Ingatlan adásvételi szerződés benyújtása évekkel később

Fórum → ingatlanügyek
régebbi elöl     új hozzászólás

  • 1
  • 2
MajorDomus # 2019.05.24. 21:30

ami eredményeként a közös lakásunk az enyém lett (másik közös lakásunk a volt férjemé lett).

Tehát 2 közös lakás van,amit 1/1 arányra váltanának át.

lajcsó # 2019.05.24. 20:55

Milyen két fél lakás?
Két lakásuk van, ebből az egyik terhelt.

MajorDomus # 2019.05.24. 20:08

És akkor van két fél lakásuk?

lajcsó # 2019.05.23. 15:11

"Elutasíthatja az átírást a Földhivatal?"
Nagyon esélyes az elutasítás.
A szerződésnek ugyanis meg kell felelnie a benyújtáskor érvényes alaki és tartalmi feltételeknek.
2011-ben készült szerződés egészen biztosan nem rendelkezik azokkal a tartalmi feltételekkel amelyekkel alkalmas a tulajdonjog bejegyzésére.
Tehát új szerződést kell majd kötni 5 év múlva!
Addig viszont egy előszerződés lenne a megoldás.

wers # 2019.05.23. 11:16

„A bank azt szabja ki, hogy amíg a hitel aktív, a hitel szerződőinek (én vagyok az adós, volt férjem az adóstárs) tulajdonjoggal kell az ingatlanban rendelkezniük.”

Ezt nem nagyon tudom megérteni. Az még hagyján, hogy nem mindegy neki kié, de éppen sok esetben a bank kérésére, feltételéül kell más ingatlant is bevonni a hitel fedezetbe, mert amire felveszik, azt kevesli a bank. Ilyenkor érdekes nem kell, hogy a hitel felvevője tulajdonos legyen.

banánfa # 2019.05.23. 11:06

Üdvözletem,

Az eredeti problémához hasonlóval állok én is szemben és örömmel venném a tanácsaikat.

2011-ben született egy vagyonmegosztás (válás okán), ami eredményeként a közös lakásunk az enyém lett (másik közös lakásunk a volt férjemé lett). Az én lakásomon kedvezményes kamattámogatásos hitel van, emiatt nem írta át a Földhivatal (a bank nem járult hozzá az átíráshoz, a kérelem be lett nyújtva). Megállapodás alapján a hitelt a volt férjem fizeti, még 5 év van belőle hátra.

A bank azt szabja ki, hogy amíg a hitel aktív, a hitel szerződőinek (én vagyok az adós, volt férjem az adóstárs) tulajdonjoggal kell az ingatlanban rendelkezniük.
Utánajártam néhány áthidaló megoldásnak, amivel lekerülhetne a hitel a lakásról, de ha ebben a volt férjem nem működik együtt, nem tehetek mást, csak várom a hitel lejáratát.

Közben pedig félek, hogy majd ha eljön az idő, nem kapom meg papíron is a lakást.
Jogos a félelmem? Elutasíthatja az átírást a Földhivatal? A korábbi válaszok alapján úgy látom, hogy nem, de erősítsenek meg kérem.

Illetve a vagyonmegosztás annak idején úgy lett "kihozva", hogy nem kellett semmit fizetnem, bízom benne, hogy akkor utólag nem kell majd a zsebembe nyúlnom (bár 5 év alatt azért változhat még a szabályozás).

Köszönöm, ha megtisztelnek a véleményükkel.

ObudaFan # 2007.03.26. 21:36

Akkor évül el, ha a jogosult huzamosabb időn át nem is próbál meg élni a jogával, mint ahogy az általában az elévülésnél lenni szokott. :)

Egyébként szerintem az LB-nek kellett a Ptk. rendszerével konform megoldást találnia, ami nem vezet szörnyű igazságtalanságra, és jól oldotta meg a feladatot.

Volt egy némileg hasonló ügyem: ott igénypert sikerült nyerni arra a tényállásra, hogy a vevő bent is lakott már, de a földhivatal az adásvételit soha nem is látta, az eladó adóssága miatt viszont árvereztek volna. A Pp. szerint ugyanis nem csak tulajdonos indíthat igénypert.

