Épitési engedély

Sziasztok!
Azt szeretném tudni hogy kell-e épitési engedély ahoz ha a tul.lapon is feltüntetett melléképületet (jelenleg sufni kb 15nm) átalakitom nyári konyhává (kb. 30 nm-re)?

Szerintem nem kell,de arra felhivnám a figyelmedet,ha a térképen is szerepel az alaprajz akkor célszerü végigpapirozni mert eladásnál nem mindegy hogy fáskamrát vagy nyári konyhát -adsz el.

Ha az épület építménymagassága meghaladja a 2,5 m-t akkor kell. Ha alatta marad, akkor bejelntés köteles.

Magyarán irány a tervező...és a hatóság.

Sziasztok!

Családi házunkhoz szeretnék egy kb. 30nm-es most még nyitott (később pergolával "fedett", de minden oldalról nyitva hagyott teraszt építeni. Ez engedély- vagy bejelentésköteles? Esetleg egyik sem?
Másik kérdésem, hogy az ilyen nyitott teraszok növelik-e a "beépített" részt?
Köszönöm előre is.

Ha a terasz létesítése az épület teherhordó szerkezetének, vagy annak elemienek megváltoztatását, vagy merősítését nem érintik, akkor nem kell.
Ha a terasz padlóvonala a csatlakozó terepfelszíntől számított 1 m-nél alacsonyabb, akkor nem számít bele a telek beépítettségébe.
A pergolával nem kell trükközni, tehetsz fölé tetőt is engedély nélkül 20 nm-ig, ha a kinyúlása nem haladja meg a (talán) 2 m-t. Az viszont alkalmasint beleszámít a beépítettségbe.

Köszönöm. :)
A pergolával nem trükközök. ;) Tényleg azt szeretnék, mert a terven már lesz egy fedett teraszrész.

Akkor sima ügy. :)

Azt szeretném tudni, hogy jogszerű volt-e a szomszédom lakásbővítése (építési engedélyük beismerésük szerint nem volt).

Az egy telken levő ingatlanjaink között volt egy "sufni", amelyet lebontottak és helyébe (de annál jóval nagyobb területen) egy újabb szobát építettek maguknak, azaz így bővítették ki lakásukat. Az új szoba egyik fala az én konyhaablakom előtt (a kerettől 3-4 cm-re) emelkedik, így az "ablakom" már nem tölti be a rendeltetését, sem fény sem levegő nem jön be rajta. Az én ingatlanom (szoba-konyha) a birtokomban van mint holtig tartó haszonélvezőnek.

A helyi önkörmányzat építési hatóságához már kétszer is bementem ez ügyben, ahol két különböző előadó - néhány hét eltéréssel - azt közölte velem, hogy nem tudnak nekem információt adni, mert "nem találják a dossziét". Tehát létezik dosszié erről, csak a számomra nem biztosítanak hozzáférést.

Ez nekem olyan mint egy rémálom. Nem tudom elképzelni, hogy ez a 21. században Magyarországon jogos lehet.
Kérek szépen hozzáértő szakvéleményt.

Írásban kell intézkedést kérni. Ha lett volna engedélye, akkor, mint érintett szomszéd kaptál volna belőle.
Miért vártad meg, hogy felépítsék? Lehetett volna korábban is kifogást emelni ellene...pl már az alapozáskor.

Nanemaa, segíts nekem, kell-e építési engedély, ha egy 1912-ben épült épület homlokzatán eredetileg volt ablak (látszik is a helye), de valamikor beépítették (nem tudni mikor), a mostani lakó (akinek a lakásában lenne ez az ablak) pedig szeretné, hogy újra legyen ablaka? (Egyébként az adott szobának ez egy második ablaka lenne.) Amúgy egy budapesti társasház, a társasház közgyűlése már hozzájárult azzal, hogy mutassa be az építési engedélyt. Vagy a jogszabályhelyet, hogy miért nem kell. Remélem, ez utóbbi :)
Köszönöm!

Ha-ha-ha.... avagy:

1. Ha a befalazáskor bennmaradt az áthidaló és az még mindig alkalmas a terhek viselésére...
2. Ha az épület nem áll országos, vagy helyi egyedi védelem alatt...
3. Ha az adott homlokzaton a nyílás kialakítása nem ütközik építésügyi jogszabályba, vagy más hatósági előírásba...

... akkor nem kell rá engedély az építésügyi hatóságtól.

De az épület tulajdonosainak hozzájárulását be kell szerezni. ;)

Köszi! A hozzájárulás a társasház közgyűlésétől megvan, illetve a lakás tulajdonosa maga akarja újra kivágatni az ablakot, műemléki (gondolom, ez a helyi vagy országos védettség) mivoltáról nem tudni (tulajdoni lapon nincs).
Azt honnan lehet tudni, hogy bennmaradt-e az áthidaló (és hogy alkalmas-e a terhek viselésére)? Szakember megmondja?

