Építésügyi bírság, fennmaradási engedély

Fórum → ingatlanügyek
régebbi elöl     új hozzászólás

mark # 2021.12.20. 12:17

Kedves Fórum Adminok!

A következőben szeretném a segítséget/tanácsot kérni. Egy I. szőlőkataszteri területet vásároltam rajta egy engedélyezett, minden előírásnak megfelelő gazdasági épülettel. A hegybíróval történt előzetes telefonos egyeztetés (és jóváhagyás) alapján kivágtam szőlőt, mivel nem értek a műveléséhez. Közben felfedeztem a vonatkozó 2018. CXXXIX törvény 87. paragrafusát mely azt mondja, hogy, ha a tényleges művelés megszűnik, akkor a rajta levé épületet el kell bontani.
Ki kezdeményezi és ki fizeti/hajtja végre a bontást?
Ha nem bontom el az épületet és nem is telepítem vissza a szőlőt, akkor milyen következményekre számíthatok (bírság stb)?
Kérhetek és kaphatok egy fennmaradási engedélyt a jelen állapot fenntartására (Épület igen, szőlő nem.)?

Köszönöm a segítséget!

nanemaaa # 2021.12.06. 10:38

Mariann
A fennmaradási engedély lényegében egy utólagosan megadásra kerülő építési és használatbavételi engedély egyben. Ergo mindazokat a mellékleteket csatolni kell, amiket az építési engedélyezési, illetve a használatbavételi engedélyezési eljárás során csatolni kellett volna. Plusz csatolni kell az építkezés megkezdésének és befejezésének időpontját igazoló bizonyítékokat.
Csak 10 éven belüli építés esetén van bírság. Ha a telek beépítettsége, vagy egyéb oknál fogva szabálytalanság mutatkozik, akkor a hatóság elrendeli a szabályossá tétel érdekében elvégzendő építési munkákat, amik lehetnek akár a meglévő épületek bontásai is. 10 éven túli építésnél ilyen nincs, de akkor fennmaradási engedély sincs, ha bármi is szabálytalan az építés körül.

Mariann # 2021.12.06. 09:09

Kedves Fórumozok!
Szeretném kérni a segítségeteket Fennmaradási engedélykéréssel kapcsolatban.
Az Önkormányzattól kaptam értesítést, hogy fáradjak be, ugyanis a telkünknél vasútvonal húzódik és a MÁV igényt tart a területére, ami majd idővel, azzal járna, hogy a kerítésünket pár méterrel beljebb kell újra húzni. Be is mentem, elém tették a térképet mutatják mi, hogy lenne majd, és akkor döbbentem rá, hogy a családi házunk, ami 2000-ben lett kész, semmilyen formában nem szerepel a térképen, szó szerint semmi, egy üres földterület. Ami az egészet megbonyolítja, hogy osztatlan közös területen. Még mielőtt édesapám elkezdte volna az építkezést, a jó szomszédi viszony miatt, megállapodtak a szomszédokkal, hogy kinek mennyi területre van szüksége és csak felhúzták a kerítést, földmérés/szétírás külön Hrsz szám igénylése nélkül. Jelenleg a területünk 6000 nm2 környékén van, melyen belül elhelyezkedik belterületi rész, ami 1400 nm2 környéke (ehhez tartozik Hrsz szám, ez teljesen saját tulajdonomban lévő terület). A problémánk az, hogy eddig úgy tudtuk a fennmaradási engedélyhez nem kell megterveztetni a házat, viszont több helyről is kapjuk az információkat és a legutolsó alapján ugyanúgy szükséges a földmérés előtt, a ház megterveztetése. Valamint a fennmaradási engedély, mindenképp vonni fog maga után bírsági költséget, a beépíthetőség százalékát túllépő négyzetméterekre vonatkozóan. Ami a mi esetünkben rettentő sok, mert nem csak a ház nagy, hanem tartozik hozzá sok melléképület, állattartásra ólak, istállók.
A házat szeretnénk eladni, mert édesanyám egyedül nem tudja fenntartani, de az engedélyek nélkül nehézséget okoz az eladás.
Mi lehet a legjobb megoldás? Honnan kell elindulni, milyen lépésekből állna ez a folyamat?
Előre is köszönöm szépen válaszotokat és segítségeteket!

nanemaaa # 2021.12.01. 08:20

A későbbi felhasználási célt alapul véve nem 100 lm3 alatti, nem emberi tartózkodás céljára szolgáló épületekről beszélünk, így valószínű, hogy bizony kellene fennmaradási engedély. Ott majd érdekes lesz, az eredeti állapot, és az általad elvégzett munkák mértékének igazolása, hogy nem bővítetted-e az épületeket.
A meglévő épületek rendeltetésváltozása (disznóólból üzemi épület) eléggé futurisztikusan hangzik, nem hinném, hogy valóban ugyanarról az épületről van szó. A rendeltetésváltozás egyébként a 419/2021. (VII.15.) Kormányrendelet értelmében önkormányzati hótósági jogkörbe tartozó településképi bejelentéshez kötött tevékenység. A részletek kapcsán fordulj a települési önkormányzathoz.

ayxvj7 # 2021.11.30. 12:09

Üdv!

