„Azért ez az "összes" eléggé túlzó!”
Rendben, igaz. Nem az összes. De igen jelentős része (és többségük utólagosan hőszigetelést kapott).
„nanemaa már vagy kétszer is elmondta a véleményét a múlt évben erről.”
Lemaradtam róla.
„A linkelt határozatban is 35§ (1)-gyel foglalkoznak,”
Én is úgy olvasom. Az utólagos hőszigetelésről külön rendelkeznek. (ráadásul 7 évvel ezelőtti, azóta módosították is. Lentebb idéztem a régit.)
A linkelt határozatban is 35§ (1)-gyel foglalkoznak, mi ugye nem a szomszéd tulajdonhoz való jogát sértenénk. Közterület esetén meg nem látok benne rendelkezést, arra az OTÉK is külön bekezdést szerepeltet.
A határozat külön nevesíti, hogy egyszer már norma kontroll eljárásban elutasította a 35§(8) megsemmisítését, ott pedig kizárólag hőszigetelésről van szó.
„Megjegyzem az összes "panel" ill. nagy társasház külső határoló falai közterülettel határosak.”
Azért ez az "összes" eléggé túlzó!
nanemaa már vagy kétszer is elmondta a véleményét a múlt évben erről.
Én nem vagyok jogász. Jó lenne megvárni nanemaaa véleményét.
Az utólagos hőszigetelés nem engedély köteles (többnyire), de be kell tartani az előírásokat.
Megjegyzem az összes "panel" ill. nagy társasház külső határoló falai közterülettel határosak.
Fölösleges támadnod a főépítészt. A szigetelés értéknővelő beruházásnak számít, a ház rendeltetésszerű használatát nem befolyásolja.
Tehát ha jól értem nem veszett az ügy. És akkor mi lenne az eljárás? Beszéltem az építésügyi hatósággal (korm.hivatal), ők azt mondták, hogy vetessem jegyzőkönyvbe, amit a főépítész mond és támadjam meg, de ez így elég túlzónak tűnik, mert a korm.rendelet alapján ez (túlzottan is) egyértelműnek tűnik.
„a főépítész viszont annyival elintézte, hogy a köztulajdon idegen tulajdon, ráépítés nem lehetséges.”
Szerintem olvasgassa alaposabban a jogszabályt.
Régebben még max. 10 cm volt megengedett szigetelés az utcafronton, de már azt is kivették belőle.
Ez volt régen:
„35. § (8) A 2002. március 15. előtt épült építmény utólagos hőszigetelése és homlokzatburkolása együttesen – az oldalhatáron álló falat kivéve – az elő-, oldal- és hátsókert méretét, illetőleg utcafrontra kiépített építmény esetében a közterületet legfeljebb 10 cm-rel csökkentheti. A telek beépítettsége ennek megfelelően módosulhat.”
Elnézést, félreérthetően fogalmaztam. Az OTÉK-re én hivatkotam, a főépítész viszont annyival elintézte, hogy a köztulajdon idegen tulajdon, ráépítés nem lehetséges.
theerpunk,
Érdekes felvetés.
Az OTÉK pont azt írja, hogy utólagos hőszigetelés esetén csökkenhet a közterület.
„OTÉK 35.§(8)Az épületek utólagos hőszigetelése és homlokzatburkolása az elő-, oldal- és hátsókert méretét, valamint a telek homlokvonalára kiépített épület esetében a közterületet csökkentheti. A telek beépítettsége ennek megfelelően eltérhet az övezetre előírt megengedett legnagyobb beépítettség mértékétől.”
Ez a passzus nem tiltja, hanem implicite megengedi a közterület irányába a hőszigetelést.
Mire gondolhat a főépítész? Kérdezd meg tőle szerintem.
Tisztelt Fórumozók!
Budapesten rendelkezem egy olyan adottságú házzal, amelynek két fala is telekhatáron húzódik. Kb 2 hete begyűjtöttem utólagos hőszigetelésre az árajánlatot, megegyeztem a szomszéddal (ő lenne az egyik telekhatárnál), a másik telekhatáron közterület van, egy járda. Mai nap folyamán egyeztettem a kerületi főépítésszel, akitől azt az infót kaptam, hogy nem szigetelhetünk közterületre. OTÉK 35.§ (8) hivatkozással lepattantam róla. Jogosan hárította el a kérésemet?
