Épitési engedély

Nane, komolyan nem értem, miért hitegeted ocsi-t.

Te tudod a legjobban, hogy egy jelentős rendeletmódosítást megelőz a helyiekkel való egyeztetés. Bizonyára a terveket lakossági fórumon is megtárgyalták. Ez a tó egy üdülőövezet lehet, ami valamelyik közigazgatási egységhez van csatolva. A helyi őslakosok nyomása miatt változtathattak a beépíthetőségen.

Az a mondatod, hogy kérd a helyi képviselőt a rendelet módosítására, az annyit tesz, hogy tegyél az ügybe minimum másfél-2 millió forintot. A rendeletet-módosítást megelőzi a tervek elkészítése. Ha a tókörnyékieknek van külön képviselőjük, akkor sem biztos, hogy szeretné, ha továbbiakban is háromemeletes házak nőnének ki a tó körül.

Választás előtt vagyunk, kampányidőszak. ;-))))
Sose lehet tudni, egy képviselő miért lenne hajlandó lobbyzni.
Egyébként még mindig jobb, mint az ombudsman, akinek ehhez végképp semmi köze. Az meg nem tűnik életszerűnek, hogy a környéken az összes telek beépül, már csak egy van hátra, erre a T. Önkormi fogja magát és megváltoztatja az előírásokat. Életszerűtlen, célszerűtlen, és akkor még nem, beszéltünk a polgári jogi következményeiről.
A másik lehetőség, hogy az ocsi által előadottak mindössze az igazság felét takarják. :)

khmmm. Életszerűtlen, célszerűtlen, polgári jogi következmények. Nagy semmitmondó szavak.

Ocsi birtokában 1990-től van az ingatlan. 19 éve volt rá, hogy építsen rá, bármit, egy faházat, vagy valamit. Éppen most jutott pénzhez, hogy a rendelet módosítás után egy hatalmasat építsen. Igaz? Addig meg jó volt a füvön is eludni.

Egyébként egy rendeletmódosítás minimum fél évig tart. Nem lehet anélkül módosítani, hogy nem vonják be az érintetteket. Helyi újságban, helyi médiában biztosan szó volt erről. Mindenkinek elegendő ideje volt arra, hogy megtegye észrevételeit.

Most mit gondolsz erről? ......polgári jogi következmények ..... meleged van???

Igen. Nincs klímánk! :D
Ha a korábbihoz képest az önkormányzat szigorúbb feltételeket állapít meg, akkor kérhető tőle korlátozási kártalanítás. De még mindig ott tartunk, hogy egyetlen telek kedvéért miért módosítottak volna építési szabályzatot?
Nem tudom, honnan vetted az 1990-et, ocsi 2009-ről írt, mint az új szabályzat hatálybalépése (vagy mi?). 1990 pontos szerepét a történetből nem ismerjük, csak azt, hogy akkor a nagypapa..... bérelte, majd megvette az önkormányzattól. Tekintettel arra, hogy az önkormányzati törvény 1991-es és ez által az önkormányzatok kialakulása ezt követően kellett, hogy legyen, így azt sem tudjuk pontosan, meddig is bérelt és mikor is vásárolt a nagypapa telket.
Ezek szerint nálatok sincs klíma. :D

Ami miatt már az elején írtam, hogy a bírósági út nem feltétlenül járható az az, hogy nem tudjuk, ocsi tulajdonában mióta van az ingatlan, hiszen a korlátozás hatálybalépésekor már tulajdonosnak kellett volna lennie. De azt nem tudjuk, hogy ő mikortól is tulajdonos, mert nem írta le. Valószínűleg ocsinak sincs klímája. :D

„kérhető tőle korlátozási kártalanítás.”

Az építési korlátozás egy ideiglenes, mely esetén tényleg jár kártalanításl, de csak a 3. év után, ha az önkormányzat nem törli a korlátozást.

Jelen esetben nincs korlátozva, csak nem tudja biztosítani az építési szabályzatban előírt feltételeket. Ilyen megtagadást bármelyik szakhatóság is megtehet, ha a építtető nem tud eleget tenni a szakmai előírásoknak. Az az építési telek olyan kicsinyke, 325 m2, hogy akkora telekre építmény nem építhető. Ha még előkertet is meg kell tartania, akkor a ház egy része a tó fölé épülne, külön stéget kellene építeni ahhoz, hogy elférjen oda.

