kerítés "jog"


matthiasi # 2013.05.08. 09:02

Még mindig nem tudom mennyi a kerítés minimális magassága !!

nanemaaa # 2013.05.08. 07:21

Mugli
Szerintem tégy egy udvariassági látogatást az építésfelügyeleti hatóságnál (kiemelt járásszékhely szerinti járási építési hatóság) és kérdezd meg, ők hogyan értelmezik a rendeletet, mert csak nekik lesz joguk ellenőrizni. Csodálkoznék, ha nem lehetne egy kerítésben tömör szakasz.

efi
A példád sánta több okból:

  1. A Földön egy embernek átlagosan 2 melle van! Tekintettel arra, hogy minden embernek (férfinak és nőnek is) van melle, legfeljebb nem mind alkalmas szoptatásra.
  2. Hereileg is vitába szállnék. Tekintettel arra, hogy megadtad az érintett halmazt (a Föld lakossága) és köztudott, hogy a nők száma marginálisan magasabb a férfiakéhoz képest, így herék átlaga sem egyenlő 1-el, és akkor még nem vettük számításba azon férfiakat, akiket megfosztottak ezen alkotóelemüktől. Ha eredményként a limes tart az 1-hez kifejezést alkalmaztad volna, szerintem még akkor is tévedtél volna.
wers # 2013.05.08. 07:20

azért remélem a középkori várak, udvarkázak kőkerítéseit nem kell lebontani

Mugli # 2013.05.08. 06:50

Kösz, hát nem nyugodtam meg. :-( Jelenleg nád van feltéve. Ezt még a rendelet előtt tettem fel, de már kezd széttöredezni. Javítgatom, mert szerintem azt megtehetem. De előbb utóbb cserére szorul. Nem nagyon bízom abban, hogy változtatnak a kerítés rendeleten. Eléggé álomvilágban élnek a helyi vezetők, az országos érvényességű rendeleteket és szabályzatokat is rendszeresen még tovább szigorítják, építési, állattartási, stb..

wers # 2013.05.08. 06:14

Mugli, szívem szerint egyetértek veled, de ha ez a helyi szabályzás, amíg nem változtatnak rajta, ez van.

Az építőelemek áttörtségét négyzetméterre szokásos meghatározni.

Ha elég sokan lázadoznak a szabályalkotónál, talán finomítanak rajta.

Mugli # 2013.05.08. 05:34

Na hát ez az, mint látható itt is többen többféleképpen értelmezik a rendeletet. Ezért a dilemmám a kérdésben. Egyébként létezik olyasmi, hogy magánélethez való jog? Vagy valami hasonló, hogy a nem közszereplőknek ne kelljen a kirakatban élni(amennyiben a helyi körülmények ezt lehetővé tennék)? Utálom a valóság show-kat és főleg nem akarok bennük szerepelni sem. A kíváncsiskodó unatkozó öregasszonyokat kizárnám az életemből. Nézzenek TV-t van benne bőven olyan aki szívesen szerepel.

efi99 # 2013.05.07. 18:46

nanemaaa
A "megvan az 50 % akkor is" (vagyis mindig) helytelen (mert 1:1-nél sincs meg), a helyes: meg lehet az 50% akkor is.
Így a példád hiányos és kb annyi gyakorlati értelme van, mintha megállapítanánk, hogy a Földön egy embernek átlagosan 1 melle és 1 heregolyója van, ami stimmel is.

nanemaaa # 2013.05.07. 14:01

efi
Ki mondta, hogy egyformának kell lennie? Ezek szerint mégse árt matematikusnak lenni. :D

efi99 # 2013.05.07. 13:10

nanemaaa
"Nem kel nagy matematikusnak lenni ahhoz, hogy megvan az 50 % akkor is, ha egy szakasz 100 %-osan tömör és egy másik pedig 70 %-ig átlátható"
Hát ehhez tényleg nem, mert ez nincs meg 50%, csak 35%....
100-0 esetében lenne igaz, már ha a 2 szakasz egyforma. De egyébként sem így értik.

