Dr.Attika
2013.05.04. 09:37
Mint a gyerek esetében? A kerítésnél is meg a gyermeknél is van valami "balkézről" vagy "jobbkézről" jött szabály.
kerítés "jog"
bimbus
#
2013.05.04. 11:54
Az OTÉK rendelkezik kerités ügyben. A lényege, hogy az építési oldalon kötelezhetnek a kerités építésére és ennek folytatásaként a telek végénél félig. (A keritést csak saját telken építheted.)
Kovács_Béla_Sándor
#
2013.05.04. 12:23
Pontosan hol van ez az OTÉK-ben?
tass56
#
2013.05.04. 15:20
Ameről vannak az oszlopok azé a kerítés.
Kovács_Béla_Sándor
#
2013.05.04. 16:00
Frappáns jogi érvelés.
matthiasi
#
2013.05.05. 07:04
tass56 tass56 !
Ez azért nem olyan biztos. Az egyik szemben szomszédom panaszkodott évekkel ezelőtt, hogy az ő szomszédja a balfélen úgy csinálta a kerítését, hogy nemcsak az oszlopok estek az ő oldalára /panaszos/, hanem még a támasztó lábak is,
Így kerülgethette azokat a fűnyíróvak. felvetettem : flexed van ? el kell vágni !
Tipikus birtokháborítás !!
tass56
#
2013.05.05. 12:56
mathiasi .
Én csak azt írtam ,hogy ha a kerítés az én tulajdonom akkor az oszlopok én felőlem vannak a drótháló a szomszéd felől. A drótháló szalad a telek határon. Az oszlopok az én telkemen vannak.
bimbus
#
2013.05.05. 13:35
KBS!
A kerítésépítés szabályait az OTÉK (253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet) 44. §. szabályozza. Ennek értelmében az utca felől nézve a jobb oldali kerítést kell általános esetben megépíteni. Amennyiben az épület oldalhatáron áll, úgy az épülethez csatlakozó kerítést kell megépíteni, függetlenül attól, melyik oldalon áll.
bimbus
#
2013.05.05. 14:12
OTÉK
44. § (1) A telek határvonalain - eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - kerítés létesíthető.
(3) A kerítésnek teljes egészében a saját telken kell állnia. Ha a kerítést a telek hátsó határvonalán az arra kötelezettek közösen létesítik, ettől eltérően is megállapodhatnak.
(4) A kerítés kapuja a közterületre (kifelé) nem nyílhat.
(5) A telek homlokvonalán álló kerítésen a közterület használatát veszélyeztető megoldást (pl. szögesdrótot) csak a gyalogjáró szintje felett legalább 2,00 m magasságban és a kerítés belső oldalán szabad alkalmazni.
(6)153 A telek határvonalain létesíthető kerítés kialakítását - a helyi sajátosságokra is figyelemmel - a helyi építési szabályzat meghatározhatja. Ennek hiányában tömör kerítés csak legfeljebb 2,50 m magassággal létesíthető. Amennyiben a telek határvonalán támfal építése is szükséges, a támfalon tömör kerítés csak akkor építhető, ha a támfal és a tömör kerítés együttes magassága a 3,0 m-t nem haladja meg.
(7) Kerítés létesítésének elrendelése esetén a telek tulajdonosa (kezelője, használója) a telek homlokvonalán, továbbá - eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - az útról nézve a jobb oldali telekhatáron és a hátsó telekhatárnak ettől az oldaltól mért fele hosszán köteles megépíteni és fenntartani (3. ábra).
(8) Két út között fekvő telket a jobb oldal meghatározása szempontjából olyannak kell tekinteni, mintha az a két út között - a szomszédos telek mélységének megfelelően, illetőleg a szomszédos telek megosztása hiányában, az oldalhatárok felezőpontjainál - meg volna osztva (3. ábra).
(9) Oldalhatáron álló beépítésű területen kerítés létesítésének elrendelése esetén a tulajdonos (kezelő, használó) az oldalkerítés azon a telekhatáron köteles megépíteni és fenntartani, amelyhez az építési hely csatlakozik. Már kialakult beépítés esetén - a helyi szokásoknak megfelelően - az oldalkerítés megépítésének és fenntartásának kötelezettségét a helyi építési szabályzat ettől eltérően is meghatározhatja.