Egy minimális beépíthető telek 400 m2-nél kezdődik. Nincs ugyan erre szabályozás, de ez az előírás semmiképpen nem nevezhető kártalanításra alkalmas korlátozásnak.

Előszor olvas, utána ír. ;)
Étv:
Kártalanítási szabályok

30. § (1) Ha az ingatlan rendeltetését, használati módját a helyi építési szabályzat másként állapítja meg (övezeti előírások változása) vagy korlátozza (telekalakítási vagy építési tilalom), és ebből a tulajdonosnak, haszonélvezőnek kára származik, a tulajdonost, haszonélvezőt kártalanítás illeti meg.
(2) A kártalanítás összege az ingatlannak a korábbi rendeltetése alapján megállapítható régi és az új szabályozás eredményeként megállapítható új forgalmi értéke közötti különbözet.
(3)158 Ha az ingatlanhoz fűződő korábbi, a 13. § (1) bekezdése szerinti építési jogok keletkezésétől számított 7 éven belül kerül sor e jogok megváltoztatására vagy megszüntetésére, a tulajdonosnak - kérelmére - a (2) bekezdés szerinti kártalanítás jár. A 7 év eltelte után csak a használat gyakorlásába való beavatkozásért és csak akkor jár kártalanítás, ha a változtatás a korábbi használatot megnehezíti vagy ellehetetleníti. A hét év a korábban hatályba léptetett helyi építési szabályzat, szabályozási terv esetében 2000. március 1-jétől számítandó.

Ez mind szép, de nem erre az esetre vonatkozik.

Sem építési tilalom, sem telekalakítás, sem övezeti átsorolás, sem az ingatlan rendeltetése, sem sem sem nem változott, egyedül az építési telek nagyságára lett egy minimális követelmény előírva. Erre, mint pont az utolsó hozzászólásomban írtam, nem vonatkozik.

Egyéb szakhatóságok is szigoríthatnak a feltételeken, jól néznénk ki, ha mindenki kártalanítást kérne, mert a 100 éves kéménye, vagy a 100 éves elavult kazánja nem megfelelő és kártalanításra tarthatna igényt, ha korszerűre kellene kicserélnie. Értettem a problémát, le is írtam az utolsó hozzászólásomban a választ, csak te nem értelmezted.

Olyan magabiztosan beszélsz, mint ha tudnál valamit.
Honnan veszed, hogy nem volt övezeti átsorolás, vagy az ingatlan rendeltetése nem változott? Egyrészt ezekről a kérdező egy szót sem mondott. Sőőőt! Mint ha valami 2009-es rendeletmódosítás híre lengedezne a szélben. Másrészt, ha ezek közül egyik sem változott volna, akkor ugyanúgy tudna építeni, mint a többiek, mert akkor ugyanaz vonatkozna rá is, mint a többiekre.
Belerohansz a ködbe, száguldasz a saját magadnak felállított ideológia mentén, és az a legkevésbé sem zavar, hogy már messze jársz az erdőben.
De olvastam a hozzászólásodban megírt "tutit", de ennek jogszabályi alapjait nem látom. Honnan ez a csacskaság, hogy 400 m2 alatt nem létezik beépíthető telek? Miből gondolod, hogy az ország valamennyi építési szabályzatát ismered? Én speciel adtam már építési engedélyt 250 m-es telken is társasházra. Az én telkemen is két lakóház van, pedig bőven 300 m2 alatti a területe.
Szerintem a pesti belvárosban is vannak bőven 400 m2 alatti telkek amik már vagy beépítettek, vagy beépíthetők. És akkor a budai vár környékéről nem is beszéltünk. Lám én is milyen messzire el tudok jutni a kérdéstől és a kérdezőtől...csak akarni kell. Jut eszembe! Tokióban baromi magasak a telekárak, ott szerintem még 100 m2 alatt is vannak telkek, amiken toronyház építhető. :D
Magyarán: Amit írtam, annak lehet némi köze a kérdezőhöz és kérdéséhez (netán jogszabályokhoz). Az általad említett "erre az esetre" nem is próbáltam tanácsot adni, mert a te esetedet nem ismerem.

Jó, én befejeztem. Túl magasröptűek az írásaim, és vagy el sem olvasod, vagy teljesen félreértelmezed.

A kulcsszó, az értelmező rendelkezések és máris lehet tudni, hogy mit jelent a telekalakítás, vagy az építési tilalom.