Kovács_Béla_Sándor # 2007.03.26. 19:46

Ez azért egy igazi salamoni döntés: el is évül - meg nem is. Hiszen csak akkor tud elévülni, ha az eladó nem csupán a bejegyzési engedélyt nem adta meg, hanem birtokba sem engedte a vevőt. Márpedig nagyon hülyének kell ahhoz lenni, hogy valaki kifizesse a vételárat, és aztán öt éven át ne követelje se a birtokba adást, se a bejegyzési engedélyt.

ObudaFan # 2007.03.26. 18:02

Viszont ettől még a földhivatalnak el kell járnia, törlési perrel kérheti azután a törlést, aki elévülésre hivatkozik.

ObudaFan # 2007.03.26. 17:55

Van bizony ilyen BH:

BH2005. 61
Ingatlan adásvételi szerzôdés eladójával szemben az ingatlan-nyilvántartási bejegyzést engedélyezô nyilatkozat kiadására irányuló igény kötelmi jogi jellegû, ezért elévül. Az ingatlan folyamatos birtoklása, használata, terhének viselése az elévülés megszakadását eredményezi; ez az állapot mindaddig fennáll, amíg az eladó a szerzôdés érvényességét vitatva, az ingatlan birtokát vissza nem követeli [Ptk. 115. § (1) bek., 117. § (4) bek., 295. §, 324. § (1) bek., 368. § (1) bek., 1997. évi CXLI. tv. 32. § (1) bek.].

Egyjogász # 2007.03.26. 10:07

2007. január 1-től az illetékügyek is átkerültek az APEH-hoz, voltam ezzel kapcsolatban egy fejtágítón, ahol az APEH-es hölgy kifejtette, hogy ők az ellenőrzés, bírságolás, stb. terén nem lesznek olyan lazák, mint az illetékhivatalok (?!)

Úgyhogy abból ne vonj le messzemenő következtetéseket, hogy jan 1. előtti ügyekben mi történt.

Butyka # 2007.03.25. 18:53

Egy kicsit eltértetek a kérdéstől.

Liza4080!

Az én ügyeimben az illetékhivatal nem szabott ki bírságot.

woodslave (törölt felhasználó) # 2007.03.25. 09:00

persze a felek viszonylatában gondoltam, csak agyalgattam.
A földhiv. csak azt vizsgálja, hogy a szerződés megfelel-e az inytv rendelkezéseinek.

Kovács_Béla_Sándor # 2007.03.24. 22:14

A kötelmi igény az eladóval szemben áll fenn a birtokba adás és a bejegyzéshez való hozzájárulás vonatkozásában. A földhivatallal szemben ún. nyilvántartási igény áll fenn. Hogy az elévül-e... Talán inkább nem. Nem lenne méltányos.

Cola # 2007.03.24. 21:58

van olyan BH, amely szerint woodslave-nak igaza van, és mivel kötelmi igény, elévül

Kovács_Béla_Sándor # 2007.03.24. 21:57

Szerintem egyik sem. :) Ez a az a bizoyos "nyilvántartási igény".

woodslave (törölt felhasználó) # 2007.03.24. 20:41

mondjuk az azért számomra kérdéses, hogy ez tulajdoni igénye-e ugye a tulajdonjog megszerzéséhez az ing.nyilvántartási bejegyzés szükséges. Sztem ez alapján adásvételi szerződés útján nem leszel ing-nyilv. tartáson kívüli tulajdonos. Ezért ez csak kötelmi igény. Sztetm.

monalisa1 # 2007.03.24. 19:29

Azért írtam, hogy azt meg a mulasztó ügyvéden kell/ene/ tudni elverni...

Liza4080 # 2007.03.24. 19:18

Köszönöm a hozzászólásokat!
Azért nem olyan szörnyű a helyzet, mert megvannak a felek és közreműködőek is. Azonban én az új szerződést nem tartom jó megoldásnak, mert az ügyfél már 10 éve a tulajdonaként használja az ingatlant, amelynek számos következménye lehet (pl. egy környezetszennyezés esetén).