wers # 2013.05.07. 11:56

legalább 50%-os áttörtséggel készülhetnek

hát... ezt nehéz úgy értelmezni, hogy valahol 100% tömör, valahol drótháló

Mugli # 2013.05.07. 11:22

Köszönöm a válaszokat. Valahogyan én is úgy gondoltam hogy nem a teljes telekre kell átlátást biztosítani. A helyi újságban azonban nagyon méltatták a rendeletet és a céljaként jelölték meg hogy egymás telkére is vigyázhatnak a szomszédok, a betörések lopások ellen. Nálam riasztó van bekötve egy biztonsági céghez. Egyébként sajnos vagyunk túl jóban ezzel a szomszédunkkal így nem hinném, hogy sokat tenne az érdekemben ha észlelné, hogy valaki rossz szándékkal ólálkodik a telkünk körül. Annál érdekesebb mi történik nálunk, mert hát nem vagyunk egy hangoskodó az utcának élő emberek. Nem szeretem a színpadot inkább visszahúzódó életet élünk. Ezért is érdekes mi történik nálunk (semmi). A rendeletben nem igazán pontos a megfogalmazás az átláthatóságot illetően ezért is gondoltam valami hasonlóra, hogy a kertrészre megtartom a drótkerítést. De a ház vonalában bizony tömör kerítést fogok tenni. Ha éppen alsógatyában akarok reggelizni, ne krágogjon a szomszéd öregasszony nemtetszően. Csak kérdés, a jegyző mit szól a megoldáshoz, tekintettel a fenti újságcikk után. Sajnos nem mindenkivel lehet egy jószomszédi viszonyt tartani.
A rendelet így szól:
(2) A kerítések magassága legfeljebb 1,8 m lehet, a nem homlokvonali kerítések legalább 50%-os áttörtséggel készülhetnek.
(3) A külön használatú telekrészeket csak nem tömör kerítéssel, vagy élő-sövénnyel szabad elválasztani.
(4) A kerítés anyaga nem lehet nádszövet, vagy tetőfedés céljára szolgáló hullámlemez.

wers # 2013.05.07. 08:30

Láttam már olyan helyi építési szabályzatot, ahol bárminemű kerítés építése tiltott
Na, azoknak biztos nincs gyűjtögető életmódot folytató lakosságuk a közelben, és (többek között) emiatt házörző kutyájuk, akik kerítés nélkül az egyész környéket rendben tartanák.

Mugli, turkesztáni szil, gyorsan növő, igénytelen, ha most ülteted, őszre már akár 1,5-2 m magas.

nanemaaa # 2013.05.07. 08:14

Mugli
A kerítés áttörtsége, átláthatósága nem elsősorban azt célozza, hogy kötelező szabad belátást és bejárást biztosítanod a szomszéd részére a fürdőszobába, amikor az unokahúgod éppen ott nyaral. Az áttörtségének településkép, településrendezési céljainak (kellene) lennie. Ilyen lehet pl a telkek átszellőztethetősége.
Más: Az 50% a kerítés egész felületére érvényes. Nem kel nagy matematikusnak lenni ahhoz, hogy megvan az 50 % akkor is, ha egy szakasz 100 %-osan tömör és egy másik pedig 70 %-ig átlátható. A százalék számítás ugyanis huncut műfaj.
Szintén más: Láttam már olyan helyi építési szabályzatot, ahol bárminemű kerítés építése tiltott volt. Nem csak telekelválasztó, hanem utcai kerítés sem volt létesíthető, s az emberek mégis éltek különösebb problémák nélkül a területen. (A hírös Nyugoton egyébként sok helyen egyszerűen nem divat kerítést építeni. Ettől függetlenül nem érzik magukat a jogaikban, vagy intimitásukban korlátozottnak a zemberek.)

szafika # 2013.05.07. 07:46

nanemaaa, nálunk az volt a gond , h mi már a maradék likba építkeztünk , a két oldalunkon már állt a ház , azon az oldalon , ahol nekünk kellett keríteni , majdnem a telek teljes hosszán volt épület , aztán , mikor eladta az első tulaj / meg a 2-ik , majd a 3-ik / akkor az utolsó tulaj rájött , h neki kert kell , lebontatta a hátsó 2 kis lakást / amit előző évben felújított / és kerített , mert a mi 25 éves masszív kerítésünk nem volt olyan szép , és ő nem fogja azt nézni , mi meg azt hittük szomszédok leszünk v 20 évig , hát lásson szép kerítést , aztán egy februári reggelen néhány éve , mondja a férjem , h üres a szomszéd ház , elköltöztek a fiatalok .

Mugli # 2013.05.07. 07:29

Volna nekem is kérdésem a témában. A helyi rendelet előírja azt, hogy tömör kerítés nem létesíthető, minimum 50% áttöréssel kell kialakítani a kerítéseket ami szemmagasságban átlátást biztosít. Nálam ez konkrétan belátást ad a szomszédomnak a teraszomra, és a mellette lévő hálószobámba. A kerítés egyébként az "enyém". Sövényt telepíthetek, de sajnos a szomszéd háza árnyékol és így satnya takarást nem adó bokrokat kapok. Tehát a kérdésem, Mi határozza meg mennyire kell (méterben) belátást biztosítanom a telkemre? Tehetek-e mégis valamilyen takaró alkalmatosságot (árnyékoló, második kerítés, stb.) hogy ne kelljen a szomszédom szeme láttára élni az életem??