(10) Saroktelek esetében a telek homlokvonalaival szemben fekvő mindegyik telekhatár oldalhatárnak számít (3. ábra).
(11) Ha a telek oldalhatára a szomszédos teleknek egyúttal hátsó határa, arra a hátsó telekhatár szabályait kell alkalmazni.
(12) Nyúlványos telek esetében a nyúlványos telek és a visszamaradó telek közötti - az utcafrontival egyező irányú - közös telekhatáron álló kerítés megépítésének és fenntartásának a kötelezettsége a visszamaradó telek tulajdonosát (kezelőjét, használóját) terheli (3. ábra).
(13) Üdülőterületen - ha a helyi építési szabályzat másként nem rendelkezik - csak nem tömör kerítés vagy élősövény létesíthető.
(14) A telken belül az egyes külön használatú telekrészeket csak nem tömör kerítéssel vagy élősövénnyel szabad elválasztani.
(15) Elrendelés nélkül létesített kerítést annak tulajdonosa bármikor elbonthatja.
Kovács_Béla_Sándor
#
2013.05.05. 16:12
Kösz.
Zöldövezeti11
#
2013.05.05. 17:08
És az alsó magassági határ van valahol szabályozva ?
Pl. ha csak 80 cm magas kerítést szeretnék van előírás erre ?
bimbus
#
2013.05.05. 17:51
Nagyon szívesen.
efi99
#
2013.05.05. 19:41
"az útról nézve a jobb oldali telekhatáron"
Ezt a hülyeséget azért már kivehetnék. Miért pont a jobb oldalon? A helyes szabályozás az lenne, hogy azon az oldalon, amely oldalon a telken a beépítés engedélyezett, vagyis a saját ingatlan és melléképületek folytatásában. (A másik oldalt mi a fenének építse feleslegesen telibe egy kerítéssel, pl ha ott még az épületeket nem húzták fel, hogy utána lehessen kiszedni, de legalábbis, hogy értelmetlen legyen? Ráadásul a saját épület felőli oldalon közvetlen ráhatása van a beépítettségével arra, hogy mennyi kerítéssel kell még kiegészítenie, míg a másik oldalon a kerítés hossza a szomszéd elképzeléseitől, vagyis a vakszerencsétől függ).
Kovács_Béla_Sándor
#
2013.05.05. 21:52
Ott van az is. A 9. bekezdés. Ez amúgy is csak egy keretszabályozás, helyben kell róla rendeletet alkotni.
szafika
#
2013.05.06. 01:19
Nálunk is telekhatárra kellett építeni / 35 éve / és a túloldali kerítés volt a mienk , azt nekünk kellett megcsinálni , hiába lett volna logikusabb a ház folytatásának a kerítése . Aztán az új szomszéd elbontotta a mi 25 éve álló kerítésünket a jobb oldalon és oda rakatott egy 10 évig se tartó roskatag valamit .
nanemaaa
#
2013.05.06. 07:31
szafika
No, akkor kellett volna birtokvédelmet kérned! A te kerítésedet a szomszéd akkor sem bonthatja el, ha egyébként a kerítés építési kötelezettség őt terhelte volna.
KBS
Helyi rendeletalkotás alapjában nem rossz gondolat, bár olyan szabályt kialakítani, ami minden kialakult állapothoz igazodik elég nehéz lenne. Az OTÉK-ra történő hivatkozás elég labilis, hiszen ott csak arra az esetre van szabály, ha a hatósának el kell rendelnie kerítés építését. Alap esetben a kerítés építési viták eldöntése a bíróság hatásköre, viszont érdekes módon a ptk-ban semmiféle szabályt nem találtam erre. Valószínűleg a ptk még ott tart, hogy valaha az OÉSZ-ben általános szabály volt, és vita esetén az építési hatóságnak kellett megállapítania, hogy kinek, hol kell kerítenie. Így ma kerítés építési vitára nincs általános érvényű érvényes jogszabály.