Köszönöm előre is.
gypenzes
De mikor az uj tulaj meg vette a házat vagy telket akkor volt határ kerités? hogy meddig volt az a telek vagy már ugy volt le keritve hogy 180cm benne volt? Mert nem hinném hogy most 180cm-el szándekosan rá épitkezne.Mert igy a hatoság fére vezetése jogos lesz.
gypenzes
Mikor ott kezdődőt az épitkezés akkor kapot értesítő levelet és látta hol fog épülni a ház akkor jelezni kelletet volna hogy az ön telekhatárján van és nem a keritésnél kelletet volna szolni. Meg igy mostmar az uj tulajdonosoktol is kell egy telekmegegyezési aláirás mert igy ön nem tudja el adni a házat szoval ez oda vissza cica meg az egér játék lesz. Ha ők meg nem fogadják el az ellenérték meg fizetését.Meg hát a földmerő tévedet meg a földhivatal hogy jová hagyták.Igy az uj tulajdonosok ártatlanul jönnek ki.
Tapasztalat ez hosszu idő ha pere megyen.
Az áldozati oltáron...
.
Fogadj ügyvédet mielőbb.
Köszönöm a megerősítéseket!
Most ott tartunk, a szomszéd szerint, hogy megtévesztettem a hatóságot, mert nem szóltam hogy rosszul mért a földmérő. Holott ő a szakember. 180 cm-t tévedni? Nem is értem. (a gyerekeimmel együtt akik tulajdonosok, öröklés révén.) A földmérés után még a jegyzőkönyvet sem kellett aláírni, én nem emlékszem rá, hogy aláírtam volna, ha esetleg tudatkiesésem van, talán akkor. A gyerekeim akik szintén tulajdonosok, ők pedig biztosak benne, hogy semmit nem láttak. Az ember esze megáll, hogy mire képesek egy emberek.Közölték, hogy majd az ügyvédjük értesít... Még ilyet. És ők húzták fel a házuk egy részét az én tulajdonomra. A földmérő fél, megígérte nekik, hogy az új telekhatárt ingyen kiméri nekik. De hol vagyok én a történetükben?
Zsolo0402
Egyszerübb utánanézni mennyiért vették meg a telket,s az 3x-osáért eladni a 180 cm-es részt.
drbjozsef
Egyetértek. Az átépítés ténye nagyon jó tárgyalási alap az eladáshoz, jó árképző tényező, elvégre épület is áll rajta. ;)
De tény, ehhez telekalakítási engedély is kell, amit csak akkor engedélyezhet a földhivatal, ha mind a két telek szabályos marad, vagy legalább is kevésbé szabálytalan, mint korábban volt.
Vélhetőleg egyébként a szomszédod ártatlan a kialakult helyzetben, hiszen, mint írtad is, ő ki is mérette a telket. Majd eldönti, hogy a kialakult plusz költségét a földmérővel, a tervezővel, vagy a kivitelezővel fizetteti meg. ;)
gypenzes,
„Elutasíthatom, hogy odaadja hivatalosan?”
Szerinted van olyat törvény, hogy köteles vagy ingyen odaadni bármidet is a szomszédnak?
Lóf*szt. Inkább kérd a piaci érték 3x-osát.
Tévedés történt? Te tévedtél? Nem. Akkor vagy bontsák el az épületüket a telkedről de gyorsan, vagy vegyék meg triplaáron. Amelyik nekik jobban tetszik.
Persze ezt is csak akkor lehet, ha a neked megmaradó telekméret, és a megmaradó telken álló épületek elhelyezkedési is megfelel a törvényeknek. Ha nem, akkor nem is tudod eladni nekik.
Miért adnád oda?
Fizessenek érte bérleti dijat!
.
Vagy egyösszegű megváltási dijat!
Tisztelt Fórumozók!
A történetem nem mindennapi.
