Épitési engedély

A levélben szerepel egy olyan rész miszerint a szolgalmi jog utólagos bejegyzése az ingatlannal kapcsolatban többlet jogokat és kötelezettségeket nem keletkeztethet,így nem teremt jogalapot kártalanítási igény érvényesítésére sem.
Azért valaki valahol hibázott nem?lakóház építési engedély kiadható így?

Szerintem ez annyira sajnos nem vicces.Mert akkoriban az elödök,engedélyt arra adtak,hogy a kerítés mellett menjen el ez a vezeték.A papír arról szól,hogy a telken belül 29m2-ről beszélnek és egy nagyközépnyomású gázvezetékről van szó.És ha a házam alatt van?

Tudomásul venni.
A jogelőd vélhetőleg megadta a szükséges hozzájárulást az építéshez, ami együtt járt a vezetékjogi bejegyzéssel is. Ha nem tetszik, akkor az elődön lehetne számon kérni a dolgot, de ajándék lónak az ember nem nézi a vezetékjogát. :D

Kedves Fórumozók!

Azzal a problémával fordulok hozzátok,hogy a párom 2008.-ban ajándékozás révén kapott egy telket,amire a TIGÁZ vezetékjog bejegyzése iránti kérelme volt széljegyezve.Úgyanebben az évben,jogerős építési engedélyt kapott rá.Építkezés elkezdődött.Most 2010.-ben jött egy papír,hogy a telken 29m2-re bejegyezték a TIGÁZ-nak a vezetékjogot.Mit lehet ilyenkor tenni?
Köszönettel a válaszokért és ötletekért!

Csak ki ne lógjon az a láb a 3%-ból. ;)

Ez igy van. 738 m2 és gazdasági épület van rajta, igaz a ,,kacsalábat,, már épitem alá !

Ha a helyi építési szabályzat nem tiltja, és a földhivatal engedi a művelésből történő kivonást, akkor a telekterület 3 %-a építhető be. Ebből 1,5 % lehet lakó funkciójú.
MD a zártkertben azért nem lehet, mert ahhoz min 6000 nm területű telek kell. De ha a telked legalább 720 nm, akkor gazdasági épületet már építhetsz.;)

Egy külterületi szántóra hogy lehet épitkezni ? Nem kel elöbb átminősiteni ? Én a zártkertemben nem kapok épitési engedélyt.

Igen.

építési engedéllyel kapcsolatos problémám van

Egy külterületi szántó ingatlanra kíván egy külföldi házaspár lakóházat építeni. Megkapták ketten közösen az elvi építési engedélyt, a ház szépen már fel is épült.
Most azonban a külföldiek kérelmezték, hogy a házaspár férfi tagja helyében a gyermekük szerepeljen, az anya továbbra is maradjon építtető.
A terület magyar tulajdonosa ehhez hozzájárult.
A külföldiek természetesen nem tulajdonosai a teleknek, hisz külterületi szántó művelési ágú ingatlan tulajdonosa nem lehet külföldi, majd a megépülő háznak lesznek csak a bejegyzett tulajdonosai a használatbavételi engedély alapján.
Kérdésem az, hogy ez jogutódlást jelent-e? És így kell-e arról végzéssel döntenie az építési hatóságnak? Lehet-e engedélyezni a jogutódlást, ha ez az?

Csak nälunk nincs települes rendezesi terv es nem is äll az önkormänyzat szändekäban elkesziteni.Ez a helyzet a balatontörvenyböl adodott,ugyanis ha a häz 10m-rel odebb ällna, amit a balatontörveny älltal letrehozoott terkepen mäs szinnel jelöl akkor mär az epitkezes vegefele järnek es lenne egy täjba illö,szep häzam.

Az ingatlannyilvántartásnak semmi köze a településrendezéshez. A tulajdoni lapra majd akkor fog felkerülni az erdő, mint művelési ág, ha az erdő ténylegesen megvalósul.
A helyi építési szabályzat egyébként a helyi önkormányzat rendelete, s mint ilyen "helyi törvénynek" kezelendő. A lényege, a közösség érdeke az egyén érdke előtt van.
Nagyjából ennyi.

Csak ha nekem van egy tulajdoni lapom,amin az äll,hogy lakohäz,gazdasägi epület+udvar akkor abbol,hogy lehet erdötelepitesre alkalmas terület?

Építési munkát végezni, vagy arra engedélyt adni az országos érvényű építésügyi jogszabályokon és más hatósági előírásokon túl csak a helyi építési szabályzat előírásai szerint lehet.
Ha a szabályzat a telket erdő céljára irányozza elő, akkor csak olyan funkciókra lehet engedélyt adni, ami e tervezett rendeltetéssel összhangba hozható.
Mivel sem az épületek eredetéről, sem az építési szabályokról nincs lényegében konkrét adatod, így nem ártana, ha meglátogatnád az illetékes építésügyi hatóságot. Nála megtudhatod, sőt akár meg is nézheted az ingatlanodra vonatkozóan korábban keletkezett iratokat, engedélyeket, terveket, valamint az építési szabályokat is.

