belüli független munkavàllòi viszony beleszàmíthat a 365 napba Magyarorszàgon, hogy Gyed-et kaphassak? Mivel nem havi, hanem èves szinten van szàmolva a befojt jövedelmem, ez okozhat problèmàt, ha netàn beleszàmítanàk?

Köszönöm vàlaszàt!

Jusztasz # 2018.10.01. 09:10

KIRI89 2018.09.28. 20:16

Tisztelt Szakértő!

Babát várok, egyedülállóként. A Gyed és Csed jogosultságának feltételeiről szeretnék kérdezni. Pontosabban: Én Magyarországon élek, itt van az állandó lakcímem, itt fizetem a társadalombiztosítást, csekken, havonta. Mivel itt én nem dolgozok, így itt nem is adózok. Viszont Németországban adózok 2 éve, egyéni vállalkozóként vannak alkalmi hosstess és manöken munkáim. Ez az EU-n belüli független munkavàllòi viszony beleszàmíthat a 365 napba Magyarorszàgon, hogy Gyed-et kaphassak? Mivel nem havi, hanem èves szinten van szàmolva a befojt jövedelmem, ez okozhat problèmàt, ha netàn beleszàmítanàk?

Köszönöm vàlaszàt!


T. Kérdező!

Némi ellentmondást látok abban, hogy a járulékfizetési kötelezettségánek Mo-on, az adófizetési kötelezettségének viszont más EU-s tagállamban tesz eleget.

Ennek ellenére elmondható, hogy CSED-re (csecsemőgondozási díj) és GYED-re (gyermekgondozási díj) főszabály szerint csak az jogosult, aki a szülés napján –Tbj. 5. § szerinti- biztosított (pl. főállású egyéni vállalkozó) ÉS a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik legalább 365 biztosításban töltött nappal.

Látható, hogy a jogosultsághoz két feltétel együttes fennállása (konjuktív feltétel) szükséges.

Ez egyben azt is jelenti, hogyha a kettőből az egyik hiányzik, akkor a jogosultsági feltételek nem teljesültek, és így az ellátásra való jogosultság sem állapítható meg.

Tisztázandó tehát, hogy pontosan milyen TB-t fizet, illetve Magyarországon keletkezik-e Tbj. 5. § szerinti biztosítási jogviszonya.

Erre a könyvelője tud válaszolni. Az ellátásokra való jogosultsága ennek megfelelően alakul.

Érdemi válasz csak a fenti ellentmondás tisztázása/feloldása után adható.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban, a személyi jövedelemadó előleg megállapításához, a NAV felé bevallott jövedelmet kell figyelembe venni. Az EU-s tagállamban elért jövedelmet egy magyar (Tbj. 5. § szerinti) jogviszony alapján megállapítandó TB ellátásnál figyelembe venni nem lehet, viszont a szükséges 365 napba az EU-s munkaviszony tartama beszámítható, ha azt az igénylő az előírt nyomtatványon igazolja.

Egyebekben javasoljuk, hogy olvassa el az itt található összefoglalót is:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

Illetve érdeklődjön itt:

Budapest Főváros VIII. Kerületi Hivatala

Elérhetőségek:

Hivatalvezető: dr. Szabó Orsolya
hivatalvezető-helyettes: dr. Fejes Tamás

Cím: 1083 Budapest, Práter utca 22.

E-mail: titkarsag@08kh.bfkh.gov.hu

Telefon: (1) 795-89-48

(2018. januári állapot)

Jusztasz # 2018.10.01. 09:12

A GYED-GYES kérdéseket javasolt a munkajog topicban feltenni, mivel egyrészt a társadalombiztosítás a munkajog családjának a része, másrészt pedig a tb szakemberek elsősorban azt figyelik, azaz onnan várható hamarabb válasz.

Badri # 2018.10.08. 07:08

Jo napot,

Magyar állampolgár vagyok,es jelenleg 1.5eve egy szlovák cégen keresztül dolgozom Magyarországon.
Soha nem volt szlovak címem,csak a munka adóm szlovák..Ilyen esetben ha babát szeretnék akkor hol kell igényelnem az ellátást,ha megszületik a baba?

Köszönöm

monoszkop # 2018.10.08. 09:15

Badri 2018.10.08. 09:08

Jo napot,

Magyar állampolgár vagyok,es jelenleg 1.5eve egy szlovák cégen keresztül dolgozom Magyarországon.
Soha nem volt szlovak címem,csak a munka adóm szlovák..Ilyen esetben ha babát szeretnék akkor hol kell igényelnem az ellátást,ha megszületik a baba?

Köszönöm

T. Kérdező!

• A táppénz, csed, gyed, baleseti és gyermekápolási táppénz iránti igényt a munkavállalónak a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, azaz az orvosi igazolásokat/gyermek születési anyakönyvi kivonatát a munkáltatójának kell leadni. (Ebtv. 62. §)

• Az ellátások igénylése –beleértve az esetleges jogorvoslati eljárást is- az ügyfél számára ingyenes, azaz illeték- és költségmentes. (Vhr. 75/A §)

A foglalkoztató a kérelem, illetve a dolgozó által leadott okmányok átvételét hitelt érdemlően (pl. átvételi elismervény adásával) köteles igazolni. (Vhr. 38. §)

• Ha foglalkoztatónál TB kifizetőhely nincs úgy köteles egy, a MÁK honlapjáról letölthető un. Foglalkoztatói igazolás formanyomtatványt kitölteni és az összes szükséges okmánnyal együtt 5 napon belül a járási hivatalnak továbbítani. (Vhr. 38. § )

monoszkop # 2018.10.08. 09:15

A GYED-GYES kérdéseket javasolt a munkajog topicban feltenni, mivel egyrészt a társadalombiztosítás a munkajog családjának a része, másrészt pedig a tb szakemberek elsősorban azt figyelik, azaz onnan várható hamarabb válasz.