Mint írtad, meleg van. :D

„Ha az ingatlan rendeltetését, használati módját a helyi építési szabályzat másként állapítja meg (övezeti előírások változása)”

Hol látsz itt telekalakítást, vagy építési tilalmat?
Egy építési szabályzat nem csak telekalakítási tilalmak, vagy építési tilalmak tekintetében változhat?
A lényege, hogy ha a változás a tulajdonos számára kárt okoz, akkor bizonyos esetekben kártérítési igénnyel élhet. Mi ebben az a borzasztóan bonyolult?

bermuda háromszög
Az ügyféli kört a hatóság első ízben az eljárás megindítása során vizsgálja. Az érintett ügyfeleknek értesítést küld az eljárás megindításáról. Az iratbetekintési jog az ügyfeleket az eljárás ideje alatt - nincs értelmezhető 30 napos határidő - illeti meg. A hozott döntésről is az érintett ügyfeleket értesítik.
Az általad elmondottak alapján az a kérdés, hogy téged vajon miért nem tekintett érintett ügyfélnek a hatóság?
Bár lehet, hogy az voltál, csak a kézbesítési kísérletekkel volt gond. Ha a postás úgy vitte vissza a hatóságnak a neked címzett leveleket, "hogy a címzett a küldeményt nem kereste" akkor azt kézbesítettnek kellett tekintenie. Ha ismeretlenként küldte vissza, akkor lehet, hogy az ismeretlen helyen tartózkodó ügyfelet hirdetményi úton értesítették.
Elvileg lehetőséged lenne kérelmet benyújtanod, melyben az ügyféli jogaid megállapítását és iratbetekintés engedélyezését kellene kérned. Bár ha már áll a ház, akkor szerintem kellő mértékben elkéstél. A tudomásra jutástól számított 15 napon belül kellett volna jelentkezned. Mint szomszédnak, gondolom már az alapozás megkezdésekor gyanút kellett volna fognod, hogy a szomszédodban valaki építkezik.
Összességében már nem sok értelmét látom a dolog bolygatásának.

A Ket szabályozza, hogy ki tekinthető ügyfélnek, az Étv és a 312/2012-es kormányrendelet ezt a kört némileg szűkíti. A kézbesítés szabályait szintén a Ket írja elő.
Elvileg a tudomásra jutástól számított 15 napon belül, de legkésőbb 6 a határozat kiadásától számított hónapon belül betekinthettél volna az iratokba és megfellebbezhetted volna az építési engedélyt. Mivel a ház áll, szerintem ezt már lekésted.

Ha tudsz elfogadható indokot arra, hogy miért lennél te ügyfél, akkor kérelmezheted, hogy biztosítsák számodra az iratbetekintést.
Ha komoly jogszabálysértésre gyanakszol, akkor fordulhatsz a Kormányhivatalhoz felügyeleti intézkedés megtételéért, vagy az ügyészséghez. Azt alapból értelmetlennek tartom, hogy így akartak volna egy korábban rossz szájízt okozó ügyféltől megszabadulni.
Szerintem a módosult jogszabály jogalkalmazásával szembesültél. A hatóság vizsgálja az érintettek körét, azt, hogy az építési munka pl a szomszédok jogát, vagy jogos érdekét sérti-e. Ha úgy vélték, hogy nem, akkor nem volt miért téged érintett ügyfélnek tekinteni. (Korábban ez a kérdés nem volt mérlegelhető, minden szomszédot kötelező volt értesíteni.)
Van egy másik érdekes új szabály is, amit sok hatóság, olykor szerintem a jogalkotó is tévesen értelmez. Ez pedig az, hogy ha az eljárás során egy ügyfél nem él az ügyféli jogaival (pl nem nyújt be kérelmet, nem tesz nyilatkozatot...stb) akkor ő az eljárás további szakaszaiban már nem gyakorolhatja az ügyféli jogait. Hallottam sok hatóságtól, hogy ilyen esetben ők pl már nem is küldenek ezen ügyfeleknek a határozatból. Szerintem ebben nincs igazuk, de lehet, hogy nem sokan vagyunk ezen a véleményen.

Huszonegy
Vegyél telket a szomszédoktól, vonasd össze a tiéddel, így már beépíthető méretűvé válik, s kaphatsz rá építési engedélyt. Egyéb módon nem sok esélyt látok rá, ugyanis építési engedélyt csak olyan építési munkákra lehet adni, ami egyrészt a helyi építési szabályzatnak, másrészt az országos építésügyi követelményeknek megfelel. Te most ezeknek híján vagy.