Örököltem egy kb 80m2-es külterületen levö lakohäzat,amit szeretnek atalakitani ugyanis nem valami jo a belsö kialakitasa es kivülröl sem valami esztetikus.Ez a häz 1980-an környeken keszült,es meg van melette egy kisebb gazdasagi epület is.Mindkettö be van rajzolva a tulajdoni lapon,de masmilyen papirom nincs (terv.stb).A gondom az,hogy beleesik ez az ingatlan a Balatontörveny hatokörzetebe es räadäsul bejelöltek a häzat es a körülötte levö telket ami 1,5ha erdötelepitesre alkalmas területnek.A kerdes az,hogylehet egy lakohäzat igy megjelölni es ez törvenyes e.Ugyani emiatt huzkodja mindegyik tervezö a szäjät az ätalakitäs miatt.

Néhány éve volt terv a padlástér beépítésére (végül nem történt semmi), akkor voltak bent a helyi építésügyön és ott nem említették, hogy lenne ilyesmi. Akkor remélem, nincs is. :) azért utánanézünk, köszönöm még egyszer.

Szerkezet feltárással és statikus bevonásával a legegyszerűbb. ;)
Az országos védettségen (műemlék) túl létezik a helyi védelem is, ennek a helyi önkormányzat rendeletében kell szerepelnie. Előfordul, hogy elfelejtik bejegyeztetni a földhivatalban.

Köszi! A hozzájárulás a társasház közgyűlésétől megvan, illetve a lakás tulajdonosa maga akarja újra kivágatni az ablakot, műemléki (gondolom, ez a helyi vagy országos védettség) mivoltáról nem tudni (tulajdoni lapon nincs).
Azt honnan lehet tudni, hogy bennmaradt-e az áthidaló (és hogy alkalmas-e a terhek viselésére)? Szakember megmondja?

Ha-ha-ha.... avagy:

1. Ha a befalazáskor bennmaradt az áthidaló és az még mindig alkalmas a terhek viselésére...
2. Ha az épület nem áll országos, vagy helyi egyedi védelem alatt...
3. Ha az adott homlokzaton a nyílás kialakítása nem ütközik építésügyi jogszabályba, vagy más hatósági előírásba...

... akkor nem kell rá engedély az építésügyi hatóságtól.

De az épület tulajdonosainak hozzájárulását be kell szerezni. ;)

Nanemaa, segíts nekem, kell-e építési engedély, ha egy 1912-ben épült épület homlokzatán eredetileg volt ablak (látszik is a helye), de valamikor beépítették (nem tudni mikor), a mostani lakó (akinek a lakásában lenne ez az ablak) pedig szeretné, hogy újra legyen ablaka? (Egyébként az adott szobának ez egy második ablaka lenne.) Amúgy egy budapesti társasház, a társasház közgyűlése már hozzájárult azzal, hogy mutassa be az építési engedélyt. Vagy a jogszabályhelyet, hogy miért nem kell. Remélem, ez utóbbi :)
Köszönöm!

Írásban kell intézkedést kérni. Ha lett volna engedélye, akkor, mint érintett szomszéd kaptál volna belőle.
Miért vártad meg, hogy felépítsék? Lehetett volna korábban is kifogást emelni ellene...pl már az alapozáskor.

Azt szeretném tudni, hogy jogszerű volt-e a szomszédom lakásbővítése (építési engedélyük beismerésük szerint nem volt).

Az egy telken levő ingatlanjaink között volt egy "sufni", amelyet lebontottak és helyébe (de annál jóval nagyobb területen) egy újabb szobát építettek maguknak, azaz így bővítették ki lakásukat. Az új szoba egyik fala az én konyhaablakom előtt (a kerettől 3-4 cm-re) emelkedik, így az "ablakom" már nem tölti be a rendeltetését, sem fény sem levegő nem jön be rajta. Az én ingatlanom (szoba-konyha) a birtokomban van mint holtig tartó haszonélvezőnek.

A helyi önkörmányzat építési hatóságához már kétszer is bementem ez ügyben, ahol két különböző előadó - néhány hét eltéréssel - azt közölte velem, hogy nem tudnak nekem információt adni, mert "nem találják a dossziét". Tehát létezik dosszié erről, csak a számomra nem biztosítanak hozzáférést.

Ez nekem olyan mint egy rémálom. Nem tudom elképzelni, hogy ez a 21. században Magyarországon jogos lehet.
Kérek szépen hozzáértő szakvéleményt.

Akkor sima ügy. :)

Köszönöm. :)
A pergolával nem trükközök. ;) Tényleg azt szeretnék, mert a terven már lesz egy fedett teraszrész.

Ha a terasz létesítése az épület teherhordó szerkezetének, vagy annak elemienek megváltoztatását, vagy merősítését nem érintik, akkor nem kell.
Ha a terasz padlóvonala a csatlakozó terepfelszíntől számított 1 m-nél alacsonyabb, akkor nem számít bele a telek beépítettségébe.
A pergolával nem kell trükközni, tehetsz fölé tetőt is engedély nélkül 20 nm-ig, ha a kinyúlása nem haladja meg a (talán) 2 m-t. Az viszont alkalmasint beleszámít a beépítettségbe.