Szerkezet feltárással és statikus bevonásával a legegyszerűbb. ;)
Az országos védettségen (műemlék) túl létezik a helyi védelem is, ennek a helyi önkormányzat rendeletében kell szerepelnie. Előfordul, hogy elfelejtik bejegyeztetni a földhivatalban.

Néhány éve volt terv a padlástér beépítésére (végül nem történt semmi), akkor voltak bent a helyi építésügyön és ott nem említették, hogy lenne ilyesmi. Akkor remélem, nincs is. :) azért utánanézünk, köszönöm még egyszer.

Örököltem egy kb 80m2-es külterületen levö lakohäzat,amit szeretnek atalakitani ugyanis nem valami jo a belsö kialakitasa es kivülröl sem valami esztetikus.Ez a häz 1980-an környeken keszült,es meg van melette egy kisebb gazdasagi epület is.Mindkettö be van rajzolva a tulajdoni lapon,de masmilyen papirom nincs (terv.stb).A gondom az,hogy beleesik ez az ingatlan a Balatontörveny hatokörzetebe es räadäsul bejelöltek a häzat es a körülötte levö telket ami 1,5ha erdötelepitesre alkalmas területnek.A kerdes az,hogylehet egy lakohäzat igy megjelölni es ez törvenyes e.Ugyani emiatt huzkodja mindegyik tervezö a szäjät az ätalakitäs miatt.

Építési munkát végezni, vagy arra engedélyt adni az országos érvényű építésügyi jogszabályokon és más hatósági előírásokon túl csak a helyi építési szabályzat előírásai szerint lehet.
Ha a szabályzat a telket erdő céljára irányozza elő, akkor csak olyan funkciókra lehet engedélyt adni, ami e tervezett rendeltetéssel összhangba hozható.
Mivel sem az épületek eredetéről, sem az építési szabályokról nincs lényegében konkrét adatod, így nem ártana, ha meglátogatnád az illetékes építésügyi hatóságot. Nála megtudhatod, sőt akár meg is nézheted az ingatlanodra vonatkozóan korábban keletkezett iratokat, engedélyeket, terveket, valamint az építési szabályokat is.

Csak ha nekem van egy tulajdoni lapom,amin az äll,hogy lakohäz,gazdasägi epület+udvar akkor abbol,hogy lehet erdötelepitesre alkalmas terület?

Az ingatlannyilvántartásnak semmi köze a településrendezéshez. A tulajdoni lapra majd akkor fog felkerülni az erdő, mint művelési ág, ha az erdő ténylegesen megvalósul.
A helyi építési szabályzat egyébként a helyi önkormányzat rendelete, s mint ilyen "helyi törvénynek" kezelendő. A lényege, a közösség érdeke az egyén érdke előtt van.
Nagyjából ennyi.

Csak nälunk nincs települes rendezesi terv es nem is äll az önkormänyzat szändekäban elkesziteni.Ez a helyzet a balatontörvenyböl adodott,ugyanis ha a häz 10m-rel odebb ällna, amit a balatontörveny älltal letrehozoott terkepen mäs szinnel jelöl akkor mär az epitkezes vegefele järnek es lenne egy täjba illö,szep häzam.

építési engedéllyel kapcsolatos problémám van

Egy külterületi szántó ingatlanra kíván egy külföldi házaspár lakóházat építeni. Megkapták ketten közösen az elvi építési engedélyt, a ház szépen már fel is épült.
Most azonban a külföldiek kérelmezték, hogy a házaspár férfi tagja helyében a gyermekük szerepeljen, az anya továbbra is maradjon építtető.
A terület magyar tulajdonosa ehhez hozzájárult.
A külföldiek természetesen nem tulajdonosai a teleknek, hisz külterületi szántó művelési ágú ingatlan tulajdonosa nem lehet külföldi, majd a megépülő háznak lesznek csak a bejegyzett tulajdonosai a használatbavételi engedély alapján.
Kérdésem az, hogy ez jogutódlást jelent-e? És így kell-e arról végzéssel döntenie az építési hatóságnak? Lehet-e engedélyezni a jogutódlást, ha ez az?

Igen.

Egy külterületi szántóra hogy lehet épitkezni ? Nem kel elöbb átminősiteni ? Én a zártkertemben nem kapok épitési engedélyt.

Ha a helyi építési szabályzat nem tiltja, és a földhivatal engedi a művelésből történő kivonást, akkor a telekterület 3 %-a építhető be. Ebből 1,5 % lehet lakó funkciójú.
MD a zártkertben azért nem lehet, mert ahhoz min 6000 nm területű telek kell. De ha a telked legalább 720 nm, akkor gazdasági épületet már építhetsz.;)

Ez igy van. 738 m2 és gazdasági épület van rajta, igaz a ,,kacsalábat,, már épitem alá !

Csak ki ne lógjon az a láb a 3%-ból. ;)