Zöldövezeti11 # 2013.05.06. 14:36

A magyarok kerítés építő népek. Bezzeg a kisebbség, őket nem zavarja a kerítés nélküliség !!

nanemaaa # 2013.05.06. 13:13

Az önkormányzat jogalkotási lehetőségeivel nagyjából tisztában vagyok. Az viszont mindig kérdéses, hogy mi van akkor, ha nem él ezen jogával?

Én már láttam olyat, hogy bíróság kötelezett valakit kerítés építésére. Az is igaz, hogy az még 1998. előtt volt.

Kovács_Béla_Sándor # 2013.05.06. 12:45

Ahogy mondtam, helyi rendelet alapján. Ha van. Az is jogszabály ám. (Ha nincs helyi rendelet, akkor is az alapján ítél: elutasítja a kerítésépítésre kötelezésre irányuló keresetet, mert nincs jogszabályi alapja.)

Felmerül a kérdés, hogy birtokvédelem címén kötelezhet-e a bíróság kerítés létesítésére, de ez már messzire vezetne, és egyébként is azt gondolom, hogy ez nem lehetséges.

nanemaaa # 2013.05.06. 10:50

KBS
Igazából fogalmam sincs, hogy miért így szabályoz. Valamikor az OÉSZ-ben ugyanezen szabályok általános szabályként voltak megfogalmazva.
Hogy az OTÉK esetében mi ennek a "visszakozásnak" az oka, fogalmam sincs. Az OTÉK alapelve, hogy nem szabályoz olyan kérdéseket, amik más jogszabályokban már benne vannak. Ezért magam is megkíséreltem keresni máshol szabályt a kerítésekre, de nincs. Így pl fogalmam sincs, hogy pl egy bíróság mi alapján ítél, ha ítél.

glez # 2013.05.06. 10:12

Koszonom en is, igy mar tisztul a kep :)

Kovács_Béla_Sándor # 2013.05.06. 08:54

Bizonyára nem fogalmaztam világosan. Kicsit bővebben: biztos vagyok benne, hogy ez a rendelkezés a helyi szabályozás kereteit adja meg. Ha egyáltalán akarnak kötelezően keríttetni, akkor így lehet. Vagy másképp. :) (l. 9. bekezdés)

wers # 2013.05.06. 08:40

akkor egyel több ok, hogy végre új, toló kapu legyen

nanemaaa # 2013.05.06. 07:57

wers
Akkor az van, hogy a kapu nem felel meg az OTÉK előírásainak, így szabálytalan. A hatóság elrendelheti a kapu szabályossá alakítását.
Az, hogy domboldal a "mindenkinek megvannak a maga problémái" kategória. ;)

nanemaaa # 2013.05.06. 07:56

KBS
OTÉK. 44.§
(7) Kerítés létesítésének elrendelése esetén a telek tulajdonosa (kezelője, használója) a telek homlokvonalán, továbbá - eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - az útról nézve a jobb oldali telekhatáron és a hátsó telekhatárnak ettől az oldaltól mért fele hosszán köteles megépíteni és fenntartani (3. ábra).
(8) Két út között fekvő telket a jobb oldal meghatározása szempontjából olyannak kell tekinteni, mintha az a két út között - a szomszédos telek mélységének megfelelően, illetőleg a szomszédos telek megosztása hiányában, az oldalhatárok felezőpontjainál - meg volna osztva (3. ábra).
(9) Oldalhatáron álló beépítésű területen kerítés létesítésének elrendelése esetén a tulajdonos (kezelő, használó) az oldalkerítés azon a telekhatáron köteles megépíteni és fenntartani, amelyhez az építési hely csatlakozik. Már kialakult beépítés esetén - a helyi szokásoknak megfelelően - az oldalkerítés megépítésének és fenntartásának kötelezettségét a helyi építési szabályzat ettől eltérően is meghatározhatja.

Ezekből egyértelmű, hogy országos érvényű jogszabály csak elrendelt kerítés építés esetlére határoz meg szabályokat.
A helyi szabályozás lehetősége az önkormányzati törvényből ered. A lényege viszont a "-hat; -het" ami ugyebár nem jelent kötelezettséget.

wers # 2013.05.06. 07:51

(4) A kerítés kapuja a közterületre (kifelé) nem nyílhat.

ez érvényes? és mi van, ha kifelé nyílik? (mert emelkedő domboldal)