Kovács_Béla_Sándor
#
2013.05.06. 07:42
(7) Kerítés létesítésének elrendelése esetén...
Erre gondolsz? Ez szerintem egyértelműen helyi rendeletet jelent. Hatósági határozatról nem lehet szó jogszabályi alap nélkül, és a bíróság is csak arra a alapozhat kötelezést.
wers
#
2013.05.06. 07:51
„(4) A kerítés kapuja a közterületre (kifelé) nem nyílhat.”
ez érvényes? és mi van, ha kifelé nyílik? (mert emelkedő domboldal)
nanemaaa
#
2013.05.06. 07:56
KBS
OTÉK. 44.§
„(7) Kerítés létesítésének elrendelése esetén a telek tulajdonosa (kezelője, használója) a telek homlokvonalán, továbbá - eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - az útról nézve a jobb oldali telekhatáron és a hátsó telekhatárnak ettől az oldaltól mért fele hosszán köteles megépíteni és fenntartani (3. ábra).
(8) Két út között fekvő telket a jobb oldal meghatározása szempontjából olyannak kell tekinteni, mintha az a két út között - a szomszédos telek mélységének megfelelően, illetőleg a szomszédos telek megosztása hiányában, az oldalhatárok felezőpontjainál - meg volna osztva (3. ábra).
(9) Oldalhatáron álló beépítésű területen kerítés létesítésének elrendelése esetén a tulajdonos (kezelő, használó) az oldalkerítés azon a telekhatáron köteles megépíteni és fenntartani, amelyhez az építési hely csatlakozik. Már kialakult beépítés esetén - a helyi szokásoknak megfelelően - az oldalkerítés megépítésének és fenntartásának kötelezettségét a helyi építési szabályzat ettől eltérően is meghatározhatja.”
Ezekből egyértelmű, hogy országos érvényű jogszabály csak elrendelt kerítés építés esetlére határoz meg szabályokat.
A helyi szabályozás lehetősége az önkormányzati törvényből ered. A lényege viszont a "-hat; -het" ami ugyebár nem jelent kötelezettséget.
nanemaaa
#
2013.05.06. 07:57
wers
Akkor az van, hogy a kapu nem felel meg az OTÉK előírásainak, így szabálytalan. A hatóság elrendelheti a kapu szabályossá alakítását.
Az, hogy domboldal a "mindenkinek megvannak a maga problémái" kategória. ;)
wers
#
2013.05.06. 08:40
akkor egyel több ok, hogy végre új, toló kapu legyen
Kovács_Béla_Sándor
#
2013.05.06. 08:54
Bizonyára nem fogalmaztam világosan. Kicsit bővebben: biztos vagyok benne, hogy ez a rendelkezés a helyi szabályozás kereteit adja meg. Ha egyáltalán akarnak kötelezően keríttetni, akkor így lehet. Vagy másképp. :) (l. 9. bekezdés)
glez
#
2013.05.06. 10:12
Koszonom en is, igy mar tisztul a kep :)
nanemaaa
#
2013.05.06. 10:50
KBS
Igazából fogalmam sincs, hogy miért így szabályoz. Valamikor az OÉSZ-ben ugyanezen szabályok általános szabályként voltak megfogalmazva.
Hogy az OTÉK esetében mi ennek a "visszakozásnak" az oka, fogalmam sincs. Az OTÉK alapelve, hogy nem szabályoz olyan kérdéseket, amik más jogszabályokban már benne vannak. Ezért magam is megkíséreltem keresni máshol szabályt a kerítésekre, de nincs. Így pl fogalmam sincs, hogy pl egy bíróság mi alapján ítél, ha ítél.
Kovács_Béla_Sándor
#
2013.05.06. 12:45
Ahogy mondtam, helyi rendelet alapján. Ha van. Az is jogszabály ám. (Ha nincs helyi rendelet, akkor is az alapján ítél: elutasítja a kerítésépítésre kötelezésre irányuló keresetet, mert nincs jogszabályi alapja.)
Felmerül a kérdés, hogy birtokvédelem címén kötelezhet-e a bíróság kerítés létesítésére, de ez már messzire vezetne, és egyébként is azt gondolom, hogy ez nem lehetséges.