Ki fog derülni. Kérdés, hogy mit enged a helyi építési szabályzat.

Tisztelt Fórumozók!

(Elnézést, ha bepofátlankodom a posztba, teljesen laikus vagyok építési ügyekben.)

A véleményeteket szeretném kérni.
Van 2 db belterületnek nyilvánított közvetlen dunaparti telkem, mindkettő nyeles telek, hogy mindkettőnek legyen közvetlen lejárója a vízhez, egymással szomszédosak. A telkek teljesen üresek, víz van a telken, csatorna és áram a telek előtt megy. Csónaktároló építéséhez az elvi építési engedélyt visszautasították, mondván a helyi építési szabályzat (Budakalász) szerint minimum 14 m-es telekszélesség szükséges bármi építéséhez, az enyém 9 m széles. Mit lehet ilyen esetben tenni? A területen minden telek egyforma méretű és általában egy db telken áll kb. 60 m2-es ház... Tanácstalan vagyok.
Előre is köszönöm a segítséget!
Üdv:
Süti

Tiszteletem!

Szeretnék fészert, és gépkocsi beállót tetővel építeni a kertemben, és ehhez elolvastam a lakhelyem szerinti építési szabályzatot. A gondom az értelmezéssel van - általában ad irányelveket arra vonatkozólag, hogy hogyan lehet ilyen építményeket elhelyezni, viszont a mi lakóövezetünkre csak a következők elhelyezését említi konkrétan: közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló, kirakatszekrény.

Ez számomra nem életszerű, tekintve minden egyéb létező melléképületeket látok a szomszédokban - biztosan jól értelmezem, hogy amit nincs felsorolva, azt tilos építenem? Ha követem a szabályokat, akkor gyakorlatilag egy hintát se rakhatok le a kertben.

Köszönöm szépen válaszukat!

fruitcakes
A helyi építési szabályzat ellen nem tudsz tenni semmit. Keresd meg a területi képviselőt, hátha lesz kedve lobbizni a módosítás érdekében.

dodorek
Valószínűleg rossz helyen keresgélsz. Amiket felsoroltál egytől egyig műtárgyak, amelyeknek lényegében önálló létjogosultságuk egy telken nem sok van.
Próbálj meg az épületek körében keresgélni, mert amiről te írsz, azt úgy hívják, hogy garázs. Nem kell, hogy fala legyen, ahhoz, hogy épületnek minősüljön. ;)

Tiszteletem!
2013. novemberében kaptam megbízást egy lakóépület megtervezésére. A helyi HÉSZ - ben a területre vonatkozó építési előírásokra a következő vonatkozott : Üh -4 építési övezet, melybe üdülőépület 15 %, KIVÉTELESEN lakóépület 20 % - os beépítettséggel építhető.
A tervezési munka megkezdése előtt hatósági szolgáltatásként etdr felületen keresztül megkerestem az illetékes építésügyi hatóságot, hogy a "KIVÉTELESEN" mit jelent, milyen egyéb jogszabályokat kell figyelembe venni.2013. december 11 - én jött a válasz : semmi különös, lehet 20 % - os beépítettség mellett lakóépületet építeni, hisz a lakóépület rendeltetéséből kifolyólag nem zavarja az eredeti, területre szabályozott funkciót. Én a házat meg is terveztem, be is nyújtottam 2014. februárjában. Ekkor szóltak, hogy 2013. december 28 -án a testület új HÉSZ -t fogadott el, mely 2014. január 30 - án hatályba lép.
Fontos megemlítenem, hogy mivel közös önkormányzati ( építésügyi ) hivatalról van szó, az eljáró hatóság és a HÉSZ -t módosító önkormányzat nem azonos. Ettől függetlenül nem értem, hogy az illetékes eljáró hatóság nem tudott a HÉSZ igen rövid időn belüli módosításáról? A terv teljesen kész, kifizettem statikust, illetékbélyeget, stb - a saját munkámról már nem is beszélek!!!! A Megbízom reakciójáról sem!!Az önkormányzatok és a nevükben eljáró hatóságok nem tartják egymással a kapcsolatot? Minden nap fel kellene hívni a hatóságot, hogy történt - e változás? Nem lenne köteles a hatóság felhívni a tervező vagy az építtető figyelmét ilyen esetben a jövőben - és nem évekről beszélek - változásra?
Előre is köszönöm a választ ( akármi az - mert már kivagyok!!!! )
Axira