A házunk melletti telket megvették, a rajta lévő házat lebontották az új tulajdonosok. A közkerítést lebontották. A telket kimérették, és a telekhatárra építkeztek, majd a ház mögé még kerítést is kívántak felhúzni. Jeleztem nekik, hogy az már az én tulajdonomban lévő telek, erre rám förmedtek, ki akarták velem vágatni a fáimat. Amit nem értettem, mert 20 éve ültetett fák a régi épület meglétekor jó helyen voltak.
A csavar itt következik a történetben az előző tulaj a szomszéd telkén, 180 cm-rel bentebb építette a kerítését, mint a telekhatár.(mert ez állítólag nagyon régen megbeszélésre került az akkori felek között) Tehát jelenleg az új építésű ház az én ingatlanomon van. A földmérő belátta, hogy hibázott, most azt kérik tőlem, hogy adjam oda nekik a telkem hosszában végig a 180 cm-es részt, ingyen, átírás fejében mert tévedés történt és ők oda építkeztek.
Nem tudom milyen lehetőségeim vannak ebben a helyzetben? Elutasíthatom, hogy odaadja hivatalosan? Mindenképp ingyen akarják.
Köszönöm a segítséget!
Kérem segítsen aki jártas ilyen témában.
Zsolo0402
dowitcher
Mindenképpen. Ugyanis az, hogy egy szabályos épületet vásárolsz, vagy éppen egy a jogaiban és lehetőségeiben nagy mértékben korlátozottat, szerintem erősen módosíthatja az ingatlan értékét.
Ha 10 évnél régebbi a kialakult állapot, de ezáltal például a tűzvédelmi előírások betarthatók, s nem minősül életveszélyesnek, akkor nem bontathatják le. Ugyanakkor, ha később bármilyen átalakítást, bővítést tervezel az épületen, akkor könnyen kerülhetsz olyan helyzetbe, hogy a szabálytalanság okán arra már nem kaphatsz engedélyt.
viki12
Mivel van közöttetek egy használati megosztási szerződés, így tudsz birtokvédelmet kérni. Mert a másik fél megszegte a szerződést.
drbjozsef
Az építési jogszabályok végrehajtása tekintetében közömbös, hogy a tulajdonosok között milyen polgári jogi megállapodások vannak életben. Azt a hatóság sem tudja sem figyelembe venni, sem érvényre juttatni. Lásd Étv 37. § (2) bekezdését.
viki12,
"OTÉK 37.§(3) Az oldalhatáron álló beépítési módú telken az oldalhatáron álló épület esetén, annak eresze a terepcsatlakozás felett legalább 2 m magasságban és legfeljebb 0,5 m-re a szomszédos ingatlanra átnyúlhat a csapadékvíz saját telekre való visszavezetésével."
Ez a szomszédra vonatkozik alapesetben, osztatlan közös tulajdonnál térképes használati megosztással szerintem az analóg lenne a logikus. Bár esetekben, elvileg, építkezhetne máshova is.
Ha nem tudja bizonyítani, hogy az átépítéshez hozzájárulásodat adtad, akkor nyerhetnél. De ha felépül, és műszakilag nem lehet megváltoztatni, akkor legfeljebb valami kis kártérítést. Esetleg azt lehet kérni, hogy ha Te is beépítenéd azt a részt, és úgy már megoldható (pl. közös tetővel) műszakilag hogy mindenki elférjen, akkor az átalakítás egy részét fizesse ő.
nanemaaa
A használati megállapodásban leírt vonalat ő nem tartotta be szerintem.
Ha bíróságra kerülne, ott milyen ítélet születhet számomra?
Köszönöm.
Szervusztok!
Folyamatban van egy házvásárlásunk egy faluban. A háznak van egy előtere (téglából, ajtó és ablakok vannak rajta), ami a szomszéd, telekhatárra épült ház felé vett, kb. 5 méteres távolságot a felére csökkenti. Az előtér nincs feltüntetve a térképen, és már a '80-as években megvolt. Presszionálhatom az eladót az előtér engedélyeztetésére? Mi van, ha kiderül, hogy túl közel van a szomszéd házhoz? Elbontathatják?
Köszönöm a válaszokat előre is.