Adott egy 958 nm-es építési telek, melyen áll egy kétszintes 130 nm-es kb. 40 éve épült lakóház, illetve egy kb 30 nm-es kisház. A kisház olyan állapotban volt, hogy mikor megvettük 2 éve, muszáj volt elbontani a tetőt, majd újat tetettünk rá. Ezen kívül közvetlenül a kisház mellett állt több melléképület: egy garázs, és több ól. Ezek állapota is borzalmas volt, így néhány falának elbontása után újraépítettük egy részét (kb 45 nm-t), tető még nem került rá. Sajnos csak most vettem észre, hogy a térképmásolaton sem a garázs, sem a melléképületek nem szerepelnek, így feltételezem, engedèly sem volt rájuk. Kell-e fennmaradási engedèlyt kérnünk, illetve szàmíthatunk-e bírságra (mennyire?), ha a garázst a továbbiakban üzemként kívánjuk használni? Milyen lépéseket kell tennünk, hogy mindez szabályosan működjön?

ddi1980 # 2021.11.11. 16:41

Köszönöm a választ!

nanemaaa # 2021.11.11. 11:08

ddi1980
A részleges visszabontás mindenképpen csökkenti az építésügyi bírság mértékét, majd a terveződ megmondja, hogy mikor mennyivel. Viszont a fölvédelmi bírságot nem úszod meg, mert előtte minimum 400 m2-t ki kellett volna vonatni. Azt nem tudom, hogy most hogyan van, de volt időszak, amikor utólag nem is engedték kivonni a területet, így a tulajdonosnak előbb mindenképpen teljes egészében bontania kellett az építményt.

ddi1980 # 2021.11.11. 09:10

Tisztelt Fórumozók!

Adott egy külterületi 15000 nm-es területen épült 65 nm -es 1 éves gazdasági épület, melynek belseje még nincs befejezve. A területen belül nincs kialakítva úgynevezett tanyás, vagy háztáji telek. Könnyűszerkezetes technológiával, favázas, szigetelt, lemez tetővel betonalappal készült. Fennmaradási engedély kérése esetén számíthatunk e bírságra, ha igen milyen összegben. Érdemes e visszabontani az épületet egy kezdetlegesebb állapotba/ pl tetőt leszedni a falakig/, vagy akár 100 kbm alá "csökkenteni" és utána engedélyeztetni.

Előzmény: Egy korábban engedély nélküli más helyen lévő faház /telephelyi iroda volt/ lett áttelepítve és kibővítve kb 20 nm-el.

Köszönöm a tanácsokat!

nanemaaa # 2021.11.10. 09:08

Igen, kell.

Adrienn # 2021.11.09. 14:15

Kedves Mindenki aki olvassa!
Adott egy 4 lakásos sorház szélső lakása . Eltolásban vannak, ami azt jelenti,hogy a két szélső az utcafronttól beljebb helyezkedik el a hátsó kert felé,a középsők kijjebb kb másfél méterrel.
Mindegyiknek egy 3 nm-es fedett kis beugró van az ajtaja előtt. Én ezt a beugrót szeretném megszüntetni úgy, hogy a bejárati ajtót egy síkba hozom a szomszéd ajtajával,ezáltal kapnék egy kis előszobát. Szerkezetileg nem nyúlnánk az épülethez csak egy hozzávetőlegesen 20 cm széles falazás lenne,hogy az ajtót be tudják tenni.
Nem tudom, hogy erre kell kérnem építési engedélyt?
A ház képe nem változna csak az ajtó jönne ki kb másfél méterrel.
Köszönöm ha válaszoltok.

nanemaaa # 2021.10.27. 14:46

Rosszul sejted, először nem a hatósághoz, hanem a tervezőhöz kell fordulnod, mert a terv benyújtásával fogsz engedélyt (jelen esetben fennmaradásit) kérni.
A tervezőnek mint mondtam, tudnia kell bírságot számolni, mert a terv része az építményérték számítás, amit a bírság jogszabály alapján kell elvégeznie. Megjegyzem, hogy a hatóság se hasra üt, a bírság jogszabály alapján számolja azt ki. A jogszabály meglehetősen egyértelmű, csak szándékkal lehet eltéveszteni.
Amiért itt és most nem lehet rá egyértelműen válaszolni, az pontosan a terv hiánya, mert abból fog kiderülni, hogy miben is állt valójában a szabálytalan építés, mert az után kell bírságot fizetni. Ehhez kell az eredeti terv és az új, felmérésen alapuló terv, melyek összevetésével ezt meg lehet állapítani.