Engem a 100 E Ft-ig terjedő mulasztási bírság bosszant.
Butyka!
A te ügyeidben volt kiszabva bírság?

Még valami monalisa1-nek és Roni04-nek: a tulajdoni igény nem évül el és az érvényes adásvételi szerződés alapján az igénye megvan az ügyfélnek arra, hogy bejegyeztesse a földhivatalnál a tulajdonjogát + a földhivatali 30 napos határidő nem jogvesztő, így a 10 éves szerződés is benyújtható, csak a bírságokat lenne jó elkerülni.

Roni04 # 2007.03.24. 15:43

KBS!

Ha nekem szólt a hozzászólás akkor igen. Az Inytv. szerint 2006 január 1 előtt lehetett volna rendezetlen eljárásban. Most már csak akkor lehet , ha valaki 2000 január 1 előtt megpróbálta rendezni a tulajdoni viszonyokat a földhivatalnál. Vagyis ha azt a szerződést nem nyújtották be korábban, akkor azzal a szerződdésel már nem lehet most rendezni. (Inytv. 85§)

monalisa1 # 2007.03.24. 14:07

Mindkettőtöknek köszönöm a pontosítást.

Butyka # 2007.03.24. 13:45

Én már több ilyen szerződéssel találkoztam, és amennyiben megfelelt a Inytv. rendelkezéseinek be is nyújtottam a földhivatal részére. A földhivatal átjegyzi a szerződés szerinti változásokat, azonban Inytv szabályai szerint

(5) A bejegyzés iránti kérelem benyújtására meghatározott határidő elmulasztása esetén az illetékekről szóló törvény szerinti mulasztási bírságot kell fizetni.

Ha a szerződés nem felel meg a jelenleg hatályos Intv.-nek, módosítani kell, és a módosítással együtt kell beadni a földhivatalnak.
A probléma akkor van, ha az egyik fél elhunyt, vagy ismeretlen helyen tartózkodik.

Az adó és illetek azonban nem teljesen monalisa 1 által rögzítettek szerint alakul:

Ugyanis az illeték az Itv. 3§.(3) bek alapján A visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség

  1. a szerződés megkötése napján keletkezik.

Aadófizetési kötelezettség pedig az Szja tv 60. § (2) apján alapul. Az ingatlan, továbbá az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kötelezett vagyoni értékű jog megszerzése időpontjának azt a napot kell tekinteni, amikor az erről szóló érvényes szerződést (okiratot, bírósági, hatósági határozatot) az ingatlanügyi hatósághoz - illetve 1986. július 1. napja előtt az illetékhivatalhoz - benyújtották.

ObudaFan # 2007.03.24. 13:32

Az szja vonatkozásában valóban a földhivatalhoz való benyújtás időpontja számít, de az eredeti összeg az alapja, legfeljebb a késedelmi pótlékkal lehet gond.

monalisa1 # 2007.03.24. 13:07

A következőket tenném még hozzá:

  1. Szerencsésnek mondhatja magát a jelenlegi bírtokos ha a 10 évvel ezelőtti tulajdonos még él... Esetleges időközbeni elhalálozása esetén a leszármazókkal tulajdonjog okán esetleg csúnya perben találhatja magát a ma bírtokló.
  2. 10 évvel ezelőtt egy lakás mondjuk 4 M Ft volt, a mai értéke kb. 10 M Ft, tehát az illetékhivatal az aktuális értéknek megfelelően szabja ki a fizetendő illetéket.
  3. Az eladó is az aktuális szja szerint...
monalisa1 # 2007.03.24. 12:25

Mint tudod, Béla, én csak mint laikus...

Szerintem egyszerűen elhajtanának a földhivatalban meg az illetékhivatalban is egy Noé apánk korabeli dátumú adásvételi szerződéssel.

Minden különösebb törvényhely nélkül.

  • 1
  • 2