Axira
Ez most komoly? Ezek szerint nem gyakorló tervező vagy, ha ennyire nem ismered a jogszabályokat.
Kezdjük az elején:

1. Az önkormányzatnak semmi köze a jegyzőhöz, mint építésügyi hatósághoz. Nem kell, hogy előre tájékoztassa a szándékairól. Arról meg pláne nem, hogy mit és mikor fog jóváhagyni. (A kormányrendelet sem írja elő az építési szabályzat készítése során az építési hatóság bevonását.)
2. Az építésügyi hatóságnak nem feladata - nem is lenne képes rá -, hogy az illetékessége körébe tartozó terület valamennyi (jellemzően több tízezer) telkének tulajdonosát, valamint a betelepülni szándékozókat tájékoztassa az esetleges jogszabályváltozásokról, netán arról, hogy mit jelent ez a változás a jövőbeni elképzeléseikre nézve.
3. A "kivételesen elhelyezhető" fogalmát ismeri az OTÉK 2013. január 1. előtt hatályos szövege. Azt is meghatározza, hogy hogyan helyezhetők el a telken a "kivételesen elhelyezhető" épületek. Mivel a HÉSZ még ismeri ezt a fogalmat, így gyaníthatóan a HÉSZ nem került átdolgozásra a hatályos OTÉK előírásainak megfelelően, így a 2012. augusztus nemtomhanyadikán hatályos OTÉK előírásai szerint lehet egy telket beépíteni.
4. Mint gyakorló tervező nyilván tudatában vagy annak, hogy az ügyfél jogszabály változás alóli védelmére az elvi építési engedély szolgál. Ha kért(etek) volna elvi engedélyt, akkor nem lett volna gondod a jogszabályváltozásból. Hogy ma már nincs önálló elvi építési engedélyezési eljárás? Sajna valóban nincs. De van összevont eljárás, melynek van elvi építési engedélyezési szakasza. Ez adja azt a jogbiztonságot, amit most hiányolsz.

Egy utolsó mondat grátisz: Ha valóban tervezésből szeretnél egyszer majd megélni, akkor nem árt figyelemmel kísérni a jogszabályokat, netán energiát fordítani a betartásukra is, mert előbb utóbb rá fogsz jönni, hogy a tervező felelőssége messze meghaladja a "lerajzolom amit az ügyfél már megtervezett a kockás papíron" feladatkörét. Ha belefutsz egy-két kártérítési perbe, vélhetően gyorsan rájössz, hogy félgőzzel ez a munka sem hoz eredményt. Azok a tervezők tudnak egyre inkább hatékonyabbak lenni - és azoknak van munkája - akik naprakészek a jogszabályi környezetekben, de legalább utánanéznek a tervezés során. Az "írok egy levelet, vagy mail-t a hatóságnak" önmagában nem helyettesíti az olvasás szükségességét. Ha másként nem megy, vonj be építésügyi igazgatási szakértőt. (Ennek költségét ilyen esetben nem illik a megbízóra - építtetőre - áthárítani.)

Ez azon túl, hogy egyoldalú, elfogult tévesen menti ki az építéshatóság felelősségét.

Kedves Nanemaaa!
Köszönöm a választ.
Ahogy írod : "A kormányrendelet sem írja elő az építési szabályzat készítése során az építési hatóság bevonását." - ezzel tisztában vagyok. És nem is tartom jónak. Ha felhívsz egy kisebb önkormányzati hivatalt, ahol nincs önálló építési hatóság, és érdeklődsz a HÉSZ -ről, ők egyből a nevükben eljáró hatósághoz irányítanak, akik - mivel a törvény nem írja elő a módosításról szóló előzetes értesít, illetve a hatóság bevonását, vagy csak 1 héttel a hatályba lépés előtt kapják meg az új HÉSZ -t, mint esetemben január 21 - én - természetesen a jelen pillanatban érvényben lévő szabályokról adnak felvilágosítást. Vannak olyan kisebb települése akiknek a honlapján még HÉSZ -t sem lehet megtalálni .....
A tervezési munka több hónapos folyamat, és kétlem, hogy más tervezők hetente egyeztetnek a hatósággal ....
Én továbbra is hiányolom azt a lépést a HÉSZ módosítások során hogy, erről az eljáró hatóságot csak egy röpke levélben tájékoztassák. Ha valaki bemegy és érdeklődik legalább annyit mondjanak, hogy a "most ez és ez a jogszabály" - de : Figyelj Te hülye! Változni fog!!!! "
További szép napot Mindenkinek!
Axira

Imma:
Szerintem nem egyoldalú, nem elfogult, és nem menti a hatóságot. Nemes egyszerűséggel tény.