Viviana07 # 2021.10.26. 11:50

nanemaaa

Ezzel tisztában is vagyok, így hogy olvasgattunk utána utólag, már kiderült számunkra is, hogy bővítésnek fog minősülni.
Inkább ott vesztünk el egy kicsit, hogy hogyan kell kiszámolni a bírságot (nincs tervezőnk..., mert elvileg építésügyi hatósághoz kellene fordulnunk egyből, nem tervezőhöz).
Illetve, hogy az egész tetőre meg kell fizetnünk a bírságot (kvázi a 240 m2 felületű tetőre), vagy az új tető és régi tető közti különbség után kell fizetnünk, vagy hogy működik ez pontosan.
Kérdeztünk már jogászt, ügyvédet, építészmérnököt, de senki nem tudja, igazából mindenki azt mondta, hogy csak a hatóság emberei tudják csak megmondani, hogy mennyi bírságra számíthatunk...
Ezért próbálkoztam még itt is egy kis segítséget kérni, hátha valaki jártasabb ebben a témában..

nanemaaa # 2021.10.25. 09:07

Elég ha ránézel az L betűre! Abból láthatod, hogy a L betű egy fél téglalap. Ergo nem kérdés a bővítés ténye.
A kérdés az, hogy a hatóság a bővítményre az alapterület szerinti 140 ezer forintos összeggel, vagy a felületre érvényes m2 árral számol. Mondjuk mivel a tervnek építményérték számítást is kell tartalmaznia, és annak alapja a b írság jogszabály, így a terveződ pontosan tudni fogja, hogy hogyan fog számolni, és az alapján forintra megmondja neked a bírság összegét is.

Viviana07 # 2021.10.19. 15:07

Kedves Fórumozók!

Olyan problémába estünk, hogy fennmaradási engedélyt kell kérnünk a februárban épített tetőnkre. OTP falusi csok + hitel van a házon, és az értékbecslő most szólt, hogy a tető, amit építtetünk bejelentés vagy engedély köteles lett volna, mert megváltozott a tető szerkezete. ( L alakú ház volt, mi pedig a terasz fölé is kihoztuk a tetőt az ács javaslatára, így téglalap alakú tető lett belőle). Az lenne kérdésem, hogy olvasgattam a jogszabályokat, de nem igazán tudom kiszámolni a leendő bírság összegét. Nem bővítettünk semmit, csak a tető szerkezete változott, ez ilyenkor amúgy engedély vagy bejelentés kötelezett mert ezt semelyik jogszabályban nem találtam és az értékbecslő sem tudta megmondani. Valós lehet az, hogy eg, megváltozott tetőszerkezet miatt bővítés nélkül több millió forint bírságot kell kifizetni?

Köszönöm előre is a segítséget.

nanemaaa # 2021.10.07. 10:23

Revesz
A lakóépület bővítése, ha annak alapterülete a bővítést követően se haladja meg a 300 m2-t, akkor nem építési engedély köteles tevékenység, hanem egyszerű bejelentés.
Viszont építési engedélyhez se kell már 2013. óta tulajdonostársi hozzájáruló nyilatkozat. A két eljárás között annyi a differencia, hogy ha lenne építési engedélyezési eljárás, akkor ügyfél lennél, és kapnál határozatot, és megnyílna a jogorvoslati lehetőséged. Egyszerű bejelentésnél nincs ilyen.
Perre polgári jogira mehetsz. Vagy ő megy, mert nyilván az alapító okirat módosítást nem fogod aláírni.

Revesz # 2021.10.07. 07:39

és az építési engedély kérelemhez sem kell csatolni?
ellenérdekű ügyfél vagyok
megyek én a bíróságra ha kell, kérdés hogy közig perben vagy polgáriban...

egy megnövelt lakásterület alapító okirat módosítással is járna.. ami nélkülem nem megy... itt vagyok elveszve

nanemaaa # 2021.10.07. 07:16

Az építésfelügyeleti hatóság csak az építésügyi jogszabályoknak történő megfelelést vizsgálhatja. A tulajdonosi hozzájárulás megléte nem tartozik ebbe a körbe. Az egyszerű bejelentéshez ilyet nem is kell csatolni. Mehetsz a bíróságra.