Axira:
Az, hogy ki és mivel ért egyet, szerintem több hetes konferenciákra elegendő témát adna. A tény az, hogy a jogszabályok olyanok amilyenek. Szerintem vasvillával vannak összehányva, de ezen sem te, sem én nem tudunk segíteni.
Az valóban nem várható el egy tervezőtől, hogy hetente érdeklődjön a jogszabály változásokról, de az már igen, hogy olvasson közlönyöket. Ha valahova tervez, akkor a helyi önkormányzati közlönyöket is forgassa. Kis segítség a sok negatívum között, hogy 60 napon belül tilos építési szabályzatot hatályba léptetni. 60 nap pedig a legtöbb esetben elég egy terv aktualizálására akkor is, ha az már nagyjából elkészült.
De, hogy ne csak a helyi önkormányzatokra húzzuk rá a vizes lepedőt, mostanában nem volt ritka kormányrendelet esetében sem, hogy a kihirdetését követő 2-3 napon belül lépett hatályba. Ennek alapján egy tervező még inkább kiszolgáltatott, ha nem tud gyorsan alkalmazkodni. (A hatóság kiszolgáltatottságáról most nem beszélek, mert Imma még az utcára vinné a tömegeket. :))

Ha ez vigasztal, a magam részéről, ha valakinek tájékoztatást adok, mindig hozzáteszem, hogy amit mondtam, kizárólag arra a napra érvényes. Sajna ez van. Nincs jobb ötletem, az összevont eljárás nem hülyeség, ha az ember nyugodtan akar aludni, netán dolgozni. ;)
(Egyébként felénk egy családi ház tervezése nem tarthat több hónapig, mert akkor a tervező nem kap megbízást. Ahogy hallom, jó, ha két, három hetet adnak rá a megrendelők.)

Axira
Még egy dolog eszembe jutott! Ha meglátod, hogy egy HÉSZ módosítást hagyott jóvá a testület (megjelenik a helyi közlönyben), akkor neked lesz kb 60 napod, hogy még a hatályba lépése előtt a régi szabályok szerint beadd a kérelmedet. Még ügyfélfogadást, vagy posta nyitást sem kell ehhez megvárnod, hisz az ÉTDR vasárnap is működik, így a kérelem bármikor feltölthető. Ha figyelembe vesszük a hatóság 15 napos ügyintézési határidejét, akkor akár engedélyed is lehet, mire egy új jogszabály életbe lépne. (Ha nem, az sem érdekes, hiszen a kérelmet a benyújtásakor hatályos szabályok szerint kell elbírálni.)

Hello!

Egy kb. 15x50m -es telken, amin mar all egy nagy tobbszintes csaladi haz hataroztam el, hogy hatul a kert kezdetenel epitek egy 35 negyzetmeteres kis epuletet, lapostetovel amolyan hobbiszobanak. Engedelyem egyelore nincsen, de szeretnem beszerezni, azert is mert kesobb tervezem a raepitest. Ennek megfeleloen lett az alap is kialakitva, 40cm x 1m -en, 17 kobmeter betonnal, valamint a falak is 30as teglabol lesznek megepitve, betonfodemmel, zoldtetovel. Mivel olvastam a forumon, hogy adott esetben lehet meg sem adjak az engedelyt, sot elbontatjak az egeszet ezert lenne par kerdesem:

Ha kapok egy ellenorzest, mi alapjan hatarozhatnak ugy, hogy elbontatjak? Azt gondoltam kapok egy buntetest, es utana muszaj engedelyeztetnem. Illetve talan egy masik jarhato ut: megepitem mialatt remenykedem, hogy nemkapok ellenorzest es amint elkeszul, vagy akar mar kozbenis: megterveztetem es beadom a terveket, majd egy fel ev mulva bejelentem, hogy elkeszult.

Erre mennyire van realis esely? Az epites elkezdodott, ez az en problemam..