Revesz # 2021.10.06. 22:19

Tisztelt Fórumozók.
Két lakásos társasház osztatlan közös tulajdonú kertjében a földszinten lakó tulajdonostárs hozzá épített a fődalhoz megnagyobbîtva a lakását és konyháját.
Én, az emeleti lakó erre nem adtam engedélyt, közgyűlés sem volt és amikor 2020 áprilisától máshol tartózkodtam akkor épült fel 3 hónap alatt ez a bôvítés.
Bejelentette az építésfelügyelethez és tartottak is szemlét. Elismerte hogy ő építette és hogy sem engedélyt nem kért sem bejelentést nem tett.
Olvasom hogy az új jogszabály alapján nem kell, hanem csak lehet a tulajdonostárs hozzájárulását csatolni egy engedélyhez.
Szerintem nonszensz hogy így mert építkezni és bővíteni, rosszhiszemű ráépítéssel.
Milyen eljárást várhatok a szemle után?
Ha nem bontatják el, alá kell írnom a hozzájárulást?

drbjozsef # 2021.10.04. 12:11

G70,

Az eladót nem. Nem büntetik, de.
Ha olyan az a bővítés, hogy büntetheti, esetleg lebontathatja a hivatal, akkor azt a vevő fizeti vagy bontja le. De ha ezt az eladó nem közölte vele, és a vevő eléggé a Ptk. szerinti gondossággal járt el, akkor az őt ért kárt, vagy a szerződéstől való eltérés értékét behajthatja polgári perben az eladón. Mondom : bizonyos körülmények között. Ha egyértelműen láthatóan nincs a bővítés feltüntetve a térképen, látható a tulajdoni lapon a négyzetméter eltérés, akkor nem mondhatni, hogy a kellő gondossággal járt el.
Az eladó egyébként a törvény szerint 10 évig kellékszavatossággal tartozik az ingatlannál, ebbe beletartoznak a hibákon kívül a szerződéstől, vagy engedélytől való eltérés is adott esetben.

G70 # 2021.10.04. 11:50

Sziasztok!
Ha egy engedély nélkül bővített családi házat ad el valaki, és ez később kiderül,
akkor utólag megbüntethetik az eladót?
Köszönöm!

nanemaaa # 2021.09.27. 08:12

Hát ez így elég talányos. Megkérdezhetted volna még azt is, hogy hány éves a kapitány?
Nem tudjuk, hogy „a még a törvényi változás előtt lett kiadva”.... mégis milyen időintervallumot jelent? Ebből kifolyólag az sem eldönthető, hogy ki hibázott? A hatóság felejtette el megkeresni a földhivatalt a feltüntetés érdekében, vagy ezer éves történetről beszélünk, és az ingatlan tulajdonosa volt a hunyó? Mert innentől kezdve nem egyértelmű, hogy elfogadja, elfogadhatja-e a földhivatal a tulajdonostól a feltüntetési kérelmet, és ahhoz milyen irat csatolását fogja igényelni. A bírság ebben az összevetésben másodlagos kérdés. Elvileg szabhat ki a földhivatal, bár szerintem nem szokott.

Comic001 # 2021.09.24. 16:30

Tisztelt "Tanácsolók" és szakavatottak!

Olyan kérdésem lenne, hogy ha egy korábban történt bővítésre van egy korábban kiadott fennmaradási engedélyünk, mely még a törvényi változás előtt lett kiadva a települési jegyző által (ugye, amikor még a jegyzők voltak az elsődleges építésügyi eljárók és ők adták ki ezen engedélyeket), viszont akkor az nem lett a földhivatal felé bejelentve és ebből kifolyólag a földhivatali térkép nem lett kimódosítva, most - eladás miatt - kimódosítják azon engedély alapján? Ha igen, számíthatok bírságra miatta? Előre is köszönöm!

nanemaaa # 2021.09.07. 13:29

Körülbelül így van.
Annyi a buktatója, hogy ha később engedély köteles munkát akarsz rajta végezni, és az épület szabálytalan egyébként, akkor nem fogsz rá engedélyt kapni. No meg a bankok se honorálják, ha az épület kontúrja nem esik egybe a térképi állapottal.

macmoo # 2021.09.07. 12:16

Köszi!
Most kaptam ajánlatot, csak a tervezésre 300 000 Ft, úgyhogy gyanítom 400 ezer körül állna meg a vége. Ha jól sejtem még az is előfordulhat, hogy ezt a pénzt kidobom az ablakon, ha valamiért úgy ítélik meg, hogy nem adják meg az engedélyt? Nem bontathatnak, nem kötelezhetnek átalakításra, én használhatom, de továbbra is rendezetlen marad a viszony és kvázi nem kérhetek el pénzt érte az eladásnál.

nanemaaa # 2021.09.06. 10:40

Bírság nem lesz, ha bizonyítható, hogy 10 évnél régebbi a bővítmény.
A tervezési díj viszont szabadáras, így alku kérdése. Mostanában a tervezők viszont meglehetősen el vannak foglalva, így nem nagyon alkusznak.